A negyedidőszak földtörténeti eseményei Magyarországon

Átírás

1 A negyedidőszak földtörténeti eseményei Magyarországon

2 Pleisztocén Időtartama: kb. 2,5 millió 8000 évig Jelentős éghajlatváltozások Eljegesedések (glaciálisok): Günz mindel riss würm Felmelegedések (interglaciálisok): Függőleges kéregmozgások: Hegységek emelkedése: m Dombságok emelkedése: m Medencék süllyedése: m

3 Európa a würmben

4 Pleisztocén glaciálisok A jégkorszakok idején az éghajlat: periglaciális > hideg-száraz időjárás Fontosabb folyamatok: Löszképződés Medencékben: folyóvízi feltöltés Hegy- és dombvidéken: periglaciális völgy- és domborzatfejlődés, valamint fagyokozta aprózódás

5 Pleisztocén interglaciálisok meleg nyarúak, enyhe telűek, nedvesek, kissé mediterrán jellegűek Fontosabb folyamatok: Löszfelszíneken: ciklikus talajképződés Hegy- és dombvidékeken: száraz lepusztulási folyamatok

6 A pleisztocén tagolása Alsó-pleisztocén (villányium) Meleg-mérsékelt és nedves klíma Közép-pleisztocén (biharium) Mérsékelt és változóan nedvesebbszárazabb klímájú Felső-pleisztocén (pilisium) Hideg és száraz.

7 Vízfolyások a pliocén végén

8 A Kárpát-medence vízhálózata a negyedidőszak elején

9

10 A Kárpát-medence vízhálózata a pleisztocén végén

11

12 Vízfolyások irányváltoztatása és tevékenysége Duna A pliocén végén a Dunántúli-középhegység északi előterének megsüllyedésével K-re fordult. A Kisalföld területén hatalmas kavicsos kúpot halmozott fel. A Győr-Tatai-teraszvidéken, a Gerecse peremén és a Visegrádi-szorosban teraszokat alakított ki (4-7)

13 Vízfolyások irányváltoztatása és tevékenysége Az Ős-Duna DK felé haladva a Visegrádi-szoros után lerakta a hordalékát. A pleisztocén végén a Duna-völgy megsüllyedésével elfoglalta a mai helyét és az É-D-i irányát. Az Ős-Sárvíz a Dél-Mezőföldön nagy hordalékkúpot épített fel.

14 Vízfolyások irányváltoztatása és tevékenysége Az Alpok K-i pereméről lefutó vízfolyások (Rába, Pinka, Gyöngyös, Répce, Ikva) legyezőszerű hordalékkúpot alakítottak ki. A Rába felépítette a Vasi-Hegyhát és a Kemeneshát területét.

15 Vízfolyások irányváltoztatása és tevékenysége Tisza és beleömlő folyók (Tapoly, Ondava, Laborc, Ung, Latorca) az Alföld ÉK-i részén akkumuláltak. Az Ős-Tisza és az Ős-Szamos a pleisztocén végén fordult ÉNY-i irányba

16 Vízfolyások irányváltoztatása és tevékenysége A pleisztocén végéig a Tisza a Körösmenti süllyedék felé tartott. Az Északi-középhegység felől lefolyó vízfolyások hordalékkúpokat alakítottak ki > Észak-alföldi hordalékkúp síkság + Nagykunság, Hortobágy

17 Vízfolyások irányváltoztatása és tevékenysége Körösök + Berettyó a Körös-vidéki süllyedékbe folytak Maros legyező alakú hordalékkúpot alakított ki.

18 Vízfolyások irányváltoztatása és tevékenysége Marcal-medence: a Kisalföld megsüllyedésével megnövekedett a folyók (Marcal, Rába, Zala) munkavégző képessége > jelentős folyóvízi erózió folyt >tanúhegyek keletkeztek

19 Kárpát-medence vízzel elöntött területei a lecsapolások előtt

20 Würm Éghajlat: száraz, hideg, erős szelek Futóhomokmozgás: főként félig kötött futóhomok formák alakultak ki. Nyírség, Duna-Tisza-köze, Körös-Maros-köze, Belső- Somogy, Győr-tatai-teraszvidék Löszképződés: a szelek finom poranyagot szállítottak és halmoztak fel. Pl.: Mezőföld, Hajdúhát, Bácskai löszös síkság, Kiskunsági löszöshát, Külső-Somogy, Zselic, Tolnai-dombság, Komáromi-esztergomi-síkság Glaciális vályogképződés: a Nyugat-magyarországi kavicstakaró területére lehullott löszből.

21 Dunántúli-dombság fejlődése a Pliocén-pleisztocén határa Ős-Duna és összetevő folyói (Vág, Garam stb.) a Dráva-menti-süllyedék felé folytak és vastag üledékösszletet halmoztak fel. Kora-pleisztocén: kiemelkedik a Keszthely- Gleichenbergi-hát + Kisalföld megsüllyed > Duna K felé fordul pleisztocénban

22 Dunántúli-dombság fejlődése a Közép-pleisztocén pleisztocénban Kialakul a Felső- Kapos-kalocsai-árok > a vízfolyásokat ide vonzza Kiemelkedik a Zselic, Külső-Somogy Belső-Somogyban futóhomok képződés

23 Késő-pleisztocén tektonikai mozgások > dombságok felszabdalódnak > meridionális dombvonulatok és völgyek jöttek létre Belső-Somogyban a homokmozgás leáll Löszképződés A vízfolyások által formálta fővölgyekhez deráziós mellékvölgyek alakultak ki

24 Középhegységek formálódása a pleisztocénben Emelkedés több szakaszban > feldarabolódás > erózió növekedése > lepusztulás erősödik > az eróziós anyag a hegységlábakon lerakódott

25 Középhegységek formálódása a pleisztocénben Melegebb, nedves időszakokban >felgyorsult a karsztosodás > víznyelők, zsombolyok, dolinák > karrmezők > cseppkőbarlangok > karsztforrások > édesvízi mészkőképződés > csuszamlások

26 Középhegységek formálódása a pleisztocénben Hideg éghajlatú időszakokban Fagyokozta aprózódás Periglaciális felszínformák Törmeléklejtők és kőtengerek Krioturbációs formák, fagyékek Lösz, lösszerű üledékek, vályogok, homokos-murvás üledékek

27 Holocén

28 Holocén Domborzat alakulása Nincs magasságbeli változás Eróziós folyamatok a kiemelkedéseken Akkumuláció az alacsonyabb térszíneken Antropogén felszínformák Folyók Felveszik a mai folyásirányukat Folyószabályozás

29

30 Holocén növényföldrajzi változások Preboreális fázis fenyő-nyír korszak ( év) Melegedő periglaciális éghajlat Hegységekben, dombságokon: fenyő- és nyírligetek Síkságokon: hideg sztyepp + fenyő- és nyírligetes erdős sztyepp

31 Holocén növényföldrajzi változások Boreális fázis mogyoró korszak ( év) Meleg, száraz éghajlat Hegységekben és dombságokon: mogyoróbokros, kevert lombos erdők Síkságokon: száraz sztyepp

32 Holocén növényföldrajzi változások Atlanti fázis tölgy korszak ( év) Meleg és nedves éghajlat A tölgyek szaporodtak el mindenfelé Síkságokon: erdőssztyepp, sztyepp, mocsarak Hegyvidékek, dombságok: melegkedvelő tölgyerdők + bükkösök

33 Holocén növényföldrajzi változások Szubboreális fázis bükk I. korszak ( év) Hűvösebb és nedvesebb éghajlat Alföldeken: a tölgyek mellé lehúzódik a gyertyán és a bükk is Hegy- és dombvidékeken: gyertyános-tölgyesek, bükkösök

34 Holocén növényföldrajzi változások Szubatlanti fázis bükk II. korszak (2500 évtől-) Felmelegedés és csapadék mennyiségének csökkenése Alföldek: erdős-sztyepp, sztyepp, mocsarak Domb- és hegyvidékek: gyertyánostölgyesek, bükkösök

35 Antropogén felszínformálódás Erdőirtás (kb. 85%-ról 15 %-ra) erózió fokozódik Talajpusztulás Homokmozgás Árvizek gyakorisága megnő

36 Antropogén felszínformálódás Folyószabályozási munkák Folyók egyenesebbek Zátonyok megszüntetése

37 Folyószabályozás Belvízmentesítés Árvízmentesítés

38 Állóvizek átalakítása Mocsarak, lápok lecsapolása Tavak vízszintjének csökkentése Új tavak (halastavak és víztározók) kialakítása

39 Az Ecsedi-láp a lecsapolás előtt és után

40 A Balaton legnagyobb vízállása

41 A vízrendezés következményei Az Alföld szárazodik > másodlagos szikesedés, sztyeppesedés Mocsarak, lápok eltűntek A vízhez erősen kötődő fajok egyedszáma lecsökkent Fajok kipusztultak