BARACS KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE MÓDOSÍTÁS

Átírás

1 BARACS KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE MÓDOSÍTÁS november egyeztetési anyag Alátámasztó munkarészek Leírás Esszencia A változtatással érintett területek elhelyezkedése a településen - ábra A megváltoztatásra tervezett területek Környezetalakítás, környezetvédelem Közmőellátási javaslat Tájékoztató talajmechanikai szakvélemény Az OTrT (Országos Területrendezési Terv) és Baracs területének összevetése Tervmellékletek Településszerkezeti Terv részlete Tájvédelem, környezetalakítás: Lakóterület Templomos Tanácsház utca hrsz: 0280/5, /6 Gazdasági terület, Különleges rekreációs terület M6-os és Baracsi ér között Mintakeresztszelvények Tervlapok Tájrendezés, környezetalakítás A-1 Közmőellátás A-1,2,3,4,5,6 Örökségvédelmi Hatástanulmány önálló kötet Jóváhagyandó munkarész Baracs Településszerkezeti Terve T-1 Tervezı: Pomsár és Társai Építész Iroda Kft 1065 Budapest, Nagymezı utca 25. Tel: , pomsart@t-online.hu

2 MEGRENDELİ: BARACS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA TERVEZİK: Generáltervezı: POMSÁR ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT Budapest, Nagymezı utca 25. Tel: (1) pomsart@t-online.hu Településrendezés: Városy Péter okl. építészmérnök TT Táj- és Környezetrendezés: Drobni és Morvay KFT. Drobni Mária okl. táj és kerttervezı mérnök K Közlekedés: Wettstein és Társa BT. Wettstein Miklós K1 d-1/ Közmővek: Ligninvest KFT. Kováts János okl. építımérnök MK sz Hazai András okl. építımérnök MK sz Régészet: Archeo-Art BT. Vágner Zsolt okl. régész 459/2002 Talajmechanika Dr. Wagner és Társa KFT. Dr. Wagner Antal Eur. ing. talajmechanikai és mérnökgeológiai szakértı Kamarai szám 07/0533 SZGT Tapolczai Tiborné ügyvezetık Városy Péter ESSZENCIA Baracs Képviselıtestülete 203/2006. (VII.11.) számú határozatával hagyta jóvá korábbi Településszerkezeti Tervét. Az azóta eltelt idıszak változásai a Terv tekintetében is módosításokat tettek szükségessé. Kidolgozásra és a számú határozattal elfogadásra került a község új Településfejlesztési Koncepciója, Fejlesztési Akcióterve. Ez nagyrészt a korábbi fejlesztések irányát viszi tovább, de tartalmaz új elemeket is. A településszerkezetet érintı új elemek a következık: a. Logisztika, rekreáció Legjelentısebb településszerkezeti következménye annak a logisztikai és turisztikai fejlesztésnek van, mely a 6-os út és Templomos falurész közötti jelenleg mezıgazdasági területen alakul ki. Ennek nagy része már az érvényes szerkezeti tervben szerepel Jelen tervben a gazdasági terület 3 hektárral, a különleges rekreációs terület 17 hektárral nı meg a mezıgazdasági és a repülıtér-fejlesztési területek rovására. b. Lakóterület A templomosi fıutca Tanácsház utca foghíjszerően beépítetlenül maradt területe (hrsz 0280/5, /6 ingatlanok) lakóterületi besorolást kap. 2,9 ha mezıgazdasági területbıl lakóterület és út lesz. c. Központi vegyes terület A Duna-part településrész korábban Központi Vegyes területnek besorolt része kiegészül és az erdı mővelési ágban a korábbi szerkezeti tervben - jelentkezett konfliktus rendezést nyer. A csereerdı kijelölése mellett csak a mezıgazdasági terület mennyisége változik: 2,5 ha kerül központi vegyes területbe. d. Mezıgazdasági üzemi terület A nagyvenyimi határnál elhelyezkedı mezıgazdasági üzem újjászervezése során a szomszédos erdı (hrsz: 0145/21) gazdasági területté minısítését igényli. e. Löszpart A löszparton érvényes építési feltételek felülvizsgálata. f. Térképi feldolgozás A külterület digitális nyilvántartása elkészült, így a teljes szerkezeti terv új alaptérképen kerül feldolgozásra november hó 1 2

3 A VÁLTOZTATÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ELHELYEZKEDÉSE A TELEPÜLÉSEN MEGVÁLTOZTATÁSRA TERVEZETT TERÜLETEK d 70 a. Logisztika, rekreáció A 6-os út ,04 szelvényében engedélyezésre került útcsatlakozás lehetıséget nyújt a korábbi rendezési tervben kijelölt ingatlanok közúti feltárására. A tervezett területfelhasználás Kereskedelmi Szolgáltató Gazdasági terület, mely a korábbi tervben 17 ha-ra terjedt ki a 6-os út és a Nagyvenyim-Baracsi ér között. Jelen tervben ezen területrészt kétirányú változás érinti. Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület A gazdasági terület északi és déli irányban növekszik. Északi irányban a korábban a repülıtér-bıvítésre szánt Közlekedési (jelenleg mezıgazdasági mővelésben lévı) terület, déli irányban a meglévı Mezıgazdasági terület kárára. Különleges rekreációs terület, Véderdı Nyugati irányban a változtatás más célú: a vízfolyástól számított 250 métres sávban Különleges terület kijelölésére kerül sor, ahol lovas turizmus létesítményei fognak elhelyezést nyerni. Ugyanezen a fejlesztési cél számára jelöli ki a szerkezeti terv a vízfolyás túlsó partját is, mely jelenleg korlátozott mezıgazdasági terület (részben nádas, részben kertmővelésben van), a belterületi lakótelkek hátsókertjei határolják nyugatról. A lovaglás, mint gyógykezelési és mint szabadidı eltöltési tevékenység jelentıs zöldfelületek kialakítását teszi szükségessé. A gazdasági és különleges rekreációs terület között véderdı telepítése indokolt. A véderdı, kialakítása azért is elengedhetetlen, mert a 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet szerinti biológiai aktivitásérték biztosítása csak így lehetséges. A tervezett területnagyságok (ha) biológiai aktivitásérték mérleggel: b a c e területfelhasználás korábbi terv jelen terv ha szorzó érték ha szorzó érték mezıgazdasági 14,7 3 44,1 - kertes mezıgazdasági 2, közlekedési - repülıtér 7,8 1,4 10,92 - közlekedési - út 0,6 0,5 0,3 2,8 1,2 3,36 keresk. szolgáltató gazdasági 16,5 0,3 4,95 19,5 0,3 5,85 különleges - rekreációs 1,5 3,5 5,2 18,5 3,5 64,75 egészségügyi erdı (50 m széles) - 2,8 8 21,40 összesen 43,6 80,52 43,6 96,36 3 4

4 A területhatárok kialakítása során szem elıtt kell tartani, hogy a jelenlegi szántó a 6-os úttól enyhén emelkedve majd a vízfolyás felé erısebben lejtve finom dombhátat képez. A patak felé esı lejtı ipari csarnokokkal való beépítését el kell kerülni, a véderdınek biztosítania kell a két egymással nem rokon területfelhasználás elválasztását fizikailag is, vizuálisan is. A fejlesztés két problémáját jelenti a > Kiváló termıhelyi adottságú szántó Országos Területrendezési Tervi kategória jelenléte és a > Régészeti lelıhely jelenléte. A 6-os út melletti mezıgazdasági területsáv az OTrT-ben Kiváló termıhelyi adottságú szántó övezetbe van sorolva, a szántók minıségi osztálya sz1 sz3. A településrendezési terv megyei területrendezési terv híján csak az országos tervvel vethetı össze. Országos Területrendezési Terv Kiváló termıhelyi adottságú szántók övezete Ezen belül: Országos ökológiai hálózat övezete ez a vizsgált területen (kiváló szántók) azonos a meglévı repülıtérrel Autópályák területe 76 7 Korábbi tervben repülıtér bıvítésre kijelölt terület 69 6 Temetı 4 0,4 Korábbi tervben gazdasági északi (autópálya csomópont fölött) területnek kijelölt terület déli (6-os út mellett) 7 0,6 Jelen tervben gazdasági területnek kijelölt terület (déli 6-os út mellett) 6 0, ha 100% ha % ha % b. Lakóterület A templomosi fıutca Tanácsház utca foghíjszerően beépítetlenül maradt területe (hrsz 0280/5, /6 ingatlanok) lakóterületi besorolást kap. A Tanácsház utca S-kanyarulata elıtt, az út és a vízfolyás között fekvı terület út felıli mintegy 50 méteres sávja kap falusias lakóterületi besorolást, míg a vízfolyás melletti mintegy 20 méteres sáv külterület marad, többé-kevésbé természetes állapotában. Ez szolgál jelenleg is és a továbbiakban is az észak-déli lovas-út nyomvonalául. A lakóterület kiszabályozása során a Tanácsház utca, mint a településrész győjtıútja is felszabályozást nyer. A tervezett területnagyságok (ha) biológiai aktivitásérték mérleggel: területfelhasználás korábbi terv jelen terv ha szorzó érték ha szorzó érték mezıgazdasági 2,9 3 8,7 - közlekedési - út - 0,4 1,4 0,56 falusias lakóterület - 2,5 2,5 6,25 összesen 2,9 8,7 2,9 6,81 Hangsúlyozni kell, hogy amikor a fent említett területek Baracs Szerkezeti és Szabályozási Tervében mezıgazdasági felhasználástól eltérı kijelölést kapnak, azok késıbbi igénybevétele mint településrendezési lehetıség biztosított. Ugyanakkor nem érintheti más jogszabályok érvényességét, például a földtörvényben biztosított földvédelem szempontját. Ez azt jelenti, hogy a konkrét mővelésbıl való kivonási kérelem elbírálója, a Körzeti Földhivatal az eljárásban vizsgálni fogja a földtörvénnyel való összhangot is. Ezzel kapcsolatban már itt ki kell emelni, hogy a helyhez kötöttség fogalma a déli gazdaségi terület esetében - a 6-os úttal, az azon létesítendı útcsatlakozással fennáll. A gazdaságfejlesztési terület dél-keleti sarkában található régészeti lelıhely egy római kori katonai ırtorony helye. Ennek elszínezıdı foltja az Örökségvédelmi Hatástanulmány légifelvételén rajzolódik ki. Ennek alapján a Szabályozási Tervben a védendı terület kijelölésre kerül, de szükséges a pontos helymeghatározás geodéziai illetve egyéb szakszerő mérési módszerekkel, mely a telekalakítás szakaszában elkerülhetetlen. 5 6

5 c. Központi vegyes terület A Duna-part településrészen korábban nyugdíjas otthon céljára - Központi Vegyes területet jelölt ki a szerkezeti terv. Az eredetileg beépítésre szánt ingatlan csak részben kapott ilyen besorolást, mert a rajta lévı erdıterület átminısítése nem volt lehetséges. Az idıközben az Erdészeti Igazgatósággal folytatott egyeztetések lehetıvé teszik az itt található erdı mővelési ág nagyságának csökkentését a 6-os út mellett újonnan erıtelepítésre kijelölt mezıgazdasági terület átsorolása mellett. Ehhez kapcsolódóan a határos külterületi ingatlanokkal kiegészül a központi vegyes terület. A tervezett területnagyságok (ha) biológiai aktivitásérték mérleggel: területfelhasználás korábbi terv jelen terv ha szorzó érték ha szorzó érték mezıgazdasági 2,9 3 8,70 - véderdı 1,3 9 11,70 1,7 9 15,30 központi vegyes 2,3 0,5 1,15 4,8 0,5 2,40 összesen 6,5 21,55 6,5 17,70 Az a, b, c, pontok (azonos fejlesztı) egyenlege biológiai aktivitásérték szempontjából a következı: 21,55+8,71+80,52=110,77 helyett 17,70+6,81+96,36=120,87, ami a közel 10%-os növekményt biztosítja. d. Mezıgazdasági üzemi terület A nagyvenyimi határnál elhelyezkedı mezıgazdasági üzem újjászervezése során a szomszédos erdı (hrsz: 0145/21) gazdasági területté minısítését igényli. A tervezett területnagyságok (ha) biológiai aktivitásérték mérleggel: területfelhasználás korábbi terv jelen terv ha szorzó érték ha szorzó érték mezıgazdasági üzem 1,6 0,4 0,64 gazdasági erdı 1,6 6 9,60 összesen 9,60 0,64 A hiányzó biológiai aktivitásérték helyreállítását csererdıvel kell biztosítani. e. Löszpart A korábbi évtizedek alatt beépült, az ezt megelızı tervben belterületbe vonásra kijelölt, és lakóterületté átminısített terület problémája alapvetıen a szabályozást érinti. A bıvítések, a néhány (10% alatti) beépítetlen ingatlan beépítése a jelenlegi szabályozás mellett a partfal vizsgálatáig és a biztonsági intézkedések megtervezéséig, végrehajtásáig tiltott. Az egyébként beépíthetı ingatlanokon a közcsatornára való rákötés elıírása akadályozza ugyanezen építési tevékenységeket. A szabályok esetleges enyhítése céljából újabb szakvélemény készült, mely jelen dokumentációban található. Az alábbiakban idézzük a tanulmány településrendezési szempontból kiemelkedıen fontos megállapításait. > a Nefelejcs u. K-i oldalán levı házak kivétel nélkül a meghatározott szakadólapokon belül vannak > a Nefelejcs u. teljes szélességében érintett lehet az esetleges felszínmozgásban > A szennyvíz és a csapadékvíz helytelen kezelése természetesen járulékos terhelést jelent a szakadópartra > A beépítettséggel nı a vízhasználat, és növekszik az esetleges szikkasztás mennyisége is > Ha tehát a lakosok betartják a törvényt, és a szennyvizet zárt rendszerben tárolják, akkor a zárt rendszer és a közmőcsatorna egymással egyenértékő megoldások. > Ez belsı vízrendezési terv és elvezetırendszer készítését jelenti > A pontos talajmechanikai, állékonysági helyzet megállapítását azonban elkerülhetetlenül fontosnak tartjuk. > Ezek eredményeinek függvényében lehet meghatározni azokat a tényezıket, melyek alapján az építési körülményeket, korlátozni, vagy enyhíteni lehet. > Ugyanezen eredményektıl függıen lehet és kell meghatározni azokat a prevenciós beavatkozásokat, amelyek a szakadópart biztonságát növelik a teljes beépítettség feltételezése mellett. Az idézett szakvélemény alapján a szabályozásban két változatot szerepeltetünk, melyek közül a véleményezési eljárás eredményeire is támaszkodva a Képviselı testület választ. Egyik a korábbi tervezıi álláspont fenntartása. (csatornázás után illetve partfalvizsgálat után engedélyezhetı építés) Másik szerint zárt szennyvíztárolás elegendı illetve az építési engedélyeztetés során a Bányakapitányság mint geológiai szakhatóság bevonása mellett, a talajmechanikai szakvéleménynek kell igazolni az állékonyságot. 7 8

6 A KORÁBBI TERVBEN HOZOTT VÁLTOZTATÁSI DÖNTÉSEK ÁTTEKINTÉSE Nem szerepeltetjük azokat a döntéseket, melyek a mostani fent leírt - módosítással érvényüket vesztették illetve azokat, melyek a Duna-part területrészre vonatkoznak (lakóterületi, üdülıterületi besorolás, belterületi határ kijelölése) Lakóterületek Apátszállás A Marx utca folytatása (057/13 hrsz út) korábban is lakóterületnek volt kijelölve egy teleknyi mélységben. Jelen terv a 057-es tábla további területét a Tópart utcáig terjedı szélességben - a szerkezetileg racionális tömbnyi területen lakóterületi fejlesztésre, belterületbe vonásra jelöli ki. A végrehajtás függvénye az állattartó telep védıtávolságának: csak akkor lehet belterületbe vonni a tömböt és csak akkor lehet lakótelkeket kialakítani, ha az állattartó telep megszőnik vagy olyan technológiai változás történik, melynek eredményeként az ÁNTSZ a védıtávolságot eltörli. Hozzá kell tenni a fentiekhez, hogy szabályozni is csak akkor lehet a fenti területet, amikor a fent vázolt körülmények változása azt aktuálissá teszi. A szabályozás fontos kérdése lesz a terület közepén haladó mélyvonal, mely a felszíni vízelevezetés és a szennyvízelvezetés módját is döntıen meghatározza. A Tópart utca belterület felé esı sávjában ugyancsak lakóterületi felhasználást irányoz elı a Terv. Itt a telkek és a beépítés kialakítása során figyelembe kell venni a vízfolyás védı- és kezelısávját, a talajmechanikai szempontokat. Változás: 10,5 ha, Mezıgazdasági területbıl Lakóterület Templomos Az M6-os autópálya és a belterület keresztezésében jelenleg kertes felhasználásban lévı területeket az autópálya méteres védısávján kívül lakóterületbe sorolja a terv. Változás: 6,5 ha, Kertes Mezıgazdasági területbıl Lakóterület Településközpont vegyes terület Apátszállás A 6221-es és a es utak keresztezıdésében már kijelölt Településközpont Vegyes területet a csomóponttól délre folytatja a terv. Mindkét oldalon Szabályozási Tervet kell készíteni a bonyolult terep és vízügyi viszonyok részletes elemzésével. Változás: 2 ha, Mezıgazdasági területbıl Településközpont Vegyes Terület Gazdasági terület Északi külterület A 6221-es bekötıút mellett kijelölt Gazdasági Ipari terület folytatásaként a 0157-es táblában további gazdasági felhasználásra ad lehetıséget a Terv. Szabályozási Tervet kell készíttetni, új közúti csomópontot kell kiépíteni a tényleges felhasználás elıtt. (a csatlakozó, már korábban gazdasági felhasználásra kijelölt területtel együtt) Változás: 97,5 ha, Mezıgazdasági területbıl Egyéb Ipari Gazdasági terület Közlekedési terület A meglévı repülıtér bıvítésre lehetıséget nyújt a 0218-as táblában a Terv. A repülıtér bıvítésére szánt terület nagysága a csatlakozó gazdasági terület alakulása miatt 106 hektárra csökkent. A repülıtér jelenleg Natura 2000 területen fekszik. A fejlesztés engedélyezéséhez a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelıség egyetértése szükséges. Változás: 106 ha, Mezıgazdasági területbıl Közlekedési Terület ÉRTÉKVÉDELEM A Képviselıtestület a Helyi Természetvédelmi területnek javasolt halastavon kívül nem szándékozik helyi védelmeket kijelölni. A korábbi tervbıl átvett szövegrészeket dılt betőkkel jelezzük 9 A korábbi tervbıl átvett szövegrészeket dılt betőkkel jelezzük 10

7 KÖRNYEZETALAKÍTÁS, KÖRNYEZETVÉDELEM Levegıszennyezettség Levegıtisztaságvédelmi szempontból szükséges, hogy a jelenlegi kedvezı helyzet ne romoljon. Ezért zajos-bőzös hatású létesítmények nem telepíthetık. A gazdasági terület bıvítésekor az építési helyek és a telkek közúti feltárása a terület északi oldalán a 6-os út közelébe helyezıdik át. Így a közúti közlekedés, a gépjármőforgalom okozta környezeti ártalmaktól megkímélhetı a Nagyvenyim-Baracsi-ér, mely ugyan már nem természet-közeli állapotú, de a rekreációs célra alkalmassá tehetı. Az így kialakított 300 m-es zóna nagy zöldfelülető különleges terület és parkerdı - a település zöldfelületi rendszerének fontos eleme. A tervezett fejlesztés a 6-os út forgalmát, és az abból eredı környezeti ártalmakat számottevıen nem növeli. Közúti közlekedés okozta környezetszennyezés A tervezett M-6, M-8 autópálya (a ma ismert nyomvonalakon) várhatóan jelentıs zaj és levegıszennyezés forrása lesz. Meglevı és tervezett lakóterületekhez közel a levegıszennyezés ellen véderdı sávok telepítésével kell védekezni. A zajszennyezés ellen zajvédı falak vagy terephullámok telepítése szükséges. (Feltételezzük, hogy a fenti létesítményeket az autópálya létesítéséhez kötelezıen elıírt környezetvédelmi hatástanulmány tartalmazza). Belterületen, lakóterületeken új környezetterhelést jelent majd a jelenleg zsák település összekötése a szomszédos településekkel. Védıtávolságot igénylı létesítmények A település környezetállapotát a csatornázottsági hiányokon túl az állattartó telepek határozzák meg. Az állattartó telepek állatállománya az elmúlt idıben jelentısen csökkent. Ez a körülmény nagymértékben befolyásolja az állattartó telepek védıtávolságának meghatározását. Az állattartó telepek: - Kossuth úti tehenészet: 350 db szarvasmarha (almos tartási mód), - Ida major: 300 db sertés (hígtrágya), - Kossuth telep: 600 db sertés (hígtrágya), - Központi sertéstelep: 600 db sertés (hígtrágya). vágóhíd, dögárok, - Tópart: juhászat, - Templomos: juhászat. Az állattartó telepek környezetre gyakorolt hatása két irányú: - hígtrágya talajbvízbe, élıvízfolyásba jutása; - bőzhatás. A hígtrágya elhelyezésére vonatkozóan a 49/2001.(IV.3.) sz. Korm. rendelet 6., valamint a 123/1997.(VII.18.) sz. Korm. rendelet rendelkezik. A bőzhatással kapcsolatosan a 21/2001(II.14.) Korm. rendelet elıírásait kell alkalmazni. A község közigazgatási területén belül nincs olyan létszámú állattartó telep, mely a jelentıs levegıterhelést okozó kategóriába tartozna. Ez a körülmény nem jelenti azt, hogy bőzhatás nem jelentkezik, különösen kedvezıtlen szélirány esetén. Ezért az állattartó telepek védıtávolságát egységesen 300 m-ben határozzuk meg azzal, hogy a telken belüli védıfásítás szükséges. Védıtávolságot igényel a központi sertéstelepen belüli dögárok (1000 m) és a vágóhíd is. 6-os fıközlekedési út tengelyétıl számított m-en belül a közlekedési hatóság engedélyével helyezhetı el épület, építmény. A Nagyvenyim-Baracsi-ér mentén a vízgazdálkodási szakfeladataik ellátására, a meder megközelítésére 6-6 m széles parti sávot kell fenntartani. Hulladékkezelés A belterületi bıvítéseket, új lakóterületeket a községi intézményes hulladékgyőjtési és szállítási rendszerbe be kell vonni. Gazdasági területen a mőködés feltétele a jogszabályoknak megfelelı hulladékgyőjtés, tárolás és rendszeres elszállítás. Az intézményes hulladék győjtési és szállítási rendszert ki kell terjeszteni a külterületi lakott helyekre valamint a Duna parti idegenforgalmi és rekreációs létesítményekre is (kemping, táborozó hely, strand, stb.). Veszélyes hulladék kategóriába tartozik a nagy forgalmú vendéglátóhelyen keletkezı használt sütıolaj, mely győjtését és elszállítását a fent idézett rendelet alapján kell végezni. A korábbi tervbıl átvett szövegrészeket dılt betőkkel jelezzük 11 A korábbi tervbıl átvett szövegrészeket dılt betőkkel jelezzük 12

8 Zajterhelés A szövetkezeti takarmánykeverı telepen mőködı szárító és keverıgép zajhatása a halastó térségében az üdülési célú fejlesztés lehetıségeit korlátozza. Zajvédelmi szempontból is szükséges a zöldfelületfejlesztésnél már említett fıútvonalak melletti védıfásítás, valamint a belterületi üzemek olyan mőködtetése, hogy a 4/1984. EüM. sz. zajvédelmi rendeletben elıírt nappali 50 db és éjszakai 40 db határérték betarthatók legyenek. A fejlesztési területek közül zajtól védendı terület a lakóterület bıvítés. Ez a terület kedvezı fekvése következtében mentes a zajártalomtól. A Tanácsház utcán zajló gépjármő forgalomból számítható egyenértékő tartós hangnyomásszint jóval a határérték alatt marad, és a terv távlatában sem várható, hogy a határértéket megközelíti. Víz-, talaj- és talajvíz védelem Baracs a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny, érzékeny, kevésbé érzékeny, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség védelmi területen lévı településekrıl szóló 219/2004 (VII. 21.) Korm.rendelet, a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet, valamint 7/2005. (III.1.) KvVM rendelet melléklete szerint érzékeny besorolású. A fejlesztési területeken építési engedély csak teljes közmővesítettség esetén adható. Lovas létesítmények létrehozása ill. bıvítése esetén a szilárd és hígtrágya csak zárt rendszerő trágyatárolóban győjthetı és tárolható elszállításig. Építmények elhelyezését, a nyomvonalak vezetését, a tereprendezést a szintvonalakkal közel párhuzamosan kell kialakítani, annak érdekében, hogy a lehulló csapadékvíz minél nagyobb részét lehessen megtartani a területen. Ezzel nem csak a növényzet életfeltételeit javítjuk, de megkíméljük vízfolyásainkat a még beszivárogni képes, de lefolyásra kényszerített csapadékvízzel történı esetleges szennyezéstıl. Gazdasági területen szabadban történı tárolás csak szilárd burkolaton történhet. Gazdasági területen az utakról, parkolókról ill. a szabadban történı tárolás felületeirıl összegyőlı csapadékvíz csak iszap és olajfogón keresztül kerülhet a befogadóba. A mezıgazdasági termelés során használt kemikália maradványok és göngyölegek veszélyes hulladék kategóriába tartoznak, ezeket talajon tárolni vagy talajba, talajvízbe juttatni nem szabad, bármely veszélyesnek minısített anyag talajba, ill. talajvízbe kerülését meg kell akadályozni. KÖZMŐELLÁTÁSI TERVJAVASLAT Jelen tervjavaslat Baracs község módosított településszerkezeti tervének alátámasztó munkarésze, elkészítésekor kiindulási alapadatként felhasználtuk a évben készült TSzT szakági tervfejezeteiben megfogalmazottakat. A korábbi terv módosítását az elfogadásától eltelt idıben megjelent markáns fejlesztési igények indukálják. A befektetıi szándékok figyelembe vételével készült módosított TSzT elfogadása után További lakótelkek kialakítására nyílik lehetıség a Templomosi településrészen, a Tanácsház utca és a Baracsi ér által meghatározott területen. Logisztikai és ipari park épülhet, mintegy 30 hektáron, a Templomosi részen a Baracsi ér és a 6 számú fıközlekedési út között, ezzel párhuzamosan fenti területtel egy magasságban különleges terület - lovarda, turisztika - kialakítására kerülhet sor. A Duna parti területegységen központi vegyes területen nyugdíjas otthon, szállásépület, intézmények helyezhetık el. Szakági tervfejezeteinkben a fentebb vázlatosan körülírt fejlesztések közmővekkel való elláthatóságára teszünk javaslatot, támaszkodva a már említett korábbi TSzT-ben leírtakra, továbbá a prognosztizált fejlesztésekkel kapcsolatban már megkezdett tervezési elımunkálatokban megfogalmazottakra. Vízellátás Baracs község vízellátó hálózatát és kapcsolódó létesítményeit a Pécsi Vízmő Zrt. üzemelteti. A vízmő négy mélyfúrású kútból, két 100 m 3 -es térszíni tározóból, valamint a Temetı dombon lévı 200 m 3 térfogatú hidroglóbuszból áll. Az ellennyomó elven mőködtetett hálózat a település minden utcájában kiépült, DN dimenzióval, az ellátottsági szint 100%-nak tekinthetı. A község átlagos napi vízfelhasználása ez idı szerint m 3 /nap mennyiségre tehetı. A tervezett fejlesztések vízigényeit az MSz-10158/1-82 sz. ágazati szabvány, a településen kialakult fogyasztási szokások, továbbá az elıtervekben meghatározott adatok alapján számszerősítettük. A fentiekbıl kiindulva a tervezett beépítések pótlólagos vízigénye: lakóterületi fejlesztés 48 lakás cca 20 m 3 /nap, ipari-logisztikai park, különleges terület ~100 m 3 /nap. A jelzett, összességében 120 m 3 /nap átlagos napi többet vízigény kielégítésére a községi vízmő jelen kiépítettségében nem alkalmas, nyári csúcsidejő felhasználás esetén jelenleg is kapacitásának határán üzemel. A korábbi tervbıl átvett szövegrészeket dılt betőkkel jelezzük 13 14

9 Szennyvízelvezetés Az elızıekben számszerősített, valamint a TSzT további fejlesztési területein jelentkezı pótlólagos vízigények figyelembe vételével önálló tervmővelet keretében kell elvégezni a vízmő és csatlakozó hálózata hidrológiai, hidraulikai felülvizsgálatát. A számszerősített adatok birtokában a prognosztizált felhasználások ismeretében készíthetık el a vízbázis és hálózatfejlesztések vízjogi engedélyezési tervei. A méretezés alapadatát jelentı tőzivízigényt lakóházas beépítéseknél 300 m 2 -es tőzszakaszt alapul véve, 900 l/min mennyiségben javasoljuk meghatározni. Az ipari logisztikai területeken a vízellátó vezetékek méretét a mértékadó tőzivízigény alapján lehetséges meghatározni. Esetleges kapacitáskorlát, vagy túlzott, jellemezıen kihasználatlan vezetékméretek adódása esetén a 35/1996.(XII.29.) BM rendeletben foglaltak figyelembe vételével tartalék oltóvíz tározók, Spinkler berendezések telepítése válhat szükségessé, az illetékes önkormányzati tőzoltósággal egyeztetett módon. A vízellátó hálózat kialakítása olyan legyen, hogy a legkedvezıtlenebb vízkivételi ponton is a 38/1995.(IV.5.) Korm. rendeletben megfogalmazott nyomásigények, esetlegesen nyomásfokozó beépítésével biztosíthatók legyenek. A vízhálózat kapacitásbıvítését, fokozatos ütemezett tovább- és átépítését a fejlesztési igényekkel párhuzamosan kell megoldani úgy, hogy kapacitáskorlát a tervezett beépítések megvalósítását lehetıség szerint ne hátráltassa. A Duna parti településrészen tervezett beépítések pótlólagos vízigénye jelen ismereteink szerint cca m 3 /nap. A lakóterületté váló üdülı övezet és a településközponti vegyes terület vízellátása közelsége okán a szomszédos Kisapostag hálózatáról történhet, annak szükség szerinti továbbépítésével, kapacitásbıvítésével. A tervezett ellátó hálózattal kapcsolatos elvárások azonosak az elızıekben megfogalmazottakkal, a külsı tőzivízellátás föld feletti csapokról történhet. Csatornázás felszíni vízelvezetés Baracs község elválasztott rendszerben csatornázott, a keletkezı szennyvizeket kistérségi regionális rendszeren keresztül a dunaújvárosi elvezetı hálózat biológiai tisztítómő fogadja. A rendszer üzemelétetıje a Pécsi Vízmő Zrt. Felszíni vízelvezetését tekintve a település a Nagyvenyimi - Baracsi ér és mellékágaik, a Bernátkuti - Kakasdi ér vízgyőjtı területén fekszik. Nevezett elıvízfolyások befogadója végsı soron a Duna folyam, kezelıjük és fenntartójuk a Dunaújvárosi Vízgazdálkodási Társulat. A község szennyvízelvezetı hálózatának I üteme kistérségi összefogás keretében a közelmúltban kiépült és üzemel. A regionális rendszer Baracs szennyvizein túl Nagyvenyim, Mezıfalva és Kisapostag szennyvizeit is a már említett tisztítómőbe szállítja. Az elızıekben körülírt fejlesztések pótlólagos szennyvízkibocsátása az alábbiak szerint számszerősíthetık: A tervezett lakóterületrıl elvezetésre kerülı szennyvíz mennyisége a vízfelhasználási adatok 80%-ban határozható meg, ennek megfelelıen 20 m 3 /nap x 0,8 ~16 m 3 /nap. Csúcsban z = 1/10 óracsúcs tényezıvel számolva ~0,45 l/s. Az ipari- logisztikai park kommunális szennyvízkibocsátása az elızıekben szereplı adatokat átvéve cca 80 m 3 /nap, A Duna-parti övezetben keletkezı távlati szennyvíz mennyiség 100 m 3 /nap, ~2,7 l/s. Az összességében pótlólagosan elvezetésre kerülı szennyvíz mennyisége tehát cca 200 m 3 /nap, ~5,4 l/s. A település szennyvízelvezetı hálózatának mértezése a távlati igények figyelembe vételével történt, a központi átemelı kapacitása 630 m 3 /nap, jelenleg tartalékkal rendelkezik. Az elızıekben számszerősített többlet mennyiség fogadására a rendszer jelen formájában képes, üzemét érzékelhetı módon nem befolyásolja. Az elvezetés konkrét módozatait illetıen, a Tanácsház utca mentén kialakításra kerülı lakóingatlanok szennyvizei közvetlenül a közterületen húzódó gravitációs csatornába köthetık. Az ipari- logisztikai park belsı gravitációs hálózata egy a közterület mélypontjába telepített átemelıhöz csatlakozhat, ahonnan a szennyvíz nyomott üzemmódú vezetéken keresztül, a patakmederrel párhuzamosan, majd a 929 számú közút nyomvonalán, az Ady Endre utcai jelő ágba juttatható. A kibocsátásra kerülı szennyvíz paraméterei feleljenek meg a 28/2004.(XII.25.) KvVM rendeletben megfogalmazottaknak. Amennyiben a jogszabályokban elıírt határértékek nem tarthatók, úgy a keletkezés helyén elıtisztító létesítése szükséges. A Duna parti településrész és a kialakításra kerülı településközponti vegyes terület kommunális szennyvizeinek elvezetésére zárt rendszerő gravitációs hálózat létesítendı. Az összegyőlı szennyvíz átemelı és csatlakozó nyomott szennyvízvezeték közvetítésével a Templomosi terület meglévı rendszerébe vezethetı, csatlakozási pont az Ady Endre utca BNy-7 jelő nyomóvezetéke lehet. A tervezett szennyvízvezeték egy lehetséges nyomvonal változatát a mellékelt helyszínrajzon tőntettük fel

10 A szennyvízelvezetı hálózat megépülte után az ingatlanok tulajdonosait, akár környezetterhelési díj kivetésével is, szorgalmazni kell a közterületi hálózathoz történı csatlakozásra. Különösen elvárható ez a Duna parti ingatlanok esetében, ugyanis a talajba ellenırizetlenül beszivárgó szennyvíz amellett, hogy szennyezi a környezetet, még a közelben lévı magaspart löszfalának állékonyságát is veszélyeztetheti. Felszíni vízelvezetés Az enyhén lankás, egyes helyeken dombvidéki jellegő település a már említett Nagyvenyim Baracsi ér és mellékágai vízgyőjtı területén fekszik. A község belterületének csapadékvíz elvezetésére nyílt árkok szolgálnak, melyek a domborzati viszonyok függvényében a felszíni vizeket az élıvízfolyásokba szállítják, vagy jellemzı módon szikkasztó árokként üzemelnek. Az elvezetı rendszerek több helyen feliszapolódtak, mőtárgyaik eltömıdtek, fenntartásra szorulnak. Az elızıekben körülírt fejlesztések csapadékvíz elvezetésére az alábbi lehetıségek kínálkoznak, a Tanácsház utca mentén kialakításra kerülı lakóingatlanok felszíni vizeinek természetes befogadója az ingatlanokkal határos Baracsi ér lehet. A természetes vízfolyások és mellékágaik vízrendezési tervének elkészítése után, arra támaszkodva készíthetık el a község belterületének felszíni vízrendezési tervei, az elfogadott beépítési koncepciók, fejlesztési igények figyelembe vételével. A tervezés során a befogadó belterületi vízfolyásokat NQ2%- os, 50 éves, külterületi szakaszokat NQ10%-os, 10 éves, valószínőséggel elıforduló vízhozamokra kell méretezni. A nagy vízgyőjtı területtel rendelkezı árkokat, árokrendszereket a befogadókig kell elvezetni hordalékfogó mőtárgyakon keresztül. A határsebességet meghaladó szakaszokon burkolattal kell ellátni, esetleg lépcsızni. A felszíni vízelvezetı rendszerek kiépítését egy-egy rész vízgyőjtı terület komplex kezelésével, a befogadótól kiindulva kell elvégezni. A vízgyőjtıkön belül az elvezetı rendszerek részleges kiépítése nem kívánatos és nem vezet eredményre. Különös gondosságot igényel a Duna parti településrész, a tervezett településközponti vegyes terület megbízható csapadékvíz elvezetı rendszereinek kiépítése, tekintettel a már említett magaspart viszonylagos közelségére, továbbá a lösztalaj roskadásveszélyes, vízérzékeny voltára. Amennyiben az altalaj viszonyok ezt lehetıvé teszik, kertészeti, növénytelepítési mérnökbiológiai módszerekkel törekedni kell a csapadékvíz helyszínen tartására, a fedettség csökkentésére. Egyes ingatlanok esetében javasolható a tetıvizek győjtése és locsolóvízként való felhasználására. A mintegy 30 ha nagyságú ipari- logisztikai területre hulló csapadékvíz mennyisége 0,4 fedettséggel és egy éves gyakoriságú, 10 perces idıtartamú, 133 l/s/ha intenzitású zápor adatait számszerősítve mintegy l/s. A jelzett vízmennyiség befogadója a területet délrıl határoló Baracsi ér lehet. A belsı rendszer élıvízfolyáshoz történı csatlakozása elıtt, a fenntartóval egyeztetett módon kialakított hordalékfogó mőtárgyat kell építeni. A patakba történı bevezetés kialakítása olyan legyen, hogy a mederéltıl számított 6-6 méteres fenntartási sáv biztosított legyen, a 46/1999. sz. Korm. rendeletben meghatározott módon. Az ipari park területén kialakításra kerülı gépkocsi tárolók, parkolók csapadékvizei csak megfelelı elıtisztítás, olaj-, iszapfogás után vezethetık a befogadóba. A tisztítás hatásfoka feleljen meg a vízfolyásokra elıírt 220/2004.(XII.21.) Korm. rendeletben fogalmazottaknak. A fentieken túlmenıen a község csapadékvíz elvezetı rendszerének hiányosságai és a tervezett, az alaptervben szereplı egyéb fejlesztések igényeire is tekintettel, egy az egész község vízgyőjtı területre kiterjedı, egységes szerkezetbe foglalt vízrendezési terv elkészítését tartjuk szükségesnek. A terv készítése során különösen ügyelni kell a Nagyvenyim - Baracsi ér által meghatározott ökológiai folyosó jellegének, jelentıségének megırzésére, a patakmeder revitalizációjára. Gázellátás Baracs község földgázellátását jellemzıen a dunaújvárosi 60/25/6 bar-os gázátadó állomásból kiinduló kistérségi regionális vezetékrendszer biztosítja, amely Baracs ellátásán túl szolgálja. Mezıfalva, Elıszállás, Nagykarácsony földgázellátását is. A nagyközépnyomású D250 KPE, 6 bar-os vezeték észak felıl érkezik a községbe, mőködteti a 6/3 bar nyomásszintő kommunális nyomásszabályozót, majd továbbhalad Elıszállás felé. A Duna parti településrész gázellátása jelenlegi igényszintjének megfelelıen közelsége okán a kisapostagi rendszerrıl történik. Ezen felül megemlítendı, hogy a Templomosi részen, a 6 sz. fıúttal párhuzamosan halad a már említett gázátadóból kiinduló NÁ200 a, 25 bar nyomásszintő Dunaújváros - Paks regionális távvezeték. A rendszerek üzemeltetıje az e-on Dunántúli Gázszolgáltató Zrt., Pécs. A tervezett fejlesztési területek földgázzal való ellátása az elızıekben körülírt hálózatokra, kedvezı adottságokra támaszkodva az alábbiak szerint történhet: a Tanácsház utca mentén kialakítható 48 lakóingatlan földgázigénye gázüzemő főtésit, melegvíz elıállítást feltételezve cca 50 m 3 /nap. A jelzett gázigény feltételezéseink szerint a Templomosi településrészt ellátó, meglévı D110 dimenziójú vezetékrıl kielégíthetı, ingatlanonként PE80/6 SDR11 D32 jellemzıjő bekötıvezetékeken keresztül, házi nyomásszabályozók telepítésével. Ezzel együtt a településen várható további lakóterületi fejlesztésekkel összhangban, azok megvalósulásával párhuzamosan, idırıl idıre felül kell vizsgálni a kommunális gázelosztó rendszer és a nyomásszabályozó kapacitását, esetleges bıvítésérıl idıben gondoskodni kell

11 Az ipari-logisztikai park a csatlakozó rekreációs terület gázigényét egyelıre pontos adat hiányában a beépíthetı területre vetített 0,01 m 3 / m 2 /h fajlagos gázigényben határoztuk meg. Ebbıl kiindulva a térség várható távlati prognosztizált gázfelhasználása m 3 /h mennyiségre tehetı. A térség földgázzal való ellátására kedvezı lehetıséget biztosít a területet észak-déli irányban harántoló 25 bar nyomású Dunaújváros - Paks regionális távvezeték, üzemeltetıje az e-on Dél-Dunántúli Gázszolgáltató Zrt. elızetes állásfoglalása szerint a fımőhöz csak olyan rendszer csatlakoztatható, amelynek gázfelhasználása meghaladja a 100 m 3 /h mennyiséget. Jelzett feltételnek a terület prognosztizált gázfelhasználása megfelel. Ebbıl kiindulva az igények ellátásához a fınyomócsı által megtáplált nyomásszabályozó telepítése és csatlakozó 6 bar üzemi nyomású elosztó-fogyasztói hálózat létesítése szükséges a területen, az MSz sz. szabványban rögzített védıtávolságok figyelembe vételével. A gázszabályozó elhelyezésére egy 20 x 20 m nagyságú területet kell biztosítani, közterületrıl jól megközelíthetı módon. A prognosztizált gázigényt a késıbbi konkrét adatokra támaszkodó tervmőveletek során pontosítani szükséges. A várható felhasználások függvényében határozható meg a nyomásszabályozó kapacitása, a csatlakozó elosztó hálózat jellemzıi a szolgáltatóval egyeztetett módon, elıírásaik figyelembe vételével. A Duna parti településrészen tervezett fejlesztések, településközponti vegyes, üdülıövezet, szolgáltatás stb. gázellátását össze kell hangolni az alaptervben szereplı lakóterületek, számmal jelölt igényeivel. A térség földgázzal való ellátásának módozatát illetıen két lehetıség kínálkozik. Egyrészt a kisapostagi rendszerhez történı csatlakozás, annak továbbépítésével, kapacitásbıvítésével, nyomásszabályozó, elosztó-fogyasztó vezetékek, egyidıben. További lehetıséget teremthet az ipari- logisztikai park kiszolgálása kapcsán telepítésre kerülı gáznyomásszabályozóból történı ellátás, a szekunder oldalról kiinduló 6 bar-os fınyomó, csatlakozó elosztó-fogyasztói hálózat kiépítésével. A fentiek figyelembe vételével a térség gázellátásának módozatára, az igényszintek konkrét ismeretében, önálló tanulmány elkészítését javasoljuk, a szolgáltató bevonásával, az optimális mőszaki-gazdasági megoldás kiválasztása érdekében. Villamosenergia ellátás Baracs községet is magába foglaló tágabb térség, régió villamosenergia ellátásának táppontja az OVIT Dunaújváros 220/120/20/10 kv-os alállomása. A villamos fımőbıl kiinduló Cece és Dunaföldvár 20 kv-os gerincvezetékei látják el a község transzformátor állomásait primer energiával. Mindkét vonal az alállomási táppontok között sugarasan üzemelı hálózat, üzemzavar esetén a rendszer paksi, vagy sárbogárdi alállomások felıl is megtáplálható. Az elızıekben említett Dunaújváros - Cece vonal az apátszállási településrészen tizenhét, a Templomosi területen hét oszloptranszformátort lát el tápenergiával. A Duna parti beépítések primer villamosenergia ellátása jellemzıen a Dunaújváros Dunaföldvár vonalról történik, négy átalakítón keresztül. A transzformátorok túlnyomó többségének mőszaki állaga jó, névleges teljesítményükig kiterhelhetıek, jelenleg cca 20-os tartalék kapacitással rendelkeznek. Az állomásokból kiinduló 0,4 kv-os hálózat nagyobb részt hagyományos háromfázisú, csupasz légvezetékes rendszer. A közvilágítási hálózat a 0,4 kv-os rendszerrel közös oszlopsoron halad. a 2002 évben történt rekonstrukciónak köszönhetıen korszerő kandeláberekkel, kompakt energiatakarékos fénycsövekkel, egyoldali kiépítésben, irányfény jelleggel. A kisfeszültségő hálózatok tulajdonosa, kezelıje a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. Pécs. Az elızményekben körülírt alaptervhez képest további fejlesztések villamosenergia ellátása elızetes tájékozódásaink alapján az alábbiak szerint történhet: A Tanácsház utca mentén kialakítható 48 lakás méretezési teljesítményét 10 kw-ra prognosztizáltuk, gázüzemő főtést, melegvízellátást feltételezve. A számított egyidejő teljesítmény cca 150 kw. A jelzett villamosenergia növekmény a Tanácsház utcában meglévı 20/400 típusú állomásból biztosítható a meglévı TS160 KA-s transzformátor gépcseréjével új 400 kva-s állomás telepítésével, a csatlakozó hálózat megerısítésével egyidıben. Az ipari-logisztikai park a csatlakozó rekreációs terület villamosenergia igényét egyelıre pontosabb adat hiányában a beépíthetı területre vetített 30 W/m 2 fajlagos értékkel vettük számításba, környezetbarát, nem energiaigényes hasznosítást feltételezve. Ebbıl és a 0,5 egyidejőségbıl kiindulva a térség pótlólagos villamosenergia igénye kwa-re tehetı. A jelzett, hangsúlyozottan prognosztizált villamosenergia növekmény terhelhetıségük függvényében a már említett két 20 kv-os vonal valamelyikérıl lesz biztosítható, kapacitáskorlát esetén számításba vehetı a mögöttes hálózat és a táppont megerısítése. A beépíteni tervezett mintegy 30 ha-os terület villamosenergia ellátására a felhasználások súlypontjába telepített két 630 kva-es, vagy három 400 kva-es létesítése szükséges. az állomások szekunder oldaláról kiinduló 0,4 kv-os hálózat az ipari park területén lehetıség szerint földkábeles kiépítettségő legyen, a rekreációs területen elvárás a földkábeles ellátás

12 TÁJÉKOZTATÓ TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY Az elızıekben megfogalmazottakat a késıbbi konkrét adatokra támaszkodó tervmőveletek során pontosítani szükséges. A várható felhasználások a beépítések idıbeli megvalósítása ismeretében lesz lehetséges az ellátás konkrét módozatának kialakítása, a szolgáltatóval egyeztetett módon, az elıírásaik figyelembe vételével. A Duna parti településrészen tervezett fejlesztések, településközponti vegyes, üdülıövezet, szolgáltatás stb. villamosenergia ellátását össze kell hangolni az alaptervben szereplı lakóterületek, számmal jelölt villamosenergia igényeivel. A tervezett beépítések pótlólagos, elızetesen becsült többlet villamosenergia igénye kva-re tehetı. Kielégítésére a közeli IX számú Szitány puszta állomás átalakítóját vélhetıen 630 kva-re kell felbıvíteni, amennyiben a primer hálózat terhelhetısége azt lehetıvé teszi. A településközpont vegyes terület, 0,4 kv-os ellátása mindenképpen földkábeles kivitelő legyen. Elektronikus hírközlés Baracs községet is magába foglaló régió vezetékes távközlési szolgáltatója az INVITEL Távközlési Szolgáltató Zrt. a község a 25 primer körzethez tartozik. A dunaújvárosi HOST központ a településen kihelyezett fokozatú központot mőködtet, utóbbi látja el közvetlenül az ME900 tip. Nagyelosztókat. A csatlakozó elıfizetıi hálózat földbe fektetett alépítményes, illetve Qv földkábeles kivitelő. Az egyetemes távközlési szolgáltató a jelentkezı igényeket korlátozás nélkül ütemesen kielégíti, az ellátás színvonalas, igény esetén mód van az Internetes, ADSL szolgáltatások igénybevételére is. A tervezett pótlólagos fejlesztések vezetékes fıvonali igénye ra tehetı, ennek kielégítése kapcsán a meglévı hálózat alapvetı struktúrájának megváltoztatása nem indokolt. A vélhetıen fokozatosan jelentkezı igények hálózatbıvítéssel a meglévı rendszer szükség szerinti továbbépítésével kielégíthetık. A vezeték nélküli távbeszélı ellátást tekintve a község területe a vezetı szolgáltatók által megfelelı minıségben lefedett, köszönhetıen a szomszédos településeken lévı sugárzóknak, átjátszóknak. A mobil szolgáltatás területén várhatóan jelentkezik, illetve elterjed a 2400 MHz-en történı forgalmazás, ami antennák telepítésével járhat. Ez azt jelenti, hogy vélhetıleg szükség lesz a nem torony jellegő, relatíve kis magasságú antennák telepítésére, a megfelelı lefedettség biztosítása érdekében. Baracs dunaparti területén Kisapostag vonalában a Rácalmás Dunaújváros Dunaföldvárhoz hasonló helyzető és magasságú löszpart húzódik. A part meredeken szakad le a Dunára, a folyótól csak keskeny ártér választja el. A magaspart peremén levı területet hétvégi- és lakóházakkal építették be úgy, hogy a terület még nem közmővesített. Feladatunk annak vizsgálata, hogy a meglevı házak helyzete mennyire veszélyeztetett, az újabb beépítések lehetıségeinek tanulmányozása, továbbá annak eldöntése, hogy a közmőhálózat kiépítése milyen mértékben hat a magaspart biztonságára. A terület rövid ismertetése A vizsgált terület a Dunaparthoz csatlakozik. Az alább említett keskeny ártér erdıvel borított. A Duna áradásai idınként a szakadópart lábáig érnek, a mértékadó árvízszint alapján az erdı idınként vízben áll. Magán a szakadóparton kertek vannak. A partot ennek megfelelıen teraszozták. A házak közvetlenül a portákra épültek, de a Nefelejcs utca másik oldalán is házak vannak. A közmőhálózatban szennyvízcsatorna nincs. Ez azt jelenti, hogy a szennyvizet a lakók vagy szikkasztják, vagy zárt tárolókban tárolják. Ugyancsak hiányos a csapadékvíz elvezetés is. A házaknál a lakóház, hétvégi ház aránya becslésünk szerint 40-60% lehet, de több olyan hétvégi ház van, amit téliesítettek, vagy a tulajdonosok az év nagyobb részében használják. Ez azért fontos, mert a vízhasználat lényegesen nagyobb, mint hétvégi házak esetében. A Nefelejcs utcában, ill. a magasparton jelenleg nem mutatkoznak felszínmozgásra utaló jelek, vagy vízelvezetési hibákra utaló épületkárosodások nyomai. Földtani, vízföldtani vázlat A geológiai felépítés igen egyszerő. Alapvetıen két korszakról kell beszélnünk. Egyik a pannon, a másik pedig a pleisztocén. Az idısebb homok képzıdményei több száz méter mélységben vannak, a felszíni folyamatokat már nem befolyásolják. A Duna hordalékai alatt felsı pannóniai üledékek következnek. A pannon kavicsos, agyagos rétegek sorozatából áll. Jelentısége fıként vízföldtani szempontból nagy. A mélységi rétegek jó minıségő ivóvize, helyenként ásvány- és gyógyvizeket szolgáltatnak. A pleisztocénben kizárólag szárazföldi üledékek rakódtak le. Az egész löszpart ebben a korban keletkezett. A Duna ebbe a képzıdménybe vágódott be, és a szakadópartot is a folyó hozta létre úgy, hogy a löszfalat alámosta. A lösz gyenge vízadó, a pontos talajvízhelyzetet nem ismerjük, a kutatásnak ebben a fázisában nem tártuk fel. A pannon vízadók 40 m-t meghaladó mélységben vannak, a löszpart magassága eléri a 30 m-t. A Dunához csatlakozó parti sávban a folyó ártéri üledékei halmozódtak fel. Anyaguk iszap, homok, agyag, de a mélyebb zónában még kavicsra is számítani kell

13 Alkalmazott kutatási módszerek A vizsgálat során nem végeztünk fúrásos kutatást, mert ezen a területen nagy mélységő (30-40 m) fúrásokra van szükség. Az elızetes fúrásban adatokat győjtöttünk be, valamint a Dunaújváros Kulcs Rácalmás szerzett tapasztalatainkat és talajfizikai adatainkat használtuk fel. Az állékonyság vizsgálatához a szükséges geodéziai adatokat a T. Megbízó bocsátotta rendelkezésünkre, Az állékonyságot, a kritikus szakadólapot pedig különbözı rézsőhajlásokra végeztük el. Talajvizsgálat, értékelés A vizsgálat keretfeltételeit tapasztalati közelítéssel határoztuk meg. A löszt az ártéri erdı szintjéig homogénnek tételeztük fel, a mértékadó talajvízszintet pedig a mértékadó árvíz szintjével tekintettük azonosnak. Csúszólap kialakulására veszélyes agyagréteget és talajvízszintet a magaspart 30 m-es szelvényében nem tételeztünk fel. Az idealizált szelvény tehát olyan, hogy a valóságban szinte csak rosszabb körülmények fordulhatnak elı. Tekintve, hogy a vizsgált anyag lösz, 45 o -nál laposabb rézsőket nem is vizsgáltunk. A vizsgálat során használt talajfizikai jellemzık a következık voltak: Súrlódási szög: lösz: 22 o iszap: 20 o Kohézió: lösz: 6 kn/m 2 iszap: 12 kn/m 2 Térfogatsúly: lösz: 17 kn/m 3 iszap: 19 kn/m 3 A számítások eredménye a felvett súrlódási szög és rézsőszög függvényében természetesen változott, de abban valamennyi eredmény közös, hogy a Nefelejcs u. K-i oldalán levı házak kivétel nélkül a meghatározott szakadólapokon belül vannak. Egyszerően nem létezik olyan változat, hogy a csúszólap a rézsőnek csak kisebb részét érintené, vagy felületi hámlásokkal jelentkezne. A biztonsági távolság m között mozgott ugyancsak a talajfizikai jellemzık és a hajlásszög függvényében. Ez azt jelenti, hogy a Nefelejcs u. teljes szélességében érintett lehet az esetleges felszínmozgásban. A közmővek (csapadék, szennyvíz) szerepe A szennyvíz és a csapadékvíz helytelen kezelése természetesen járulékos terhelést jelent a szakadópartra, vagy annak egy részére attól függıen, hogy van-e a löszben K-i dıléső vízzáró réteg. A lösz szikkasztásra alkalmas talajféleség, és az szinte biztosra vehetı, hogy az érintett környezetben van olyan ház, ahol a szennyvizet szikkasztják. A beépítettséggel nı a vízhasználat, és növekszik az esetleges szikkasztás mennyisége is. A víz két módon mozoghat a löszben. Egyrészt függılegesen szivárog az elsı vízzáró rétegig, majd a dılésnek megfelelı irányban mozog tovább. A másik lehetıség, ha a löszben valóban nincs közbensı vízzáró, akkor a szakadópart aljáig, ill. az erózióbázisig. A víz a terhelés alatt levı lösz szerkezetét rongálja, állékonyságát lerontja a köztudott módon. A Nefelejcs utca esetében azonban a beépítettség olyan sőrő, hogy további beépítésre már csak néhány üres telek van, vagy a meglevı épületek bontásával lehet területet nyerni. A szennyvízközmő megléte tehát ebbıl a szempontból nem lehet építési kritérium. Az alapkövetelményt a környezetvédelmi törvény írja elı, ez pedig a szennyvíz zárt tárolása. A szikkasztás országosan tilos, erre vonatkozó kivétel nincs. A zárt tárolás azt jelenti, hogy tisztítás után sem szikkasztható el. A központi hálózatú szennyvízcsatorna a zárt tárolásnak egy speciális fajtája, ami a biztonságot úgy növeli, hogy minden tulajdonost kötelez a rákötésre és a csatornahasználatra. Ha tehát a lakosok betartják a törvényt, és a szennyvizet zárt rendszerben tárolják, akkor a zárt rendszer és a közmőcsatorna egymással egyenértékő megoldások. A csapadékvíz kezelése, elvezetése ennél egyszerőbb feladat. A problémát valójában csak a tetırıl és egyéb burkolt felületekrıl lefolyó, koncentráltan mozgó víz jelenti. Ez belsı vízrendezési terv és elvezetırendszer készítését jelenti. Befogadóként rendelkezésre áll a Duna. Eddig is a Duna volt a fı befogadó. Az elvezetés alapvetıen nyílt árokrendszerrel megoldható, azonban a lösz erózióérzékenységét figyelembe kell venni. A vízrendezés szaktervezést igénylı feladat. A szennyvíz zárt tárolását az engedélyezésnél kell figyelembe venni, ill. a meglevı tárolókat is ellenırizni kell

14 Összefoglalás, javaslatok Talajmechanikai szakvélemény rajzi mellékletei Véleményünk szerint a szennyvízcsatorna hiánya önmagában építési tilalmat talajmechanikai szempontból nem indokol. Tény, hogy a helytelen szennyvízkezelés az állékonyságot csökkentı tényezı. A pontos talajmechanikai, állékonysági helyzet megállapítását azonban elkerülhetetlenül fontosnak tartjuk. Tisztázni kell a rétegszelvény felépítését, és a talajvízviszonyokat. Meg kell határozni a talajfizikai jellemzık mértékadó értékeit, és ki kell jelölni a kritikus szelvényt, vagy szelvényeket, melyekre az állékonysági vizsgálatokat el kell végezni. Ezek eredményeinek függvényében lehet meghatározni azokat a tényezıket, melyek alapján az építési körülményeket, korlátozni, vagy enyhíteni lehet. Ugyanezen eredményektıl függıen lehet és kell meghatározni azokat a prevenciós beavatkozásokat, amelyek a szakadópart biztonságát növelik a teljes beépítettség feltételezése mellett. A szakadópart önmagában még nem ok a tilalomra, vagy korlátozások kiterjesztésére, fıként, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a part élét gyakorlatilag már beépítették a korábbi évtizedekben. Tény azonban az is, hogy a jelenlegi beépítettség és közmőhálózat eddigi sérülésmentes állapota mindenféle korlátozás feloldhatóságát nem vonhatja maga után. A javasolt kutatási mélység min. 40 m, a fúrások CPTe szondázások száma 3-4 db, és a fúrások száma is min. 5 db olyan elrendezésben, hogy a talajszelvényt a Dunával párhuzamosan és rá merılegesen is jellemezzék. A CPTe mérések mélysége min m. A talajfizikai jellemzıket a CPTe in situ adataiból és laboratóriumi mérésekbıl kell meghatározni. A feladathoz kutatási terv és vizsgálati program elızetes összeállítását javasoljuk

15 BARACS ÉS AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV (2003. ÉVI XXVI. TV.) EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYA Országos Területrendezési Terv Országos ökológiai hálózat övezete Országos Területrendezési Terv Az ország szerkezeti terve 27 28

16 Országos Területrendezési Terv Kiváló termıhelyi adottságú szántóterület övezete További övezetek nem érintik Baracs területét. 29

17

18

19

20