KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. A magyar állampolgárság megszerzése, 2005

Átírás

1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A magyar állampolgárság megszerzése, 2005 BUDAPEST, 2006

2 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN (10) ISBN (13) Készült: a KSH Népességstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Waffenschmidt Jánosné Osztályvezető: Branyiczkiné Géczy Gabriella Szakértő: Sárosi Annamária Készítette: Kincses Áron Telefon: Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet! A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Információszolgálat: , fax: Internet: 2

3 A magyar állampolgárság megszerzése 2005-ben 9822 fő kapott magyar állampolgárságot, míg az azt megelőző évben 5432 fő. A jelentős növekedésben döntő szerepet játszott, hogy jogszabály változás következtében egyszerűsödött és gyorsabbá vált az állampolgárság megszerzésének folyamata. A Magyarországra bevándorló külföldi állampolgárok majdnem fele szerez magyar állampolgárságot. A magyar állampolgárságról szóló törvény 1 a magyar nemzetiségű, magyar állampolgár felmenőkkel rendelkező, vagy visszahonosítható emberek esetén 1 éven át tartó Magyarországon való tartózkodást ír elő az igénylés alapvető feltételének (természetesen vannak más kritériumok is, mint például a büntetlen előélet, megélhetés biztosítása stb.). Ezzel együtt átlagosan 6,5 év telik el, amíg egy Magyarországra érkező külföldi állampolgár magyar állampolgárságot szerez. Elmondható tehát, hogy a bevándorlók nagy arányban igényelnek állampolgárságot, de nem azonnal, amint lehetőség adódik rá, hanem egy megfontolt döntés következményeként. A bevándorlók többsége a szomszédos országok magyar nemzetiségű lakosaiból kerül ki, ez megmutatkozik az állampolgárságot kapottak esetében is: közel 70%-uk román állampolgár volt, 10%-uk szerb-montenegrói, 9%-uk ukrán. Összességében a szomszédos országokból érkezik az új állampolgárok több mint 90%-a. Az állampolgárságot kapott emberek döntő többsége magyar anyanyelvű. A magyar állampolgárságot kapott nők aránya meghaladta a férfiakét. Az új magyar állampolgárok 22%-a 25 év alatti, több mint fele éves, egynegyedük pedig ennél idősebb életkorú. Az elmúlt két évben az arányok dominánsan nem változtak. Családi állapotukat tekintve a magyar állampolgárságot kapottak 56%-a házas, 35%-a hajadon, illetve nőtlen. Az elváltak és özvegyek aránya elenyésző. A honosítást kérők mintegy harmadának van kiskorú gyermeke, 20%-nak egy, 11%-nak két gyereke van, a három vagy annál több gyerekesek aránya minimális. Az új állampolgárok 41%-a középfokú végzettséggel, közel 30%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A 14 éveseknél idősebbek 2%-ának nincs alapfokú végzettsége, akiknek a kétharmada hatvan év feletti. Az új magyar állampolgárok több mint fele aktív kereső, közel negyede nyugdíjas, minden tizedik tanuló, a háztartásbeliek és munkanélküliek aránya együttesen 6%. 1 A évi XLVI. törvénnyel módosított a magyar állampolgárságról szóló évi LV. törvény 3

4 A magyar állampolgárság igénylésének okaként leggyakrabban azt jelölik meg, hogy magyar nemzetiségű családból származnak (67%), illetve magyar állampolgárral kötöttek házasságot (12%). Számottevő azok aránya is, akik korábbi magyar állampolgárságukra hivatkozva kérik a visszahonosítást. Az új, magyar állampolgárságot kapott népesség demográfiai jellemzői némileg eltérnek az országban élő honos lakosságétól. Sajátos a korösszetételük annyiban, hogy több mint 40%-uk a éves korcsoportba tartozik, és ez csaknem kétszeres arányt jelent az országoshoz képest. Az új magyar állampolgárok között jóval kisebb a nyugdíjkorhatárhoz közeli évesek, és a 25 éven aluliak aránya, mint az országos népességben. A 60 éven felüliek hányada viszont lényegében megegyezik az országossal. Főleg a korösszetétel jellegzetességeiből adódóan az új magyar állampolgárok között több a házas családi állapotúak, a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők és az aktív keresők aránya, mint az országos népességben. A kiskorú gyermekeket nevelő családok hányada lényegében megegyezik a honos népességével, azzal a különbséggel, hogy közöttük kevesebben nevelnek kettő vagy annál több 15 éven aluli gyermeket. Lakóhelyüket tekintve az új magyar állampolgárok főleg a közép-magyarországi régióba koncentrálódnak. Ezen belül több mint egynegyedük a fővárosban él, de Pest megyében is sokan választanak lakóhelyet. A vidéki városokban több mint 40%-uk, községekben 30%-uk lakik. Összességében a közép-magyarországi régió 28%-os népességarányával szemben az új magyar állampolgárságot kapott lakosság 41%-a telepedik le, illetve él ebben a régióban. Így magyarországi lakóhelyüket tekintve a középmagyarországi régiónak továbbra is meghatározó szerepe van, és ez a pozíció 2005-ben némileg tovább erősödött. A legkedveltebb lakóhelyet tekintve még két régió érdemel említést: Észak- és Dél-Alföld. 4

5 TÁBLÁZATOK 1. A magyar állampolgárságot kapott személyek megoszlása területenként és nemenként Területi egység Férfi Nő Összesen Férfi Nő Összesen Budapest 24,6 27,0 26,0 27,5 30,6 29,2 Pest 14,8 15,0 14,9 18,7 18,8 18,8 Közép-Magyarország 39,4 42,0 40,9 46,1 49,4 48,0 Fejér 4,0 4,6 4,4 3,8 3,1 3,4 Komárom-Esztergom 3,1 3,0 3,0 2,8 2,4 2,6 Veszprém 2,7 2,6 2,7 2,0 2,1 2,0 Közép-Dunántúl 9,7 10,3 10,1 8,7 7,6 8,1 Győr-Moson-Sopron 4,5 4,6 4,5 3,0 3,0 3,0 Vas 2,2 2,1 2,1 1,5 1,5 1,5 Zala 1,6 1,4 1,5 1,5 1,5 1,5 Nyugat-Dunántúl 8,4 8,1 8,2 6,1 6,0 6,0 Baranya 3,2 2,5 2,8 2,4 1,9 2,1 Somogy 1,7 1,8 1,8 1,9 1,5 1,6 Tolna 1,6 1,3 1,4 1,1 1,0 1,1 Dél-Dunántúl 6,5 5,6 6,0 5,4 4,3 4,8 Borsod-Abaúj-Zemplén 2,9 2,9 2,9 2,7 2,7 2,7 Heves 2,3 2,3 2,3 2,6 2,4 2,5 Nógrád 1,1 0,8 1,0 1,0 0,9 1,0 Észak-Magyarország 6,3 6,0 6,1 6,4 6,0 6,1 Hajdú 5,7 5,4 5,5 5,0 4,7 4,8 Jász-Nagykun-Szolnok 2,3 2,3 2,3 1,9 2,1 2,1 Szabolcs-Szatmár-Bereg 6,9 8,6 7,9 5,7 6,1 5,9 Észak-Alföld 14,9 16,3 15,7 12,6 13,0 12,8 Bács-Kiskun 3,8 3,6 3,6 4,2 3,8 4,0 Békés 4,0 3,3 3,6 4,0 4,0 4,0 Csongrád 7,0 4,9 5,8 6,6 6,0 6,3 Dél-Alföld 14,8 11,7 13,1 14,8 13,7 14,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Ebből: Városok (Budapesten kívül) Községek 45,1 30,3 42,4 30,5 43,6 30,4 44,4 28,1 42,1 27,3 43,1 27,7 5

6 2. A magyar állampolgárságot kapott személyek megoszlása korcsoport és iskolai végzettség szerint Korcsoport Iskolai végzettség Összesen X Nem fejezte be az alapfokút 11,4 0,6 0,1 0,3 0,1 0,1 0,9 13,6 Befejezte az alapfokút 1,9 4,1 1,1 3,0 1,6 1,0 4,3 17,0 Befejezett középfokú 0,0 5,2 6,7 13,1 6,3 2,8 6,7 40,8 Befejezett felsőfokú 0,0 0,7 6,4 10,2 3,5 2,5 5,3 28,5 Összesen 13,3 10,6 14,4 26,6 11,4 6,4 17,2 100, Nem fejezte be az alapfokút 11,0 0,3 0,1 0,1 0,0 0,1 1,0 12,6 Befejezte az alapfokút 1,4 3,9 1,0 2,6 1,3 1,5 4,5 16,2 Befejezett középfokú 0,0 4,5 6,3 15,3 5,4 3,0 8,1 42,7 Befejezett felsőfokú 0,0 0,7 6,6 10,2 3,8 2,0 5,3 28,6 Összesen 12,4 9,5 14,0 28,2 10,5 6,5 18,9 100, A magyar állampolgárságot kapott személyek száma a kérelmek indokai szerint Indok év az előző évi %-ában Házastársa magyar állampolgár ,4 Kiskorú gyermeke magyar állampolgár ,4 Örökbefogadó magyar állampolgár ,9 Menekült státuszát a magyar hatóság elismerte ,3 Magyar nemzetiségű, vagy szülei magyar állampolgárságúak ,1 Magyar állampolgár volt, de magyar állampolgárságát elvesztette ,9 Egyéb ,0 Összesen ,8 4. A magyar állampolgárságot kapott személyek száma közül az aktív keresők foglalkozási főcsoportok szerint FEOR év az előző évi %-ában Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetők ,7 Felsőfokú képzettség önálló alkalmazást igénylő foglalkozások ,3 Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozás ,1 Irodai és ügyviteli jellegű foglalkozások ,3 Szolgáltatási jellegű foglalkozások ,5 Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások ,0 Ipari és építőipari foglalkozások ,6 Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők ,5 Szakképzettséget nem igénylő foglalkozások ,3 Összesen ,8 6

7 DIAGRAMOK 1. A magyar állampolgárságot kapott férfiak és nők megoszlása előző állampolgárság szerint, 2005 Ukrajna 7,9% EU-15 0,8% Egyéb európai 7,7% Férfiak Európán kívüli 3,7% Szerbia és Montenegro 11,1% Románia 69,3% Egyéb európai 10,3% Nők Európán kívüli 1,6% EU-15 0,6% Ukrajna 8,7% Szerbia és Montenegro 8,5% Románia 70,4% 7

8 2. A magyar állampolgárságot kapott személyek megoszlása családi állapot szerint 60 Nőtlen/hajadon Házas Özvegy Elvált % A magyar állampolgárságot kapott személyek megoszlása gazdasági aktivitás szerint Aktív kereső Nappali tagozatos tanuló Háztartásbeli Nyugdíjas, járadékos Egyéb eltartott Munkanélküli 0,00 0,20 0,40 0,60 0,80 1,00 8

9 Módszertan A A magyar állampolgárság megszerzése című kérdőív bevezetése óta a kiadvány negyedszer jelenik meg, éves rendszerességgel Az adatgyűjtés célja az, hogy a korábbinál részletesebb információt szolgáltasson a Magyarországon állampolgárságot szerzőkről, és ilyen módon kiegészítse a nemzetközi vándorlási statisztika hagyományos adatforrásait. Magyarország egyedi migrációs helyzetének bemutatásához fontos adalékul szolgálnak a honosítottak visszahonosítottak anyanyelvére, iskolázottságára, munkaerő-piaci helyzetére, családi hátterére, áttelepülésének okaira vonatkozó adatok, melyeknek egyre nagyobb a jelentőségük az európai uniós csatlakozás és a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségek miatt is. Magyar állampolgárságot kapott személynek tekintjük azokat, akik honosítással (külföldi állampolgárként született), vagy visszahonosítással (korábbi magyar állampolgársága megszűnt) váltak magyar állampolgárokká. Az állampolgársági adatok alapjait a Belügyminisztérium (BM) nyilvántartásai képezik. A KSH-adatbázis a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal (BM KANYVH), Hatósági és Felügyeleti Főosztály, valamint a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BM BÁH) Idegenrendészeti főosztály adatállományainak összekapcsolása és harmonizálása alapján jön létre. Ez az adatbázis az 1960/02-as OSAPnyilvántartási számú Magyar állampolgárság megszerzése című kérdőív adataival konzisztens módon bővült, azaz a kérdőíves kiegészítő felmérésből származó bármely adatcsoport illeszkedik a KSH-adatbázison alapuló eddigi eredményekhez. Esetünkben a jó kitöltöttségű kérdőívet az ilyenkor szokásos RAS-módszerrel harmonizáltuk a már meglévő eredményekhez. Ez a metódus egy iteratív algoritmus, mely a két adatcsoportot összeilleszti. Az adatközlésben előfordulnak olyan kétdimenziós táblázatok, ahol az egyik változó csak a kérdőívben szerepel, a másik pedig megtalálható a régebbi KSH-adatbázisban is. Ilyen esetekben a módszertan alapjait a fentebb említett RAS-módszer szolgáltatja. 9