Nők és férfiak nemek közötti különbségek Észak-Magyarországon

Átírás

1 k és férfiak nemek közötti különbségek Észak-Magyarországon Központi Statisztikai Hivatal szeptember Tartalom Bevezetés... 2 Azonosságok és különbségek a nők és férfiak demográfiájában... 2 Egészségügy Oktatás és kutatás-fejlesztés Szociális gondoskodás Gazdasági aktivitás Keresetek és nyugdíjak nemek szerinti differenciák Összefoglalás Táblázatok Elérhetőségek

2 Bevezetés Felgyorsuló világunkban az utóbbi évtizedekben jelentősen átalakult a nők és a férfiak gazdaságban és társadalomban betöltött szerepe, ugyanakkor a nemek közötti differenciák továbbra is mindennapi életünk részei maradtak. Ez a gondolat inspirálta kiadványunk elkészítését, melyben az élet különböző területein vizsgáltuk a nemek közötti azonosságokat és különbségeket az Észak-magyarországi régióban. A teljesség igénye nélkül a rendelkezésre álló adatok függvényében elemeztük a demográfia, az egészségügy, az oktatás, a kutatás-fejlesztés, a szociális gondoskodás területén a nők és a férfiak helyzetét, analizáltuk gazdasági aktivitásukat, kimutattuk a keresetek és nyugdíjak terén meglévő, számszerűsíthető eltéréseket. Azonosságok és különbségek a nők és a férfiak demográfiájában A lakónépesség alakulása Észak-Magyarország lélekszáma év végén 1 millió 209 ezer főt tett ki, 4,1%-kal kevesebbet, mint 2005 azonos időpontjában. A lakónépesség nemek szerinti aránya az országossal egyező, a nők 53%-ot, a férfiak 47%-ot képviseltek. A lakónépesség összetétele nemek szerint Észak-Magyarországon, december ábra Összesen fő Borsod-Abaúj-Zemplén megy e Hev es megy e Nógrád megy e A régióban a népesség nemenkénti és korcsoportonkénti összetételét elemezve megállapítható, hogy 2009 év végén a női népesség ( fő) 65%-a, a férfi népesség ( fő) 70%-a a éves korosztályhoz tartozott. A éves nők száma 2005 évhez viszonyítva 4,8; a férfiaké 3,8%-kal esett vissza. A népesség korstruktúrája az idősebb korosztályok felé tolódott, a 65 éves és idősebb nők aránya 2005-höz képest 1,3; a férfiaké 0,7 százalékponttal növekedett. Ugyanakkor átlagosan 9,5%-kal csökkent a gyermekek (0 14 évesek) száma, valamint az össznépességhez viszonyított hányaduk is mindkét nemnél közel azonos arányban (egy-egy százalékponttal) mérséklődött. 2

3 k és férfiak nemek közötti különbségek Észak-Magyarországon Az átlagos életkor növekedését elsősorban az okozza, hogy az élveszületések alacsony száma miatt egyre kevesebb a gyermek. A férfiak és nők demográfiájában a differenciát jól szemlélteti a 40 évesnél fiatalabb és idősebb népesség számának vizsgálata. A régióban a év végén fővel magasabb volt a 40 éven aluli férfiak száma, mint a nőké. Ezzel szemben fővel több 40 éves és idősebb nő élt Észak-Magyarországon, mint férfi. A népesség kor és nemek szerinti összetétele Észak-Magyarországon, december ábra Év es 85 X fő többlet többlet Élveszületés A nők és férfiak életpályája alapvetően különbözik a tanulmányok elvégzése után. Míg a férfiak döntő célja a munka világába való beilleszkedés, a családalapításra, családfenntartásra való felkészülés, a nőknek ezen túl megfelelő összhangot kell találni a gyermekszülés, a gyermeknevelés, a munkahelyen való helytállás és a szakmai fejlődés között. Észak-Magyarországon 2009-ben újszülött látta meg a napvilágot, 5,4%-kal kevesebb, mint 2005-ben. (Országosan ez idő alatt a csökkenés mérsékeltebb, 1,1%-os volt.) A régióban az élveszületések nemek szerinti megoszlása az országoshoz hasonló: 51% fiú és 49% lány. Az utóbbi évtizedek tendenciája, hogy egyre több gyermek születik házasságon kívül ben Észak-Magyarországon száz élveszülött közül 40, 2009-ben már 49 csecsemő született házasságon kívüli kapcsolatból. Ez utóbbi mutatószám lényegesen meghaladja az országos átlagot (41). Az anya korcsoportja szerint vizsgálva az élveszületések alakulását, szembetűnő, hogy egyre inkább kitolódik a szülési kor. Észak-Magyarországon 2005-ben az újszülöttek 35%-át a 25 év alatti nők hozták világra, ez az arány 2009-re 34%-ra mérséklődött. Országosan a szülő nők 21%-a 25 év alatti volt 2009-ben. A magasabb Észak-magyarországi arányszám mögött többek között a gazdasági-társadalmi fejlettségből, az alacsonyabb iskolai végzettségből, a nagyarányú munkanélküliségből eredő különbségek húzódhatnak meg. Az élveszületések 35%-ánál az anya éves volt 2005-ben, négy évvel később már csak 28%-uk. A régión belül Borsod-Abaúj-Zemplénben szültek legfiatalabb korban az anyák, 37%-uk 25 év alatti volt. 3

4 Az élveszületések megoszlása az anya korcsoportja szerint, ábra 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Észak-Magyarország Ország 19 év es év es év es év es év es 40 X év es A régióban az ezer megfelelő korú nőre jutó élveszületések száma 2009-ben a éves korcsoportban volt a legmagasabb (86,2), ezt a évesek (73,5), majd a évesek (62,8) követték. A teljes termékenységi arányszám alakulása régiónként 4. ábra 1,60 1,40 1,20 1,44 1,47 1,42 1,42 1,27 1,29 1,29 1,29 1,23 1,25 1,27 1,25 1,22 1,20 1,00 0,80 0,60 0,40 0,20 0,00 Magy arország Észak-Alföld Dunántúl Dél-Dunántúl Észak- Közép- Közép- Magy arország Dél-Alföld Ny ugat- Dunántúl A teljes termékenységi arányszám amely azt fejezi ki, hogy az adott év kor szerinti születési gyakorisága mellett egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet a régiók közül 2009-ben Észak-Magyarországon volt a legmagasabb, 1,47 (az országos átlag 1,33). Észak- Magyarországon ez a mutató Borsod-Abaúj-Zemplénben a legnagyobb (1,55), ezt Nógrád (1,39), majd Heves megye (1,33) követte. Az arányszám az ország megyéi közül csak Borsod- Abaúj-Zemplénben és Szabolcs-Szatmár-Beregben haladta meg, illetve érte el az 1,50-os értéket. 4

5 k és férfiak nemek közötti különbségek Észak-Magyarországon Hosszú évek távlatában kimutatható, hogy a nők egyre kevesebb gyermeket vállalnak, a tendencia az általunk vizsgált évek alatt is nyomon követhető. A 2005-ben születettek 42%-a volt elsőszülött, ez az arány 2009-re 42,9%-ra növekedett. A családban második gyerekként látta meg a napvilágot az újszülöttek 30,6%-a 2005-ben, négy évvel később 31,2%-a. Csökkent azonban a harmadikként (14,3%-ról 13,6%-ra) és a negyedik vagy ennél nagyobb sorszámúként (13,2%-ról 12,4%-ra) születettek hányada. Az élveszületési sorrend átlaga Észak-Magyarországon 2,14-ról 2,09-re csökkent a vizsgált időszakban. Születéskor várható átlagos élettartam Észak-Magyarországon az újszülött fiúgyermekek 2009-ben átlagosan 68,37 év élettartamra számíthattak, ez 1,68 évvel kevesebb az országos átlagnál. A nők helyzete kedvezőbb, a születéskor várható élettartamuk (76,70 év) átlagosan 8,33 évvel haladta meg a férfiakét a régióban. Ez a tendencia érvényes országosan is, ahol 7,84 évvel tovább élhetnek a nők. A régión belül mindkét nem tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legkedvezőtlenebbek az élettartam-kilátások. Nemzetközi összehasonlításban évre vonatkozó adatok alapján, a közvetlen szomszédainknál vizsgálva a nők születéskor várható átlagos élettartamát megállapítható, hogy Ukrajnában (74,0 év), Szerbiában (76,6 év) és Romániában (77,2 év) alacsonyabb a mutató értéke, mint Magyarországon, míg a férfiak tekintetében Ukrajna (62,3 év) és Románia (69,7 év) marad mögöttünk. Családi állapot, házasságkötés, válás Az elmúlt évtizedek során jelentősen átalakult a fiatalok családalapítással kapcsolatos magatartása, évről évre emelkedik a hajadonok és a nőtlenek, valamint az elváltak száma és aránya, ugyanakkor csökken a házas családi állapotúaké. Észak-Magyarországon a 15 éves és idősebb népességen belül a nőtlen férfiak száma 4,4; a hajadonoké 5,8%-kal emelkedett évhez viszonyítva. A részarányaikat tekintve előbbieknél 2,6; utóbbiaknál 2 százalékpontos növekedést regisztráltak. Mindkét nem tekintetében egytizeddel csökkent a házasulók száma év végén a 15 éves és idősebb férfinépesség fele házas és 9,3%-a elvált. A régióban a 15 éves és idősebb nők 11%-a elvált, 44%-a volt házas családi állapotú, ez utóbbiak aránya 3,2 százalékponttal csökkent a négy évvel korábbihoz képest. A férfiak körében 8,9%-kal, a nők esetében 8,4%-kal magasabb az elvált családi állapotúak száma a évhez képest. Az özvegyek népességen belüli aránya nem változott. Az országoshoz hasonlóan Észak-Magyarországon a 15 éves és idősebb népesség esetében a nők ötöde, a férfiak 3,8%-a özvegy. Az elemzésbe vont időszakban mindkét nemnél a legtöbben éves koruk között léptek házasságra a régióban, ugyanakkor a korosztályba tartozó nők 2005-höz képest közel háromtizeddel, a férfiak több mint négytizeddel kevesebben kötöttek házasságot. 5

6 A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti megoszlása Észak-Magyarországon, ábra Özv egy 20,8% Elv ált 11,1% Hajadon 23,9% Özv egy 3,8% Elv ált 9,3% tlen 37,1% Házas 44,2% Házas 49,8% Észak-Magyarországon 2009-ben több mint ötödével csökkent a házasságot kötők száma 2005-höz képest. A éves korosztály körében csaknem 45%-kal kevesebb az anyakönyvvezető elé járult fiatalok száma mindkét nem esetében. Az első házasságkötés időpontja a nőknél a középkorosztály felé tolódott, a éves nők 18%-kal, a éves nők 4,8%-kal többen mentek férjhez, mint 4 évvel korábban. A férfiaknál a évesek körében 18; a éveseknél pedig 5,9%-kal többen házasodtak, mint a évben. A házasságot kötők száma kor és nem szerint Észak-Magyarországon, ábra Fő év es év es év es év es év es év es 50 X év es Házasságot kötő nő Házasságot kötő férfi A házasságkötési kor kitolódása nagyrészt a felsőoktatásban továbbtanulók arányának a növekedésével hozható összefüggésbe. A fiatalok közül többen hosszabb ideig tanulnak, később fejezik be tanulmányaikat. Ugyanakkor a különböző szintű iskolákból kikerülőknek igen gyakran szembesülniük kell a kedvezőtlen elhelyezkedési lehetőségekkel, a munkanélküliséggel. A fiatalok magasabb életkorban válnak anyagilag függetlenné szüleiktől, egyre később teremtik meg saját egzisztenciájukat. 6

7 k és férfiak nemek közötti különbségek Észak-Magyarországon A régióban 2009-ben az elvált férfiak háromtizede, az elvált nők több mint negyede éves kora között döntött a házassága felbontásáról. A nők 9,5%-kal, a férfiak 2%-kal többen választották a válást év között, mint évben. A válások egyötöde év, másik ötöde év közötti korcsoportban következett be 2009-ben, mindkét nemnél közel azonos arányban. Halálozás Észak-Magyarországon 2009-ben a halálozások száma ( fő) 5,6%-kal maradt el a négy évvel korábbitól, országosan a csökkenés megközelítette a 4%-ot. A meghaltak 49%-a nő, 51%-a férfi volt 2009-ben a régióban. Jelentős különbségeket tapasztalhattunk a két nem halálozási arányszámai között, mely elsősorban a nők és férfiak eltérő életviteléből, stressztűrő képességéből, egészségügyi állapotából adódhat. Korcsoportonként vizsgálva a 20 év alattiaknál nincs lényeges eltérés a két nem között, a nők 0,9%-a, a férfiak 1%-a halálozott el a 20. életévének betöltése előtt. A 30 39; a és az éveseket vizsgálva már szembetűnő a különbség: az összes meghalt férfin belül az adott korcsoportokba tartozók aránya több mint kétszerese a megfelelő korú nők hányadának. Majd kiegyenlítődik a megoszlás: 2009-ben a nők 28; a férfiak 27%-a halálozott el éves korában. Mint korábban írtunk róla, a nők születéskor várható átlagos élettartama lényegesen meghaladja a férfiakét. Ezt igazolja a halálozások vizsgálata is ben az összes meghalt nő 46%-a 80 év fölötti volt, a meghalt férfiaknak ezzel szemben csak 22%-a tartozott ebbe a korcsoportba Észak-Magyarországon. Magyarországon hasonlóak a megoszlási arányok, azzal az eltéréssel, hogy az Észak-magyarországinál jobb életkörülmények, foglalkoztatási helyzet következtében országosan átlagosan hosszabb ideig élnek az emberek. Ezt igazolja, hogy a 80 év feletti elhalálozások aránya (a nőknél 49%, a férfiaknál 25%) magasabb, mint a régióban. A halálozás megoszlása kor és nemek szerint Észak-Magyarországon, ábra Év es 80 X 21,9 45, ,0 27, ,3 22, ,8 6,4 8,2 18, ,1 3, százalék A nők és férfiak testi felépítése, munkában töltött ideje, a különböző betegségekre való fogékonysága eltérő, mindez megmutatkozik a halálozások haláloki főcsoportok szerinti megoszlásában is. 7

8 A keringési rendszer betegségei 2009-ben a nőknél a halálozások 57%-át, a férfiaknál a halálozások 45%-át okozták. A betegségcsoporton belül nagy arányt képviselnek az agyérbetegségek. A rosszindulatú daganatok 21%-ban okozták a nők halálát 2009-ben Észak-Magyarországon. A férfiaknál magasabb, 26%-os volt ez az arány és mindkét nemnél jellemző, hogy a régiók között Észak-Magyarországon a legalacsonyabb a rosszindulatú daganatok miatt meghaltak hányada. Kedvezőtlen tendencia, hogy a vizsgált négy év alatt számuk a nőknél 7,1; a férfiaknál 1,3%-kal emelkedett. A halálozások megoszlása haláloki főcsoportok szerint Észak-Magyarországon, ábra Százalék ,1 45, ,5 25,6 5,6 6,7 8,1 4,4 3,4 7,4 9,0 7,0 0 Keringési rendszer betegségei Rosszindulatú daganatok Légzőrendszer betegségei Emésztőrendszer betegségei A morbiditás és mortalitás külső okai Egy éb betegségek A légzőrendszer betegségei a nőknél a halálozások 5,6%-át okozták, a férfiaknál egy százalékponttal magasabb ez a hányad. Az emésztőrendszer betegségei a nőknél 4,4; a férfiaknál a halálozások 8,1%-át idézték elő. Főként az utóbbiakra jellemző a májbetegségek magas aránya, ami az összes haláleset 6%-át (a nőknél 2,2%-át) tette ki. A morbiditás és mortalitás külső okai a férfiaknál erőteljesebben jelentkeztek 2009-ben Észak-Magyarországon (7,4%), ez több mint duplája a nőkre jellemzőknek (3,4%). E haláloki főcsoporton belül az öngyilkosság és az önsértés a nőknél nem éri el az összes halálozás egy százalékát, a férfiaknál közel 3%. A vizsgált időszakban az öngyilkosságok és önsértések száma a férfiak körében csaknem hatodával növekedett, miközben a nőknél tizedével csökkent. Magzati veszteség Észak-Magyarországon 2009-ben összesen 6644 terhesség-megszakítás történt, 9,2%-kal kevesebb, mint 2005-ben. A nők életkora szerint vizsgálva az abortuszok számát szembeötlő, hogy 2009-ben a korcsoportok közötti megoszlási arány közel azonos a négy évvel korábbival. 8

9 k és férfiak nemek közötti különbségek Észak-Magyarországon A terhesség-megszakítások megoszlása a nők korcsoportja szerint Észak-Magyarországon, ábra év es 14% 40 X év es 6% 19 év es 14% év es 22% év es 22% év es 22% A terhesség-megszakítások és a szülések kor szerinti alakulásában egymással ellentétes irányzat erősödik. Míg a gyermekvállalás későbbre halasztása miatt a szülő nők átlagos életkora határozottan emelkedik, addig a művi abortuszon átesőké egyre csökken. Észak-Magyarországon a 19 év alattiaknál emelkedett a terhesség-megszakítások száma (0,4%-kal), a többi korcsoportba tartozó nők esetében csökkent. El- és odavándorlás A vándorlást két aspektusban vizsgáltuk: belföldi és nemzetközi vándorlás. A belföldi vándorlási egyenleghez az állandó és ideiglenes vándorlók adatait vettük figyelembe. Észak- Magyarországon összességében az oda-, illetve elvándorló állampolgárok 54%-a nő, 46%-a férfi. A régiót elhagyva mindkét nem jellemzően munkahely reményében elsősorban Budapestet és Pest megyét választotta célállomásnak az országon belül. A régiót a évben 3960-nal több férfi és 4555-tel több nő hagyta el, mint ahányan idevándoroltak. A vizsgált időszakban a negatív vándorlási különbözet a legmagasabb Borsod- Abaúj-Zemplénben, a legalacsonyabb Heves megyében volt. Az odavándorlók és az elvándorlók különbözetéből adódó negatív egyenleg 2009-ben a régióban többszöröse a bázisévinek. A belföldi vándorlási veszteség is hozzájárul a népesség számának fokozatos apadásához. 9

10 A belföldi vándorlás nemek szerint Észak-Magyarországon, ábra Odavándorlók Elvándorlók fő Borsod-Abaúj-Zemplén megy e Hev es megy e Nógrád megy e A nemzetközi vándorlás tekintetében a Magyarországra érkező külföldi bevándorlók 3,3%-a, mintegy 844 fő érkezett Észak-Magyarországra 2009-ben, arányuk 0,7 százalékponttal kevesebb, mint 4 évvel korábban. Míg 2005-ben a régióban tartózkodási, letelepedési vagy bevándorlási engedélyért folyamodó külföldi állampolgárok többsége nő volt, addig a tárgyévben arányuk megfordult: közel hattizedük férfi, több mint négytizedük nő. A bevándorlók táborát az elemzésbe vont időszak kezdő évéhez képest 37%-kal több férfi és 9%-kal kevesebb nő alkotta. A régióból kivándorló állampolgárok száma közel 3,3-szerese (444 fő) a évinek, ezen belül több mint négyszeresére nőtt a kivándorló férfiak száma. Míg évben a régiót elhagyók kétharmada férfi, addig 2009-ben a kivándorló férfi állampolgárok aránya már 83%. Mindhárom megyében, mindkét nem esetében jelentősen nőtt a kivándorlók száma, ezen belül kiemelhető Heves, ahol közel 8,4-szer több férfi hagyta el a megyét, mint 4 évvel korábban. Az adott évben Észak-Magyarországra bevándorló és kivándorló állampolgárok számának különbsége képezi a nemzetközi vándorlási különbözetet. Ez a mutató a régió vonatkozásában 2005 és 2009 években pozitív volt, tehát a bevándorlók száma meghaladta a kivándorlókét. A tárgyévben a magyar állampolgárságot kapott bevándorlók közel hattizedét a nők köréből regisztrálták. Összességében fele annyian jutottak magyar állampolgársághoz régiónkban, mint 2005-ben. Egészségügy Az egészségügyben a nemenkénti azonosságokat és különbségeket a dolgozó orvosok száma és korcsoportonkénti összetétele alapján, valamint az orvosokhoz bejelentkezett betegek főbb betegségcsoportjai szerint vizsgáltuk. Észak-Magyarországon 2009-ben 2802 orvos dolgozott, 49%-uk nő és 51%-uk férfi. A dolgozó orvosok száma 1,8%-kal meghaladta a évit, a nemek szerinti megoszlás azonban alig változott. Hazánkban 2009-ben a dolgozó orvos közül több volt a nő (53%), mint a férfi (47%). A vizsgált időszakban 2005 és 2009 között 8,1%-kal bővült a praktizáló orvosok köre. Magyarországon az egészségügyben évek óta probléma, hogy az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók főként az alacsony keresetek, a nem megfelelő munkakörülmények miatt 10

11 k és férfiak nemek közötti különbségek Észak-Magyarországon más országokban keresnek munkahelyet. Ez az Európai Uniós csatlakozásunk után könnyebbé vált, mint az azt megelőző években. Az országot elhagyó orvosok a fiatalabb korosztályhoz tartoznak, ezért a dolgozó orvosok korcsoport szerinti összetétele az idősebbek felé tolódott el. A dolgozó orvosok kor és nem szerinti összetétele Észak-Magyarországon, 2009 Fő 11. ábra X év es Észak-Magyarországon 2009-ben a női dolgozó orvosok 56%-a, a férfiak 61%-a betöltötte az 50. életévét. Országosan az arány: 50; illetve 55%. A régió megyéi között nincs lényeges eltérés az 50 év feletti dolgozó orvosok nemek szerinti arányában, mégis a női orvosoknak Nógrád megyében (65%), a férfiaknak Heves megyében (64%) a legmagasabb a hányada. A fiatal (29 év alatti) orvosokat tekintve még látványosabb a különbség: a nőknél az országos 8%-kal szemben az Észak-magyarországi arány 1,5; a férfiaknál 4,9% helyett 1,6%. A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett betegek leggyakoribb betegségcsoportjait vizsgálva csaknem azonos a sorrend mindkét nemnél. A 0 18 éves gyermekek és fiatalok esetében Észak-Magyarországon 2009-ben a tízezer megfelelő korú lakosra jutó megbetegedés alapján a lányoknál a következő betegségek előfordulása a leggyakoribb: 1. Asztma. 2. A szemizmok, a binoculáris szemmozgás, az alkalmazkodás és a fénytörés betegségei. 3. A vér és vérképző szervek betegségei és az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességek. 4. Deformáló hátgerinc-elváltozások. 5. Kalóriatöbblet miatti elhízás. A fiúknál is a fenti öt betegségcsoport a leggyakoribb, azonban némileg változott a sorrend: 1. Asztma. 2. A szemizmok, a binoculáris szemmozgás, az alkalmazkodás és a fénytörés betegségei. 3. Deformáló hátgerinc-elváltozások. 4. Kalóriatöbblet miatti elhízás. 5. A vér és vérképző szervek betegségei és az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességek. Felnőttkorban a betegségek többsége a mozgáshiánnyal, a helytelen táplálkozással, a stresszhelyzetek nem megfelelő feldolgozásával, az egészségtelen életmóddal függ össze. A tízezer megfelelő korú lakosra jutó megbetegedéseket vizsgálva a nők és férfiak esetében egyaránt ugyanaz a sorrend alakult ki. Első helyen a magasvérnyomás-betegségek állnak, majd ezt követi az ischaemiás szívbetegségek, a spondylopathiák, a lipoprotein-anyagcsere rendellenességei, illetve a diabetes mellitus. 11

12 Oktatás és kutatás-fejlesztés Oktatás Észak-Magyarországon 2009-ben 4,2%-kal kevesebb volt az óvodás gyermekek száma, mint 2005-ben. Óvodába 2009-ben gyermeket írattak be, ezen belül mindhárom megyében a lányok aránya 48%-ot tett ki, régiós szinten egy százalékponttal alacsonyabb a évhez viszonyítva. A nappali oktatás keretében általános iskolában tanuló gyermekek száma közel egytizeddel csökkent. A lánytanulók aránya nem változott, egyezik az óvodába beíratott lánygyermekek részesedésével, valamint az országos átlaggal (48%). A régióban a középiskolai tanulók száma 2009-ben fő volt, mely 2,5%-kal kevesebb, mint 4 évvel korábban. A régió megyéiben jellemzően a gimnáziumban tanuló fiatalok nagyobb része lány, míg a szakközépiskolák, szakiskolák és speciális szakiskolák diákjai között a fiúk vannak többségben. A gimnáziumban tanuló fiatalok hattizede lány, négytizede fiú, az elemzési időszakban a lányok aránya csupán egy százalékponttal csökkent. A szakközépiskolában tanulók nemenkénti összetétele egyezik a bázisévivel, 54%-uk fiú. A szakiskolában és speciális szakiskolában tanulmányokat folytató diákok száma 4,2%-kal emelkedett, de a nemek szerinti megoszlás változatlan: 38% lány, 62% fiú. A felsőoktatásban tanulók száma képzési forma szerint Észak-Magyarországon, ábra Esti képzés Távoktatás Lev elező képzés Nappali képzés fő Képzési hely szerint a régióban nappali oktatásban résztvevő hallgatók száma évben közel 16 ezer fő volt, ebből mintegy 8 ezer a női hallgató. Amíg a felsőoktatásban 2005-ben a hallgatók 54%-a volt nő, addig a vizsgált időszak végén a nemek közötti arányok kiegyenlítődtek. A régióban a főbb közoktatási intézményekben összesen pedagógust regisztráltak a évben, túlnyomó többségüket (83%-ukat) nőként. (Az országos arány is ezzel azonos.) Az óvodapedagógusok létszámát tekintve elenyésző a régióban a férfiak száma (3). Hazai viszonylatban is mindössze 54 férfi óvodapedagógust tartottak nyilván 2009-ben. Az általános iskolákban oktató tanárok 86%-a nő, 14%-a férfi, a nemek közötti arányok az országossal közel azonosak. 12

13 k és férfiak nemek közötti különbségek Észak-Magyarországon Észak-Magyarország gimnáziumaiban dolgozó pedagógusok több mint héttizede nő, mintegy háromtizede férfi. A szakközépiskolákban a férfi tanárok aránya 7 százalékponttal magasabb (35%), mint a gimnáziumokban. A szakiskolák tanárai között csaknem ugyanannyi a férfi, mint a női pedagógus. A speciális szakiskolák oktatóinak mintegy háromnegyede nő, hasonlóan az országos átlaghoz. A pedagógus szakma döntően az alacsony közalkalmazotti bérek miatt nem igazán népszerű pálya a férfiak körében, hosszú idő óta inkább a nők választják nagyobb arányban. Kutatás-fejlesztés A régióban évben a kutatás-fejlesztés területén a kutatók, a segédszemélyzetük, az egyéb fizikai és nem fizikai a dolgozók létszáma 2721 fő volt. Az összes dolgozó 64%-a férfi, 36%-a nő. Az országban az alapkutatással, az alkalmazott kutatással és a kísérleti fejlesztéssel foglalkozó kutatók 5,5%-a (1923 fő) dolgozott az Észak-magyarországi régióban. A kutatás-fejlesztésben munkát végzők teljes létszámának több mint héttizedét teszik ki a kutató szakemberek, ezen belül több mint héttizedük férfi. Az új tudományos ismeretek, termékek, eljárások, módszerek és rendszerek koncepciójával vagy megalkotásával, valamint az érintett projektek menedzselésével foglalkozó női kutatók 98; a férfiak 99%-a felsőfokú végzettségű, melyek közül a nők közel négytizede, a férfiak 42%-a doktori (PhD-, DLA-) fokozatot szerzett. A kutatókat korcsoport szerint vizsgálva megállapítható, hogy alacsony a 25 évesnél fiatalabb és a 65 éves és idősebb kutatók száma mindkét nem esetében. A régióban tudományos alkotómunkát végzett női és férfi kutatók több mint fele a éves korcsoportba tartozott 2009-ben. Szociális gondoskodás Gyermekvédelmi szakellátásban résztvevők Kedvező körülmény, ha a megszületett gyermekek teljes családban, nagy odafigyelés mellett nevelkedhetnek, ez azonban sok esetben nem így történik. Ilyenkor a társadalom, a családsegítő és gyermekjóléti, illetve a gyermekvédelmi szolgálatok megpróbálnak segíteni, megfelelő feltételeket teremteni az érintett gyermekek fizikai-szellemi fejlődéséhez. Észak-Magyarországon 2009-ben 1031-en nevelkedtek különböző gyermekotthonokban, ezek 44%-a lány és 56%-a fiú volt. A lányok aránya a lakásotthonokban, az egyéb otthonokban és az utógondozó lakásotthonokban haladta meg a fiúkét. Hivatásos nevelőszülőknél 437-en, hagyományos nevelőszülőknél 1317-en nevelkedtek, ebből a lányok hányada az előbbinél 44; az utóbbinál 46% volt. Mindkét területen a éves korosztály aránya a legmagasabb. A nevelőszülői hálózatban a fiatalok mintegy harmada, a gyermekotthonokban több mint fele tartozott ebbe a korcsoportba. A gyermekotthonokban a lányok közel 85%-a év közötti, szemben a fiúk 78%-ával. 13

14 A kor szerinti megoszlás a nevelőszülői hálózatban és a gyermekotthonokban Észak-Magyarországon, ábra 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Lány Fiú Lány Fiú Nevelőszülői hálózat Gy ermekotthon 0 4 év es 5 9 év es év es év es Észak-Magyarországon 2009-ben a gyermekotthonokban 679 foglalkoztatott végezte az ott elhelyezettek nevelésének szakmai irányítását, közülük 459-en (68%) nők voltak. A nevelőszülői hálózatban még inkább eltolódtak az arányok, a 113 foglalkoztatott 94%-át, míg a hagyományos nevelőszülők 98%-át a nők adták. A szociális alap- és nappali ellátást igénybe vevők A szociális gondoskodás részét képezi az idősek ellátása. Az egyik legfontosabb szociális alapszolgáltatás az étkeztetés, ennek is két formáját különböztetjük meg, helyben fogyasztást (Észak-Magyarországon 2009-ben 7,8 ezer fő), illetve a lakásra szállítást (13,5 ezer fő). Az előbbi szolgáltatást 58; az utóbbit 67%-ban vették igénybe nők. Az étkeztetésben részesülők kor szerinti megoszlásából kitűnik, hogy több a szolgáltatást igénybe vevő idős nő, mint az idős férfi: A szociális étkeztetést igénybe vevő nők 59%-a év közötti, 15%-a 80 év feletti volt, míg ezek az arányok a férfiaknál: 49; és 8,8%. A lakásra szállított étkeztetésben részesülő nők 55%-a tartozott a évesek közé és 37%-uk életkora meghaladta a 80 évet, a férfiaknál 54; illetve 26% a hányaduk. Az idős nők száma több a férfiakénál, ezt igazolja, hogy az Észak-Magyarországon 2009-ben a házi segítségnyújtásban részesült 9,5 ezer főnek 76%-a, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást igénybe vevő 4 ezer főnek pedig 80%-a nő volt. Időseket is ellátó nappali intézményekben 5,5 ezer főt gondoztak a régióban, 67%-uk nő, 33%-uk férfi. Ebben az ellátási formában az a jellemző, hogy az ellátott nők 76%-a 65 évnél idősebb, miközben a nappali ellátásban részt vevő férfiaknak 61%-a tartozott ebbe a korcsoportba. A nappali ellátást a fogyatékkal élők is igénybe vehetik, a régióban 2009-ben 478 fő élt ezzel a lehetőséggel (209 nő és 269 férfi). A legnépesebb korcsoport a éveseké, a nőknek 64; a férfiaknak 61%-a tartozott ide. Az idősebb korú ellátottak (65 év felettiek) aránya viszonylag alacsony. 14

15 Gazdasági aktivitás k és férfiak nemek közötti különbségek Észak-Magyarországon A KSH munkaerő-felmérése alapján a éves népesség 2009-ben az Észak-magyarországi régióban 923,2 ezer főt tett ki, melynek több mint fele (52%-a) nő volt. A éves népesség gazdasági aktivitása nemenként Észak-Magyarországon, 2009 Ezer fő 14. ábra , ,0 217,7 185, ,2 41,8 0 Foglalkoztatottak Munkanélküliek Gazdaságilag aktív ak Gazdaságilag nem aktív ak A éves férfiak 58%-a tartozott 2009-ben a gazdaságilag aktívak közé, ez két százalékponttal több, mint évben. Az ugyanezen korcsoportba tartozó női népesség 44%-a gazdaságilag aktív, arányuk egy százalékponttal magasabb a bázisévhez viszonyítva. Látszólag kedvező a gazdaságilag aktívak körének bővülése, de a foglalkoztatottak és a munkanélküliek közötti aránypárok negatív tendenciát tükröznek: a foglalkoztatottak aránya a férfiaknál 5; a nőknél 4 százalékponttal esett vissza, míg a munkanélküliek köre mindkét nem esetében jelentősen gyarapodott a négy év alatt. Ezen a téren a férfiaknál 48; a nőknél 36%-os növekedést regisztráltak. A gazdaságilag aktív népesség összetétele a legmagasabb iskolai végzettség szerint Észak-Magyarországon, ábra 15,0% 22,6% Általános iskola 8 osztály a és annál kev esebb 14,3% 12,8% 40,2% 22,1% Szakmunkásképző, szakiskola Gimnázium, egyéb középiskola Főiskola, egy etem 30,2% 42,8% 15

16 A régióban 2009-ben a gazdaságilag aktív női népesség négy tizedének, a férfiak háromtizedének a legmagasabb iskolai végzettsége a gimnázium, illetve egyéb középiskola. A nők esetében ez a évi szinttel közel azonos, a férfiaknál viszont három százalékpontos emelkedést regisztráltak. A régióban a gazdaságilag aktív népességen belül az országos átlag alatt marad mindkét nem esetében a főiskolát, egyetemet végzettek aránya. A nők 23%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel 2009-ben, arányuk három százalékponttal magasabb, mint a bázisévben. A férfinépesség 14%-ának volt főiskolai, egyetemi végzettsége 2009 végén, arányuk egy százalékponttal növekedett. Kiemelhető, hogy a nők körében összesen 10; a férfiaknál 7,9%-kal nőtt a felsőfokú intézményben diplomát szerzettek száma. A gazdaságilag aktív férfiak körében a gimnáziumot, egyéb középiskolát végzettek köre is bővült 15%-kal a vizsgált időszak alatt. A Magyarországon élő gazdaságilag aktív nők 10,8; a férfiak 11,4%-a élt az Észak-magyarországi régióban. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes száma a éves népesség százalékában kifejezi az aktivitási arányt, mely a régióban korcsoportonként és nemenként is igen eltérően alakult. A legmagasabb aktivitási aránnyal a éves korcsoportba tartozók rendelkeztek, a nők esetében a mutató értéke 57,8; a férfiaknál 73,4%. A gazdasági aktivitás főbb adatai Észak-Magyarországon, tábla Korcsoport A gazdaságilag aktívak száma nem aktívak száma Aktivitási arány, % ezer fő nő férfi nő férfi nő férfi ,8 23,1 62,0 57,5 19,3 28, ,2 234,2 140,5 84,9 57,8 73, ,3 2,1 67,9 42,8 1,8 4,7 Összesen 208,2 259,4 270,4 185,2 43,5 58,4 Ebből: ,0 257,3 202,4 142,4 50,6 64,4 Foglalkoztatottak A foglalkoztatottak megoszlását nemzetgazdasági ágak szerint számos tényező befolyásolja. Ezek közé tartozik az adott régió földrajzi elhelyezkedése és ebből adódóan a gazdasági jellege. Észak-Magyarország döntően az Északi-középhegység hegyes-dombos területén helyezkedik el, ahol a mezőgazdaságnak főként Heves megye Alföldbe nyúló részein van nagyobb jelentősége. A foglalkoztatottak nemek és nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlását elsősorban az iskolai végzettségben mutatkozó eltérések határozzák meg. A férfiak többsége a műszaki tanulmányokat részesíti előnyben és az ilyen jellegű gazdasági ágakban nagyobb az arányuk. Észak-Magyarországon 2009-ben a férfi foglalkoztatottak közel fele az iparban, építőiparban, mintegy 46%-a a szolgáltatások területén és 4,8%-a a mezőgazdaságban dolgozott. A vizsgált időszakban (2005 és 2009 között) alig változott az iparban, építőiparban foglalkoztatott férfiak hányada, 0,9 százalékponttal csökkent a mezőgazdaságban és 0,6 százalékponttal növekedett a szolgáltatási ágakban dolgozók aránya. 16

17 k és férfiak nemek közötti különbségek Észak-Magyarországon A nők többségének iskolai végzettsége bár a legférfiasabbnak tekintett szakmákban is megjelenik néhány képviselőjük nem a műszaki, hanem a humán jellegű képzettséget igénylő gazdasági ágakban történő munkavégzést teszi lehetővé. Ebből adódóan Észak-Magyarországon 2009-ben a szolgáltatási ágakban dolgozott a nők több mint háromnegyede, az iparban, építőiparban 21%-a, a mezőgazdaságban pedig közel 2%-a. Az általunk vizsgált évek alatt csökkent a mezőgazdaságban és az iparban, építőiparban foglalkoztatott nők aránya, ellenben 2,1 százalékponttal emelkedett a szolgáltatási ágakban. Lényeges különbségek mutathatók ki a férfi és női foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti összetételében. Ezek egyrészt a két nem érdeklődésének eltéréséből, másrészt a férfiak és nők fizikumának különbségeiből adódnak. A férfiak jelentős hányada a fizikai munkát választja, amelynek végzéséhez a szakmunkásképző iskola, szakiskola elegendő volt, de segédmunkához az általános iskola nyolc osztálya is. Ellenben a nők nagyobb arányban végeznek gimnáziumot, egyéb középiskolát, illetve főiskolát, egyetemet. A cél eléréséhez vállalják a hosszabb tanulási időszakot. Észak-Magyarországon 2009-ben a férfi foglalkoztatottak 8,6%-a az általános iskola 8 osztályát vagy annál kevesebbet végzett, a nőknél ez az arány 12,1%. Szakmunkás-képzővel, szakiskolával rendelkezett a férfiak 43; míg a nők 21%-a. Gimnáziumban, egyéb középiskolában szerzett bizonyítványt a férfi foglalkoztatottak 32%-a, a nők részesedése ennél csaknem tíz százalékponttal magasabb. Közel azonos (9,1 százalékpontos) ez a különbség a főiskolát, egyetemet végzettek hányadában is a női foglalkoztatottak javára. A foglalkoztatottak iskolai végzettségében elsősorban a főiskolát, egyetemet végzettek arányában mutatkozott elmaradás a régiós és az országos átlag között: Észak-Magyarországon a férfiak 16; országosan 20%-a szerzett felsőfokú végzettséget, a nőknél az aránypár: 25% és 28%. A foglalkoztatottak megoszlása iskolai végzettség szerint, ábra Ország Észak-Magyarország 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Általános iskola 8 osztály és annál kev esebb Gimnázium, egy éb középiskola Szakmunkásképző, szakiskola Főiskola, egy etem 2009-ben a foglalkoztatottak döntő része alkalmazásban állt, a férfiak 88; a nők 93%-a. Társas vállalkozás tagjaként, illetve önállóként dolgozott a férfiak közel 12%-a, a nők 7%-a. Segítő családtagként a férfi foglalkoztatottak 0,2; a nők 0,5%-a tevékenykedett. 17

18 Munkanélküliek A KSH munkaerő-felmérése alapján Észak-Magyarországon 2009-ben a gazdaságilag aktív népességen belül 71 ezer fő volt a munkanélküliek száma, ezen belül 41% a nő és 59% a férfi. A munkanélküli nők 13%-a, a férfiak 22%-a év közötti volt 2009-ben. Az eltérésnek több oka lehetséges. Egyrészt a nők tanulmányi ideje kitolódik, a férfiak előbb állnak munkába, illetve szeretnének munkába állni. Másrészt a nők egy része már ebben az életkorban gyermeket szül és így gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesül és nem a munkanélküliek táborát gyarapítja. Országosan a férfiaknál 21% a év közötti munkanélküliek hányada, a nőknél azonban magasabb (17%), mint a régió átlaga. 17. ábra A munkanélküliségi ráta nemenként és régiónként, 2009 Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyarország Dél-Dunántúl Ny ugat-dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magy arország 6,1 7,0 8,9 8,4 8,9 10,8 10,4 10,9 11,2 9,7 14,0 14,5 14,0 16, % A nők munkanélküliségi rátája három régióban haladta meg a férfiakét, Észak-Magyarország nem tartozott közéjük. Régiónkban a legnagyobb a különbség a két nem mutatója között (2,1 százalékpont). Keresetek és nyugdíjak nemek szerinti differenciák A régiók közötti infrastrukturális, gazdasági fejlettségbeli, munkaerő-piaci különbségek alakulása mellett keresetalakító tényezőként számszerűen kimutathatók a nemek szerinti differenciák is. Észak-Magyarországon évben a férfiak havi bruttó átlagkeresete forint volt, amely forinttal magasabb a nők havi bruttó átlagkereseténél és forinttal kevesebb az országos átlagnál. A Heves megyében élők bruttó átlagkeresete emelkedett a legnagyobb mértékben a férfiaké 35; a nőké 22%-kal évhez viszonyítva. Nógrádban a legkisebb a kereset-növekmény. A vizsgált időszakban a férfiak bruttó átlagkeresete a régióban háromtizedével, a nőké több mint ötödével nőtt; a hazai átlagtól előbbi 4,6; utóbbi 3 százalékponttal maradt el. Észak-Magyarországon 2005 és 2009 év között a férfiak havi nettó átlagkeresete 24; a nőké 18%-kal növekedett. A havi nettó átlagkereset a nőknél forinttal, a férfiaknál forinttal alacsonyabb az országosnál. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresetének figyelembevételével számított női-férfi keresetek közötti rés 6,7 százalékponttal emelkedett a bázisévhez viszonyítva, a tárgyévben a férfiak a régióban 16%-kal többet kerestek, mint a nők. 18

19 k és férfiak nemek közötti különbségek Észak-Magyarországon A havi bruttó átlagkeresetek nemenkénti különbségei Magyarországon, ábra Forint Magy arország Közép- Közép- Dunántúl Dunántúl Dél-Dunántúl Ny ugat- Észak- Magy arország Észak-Alföld Dél-Alföld A keresetekben meglévő nemek szerinti különbség a nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások alakulásában is megfigyelhető. Észak-Magyarországon 2010 januárjában a nyugdíjasok és nyugdíjszerű ellátásban részesültek száma megközelítette a 375 ezer főt, 40%-uk férfi, 60%-uk nő volt. Döntően a születéskor várható átlagos élettartamból, a férfiak és nők eltérő egészségi állapotából következik, hogy több nő éri el a nyugdíjkorhatárt és hosszabb ideig örülhet a nyugdíjas éveknek, mint a férfiak. Országosan csaknem azonos a nemek szerinti megoszlás. A nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások havi teljes ellátás összegének megoszlása Észak-Magyarországon, január 19. ábra 20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% forint A hozzátartozói nyugdíjasok (97%), a mezőgazdasági szövetkezeti járadékosok (91%) és a házastársi pótlékban részesülők (100%) körében kiemelkedően magas a nők aránya. Ezzel szemben a férfiak hányada meghaladta a nőkét a rehabilitációs járadék (51%), a baleseti járadék (84%) és a rokkantsági járadék (55%) esetében. 19

20 A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesültek átlagos ellátása 2010 januárjában Észak- Magyarországon meghaladta a 80 ezer forintot, ez 96%-a a hazai átlagnak. A régióban a nők átlagos ellátása (74 ezer forint) 81%-a a férfiakénak (90 ezer forint). A férfi nyugdíjasok és nyugdíjszerű ellátottak legnagyobb hányada (13%-a) forint közötti ellátásban részesült, ezt a forint (12%) és a forint (11%) kategóriába tartozók követték. A nőknél a forint közötti kategória a legnépesebb (19%), majd ezt a forint ellátásra jogosultak (13%) követték. Összefoglalás Észak-Magyarország 2008-ban az egy főre jutó GDP alapján a régiók rangsorában az utolsó helyen állt, de más mutatók alapján is az ország egyik leghátrányosabb helyzetű régiója. Ez a kedvezőtlen helyzet közvetlenül vagy közvetetten visszatükröződik elemzésünk valamennyi területén. Összegzésünkben a nemek közötti meghatározó differenciákra és azonosságokra helyeztük a hangsúlyt. A nők születéskor várható átlagos élettartama lényegesen meghaladja a férfiakét, valamint a nők és férfiak életviteléből, stressztűrő képességéből, egészségügyi állapotából adódóan már a 40 év feletti korcsoportokban nőtöbblet mutatkozott. Az elmúlt évtizedek során jelentősen átalakult a fiatalok családalapítással kapcsolatos magatartása, évről évre emelkedik a nőtlenek és hajadonok, valamint az elváltak száma és aránya, ugyanakkor csökken a házas családi állapotúaké. Az első házasságkötés és az első gyermekvállalás időpontja főként a tanulmányi idő meghosszabbodása, illetve az önálló egzisztencia megteremtésének nehézségei miatt kitolódott. A régióban a gyermekek közel fele házasságon kívül született. A nők és férfiak testi felépítése, munkában töltött ideje, a különböző betegségekre való fogékonysága eltérő, mindez megmutatkozik a halálozások haláloki főcsoportok szerinti megoszlásában. A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett betegek leggyakoribb betegségcsoportjait tekintve csaknem közel azonos a sorrend. Az orvosok többsége 50 év feletti, a nemek szerinti arány kiegyenlítődött, 60 éves kor felett azonban több férfi orvos praktizál, mint nő. Az oktatáson belül a gimnáziumban tanuló fiatalok nagyobb része lány, míg a szakközépiskolákban, illetve szakiskolákban és speciális szakiskolákban tanulmányokat folytató diákok többsége fiú. A felsőoktatásban a tendenciát korábban a nők arányának emelkedése jelentette, 2009-ben azonban a képzési hely szerint a régióban tanuló hallgatók fele már férfi volt. A pedagóguspálya kivéve a szakiskolákat továbbra is elnőiesedett. A szociális gondoskodáson belül a gyermekotthonokban és nevelőszülői hálózatban nevelkedők között a fiúk aránya meghatározóbb, ezzel szemben az idősek nappali ellátásában és a szociális étkeztetésben több a rászoruló idős nő, mint férfi. A nők gazdasági aktivitása alacsonyabb a férfiakénál, a férfiak többsége a műszaki jellegű képzettséget igénylő gazdasági ágakban helyezkedik el, míg a nők a humán jellegű területeket részesítik előnyben. Régiónkban a legmagasabb a férfiak munkanélküliségi rátája és itt a legnagyobb a különbség a két nem mutatója között. A nemek közötti differenciák legérzékenyebb területe a havi átlagkeresetek nagysága. A női-férfi havi bruttó keresetek közötti rés 2009-ben 16% volt. A keresetekben meglévő nemek szerinti eltérés értelemszerűen a nyugdíjak alakulásában is megfigyelhető. Mindezek alapján a közeljövőben nem várható lényeges változás a nemek szerinti differenciák csökkenésében. 20

21 k és férfiak nemek közötti különbségek Észak-Magyarországon Táblázatok A lakónépesség alakulása...22 A születéskor várható átlagos élettartam alakulása...22 Az élveszületések alakulása az anya életkora szerint, A házasságkötések száma a nők és férfiak korcsoportja szerint, A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti alakulása...24 A dolgozó orvosok megoszlása korcsoportok szerint, Az oktatásban résztvevők száma és aránya...26 A éves népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint, Az alkalmazásban állók havi átlagkeresetének alakulása...27 A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesültek száma az Észak-magyarországi régióban a havi teljes ellátás nagysága szerint, január

22 A lakónépesség alakulása Területi egység Lakónépesség, fő férfi nő összesen december 31. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Észak-Magyarország Ország összesen december 31. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Észak-Magyarország Ország összesen A születéskor várható átlagos élettartam alakulása Területi egység Születéskor várható átlagos élettartam, év férfi nő december 31. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 66,03 75,44 Heves megye 68,01 76,73 Nógrád megye 67,92 76,41 Észak-Magyarország 66,84 75,93 Ország összesen 68,56 76, december 31. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 67,86 76,37 Heves megye 68,87 77,55 Nógrád megye 69,27 76,48 Észak-Magyarország 68,37 76,70 Ország összesen 70,05 77,89 22

23 k és férfiak nemek közötti különbségek Észak-Magyarországon Az anya életkora, év Az élveszületések alakulása az anya életkora szerint, 2009 Borsod-Abaúj- Zemplén megye Heves megye Az élveszületések megoszlása, % Nógrád megye Észak- Magyarország Ország összesen ,4 0,3 0,3 0,3 0, ,5 10,3 9,8 12,2 6, ,7 19,7 23,5 22,1 17, ,4 36,2 38,3 34,8 37, ,8 24,1 19,5 21,4 28, ,5 8,1 7,2 7,6 9,6 40 X 1,7 1,2 1,5 1,5 1,6 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100, ,3 0,1 0,1 0,2 0, ,0 9,7 10,8 12,5 6, ,7 18,4 19,4 21,1 14, ,5 28,7 29,6 28,1 29, ,1 30,5 28,0 26,8 34, ,9 10,7 9,8 9,5 12,7 40 X 1,6 2,0 2,2 1,8 2,3 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A házasságkötések száma a nők és férfiak korcsoportja szerint, 2009 Korcsoport, éves Borsod-Abaúj- Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Észak- Magyarország Ország összesen X Összesen Átlagos életkor házasságkötéskor 29,7 30,3 30,1 29,9 31, X Összesen Átlagos életkor házasságkötéskor 32,9 33,5 33,5 33,1 34,5 23

24 A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti alakulása Családi állapot Borsod-Abaúj- Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Észak- Magyarország Ország összesen, 2005 Hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen , 2009 Hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen , 2005 tlen Házas Özvegy Elvált Összesen , 2009 tlen Házas Özvegy Elvált Összesen

25 k és férfiak nemek közötti különbségek Észak-Magyarországon A dolgozó orvosok megoszlása korcsoportok szerint, 2009 A dolgozó orvosok megoszlása, % Korcsoport, éves Borsod-Abaúj- Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Észak- Magyarország Ország összesen 29 1,3 1,3 2,5 1,5 8, ,4 4,0 4,4 7,2 9, ,0 9,3 8,4 9,0 9, ,4 12,5 9,4 11,4 10, ,9 15,6 10,8 14,5 12, ,1 15,9 18,2 16,9 14, ,9 18,8 16,7 16,3 13, ,8 11,7 15,3 11,7 11, ,3 5,8 9,9 6,1 6,4 70 5,9 5,0 4,4 5,4 5,1 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 29 1,7 0,8 2,8 1,6 4, ,2 3,6 3,2 5,0 7, ,8 8,0 9,1 8,6 9, ,0 10,3 12,6 11,6 11, ,3 13,7 11,5 12,0 11, ,2 17,6 14,6 15,7 12, ,9 14,0 14,2 13,4 12, ,1 14,0 11,9 12,6 10, ,8 8,8 9,5 8,9 9, ,1 9,3 10,7 10,5 10,3 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 25

26 Megnevezés Beíratott gyermek, fő Ebből: nő, % Borsod-Abaúj-Zemplén megye Az oktatásban résztvevők száma és aránya Beíratott gyermek, fő Ebből: nő, % Beíratott gyermek, fő Ebből: nő, % Beíratott gyermek, fő Ebből: nő, % Beíratott gyermek, fő Ebből: nő, % Heves megye Nógrád megye Észak-Magyarország Ország összesen Óvoda , , , , ,3 Általános iskola , , , , ,2 Gimnázium , , , , ,6 Szakközépiskola , , , , ,0 Szakiskola, speciális szakiskola , , , , ,0 Felsőfokú intézmény , , , , , Óvoda , , , , ,1 Általános iskola , , , , ,2 Gimnázium , , , , ,4 Szakközépiskola , , , , ,8 Szakiskola, speciális szakiskola , , , , ,8 Felsőfokú intézmény , , , , ,

27 k és férfiak nemek közötti különbségek Észak-Magyarországon A éves népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint, 2009 A éves népesség megoszlása, % Területi egység foglalkoztatottak munkanélküliek gazdaságilag aktívak gazdaságilag nem aktívak éves népesség együtt Közép- Magyarország 49,0 3,2 52,2 47,8 100,0 Közép-Dunántúl 44,8 4,8 49,5 50,5 100,0 Nyugat-Dunántúl 46,6 4,6 51,2 48,8 100,0 Dél-Dunántúl 40,4 4,9 45,3 54,7 100,0 Észak- Magyarország 37,4 6,1 43,5 56,5 100,0 Észak-Alföld 37,9 6,2 44,1 55,9 100,0 Dél-Alföld 40,6 4,9 45,5 54,5 100,0 Ország összesen 43,4 4,7 48,0 52,0 100,0 Közép- Magyarország 61,4 4,7 66,1 33,9 100,0 Közép-Dunántúl 57,9 5,7 63,5 36,5 100,0 Nyugat-Dunántúl 59,4 5,4 64,8 35,2 100,0 Dél-Dunántúl 52,2 6,6 58,8 41,2 100,0 Észak- Magyarország 49,0 9,4 58,3 41,7 100,0 Észak-Alföld 48,6 8,2 56,8 43,2 100,0 Dél-Alföld 53,7 6,2 59,9 40,1 100,0 Ország összesen 55,5 6,3 61,8 38,2 100,0 Az alkalmazásban állók havi átlagkeresetének alakulása Területi egység Havi bruttó átlagkereset, Ft Havi nettó átlagkereset, Ft férfi nő férfi nő Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Észak-Magyarország Ország összesen Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Észak-Magyarország Ország összesen