Előterjesztés a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Kulturális Bizottságának szeptember 7-i ülésére

Átírás

1 Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke Szám: 1062/2011. melléklet: 2 db Előterjesztés a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Kulturális Bizottságának szeptember 7-i ülésére Tárgy: A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ, Pécs intézmény szabályzatainak jóváhagyása Készítette: Koch József, szociális és gyermekvédelmi referens, Intézményfenntartó Osztály A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ intézményrendszerét az elmúlt időszakban több fenntartói intézkedés is érintette. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése 113/2010 (XII.2) Kgy. határozatában döntött az irányítása alá tartozó intézmények gazdálkodásának központosításáról, 15/2011 (II.22.) Kgy határozat 1.a) pontjában létszámcsökkentést rendelt el, mely 44 álláshely megszűntetését eredményezte, 56/2011.(VI.16) Kgy. határozatában az intézmény alapító okiratának módosításáról. A fenti intézkedések az intézmény feladat ellátási struktúrájának átalakítását, Szervezeti és Működési Szabályzatának, Szakmai programjának és szabályzatainak aktualizálását tették szükségessé. A Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a Szakmai program megfelel a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény és végrehajtási utasításai előírásainak. A Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza a: - működés rendjét, - a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, - a vezetők helyettesítési rendjét, - a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, - rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendőket, - katasztrófa-, tűz és polgári védelem intézményi rendjét, - az SZMSZ felülvizsgálatának rendjét. A Szervezeti és Működési Szabályzat függelékei az alábbiak: - Alapító Okirat - Organogram - Megállapodás a nevelőszülői díj, a nevelési díj és az ellátmány folyósításáról - Szabályzat a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről. - Megállapodás a nevelőszülői jogviszony létesítésére - Megállapodás hivatásos nevelőszülői jogviszony létesítésére - Iratkezelési Szabályzat - Szabályzat az adat- és információszolgáltatásról - Szabályzat a Befogadó Otthon befogadási rendjéről - Utógondozói szabályzat - Ellátmány Szabályzat - Katasztrófa tűz- és polgári védelem intézményi rendje - Szabályzat az Érdek-képviseleti Fórum működéséről - Az érdekeltségi rendszer - Az intézmény összesített szakmai programja - Lakásotthonok Gyógyszerkezelési Szabályzata

2 - Szabályzat a személyi anyagok kezeléséről - Szoftver védelmi és informatikai eljárásrend - Nemdohányzók védelméről szóló jogszabály alkalmazása a lakásotthonokban - Élelmezési szabályzat - Létszám nyilvántartási szabályzat - Esélyegyenlőségi terv - Szabályzat rendkívüli esemény, bombariadó esetén teendő intézkedésekről - Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Szakmai program megfelel az intézmény alapító okiratának, működési rendjének és a jogi szabályozásnak. A dokumentumokat a vezetői értekezlet, valamint az érdekképviseleti szervek megtárgyalták és jóváhagyásra javasolják. (Tekintettel a függelékek terjedelmére, megtekintésükre a bizottsági ülésen, illetve a Hivatalban Koch József szociális és gyermekvédelmi referensnél van lehetőség). Határozati javaslat: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Kulturális Bizottsága a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ Szervezeti és Működési Szabályzatát és szakmai programját a mellékletnek megfelelően jóváhagyja. Határidő: a közlésre azonnal Felelős: Szatyor Győző, a bizottság elnöke Pécs, szeptember 2. Horváth Zoltán

3 1.sz.melléklet A BARANYA MEGYEI GYERMEKVÉDELMI KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2011.

4 I. Általános rendelkezések 1. Az intézmény megnevezése: Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ (a továbbiakban: BMGYK) Székhelye: 7626 Pécs, Egyetem u A BMGYK a Baranya Megyei Önkormányzat által a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. tv. (a továbbiakban: Gyvt.) 95. -ában megjelölt szakellátási feladatok végzésére létrehozott, önállóan működő és gazdálkodó közintézmény. (Alapító Okirat szerint) 3. Alaptevékenysége: a./ Gyermekvédelmi szakellátás: gyermekvédelmi szakszolgáltatást biztosít, működteti a megyei gyermekvédelmi szakértői bizottságot. b./ Otthont nyújtó ellátás: nevelőszülőnél, gyermekotthonban, különleges gyermekotthonban, speciális gyermekotthonban, anyaotthonban, lakásotthonban, utógondozó otthonban, utógondozói ellátásban részesülők számára külső férőhelyen. c./ Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás: döntés-előkészítő program, nevelőszülői tanfolyam, helyettesszülői tanfolyam, örökbefogadói tanfolyam. családi napközit működtetők képzése 4. Felügyeleti és irányító szervek: Az illetékes miniszter a Gyvt a szerinti gyermekvédelmi feladatok ágazati irányítása keretében. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Gyvt ában meghatározott feladat- és jogkörben, illetve az államháztartásról szóló évi XXXVIII. Tv rendelkezései alapján. A Baranya Megyei Kormányhivatal Szociális- és Gyámhivatala, (Pécs, József A. u. 10.) az általa kiadott működési engedélyben meghatározott szakmai tevékenységek ellenőrzése tekintetében. 5. A képviselet ellátása: A Baranya Megyei Önkormányzat által kinevezett egyszemélyi felelős vezetőként az igazgató képviseli az intézményt, a dokumentumokat aláírásával és a körbélyegző használatával jegyzi. Akadályoztatásakor helyettesítését eseti megbízás alapján a tárgykör szerint illetékes szakmai vezető látja el. 2

5 Az igazgató képviseleti jogkörét szükség esetén eseti megbízással a BMGYK bármely dolgozójára is átruházhatja. Ez a képviseleti jogkör korlátozott. Ha a képviselet anyagi kötelezettségvállalással jár, a képviseletre megbízottnak minden esetben ki kell kérnie a fenntartó előzetes véleményét. 6. Belső szervezeti egységek megnevezése: szakszolgálat, országos módszertani nevelőszülői hálózat, utógondozó szakmai egység, lakásotthonok, gyermekotthonok, megyei gyermekvédelmi szakértői bizottság, pszichológus munkacsoport, A szervezeti felépítést az 1/A sz. függelék tartalmazza. 7. Jelképek használata: Logó: A kék és zöld színek különböző árnyalataiban megjelenő, rombusz alakzatba foglalt nyíló ajtó egyrészt kifejezi a befogadást az elfogadás értelmében is (nyitott ajtó), hogy otthont jelent minden beutalt gyermeknek(az otthon ajtaja), másrészt a gondozás átmenetiségét (nyitva tartott ajtó), harmadrészt, hogy felkészülten bocsátja ki az életbe gyermekeit gondozás-nevelésük megszűntével (kifele nyíló ajtó) 8. Együttműködés: A Gyvt. meghatározza, hogy mely szervezetek kötelesek együttműködni a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében. Az intézményen belüli együttműködést, valamint az intézmény külső kapcsolatait a IV. fejezet tartalmazza. II. A BMGYK feladatai 1. Szakszolgáltatási feladatok: A területi gyermekvédelmi szakszolgáltatási feladatokat a Gyvt ai, a 92., a 135. és a ok, valamint a végrehajtási rendeletek határozzák meg. Ezek: a./ Az átmeneti és tartós nevelésbe vétel iránti eljárás, valamint az ideiglenes hatályú elhelyezést követően a gyermek gondozási helye meghatározása érdekében szükséges intézkedések. b./ A gyermek örökbefogadásának, illetve az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánításának és örökbeadásának szakmai előkészítése, az örökbefogadási eljárás lebonyolítása érdekében teendő intézkedések. c./ Az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek gyámja, hivatásos gyámja, gondozója egyéni program szerinti gondozási, nevelési tevékenységének segítésével és szakmai ellenőrzésével összefüggő feladatok. 3

6 d./ Szaktanácsadás keretében szakmai, módszertani segítség nyújtása a személyes gondoskodásra irányuló szakfeladatok ellátásához. e./ Eseti gondnoki, hivatásos gyámi feladatok ellátása a gyámhivatalok kirendelése alapján. f./ Megyei gyermekvédelmi szakértői bizottság működtetése a gyermekek átfogó személyiségvizsgálatára, a gondozási helyre vonatkozó javaslat elkészítése céljából. g./ Utógondozás a gyámhivatal kirendelése alapján utógondozói ellátásba kerülő fiatalok részére. h./ Az ellátások és intézkedések megtétele, azok ellenőrzése során a jogszabályban meghatározott adatok kezelése és továbbítása. i./ Nyilvántartások vezetése és adatszolgáltatás az otthont nyújtó ellátásban részesülőkről, azok továbbítása meghatározott szervezeteknek. j./ Ügyiratok kezelése. 2. Otthont nyújtó ellátás biztosítása: A Gyvt ai alapján a szakellátás keretében kell biztosítani az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek részére az otthont nyújtó ellátást, a fiatal felnőttek számára az utógondozói ellátást. Az otthont nyújtó ellátás történhet: a./ Nevelőszülőnél: Nevelőszülők kiválasztása, nevelőszülői hálózat működtetése és az ezzel kapcsolatos feladatok ellátása. A nevelőszülők teljes körű ellátást biztosítanak családias környezetben. A nevelőszülői jogviszonnyal összefüggő jogokat és kötelezettségeket az intézmény vezetőjével kötendő megállapodás tartalmazza. A nevelőszülői hálózat részét képezik a hivatásos nevelőszülők is, akik foglalkoztatási jogviszony keretében látják el feladataikat. A nevelőszülői hálózat működését a nevelőszülői tanácsadók segítik. Az Országos Módszertani Nevelőszülői Hálózaton keresztül országos hatáskorú módszertani feladatok ellátása. Az országos hatáskörű módszertani feladatok középpontjában a nevelőszülői hálózatok közötti együttműködés fejlesztése, a gyakorlati tapasztalatok hasznosítása áll. b./ Lakásotthonban: A befogadó otthon, az anyaotthon, a lakásotthonok és gyermekotthonok egy közös lakásotthoni és gyermekotthoni szakmai egységet alkotnak a szakmai vezető irányításával. A gyámi feladatokat, a speciális gyermekotthon kivételével, (ahol a gyermekotthon vezető látja el az elhelyezett gyermekek gyámságát) a hivatásos gyámok látják el, akik a szakszolgálat szakmai egységéhez tartoznak, szakmai irányításuk a szakaszolgálat szakmai vezetőjének feladata. 4

7 A lakásotthon megszakítás nélküli folyamatos munkarend szerint üzemelő szervezeti egység, amely önálló csoportgazdálkodással biztosítja a teljes körű ellátást, az egyéni gondozási és nevelési tervek végrehajtását. Különleges és speciális szükségletű gyermekek teljes körű ellátása az e célra létrehozott különleges és speciális gyermekotthon és lakásotthonok biztosítják. c./ Befogadó otthonban: A befogadó otthon megszakítás nélküli folyamatos munkarend szerint üzemelő, önállóan gazdálkodó szervezeti egység. Az ideiglenes hatállyal beutalt, vagy a gondozási helyükről önkényesen eltávozott gyermekek számára nyújt ellátást. Az alapvető szükségletek biztosításán túl feladata a gyermek veszélyeztetettsége során kialakult pszichés zavarok enyhítése. d./ Gyermekotthonban: A gyermekotthon megszakítás nélküli, folyamatos munkarend szerint üzemelő, önálló csoportgazdálkodást folytató, több csoportból álló szervezeti egység, a beutaltak számára teljes körű ellátást biztosít. Speciális gyermekotthonban történik a súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató gyermekek ellátása a Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján. Különleges szükségletű, tartósan beteg, fogyatékos gyermekek teljes körű ellátását, habilitációját az e célra létrehozott különleges gyermekotthon és lakásotthonok biztosítja e./ Anyaotthonban: Az otthon biztosítja a fiatal anya és gyermeke közös elhelyezését és segíti a gyermek gondozásával, nevelésével kapcsolatos teendők elsajátításában és ellátásában. A várandós fiatal anyát felkészíti a gyermek fogadására f./ Utógondozó otthonban, külső férőhelyen, félutas házban: Utógondozói ellátást biztosítanak a nagykorúvá vált fiatal felnőttek számára. A külső férőhelyek számát a fenntartó határozza meg. Az utógondozói ellátás biztosítja az önálló életvitel kialakításának, az otthonteremtési támogatás felhasználásának segítését is. 3. Gazdálkodás: Az alapfeladatokhoz, a működéshez szükséges pénzügyi fedezetet központi költségvetés, a fenntartó hozzájárulása, a térítési díjak biztosítják, a pályázati lehetőségek széleskörű kihasználása jelentősen hozzájárul a megfelelő infrastruktúra kialakításához, a szakmai színvonal növeléséhez. A gazdálkodás rendjét a Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala és a Baranya megyei Gyermekvédelmi Központ között hatályban lévő Munkamegosztási megállapodás szabályozza. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 4. Felnőttképzési tevékenység: döntés-előkészítő program nevelőszülők részére, nevelőszülői tanfolyam, örökbefogadói tanfolyam, helyettes szülői tanfolyam szervezése. a tevékenységgel összefüggő egyéb képzés. 5

8 családi napközit működtetők képzése 5. Pszichológiai feladatellátás: A munkacsoporttá szervezett pszichológusok feladatukat a jogszabályban meghatározottak szerint végzik. A feladatellátás hatékonyabbá tételét, a megfelelő szakmai színvonal elérését, a nevelőszülőnél és a lakásotthonokban végzett pszichológusi munka tervszerűbbé tételét hivatott biztosítani a csoport a vezető irányításával. 6. Egyéb feladatok: Titkárság: Az intézmény munkájának hatékonyságát, de különösen a kapcsolatok erősítését szolgáló, a működés jogszerűségét, a gyors tájékoztatást biztosító, illetőleg munkaügyi, pénzügyi és gazdálkodási feladatokat lát el. III. A BMGYK vezetése 1. Az igazgató: A BMGYK egyszemélyi felelős vezetője a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése által kinevezett igazgató. Az igazgató által átruházott jogkörben, vezetői megbízással, vezetői feladatokat látnak el a szakmai vezetők, a megyei gyermekvédelmi szakértői bizottság vezetője, pszichológus munkacsoport vezetője (továbbiakban: szakmai vezető) és a gyermekotthonok és a lakásotthonok vezetői. A vezetői döntések előkészítéséhez javaslattevő joggal rendelkezik a Vezetői Értekezlet. Működését a IV. fejezet szabályozza. a./ Az igazgató jogköre: képviseli az intézményt, rendelkezik a fenntartó által biztosított költségvetési előirányzattal, biztosítja az intézmény szakszerű és törvényes működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, irányít, ellenőriz, munkáltatói jogkört gyakorol az intézmény valamennyi dolgozója felett, elkészíti a szakmai vezetők munkaköri leírását, engedélyezi a szakmai vezetők szabadságát. b./ Az igazgató kizárólagos jogköre: utalványozási jogkör gyakorlása, pénzügyi kötelezettség vállalása, munkaviszony létesítése és megszüntetése, fegyelmi jogkör gyakorlása, az intézmény szervezeti felépítésének kialakítása, az SZMSZ módosításának előkészítése, a szakmai program módosításának előkészítése, a házirend jóváhagyása, a médiáknak nyilatkozattétel, 6

9 nevelőszülői megállapodás megkötése, a szervezeti egységek vezetőinek minősítése, örökbefogadásra javaslattétel a gyámhivatalnak, az éves továbbképzési terv elkészítése. c./ Az igazgató helyettesítése: Az igazgató helyettesítését akadályoztatásakor, távolléte esetén eseti megbízás alapján a megbízott szakmai vezető látja el. A helyettesítésre megbízott gazdasági gazdálkodási vonatkozású ügyekben. Gazdasági-gazdálkodási vonatkozású ügyben köteles igénybe venni a munkaköri leírás szerint illetékes gazdasági ügyintéző segítségét. Kötelezettségvállalást csak tízezer forint erejéig tehet, egyébként a fenntartó előzetes írásbeli hozzájárulásának beszerzése szükséges. 2. Szakmai vezető: a./ Átruházott jogkörben: gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat, a munkaköri leírásban foglaltak szerint elkészíti a vezetése alatt dolgozók munkaköri leírását, gondoskodik a szabadságolási ütemterv elkészítéséről és kiadja a szabadságot, kezdeményezi az irányítása alá tartozó vezetők, illetve dolgozók felelősségre vonását, elrendeli a túlmunkát, a helyettesítést, a kiküldetést, engedélyezi az irányítása alá tartozó vezetők, illetve dolgozók továbbképzéseken, szakmai programokon való részvételét, amennyiben annak nincs pénzügyi vonzata, javaslatot tesz a kiemelkedő munkát végzők jutalmazására, aminőségi bérpótlék odaítélésére, előkészíti az irányítása alá tartozó vezetők, illetve a közvetlen irányítása alá tartozó dolgozók minősítését, részt vesz a Vezetői Értekezleten. b./ Feladatköre: A szakmai vezető feladatait az igazgató közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el. a munka szervezése, irányítása, ellenőrzése, a hatékonyságot és ésszerűséget szem előtt tartva különös figyelmet fordít a szakmai munkát elősegítő ismeretek elsajátítására és alkalmazására, szakmai tudásának fejlesztésére, munkamódszerek, tapasztalatok hasznosítása, javaslattétel a munka korszerűsítésére, hatékonyabbá tételére, együttműködés az intézmény többi szervezeti egységeivel, a gyermekvédelemben érdekelt intézményekkel, szervezetekkel, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése, szakmai program, éves feladatterv és ellenőrzési terv elkészítése, illetve elkészíttetése, a végrehajtás ellenőrzése, az igazgató rendszeres tájékoztatása a szakmai egységek munkájáról, a munkát akadályozó körülményekről, befolyásoló döntésekről, az igazgató helyettesítése során helyettesi minőségében megtett intézkedéseiről, szignálja az ügyiratokat. ellenőrzi az eseménynaplók vezetését, a szakmai egység működéséről rendszeresen beszámol az igazgatónak, haladéktalanul tájékoztatja a rendkívüli eseményekről. 7

10 c./ A szakmai vezető helyettesítése: Távolléte vagy akadályoztatása esetén az igazgató által kijelölt szakmai egység vezető, illetve alkalmanként az általa kijelölt dolgozó helyettesíti. 3. A lakásotthonok, gyermekotthonok vezetője: a./ Átruházott jogkörben: irányítja és szervezi a vezetése alá tartozó lakásotthon munkáját, meghatározza a lakásotthon dolgozóinak munkabeosztását, elkészíti a szabadságolási ütemtervet, kiadja a szabadságot, körözteti az engedély nélkül eltávozott gyermekeket, intézkedik a körözés visszavonásáról. b./ Feladatköre: a lakásotthonban elhelyezett gyermekek teljes körű ellátása, figyelmet fordít a szakmai munkát elősegítő ismeretek elsajátítására és alkalmazására, szakmai tudásának fejlesztésére, gazdálkodik az intézmény által biztosított normatívával, szem előtt tartva az ésszerűséget és a takarékosságot, biztosítja a gyermek és szülei közötti kapcsolattartás feltételeit c./ Helyettesítése: Az által kijelölt dolgozó helyettesíti. IV. A BMGYK működése 1. A működés általános elvei: Az intézmény közintézmény jellegéből és feladatiból következően szolgáltató tevékenységet végez. Különös jelentőségű ezért az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód jogszabályi előírásainak következetes érvényesítése, a gyermeki jogok biztosítása és védelme. Kötelező minden dolgozó számára a személyiségi jogok védelme és tiszteletben tartása nemcsak a beutaltak, hanem hozzátartozóik vonatkozásában is. A Munka Törvénykönyve és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint a dolgozók közalkalmazottak, a Gyvt. pedig a meghatározott munkakörben foglalkoztatottakat a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősíti. A munkavégzés során és azon kívül tanúsított dolgozói magatartást ezek a rendelkezések határozzák meg. A dolgozók kötelesek a személyre szóló munkaköri leírásban foglaltakat maradéktalanul teljesíteni. A munkafegyelem, a takarékosság, az ellátottak jogainak és érdekeinek messzemenő figyelembevételével kötelesek feladataikat ellátni. A munkamegosztásból adódóan kötelesek együttműködni. 2. A feladatok tervezése, megosztása, végrehajtása és ellenőrzése: a./ A feladatok jelentős részét a szakmai program határozza meg. Az intézmény szakmai programját az igazgató készíti el, szerves részét képezik a szervezeti egységek által elkészített szakmai programok. Ezeket három évente illetve szükség szerint felül kell vizsgálni. 8

11 A szervezeti egységek vezetői évente írásban beszámolnak a szakmai tevékenységről, különös tekintettel a szakmai programban foglaltak végrehajtására. b./ A szervezeti egységek vezetői éves feladat- és ellenőrzési tervet készítenek, valamint heti munkatervet a kötetlen munkaidőben dolgozók részére. A szervezeti egységek vezetőinek a vezetői értekezleten kell beszámolni az ellenőrzési tapasztalatokról. A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerének (FEUVE) létrehozásáért és működéséért az intézmény vezetője a felelős. A FEUVE külön szabályzatként az SZMSZ része. c./ A II. fejezetben felsorolt feladatok a 2. számú függelék szerinti felosztásban a szervezeti egységek, a munkacsoportok dolgozóinak feladatát képezik. A feladatoknak az egyes munkakörökön belüli részletezését a munkaköri leírások tartalmazzák. 3. Belső munkakapcsolatok: A szakellátási feladatok hatékony együttműködést követelnek meg, az intézmény működésével kapcsolatos információáramlás pedig a pontos és szakszerű munkavégzéshez elengedhetetlen. a./ Az információáramlás kiemelten fontos eszköze a Vezetői Értekezlet. Funkciója az együttműködés meglapozása, az információk, a tapasztalatok átadása, a döntések előkészítése, a rövidebb-hosszabb távra szóló stratégia kidolgozása. Az igazgató hetente tart vezetői értekezletet. A Vezetői Értekezlet résztvevői: az igazgató, a szakmai vezetők, a pszichológusi munkacsoport vezetője, szakértői bizottság vezetője, a jogász, és a téma jellegétől függően meghívott szakemberek, továbbá a szakszervezeti titkár, abban az esetben, ha a dolgozók széles körét érintő kedvezőtlen munkáltatói intézkedés bevezetése kerül napirendre. b./ A szakmai vezetők, a szervezeti egységek vezetői legalább havonta tartanak értekezletet a közvetlen irányításuk alá tartozó dolgozók részére. Tájékoztatást kell adni az időközben megtartott vezetői értekezleten elhangzottakról is. c./ A gyors tájékoztatásban fontos szerepe van az intézmény informatikai hálózatának. A dolgozók kötelesek naponta figyelemmel kísérni -jüket, valamint az intézmény honlapját. d./ Több szervezeti egységet érintő feladat esetén elengedhetetlen az érintett szakmai vezetők együttműködése, egymás kölcsönös tájékoztatása. A hatékony problémamegoldás érdekében a közös intézkedés, végrehajtás is szükséges lehet. Az ügyiratokat szignáló megjelöli az intézkedésben együttműködni köteles személyeket, a konzultáció szükségességét. A megjelölt személyeknek az intézkedés végrehajtását az ügyiraton jelölni kell. 4. Külső kapcsolatok: A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ feladat ellátási kötelezettsége, szervezeti mérete és szakmai potenciálja alapján meghatározó szereplője a megye gyermekvédelmi ellátásának és intézményrendszernek. Ennek megfelelően, elengedhetetlen a jó szakmai és emberi együttműködés az alapellátással és a gyámhivatalokkal, ugyanakkor azon állami, önkormányzati és civil szervezetekkel is, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a gyermekvédelmi feladatok ellátásához. Országos módszertani intézmény státuszából adódóan is meghatározó 9

12 szakmai szerepet tölt be a nevelőszülői hálózatokat működtetők között és jelentős szerepet vállal a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. 5. Programok szervezése, hagyományápolás: A szabadidős programokat elsősorban az átmeneti és tartós nevelésbe vett, lakásotthonokban és nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek számára kell szervezni, törekedve a megye és az ország más intézményeiben, a lakókörnyezetben élő gyermekek bevonására is. A programok célja egymás, valamint a szűkebb és tágabb környezet megismerése, természeti és kulturális értékeink megismertetése, a társas együttlét által megkívánt viselkedési mód elsajátítása, az egyéni képességek kibontakoztatásának segítése és a gyermekek mobilitásának fejlesztése. Nem kis mértékben járulnak hozzá a programok a felzárkóztatás, az esélyegyenlőség megteremtéséhez és a gyermekek önértékelésének megerősítéséhez. A programok egy része hagyományőrző jelleggel kerül évről-évre megrendezésre, mint a gyermeknap, Luca-nap, farsang, sportnapok, Ki Mit Tud? vetélkedő. Az intézmény dolgozói szakmai ismereteinek bővítését szolgálja, az egyes szakterületeken bevált gyakorlat megismerését segíti, a Szakmai Napok rendezvénysorozat. A módszertani feladatok gazdagítják a programot, amely már hagyományosnak tekinthető. A programok szervezése a szakmai egységek együttműködését, aktív részvételét is szükségessé teszi. 6. A kiadmányozás rendje: A kiadmányozás joga a jogszabályi kivételtől eltekintve az intézmény vezetőjét illeti. A vezető a kiadmányozás jogát a munkakörhöz kapcsolódóan általános megbízással, vagy eseti felhatalmazással átruházhatja. a./ Az igazgató kizárólagos jogkörébe és feladatkörébe tartozó ügyekben kiadmányozásra eseti felhatalmazással a felhatalmazott szakmai vezető jogosult. A felhatalmazást az aláírás felett az iraton rögzíteni kell. b./ Az igazgató általános megbízása alapján, az intézmény jogi személyiségével, ügyféli jogállásával kapcsolatos és az általa irányított szervezeti egység feladatkörébe tartozó ügyekben az érintett szakmai vezető jogosult aláírásra (fellebbezés, befogadó nyilatkozat, stb.). A megbízás alapján történő aláírás tényét az iraton az aláírás felett rögzíteni kell. c./ Az igazgató 3 napnál hosszabb ideig tartó akadályoztatása esetén a kizárólagos jogkörébe tartozó és a b./ pont alatti általános megbízást nem érintő ügyekben a III./1./c. pont szerint intézkedés meghozatalára jogosult személy a kiadmányozó. Az igazgató távollétét és a helyettesítés tényét az iraton rögzíteni kell. d./ Az intézmény számlája és alszámlái felett az igazgató és a Baranya megyei Önkormányzat Hivatalának kijelölt dolgozója rendelkezik. e./a jogszabály alapján önálló aláírási jog illeti meg: a megyei gyermekvédelmi szakértői bizottság vezetőjét a bizottság feladatkörét illetően, valamint távolléte esetén a helyettesítést ellátó bizottsági tagot, a hivatásos gyámot, a gyámot, az eseti gondnokot, az utógondozót a gyámhivatal kirendelése szerint tett intézkedésekben. 10

13 f./a szakmai vezető eseti felhatalmazás és általános megbízás alapján jogosult aláírni az a./ b./ pontok alatti iratokat. A felsoroltakon kívül jogosult aláírni a szervezeti egység feladatkörébe tartozó ügyekben keletkezett iratokat. Az aláírás joga távolléte esetén az őt helyettesítőt illeti. g./ A lakás- és gyermekotthon vezetők a feladat és jogkörükben keletkezett iratokat jogosultak aláírni. Az aláírás joga helyettesítésük esetében a helyettesítőt illeti. 7. Az ügyiratok nyilvántartása: Az iktatás rendjére az Iratkezelési Szabályzatban foglaltak az irányadók. 8. Bélyegzők használata: A Magyar Köztársaság címerével, körülötte Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ 7626 Pécs, Egyetem u. 2. Igazgató felirattal ellátott körbélyegző az igazgató által aláírt, illetve megbízása, eseti felhatalmazása alapján vagy helyettesítőként aláírt iratok kiadmányozásához használható. A bélyegzőt alkalmanként az erre felhatalmazott ügyintéző bocsátja rendelkezésre. Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ 7626 Pécs, Egyetem u. 2. felirattal és az intézmény számlaszámával ellátott téglalap alakú bélyegzőt elsődlegesen a gazdasági egység dolgozói használják. A szakmai egység vezetők és aláírási joggal rendelkező dolgozók a téglalap alakú bélyegzőt a számlaszám nélkül használják, a szakmai egység vezetők, a gyermekotthon, a lakásotthon nevének és a telephely címének feltüntetésével. 9. Minősítés: Az igazgató munkáltatói jogkörében, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezései szerint minősíti az intézmény dolgozóit. A vezetők minősítésére a vezetői megbízást követő második év elteltével kerül sor. A dolgozók minősítésére a közalkalmazotti jogviszonyuk keletkezését követő 3 év múlva, az igazgató mérlegelésétől függően. A dolgozók minősítése a szakmai vezető javaslata alapján történik. 10. Rendkívüli események: Az intézmény székhelyén és telephelyein történő rendkívüli esemény, bombariadó jelzését, észlelését követően a megszokottól eltérő intézkedésekre van szükség. Rendkívüli eseménynek minősül a haláleset és minden olyan előre nem látható esemény, amely a munka szokásos menetét akadályozza, az intézménybe érkezők, dolgozók és az intézményben élők biztonságát, egészségét, életét az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosultak: az igazgató, az igazgató távolléte esetén a szakmai vezetők, a lakásotthonokban, gyermekotthonokban a gyermekotthon vezetője, az otthonvezető. A rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges intézkedésekről a 20. sz. Szabályzat tartalmaz rendelkezést. 11. Katasztrófa, tűz- és polgári védelem intézményi rendje: A katasztrófát megelőző időszak, a veszélyhelyzet kezelése és a helyreállítás időszakának felelős vezetője az igazgató. Távolléte esetén a helyettesítési szabályok alkalmazandók. 11

14 A feladatok részletes szabályozását a 9. számú függelék tartalmazza. 12. Az érdek-képviseleti fórum működése: Az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek, az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek érdekvédelmét szolgáló érdek-képviseleti fórum megalakításának és működésének szabályait a fenntartó határozta meg. A működés technikai feltételeit az intézmény biztosítja. Az érdek-képviseleti fórum működésére vonatkozó szabályozást a 10. számú függelék tartalmazza. 13. Érdekeltségi rendszer: A munkavállalókat érintő érdekeltségi rendszert és annak működési szabályait a 11. sz. függelék tartalmazza. 14. Az SZMSZ felülvizsgálata: Az SZMSZ felülvizsgálatát évente, illetve szükség szerint el kell végezni. A felülvizsgálatot kezdeményezheti az igazgató, a dolgozók érdek-képviseletét ellátó szakszervezet, valamint a Közalkalmazotti Tanács. A kezdeményezést, a javaslatot írásban kell eljuttatni az érintettekhez. A módosított szabályzatot elfogadása előtt a Vezetői értekezlet és a módosítást kezdeményezni jogosult szervezetek véleményezik. Az SZMSZ függelékei: 1. Alapító okirat 1/A. Organogram 2. Megállapodás a nevelőszülői díj, a nevelési díj és az ellátmány folyósításáról 2/1. Szabályzat a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről. 3. Megállapodás a nevelőszülői jogviszony létesítésére 3/A. Megállapodás hivatásos nevelőszülői jogviszony létesítésére 4. Iratkezelési szabályzat 5. Szabályzat az adat- és információszolgáltatásról 6. Szabályzat a befogadó otthon befogadási rendjéről 7. Utógondozói szabályzat 8. Ellátmány szabályzat 9. Katasztrófa, tűz- és polgári védelem intézményi rendje 10. Szabályzat az érdek-képviseleti fórum működéséről 11. Az érdekeltségi rendszer 12. Lakásotthonok gyógyszerkezelési szabályzata 13. Szabályzat a személyi anyagok kezeléséről 14. Szoftver védelmi és informatikai eljárásrend 15. Nemdohányzók védelméről szóló jogszabály alkalmazása a lakásotthonokban 16. Élelmezési szabályzat 17. Létszám nyilvántartási szabályzat 18. Esélyegyenlőségi terv 19. Szabályzat rendkívüli esemény, bombariadó esetén teendő intézkedésekről 20. Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje 21. Házirend 12

15 Záradék: A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Vezetői értekezlet, valamint az érdekképviseleti szervek a mellékelt jegyzőkönyvek szerint megtárgyalták, és a jóváhagyását javasolják. P é c s, szeptember 7. dr. Bogács Ernő igazgató 13

16 2.sz.melléklet Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ szakmai programja

17 A tágabb - nem csak pszichológiai - értelemben vett gyermekkor személyiségfejlődésre gyakorolt hatása, megkérdőjelezhetetlen alaptétele mind a pszichológiának mind a pedagógiának. A gyermek az időt, továbbá a külső és belső ingereket felfokozott intenzitással éli meg. Az ily módon és időben megélt környezeti hatások, az öröklött tényezők mellett, alapvetően formálják a személyiséget, ezen keresztül az egyén életútját és közösségbeli/társadalmi létét. Ezért különös jelentőségű a család, a tágabb környezet és az állam szerepvállalása e környezeti tényezők kialakításában, formálásában és kiküszöbölésében. Az állam felelőssége és tevékenysége e vonatkozásban sokrétű és eltérő mértékű, végső soron pedig a gyermekvédelem rendszerének kiépítésében és működtetésében testesül meg. A hatályos szabályozás logikája és a központi költségvetési gyakorlat azokat a rendszerelemeket (pénzbeli és természetbeni ellátások, illetve a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások és az ehhez kapcsolódó hatósági intézkedéseket) hangsúlyozza amelyek a gyermek családban történő nevelkedését segítik elő. A szakellátás valamely formájának igénybevétele és a hozzá kapcsolódó intézkedések elrendelése mintegy ultima ratio-ként alkalmazott. A szakellátás tehát mint végső eszköz jelenik meg a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődése biztosítása érdekében. Végső, és mint ilyen, már legfontosabb lehetőségként. Ebből adódóan, és különösen szem előtt tartva a tényt, mely szerint a szakellátás hatáskörébe kerülő gyermekek száma arányaiban mérvadóan nem csökken, fontos, hogy az e feladatot ellátó intézmény hogyan gazdálkodik a humán- és anyagi erőforrásaival ezentúl pedig, hogy hogyan teremti meg és használja ki azokat a lehetőségeket amelyek révén biztosítani tudja a gondoskodásában lévő gyermekek számára a minőségi szolgáltatást. I. Cél Minőségi szolgáltatás révén szükségletekre adekvátan reagáló gondoskodás, mely esélyt teremt és jövőt biztosít. A szakszolgálat különös figyelmet fordít arra, hogy, csak a valóban indokolt esetben, más lehetőség hiányában kerüljön sor a gyermek családjától történő elválasztására. Alaposan mérlegel, és csak egyéb intézkedés, ellátás hiányában, ha a tartós vagy átmeneti nevelésbe vétel elkerülhetetlen, a gyermek érdekében, a körülmények viszonylatában értékelt optimális elhelyezési formára és gondozási helyre tesz javaslatot. Az ellátottak vonatkozásában figyelemmel követi a gondozás-nevelést, ott ahol szükséges megteszik a megfelelő lépéseket a szükséges beavatkozások érdekében, legyen az a gondozás-nevelési terv módosítása, örökbefogadhatóvá nyilvánítás, hazagondozás, vagy éppen gondozási helyváltoztatás. A szakszolgálat munkatársai ezzel a szakmai igényességgel gondoskodjanak a gyermekekről. Ugyanez a szakmai igényesség elvárt az otthont nyújtó ellátás valamely formáját biztosító munkatársakat illetően is, legyen az nevelőszülő, nevelőszülői tanácsadó, gyermekfelügyelő vagy lakásotthon vezető stb. Az ő céljuk a gyermek egészséges személyiségfejlődésének (test és lélek elválaszthatatlan egységéből kiindulva ide értjük a testi fejlődését is) biztosítása. A fizikai szükségleteik kielégítésén túl (és nyilván azon keresztül is) megfelelő érzelmi, szellemi és erkölcsi környezet nyújtására törekednek. E cél úgy érhető el, ha a gyermek jól érzi magát gondozási 2

18 helyén. Ez nyilván nem a gyermek akaratához, hanem szükségleteihez igazított döntéseket jelent. Az ilyen döntések és megfelelő végrehajtásuk, többek között a gyermek biztonságérzetét erősítik, önmaga máshoz is viszonyított értékességének megélését. Ennek módszerei a gyermek által adott helyzetben pozítivként megélt élmények mellett a kellemetlen de a megelőzést, a fejlesztést szolgáló eszközök, a biztonsághoz ugyanis kellenek a keretek, az elfogadás őszinteségének megéléséhez bizonyos elvárásoknak való megfelelés. E gondoskodás során folyamatosan fenntartottak és erősítettek a családi kötelékek. Ennek, és végső soron a hazagondozás érdekében, a gondozási hely (kötelező feladatain túl) családgondozóin keresztül szorosan együttműködik gyermekjóléti alapellátással. Ha családi kapcsolatok nincsenek, vagy az erőfeszítések ellenére megszakadnak, akkor a figyelmet és erőtartalékokat annak érdekében kell mozgósítani, hogy a gyermek mielőbb örökbefogadó családba kerülhessen. A gyermeket fel kell készíteni a lehetséges örökbefogadásra. Ezt tesszük idősebb, hosszabb időn át nevelésben lévő gyermekeknél is, ha a gyermek nyitott rá, illetve e nyitottság kialakulását is elősegítjük. Ez a gondoskodás esélyt teremt. Az örökbefogadás újra megadja a családhoz tartozás lehetőségét. A nevelőszülőnél és lakásotthonban kialakított egészséges önértékelés, az elfogadás megtapasztalása, a szociális készségek kialakulása, a sikeres pályaválasztás, a tanulmányokban való előmenetel stb. esélyt teremtenek arra, hogy amikor kikerül a gyermekvédelmi gondoskodásból (ha addig nem sikerül hazagondozni), legyen egy alap, amelyre építve - legalább hétköznapi értelemben vett - teljes értékű életet tudjon élni. Az esély megteremtésével pedig jövőt biztosítunk. Nem csak nekik...magunknak is. II. Alapelvek Elfogadás elve. A gyermek személyisége életútjával, öröklött adottságai által meghatározott. A gyermek elfogadása ezekkel együtt történik, és nem az elvárásoknak való megfelelése alapján. Szakmai igényesség elve. A gyermekvédelemi munkában való részvétel feltételezhet hivatástudatot. E hivatástudat hiányában is végezhető hatékony munka, ha az megfelelő szakmai felkészültséggel, és e felkészültségnek megfelelő tevékenységgel párosul. Az elvárás nem a hivatástudat, hanem a szakmai elvárások szerinti folyamatos megújulásra kész munkavégzés. Kooperáció elve. A gyermekvédelmi szakellátás (mint feladat és tevékenység) jellemzője, elvárásként és tényként az együttműködés. Az egyes területek képviselői összehangoltan, a kompetenciák tiszteletben tartásával, az információáramlás biztosításával, a célt szem előtt tartva végzik feladatukat. Az együttműködés, mely intézményen belül a közösségi formációkhoz hasonló jellemzőket kell mutatnia, kiterjed a társintézményekre is, különös tekintettel az alapellátásra. Felelősség elve. A felelősség minőségében minden szakember esetében azonos (feladata vonatkozásában). Több vagy kevesebb felelősség megkülönböztethető, kisebb vagy nagyobb nem. A döntések és végrehajtásukat szolgáló tevékenység vezérmotívuma a saját gyermekért való felelősség analógiája: Hogyan döntenék ha saját gyermekem lenne érintett. 3

19 Bizalom elve. A munkatársak közötti kapcsolatokat a bizalom jellemezze, megteremtve azt a munkahelyi kultúrát, amely elősegíti a jó munkahelyi közérzet kialakulását, és teret ad az önálló, kreatív, felelős munkavégzésnek. III. A cél elérésének összintézményi módjai Egy gyermekvédelmi intézmény szakmai programja nevelési alapdokumentum. Ez a paraméter egy olyan méretű, szervezeti rétegződésű és funkciókkal rendelkező intézmény esetében mint a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ sajátos módon teljesíthető. Összintézményi szinten meghatározhatóak a cél és az alapelvek, nevelési módszerek azonban nem. Tágabb értelemben viszont a nevelés meghatározható a munkatársak kiválasztásával, tudásuk, képességeik fejlesztésével, jól feltérképezett belső és külső kapcsolatrendszer működtetésével, az anyagi erőforrások biztosításával, és a feladatellátás társadalmi tudatosítása révén. A konkrét nevelési módszerek az egyes feladatok teljesítésére létrehozott szervezeti egységek szakmai programjában kerülnek kifejtésre, melyek e szakmai program szerves részét képezik. 1. Humánerőforrás gazdálkodás Az utóbbi évek kedvezőtlen munkaerő-piaci fejleményei hatására a korábban sikerágazatnak nem minősülő gyermekvédelem is felértékelődött. Pozitív vonzata e jelenségnek, hogy nagyobb a merítési lehetőség. Ez egyben felelősséget is jelent a munkaerő kiválasztásánál, hogy a legmegfelelőbb felkészültségű és képességű jelentkezővel töltse be az intézmény a megüresedett álláshelyet. A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központban rendelkezésre áll egy adott mennyiségű és minőségű humánerőforrás. A feladat a kiválasztáson túl az ebben rejlő szakmai és emberi potenciál racionalizált optimális érvényesítése, a következők szerint: a munkatársak képzettség és képességek szerinti munkakörökben történő foglakoztatása. Amennyiben ez beosztás változtatást igényel, kinevezés módosítás eszközlésével teret adni és felhasználni a munkatársak munkakörön túli ambícióit, képzettségét és képességeit (pl. pályázatírás, rendezvényszervezés, szakkörök szervezése stb.) világos, áttekinthető követelményrendszer meghatározása: megfelelően (de nem túlságosan) részletes és egyéniesített munkaköri leírások készítésével folyamatosan aktualizált és módszerekben részletesen kidolgozott szakmai programokkal éves feladat és ellenőrzési tervek következetes érvényesítésével több területet érintő feladatok esetében szakmai protokoll kidolgozásával átlátható és teljesíthető objektív teljesítményértékelési rendszer kidolgozása és működtetése megfelelő munkakörülmények biztosítása biztosítani azokat a lehetőségeket amelyek által a munkavállalók igényeik szerinti és ténylegesen jól hasznosítható ismeretekhez juthatnak (belső és külső továbbképzés, belföldi és külföldi tapasztalatcsere stb.) 4

20 kötetlen szakmai összejövetelek szervezése, ahol a szakmai tárgyú nézetek megosztásán túl az emberi kapcsolatok elmélyítésére is lehetőség nyílik, elősegítve ezáltal egymásnak és egymás tevékenységének megismerését, ösztönözve ezáltal a hatékonyabb kommunikációt és kooperációt különös figyelmet fordítani külső és belső szupervizíó szervezésére a munkatársak számára, kiemelve a közvetlenül gyerekekkel foglalkozó munkatársakat azon munkatársak esetében, akik a munkakörük szerinti feladataikat nem a szakmai etika, illetve a munkaköri leírásban foglaltak szerint végzik, következetesen munkajogi következményeket kell foganatosítani az ellátás megfelelő színvonalának megőrzése érdekében. a vezetőket, különösen a vezetőket a szakmai igényesség, a szakmai fejlődésre való igény és képesség, stratégiai látásmód, a problémák előrelátásának és felismerésének készsége, a problémák megelőzése illetve azok megoldására való készség, motiváltság, a munkatársak motiválásának valamint a szakmai munka meghatározásának, és annak cél által vezérelt megfelelő működtetésének készsége határozza meg. Röviden összefoglalva: a jól felkészült és megfelelő képességekkel rendelkező munkatársak számára olyan munkahelyi légkör teremtése amelyben jól érzik magukat, és hatékonyan tudnak dolgozni E feltételek teljesülése azon túl, hogy a hatékony szakmai munka paraméterei, hozzásegítik a gyermekvédelmi szakellátásban hivatást teljesítőt szakmai és emberi önbecsülésének erősítéséhez, és a szakma társadalmi presztízsének növekedéséhez. 2. Hatékony működési rend A bmgyk belső kapcsolati rendszerének működését az elsődleges szakmai cél által meghatározott együtt gondolkodás és cselekvés jellemezze. Az ilyen jellegű működés négy feltétellel rendelkezik: a lehetőségekhez képest egyértelműen, átláthatóan rögzített hatáskörök (szmsz, munkaköri leírások), eljárási protokollok kidolgozása, együttgondolkodásra és cselekvésre képes munkatársak, gyors és pontos információs rendszer, végül de nem utolsósorban a bizalom. Minden döntés meghozatalánál, minden cselekvésnél tudatos legyen a cél: a gyermek és annak érdeke, nem a saját vagy a szervezeti egység (egyébként szakmai köntösbe öltöztetett) érdeke. A hatáskörök pontosítása különösen olyan munkaköröknél szükséges amelyeknek egy vagy több munkakörrel van érintkezési, adott esetben átfedési területe. Itt azon kívül, hogy világosan és egyértelműen meg kell határozni a munkaköröket és a cselekvési területet, az átfedéssel érintett feladatok tekintetében protokollokat kell kidolgozni, mely protokollok az SZMSZ mellékleteként szerepelnek. Mindezek azonban feltételezik a szakma iránt elkötelezett olyan emberi tényezőt, amely bízik munkatársában, amely képes előrelátni és felismerni a problémákat, nem fél jelezni - a szakmai önérzetet és az emberi hiúságot félretéve, ha olyan esettel szembesül melyről úgy véli a jó döntéshez szükséges lehet mások véleményének meghallgatása is (egyáltalán eljut addig a felismeréshez, hogy a megfelelő döntés meghozatalába szükséges lehet más szakemberek bevonása is), képes a probléma megoldásába és megelőzésébe másokat bevonni, döntését a cél és nem hiúsága alá rendelni. 5