Mosolykert óvoda Budapest XV. kerület Kavicsos köz 6.

Átírás

1 Mosolykert óvoda Budapest XV. kerület Kavicsos köz 6. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma: 2011 július 20. Szülői szervezet véleményezésének dátuma: július 12. Fenntartóhoz történt benyújtás dátuma: július 21. Fenntartói jóváhagyás dátuma: Tervezett felülvizsgálat dátuma: augusztus 31. 1

2 1.Bevezetés 1.1. A Mosolykert óvoda bemutatása Az intézmény jogi státusa Az intézmény alapítója és fenntartója: Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat, Budapest, Bocskai utca 1-3. Az intézmény székhelye: 1157 Budapest, Kavicsos köz 6. Tagóvoda: Budapest, 1157 Páskom park 37. Alapítás éve: 2011 Közvetlen jogelőd: Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat László Gyula Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda, 1157 Budapest, Kavicsos köz 4. Az intézmény jogállása: Az intézmény önálló jogi személy Az intézmény típusa: óvoda A csoportok száma: 12 Az intézmény közfeladata: A közoktatási intézmény a közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény 37. (1) bekezdésében meghatározott közoktatási feladata: óvodai nevelés. Az intézmény tevékenysége: Óvodai nevelés Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása Óvodai nevelés ellátás Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Óvodai intézményi étkeztetés 2

3 Küldetés nyilatkozat Nevelőtestületünk az alkotmányban és a hatályos törvényekben rögzített alapvető emberi és polgári jogok figyelembevételével végzi munkáját. A gyermekek testi, szellemi és lelki fejlesztése mellett az önképzésben és az önművelésben is a teljességre törekszik. A Helyi Óvodai Programban megfogalmazott értékeket a minőség kategóriájára fordítjuk át Minőségirányítási előzmények Az elmúlt években nevelőtestületünk kettő tagja vett részt minőségirányítással kapcsolatos továbbképzéseken, belsőképzéseket tartottunk, szakirodalmat gyűjtöttünk. A es tanévtől intézményünkben (jogelőd László Gyula Gimn. Ált. Iskola és Óvoda) működik a Comenius Igényt Növelő Csoport (a KINCS). Kiépítettük a Comenius 1. modellt. Ellenőrzött munkánkat 2000 őszétől 2002 nyaráig végeztük es tanévben a gyermekek fejlettségmérő lapjainak átdolgozását elvégeztük es tanévben az óvodapedagógusok minősítésének szempontjait dolgoztuk ki: es tanévben a helyi óvodai programok beválásának felülvizsgálata, módosítása történt Az intézményi minőségirányítási program elkészítésének jogszabályi alapjai Jogszabályi rendelkezések A közoktatási törvény előírja a közoktatási intézmények és fenntartóik számára a Minőségirányítási Program kidolgozását és a minőségfejlesztési rendszer működtetését. Az évi LXXIX törvény a közoktatásról határozza meg feladatainkat A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell 3

4 meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (Kt / és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat /Kt. 63 / véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását Fenntartói minőségpolitika Az Önkormányzati minőségpolitika és intézményi minőségbiztosítási rendszer összhangja érdekében az intézmények vezetői: - Világosan fogalmazzák meg a minőséggel kapcsolatos elvárásaikat - Az érintettek bevonásával folyamatosan vizsgálják felül szabályozó dokumentumaikat - Elégedettség mérések segítségével kérjék ki az intézmény belső és külső partnereinek (alkalmazottak, szülők, gyermekek, fenntartó) javaslatait, segítsék azok megvalósulását. - Biztosítsák az intézmény jövőképének, küldetésének és értékrendjének közismertségét - Vegyék figyelembe azokat a javaslatokat, amelyek a vezetés munkájának javítását szolgálják - Rendszeresen mérje, értékelje az intézmény pedagógiai tevékenységét (gyermek fejlettségmérő lapok). - Az érintettek közreműködésével alakítsák ki az intézményi célokkal összhangban levő továbbképzési tervüket. - Használják ki a pályázati lehetőségeket - Alakítsák ki, majd működtessék az alkalmazottak munkájának ellenőrzési, értékelési rendjét. - Vonják be az alkalmazottakat az intézmény rövid- közép és hosszú távú terveinek, programjainak készítésébe, azok rendszeres felülvizsgálatába, szükség szerinti módosításába. - Törekedjenek a gyermekek, pedagógusok és a szülők kulturális művelődési, szabadidős igényeinek minél magasabb színvonalon történő kielégítésére. 4

5 2. Óvodánk minőségpolitikája 2.1. A Minőségirányítás általános jellemzői Az elkészült Minőségirányítási Programot stratégiai programunknak tekintjük, amely alapvetően befolyásolja óvodánk működését. A Minőségirányítási Programban megfogalmazzuk az intézmény minőségpolitikáját és meghatározzuk minőségirányítási rendszerét, leírjuk az intézmény hosszútávra szóló elveit, a megvalósításra szolgáló elképzeléseket. Ennek keretei között határozzuk meg a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladataink végrehajtását. Minőségpolitika az a tevékenység, melynek során az intézmény folyamatosan biztosítja a szakmai célkitűzésének és a napi működésének egymáshoz való közelítését. Minőségirányítási rendszer az intézmény tudatos tevékenységeinek összessége, annak érdekében, hogy folyamatait szabályozza, fejlessze, hogy partnerei igényeit minél jobban kielégítse és működésének hatékonyságát javítsa. A rendszer kiterjed az intézmény minden olyan tevékenységére, amely alapvetően befolyásolja nevelési tevékenységek minőségét. A minőségirányításunk elvei - Partnerközpontúság - Eredményes, hatékony működés - Szervezeti kultúra fejlesztése - Intézményvezetés elkötelezettsége - Munkatársak bevonása - Folyamatos fejlesztés - Tényeken alapuló döntéshozatal - Mérési-értékelési rendszer eredményeinek felhasználása - Fejlesztési projektek indítása 2.2. Minőségpolitikai nyilatkozat Óvodánk elkötelezett a minőséggel szemben. Segítünk abban, hogy óvodásaink harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában is boldogulni tudó emberekké váljanak. Mindezeket jól felkészült, szakmailag igényes, megújulásra képes, a minőség iránt elkötelezett munkatársakkal, és a velük együttműködő szülőkkel valósítjuk meg. Kiemelt feladatunknak tekintjük - az óvodai nevelés állandó minőségének biztosítását 5

6 - partnereink, elsősorban a gyermekek és szüleik igényeinek minél teljesebb körű kielégítését A Helyi Óvodai Programban megfogalmazott célok, feladatok alapján kívánjuk biztosítani: - a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlesztését - speciális feladatként a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését Nevelő munkánk során kiemelt feladatunknak tekintjük - nyugodt, otthonos légkör megteremtése - a játék, mint alaptevékenység előtérbe állítása a nevelés minden területén - a gyermeki gondolkodás fejlesztése, a világ komplex megismerése útján - közösségi együttélés alapján hagyományok, szokások kialakítása - az egyes gyermekek személyiségét, szükségleteit, képességeit figyelembevevő nevelést Intézményünk minőségcéljai Célunk, hogy a partnerközpontú működés elvei hassák át az intézményműködést. Az intézmény azonosítja partnereit, felméri azok igényeit, megismeri elvárásait, ezeket szakmai céllá ötvözi, majd folyamatosan tájékozódik annak teljesüléséről. A pedagógusok fejlődésének, módszertani megújulásának támogatása - Tudatos az intézmény hosszú távú terveit támogató - továbbképzési terv készítése - Továbbtanulást és a szakvizsgára előkészítést segítő helyi motivációs rendszer kiépítése. - Mindenki teljesíti a 7 évenkénti kötelező továbbképzést - Belső továbbképzések szervezése 3. Óvodánk Minőségirányítási Rendszere 3.1. Óvodánk vezetése A vezetés feladatai, elkötelezettsége, felelőssége Az intézményvezetés feladata arról gondoskodni, hogy az intézmény jogszerűen működjön. Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályozó jogi dokumentumok, különböző szintű rendeletek, a fenntartó önkormányzat, valamint az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai megismerjék és betartsák. 6

7 Az intézmény szabályozó dokumentumainak jogszabályi megfelelőségéért és ezek szükség szerinti frissítéséért - Az intézményi szabályozó dokumentumok jogi megfelelőségének vizsgálata és frissítése a dokumentumok elkészítésekor és módosításakor történik, a jogszabályok figyelemmel kisérésével. Határidő: a jogszabály megjelenését követő egy hónapon belül. A külső és belső jogszabályos hozzáférhetőségéért - Az intézményi működést szabályozó külső jogrendszer elemei, a törvények és a különböző szintű rendeletek megtekinthetők a vezetői irodában. A jogtár tartalmát folyamatosan frissítjük és aktualizáljuk. Azért, hogy az érintettek ismerjék a belső és külső jogszabályi követelményeket: - A közlönyökben, illetve a postai levél formájában az intézményhez érkező információk tartalmát elsőként a vezető tekinti át. A működést befolyásoló fontos információt a faliújságon közzéteszi. Amennyiben az előírások tartalma pedagógiai jellegű, úgy megismertetési célból a nevelőtestületi értekezletek keretében a munkatársak elé tárja. - A belső szabályzatok elkészítésekor, illetve módosításakor a dolgozókat szóban tájékoztatni kell. A tájékoztatáskor jelenléti ív készül. Olyan szabályzat esetén, amikor az életbe lépéshez valamelyik partner elfogadása szükséges, az ismertetésről, szavazásról jegyzőkönyv és jelenléti ív készül. Olyan szabályzat esetén, amikor az életbe lépéshez valamelyik partner elfogadása szükséges, az ismertetésről, szavazásról jegyzőkönyv és jelenléti ív készül. - Az új dolgozóval a belépéstől számított 5 munkanapon belül kell a szabályozó dokumentációt megismertetni, a megismerést igazoló mellékletet aláíratni. Az intézmény működését szabályzó külső dokumentumok Száma Típusa Tárgya évi XXII. Törvény A munka törvénykönyve évi XXXIII. Törvény A közalkalmazottak jogállásáról 138/1992. (X.08.) Kormányrendelet A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben évi LXXIX Törvény A közoktatásról 1997.évi XXXI. Törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2/2005 (III.1.) OKM rendelet Sajátos nevelési igényű 7

8 gyermekek óvodai nevelésének irányelve 14/1994 (VI.24) MKM rendelet A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 277/1997 (XII. 22). Kormányrendelet A pedagógus továbbképzésről, szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 11/1994 (VI.8) MKM rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről 3/2002 (II. 15. ) OM rendelet A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 33/1998 (VI.24) Miniszteri Rendelet A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről Az intézmény működését biztosító belső dokumentumok A dokumentum típusa Alapvető általános dokumentumok Alapvető szakmai dokumentumok Tanügyi Ügyintézés dokumentumai Munkaügyi dokumentumok Védelmi jellegű szabályzatok Érdekvédelmi szabályzatok A dokumentum megnevezése Alapító okirat SZMSZ Házirend Helyi Óvodai Program Továbbképzési Program Éves beiskolázási terv Éves munkaterv Belső ellenőrzési terv Ügyviteli és iratkezelési szabályzat, Foglalkozási tervek Csoportnaplók Munkaszerződések Munkaköri leírások Munkavédelmi szabályzat Tűzvédelmi szabályzat Szülői szervezet SZMSZ Közalkalmazotti szabályzat 8

9 Humán erőforrás fejlesztése Intézményünkben önképzéssel, belső- és külső továbbképzéssel biztosítjuk a dolgozók szakmai fejlődését. A belső továbbképzések tartalmi elemei: - A nevelési programból kiemelt területek - A minőségirányítási rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok A külső továbbképzéseket az 5 évre készített továbbképzési terv tartalmazza. Célunk az, hogy minden munkatárs megismerje munkája értékelésének, ösztönzésének rendjét. A munkakörök és az éves feladatok meghatározásakor törekedni kell arra, hogy a vezetés pontosan meghatározza teljesítés feltételeit, kritériumait. A sikeres munkavégzést eredményekhez, tényekhez köti, melynek megléte az értékeléskor vizsgálható. Jogszabályban biztosított lehetőségek: - A minőség fejlesztési munkát és a minőségi munkavégzést a 3/2002 (II. 15.) OM rendelet szerint lehet anyagilag elismerni. - Szakvizsga megszerzése által előlépés G fizetési osztályba - 7 évenkénti továbbképzés után a bérbesorolásban való előrelépés várakozási idejének csökkentése - Jubileumi jutalom a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint Az óvoda a helyi ösztönző-rendszerének kidolgozását középtávú céljai közé sorolja A vezetői ellenőrzésre vonatkozó folyamatok Az óvoda belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért az óvodavezető a felelős. A szakmai belső ellenőrzés célja: - Biztosítsa az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű ( jogszabályok, a HOP) működését - Segítse elő az intézményben folyó nevelőmunka eredményességét, hatékonyságát - Megfelelő számú adatot és tényt szolgáltasson az intézmény nevelőmunkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 9

10 - Az értékelések és elemzések visszajelzési rendszerként működnek a folyamat módosítása, vagy helybenhagyása érdekében. Az ellenőrzés típusai: - Tervszerű, előre megbeszélt szempontok szerinti ellenőrzés - Spontán, alkalomszerű ellenőrzés Az ellenőrzés formái: - Szóbeli beszámoltatás - Írásbeli beszámoltatás - Értekezlet - Csoport, foglalkozás látogatás - Speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok Az ellenőrzés rendje: - Tanévzáró értekezleten - Az éves értékelési terv, információ gyűjtés alapján, a hiányosságok problémák feltárása után a vezető javaslatot tesz a következő évi ellenőrzési tervre. - Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves ellenőrzési tervet készít, s ez az intézményi Éves Munkaterv része. - Tanévnyitó értekezleten a vezető ismerteti az ellenőrzési tervet. - Az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját legalább egy alkalommal ellenőrzi, értékeli az év során. Értékelés - Önértékelés biztosítása - Munkatársak hozzászólásának meghallgatása, amennyiben több embert érint az ellenőrzés - A vezető az ellenőrzésről-értékelésről feljegyzést készít, melyet ismertet az érintett óvodapedagógussal. Ha az ellenőrzés hiányosságokat tár fel, az ellenőrzés kiértékelése után, adott időn belül a vezető újabb ellenőrzésre ad lehetőséget. - A tanévzáró értekezleten a vezető ismerteti az ellenőrzés tapasztalatainak intézményi szintű összegzését, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, kiemelve a jó gyakorlatra vonatkozó jellemzőket. 10

11 Rendkívüli ellenőrzésről az óvoda vezetője dönt, kezdeményezheti a helyettes, a tagóvoda vezető, a szakmai munkaközösség vezetője, a Szülői Szervezet. Kiemelt szempontok a nevelő munka belső ellenőrzése során - Munkafegyelem betartása - Az óvodapedagógusok viselkedéskultúrája - Az óvodapedagógusok tervező munkája, felkészültsége - Napi tevékenységek megszervezése, feltételek biztosítása - Együttműködés a kollégákkal és a szülőkkel - Egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés - A gyermeki jogok és a nevelő munkára vonatkozó jogszabályi normák érvényesülése - Önképzés, továbbképzés eredményeinek érvényesülése, beépülése a gyakorlatba. Az óvodavezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti Minőségfejlesztési team működése Minőségfejlesztési team vezető: - Felelős a minőségfejlesztési rendszer kiépítésért, a működtetéshez szükséges feltételek biztosításáért és nyomon követéséért. - Irányítja és kontrollálja a minőségfejlesztési rendszer kiépítését és gyakorlati működtetését. A fejlesztési tervekben vállalt feladatok teljesítésére alakult csoport munkáját támogatja. Minőségfejlesztési team tagjai: - Aktívan részt vesznek a minőségfejlesztési rendszer kiépítésében, és működtetésében, segítik a minőségfejlesztési csoport vezetőjének munkáját. - A csoport vezetőjének távolléte esetén, ha szükséges, átveszik annak felelősségi körét Óvodánk tervezési rendszere Tervezési alapelvek: - A tervezési feladatok meghatározásával és szabályozásával célunk az, hogy intézményünkben, mint szervezetben a munkánk kiszámítható, egymásra épülő és ellenőrizhető tevékenységekkel valósuljon meg. A működésünket meghatározó alap-dokumentumaink elkészítését megelőzi a vonatkozó jogszabályok megismerése, értelmezése. Ezt követően közösen meghatározzuk feladatainkat, 11

12 részekre bontjuk, majd az egyes területeket kidolgozzuk. A már mindenki által ismert, és jónak tartott részeket egységes egésszé a vezetőség formálja. A kész dokumentumot alkalmazotti és Szülői Szervezeti értekezleten ismerteti és véleményezteti a vezető, majd benyújtja a fenntartónak elfogadásra. Az elfogadott dokumentumokat a partnerek számára ismert, elérhető helyen tároljuk. A tervezés szintjei és dokumentumai: - Stratégiai szint Vezetői program Minőségirányítási program Helyi Óvodai Program (küldetésnyilatkozat, alapelvek, célok meghatározása) - Operatív szint Helyi óvodai program ( feladat eszköz- és tevékenységrendszer) Minőségirányítási program SZMSZ - Megvalósítás napi szintje Éves munkaterv Foglalkozási tervek Megbízottak munkatervei Továbbképzési terv Egyéni fejlődés dokumentumai 3.3. Óvodánk működésének rendszere Óvodánk működésének minőségbiztosítási rendszere a folyamatok működtetésére, folyamatos fejlesztésre szolgál. Célunk olyan dokumentált minőségfejlesztési rendszer kiépítése, és működtetése, amely kiterjed intézményünk mindazon folyamataira, amelyek befolyásolhatják nevelési tevékenységünket. Testületünk munkájában döntő és meghatározó szerepe van a tudatosságnak, tervszerűségnek, kellő rugalmassággal kezelve, hiszen a nyugodt, kiegyensúlyozott, és kiszámítható óvodai munkát ez biztosítja. A minőségfejlesztési rendszer működtetése, az intézményi szintű PDCA ciklus, vagyis a folyamatos fejlesztés alkalmazását jelenti, melynek lépései: 12

13 - (P) Tervezés: Az intézményi munka tervezése a helyi nevelési pedagógiai és minőségirányítási programban, valamint az ezekre épülő éves tervekben és munkatervekben történik. Ezek tartalma kölcsönösen meghatározzák és befolyásolják egymást. - (D) Végrehajtás: A munkatársak, a minőségirányítási programban rögzített folyamat leírások, valamint egyéb szabályozó dokumentumok és a szervezeti kultúrában gyökerező íratlan szabályok alapján végzik munkájukat. - ( C ) Ellenőrzés: A minőségügyi vezető koordinálásával folyamatos mérés, információgyűjtés, elemzés, értékelés folyik. - (A) Beavatkozás: Az elemzések, értékelések eredményeképpen feltárt fejlesztendő területekre intézkedési tervek készülnek, melynek végrehajtása a teljes dolgozói kör, a végrehajtás ellenőrzése és értékelése a minőségfejlesztési vezető, valamint a vezetőség feladata Ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer Az ellenőrzés célja az óvoda hatékony, gazdaságos működésének elősegítése. Az intézményben folyó ellenőrzés, értékelés egyrészt a pedagógusok és alkalmazottak munkájára, másrészt a gyermekek fejlődésének mérésére irányul. Legfontosabb feladata az óvoda megfelelőségének, az óvodai normáknak való megfelelés vizsgálata Ellenőrzési feladatok Az ellenőrzés és értékelés formája szerint lehet külső vagy belső. A külső ellenőrzés, értékelés megrendelője lehet a Minisztérium, a fenntartó, a jegyző. Külső ellenőrzés Az ellenőrzés és értékelés tárgya, tartalma Törvényességi Szakmai-pedagógia Szakhatóság Az ellenőrzésre, értékelésre jogosult Fenntartó A fenntartó által megbízott szakértő ÁNTSZ Fogyasztóvédelmi felügyelőség, Számvevőszék, Munkaügyi főfelügyelet, Gyámhatóság 13

14 Belső ellenőrzés Az ellenőrzés célja a szakmai munka hatékonyságának vizsgálata. A belső ellenőrzést az intézményvezető és az általa megbízott felelősök végzik a meghatározott feladat megoldással. Az ellenőrzésekről a felelősök beszámolnak az óvodavezetőnek. Intézkedési joga csak az óvodavezetőnek van. Az ellenőrzés az alábbi területekre terjed ki: - Új dolgozók munkavégzése, beilleszkedése, - Csoportlátogatás (óvodapedagógusok, dajkák) - Szülői értekezletek - Nyílt napok - Ünnepek, hagyományok, rendezvények - Szakmai bemutatók - Felelősök munkája - Dokumentációk ellenőrzése - Nevelést segítő egyéb alkalmazottak munkájának ellenőrzése A gyermekek egyéni fejlődésének mérése, ellenőrzése, értékelése Ahhoz,hogy a gyermekek az óvodában egyéni fejlettségüknek megfelelően maximálisan fejlődjenek először is fontos, hogy érzelmi kötődésüket kialakítsuk. Az óvodába való beilleszkedés megkönnyítése érdekében a következő lehetőségeket biztosítjuk a gyermekeknek és szüleiknek: - Beiratkozás előtt (április) nyílt napokat tartunk, ahol a szülő és gyermek az óvodával és a leendő óvónőkkel ismerkedhet meg. - Beiratkozáskor meghívjuk őket gyermeknapunkra. - A nyár folyamán családlátogatást folytatunk. - A beszoktatás a szülők és a gyermek igényeihez igazodik. Óvodánk a gyermekek fejlődésének mérésére fejlettségmérő lapot dolgozott ki, melyen az anamnézis felvétele után a gyermekekről folyamatos feljegyzést készítünk. Ez a feljegyzés szolgáltat alapot a gyermek további fejlesztéséhez. A fejlettségmérő lapok vezetésével biztosítjuk, hogy teljes körűen mérhetővé, értékelhetővé váljon a gyermekek fejlődése. 14

15 A szülőket folyamatosan tájékoztatjuk gyermekük fejlődéséről, melynek formája a szülői értekezlet, és a fogadó óra. Problémás esetekben, a szülő beleegyezésével a Nevelési Tanácsadóba irányítjuk a gyermeket A munkatársak fejlesztő értékelése Célja a belső értékelési rendszer működtetésével: - a munkatársak minőségi munkavégzésre való ösztönzése, munkájuk értékének megismerése, - az önértékelés javulása, tartalmi megújulása. Célcsoportok: - óvodavezetés - óvodapedagógusok - pedagógiai munkát segítő alkalmazottak Alapelvek: - Alapvetően a gyermekek érdekében működjön - Az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer jogszerű, szakszerű, tervezett, partnerközpontú, hatékony legyen. - Legyen összhangban az intézmény működését szabályozó dokumentumokkal. - Legyen átfogó, objektív, gyakorlatias, áttekinthető, egyértelmű, fejleszthető. - Legyen alkalmas komplex értékelésre. - A folyamat minden lépése legyen legitimált. Folyamat leírás: - Az óvodavezető meghatározza az éves feladatokat és ezekhez hozzárendeli a teljesítés feltételeit, kritériumait. Az ellenőrzési terv kidolgozásakor rögzíti az értékelés, önértékelés szempontjait is a tervben megfogalmazott kiemelt feladatokhoz kapcsolódva. - Az értékelés folyamatában a célcsoport minden tagja minimum évente egyszer az ellenőrzést követően önértékelést végez. - Az adott értékelési szempontok alapján, az ellenőrzést követően az óvodavezető értékeli a dolgozó munkáját. 15

16 - Minden év végén az óvodavezető értékeli az éves munkát, melybe a hatáskörrel rendelkező vezetők bekapcsolódnak. - Az összegző értékelés, a tapasztalatok alapján kerül meghatározásra a következő év ellenőrzési, mérési, értékelési céljának kitűzése, feladatainak konkrét meghatározása. - A vezetőség a kapott eredményeket is felhasználva tesz javaslatot egy-egy dolgozó előmenetelével kapcsolatban, illetve jutalmazáskor Az óvoda működésének értékelése Az intézményi értékelés célja, hogy az intézményben láthatóak legyenek az erősségek, a fejlesztendő területek, hogy ennek eredményeként az intézmény működésébe épüljön be a folyamatos fejlesztés. Az óvodavezetés évente végzi az intézmény működésének értékelését, amelyben átfogóan értékeli a kitűzött célrendszer teljesülését, a feladatok megvalósulását. A működés értékelését a vezetőség végzi. Szükség szerint meghívhatók a belső ellenőrzést végzők vagy más munkatársak, akik az értékeléshez fontos információt adhatnak. Az óvodavezetés az alábbi szempontok alapján megvizsgálja a működés gyakorlatát, a folyamatos alkalmasság, a szabályozásnak és partneri elvárásoknak való megfelelés és hatékonyság biztosítása érdekében. Az átvizsgálás bemenő adatai: - Vezetői ellenőrzés eredményei - A belső auditok eredményei - A minőségfejlesztési munka eredményei - A partnerektől származó visszajelzések - Az indikátorrendszer mutatóinak eredményei - Év végi összegző értékelés eredményei - Javító, fejlesztő (megelőző) tevékenységek eredményei - A korábbi értékelések során meghatározott intézkedések megvalósulásának vizsgálata - Az esetlegesen megváltozott körülmények számbavétele 16

17 Az átvizsgálás kimenő adatai: - A minőségirányítási rendszer és folyamatainak tökéletesítése - A szolgáltatásnak a partnerek igényeihez való közelítése - A szükséges erőforrások megléte Az átvizsgálás tárgyát képezik: - A Minőségirányítási program - A minőségirányítási rendszer működési feltételei. - Beruházási, fejlesztési javaslatok, - A nevelési terv véleményezése, beszámoltatás. - A nevelés hatékonysága. - A partneri elégedettség-elégedetlenség alakulása, elemzése. - A minőségjavító munkák beindítása, ellenőrzése - Helyesbítő, illetve megelőző tevékenységgel kapcsolatos megoldási tervek megbeszélése, feladatok kiosztása, az elvégzett munka elemzése, értékelése. Az értékelés előtt a minőségfejlesztési team vezetőjének feladata elvégezni a kiértékeléseket. Az ő feladata az értékelés eredményének és határozatainak jegyzőkönyvbe rögzítése is. A vezetőségi átvizsgálás jegyzőkönyvet és a képződött intézkedési tervet az intézményvezető írja alá. Nevelési program mérése Indikátorok Időpont Felelős Összehasonlító értékelés Gyermeklétszám Október 1. Óvodavezető Félévi alakulása (óvoda értékelésen csoportszinten) Szokásszabályrendszer betartása Partnerek elégedettsége Csoportszobán kívüli lehetőségek kihasználása 120 órát teljesítők aránya Január 30, május 31. Óvodapedagógus Félévi- év végi értékelés Február 28. Minőségi team Év végi értékelés Március 30. Óvodapedagógus Év végi értékelés Június 3. Óvodavezető Év végi értékelés Ellenőrzés Óvodavezető Óvodavezető Minőségi team vezető, óvodavezető Munkaközösség vezető, óvodavezető Óvodavezető 17

18 Kulcsfontosságú eredmények Adottságok, terület Vezetés Stratégiai célok Humán erőforrások Egyéb erőforrások felhasználása Értékteremtő folyamatok Társadalmi hatással kapcsolatos eredmények A partnerek elégedettségével kapcsolatos eredmények Kulcsfontosságú eredmények Elemek Vezetés elkötelezettsége Az intézmény képviselete Munkamegosztás, szervezeti felépítés Szülői Szervezet működtetése Szakmai fejlesztés, képzés, motiváció Pedagógiai program célkitűzései Alapító okirat aktualizálása Vezetői pályázat Küldetés, pedagógiai hitvallás, értékrend, jövőkép kialakítása Minőségpolitika Éves munkaterv Pedagógus továbbképzési rendszer Kiválasztási, betanulási rend Információs rendszer (képzések, média) Ellenőrzés, értékelés, minősítés, motiváció Egyeztetési mechanizmus Személyzeti munka Anyagi források (többcsatornás finanszírozás, költségvetés, pályázat, egyéb források) Technikai források (adottságok, infrastruktúra Vezetés Oktatás-nevelés Kiszolgáló folyamatok (szolgáltatás) Ellenőrzés, értékelés, mérés, javítás Szakmai-innovációs folyamatok Gazdálkodás, intézményműködtetés Együttműködés (partneri kapcsolatok) Kapcsolatok kiterjedtsége, kommunikáció, információ Közösségi, társadalmi szerepvállalás Közvetlen partnerek (szülők, gyermekek, fenntartó) igényei elvárásai, elégedettsége Munkatársak elégedettsége Munkatársak részvétele az intézményi programok és fejlesztések végrehajtásában Közvetett partnerek igényei, elvárásai, elégedettsége Szervezeti kultúra Oktatási-nevelési eredmények Anyagi erőforrások felhasználásának eredményei Infrastruktúra (létesítmények, eszközök) fejlődésére vonatkozó eredmények Külső mérések, ellenőrzések eredményei 18

19 A dokumentációs rendszer felépítése A minőségügyi dokumentációs rendszer legfelső szintjén az Alapító Okirat, a Minőségirányítási Program, a Helyi Óvodai Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend található. A Helyi Óvodai Program az intézmény stratégiai dokumentuma, melynek megvalósulását a Minőségirányítási Program támogatja. A Helyi Óvodai Programot, a Szervezeti és Működési Szabályzatot, a Házirendet és az Intézményi Minőségirányítási Programot nyilvánosságra kell hozni. 4. A Minőségirányítási Program felülvizsgálata Óvodánk Minőségirányítási Programját négy évenként felül kell vizsgálni, illetve a törvényi változásoknak megfelelően kell elvégezni. Kötelező felülvizsgálni, ha változik a Helyi Óvodai Program, vagy az Önkormányzati Minőségirányítási Program. A Minőségirányítási Program módosítására javaslatot tehet: - az intézmény vezetője - az alkalmazotti közösség bármely tagja - fenntartó képviselőtestülete - Szülői Szervezet 5. Mellékletek Gyermek fejlettségmérő lapok (nyomtatott formában az irat végén) cd- n: a gyermek fejlettségmérő lapok dokumentumban található Közalkalmazottak minősítésének szempontjai (óvónők, technikai dolgozók) Nyomtatott formában az irat végén Cd-n a közalkalmazottak minősítésének szempontjai dokumentumban található 19

20 6. Legitimációs záradék Az óvodai szülői szervezet az Óvodai Minőségirányítási programot megismerte, arról véleményt formált és egyetértését adta. Budapest, év.hó napján Szülői Szervezet Elnöke A fenti Óvodai Minőségirányítási programot Óvoda nevelőtestülete a megtartott határozatképes nevelőtestületi értekezletén.. %-os szavazataránnyal elfogadta. Ezt a tényt az óvodavezető és a választott jegyzőkönyv-hitelesítők aláírásukkal tanúsítják. Budapest, év hó. napján. óvodavezető jegyzőkönyv-hitelesítő jegyzőkönyv-hitelesítő 20