BEVEZETÉS A KOMMUNIKÁCIÓTUDOMÁNYBA

Átírás

1 Babeş Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar 2012/2013-as tanév Dr. Vincze Hanna Orsolya adjunktus BEVEZETÉS A KOMMUNIKÁCIÓTUDOMÁNYBA Kommunikáció és közkapcsolatok szak I. év, 1. félév CRPM kredit Újságírás szak I. év, 1. félév UJM kredit Politológia szak I. és, 1. félév I. A TANTÁRGY LEÍRÁSA: Az előadás célja a kommunikációtudományi alapismeretek és alapfogalmak elsajátítása. Azt a fogalmi keretet kívánja megteremteni, amelyben a későbbi, elmélyültebb, illetve szakosodott tanulmányok során megszerezhető ismeretek és készségek elhelyezhetők lesznek. A kommunikációtudomány specifikus fogalmainak bevezetése mellett a tantárgy segít tájékozódni annak különböző kutatási és alkalmazási területei között. Az előadások során áttekintjük a kommunikáció néhány lehetséges meghatározását, a főbb kommunikációs modelleket, valamint a kommunikáció különböző területeit és médiumait, a verbális és vizuális kommunikációtól a tömegkommunikáción át a kultúraközi kommunikációig. II. AZ ELŐADÁSOK MENETE 1. Bevezetés az egyetemi képzésről általában; a Bevezetés a kommunikációtudományba tárgy áttekintése; szervezési kérdések, követelmények. 2. Kommunikációtörténeti alapok médiaelmélet, médiatörténet, technológiai determinizmus, technológiai konvergencia Terestyéni Tamás: A kommunikáció kultúraformáló médiumai. TERESTYÉNI 2006: * Joshua Meyrowitz: Médiumelmélet. KONDOR FÁBRI 2003: A kommunikáció tudományai és a kommunikációs kompetenciák elmélet és gyakorlat; empíria és értelmezés; kommunikációs modellek; kommunikációs kompetenciák

2 Em Griffin: Beszéljünk az elméletekről ; A terület feltérképezése. Hét tradíció a kommunikációs elméletek területén. GRIFFIN 2001: 7 19., * Em Griffin: A szavak súlya. GRIFFIN 2001: * Elöljáróban. BÉRES HORÁNYI 2001: Kommunikációs modellek I. A kommunikáció mint információcsere információ; tranzakció; transzmisszió; adó; vevő; üzenet; csatorna; zaj; információs társadalom; információs fölösleg Terestyéni Tamás: Információ kommunikáció. TERESTYÉNI 2006: Pintér Róbert: Úton az információs társadalom megismerése felé. PINTÉR 2007: * Fülöp Géza: A shannoni információelmélet. FÜLÖP 1996 (online) 5. Kommunikációs modellek II. A kommunikáció mint nyelvi cselekvés jelentés, használat, beszédaktus, konstatívum, performatívum, illokúció, pragmatika, pragmatikai kompetencia, kommunikatív cselekvés Terestyéni Tamás: Kommunikáció és cselekvés. In TERESTYÉNI 2006: * John L. Austin: Tettenért szavak. PLÉH SÍKLAKI TERESTYÉNI 2001: * J. R. Searle: Az illokúciós aktusok szerkezete PLÉH SÍKLAKI TERESTYÉNI 2001: Kommunikációs modellek III. A kommunikáció mint kultúraformáló tényező kultiváció, médiaerőszak, mainstreaming, rítus George Gerbner: A kultivációs elemzés. ANGELUSZ TARDOS TERESTYÉNI 2007: James W. Carey: A kommunikáció kulturális megközelítése. KONDOR FÁBRI 2003: * Császi Lajos: A média rítusai: ceremóniák és tabloidok ; Populáris rítusok: pletykák és botrányok a médiában. CSÁSZI 2002: , Parciális vizsga az első rész anyagából 8. Nyelv és verbális kommunikáció jel, kód, szemantika, pragmatika, nyelvi rétegződés, kommunikációs funkciók Terestyéni Tamás: A nyelv. TERESTYÉNI 2006: * CSákvári József Malinák Judit: A közvetlen kommunikáció. CSÁKVÁRI MALINÁK1998: Képiség és vizuális kommunikáció kép, ikon, kód, denotáció, konnotáció, vizuális metafora

3 Csákvári József Malinák Judit: Mi a kép? A kép eredete, A fénykép. CSÁKVÁRI MALINÁK1998: , * Csákvári József Malinák Judit: Reklámfotó és retorika. CSÁKVÁRI MALINÁK1998: Médiaintézmények, tömegkommunikáció tömegkommunikáció, nyilvánosság, globalizáció, infotainment Denis McQuail: A tömegmédiumok fejlődése. MCQUAIL 2003: *Csákvári József Malinák Judit: A televízió. CSÁKVÁRI MALINÁK1998: Új médiák, hálózati kommunikáció web 1.0., web 2.0., közösségi hálózat, közösségi tartalom Molnár Szilárd Kollányi Bence Székely Levente: Társadalmi hálózatok, hálózati társadalom. In PINTÉR 2007: A kommunikáció funkciói információ, kontroll, adaptáció, affiliáció, szerep, társadalmi szerep, arculat Terestyéni Tamás: A kommunikáció funkciói. Terestyéni 2006: Denis McQuail: A társadalmilag meghatározott nem és a tömegmédiumok. McQuail *Em Griffin: Szimbolikus interakcionizmus. Griffin 2001: A kommunikáció társadalmi-kulturális mediáltsága társadalmi kommunikáció; interkulturális kommunikáció Niedermüller Péter: A kultúraközi kommunikációról. BÉRES-HORÁNYI 2001: Összefoglalás, kitekintés III. KÖNYVÉSZET: Az alábbi kötetekből az előadások tematikájánál megjelölt részek (a csillaggal megjelölt részek kiegészítő / opcionális jellegűek, a többi szöveg ismerete kötelező) ANGELUSZ Róbert TARDOS Róbert TERESTYÉNI Tamás (szerk.) 2007 Média nyilvánosság közvélemény. Szöveggyűjtemény. Gondolat, Budapest, BÉRES István HORÁNYI Özséb (szerk.) 2001 Társadalmi kommunikáció. Osiris, Budapest.

4 kacio/tartalom.htm CSÁKVÁRI József MALINÁK Judit 1998 Média-galaxis. Szimbiózis, Budapest. CSÁSZI Lajos 2002 A média rítusai. Osiris, Budapest. FÜLÖP Géza 1996 Az információ. ELTE Könyvtártudományi - Informatikai Tanszék, Budapest. GRIFFIN, Em 2001 Bevezetés a kommunikációelméletbe. Ford. Szigeti L. László. Harmat, Budapest. KONDOR Zsuzsanna FÁBRI György (szerk.) 2003 Az információs társadalom és a kommunikációtechnológia elméletei és kulcsfogalmai. Századvég Kiadó, Budapest. PINTÉR Róbert 2007 Az információs társadalom. Az elmélettől a politikai gyakorlatig. Gondolat Új Mandátum, Budapest. PLÉH Csaba SÍKLAKI István TERESTYÉNI Tamás (szerk.) 2001 Nyelv kommunikáció cselekvés. Osiris, Budapest. MCQUAIL, Denis 2003 A tömegkommunikáció elmélete. Ford. Szalai Éva. Osiris, Budapest. TERESTYÉNI Tamás 2006 Kommunikációelmélet. A testbeszédtől az internetig. Akti-Typotex, Budapest. IV. FELMÉRÉS/ÉRTÉKELÉS MÓDJA: Írásbeli vizsga az előadás anyagából és az előadás-témákhoz tartozó könyvészetből. A vizsga első részére parciális vizsgaként a 7. héten kerül sor, az előadás órarendi időpontjában. A parciális vizsga tárgya az első rész anyaga (2 6. témák.) A végső vizsgára a vizsgaszesszióban, közösen egyeztetett időpontban kerül sor. A végső vizsga tárgya a második rész anyaga (8 13. témák) A két vizsgán összesen 6 (3+3) pont szerezhető. A végső jegy az írásbeli vizsgán illetve a szemináriumon szerzett pontszámokból tevődik össze (6p írásbeli vizsga + 3p szeminárium + 1p hivatalből = 10.) V. SZERVEZÉSI RÉSZLETEK: A vizsgára való jelentkezés feltétele a rendszeres (70%) szemináriumi jelenlét és a szemináriumi jegy megszerzése. Ennek hiányában a végső jegy sem szerezhető meg. A parciális vizsgát elmulasztóknak a vizsgaszesszióban mindkét rész anyagából vizsgázniuk kell (ugyanabban az időpontban és időkeretben, mint akik csak a második részből vizsgáznak.) A kötelező könyvészetet a szöveggyűjtemény tartalmazza (fénymásolatban elérhető a könyvtárban, illetve félév elején az oktatónál.)

5