Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás

Átírás

1 Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás A környezeti tényezők hatása a művelésre (talajművelés, tápanyag utánpótlás vetés, ültetés, telepítés). Ökológiai gazdálkodási rendszerek alkalmazása a vadföldgazdálkodásban. Termőhelyi tényezők szerepe Éghajlat jellemzése o Élettelen tényezők Éghajlat p Fény, hő, szél, csapadék Hidrológiai viszonyok Talaj p Fizikai, kémiai, biológiai sajátosságok Geografikus tényezők p Magasság, kitettség, meredekség o Élő tényezők Évi középhőmérséklet, Co; Havi középhőmérséklet, Co; Tenyészidő ( ált.) hőösszege; Utolsó tavaszi fagy határnapja; Első tavaszi fagy határnapja; Évi csapadék össz., mm; Tenyészidő csapadék össz., mm; Évi csapadék havi megoszlása, mm v. %; havas napok száma; Uralkodó szél iránya; Szeles napok száma. Klimatikus tényezők Klimatikus tényezők o A fény szerepe Minősége, intenzitása, tartama Lehet közvetlen (rosszabb) és szórt (jobb) Fényviszonyok függenek: domborzat, évszak, napszak o Fotóperiódus: a növények reagálása a nappalok és az éjszakák viszonylagos hosszúságára. o A fénykihasználás hatékonysága befolyásolható Optimális tőszám Vetéssorok iránya Másodvetésű növényekkel Egyenletes talajfelszínű magágy Déli, délnyugati lejtők kihasználása 1

2 Klimatikus tényezők Klimatikus tényezők o A hő szerepe Fotoszintézis, légzés, gyökerek víz és tápanyag felvétele Hőforrások: Nap, Föld belső hő, talajban keletkező hő Közvetett hatások: a hő mikroorganizmusokra gyakorolt hatásán keresztül o Megfagyás: növény teste fagypont alá hűl, jégtűk a sejtfalakat elroncsolják o Kifagyás: a fagyott talajból a vízfelvétel megszűnik, fagyott levegő fokozza a párolgást, a növény kiszárad o Felfagyás: a lehűlés, felmelegedés folyamatában a talaj mozog és a fiatal növények gyökerét eltépi o Kipállás: a magas hótakaró, vagy jég elzárja a légcserét. Oxigénhiány és széndioxid többlet o Ráfagyás: ónos eső. Törés, fulladás Klimatikus tényezők o Védekezés a fagykárok ellen Tél-, illetve fagyálló fajták, hibridek termesztése Őszi vetésű növények megfelelő agrotechnikája Károsított növények kora tavaszi ápolása: fejtrágyázás, hengerezés Kiritkult állomány javítása, pótlása Klimatikus tényezők A szél hatása p Kapás uralkodó szélre merőleges vetés; p Alacsony agyagtartalom (Ak < 35) Deflációveszély sűrű vetés gyomok megbecsülése futóhomok, kotu szántást NE; p Állandó szél vad vadföld? p Alkalmi szél, laza talaj mélyebb vetés, takarás után gyűrűshenger. Klimatikus tényezők Klimatikus tényezők o Csapadék Éves mennyiség Éven belüli megoszlás gyakoriság Intenzitás Egyéb kísérő jelenségek (szél, hő) Hasznosulás p Nyári csapadék 60-80%-a! 2

3 A csapadék hatása Talaj Víztakarékos talajművelés; Szárazságtűrő fajták; Kis egyedsűrűség; Különböző vízigényű fajokat a vetésszerkezetbe; Erózióveszély felső harmadba: sűrű évelő, középsőbe: 1 éves kalászos, alsó: kapás; Pangóvíz elvezetés; Terület megközelíthetősége betakarítás ideje; Magas agyagtartalom (Ak > 45) t.művelés, ápolás opt. ideje <; Csapadékos időszak gombák, baktériumok >, szárazság rovarkártétel > o A földkéreg legkülső, termékeny rétege Szilárd fázis: szerves és szervetlen szárazanyag Folyékony fázis: a talaj nedvessége Légnemű fázis: a talaj levegő tartalma o A talaj szerkezete: a szilárd fázis alaktól és nagyságtól függő elrendeződése. A talaj genetikai fejlődése A talaj o A művelt talaj szerkezeti formái: Homokos: kevés kolloidális anyag, a vázrészek lazán fekszenek Poros: a talaj nagy része laza por, vagy kis nyomásra porrá hull Morzsás: a nagyobb rögök gyenge nyomásra 0,25-10 mm-es morzsákra hullanak Tömött: a talaj nyomásra sem aprózódik fel rögökké Hantos: a homokos talajok kivételével bárhol előfordulhat, ha túl nedvesen, vagy túl szárazon műveljük a talajt A talaj jellemzése A talaj jellemzése o Vízgazdálkodás Víznyelő képesség: adott mennyiségű víz beszivárgási ideje Vízáteresztő képesség: adott talajszelvényen időegység alatt áthaladó víz mennyisége. o Levegőgazdálkodás A talajlevegő átlagosan 20.5% oxigént és 0.25% szén-dioxidot tartalmaz Rosszul szellőző talajban 10%al kevesebb oxigén és 5%aal több szén-dioxid is lehet! 3

4 A talaj jellemzése o Hőgazdálkodás Talajféleség, talajszerkezet, nedvességtartalom, talajszíne Művelés, domborzat, növényborítottság A talaj jellemzése o Kémiai és biológiai tulajdonságok Mikrobiológiai folyamatok mértéke és minősége ph érték Talaj termékenység: Ca, Mg, K, Na mennyisége, arányai o Tápanyag-gazdálkodás Szerves vegyületek Ionizált sók Elektrolit sóoldatok Homoktalajok Bugac o Homoktalajok alacsony humusztart., (< 0,5%) laza szerkezet erózió, defláció Megakadályozása p kevés mozgatás, gyors tömörítés, hullámos felszín p tarlómaradványok megőrzése tarlóhántás kerülése o Futóhomok kedvezőtlen vízgazdálkodás jelentős homokmozgás o Gyengén humuszos homok feltalajban humuszosodó homok növekvő, de alacsony humusztartalom nagy vízvezetés, gyenge víztartóképesség. Humuszos homok o laza alapkőzet Földes kopárok o a már korábban kialakult talajréteg az alapkőzetig erodálódott o gyepes növényzet o humuszréteg < 10 cm. Csernozjom o meszes alapkőzet, erdőssztyepp klímában (erdőnek száraz!) o Pázsitfüvek o A-C-szintes talajok A-ban jelentős humusz-felhalmozódás, fokozatosan csökken C felé o kiváló szerkezet o magas humusz tartalom o porképződés, tömörödés megakadályozása o Művelési mélység ne csökkenjen a humusz tartalom 4

5 Erdőtalajok Mészlepedékes csernozjom (löszborítású, sík területeken) az É-Alföldön (A, C), kilúgzott csernozjom talaj a Hajdúságban (B). genetikai szintezettség Alapkőzet lösz, v. lösszerű vályog a felszínen 1-2 cm humuszos réteg + alatta fakó, poros réteg agyagvándorlás =A-szint rozsdabarna B felhalmozódási szint A, Bszintek vályogos, agyagos szövetűek, sav. ph Kiváló víz-, tápanyag- és levegőgazdálkodás gyors humuszbomlás + gyors humuszfeltáródás Agyagbemosódásos barna erdőtalajok Erdőtalajok o Kovárványos barna erdőtalajok homokos alapkőzet kovárványcsíkok a szelvényben ( cm) jelentősen javítják a talaj levegő-, tápanyag- és vízgazdálkodását Kovárványos barna erdőtalaj Réti talajok A-C szintek, gazdag vegetáció magas szervesanyagtartalom vízhatás kedvezőtlen bomlás, levegőtlenség mélyművelés, lazítás. 5

6 Szikes talajok Láp kialakulásukban és tulajdonságaikban, a vízben oldható sók, főleg Na-sók (de K, Ca, Mg kloridok, hidroxidok is) meghatározóak rossz fizikai, kémiai, biológiaitulajdonságok mélyművelés kizárólag a kedvezőtlen rétegig + lazítás. o Lúgos ph o magas szervesanyagtartalom o Vízhatás o művelés? o Kiszáradt lápok őszi alapművelés o felszín lezárása gyűrűshenger. A környezeti tényezők felmérése és értékelése a 10 éves vadgazdálkodási üzemtervben A domborzati viszonyok jellemzése: Aterületalapvetőensík,bárigen enyhénadunafolyam felé (Nyugatiirányba)lejt. Csupán aterület dél-keleti részén aduna-völgyi főcsatorna és az 54-es sz. műút (itt található a118mmaximum is) közötti mszélessávban vannak kisebb dombok, melyeken többségében szőlő és gyümölcstermesztés folyik. Ennél atérszintnél néhány méterrel alacsonyabb tengerszintfeletti magasság jellemzi a terület dél-keleti (Hajós-pincék mögött található) csücskét. A főcsatornától észak-nyugatra található területen aszintkülönbség nem haladja meg a4métert. Tengerszint feletti magasság (m): legkisebb: 90,2 legnagyobb: 118 átlagos: 94 A környezeti tényezők felmérése és értékelése a 10 éves vadgazdálkodási üzemtervben o Jellemző talajtípusok és vadgazdálkodási hatásuk A maga sabb fekvésű (DVCS-től keletre eső) részeken, gyengén humuszos homoktalajok és kombinációik jellemzőek. Aterület jellemző talajtípusai aréti talajok, aréti csernozjom talajok és akisebb foltokban található láptalajok. E talajtípusok a csapadékosabb id őszakokban szinte járhatatlanná válnak. Ez nagymértékben nehezíti aterületen való mozgást, mind vadászati, mind vadgazdálkodási tevékenységek esetén. Különösen a téli táplálékszegény időszakban, az ideiglenes vadtakarmányozás megszervezésénél kell figyelembe venni ezt a korlátozó tényezőt. A környezeti tényezők felmérése és értékelése a 10 éves vadgazdálkodási üzemtervben o Éghajlati adottságok Aterület nagyobb intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló - része a DVCS-hez kapcsolódóan csatornákkal kellően feltárt. Ezért sem a túlságosan száraz, sem a szélsőségesen csapadékos időszakok nem jelentenek komolyabb problémát, a területen történő közlekedést kivéve. Ugyanakkor a területre jellemző csapadékos május, június és az ebben az időszakban rendszeresen kialakuló szélsőségesen heves zivatarok különösen az apróvad szaporulatát veszélyeztethetik. A téli id őjárás nem szélsőségesebb az átlagosnál, hatására fel lehet készülni. Asok éves átlagok alapján a hőmérséklet akontinentális éghajlatnak megfelelően maximumát júliusban, minimumát januárban éri el. Az évesátlagoscsapadékmennyiség600 mm. A környezeti tényezők felmérése és értékelése a 10 éves vadgazdálkodási üzemtervben o Fontosabb folyó- és állóvizek, hidrológiai adottságok Aterület vízellátottsága, advcs-től keletre található homoki részek kivételével ahol természetes víz nem található - jó. A Karasica-f őcsatorna, a Sipsa-Hajósicsatorna, améhes-dűlői-csatorna, ahajós-homokmégy határcsatorna, és adunavölgyi-főcsatorna jelent állandó, elfogadható minőségű és mennyiségű vízhozamot. Ezen túlmenően ecsatornákból kiindulva meliorációs árkok hálózzák be szinte az egész vadászterületet, melyekből csak a legnagyobb nyári szárazságok esetén szárad ki avíz. Aterületen tehát avíz hiánya nem jelentkezik, sőtesetenként a többletvíz hatás okoz komolygondokat. Azegyik ilyen jelenség arégebben lecsapolt, feltört mocsaras részek belvizesedése. A nagy táblákban így kialakuló nedves, magas kórós foltok az apróvadnak kedvelt tartózkodási helyei. Ahomoki területek szegényes vízellátottságán avadásztársaság mesterséges dagonyák kialakításával akar segíteni. 6

7 Talajművelés Eke Kultivátor - műtrágyaszóróval 7

8 Tárcsa Simító Henger Talajmaró Mélylazító Ásógép 8

9 Altalajlazító Kultivátor Henger szántás o Rónaszántás csak váltvaforgató ekével Alapművelés o Őszi alapozó talaj-előkészítés szármaradványok Száraprítás; Gyökér- és tarlóaprítás kukorica, napraforgó, 5-15 cm-es szárcsonk; Szántás (20-25 cm-ig), mélyszántás (25 cm -) Tárcsázás = sekély alapművelés répa, csicsóka gyökértest megmozgatása, gumókiemelés cm (utána x-irányú tárcsázás szántás); Altalajlazítás a megművelt termőréteg alatt cm-nél mélyebben tömődöttség megszüntetése Őszi szántás zárása fogas, simító, gyűrűshenger, hengerborona kora tavaszi vetéshez. 9

10 Alapművelés Tavaszi talajmunkák o Téli szántás fagymentes időben v. kora tavasszal több energia, terméscsökkentő. o Tavaszi szántás futóhomok, homokverésnek kitett laza talaj = magágykészítés gyűrűshengerrel lezárni (szél!) o Simítózás o Magágynyitás, magágykészítés kombinátor 8-12 cm mélyen lazít, aprít, tömörít Nyári talajmunkák o kaszálás végzetes lehet, ezért Időszak; Gép seb. fészek észlelése érintetlenül 10x10 m; Vadriasztó Kaszálás térbeli rendje a földön fészkelő madarak érdekében Tarlóhántás nyár elején, közepén betakarított növények utáni sekély művelés (6-8, cm) Gyomirtás Vízmegőrzés növényi maradványok bekeverése nyirkos, nedves állapot (beárnyékolás) megőrzése (2-3 napig lehet) elpergetett magvak kikelése (árvakelés = zöld- és gyökértrágya) 10

11 Őszi tarló o Táplálkozó és búvóhely o Télen kiemelten fontos szerepe van o Tavaszi növény előtt meghagyható o Megőrzése esetén (márciusig) Kedvező az élővilágnak Csökkenti az eróziót és a deflációt menedék a nagyüzemi táblák ellenében; Égetés nem kívánatos A talajművelés időpontjait és minőségét befolyásoló tényezők o Vetésszerkezet Betakarítások időpontja kalászosok után már nyáron elkezdhető Kukorica, cukorrépa után ősz elején vagy késő ősszel. o Ugar o Parlag A talajművelés időpontjait és minőségét befolyásoló tényezők o Vetésidő Nyár végén ( ) repce, bíborhere, évelő pillangósok; Ősz ( ) káposztarepce, rozs, (őszi árpa, búza); Tavasz ( ) koratavasz: borsó, zab, (fűfélék), évelő pillangósok, közép-tavasz: répa, kukorica, késő-tavasz: cirok, köles- és moharfélék. o Növényválasztás kezelendő vadfaj érzékeny időszakainak függvényében A talajművelés időpontjait és minőségét befolyásoló tényezők o A talaj fizikai állapota, kötöttsége, nedvességtartalma Kötött talaj felület munkálás ideje nő; Nedvességtartalom opt. = 16-20% (- 16% hantos, rögös szántás, 24% - szalonnás barázda. o Talajtípus Lazább és kötött talajok művelhetősége eltér 12-14% talajnedvességnél a homoktalaj művelhető, de a réti vagy szikes talaj már nem A talajművelés időpontjait és minőségét befolyásoló tényezők o A tápanyag vissza pótiás ideje, módja: Szerves pistállótrágyázás csak nyár végén vagy ősz elején ptavasszal istállótrágyázást csak a legritkább esetben, és legfeljebb homoktalajon szabad végezni A talajművelés időpontjait és minőségét befolyásoló tényezők Zöldtrágyázás p őszi vetésű növények (repce) virágzásban, magas szárú növ. aprítás, szecskát leszántani kg/ha pétisó p Meszes homokon somkóró, savanyú homokon csillagfürt javasolt Műtrágyázás 11

12 Műtrágyázás Egyes vadföldön is alkalmazható növények hatóanyagigénye o betartandó szabályok: Növény igényei + talajösszetétel; Tavaszi vetésű növény p gyorsan ható műtrágyákat kora tavasszal p lassan hatókat ősszel, vagy kora télen o Szélcsendes esőmentes időben o P- és K-műtrágyákat talajba munkálni, N-t lehetőleg takarni. o Kijuttatás szegélybe, szomszédba ne! o Az egy- és kétszikű takarmánynövények műtrágyaigénye: Fűfélék nitrogénfogyasztók, ha megfelelő időben végzik a műtrágyázást nappal korábbi kaszálás, Herefélék kálium- és foszforfogyasztók. Műtrágyázás Műtrágyázás o A műtrágyák hatása: Nitrogén (gyengén lúgos talajokon!) tavasz p Gyepregenerálás esetén ősz p többlet szénahozam Foszfor p tenyészidőszak megrövidítése p gyökérképződés elősegítése p Termésnövelés p Őszi kijuttatás Kálium (homokon, lápon) p cukor- és keményítőképzés p Őszi kijuttatás (foszforral együtt) Fejtrágyázás áttelelt takarmánynövényeket (repce, rozs, pillangósok) kora tavasszal, (sarjadás előtt) N-tartalmú műtrágya. 12

13 Műtrágyázás o A tápanyaghiányra adott növényreakciók: N-hiány p levél sárga, bokrosodás lassú, felnyurgul p DE sárga levél a N-ben gazdag talajon: levegőtlenség K-hiány p kalászosok zöld szín, de gyenge fejlődés p burgonya, cukorrépa levél csíkos, sárgásbarnán foltos, szár alacsony, gyorsan szárad, kevés termés; P-hiány p terméscsökkenés, fejletlen mag. FAJTAMEGVÁLASZTÁS, VETŐMAG MENNYISÉGE ÉS MINŐSÉGE o Fajták megválasztása jó alkalmazkodóképességű Ellenálló rövid, v. közepes tenyészidejű, közepes minőségű. o Vetőanyag értéke fémzárolási bárca nélküle lucerna, herefélék és egyéb évelő pillangósok nem vethetők Tartalékolni reklamáció! FAJTAMEGVÁLASZTÁS, VETŐMAG MENNYISÉGE ÉS MINŐSÉGE Tisztaság (T%) egységnyi menny.-ben a faj-, ill. fajtaazonos, ép magvak tömege (%); Csírázóképesség (CS%) 100 db fajtaazonos, ép magból kicsírázott db (%); Használati érték (HÉ) = (T% x CS%)/ kg vetőmagban lévő csíraképes mennyiség (kg); Ezermag-tömeg (emt) 1000 db légszáraz mag tömege (g); FAJTAMEGVÁLASZTÁS, VETŐMAG MENNYISÉGE ÉS MINŐSÉGE o Vetőmag mennyisége T%, CS%, HÉ, emt, sortávolság, vetendő csíraszám: db/m2, db/ha, db/fm, + becslés tőszám-csökkentő tényezők (kártevők, mechanikai ápolás, stb.). FAJTAMEGVÁLASZTÁS, VETŐMAG MENNYISÉGE ÉS MINŐSÉGE o 25 ha hibridkukorica vetőmag szükséglete o Ismert adatok: fajta, tervezett tőszám (db/ha) = , tőszám csökk. betakarításig 15%, emt=320 g, T%=99, CS%=96, sortávolság=76 cm, 1 db zsákban: db mag. Elvetendő csíraszám (db/ha) = (15% veszteség) = csíraszám/ha HÉ = 95,04 Vetőmag = csíraszám (db/ha)x100 / HÉ = db/ha, 25 ha db, emt=320 g 581 kg Zsák: db mag kell / db mag/zsák = 24,2 25 zsák Vetőgép beállítása (fm/mag): m2 / 0,76 m sortáv. = fm, db mag / fm = 5, db mag/fm. VETÉS (ÜLTETÉS, TELEPÍTÉS o Vetés generatív szaporító képlet (mag) o ültetés vegetatív (gumó, hagyma, palánta) o telepítés 2 évnél hosszabb élettartamú kultúra (évelő pillangósok). 13

14 Növényi sorrend és vetésváltás termesztett növényeinknek csak kis hányada tűri ugyanazon táblán több évig történő termesztését monokultúra talajuntság terméscsökkenés 10-20%: kártevők, egyoldalú talaj használat) kukorica, terméscsökkenés nélkül több évig termeszthető de kukoricabogár búza legfeljebb két évig termeszthető VETÉS (ÜLTETÉS, TELEPÍTÉS o A vetésváltás szükséges: biológiai védekezés azonos tápanyag-felhasználódás elkerülése; A talajvízkészlet kimerülése; Gyomok és rovarkártevők elszaporodása; Növényi kórokozók elszaporodása; Közgazdasági meggondolások. Vetésváltás o Ugyanarra a táblára - önmaga után - ugyanaz a növény ne! o HA MÉGIS (rozs 2 éven keresztül): nyári tarlónövény egyirányú tápanyag kihasználás kiegyensúlyozása (+N); o A talajból több tápanyagot felvevő növények (pl. napraforgó, kalászosok, kukoricacsalamádé, szudáni fű) után talajgazdagító pillangósokat; o Gyomosodás megakadályozása; Tenyészterület sor- és tőtávolság o Gabona sortávolság = cm kalászosok, pillangósok, köles, mohar, borsó; o Dupla gabona sortávolság = cm kukorica csalamádé, csillagfürt; o Kapás sortávolság = cm szemes- és silókukorica, napraforgó, répafélék; o Szemenkénti vetés kapáskultúra, tőszám = saját döntés (csicsóka, szemes- és silókukorica, répafélék) A vetés védelme gyomkezelés o o o o o o o o A gyom takarmány és élőhely is! Valódi gyomok vadzab, pipacs, konkoly (búzában); Kultúrgyomok rozs, napraforgó (búzában); Ruderáliák (táblaszélek) gyomai GYOMIRTÁS nehezen irthatók: parlagfű, selyemkóró, mezei aszat, betyárkóró, ragadós galaj Rovarirtás? Vadföld vagy vadtakarmánytermesztés? 14

15 A gyomok kártétele o Tápanyag- és vízelvonás; o Kúszó gyom (szulák Convolvulus spp.) ledönti a gazdanövényt betakarítás? o Élősködő gyom (aranka Cuscuta spp. szár, szádorfű Orobanche spp. - gyökér) gazdanövény pusztulása. o Közvetett kártétel: Mérgező vegyületek (csattanó maszlag Datura stramonium) állatok megbetegedése; Rovar-, gombabetegségek köztigazdái fertőzés; Talajművelés, betakarítás akadályozása > költség Vetésforgó - vetésváltás Növényi sorrend változatok o Klasszikus vetésforgó A növények összetétele és aránya állandó Térben és időben előre kidolgozott sorrend o Keretvetésforgó agrotechnikai szempontból hasonló növény csoportok o Vetésváltás Agrotechnikai szempontból hasonló, vagy különböző növények 1-2 vagy 3 évenkénti váltakozása o Monokultúra 15

16 Kettőstermesztés o A 2. termést adó növény fejlődése egy időszakban egybe esik a fő növény fejlődésével Rávetés: őszi búzára v. rozsra tavasszal vörösherét vetnek betakarítás után termést ad Alávetés: tavaszi árpával együtt vörösherét vetnek o A 2. termést adó növényt a főnövény betakarítása után vetik ez a másodvetés vagy tarlóvetés Rövid tenyészidejű, szárazságtűrő növények alkalmasak Ökológiai gazdálkodás Az ökológiai gazdálkodás szükségessége Nagyüzemi gazdálkodás Műveletlen területek művelésbe vonása Erdők felaprózása Kis tavak, vízfolyások feltöltése Nedves rétek lecsapolása Monokultúrás növénytermesztés (vetésforgó helyett) Új termesztéstechnológiai módszerek Nagyfokú vegyszerhasználat Új növények termesztésbe vétele Az ökológiai gazdálkodás szükségessége Nagyüzemi gazdálkodás következményei: A föld termőképességének csökkenése Vízkészletek minőségének romlása A környezet terhelése Biológiai sokféleség csökkenése stb. 16

17 Az ökológiai gazdálkodás szükségessége Új szemlélet kialakulása Extenzív gazdálkodás Talaj megóvása Alacsonyabb vegyszertartalmú élelmiszerek A mezőgazdasági területeken található növény- és állatfajok és azok közösségeinek fennmaradása! A biogazdálkodás a fogyasztónak jó, az ökológiai a tájnak. (Molnár Zsolt, 2005) Ökológiai gazdálkodás: fenntartható gazdálkodás (gyűjtőfogalom) ennek kiemelkedő eleme az ökológiai gazdálkodás Fogalma: szintetikus trágya-anyagok és szintetikus növényvédőszerek nélküli gazdálkodási forma, amely fokozatosan támaszkodik a természetben kialakult és bevált önszabályozó folyamatokra. Ökológiai gazdálkodás: Alapelvei: A talaj termőképességének állandó növelése A trágya leggazdaságosabb felhasználása Közvetett tápanyagellátás a talaj biológiai aktivitásán keresztül Tüneti kezelés helyett az előidéző okok elhárítása Állategészség fenntartása egészséges takarmányozással Természethez közel álló terméseredmény-növelés Állatnak megfelelő állattartás Többoldalú gazdálkodási mód Minőség Egységes egészben való gondolkodás Mezőgazdasági területek műveletlenül, érintetlenül hagyása (=PARLAG) A növények és ízeltlábúak diverzitása gyorsan növekedni fog. DE bizonyos gyomfajok teret hódítanak és csökkenni fog a növények diverzitása! Kezelni kell a parlagon hagyott területeket (UGAR) UGAR: kultúrnövény nélküli művelt terület. A talajművelés célja a gyomirtás. Kedvezően hat a terméshozamra a talaj nitrogéntartalmára az évelő növényfajok elterjedésére a növényi diverzitásra az ízeltlábúak létszámára és diverzitására Bevezették a nyomásos gazdálkodást és a trágyázást is. 17

18 Vetésforgó Hatása a vadállományra: Búvóhelyet szolgáltat Fészkelőhelyet jelent Táplálékbázist biztosít A talaj termékenységének helyreállásához hosszú idő szükséges. DE erre a rövid pihentetési idő nem elég más-más növények vetésével ezen javítani lehet vetésváltás ill. vetésforgó Vetésforgó Vetésforgó A növények összetétele - Természeti adottságok - Gazdasági viszonyok - A növények talajtermékenységre gyakorolt hatása o A vetésforgó része a gazdasági állatokból álló szakasz o Szerepük a növényvédelemben és a talaj regenerálódásában is fontos o tyúk/ha Molyok és gyümölcslegyek teljesen eltűnnek Kertszerű, aprómorzsás, gyom és kártevőmentes talaj marad Talajművelés Talajművelés Az ökológiai növénytermesztést alapozó művelés legfontosabb jellemzője a talaj természetes folyamatainak előmozdítása és fenntartása. Módszereiben és hatásaiban is jelentősen eltér a hagyományos és intenzív műveléstől. Az ökológiai talajművelés előnye a növénytermesztés és a környezetvédelem között megteremthető harmónia (Birkás Márta, 2001) 18

19 Talajművelés A talaj felső (rendszeresen művelt), szükség szerint mélyebb rétegeinek művelőeszközzel végzett fizikai állapot változtatása, annak érdekében, hogy a kultúrnövény szaporító anyagának biztosítsa a csírázás, a kelés, a fejlődés és a termésképződés kedvező feltételeit. Talajművelés o A talajművelés célja: A talaj szerkezetének, levegőzöttségének, vízellátásának biztosítása A talaj termékenységének fenntartása és védelme Fenn kell tartani a talaj biológiailag aktív felszíni rétegét (15-20 cm) o Javasolt: Sekélyforgatás Minimális talajművelés, altalajlazítással o Követelmények: Talajművelés Mély bolygatás mellőzése A művelés mélysége talajállapothoz igazodjon Kedvező vízforgalom elérése: p Megfelelő talaj legyen a vízkészlet befogadására p Megfelelő talajszerkezet legyen a talajvíz felszállítására. Tarlómaradványok kihasználása a nedvesség vesztés csökkentésére, a felszín védelmére o Kerülendő Talajművelés A tarló mélyhántása, vagy szántása nyáron A felszín nyitva hagyása bármilyen nyári lazítás után Gyakori mélyszántás, vagy minden évben való szántás (talaj forgatása) A talaj indok nélküli bolygatása A sokmenetes, porosító magágykészítés Talajművelési rendszerek Talajművelési rendszerek o Szántásos, csökkentett rendszerek Teljes felület megmunkálása, váltvaforgató ekével, kombinátorok, talajlazítók Menetszám: 3-5 Előnye: a forgatás Kockázata: nedvesség veszteség, takaratlan felszín o Forgatás nélküli, kímélő, javító Nehézkultivátoros művelésre p Tarlóhántás kultivátorral, ápolás szintén csak mélyebben, magágykészítés, vetés, felületzárás egy menetben p Előnye: idő, energia és költségcsökkenés, talajszerkezet kímélés, nedvesség megtartás p Korlát: erős gyomosodás, nagy tarlómaradvány tömeg 19

20 Talajművelési rendszerek o Forgatás nélküli, kímélő, javító középmély lazításra p Tarlóhántás sekélyen, felszínt lezárva p Ápolás kissé mélyebben, lezárva p Alapművelés középmélylazítóval + teljes felület tárcsázva, vagy boronával p Elmunkálás és magágykészítés egy menetben p Vetés és lezárás egy menetben p Előnye: talaj mélyebb rétegeinek javulása p Korlát: nedves talajon nem lehet Talajművelési rendszerek o Forgatás nélküli, kímélő, javító Tárcsázásra alapuló p Tarlóhántás tárcsával, sekélyen, felszínt lezárva p Tarlóápolás: tárcsával, mélyebben, lezárva p Alapművelés tárcsával cm mélyre, majd elmunkálás p Magágykészítés, vetés, felszínlezárás p Előnye: menetszám, idő, energia és költségkímélés, kicsi tarlómaradvány érzékenység p Korlát: nedves talajnál, 20 cm alatt tömörödés p Kiváló vadföld művelési lehetőség Tápanyagpótlás, talajjavítás Az ökológiai gazdálkodás szempontjából nagyon fontos, hogy a talaj élő és megfelelő tápanyagtartalmú legyen. Annyi szerves anyagot, mikro- és makroelemet kell visszajuttatni a talajba, amennyit kivettünk a növénytermesztéssel. Talajjavítás Talajjavítás: a talaj kedvezőtlen fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak megváltoztatása. Megoldások: vetésforgó, talajjavító növények alkalmazása, melioráció, fásítás stb Tápanyagpótlás Tápanyagpótlás saját gazdaságból, vagy helyileg elérhető megújuló erőforrásból Nitrogén esetén (max. évi 170 kg/ha) -biológiai N megkötéssel (pillangós a vetésforgóban) -zöldtrágyázással -szervestrágyázással Foszfor, kalcium, magnézium és nyomelemek esetében lehetőleg ásványi formában Tápanyagpótlás Trágyák - Istállótrágya, hígtrágya, szárított trágya, dehidratált baromfitrágya -Komposztok, zöldtrágya, alga eredetű trágya, baktériumtrágya Állati eredetű melléktermékek - Vérliszt, húsliszt, halliszt stb. Növényi eredetű melléktermékek -Melasz, fahamu, olajos maghéjak hamuja -Komposztok Kőzetek, porok - Tőzeg, lápföld, kotu, mészkő, dolomit, zeolit, perlit, kaolin 20

21 Tápanyagpótlás Istállótrágyázás A szervesanyag-pótlás legáltalánosabb módja az ökológiai gazdálkodásban az almos istállótrágya, a komposztok és a zöldtrágya alkalmazása. Az érett szerves trágya javítja a talaj szerkezetét, morzsalékossá teszi pótolja a tápanyagokat: N-P-K mellett sok mezo- és mikroelemet tartalmaz növeli a talaj szervesanyag- tartalmát, gyarapítja a humuszt, javítja fizikai, kémiai és vízgazdálkodási tulajdonságait,. Istállótrágyázás Istállótrágyázás A szerves trágyát érlelés nélkül nem lehet kiszórni a földre. (nagy lenne a nitrogénveszteség, a kórokozók életben maradnának) Kisebb adagokban (20-30 t/ha) kell egyszerre nagyobb területre kijuttatni. (így nem okoz túltrágyázást, mégis nagyobb területen serkenti a talajéletet) Érleléskor nyirkosan és tömötten kell tartani, sok alomszalmát használva cm mélyre aláforgatni Szervestrágyázni 3-4 évente kell. 21

22 Komposzt Komposzt: szerves anyagok bomlása révén nyert trágya Az ökológiai gazdálkodás leghasznosabb anyagainak egyike. A gazdaságban keletkező növényi és állati eredetű hulladékokból kiváló minőségű trágya készíthető. Komposzt-készítés: Komposzt Szinte valamennyi szerves hulladék felhasználható Fontos a hulladék megfelelő C-N aránya Komposzthalmokban A hőmérséklet C-ra emelkedjen (tápanyagok feltáródása, kórokozók elpusztítása) Komposzt Optimális C-N arány (25-30 : 1) Nedvességtartalom % (ne rothadjon) Árnyékos helyen kell komposztálni A komposzthalmot takarással kell védeni a kiszáradástól A komposztálási folyamat serkentésére adalékanyagok alkalmazhatók A szerves anyagok mikrobiológiai bontásához oxigén, nedvesség és energia kell Komposzt Megfelelő terület kiválasztása A halom aljára száraz anyagok (kéreg, fadarabok, szalma) ki tudjon folyni a víz és levegős legyen Összeaprított hulladékok rétegesen A halom befedése Időnként nedvesíteni kell A komposztálás lehet réteges és keveréses eljárású Komposzt A komposztálás leggyakoribb és legjobb alapanyaga a szarvasmarha-trágya. (ez túl nedves, ezért száraz anyagokat, szalmát, gallyakat, fűrészport, kéreghulladékokat kell hozzákeverni) A nyers kőzetpor elősegíti a komposzt kialakulását. 22

23 Komposzt A jó komposzt sötétszürke vagy barna, nem kellemetlen szagú, nedvességtartalma 30-35%, közepesen laza, morzsalékos, nem csomós, ph-ja semleges (6-7), szervesanyag-tartalma 25-50%. Zöldtrágyázás Zöldtrágyázás A szervesanyag-pótlás egyik legáltalánosabb módja az ökológiai gazdálkodásban. Zöldtrágyázáskor az e céllal termesztett növények zöldtömegét dolgozzák a talajba, vagy a talajfelszínen szétterítik. A hagyományos növénytermesztésben -elsősorban az istállótrágya-hiány miatt -költségkímélő -csak a talaj szervesanyag-pótlására. Zöldtrágyázás Zöldtrágyázás Hatásai: Nitrogént visz a talajba (pillangósok) Gyarapítja a humuszt Mérsékli az ásványi anyagok kimosódását A csapadékvizet értékesíti Csökkenti az eróziót (megköti a talajt) Beárnyékolja a talajt A talajt morzsalékos állapotúra alakítja (biológiai talajművelés) Hatásai: Lazítja a fel- és az altalajt Írtja a gyomokat (elvonja a fényt, antagonisztikus hatást fejt ki) Véd a kártevők ellen Véd a betegségek ellen is 23

24 Zöldtrágyázás Ezek a hatások együtt jelentkeznek. De a hatás függ a növényektől, a termesztési módszerektől, a vetés és a felhasználás időpontjától. Hátrányai: A talajt átmenetileg szárítja Zöldtrágyázás A zöldtömeg helytelen talajba dolgozása akadályozhatja a főnövény talajelőkészítését és vetését Nem pillangós, későn alászántott zöldtrágyanövény esetén a tág C/N arány miatt átmenetileg nitrogénlekötés léphet fel, az elvénült zöldtrágyanövényben jelentős nyersrost-felhalmozódás figyelhető meg Gyomosíthat A betegségek és kártevők elszaporodhatnak A zöldtömeg évjárattól függően változik Zöldtrágyázás A zöldtrágyázás céljára termesztett növények lehetnek fő- és másodvetésűek is. Zöldtrágyának alkalmas növények: egyéves pillangósok (lóbab, csillagfürt, borsó, bükköny), repce, mustár, facélia Zöldtrágyázás Ideális zöldtrágya-növény: Lágyszárú Rövid tenyészidejű Igénytelen Csírázáshoz és kezdeti fejlődéshez mérsékelt vízigényű Gyors növekedésű Dúsan és mélyen gyökerező Nagy zöldtömeget ad Jól takarja a talajfelszínt Nitrogéngyűjtő Jó tápanyagfeltáró képességű Betegségeknek és kártevőknek nem köztesgazdája Olcsó a vetőmagja Könnyen termeszthető Kis mennyiség is legyen elegendő Ami zöldtrágyának ideális az vadföldnövénynek is az! Zöldtrágyázás Zöldtrágyázás A másodvetés módszerei: Alávetés, rávetés: fővetésű növény állományába tavasszal vagy ősszel belevetik a zöldtrágyanövény vetőmagját. Tarlóvetés: a főnövény betakarítása után vetik el a zöldtrágyanövény vetőmagját. -nyári talajművelés nélkül -talajelőkészítés után A zöldtrágya hasznosítása: Talajba bedolgozás (ekével, tárcsával, ásóboronával, rotációs eszközzel stb) A talajfelszínen felaprítva vagy szálasan történő elterítés (mulcs) 24

25 Tápanyagpótlás/ Talajjavítás Az ökológiai gazdálkodásban is használható egyéb talajjavítók Ásványi talajjavítók: ALGINIT ásványi trágya o 62 elemet tartalmaz (N 0,4 % Ca 6,5 %, Mg 2,5 %, Fe 2,5 %, Zn, Cu, Mn, P2O5 0,3 %, K2O 0,7 %). o Vízben mérve a ph-ja 7,2-7,8, KCl-oldatban 6,9-7,5. Mésztartalma 16 %. Humusztartalma 10 %. o Az alginit nagyon kötött szerkezetű, Arany-féle kötöttségi mutatója 69-90, ennek magyarázatát az agyagásványok jelenléte adja. Ebből következik jó víz- és tápanyagmegkötő képessége. Tápanyagpótlás/ Talajjavítás ALGINIT ásványi trágya o Egyszeri ajánlott adagja %-kal növeli a talaj termékenységét. o Bármilyen talajba juttatva 3-4 évig fejti ki hatását. o Alkalmazható minden szántóföldi és kertészeti kultúrában, 2-4 kg/m 2 mennyiségben (homoktalajoknál 4-6 kg /m 2 ) cm mélyen bedolgozva. Tápanyagpótlás/ Talajjavítás Ásványi talajjavítók: HUMINIT természetes humuszkoncentrátumtermésfokozó és talajjavító granulátum o A HUMINIT növényi anyagok természetes humifikációja során keletkezett szerves humuszásvány. o A HUMINIT-ből fokozatosan felszabaduló huminsavak és fulvosavak a növényi tápanyagokkal és a talaj részecskéivel komplexet képeznek, melyek megakadályozzák a tápanyagok kimosódását, ugyanakkor a tápanyagot a növények számára felvehető állapotban tartják. Tápanyagpótlás/ Talajjavítás Az ökológiai gazdálkodásban is használható talajjavítók: Baktériumtartalmú készítmények: BACTOFIL A ÉS BACTOFIL B o A BactoFil A az egyszikű növényekhez, a BactoFil B a kétszikű növényekhez javasolt mikrobiológiai készítmény, folyékony szuszpenzió. o A BactoFil alkalmazásával a növények növekedése gyors, rövidül az érésidő, javul a növények tápanyagellátása, egészségesebb a vegetáció, a talajszerkezet még aszályos időjárási viszonyok között is az optimálishoz közeli marad, emiatt kevesebb növényvédelmi beavatkozásra lesz szükség. Felhasználása olyan talajokon javasolt, ahol a ph érték 5-8 közötti, a humusztartalom legalább 1 %. 25

26 Tápanyagpótlás/ Talajjavítás Baktériumtartalmú készítmények MIKRO-VITÁL BAKTÉRIUMTRÁGYA A készítmény alapja négy baktériumfaj, mely közül kettő feladata a levegő nitrogénjének megkötése, a másik kettő a talajban lévő, és a növények számára hozzá nem férhető foszfort alakítja át felvehető formába. Tápanyagpótlás/ Talajjavítás Baktériumtartalmú készítmények: PHYLAZONIT MC gyors és hatékony biológiai tarlóbontás - természetes tápanyagpótlás o Segíti a tarló és a szármaradványok gyorsabb lebomlását, felpezsdíti a talaj cellulózbontó mikroorganizmusainak működését és hatását, segítve ezáltal a humuszképződést. o Használata lényegesen olcsóbb mint a hagyományos műtrágyáké, jobb költség-hozam arányt biztosít, ezért költséget takarít meg. o Javítja a talaj szerkezetét, ennek köszönhetően jobb lesz a növények szárazságtűrő képessége. A jobb szerkezetű talaj könnyebben és olcsóbban művelhető. o A tarlóhántással egy menetben kijuttatható, így kisebb a gépi munkák költsége is. Tápanyagpótlás/ Talajjavítás Hatóanyagai: o CARBOXI-METIL-CELLULÓZ (CMC) ÉS MIKROELEMEK Oldott, jól felvehető tápanyag, amely felgyorsítja a cellulózbontó baktériumok szaporodását és segíti működésüket o AZOTOBACTER CROOCOCCUM TALAJBAKTÉRIUMOK A levegő nitrogénjét megkötik, és a növény számára felvehetővé alakítják o BACILLUS MEGATERIUM TALAJBAKTÉRIUMOK A talajban jelen levő foszfort felszabadítják, ezáltal azt a növények számára felvehető állapotba hozzák o HETEROAUXIN A magvak csírázását, a növények gyökeresedését segítik o GIBBERELIN A csírázást és a növekedést serkenti o B VITAMINOK A növények betegségekkel szembeni ellenállóképességét növeli Tápanyagpótlás/ Talajjavítás Baktériumtartalmú készítmények: TERRA-VITA HUMUSZTRÁGYA Összetétele: Terra-Vita aktivátor, szőlőtörköly, baromfitrágya Használatával aktív talajélet érhető el, amelynek következménye, a szerves anyagok átalakulása felgyorsul, ezáltal a növények számára sokkal több tápelem kerül hasznosítható állapotba. A természetes alapanyagú humusztrágya fontos tápanyagokat és elemeket tartalmaz. 26

27 Tápanyagpótlás/ Talajjavítás Gyomszabályozás, gyomirtás Baktériumtartalmú készítmények: MICROSOIL folyékony baktériumtrágya koncentrátum A MicroSoil baktériumtrágya mintegy baktérium fajtát, enzimeket, poliszacharidokat, polipeptideket és egyéb adalékokat tartalmazó, koncentrált nitrogénkötő és foszfát feltáró készítmény. Gyomnövény: minden olyan növény és növényi rész, amelyek a termesztés céljával ellentétben az adott területen előfordulnak, térparazitizmusukkal, a tápanyag és a víz elvonásával akadályozzák a termesztendő vagy védendő növény fejlődését, toxikus anyagaikkal fogyasztóikat és környezetük más elemeit is veszélyeztetik, károsítják. Gyomszabályozás, gyomirtás Gyomnövény kártétele Közvetett: Elfoglalja a termőhelyet Elhasználja a vízkészletet, a tápanyagokat Csökkenti a talaj hőmérsékletét Elnyomja a vetett növényeket Kórokozók köztes gazdái lehet Állati kártevők szaporítói, tápnövényei lehet Növeli a termelés költségeit Rontja a termés értékét Mérgező hatással lehet az állatokra Közvetlen: Élősködik a kultúrnövényen Gyomszabályozás, gyomirtás Gyomokra érzékeny növények len, répafélék, burgonya, kukorica, napraforgó, dohány, köles, tavaszi árpa, évelő takarmánynövények az első évben Gyomokra közepesen érzékeny növények őszi gabonafélék, zab, repce Gyomokra kevésbé érzékeny növények pohánka, kender, mustár, csalamádé Gyomszabályozás, gyomirtás Gyomszabályozás, gyomirtás A legjobb védekezés a megelőzés! Az ökogazdálkodásban nem cél a steril, teljesen gyommentes tábla. (gyommentes vetőmag; jó állományú, megfelelő tőszámú, megművelt növényzet; vetésforgó; talajtakarás; rendszeres talajlazítás és kapálás ) A gyomok a természetes környezet egy elemeként vannak kezelve. Kedvező hatásaik is lehetnek. 27

28 Gyomszabályozás, gyomirtás Kedvező hatások: Élettér és táplálék a hasznos rovaroknak Megakadályozhatják az eróziót Javíthatják a talajszerkezetet Feltárhatják a tápanyagokat Maradványaik táplálékot jelent a mikroorganizmusoknak Lazíthatják a talaj tömörödött rétegeit A talajtulajdonságok jelzőnövényei Gyomszabályozás, gyomirtás Módszerek: 1. Termesztéstechnológiai ( megelőzés) vetésforgó tápanyagellátás technológiája megfelelő növényfaj/ fajta vetőágy előkészítése megfelelő sor- és tőtávolság 2. Kémiai, vegyszeres (lehetőleg kerüljük) növények növekedését szabályozzák a sejtek energiaátalakítási folyamatait befolyásolják Gyomszabályozás, gyomirtás 3. Biológiai élő szervezetek bevonása a gyomszabályozásba Természetes ellenségekkel, fogyasztókkal, károsítókkal rovarokkal, kórokozókkal,haszonállatok szelektív legeltetésével,allelopatikus hatású növények vetésével, növényevő halakkal stb. Gyomszabályozás, gyomirtás Bioherbicidekkel hatása és alkalmazása a valódi herbicidekhez hasonló nem okoznak teljes pusztulást, több év kell a hatásuk kifejtéséhez őshonos gyomok ellen a leghatékonyabb a magról kelő gyomok ellen kevésbé hatékony alacsonyabb értékű termőhelyeken alkalmazzák Gyomszabályozás, gyomirtás 4. Fizikai, mechanikai szántással (gyommagok túl mélyre kerülnek) tárcsázással (növényi részek feldarabolása) boronálással (fiatal gyomnövények ellen) kultivátorral, kombinátorral (sorközi gyomok gyökerének elvágása) hőkezeléssel (lánggal vagy infravörös sugárral) redukált eljárásokkal (talaj mozgatása nélkül, vagy csökkentett műveléssel: mulcsozás, szántás nélküli talajelőkészítés, egymenetes szántás- vetés, részes és sávos talajművelés) kaszálással (gyepek, legelők, takarmánynövények, gyümölcsösök területén) Növényvédelem A bio- és ökogazdálkodás legkényesebb területe. Hagyományos növénytermesztésben a vegyszeres kezelés a domináns. Ökológiai gazdaságban egyéb eljárásokat alkalmaznak, a megelőzés, a biológiai és a fizikai védekezés az elfogadott. 28

29 Növényvédelem Az elsődleges cél a megelőzés! Eszközei: 1. Termesztési eljárások (termőhelyválasztás, talajművelés, tápanyaggazdálkodás, vetésforgó, növénytársítás, vetési és ültetési idő, állományszabályozás, fajtaválasztás, fertőzött növények megsemmisítése, károsítókat terjesztő szervezetek kiirtása, gyomirtás) Növényvédelem 2. Fertőzésmentes szaporítóanyag, talaj és öntözővíz 3. Védekezés 3.1. Biológiai 3.2. Fizikai 3.3. Vegyi Növényvédelem Növényvédelem 3. Védekezés 3.1. Biológiai -vírusokkal (magas pára és hő) -baktériumokkal (leggyakoribb) -gombákkal -ízeltlábúakkal (katicabogarak, fátyolkák, futóbogarak, lebegőlegyek, fülbemászók, ragadozó poloskák, ragadozó atkák és pókok, fürkészdarazsak, fürkészlegyek, gubacsdarazsak) -kétéltűekkel, hüllőkkel, madarakkal, emlősökkel 3. Védekezés 3.2. Fizikai -összegyűjtés -csalogatás (szexferomonos csapdák, hernyófogó övek, színes lapok, fénycsapdák) -riasztás (illatok, optikai hatások, hangeffektusok) -hőkezelés (pl.: melegvizes csávázás) Növényvédelem 3. Védekezés 3.3. Vegyi (Szelíd növényvédelem) Az ökológiai szemléletű gazdálkodásban is van lehetőség vegyszerhasználatra. Nem célja a kemizálás, alkalmazása nem támogatott, a szerek csak megtűrtek. Ált. növényekből, ásványi anyagokból készített permetezőszerekkel. Ezeket gyakran ki kell juttatni a hatás eléréséhez. pl.: főzetek, forrázatok növényekből, kőzetlisztek, növényolajemulziók, aromás növényápolók, szappanalapú szerek, algalisztek, mészkénlé, nikotinoldat 29