VEZETŐI PÁLYÁZAT A HAJDÚSZOBOSZLÓI A HŐGYES ENDRE GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA INTÉZMÉNYVEZETŐI BEOSZTÁSÁNAK ELLÁTÁSÁRA

Átírás

1 VEZETŐI PÁLYÁZAT A HAJDÚSZOBOSZLÓI A HŐGYES ENDRE GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA INTÉZMÉNYVEZETŐI BEOSZTÁSÁNAK ELLÁTÁSÁRA Hajdúszoboszló, május 23. pályázó

2 Tartalom MOTIVÁCIÓS LEVÉL... 4 I. HELYZETÉRTÉKELÉS... 6 I/1. RÖVID BETEKINTÉS AZ ISKOLA TÖRTÉNETÉBE... 6 I/2. A HŐGYES ENDRE GIMNÁZIUM NEVELŐTESTÜLETE ÁLTAL MEGHATÁROZOTT LEGFONTOSABB PEDAGÓGIAI ELVEK... 8 I/3. TANULÓI LÉTSZÁM VÁLTOZÁSA... 9 I/4. A TANULÓK EREDMÉNYEI I./5. A TANULÓK SZOCIÁLIS HELYZETE I/6. TANULÓK FEGYELMI HELYZETE I/7. SZEMÉLYI FELTÉTELEK I/8. TÁRGYI FELTÉTELEK I/9. GAZDASÁGI HELYZET II.VEZETŐI PROGRAM CÉLOK, TERVEK, FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK II/1. JÖVŐKÉP II/2. A GIMNÁZIUMOK TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁSA II/3. A GIMNÁZIUMOK NEVELÉSI-OKTATÁSI FELADATAI II/4. TÖRVÉNYBEN ELŐRÍRT VÁLTOZÁSOK, MELYEK MEGHATÁROZZÁK AZ INTÉZMÉNYI FELADATOKAT II/5. A HŐGYES ENDRE GIMNÁZIUM FELÉ TÁMASZTOTT FENNTRARTÓI, PARTNERI ELVÁRÁSOK II/6. NEVELÉSI, OKTATÁSI ELVEK, CÉLOK, ELKÉPZELÉSEK II/6.1. OKTATÁSI STUKTÚRA II/6.2. TEHETSÉGGONDOZÁS II/6.3. HÁTRÁNYOS HELYZET II/6.4. NEVELÉS

3 II/6.5. KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉG, HAGYOMÁNYŐRZÉS II/6.6. EGÉSZSÉGNEVELÉS II/6.7. KÖRNYEZETI NEVELÉS II/7. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS II/8. TANTESTÜLET, PEDAGÓGUSOK II/9. TANULÓI KÖZÖSSÉG, DIÁKÖNKORMÁNYZAT II/10. A GIMNÁZIUM MENEDZSELÉSE III. VEZETÉSI ELVEK, MÓDSZEREK MELLÉKLETEK

4 MOTIVÁCIÓS LEVÉL "Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációnak meggyőződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját ítélő erejét, a saját felfogóképességét használja. Tanuljon meg a saját szemével nézni a világban. (...) A mi vélekedéseink és meggyőződéseink csak a mi számunkra érvényesek. Az ifjúság elé tárjuk őket, hogy azt mondjuk: így látjuk mi a világot. Nézzétek meg most már ti is, milyennek mutatja magát nektek. Képességeket ébresszünk fel, és ne meggyőződéseket közvetítsünk. Ne a mi igazságainkban higgyen az ifjúság, hanem a mi személyiségünkben. Azt vegyék észre a felnövekvők, hogy mi keresők vagyunk, és őket is a keresők útjára kell vezetnünk." /Rudolf Steiner/ január 23-án születtem Hajdúszoboszlón. Életem minden jelentős eseménye e városhoz kötődik. Itt végeztem általános iskolai (Gönczy Pál Általános Iskola) és középiskolai (Hőgyes Endre Gimnázium) tanulmányaimat. Az egyetemi diploma megszerzéséhez szükséges szakdolgozatomat is a városról írtam: Hajdúszoboszló funkcionális morfológiája címmel, melyért tudományos elismerésben is részesültem ban mentem férjhez, s kezdtem önálló életet. Ugyanebben az évben helyezkedtem el a Szép Ernő Középiskolai Kollégiumban, a középiskolai matematika tanárnőm invitálására, mint nevelőtanár. Ekkor még egyetemistaként, majd a diploma megszerzése után középiskolai tanárként dolgoztam. Szerencsésnek érzem magam, mert iskolai tanulmányaim során, olyan pedagógusok vettek körül, akik példaként szolgáltak számomra emberként és tanárként egyaránt, s elindítottak azon az úton, mely hivatásommá tette a pedagógiát. A társadalmi elismertség hiányát pótolni tudja számomra diákjaim szeretete, megbecsülése. Nevelőtanárként, diákjaimnak köszönhetően, emberileg gazdagabb lettem, s egy olyan hivatást ismerhettem meg, amely nehézségei ellenére, az örömök és sikerek tárházát rejti ban született meg a lányom, aki jelenleg szintén a Hőgyes Endre Gimnázium tanulója. Az évek alatt lehetőségem nyílt, óraadó tanárként a tanítás művészetével is megismerkedni, mely a pedagógia másik oldalát is megszerettette velem. Jelenleg is történelmet tanítok a Hőgyes Endre Gimnáziumban. 4

5 2009 decemberében megpályáztam a Szép Ernő Középiskolai Kollégium igazgatói állását. Pályázatom sikeres volt, így a vezetői pozíciót 2010 januárjától tölthettem be, s jelenleg is a kollégium igazgatójaként dolgozom. Mint, ahogyan önéletrajzomból is kitűnik, lassan 20 éves tapasztalattal rendelkezem, nevelőtanárként, óraadó tanárként, intézményvezetőként, sokoldalú ismeretre tettem szert. Minőségbiztosítási ismereteimet hasznosítva, irányítottam a kollégium minőségfejlesztési programjának kiépítését. Intézményvezetőként hozzájárultam a kollégiumban a pedagógiai munka színvonalának növeléséhez, a kollégium épületének belső felújításához, az intézmény törvényi előírásoknak megfelelő működtetéséhez. A Hőgyes Endre Gimnáziumban eltöltött tíz évben betekintést nyerhettem az iskola életébe, tapasztaltam az ott folyó kiemelkedő pedagógiai tevékenységet. A pedagógusokkal és a diákokkal is sikerült jó kapcsolatot kialakítanom. Úgy érzem a tanári pályán eltöltött két évtizednyi tapasztalatnak, a vezetői ismereteimnek, valamint motiváltságomnak köszönhetően, hozzá tudnék járulni a gimnáziumi oktatás sikeréhez, az intézmény elismertségének további növeléséhez. A tapasztalatok és tudás birtokában szeretném megpályázni a Hőgyes Endre Gimnázium és Szakközépiskola igazgatói állását. Céljaim megvalósításához kérem az Önök bizalmát és támogatását. Hajdúszoboszló, május 23. Tisztelettel: Sárkányné Kertész Éva 5

6 I. HELYZETÉRTÉKELÉS Alapját a Hőgyes Endre Gimnázium nevelőtestülete által elkészített szabályzatok, a oldalon megtalálható információk és a gimnázium vezetősége, pedagógusai által szolgáltatott adatok és tájékoztatások adják. A helyzetelemzésben feltárt pozitívumok és negatívumok értékelése a vezetői programban történik. I/1. RÖVID BETEKINTÉS AZ ISKOLA TÖRTÉNETÉBE A Hőgyes Endre Gimnázium és Szakközépiskola Hajdúszoboszló városának középiskolája. Erős társadalmi igény, közakarat hozta létre, és működése azóta is szorosan összefügg a település történelmével. A hajdúszoboszlói gimnáziumi oktatás gyökerei úgy 300 évre nyúlnak vissza. A debreceni Református Kollégium partikulája működött városunkban, amely a múlt század végén polgári iskolává alakult, és a gimnázium megszűnt után ébredt fel újra a gimnáziumi oktatás igénye. A hajdúszoboszlói polgárok kezdeményezését felkarolta Kovács Máté akkori VKM államtitkár, akinek a közbenjárásával sikerült az önálló gimnázium megindításához szükséges engedélyeket beszerezni, és augusztus 27-én megszületett az új intézmény alapítási engedélye. Ekkor szembesültek a város vezetői az igazi gondokkal. Nem volt tanterem, nem voltak bútorok, tanárok, de még diákok sem. Horváth Ferenc polgári iskolai tanár vállalta föl a nehéz feladatot, hogy diákokat toborozzon az új gimnáziumba. A tanévnyitó ünnepségre, szeptember 30-ra 3 kinevezett és 2 óraadó tanárt, valamint 16 diákot sikerült összeverbuválni, sőt egy 17. is ígérte érkezését. Tantermet és tanári szobát a polgári iskolában - a jelenlegi Közgazdasági Szakközépiskola épületében - biztosított a város, de az asztalokat és székeket mindenki otthonról volt kénytelen magával hozni, akárcsak a téli tüzelőt. 6

7 A mostoha körülmények ellenére a munka nagy lelkesedéssel folyt. Az 1950-től Irinyi János nevét viselő gimnázium híre csakhamar eljutott a környező településekre is, így nem csoda, ha a létszám folyamatosan nőtt. Az érettségi vizsga idejére az első osztály létszáma - a különbözeti vizsgát vállalókkal - 22-re gyarapodott. A vidékről érkező tanulók elhelyezésére 1953-ban fiú-, a következő évben pedig leány diákotthon jött létre Horváth Ferenc igazgatása alatt június 7-én vette föl az iskola városunk szülöttének, a nemzetközi hírű orvostudósnak, Hőgyes Endrének a nevét. Az iskola folyamatosan gyarapodott ben már 3-3 párhuzamos osztállyal működött évfolyamonként től megkezdte működését az első szakközépiskolai osztály. Az első évben zöldségtermelő-kertész szak indult, a másodiktól öntözéses növénytermesztő-gépész szak is. A gyarapodó iskolalétszám, a zsúfoltság komoly gondot jelentett a régi épületben. A helyzet tarthatatlanságát jól jellemzi az 1962-es házirend egyik pontja: a folyosón egyirányú (jobb oldali) közlekedés van, a nagy zsúfoltság miatt a folyosót csak közlekedésre lehet használni, tilos minden csoportosulás, szaladgálás, játék. Elengedhetetlenné vált az új épület megépítése, amelyet 1964 őszén vehettek birtokba a tanulók. A 8 tantermes épületbe a 12 gimnáziumi osztály költözött, a szakközépiskolai osztályok a régi iskolában maradtak. A két épületben így már megoldható volt a több mint 700 tanuló megfelelő elhelyezése. Ebben az évben indult meg a szakosított tantervű képzés biológia-kémia tagozaton, ahonnan számos kiváló diák került ki az évek során től a szakközépiskolai oktatásban profilváltás következett be. Ekkor indult a gyors- és gépíró tanfolyam, a következő tanévtől pedig egy új típusú közgazdasági tagozat kezdte meg működését számviteli és pénzügyi ágazattal ben ennek az önállósításával jött létre a Közgazdasági Szakközépiskola. Az iskola igazgatását 1983-ban Barbócz László vette át, aki 1986-ban tragikus hirtelenséggel bekövetkezett haláláig állt az iskola élén tól 1995-ig Csizmadia Katalin, 1995-től 2012-ig Szandai Kázmér irányította a gimnáziumot től a tagozatos képzést a fakultációs rendszer váltotta föl. Ez azonban eredményességét tekintve soha nem tudta felülmúlni a tagozatos rendszert. 7

8 Az 1992-es esztendő is mérföldkövet jelent az iskola történetében. Ekkor indult meg a hatosztályos gimnáziumi képzés. Ezzel olyan tanulókat sikerült az iskola számára megnyerni, akik a tanári kar szerint a korábbi eredményeket is túlszárnyalják majd. Hogy ez a remény megalapozott, azt mutatják eddigi sikerek. Ma már nem az kelt feltűnést, ha gimnazistáink országos tanulmányi versenyeken szerepelnek, hanem az, ha nincsenek ott a döntőben tól az iskola újra megkapta a jogot szakképzés szervezéséhez, így ettől az időponttól viseli újra a Hőgyes Endre Gimnázium és Szakközépiskola nevet. Jelenleg több mint 500 diák tanul az iskolában, 19 osztályban 40 tanár irányításával. Bár kicsit szűkös körülmények között, de a pedagógusok mindent megtesznek annak érdekében, hogy tanítványaik - a Hőgyes hagyományokhoz méltón - megállják a helyüket a felsőoktatási intézményekben, és az élet minden területén. A 2009/2010-es tanévben a gimnázium épülete megújult. A felújított iskola megfelel a 21. század követelményeinek, és méltán lehet büszke rá valamennyi szoboszlói polgár. (Forrás: I/2. A HŐGYES ENDRE GIMNÁZIUM NEVELŐTESTÜLETE ÁLTAL MEGHATÁROZOTT LEGFONTOSABB PEDAGÓGIAI ELVEK tanuló központú pedagógia változatos tanulásszervezés a pedagógus szerep fontossága módszertani változatosság egész életen át tartó tanulás folyamatára való felkészítés kompetencia alapú oktatás esélyegyenlőség hátrányos helyzetből fakadó hátrányok leküzdésében segítségnyújtás felzárkóztatás egyéni fejlesztésre alapuló tehetséggondozás 8

9 külső- belső elvárásoknak való megfelelés egészséges életmódra nevelés környezeti nevelés hagyománytisztelet pályaorientáció elősegítése korszerűsítés, modernizáció Vezetői programomban a nevelőtestület által meghatározott elvekhez kapcsolódóan fejtem ki vezetési koncepciómat. I/3. TANULÓI LÉTSZÁM VÁLTOZÁSA A diagramból egyértelműen kiderül, hogy az össztársadalmi szinten tapasztalható létszámcsökkenés a Hőgyes Endre Gimnázium estében is megfigyelhető. Amíg a 2008/2009- es tanévben 622 tanulója volt a gimnáziumnak, addig a 2012/2013-as tanévben 546. Ez 12%- os csökkenés. Ezt a folyamatot meg kell állítani. A csökkenés nagyobb méreteket mutat a bejárós és kollégista tanulók körében. A helybeli és a vidéki 8. évfolyamos tanulókat meg kell 9

10 győzni, hogy a Hőgyes Endre Gimnáziumban olyan minőségű munka folyik, mely által olyan tudáshoz juthatnak, mellyel elérhetik céljaikat és elképzeléseiket. A második diagram azt mutatja, hogy a 6 osztályos képzésre továbbra is van igény, bár az ide jelentkező tanulók közül nem mindenki rendelkezik azzal a tudásszinttel, ami a felvételhez szükséges. Mivel ezen képzés legfőbb célja a tehetséggondozás, fontosnak tartom a jövőben is a tanulók tudásának mérését és a felvételi ponthatár meghúzását, máskülönben a pedagógiai célkitűzés nehezen lenne teljesíthető. A 9. évfolyamos tanulók számát illetően nagyobb az ingadozás, bár ez önmagában még nem indokolja az iskolai összlétszám csökkenését. Valószínűsíthető, hogy a lemorzsolódás adja ki a 12%-os létszámcsökkenést. Ezért a tanulói létszám megtartása érdekében, a felzárkóztatásra is nagyobb hangsúlyt kell helyezni. I/4. A TANULÓK EREDMÉNYEI A bemeneti értékek tekintetében pontos információval nem rendelkezem, de a felvételi pontok átlagát megfigyelve (matematika és magyar tantárgyakból) elmondható, hogy a 9. évfolyamon különösen a matematikai tudással sok esetben gondok vannak. 10

11 Így ismételten visszaigazolódik, hogy a felzárkózatásnak milyen jelentős a szerepe. A pontosabb problémafeltárás érdekében a bejövő tanulók estében egységes, minden tantárgyra kiterjedő a munkaközösségek által összeállított felmérést kellene elvégeztetni. A évi országos kompetenciamérés eredménye Átlageredmények: Hatosztályos képzés: 8. évfolyam matematika szövegértés Hőgyes Endre Gimnázium: Országos átlag: évfolyamos gimnáziumok: Városi általános iskolák: évfolyam matematika szövegértés Hőgyes Endre Gimnázium: Országos átlag: évfolyamos gimnáziumok:

12 Négyosztályos képzés: 10. évfolyam matematika szövegértés Hőgyes Endre Gimnázium: Országos átlag: évfolyamos gimnáziumok: Szakközépiskolai képzés: 10. évfolyam matematika szövegértés Hőgyes Endre Gimnázium: Országos átlag: Szakközépiskolák: A kompetencia mérések adatait megfigyelve megállapítható, hogy az A és B osztályok estében mutatkozik lemaradás, de még ez is az országos átlaghoz viszonyítottan jónak felel meg. A 2013/2014-es tanévtől elinduló új struktúra valószínűleg megszünteti még ezt a különbséget is, s összehangolt, fejlesztő munkával az eredmények is még tovább fognak javulni. 12

13 Az ábrából kiderül, hogy az utóbbi 2 tanévben a kitűnők és jelesek száma dicséretesen magas és viszonylag állandó értékeket mutat (az össztanulók 8%-a kitűnő, 10%-a jeles). A bukottak száma viszont kb. 2%-os növekedést mutat (az össztanulói létszámra számítva). Amíg ben a tanulók 3,6%-a bukott, addig ben a 6%-a. Ha ehhez a lemorzsolódási arányokat is hozzávesszük, akkor duplán is beigazolódik a felzárkóztatás szükségessége. A kimeneti értékek jó és eredményes munkát igazoltak vissza, az évek során alig változó értékekkel. A tantestületen belüli magas színvonalú munkát, a tehetséggondozás sikerességét és a hatosztályos képzés létjogosultságát igazolja vissza az emelt szintű érettségi vizsgák magas mutatója (4,7) A 2011/2012-es tanévben nyelvvizsgát szerzett tanulók száma közép és felsőfokon: Középfokú nyelvvizsga: angol: 47 tanuló német: 4 tanuló Felsőfokú nyelvvizsga: angol: 5 tanuló Az adatok mutatják a nyelvi képzés színvonalát is, mivel főként angol nyelvből magas a nyelvvizsgák száma. Fejlesztendő terület németből és más nyelvekből megszerzett 13

14 nyelvvizsgák terén van, aminek a nyelvi képzés szigorodó feltételei miatt még nagyobb jelentősége van. Kevés azon tanulók száma, akik 2 nyelvből is nyelvvizsgával rendelkeznek. I./5. A TANULÓK SZOCIÁLIS HELYZETE A tanulók szociális helyzetéről csak részismeretek vannak, de ezekből is kiderül, hogy nő a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. Hátrányos helyzetű tanulók Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók Ugyanezt a változást igazolja vissza az ingyen tankönyvben részesülők száma is, 2011/2012- es tanévben 156 fő, a 2012/2013-as tanévben 172 fő kapott ilyen jellegű támogatást. Kiemelten kezelendő ezért a hátrányos helyzetből fakadó hátrányok leküzdésének segítése, mivel a hátrányos helyzetűek aránya az össztanulók 10%-át meghaladja. Nevelési szempontból is feladatot ró ez a nevelőtestületre, mivel csökkenteni kell a vagyoni különbségből adódó esetleges feszültségeket, ellentéteket. A hátrányos helyzet csökkentésében segítséget adhat a Szép Ernő Kollégiummal való együttműködés javítása, mivel a kollégium alapítványa anyagi támogatást, nevelőtestülete pedig pedagógiai segítséget tud nyújtani a hátrányok leküzdéséhez. I/6. TANULÓK FEGYELMI HELYZETE Tanév Magatartás átlag Szorgalom átlag ,5 4, ,4 4,2 14

15 A fenti adatok pozitívumokat és negatívumokat is bemutatnak. Pozitívum, hogy a tanulók magatartása és szorgalma összességében kiemelkedő. 15

16 Negatívum a hiányzások és főként az igazolatlan hiányzások számának növekedése. A hiányzási átlag is jelentős, tanulónként közel 100 óra, kb. 3 hét, ami nem indokolható a versenyek, nyelvvizsgák, iskolalátogatások számával. Az igazolatlan óráknál a törvényi szigorítás ellenére is jelentős a növekedés. Az ifjúságvédelmi felelős tanárnőnek kb. 20 feljelentést kell megírnia a hatóságok felé évente. Különösen nagy a gond 10 óra hiányzásig, mert sokszor sem a tanulók, sem a szülők nem veszik komolyan az iskola fellépését. A nevelőtestülettel együttműködve, szigorítások bevezetésével, meg kell állítani ezt a folyamatot. A dicséretek száma magas: a tanulók kiemelkedő tanulmányi eredményért, versenyeken való részvételért, közösségi munkáért részesültek dicséretben. A büntetések nagy részét igazolatlan hiányzásért, dohányzásért és az iskolai engedély nélküli elhagyásáért kapták a tanulók. Az utóbbi két probléma megoldása érdekében a nevelőtestület már a Házirend szigorításával lépéseket tett. I/7. SZEMÉLYI FELTÉTELEK éves (fő) éves (fő) éves (fő) éves (fő) éves (fő) éves (fő) éves (fő) éves (fő) Összesen Pedagógusok korösszetétele Ebből nő Feladat szerint: (Fő) Iskolai végzettség szerint: (Fő) igazgató 1 egyetemi 36 igazgatóhelyettes 2 főiskolai 4 tanár 35 szakvizsgázott 10 ifjúságvédelmi 0,5 felelős szabadidő-szervező 0,5 Címek szerint: könyvtáros-tanár 0,5 főtanácsos 8 rendszergazda 0,5 16

17 iskolatitkár 1 takarítónő 5 fűtő 1 karbantartó 1 udvaros 1 A nevelőtestület összetétele alapján (végzettség, kor, címek) magasan képzett, jelen vannak a nagy tudással és tapasztalattal rendelkező idősebb korosztály tagjai és a fiatalos lendülettel rendelkező 30 év körüli korosztály képviselői is. Ki kell használni ezt az adottságot az iskola propagálásában, építeni kell a tapasztalt pedagógusok jó hírnevére, mely vonzó lehet a szülők és diákok számára is. Ami feladatként mutatkozik, a törvényi változásokhoz igazodó szakos ellátottság biztosítása: gondolok itt a mindennapos testnevelés bevezetésére vagy a természettudományos képzés iránti érdeklődés fokozódására. A pedagógusok között 10 szakvizsgázott van, a pedagógus életpálya modell bevezetésével az ő számukat tovább kell növelni. Fontos célkitűzésnek tartom: az egységes, megújulásra képes, az új ismereteket elsajátító és közvetítő, egységes nevelési elveket valló tantestület működtetését. I/8. TÁRGYI FELTÉTELEK A gimnázium alaptevékenysége az általános középfokú oktatás és szakmai középfokú oktatás. A gimnáziumi képzésen belül a hagyományos 4 évfolyamos (normál tantervű) képzés mellett 5 évfolyamos (angol nyelvi előkészítő és emelt szintű angol nyelvi képzés) és 6 évfolyamos (akkreditált, egyedi tanterv szerint működő tehetséggondozó képzés emelt szintű matematika és angol oktatással) gimnáziumi képzést is folytat az intézmény. A szakközépiskolai képzés keretében informatikai szakmacsoportos képzés működik 13. évfolyamon webmester kimeneti lehetőséggel. A 2013/2014-es tanévtől átalakul a képzési struktúra, a bejövő A osztály fél csoportjában emelt szintű matematika képzés, a B osztály fél csoportjában reál-orvosi képzés történik, emelt természettudományos óraszámmal. Az iskola épülete 1964-ben készült el. Jelenlegi formájában 19 osztály működik benne. A Rákóczi út alatti épületben is használhatnak 8 tantermet. A testnevelés órák zavartalan lebonyolításában segít a B-épületben lévő tornaterem, illetve a szomszédos Sportház. 17

18 Hőgyes Endre Gimnázium korszerűsítése és komplex akadálymentesítése pályázati projekt keretében megújult az iskola épülete. A felújítás során megtörtént a rossz állapotú ablakok cseréje. Az összes ajtót fém ajtóra cserélték. Megtörtént a teljes fűtési rendszer korszerűsítése. Kicserélték a vízvezeték csöveket is. Az elektromos vezetékrendszert modern réz kábelekre cserélték. A termeket korszerű, álmennyezetbe épített világítótestekkel szerelték fel. Elkészült az épület külső hőszigetelése is. A tornaöltözők melegvíz-ellátását napkollektor beépítésével oldották meg, kiváltva a gázbojlereket. A felújítási munka része volt az épület komplex akadálymentesítése is. A mozgáskorlátozottak bejutását rámpa és lift könnyíti meg. A gyengénlátókat a folyosó burkolatába beépített eltérő színű csempék és járólapok, valamint Braille-írással készített feliratok segítik. A hallásproblémákkal küzdőket indukciós hurok segítik a kommunikációban. Megújult a sportudvar is. Az épület előtti udvarrész díszburkolatot kapott, valamint a belső udvart is sikerült díszburkolattal ellátni. A könyvtári állomány könyvből áll. Az oktatás szemléltetőeszköz és audiovizuális felszereltsége A es tanévben 1 millió Ft értékben vásároltak szekrényt, tanulói asztalt, széket, szakkönyveket és különféle taneszközöket. A TÁMOP pályázaton elnyert összegből színes nyomtatót, digitális fényképezőgépet, interaktív tananyagokat és 6 tanári laptopot vásároltak. A TIOP pályázat keretében az iskola 67 db tanulói laptopot nyert. A TIOP pályázatból pedig 9 interaktív táblát kapott. Informatikai oktatás feltételrendszere 3 számítógéptermet sikerült felszerelni 60 korszerű asztali számítógéppel. Az idegen nyelv oktatásának feltételrendszere Nyelvi szaktanterem nincs. A nyelvtanárok hordozható magnóval rendelkeznek. A tankönyvekhez a hanganyag biztosított. A nyelvoktatás színvonalát mutatják a kiváló érettségi eredmények és a közép- illetve felsőfokú nyelvvizsgák magas száma is. 18

19 I/9. GAZDASÁGI HELYZET A 2013 januárjától bekövetkező változások miatt átalakult a fenntartói-működtető szerep. Az addig önállóan gazdálkodó intézmény gazdasági feladatköre megszűnt. A gimnázium fenntartói feladatait a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, s annak hajdúszoboszlói tankerülete látja el. Az épület és az intézmény működtetéséért a Hajdúszoboszlói Intézményműködtető Központ a felelős. Az új helyzet átgondolásra, átszervezésre kényszerítette az iskolák vezetőségeit. Alkalmazkodni kell az elvárásokhoz, de az intézményvezető feladata, hogy az intézményi érdekek ne sérüljenek, közös erővel sikerüljön biztosítani az oktatás eddigi színvonalát, meg kell teremteni a sikeres munkavégzéshez szükséges személyi, anyagi és tárgyi feltételeket. Együtt kell dolgoznunk a jövő generáció érdekében. 19

20 II.VEZETŐI PROGRAM CÉLOK, TERVEK, FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK II/1. JÖVŐKÉP A vezetői megbízás elnyerése esetén a következő jövőkép megvalósítása szolgál munkám alapjául: Az intézmény dolgozóinak közös célja kell hogy legyen, egy olyan gimnázium működtetése, mely minden tekintetben megfelel a fenntartó, a partnerek, de azok közül is legfőképpen a szülők és diákok elvárásainak. Pedagógusai alkalmazni tudják és akarják a legkorszerűbb pedagógiai és nevelési módszereket, biztosítani tudják tanítványaik képességeinek megfelelő, egészséges, öntudatos, szociálisan érzékeny, a társadalmi elvárásoknak és kihívásoknak megfelelő fejlődését. Diákjaink tudása értékálló, a társadalmi, gazdasági tendenciákhoz igazodó, az igények ismeretében megújulásra képes kell hogy legyen. Ehhez biztos alapot és segítséget kell, hogy nyújtson a hagyományokra épülő, de a kor értékrendszeréhez igazodó pedagógiai rendszer, szakképzett, a munkájuk és a tanulók iránt elkötelezett tantestület. Az intézményvezetés feladata a környezet és feltételrendszer megteremtése az intézmény menedzselése, az információáramlás biztosítása, az innováció megteremtése. Jól összefoglalja gondolataimat a Szent-Györgyi Alberttől származó idézet:,,az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. 20

21 II/2. A GIMNÁZIUMOK TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁSA A gimnáziumi oktatás megjelenése és elterjedése a kiegyezés utáni években történt meg. A reformkor jelentős gondolkodói az oktatás és kultúra fejlesztését kiemelkedő feladatnak tartották, de ennek megvalósulására a XIX. század második feléig várni kellett. Az Eötvös József nevével fémjelezett reformok a középfokú oktatás fejlődését indították el. A XX. század elejére jónevű gimnáziumok sora jött létre. Az itt képzett kivételes adottságú, képességű tanulóknak volt köszönhető, hogy hazánk élen járt a tudósok, feltalálók számát illetően. Magas képzettségű, alkotó értelmiségi réteg jött létre. A XX. század első felében a Klebelsberg Kunó nevével fémjelezett oktatási reformok további fejlődést, átalakulást hoztak. Mai napig is aktuálisak gondolatai: óriási felelősség van a mindenkori kultuszminiszteren, akinek húsz évre előre kell dolgoznia. Nekünk olyan nemzedéket kell ma felnevelnünk, amely húsz év múlva meg fogja állni a versenyt az akkori más nemzetek generációival. Szavaival össze is foglalta a gimnáziumi oktatás évi nevelési, oktatási feladatait. A mi feladatunk, hogy a jövő értelmiségi rétegét kiképezzük, s ezzel hozzájáruljunk, hogy a következő nemzedék olyan jövőt teremtsen, mely számunkra is élhető, az ország gazdasága fejlődőképes, tudósaink pedig világszerte elismertek. Sokat lehet olvasni arról, hogy Finnország gazdasági növekedését annak köszönheti, hogy 10 éve minden mozdítható tőkéjét az oktatás fejlesztésére fordította. Hiszem és vallom, hogy hazánk is csak ebben az esetben képes az előrelépésre. E cél elérése érdekében biztosítanunk kell, hogy a Hőgyes Endre Gimnáziumban tanuló diákok is olyan értékálló tudásra tegyenek szert, mely képessé teszi őket, hogy a társadalmi elvárásoknak megfeleljenek. II/3. A GIMNÁZIUMOK NEVELÉSI-OKTATÁSI FELADATAI A fenntartó meghatározása szerint: A gimnáziumban általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás folyik. A gimnázium alapfeladata, hogy felkészítse tanulóit az érettségi vizsgára, a munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére. A gimnáziumban a tanulók tevékenységek során elsajátítják a tantárgyi és tantárgyközi ismereteket és továbbfejlesztik - mindenekelőtt kommunikációs és tanulási- képességeiket. A gimnázium feladata, hogy a tanulók képessé váljanak a világos, szabatos szóbeli és írásbeli 21

22 kommunikációra, az anyanyelv árnyalt, igényes használatára, kulturált nyelvi magatartásra, valamint az idegen nyelven (nyelveken) történő kommunikációra. A gimnáziumi nevelésoktatás egyik legfontosabb célja, hogy a tanulókat a logikus, összefüggésekben, folyamatokban, rendszerekben történő gondolkodásra nevelje, valamint az elméleti ismeretek és a gyakorlati alkalmazások összekapcsolására. El kell érni, hogy a tanulók eligazodjanak a különböző információforrásokban, és azok tartalmát célirányosan tudják felhasználni. Fontos az is, hogy nyitottak legyenek a kérdések, problémák, problémahelyzetek iránt, felismerjék a megoldások alternatíváit, képesek legyenek a mérlegelésére, és kellő tudással és társadalmi érzékenységgel törekedjenek a megoldásokra. A nevelés arra is irányul, hogy a tanulók képesek legyenek a tudásra épülő, önálló vélemény, álláspont kialakítására, képviseletére, érvelő megvédésére, a mérlegelő ítéletalkotásra. A személyiségfejlesztésben fontos a felelős társadalmi magatartás, az együttműködésre és a kooperációra való készség, a konfliktusok kezeléséhez szükséges személyiségjegyek és az élethosszig tartó tanulás igényének és készségének kialakítása. A személyiség formálásában nélkülözhetetlen szerepet tölt be az esztétikai, és az egészséges életmódra való nevelés. Az iskolának biztosítani kell a tanulók intellektuális, érzelmi és testi nevelését, figyelembe véve folyamatos fejlődésüket. (forrás: II/4. TÖRVÉNYBEN ELŐRÍRT VÁLTOZÁSOK, MELYEK MEGHATÁROZZÁK AZ INTÉZMÉNYI FELADATOKAT Egy ilyen nagy múltú, több mint 500 diákot képző intézmény irányítása nagy kihívások elé állítja annak vezetőjét. Ezt a feladatot ebben az évben tovább nehezíti a fenntartóváltással kapcsolatos feladatok és törvényi változások sokasága. A tantestület és a jelenlegi iskolavezetés az utóbbi hónapokban átdolgozta a legfontosabb szabályzókat, sikeresen levezényelte az átalakulást. A vezetői megbízás elnyerése esetén ezt a megkezdett munkát kívánom folytatni, felkészülve azokra az elvárásokra, melyek a 2013 szeptemberétől bevezetésre kerülő jogszabályok rendelnek el. Törvényi változások: A Köznevelési Törvény értelmében a következő változások lépnek érvénybe: fenntartóváltás új finanszírozási szabályok 88. tankötelezettség korhatára 45. pedagógusok előmeneteli rendszerének bevezetése 62, 64, 65,

23 pedagógusok új típusú munkaidő számítási rendszerének bevezetése 62, 69. pedagógusok magasabb bérezése 65, 69. 7, 8. melléklet intézményvezetők óraszámának szabályozása 1, 5. melléklet nevelő oktató munkát közvetlenül segítők létszámának szabályozása 97. a tanulók finanszírozott heti foglalkozási időkeretének változásai 25, 27, 28, 29. 4, 6. melléklet erkölcstan oktatásának bevezetése óra közösségi szolgálat bevezetése a 2016-ban érettségizőknek 97. hatosztályos gimnáziumi évfolyam és a nyelvi képzés emeltszintű követelményeinek bevezetése 97. II/5. A HŐGYES ENDRE GIMNÁZIUM FELÉ TÁMASZTOTT FENNTRARTÓI, PARTNERI ELVÁRÁSOK 2013 januárjától a magyar közoktatási rendszer gyökeres átalakuláson ment át, alapjaiban változott meg, szerveződött át minden. A fenntartóváltás, a működtetés, gazdálkodás átszervezése új kihívások elé állítja és állította az iskola vezetését és a pedagógusokat egyaránt. Az igazgatói szerep és feladatkör is átalakulóban van. Az eddig nagyrészt menedzser, gazdasági irányító hozzáállás helyett vagy mellett, oktatási, pedagógiai feladatokra, a minőségi munkavégzés ellenőrzésére helyeződik a hangsúly. Mindez újfajta hozzáállást igényel, még a vezetői tapasztalatokkal rendelkezőktől is. Az iskolák elvesztették ugyan gazdálkodói jogkörüket, de ezzel együtt egy nyomasztó tehertől is megszabadultak. Nagy nyomás volt az igazgatókon a szűkös költségvetési keretből az intézmény irányításának megszervezése. Az új struktúrában a fenntartó és a működtető kölcsönös megállapodásán alapuló rendszerében, az állam és az önkormányzat közösen biztosítja a minőségi oktatáshoz szükséges anyagi, személyi és tárgyi feltételeket. Az új szerkezetet sok kritika érte és éri, reméljük a zökkenőkkel tarkított kezdet után a rendszer bejáratódik, és támogatójává válik a közös célnak: amit minőségi oktatáspolitikának hívunk. Ha a feltételeket a fenntartó és a működtető biztosítja, akkor az intézményvezetők az oktatás szervezésére, irányítására fordíthatják energiájukat. 23