Szüleim emlékére! MOTTÓ:

Átírás

1 Szüleim emlékére! MOTTÓ: a Tanodák célja s rendeltetése az, hogy azokban a honi ifjúság, külön sorsa s állásához képest, józan s erkölcsös nevelést a magány és közszükségekhez mért tudományos oktatást nyerjen (Magyarország elemi tanodáinak szabályai 1851)

2

3 A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTÁR KÖZLEMÉNYEI 32. NAGY PÁL AZ OSKOLAI BIZONYSÁGTÓL AZ ÉRETTSÉGI VIZSGÁIG Sorozat szerkeszt Dr. Radics Kálmán Debrecen, 2011

4 A kötet megjelenését támogatta: Csiziné Nagy Judit, Gerhadrtné Nagy Erika, Gerhardt Renáta, Herbály Lászlóné, Herbály Tünde (Freiburg), Ifj Nagy Lajos, Kalóz Enik, Kalóz József, Kalóz Józsefné, Kalóz Péter, K házy Zoltán (Bécs), Kövér Bence, Dr. Kövér József, Kövér Lili, Kövér Patricia, Nagy Gábor, Nagy Gáborné, Dr. Nagy Hajnalka, Nagy Lajos, Nagy Lajosné, Nagyné Hetei Zita, Rácz Andrea, Rácz Zsolt, Ráczné Nagy Ildikó, Soós Zoltánné, Várfalviné Nagy Noémi Zita Lektorálta: Dr. Radics Kálmán levéltárigazgató Technikai szerkeszt Tóth Ágnes Tördel szerkeszt Katona Péter Készült 150 példányban Kaligráf Nyomdában Felel s vezet : Badarné Futó-Tóth Andrea ISBN ISSN

5 Nagy Pál Az oskolai bizonyságtól az érettségi vizsgáig AJÁNLÁS Nagy Pál: Az oskolai bizonyságtól az érettségi vizsgáig cím könyvéhez A tanulmány szerz je reálszakos középiskolai tanár, aki pedagógus pályája nagyobb felében kollégiumi nevel ként feln tt hallgatók között, velük foglalkozva tevékenykedett. Saját és családja alsóbb és középiskolai tapasztalatai, leginkább azonban a mély pedagógiai elhivatottság késztethette arra, hogy nyugdíjas éveiben ilyen hatalmas feladatra, a magyar közoktatásügy egészét átfogó kutatómunkára vállalkozzék. A kiindulási pont most is mint korábbi munkáiban, a múlt kézzelfogható dokumentumainak összegy jtése, rendszerezése, hiteles bemutatása volt. E kiterjedt gy jt munka során az oktatásügy egészen rendkívüli mennyiség dokumentumát halmozta fel, s tárja most az érdekl d k elé úgy, hogy azok a logikai és az id rendet hibátlanul követik, fölösleges ismétl dést vagy jelent s hiányosságot keresve sem találhatunk közöttük. Az írásos dokumentumok értelmezése azonban magának a magyar közoktatásügynek a bemutatását igényelte. Ez a munka másik, ugyancsak óriási energiát és id t kívánó része, amelyet a szerz az ide vonatkozó törvények, rendeletek sokaságára alapoz. A tanulmány szerkezete világos, áttekinthet, ezt a tartalomjegyzék is tükrözi. Az els az alsófokú oktatással foglalkozik, a történeti áttekintés után bemutatva annak dokumentumait, majd a magyar polgári iskolákra és az iparos tanulók oktatására is kitér. A második nagy fejezet tárgya a középfokú oktatás és annak dokumentumai. Ehhez kapcsolódik természetesen az érettségi vizsgák története és azok dokumentumai, de külön fejezetet szentel az érettségi utáni továbbtanulás, a fels fokú oktatásba lépés feltételeinek, azok változásainak is. Elénk tárja az iskolai dokumentumokban használt érdemjegyek változásait, b példatárat közöl a különböz korokban készült iskolai rendtartásokból és házirendekb l is. Nagy precizitással külön felsorolja az oktatást meghatározó törvényeket, rendeleteket és utasításokat. Az irodalomjegyzékben a felhasznált forrásmunkákat, tanulmányokat, nyomdai vagy elektronikus úton megismert adatközléseket találjuk. A kötet tartalmának megismerése tehát szinte hiánytalan ismereteteket nyújt a magyar közoktatásügy fejl désér l, és arra készteti az olvasót, hogy a ma megértése és a tovább vezet út keresése közben felhasználja a múlt tanulságait. Mélyen elgondolkodtató már az alsófokú oktatást bemutató fejezet elé választott mottó is 1851-b l. Ez az iskolák kett s célját, feladatát úgy jelöli 5

6 Ajánlás ki, hogy els helyre a nevelést teszi, ahhoz kapcsolja az egyén és a közösség számára szükséges tudományos ismeretanyag elsajátíttatását. Új iskolatípust jelentenek a 19. században a polgári fiú- és leányiskolák, amelyek a jobb módú állampolgárok számára szükséges általános m veltséget kívánták biztosítani. Ez is mutatja, hogy a mindig változó társadalmi állapotokhoz és igényekhez igyekeztek igazítani az oktatást. Világosan kirajzolódnak a tanulmányban, az oktatásügy fontos fordulópontjai is ben már a nyolcosztályos népiskoláról született törvény, amely azonban csak a II. világháború után a nyolcosztályos általános iskola megszületésével vált valósággá, a hattól tizennégy évig terjed tankötelezettség szigorításával együtt. Ez a korábbi polgári iskolák, illetve a nyolcosztályos gimnázium négy alsó évfolyamának teljes átalakulását is jelentette. Alapvet változást jelentett az iskolák 1948-ben végrehajtott államosítása, 1961-ben a tankötelezettség tizenhat, majd 1993-ban tizennyolc évre emelése. Az iparosok képzése a céhes id kben a mesterek joga, de a 18. század utolsó évtizedeiben már kötelez en el írták az inasok vasárnap délel tti rajzoktatásban való részvételét, kés bb már ezen kívül heti két napon négynégy órás oktatás is folyt. A középfokú oktatás történetét a szerz az 1849-ben kiadott Entwurftól tárgyalja az azt követ magyar törvények tükrében után hét kijelölt magyar városban már érettségizni lehetett. A reformkori küzdelmek eredményeként, 1844-t l Magyarországon hivatalos nyelv a magyar, érettségizni is lehet magyar nyelven. Meghatározó a középiskolai rendszer egységesítésében az évi XXX. törvény ben Klebersberg Kuno, 1934-ben Hóman Bálint miniszterek reformjai fejlesztették tovább, illetve egységesítették a középfokú oktatást, részben a leányok tanulásának kiterjesztése, részben a reálgimnáziumok megszüntetése által t l az egységes általános iskola bevezetése, a négyosztályos gimnáziumok m ködtetése után igen sok változás követte egymást a középfokú oktatásban. Például 1950-t l az ipari és mez gazdasági technikumok, t l a gimnáziumok humánus és reális tagozatú osztályai, a feln ttek esti és levelez formájú képzése, 1965-t l a koedukált oktatás általánossá tétele és a gyakorlati oktatás bevezetése jelentett ilyen változást. Az évi LXXIX. törvény a tankötelezettséget 18. évig terjeszti ki, az osztályok elnevezéstét 1-12-ig egységesíti. 6 Dr.Kiss Kálmánné Nyugdíjas középiskolai tanár Jász- Nagykun Szolnok megye Prima díjasa

7 Nagy Pál Az oskolai bizonyságtól az érettségi vizsgáig Az alsófokú oktatás rövid története Magyarországon az iskoláztatás kezdetei Szent István koráig nyúlnak vissza, amikor az iskolák a római katolikus egyház keretében m ködtek. Az iskola az egyház rendjébe tagozódó intézmény volt. A protestantizmus elterjedésével sz nt meg az addig egységes jelleg iskoláztatás. A magyar oktatásügyet el ször Mária Terézia 1777-ben kiadott rendelete a Ratio Educationis foglalta szervezeti egységbe. A rendelet hatálya kiterjedt az alsófokú oktatásra, az elemi (nemzeti) iskolákra is. Ez az iskolatípus egy-két vagy háromtanítós iskola volt 3-3 évfolyammal. A rendelet célkit zései között szerepelt az elemi szint oktatás színvonalának fejlesztése, a falusi iskolák számának növelése. Azt is el írta, hogy minden 6-12 év közötti gyermeknek kötelez iskolába járnia aug. 5-én kiadott tanügyi-igazgatási rendelet 9 tankerületre osztotta Magyarországot, amelynek élén a tankerületi királyi f igazgató állt, akinek a munkáját a népiskolai tanfelügyel segítette. A tankerületek székhelye Buda, Pozsony, Gy r, Pécs, Besztercebánya, Kassa, Ungvár, Nagyvárad és Zágráb voltak. Az 1777-es Ratio Educationis megszövegez i a tanítóképzés új intézménytípusát, a normaiskolát (kiemelt anyanyelvi iskolák) vezették be. A Ratio Educationis az els hivatalos tanügyi dokumentum, amelyben feladatként szerepel a tanulók min sítése, rangsorolása ban nyílt meg Budán az els magyarországi rajziskola /Schola Graphidis/ ban jelent meg az els állami népiskolai rendtartás ben a korábbi kilencr l hatra csökkentették a magyarországi tankerületek számát, ez a rendszer 1850-ig maradt változatlan ban el írták a céhekben tanuló inasoknak a vasárnapi rajziskola látogatását. Az január 15-én kelt 327. számú királyi rendelet iskola állítására kötelezte azokat a községeket, amelyekben a népiskolás korú gyermekek száma meghaladta az ötvenet. Az nov. 4.-én kihirdetett második Ratio Educationis fontos elemei közé tartozott, hogy a lányok iskoláztatására is különös gondot fordítottak. 7

8 Az alsófokú oktatás rövid története Lefektették a polgári iskolák alapjait, nemzetiségi és vallási türelmet hirdettek az oktatásban. A korábban kötelez német nyelv most válaszhatóvá vált, a gimnáziumokban az oktatás nyelve továbbra is a latin maradt. Az évi Ratio Educationis teret nyitott a magyar nyelv ill. az anyanyelv iskolai használatának. Egyszer sítette és ésszer sítette a tantárgyi rendszert. Részletesen tárgyalta a tanulók elbírálását, amelynek alapja az emlékez tehetség. A rendelet 6 tankerületre osztotta be az országot. Ez az új rendelet 1848-ig meghatározta a magyar közoktatás - és nevelésügy irányvonalát. Az évi II. törvénycikk a magyar nyelv és nemzetiségr l az alábbiakban rendelkezik: 9. Felsége méltóztatott kegyelmesen rendeléseket tenni már az iránt is, hogy az ország határain belöli iskolákban közoktatás nyelve a magyar legyen. Magyarország elemi tanodáinak szabályai július l6-án jelent meg a Helytartótanács els magyar nyelv népiskolai rendelkezése, Magyarország elemi tanodáinak szabályai címmel. A szabályzat 10 fejezetb l és 88 paragrafusból áll. Ebb l kiemelésre érdemes az I. fejezet 1. -a: Valamint átaljában a Tanodák célja s rendeltetése az, hogy azokban a honi ifjúság, külön sorsa s állásához képest, józan s erkölcsös nevelést, a magány és közszükségekhez mért tudományos oktatást nyerjen, s így az élet m ködéseire, és jöv pályájára szív és értelmileg kimiveltessék, úgy különösen az elemi Tanodák feladata az, hogy azokban az említett nevelésnek s különféle további folytonos oktatásnak biztos alapja aránylag megvettessék. III. fejezet: Oktatás tárgyai, vagyis tanulmányok az elemi Tanodákban. 21. Az alsó elemi Tanodák els osztályában taníttatik: a) A' keresztény hitvallás az alsó tanodák számára kit zött kis katechismusból, az evangelium könny magyarázatával. b) Sz. Irás, ó szövetség, érdekes kivonatban. c) Erkölcstan rövid példákban: e' három tárgy az egyházi tanító által külön órákban el adva. d) Olvasás elemei, azaz: bet ismertetés, egybefoglalás, szóejtés magyar és anyanyelven, hol amaz nem anyai. A' falusi Tanodákban egyedül anyai nyelven. e) Írás: bet képzés, és szóba foglalás. f) Számtan els elemei. 8

9 Nagy Pál Az oskolai bizonyságtól az érettségi vizsgáig g) Ez osztály számára készített olvasó könyvb li kérdezget magyarázat olvasás közben. 22-ik A' II-ik elemi osztály tanulmányai ezek: a) A' keresztény hitvallás valamivel b vebben, a' kit zött könyv szerint. b) Sz, Irás, új szövetség alkalmas kivonatban. c) Erkölcstan, buzdító példákban 's az evangeliom könny magyarázatával. Mind ez a' lelkitanítótól el adva. d) Folytonos olvasás nyomtatványokból és kéziratokból anya- és magyar nyelven. A' falusi Tanodákban egyedül anyanyelven. e) Szintúgy az irás is. f) Számtan, az egész, elvont, és megnevezett számok els négy számvetés nemei. A' forgásban lév pénz nemeinek 's mértékeknek fölbontása 's átváltása, emlékezetb li gyakorlás; jövedelem 's kiadások jegyzékének módja, tört számok, és arany szabály. g) Olvasás, az olvasó könyv közbevet leges magyarázgatása, taglalása. h) Áhitatos éneklet' szerény, ill, kellemes és buzgó hangoni gyakorlata. 23-ik Minden alsó elemi tanodákban, tehát a' föls kkel kapcsolatban lév kben is ugyanazon, minden osztály számára külön szerkesztett, tanodai könyvek használandók. Ugy a' tanmád is (methodus) mind ezekben egy forma. Mindazáltal az olvasó könyv tárgyaiból, a' tanítványok rendeltetésére Egyelve, hasonszellemüek választathatnak, 's a' jöv élet szükségeire tekintve b vebb magyarázgatással olvastathatnak. 24-ik A' harmadik elemi osztályban taníttatik: a) A' keresztény hitvallás b vebben el adva, erkölcsi tan minden kötelességekre és erényekre f bb vonalokban kiterjesztve. A' sz. Írás mind a' két szövetsége és az evangeliom könnyebb magyarázata a' tanodai lelki Tanító által. b) Olvasás anya- és magyar nyelven. c) Irás, szinte anya- és magyar nyelven a' szép és helyes irás szabályai szerint. d) Latin szavak olvasása és irása azoknak, kik a' közép, tudományos tanodákba (gymnasia) lépendnek. e) Anya nyelvtan. f) Magyar-nyelvtan, hol ez nem anyai. A' kapcsolt részekben e' helyett igazi és tiszta horvát nyelvtan. g) A' közéletben el forduló szükségekre nézve eszme és gondolat fogalmazás gyakorlatilag. h) Számtan: az arany és társasági számfejtés (szabály) példákkal; mértékek ismerése és alkalmazása a' különféle honi mértékek és pénznemek egymáshozi arányuk, 's fölváltásuk; az emlékezetb li gyakorlás folytatása. 9

10 Az alsófokú oktatás rövid története i) Olvasó és egyéb tanodai könyvekkel ez osztály is el lesz látva. 25-ik A' IV-ik elemi osztály els évi folyamában a' tanulmányok ezek: a) A' keresztény hitvallás és erkölcstan, az ezen osztály számára szerkesztett könyv szerint. b) Számtan: az arányokról és viszonyokról, az úgy nevezett arány és társasági összített számfejtés, a' vegyítés és csere számszabályai. c) Szép és helyes irás, el mondás, vagyis hallás után. d) Magyar és német nyelvtan, azaz: e' két nyelv szabályai. (Horváth országban a' tiszta horvát és német nyelvtan, és a' magyar nyelv elemei.) e) Fogalmazás példákkal 's hon kidolgozandó föladatokkal. f) Polgári építészet g) Rajzolás, kivált a' mesterségek 's m vészetekben többnyire olly igen szükséges körvonal- 's vázlatrajzolás. h) Népszer földmértan i) Magyarország 's Ausztriai birodalom földleirása. j) A' szépolvasás gyakorlására, taglaló magyarázatra, és a' gondolatok' utánzássali fogalmazására egy a' legjelesb magyar és német irókból kiszemelt levelek, leiratok, beszélyek 's történetek példaként használandók. 26-ik A' IV-ik osztály második évi folyamában taníttatnak: a) A' keresztény hitvallás és erkölcstan. b) A' számtan' minden egyszer és összitett megfejtés' szabályai, a' kereskedés, üzérkedés 's nagyobb gyárokban el forduló esetekre alkalmazva; az egyszer és összített kamat számvetés; az el z legi és láncz számfejtés, c) Szépirás d) Magyar és német nyelvtanból: a' szókötés szabályai, levélszerkesztés 's b vebb fogalmazástan példákkal és hon kidolgozandó föladatokkal. (Horvátországban a' tiszta horvát és német nyelvkötés szabályai 's magyar nyelv elemei.) e) Rajzolás f) Polgári épitészet g) Tömény (Stereometria) mértan, vagy is a' zömök testek származása, köbmérése és viszonyai. h) Er m tan: azaz egyszer és néhány összített er m vek ismerete; ez er - és súlyarány, 's ennek alkalmazása és használata. (Magyarország elemi tanodáinak szabályainak III. fejezete eredeti formában megtalálható az 1. mellékletben.) A szabályzat lényeges intézkedéseket hozott. Az elemi iskolát két tagozatra bontotta, melynek tanítási nyelve a tanulók anyanyelve lett. A nemzeti- 10

11 Nagy Pál Az oskolai bizonyságtól az érettségi vizsgáig ségek lakta területek iskoláiban a magyart is tanítani kellett, de a latint csak a fels elemi 3. osztályában, a gimnáziumba készül knek kellett elsajátítania. Az alsó elemi tananyaga mindenki számára azonos volt. A szabályzat a népiskolai struktúra alapjának az alsó elemi iskolát deklarálta, melyet falun, városon egyaránt meg kellett szervezni. Ennek két évfolyama volt. A fels elemi két évfolyamát azoknak kellett elvégezni, akik mesterséget akartak tanulni vagy fels bb iskolát végezni. A negyedik évfolyamot két év alatt végezhették el azok, akik nem kívántak b vebb oktatást nyerni. A fels osztályokban a tananyag mechanikával, építészeti ismeretekkel, természettannal, földrajzzal egészült ki. El írta a n i tanodákat, ahol a tananyag a n i pozícióhoz, szerepkörhöz kapcsolódott. Ez az iskolatípus már valóban megfelelt a polgári igényeknek is. Az alsó elemi elvégzését minden 6-l2 éves korú gyermek számára kötelez vé tették, az iskolába járás mulasztásáért pénzbüntetéssel sújtották a szül ket. A népiskolai közoktatás tárgyában kiadott évi XXXVIII. törvénycikk az els olyan törvény, amely a magyar oktatásüggyel átfogóan foglalkozik évi XXXVIII. törvénycikk A tanítás kötelezettsége és szabadsága szerint 1. Minden szül vagy gyám, ide értve azokat is, kiknek a házában gyermekek, mint mestertanítványok vagy házi szolgák tartatnak, kötelesek gyermekeiket (ha nevelésükr l a háznál vagy magán tanintézetben nem gondoskodnak) nyilvános iskolába járatni, életidejük 6-ik évének betöltését l egészen 12-ik, illet leg 15-ik év betöltéséig. 4. Ha a szül nem tesz eleget, els ízben 50 koronára, második ízben 1 forintra harmadik ízben 2 forintra, negyedik ízben 4 forintra büntetik meg. 6. Tanszabadság elve: a szül knek joga a gyermekeit háznál vagy bármely más vallású magán, vagy nyilvános intézetben neveltetni. Err l azonban bizonyítványt kell felmutatni, hogy legalább olyan oktatásban részesülnek, mint a nyilvános elemi népiskolában részesülnének. A háznál tanulóknak évente vizsgát kell tennie. 8. Népoktatási tanintézetek: az elemi és fels bb népiskolák, polgári iskolák és tanítóképezdék. 9. A népoktatási tanintézetek vagy nyilvános vagy magán iskolák. 10. Népoktatási nyilvános tanintézeteket a törvény által megszabott módon állíthatnak és fenntarthatnak a hazában létez hitfelekezetek, társulatok és egyesek, községek, és az állam. 11

12 Az alsófokú oktatás rövid története A III. fejezet az alábbi alapvet, fontos kitételeket tartalmazza: A népiskolákban a tantárgyak legalább is a következ k legyenek: hit-és erkölcstan olvasás és írás fejbeli és jegyekkel való számolás, és a hazai mértékek ismerete nyelvtan természettan és természetrajz elemei, figyelemmel az életmódra és vidékére, ahol a tanulók élnek hazai földleírás és története gyakorlati útmutatások a mez gazdaság és különösen a kertészet köréb l polgári jogok és kötelességek ismertetése ének testgyakorlás, tekintettel a katonai gyakorlatra hogy az iskola táblákkal, a mennyire lehet földgömbökkel, térképekkel, természetrajzi ábrákkal s általában a legszükségesebb taneszközökkel fel legyen szerelve hogy az iskolákban a szorgalomid faluhelyen éven át legalább nyolc, városban legalább kilenc hónap legyen Az V. fejezet a községi népoktatási tanintézetekkel szembeni követelményeket fogalmazza meg: Olyan községekben, ahol a hitfelekezetek nem tartanak fenn népiskolát, a község köteles a tanintézetet felállítani felekezetei különbség nélkül. egy tanteremben 60 gyermek, 1 gyermekre 8-12 négyszögölnyi helyet számítva, tágas, világos és könnyen szell ztethet tantermet kell építeni fiú és leánygyermekek külön teremben tanítandók szegénységüket kimutató gyermekek ingyen kapnak tankönyvet egy tanító 80 növendéknél többet nem taníthat minden község köteles iskolai alapot létesíteni az iskolaépület és a tanítólak építése és fenntartása a községet illeti ha öner b l nem képes mindenre, állami segítségért folyamodhat A) Elemi népiskolák 44. Oly községekben, melyekben megfelel tanintézettel bíró egyház vagy egyházak hívein kívül, legalább 30 tanköteles gyermek is van, a község köteles közös népiskolát állítani. 12

13 Nagy Pál Az oskolai bizonyságtól az érettségi vizsgáig 47. A tanyai lakosok gyermekeinek oktatásáról azon községek kötelesek gondoskodni, melyekhez a tanyák tartoznak, vagy tanyai iskolák állításával vagy járó-kel (ambuláns) tanítók alkalmazásával. 48. Az elemi népiskolai oktatás két tanfolyamot foglal magában, úgymint a hat évig tartó mindennapi és a 3 évre terjed ismétl iskolai tanítást. A mindennapi iskolába kötelesek járni 6-12 éves korig, kivétel, akik 4 év elemi oktatás után fels bb tanintézetbe (polgári, középiskola) lépnek, s ott legalább 2 évig tanulnak. 50. A 12. év ket betöltött gyermekek, akik a mindennapi iskolában a tanfolyamot befejezték, ismétl iskolába kötelesek járni. 51. Szegénységüket kimutatni tudó gyermekek tandíjat nem fizetnek. 52. Tanórák száma hetenként: mindennapi iskolában 20, legfeljebb 25 lehet. Az ismétl iskolában hetenként télen 5, nyáron 2 óra éves korig télen-nyáron kötelesek iskolába járni, a 10 évesnél id sebb gyermekek nyáron a legnagyobb dologid ben csak vasárnapi iskolába járjanak 54. A szorgalmi id : faluban legalább 8, városban 9 hónap legyen. 55. A községi elemi népiskolákban köteles tárgyak: hit- és erkölcstan írás és olvasás fejbeli és jegyekkel számolás és a hazai mértékek és pénznemek ismerete nyelvtan beszéd- és értelem gyakorlat hazai földleírás és történet némi általános földleírás és történet természettan és természettan elemei (életmód, vidék) gyakorlati útmutatások a mezei gazdaság és kertészet köréb l polgári jogok és kötelezettség tanítása ének testgyakorlat, tekintettel a katonai gyakorlatokra 58. Minden növendék anyanyelvén nyerje az oktatást, amennyiben ez a nyelv a községben divatozó nyelvek egyike, ahol több ajkú a lakosság és a község megengedi, különböz ajkú segédtanítók is választhatók. B) Fels bb népiskola 59. Oly falvak és városok, melyek legalább ötezer lakost számlálnak, kötelesek fels bb népiskolát, vagy polgári iskolát állítani. Egymástól legfeljebb egy fél mérföldre lév községek együtt is állíthatnak iskolát. 13

14 Az alsófokú oktatás rövid története 61. A tanfolyam a fiúk számára három, a lányok számára két év. Az iskolához be kell mutatni a hatosztályú népiskolai bizonyítványt, vagy felvételi vizsgát kell tenni a fels népiskola alapjául szolgáló tantárgyakból. Fiúk és lánygyermekek elkülönítve tanítandók. Tantárgyak a fiúk számára: hit és erkölcstan szépírás és rajz anyanyelv ahol a tanítási nyelv nem a magyar, ott magyar nyelv számtan és mértan, alkalmazási gyakorlatokkal természettan és természetrajz, különös tekintettel a földm velésre és iparra földrajz és történet (általános és hazai) mezei gazdaságtan alapvonalai hazai alkotmánytan egyszer könyvvitel testgyakorlat, tekintettel a katonai gyakorlatokra ének Lányoknak: hit- és erkölcstan szépírás és rajz számtan anyanyelv amely iskolában a tanítási nyelv nem magyar, ott a magyar nyelv földrajz és történet természettan, természetrajz (különös tekintettel a kertészetre és a n i foglalkozásra) ének n i kézimunkák Egy fels bb népiskolában legfeljebb két rendes és egy segédtanító m ködik. Tanóra egy-egy osztálynak hetenként legalább 18, és legföljebb 24 óra lehet a hittani órákkal együtt. Egy tanító hetenként 30 óránál többet nem köteles tanítani. A fels bb népiskola nem bizonyult életképesnek, száma jelentéktelen maradt, az els világháború után meg is sz nt. A magyar nyelv kötelez tantárgyként való tanítását az évi XVIII. törvény vezette be. 14

15 Nagy Pál Az oskolai bizonyságtól az érettségi vizsgáig Az alábbi részlet a Hódmez vásárhelyi fels bb népiskolák, évi értesít jéb l származik: a gazdasági és ipari szakosztállyal megtoldott fels bb népiskola ik évi életéb l: A Fels bb népiskolába a tanév elején a beiratkozások és a felvételi vizsgák augusztus hó 29-ikét l - szeptember hó 4-ig tarttattak meg, az el adások pedig szeptember hó 5-én kezdettek meg s fennakadás nélkül folytattattak az egész iskolaévben, mert habár városunkban a ragályos vörheny és roncsoló toroklob uralkodtak, e járványos betegségek nem lepték meg tömegesebben tanítványainkat. Gond fordíttatott arra, hogy az ezen betegségekbe esett tanulók a tanórákat felgyógyulásukig ne látogassák, valamint olyanok se jöjjenek fel az iskolába, akiknek lakásukon e betegségek uralkodtak. A tantárgyak tanításánál, mint eddigelé mindig a lefolyt tanévben is gyakorlati tanmódot követtünk, mely - bár a tanítónak sokkal inkább nehezére esik, mint a másféle módszer de fokozza a tanulók el adó és er sbíti értelmi tehetségét. Az I. II. III. osztályban a törvény szabta tárgyakon és közórákon kívül a sz lészet, kertészet, méhészet és fatenyésztés mintagazdasági intéz által 16 órán át gyakoroltattatott. Intézetünkben a tanulók évi szorgalma átlag középszer nek mondható, magaviseletük tekintetében azonban sok kívánnivaló van mindig. Ennek okát abban véljük, hogy különböz helybeli és vidéki iskolákból jött tanulóink nem eléggé fegyelmezettek. Ez az, amivel tanítótestületnek éppúgy, mint az egyes tanítóknak évközben még mindig küzdeni kellett. Legrosszabb magaviselet volt a gazdasági (IV-ik). szakosztály, melyeknek sokszor volt szüksége a komolyabb megintésre. Szorgalmuk is a leglazább volt. Az ismétl iskolák. Ilyen iskola a városban 12, s a tanyák között 4 van felállítva, az egyes hitfelekezetek iskolai helyiségeiben, s tanítói vezetés mellett, kik a tanítást vasárnak délel tt óráig, és szerda délután 4-6 óráig teljesítik. Tanulóit legnagyobb részben a mesterségen lév inasok képezik, s éppen ezen körülmény egyik legf bb oka annak, hogy dacára a népoktatási törvény ide vonatkozó részének, az ismétl iskolák nagyon gyéren látogattatnak, mert az iparosok még mindig vonakodnak eleget tenni a törvény, s kor követelésének, ahelyett, hogy maguk szorgalmaznák a náluk lév iparos tanulókat az iskolába járásba való pontos feljárásra, inkább elvonják attól. Hogy e bajon segítve legyen, az iskolaszék éves tankötelesek névjegyzékének egy példányát az iskolába járatás ellen rizhet sége végett tegye közhírré, hogy a szül k iskolaköteles gyermekeiket rendes id ben iskolába adják. 15

16 Az alsófokú oktatás rövid története A fels bb leányiskola tanévének rövid története. Fels bb leányiskolánk hetedik évét végezte be ezen elmúlt iskolai évvel. Mi tanítók örömmel tapasztaltuk, hogy munkánk lépésr l lépésre könnyebbül az által, hogy az ezen intézetet fenntartó hatóság minden t le telhet módot és alkalmat elkövet arra nézve, hogy nehéz feladatunknak mindinkább megfelelhessünk. Tanító testületünk, mint eddigelé mindig, a múlt tanévben is azon törekedett, hogy a kit zött cél felé vezesse a növendékeket, s magát az intézetet keresetté és jóhír vé tegye a nagyközönség el tt. Intézetünket ezen elmúlt tanévben azon kitüntetés is érte, hogy a Budapesten tartott országos n ipar-kiállításon az intézeti növendékek által készített kézimunkák ügyes készítéséért bronzéremmel és díszokmánnyal tüntettetett ki. A növendékek iskolalátogatásban tanúsított szorgalma a múlt évekéhez képest nagymértékben csökkent, ez azonban nem a hanyagságban találja okát, hanem azon kedvez tlen körülményben, hogy számosan estek közülük betegségbe, s némelyeket a betegség nagyon hosszú ideig otthon tartott. Ilyen betegségek valának: a toroklob, vörheny és himl, melyek szerencsére nem kívántak áldozatot. Tanulásbeli szorgalmukat illet leg néhány növendéket kivéve jól nyilatkozhatunk. Szükségesnek véljük még azt is megemlíteni, hogy ezen tanévben a rajz az el készít osztályban is taníttatott, továbbá, hogy a konyhakertészet rendszeres tanítását is ezen évben kezdtük meg, gyakorló helyül szolgálván az iskolai helyiségnél lév kert. C) Polgári iskolák A polgári társadalom meger södése hívta életre azt az iskolatípust, amely a legfontosabb alapismereteket nyújtó népiskola és a nagyobb tanulmányokra el készít klasszikus, latin középiskola között helyezkedett el, és gyakorlati képzést nyújtott els sorban a polgárság alsóbb rétegei számára. Az új iskolafajta születése Európában a 18. századra esett. Ilyennek indult a reáliskola, amely a következ században középiskolává fejl dött. Ide sorolható a francia fels bb népiskola, a német bürgerschule, stadtschule, mittelschule. A polgári iskolában szinte kezdett l fogva bevezették az anyanyelvi oktatást. Nagyobb teret kapott a természettudomány, a szemléltetés elve, és az élettel való kapcsolatában egy praktikus szemléletet alakított ki. A polgári iskola négyosztályos változata terjedt el. Oka az iskolarendszer szerkezeti felépítésében (4+4+4), illetve a min sít jog szegénységében keresend, mivel a hatosztályos polgári iskola nem jogosított egyéves katonai szolgálatra. Hazánkban a polgári iskola története visszanyúlik az évi XXXVIII. törvényt megel z évtizedig. 16

17 Nagy Pál Az oskolai bizonyságtól az érettségi vizsgáig A polgári nemzetté válás folyamata az egész kultúra polgári korszer sítésének kérdését is napirendre t zte. Nagyobb szerephez jutottak a gyakorlati ismeretek. Nagyobb figyelem fordult a természettudományos ismeretek felé, fellazították az antik m veltség és a latin nyelv egyeduralmát. A polgári törekvések a latin nyelv mellett az anyanyelvi oktatást szorgalmazták. Az alsóbb fokú iskolát meghaladó oktatás egyre inkább differenciálódott - polgári iskola, reáliskola, majd a különféle szakiskolák. Magyarországon az els polgári iskolát (Bürgerschule) a német ajkú evangélikus városi polgárság létesítette a 18. század végén. Az evangélikus egyházközösség 1785-ben Pozsonyban, 1738-ban Sopronban állítottak fel ilyen típusú iskolát. Kezdetben a református és katolikus egyház nem tanúsít érdekl dést eziránt az iskolatípus iránt,ami adódott abból is, hogy a városi polgárság inkább német ajkú és evangélikus vallású volt. A polgári iskolában a nevelés célja, hogy a kikerül diákok a mesterségüket kell észszer séggel tudják zni. A polgári iskolában nagyobb hangsúly esett a gyakorlati ismeretekre, számolásra, fogalmazásra, fizikára, természetrajzra, földrajzra, egészségtanra és modern nyelvre. A polgári iskolával foglalkozó els hazai m szerz je Liedermann Márton l csei rektor volt. A polgári iskola a három osztályos és a hat évfolyamú elemi iskolára épült. Schwartz Gyula 1861-t l a polgári iskola törvénybe foglalt megszervezése mellett foglalt állást nékünk minden megyében kell egy reáliskola és 3-4 polgári iskola, mint ahány gimnázium van. A polgári iskola ne magánvállalkozás legyen, ne is a felekezetek ügye, hanem a törvényhozás útján rendezett mer ben világi fogalom. Az évi XXXVIII. törvény 5. fejezetében öltött testet a polgári iskolai gondolat. Az intézménytípus hazai története1945-ig tart, az utolsó polgári iskolai bizonyítványt 1948-ban adták ki. Nagyobb községek, melyeknek anyagi ereje megengedi, kötelesek fels népiskola helyett polgári iskolákat állítani és tartani fenn, a község lakosai számára felekezeti különbség nélkül. 68. A polgári iskolákban a tanfolyam fiúk számára hat év, lányok számára négy év. Felvételt az nyerhet, aki a népiskola els négy osztályát elvégezte, vagy felvételi vizsgát tesz a megfelel ismeretekb l. Egy tanító 50 növendéknél többet nem taníthat. A fiú és a lány növendékek külön tanítandók. A polgári iskola egy-egy osztály növendékeinek tanórája legalább 24, legfeljebb 26 lehet, beleértve a hit- és erkölcstant is. 74. A polgári iskola tantárgyai: hit- és erkölcstan 17

18 Az alsófokú oktatás rövid története anyanyelvi nyelvtan és irodalom ahol a tanítási nyelv nem magyar, ott a magyar nyelv ahol a tanítási nyelv a magyar, ott a harmadik évfolyamtól kezdve a német nyelv számvetés, kiterjesztve a polgári politikai számvetésig mértan, hazai és egyetemes földrajz, hazai és egyetemes történelem, hazai és egyetemes természetrajz, tekintettel az iparra, kereskedésre és gazdaságra természettan, tekintettel az iparra, kereskedésre és gazdaságra vegytan, tekintettel az iparra, kereskedésre és gazdaságra mezei gazdaság és ipartan, tekintettel a község és vidéke szükségére statisztika, köz-, magán- és váltójog alapvonalai könyvvitel rajz, mértannal összhangba véve és szépírás ének, test- és fegyvergyakorlat. Rendkívüli tantárgyak, amit a község ereje enged, és rendkívüli órákban a latin, francia, zene, ipargyakorlat. A mez gazdasági ismeretek gyakorlókertekben, ipartant az iskola mellett felállított iparos tanm helyekben kell tanítani. Fontos dokumentum a Tanterv a polgári fiúiskolák számára - kiadta a Vallás és Közoktatási miniszter év szeptember 12-én számú rendeletével. Az 1879-es tanterv szerint a polgári iskola célja a közéletre tartozó olyan általános m veltség nyújtása, amelyre a tudományos pályára nem törekv, minden jobb módú magyar állampolgárnak szüksége van. A hat évfolyamos reáliskola és az évi XXX. törvény rendelkezései a hatosztályos polgári iskola el tt minden magasabban kvalifikált pálya útját elzárták, az alsófokú tisztvisel i állásokra (állami szolgálatú kezel személyzet, vasúti, postai altiszti) pedig a négy polgári osztály elvégzése is elegend volt. Az 1883-as törvény kiváltságos helyzetet biztosított a gimnáziumoknak és az ekkor 8 osztályra emelkedett reáliskoláknak. Rendezni kellett a polgári iskolából a gimnáziumba, ill. a gimnáziumból a polgáriba átlép k helyzetét is. Ha egy polgári iskolai tanuló gimnáziumba akart átmenni latin nyelvb l, ha reáliskolába, francia nyelvb l kellett vizsgát tennie.(vkm /1876. rendelete) Gimnáziumból és reáliskolából az léphetett át polgáriba, akinek els rend bizonyítványa volt, vagy másodrend bizonyítvány esetén nem volt elégtelen osztályzata, kivéve görög és latin nyelvet, illetve a franciát. Apponyi Albert második kultuszminisztersége idején 1918-ban, új tanterv kiadására került sor. Eszerint: A polgári iskola célja, hogy növendékeit 18

19 Nagy Pál Az oskolai bizonyságtól az érettségi vizsgáig gyakorlati irányú általános m veltséghez juttassa, és ezzel egyrészt közvetlenül a gyakorlati életre, másrészt a középfokú reáliskolákra el készítse. A tanterv olyan m vel dési anyagot állított össze, amely a IV. osztály végéig is befejezett egészet alkotott. Az 1918-as tanév órarendje a VMK rendeletében jelent meg. A Tanácsköztársaság a nyolcosztályos, általános népiskola bevezetésével a polgári iskola megszüntetése mellett foglalt állást. Az 1868-as törvényben megfogalmazott polgári iskola jelent ségét, fontosságát mutatja az is, hogy 1927-ben ismét az országgy lés hozott törvényt a m ködésér l. Az évi XII. törvénycikk a polgári iskolák feladatát a következ kben határozta meg: A polgári iskolának az a feladata, hogy a tanulót vallásos, erkölcsös és nemzeti szellemben gyakorlati irányú általános m veltséghez juttassa és ezzel közvetlenül a gyakorlati életre vagy pedig a középfokú szakiskolákra el készítse. A polgári leányiskola feladata azon felül m velt, magyar polgári háziasszony nevelése. A polgári fiúiskola rendes tárgyai: leányiskola rendes tárgyai : hit-és erkölcstan hit és erkölcstan magyar nyelv magyar nyelv történelem német nyelv földrajz történelem számtan és mértan, könyvvitel földrajz növénytan és állattan számtan és mértan ásványtan és vegytan növénytan és állattan természettan ásványtan és vegytan élet- és egészségtani ismeretek élet- és egészségtani ismeretek 19

20 Az alsófokú oktatás rövid története közgazdasági és jogi ismeretek háztartási nevelési ismeretek mez gazdasági és ipari ismeretek rajz ének szépírás rajz, szépírás n i kézimunka testgyakorlás ének kézimunka testgyakorlás A rendes tárgyakon kívül a polgári iskolákban rendkívüli tárgyak (valamely él nyelv, gyors-és gépírás, zene stb.) is taníthatók. 3. A polgári iskola évfolyamai: mind a fiú- mind a leány-polgári iskolának négy osztálya és ugyanannyi évfolyama van. 4. A polgári iskolába való felvétel: A polgári iskola els osztályába csak olyan tanuló vehet fel, aki nyilvános népiskolától bizonyítványt kapott arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát sikerrel végezte. 5. A tanítási órák heti száma a tanulókra nézve a rendes tárgyakból, a testgyakorláson kívül, a polgári iskola I. és II. osztályában legfeljebb 26. III. és IV. osztályban A fiuk és leányok együttes oktatása kivételesen, átmenetileg megengedett az iskola kell benépesítéséig. Polgári iskolát állíthat: állam, törvényhatóság, község, felekezet, társulat és magános. A tanterv kimondja, hogy a polgári iskola egy sajátos iskolatípus, nem szakiskola, hanem az általános képz iskolák közé tartozik. Fokozott szellemi tevékenységre, önálló kezdeményez képességre kívánja nevelni tanulóit. A megértést, ügyességet és öntevékenységet kell bennük fejleszteni Fontos szerepe van a kísérleteknek, kirándulásoknak, szemléltetésnek, mindig keresik a gyakorlati élettel való kapcsolatot. A nevelés feladatait részletesen fejtette ki a polgári iskoláról szóló törvény 1930-ban megjelent végrehajtási utasítása (VKM /1930.) A nevelés f pillérei: erkölcsi tulajdonságok, felel sségérzet, kötelességtudás, egyszer ség nemzeti szellem nevelés: a nemzeti múlt tisztelete A végrehajtási utasítás az országot 4 polgári iskolai tankerületre osztotta: Budapest, Debrecen, Pécs és Szeged székhellyel. Az VI. törvény, a tanügyigazgatás átszervezésével 8 kerületet szervezett az országban, élén a tankerületi f igazgatóval. 20