Demográfiai jövőkép. Magyarország demográfiai jövőjét meghatározó tényezők alakulásának áttekintése és értékelése a fenntarthatóság szempontjából

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Demográfiai jövőkép. Magyarország demográfiai jövőjét meghatározó tényezők alakulásának áttekintése és értékelése a fenntarthatóság szempontjából"

Átírás

1 Magyarország demográfiai jövőjét meghatározó tényezők alakulásának áttekintése és értékelése a fenntarthatóság szempontjából Spéder Zsolt (szerk.), Bálint Lajos, Földházi Erzsébet, Gödri Irén, Kovács Katalin, Makay Zsuzsanna, Monostori Judit, Murinkó Lívia, Pongrácz Tiborné (KSH Népességtudományi Kutató Intézet) Budapest, május

2 Tartalom VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Termékenységi tendenciák és családpolitika Magyarországon és Európában Termékenységi tendenciák Magyarországon és Európában Az élveszületések számának csökkenése A termékenység alakulása Kitolódó gyermekvállalás Befejezett termékenység Házasságon kívüli születések és válások Családpolitikai körkép Európában A magyar családpolitikai rendszer Jövőbeli kilátások Összegzés Párkapcsolatok változóban Változások a házasodási magatartásban Élettársi kapcsolatok Látogató párkapcsolatok Szinglik Párkapcsolatok felbomlása, válás A válás okai A párkapcsolati formák népszerűsége, megítélése a közvéleményben Válással kapcsolatos vélemények A párkapcsolati formákban bekövetkezett változások, társadalmi, demográfiai következményei A családszerkezet változása A háztartások összetételének alakulása Egyszemélyes háztartások A családtípusok sokfélesége: házaspáros típusú és egyszülős családok, többgenerációs együttélések A szülők párkapcsolatának felbomlása és az egyszülős családok az érintett gyermekek szempontjából Összegzés Egészségi állapot és mortalitás Bevezetés Magyarország halálozási helyzete és a más országokhoz képest mutatott többlethalálozás mintázatta Kiemelt betegségcsoportokra vonatkozó európai és magyarországi trendek, illetve a halálozást befolyásoló főbb tényezők és egészségpolitikai lépések Kardiovaszkuláris halálozás Szájüregi rákok Kolorektális tumorok A légcső, a hörgők és a tüdő rosszindulatú daganatai okozta halálozás Emlőrák Az egyes betegségek súlya egy másik szemszögből: a potenciálisan elveszett életévek nagysága

3 4.5. Fontosabb megállapítások Összegzés Idősödés Az öregedés és a demográfiai öregedés jelensége Az idősek aránya Magyarországon és az európai társadalmakban Az idősek korstruktúrája Nemek aránya A várható élettartam alakulása A népesség korstruktúrájának változása Az időskori függőségi ráta A demográfiai öregedés és a nyugdíjrendszer Időskori jólét: A nyugdíjak színvonala és az időskori szegénység Az idősödő korosztályok munkaerő-piaci részvétele, a nyugdíjba lépés időzítése Az idősebb korosztályok háztartásainak szerkezete Összegzés A nemzetközi vándorlás Bevándorlás változó feltételek, változó trendek Magyarországon tartózkodó külföldiek A magyar állampolgárságot kapott külföldiek A bevándorlók integrációja Kivándorlás Magyarországról Külföldi munkavállalás Összegzés A roma népesség társadalmi-demográfiai jellemzői A roma népesség létszáma A roma népesség nem és életkor szerint A roma népesség iskolai végzettsége Párkapcsolatok és családi állapot a roma népesség körében Gyermekszám és termékenység a roma népesség körében Irodalom

4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A magyar népesedési helyzetet hosszabb idő óta kedvezőtlen demográfiai mutatók, negatív tendenciák jellemzik. A népesség létszámának közel harminc éve tartó csökkenése alapvetően a születések igen alacsony számára és az európai viszonylatban kiemelkedően magas halandóságra vezethető vissza. A Demográfiai Jövőkép kutatási anyaghoz elkészült tanulmányok jelen népesedési helyzetünk kialakulásának okait, a folyamatok jellegzetességeit és várható társadalmi, demográfiai és gazdasági következményeit tárják fel és mutatják be. A kedvezőtlenül alacsony gyermekvállalási mutatók összefüggésben vannak azokkal a változásokkal, amelyek a párkapcsolatok pluralizálódása terén az elmúlt évtizedekben végbementek. A változás röviden a házasságkötések számának visszaesésével és a házasság nélküli együttélések terjedésével jellemezhető. A házasságkötések száma húsz év alatt 47%-kal csökkent és a jelenlegi arányszámok alapján a nőknek várhatóan csak 40%-a fog házasságot kötni, míg 60%-uk de jure hajadonként fogja leélni az életét. A házasságkötések csökkenésével párhuzamosan egyre több pár választja az együttélés lazább, tartós kötelezettség-vállalást elkerülő formáját, az élettársi kapcsolatot. Míg korábban a házasság nélküli együttélések az idősebb, korábbi házasságukat felbontó férfiakat és nőket jellemezte, addig a 90-es évektől kezdődően elsősorban a nőtlen és hajadon fiatalok tartós párkapcsolati formájává vált. A fiatalok körében egyre népszerűbbé váló együttélési forma azonban nem jelent végleges életformaválasztást, inkább próbaházasságnak fogható fel, vagyis az együttélést hosszabbrövidebb idő után a kapcsolat legalizálása, a házasság megkötése követ. A házasodási magatartásban bekövetkezett igen jelentős negatív változások ellenére a házasság intézményének társadalmi megítélése változatlanul pozitív. A lakosság négyötöde a házasságot változatlanul életképes intézménynek, a férfi-nő együttélés legjobb, legmegfelelőbb formájának tartja. Az élettársi kapcsolatok terjedése ugyanakkor megváltoztatta a házasság nélküli együttélésekkel szemben a társadalomban korábban tapasztalható elítélő magatartást és a fenntartások helyett az elfogadó vélemények kerültek túlsúlyba. A házasodási hajlandóság csökkenése, a válással végződő házasságok növekvő aránya, az élettársi kapcsolatok terjedése több szempontból is kedvezőtlenül hat mind a népesedési mutatókra, mint a társadalom értékrendjére, működőképességére, jövőjére. 4

5 A házasságkötések számának drasztikus visszaeséséből adódó hiányt az élettársi kapcsolatban élők száma nem kompenzálja, következésképp emelkedik azoknak a férfiaknak és nőknek az aránya, akik egyedül, tartós párkapcsolat nélkül élnek. Az élettársi kapcsolatok nagyobb valószínűséggel bomlanak fel, mint a házasságok. A házasságkötés nélküli együttélések terjedése következésképp fokozza a családok instabilitását, növeli a párkapcsolatok felbomlásának valószínűségét. Az élettársi kapcsolatokból született gyermekek száma messze elmarad a házasságban élő párok termékenységétől. A házasodási kedv visszaesése, az együttélések terjedése tehát önmagában is hozzájárul a kedvezőtlenül alacsony születésszám kialakulásához és fennmaradásához. A házasságon kívüli születések számának meredek emelkedése elsősorban az élettársi kapcsolatok terjedésével függ össze. A nem házas együttélések nagyobb bomlékonysága miatt emelkedik az egyszülős családok részaránya. Az így kialakult helyzet nemcsak a gyermek fejlődését, az egyedül maradt szülő munkaerő-piaci lehetőségeit, pszichikai és anyagi helyzetét érinti hátrányosan, de a társadalomból is jelentős szociális, anyagi ráfordítást igényel. A gyermekvállalási hajlandóság az összes európai országban csökkent az 1970-es évek óta és jelenleg a legtöbb országban nem biztosított a népesség reprodukciója. Magyarország ilyen szempontból nem az egyedüli, amelynek csökkenő termékenységgel kell szembe nézni, de míg az utóbbi években számos nyugat-európai és néhány középkelet-európai országban növekedtek a termékenységi arányszámok, Magyarország azon kevés országok közé tartozik, ahol nem került sor az emelkedésre. Az élveszületések száma 1990 és 2010 között 28%-kal csökkent és 1997-ben haladta meg utoljára a 100 ezret. A csökkenés annak ellenére következett be, hogy egészen 2001-ig nőtt a termékeny korban lévő 15 és 49 év közötti női népesség száma. Az európai viszonylag igen alacsony termékenység részben a kitolódó gyermekvállalási korral is magyarázható. Napjainkban a magyar nők átlagosan 29,1 éves korukban vállalnak gyermeket, ami több mint 4 évnyi emelkedést jelent az as évek gyermekvállalási gyakorlatához képest. Az átlagéletkor kitolódása magában hordja a lehetőségét annak, hogy az idősebb életkorban sor kerül a fiatalabb életkorban lemaradt szülések bepótlására, de az adatok alapján ennek egyre kisebb a valószínűsége. Prognosztizálható, hogy a tervezett szülések egy része véglegesen meghiúsul, a kívánt gyermekek egy része soha nem születik meg. 5

6 A gyermekvállalási magatartásban tapasztalható további változás a házasságon kívüli születések dinamikusan növekedő aránya (41%). A jelenség az élettársi kapcsolatok terjedésével magyarázható, de gyakorisága és általános elfogadottsága a társadalmi szemlélet és értékrend alapvető változására utal. Az alacsony születésszámnak a korösszetételre, a népesség öregedésére, a nyugdíjés egészségügyi kiadásokra, a munkaerőpiacra és végső soron a gazdasági növekedésre gyakorolt negatív hatása miatt az európai országok kormányai rákényszerültek a családoknak nyújtott állami támogatások számottevő növelésére. Magyarország az OECD országok átlagánál (2,4%) jóval többet, a GDP 3,3%-át költi a családok támogatására. Ezzel az aránnyal Franciaország, az Egyesült Királyság, Dánia és Izland után a ranglista ötödik helyét foglalja el, miközben a termékenységi mutatókat tekintve hátulról a másodikharmadik helyen van. Az ellentmondás a magyar családtámogatási rendszer hiányosságaira, a tényleges igényektől eltérő strukturális gyengeségeire hívja fel a figyelmet. A magyar támogatási rendszer nagyvonalúan biztosítja az anyának, a szülőknek a három éven aluli gyermekek otthoni gondozásának lehetőségét. A gyermekintézményi férőhelyek hiánya miatt azonban ez a lehetőség sok esetben kényszerré válik és az anya akkor sem tud korábban visszatérni a munkaerőpiacra, ha erre igénye és lehetősége lenne. A jelenlegi helyzetben a potenciális szülők gyakran azzal az alternatívával szembesülnek, hogy vállalnak gyermeket és évekig otthon maradnak, vagy - ha ezt nem engedhetik meg maguknak - halogatják a gyermekvállalást, vagy végképp lemondanak róla. A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy azokban az országokban magasabb a termékenység, ahol magasabb a női munkavállalás, illetve ahol a nőknek lehetőségük van visszatérni a munkaerőpiacra és összeegyeztetni a gyermeknevelést a munkahelyi teendőkkel (részmunkaidős foglalkoztatás, bölcsődei hálózat). A magyar népesség csökkenése az alacsony születésszám mellett a halandóságra, a halálozások szintjére vezethető vissza, amely az elmúlt években tapasztalható kedvező tendenciák ellenére változatlanul magasnak mondható. A kedvezőtlen mortalitás nem csak a nyugat-európai országokhoz képest nyilvánvaló, hanem hozzánk hasonló történelmi tradíciójú kelet-közép-európai országhoz képest is érezhető lemaradás figyelhető meg. Az elmúlt másfél évtized alatt tapasztalható javulás mértéke korántsem tekinthető megnyugtatónak. Magyarországon a férfiak standardizált halálozási rátája 77 százalékkal magasabb, mint Ausztriában, 30 százalékkal haladja meg a cseh, 12 százalékkal pedig a megfelelő 6

7 lengyel szintet. A többlethalálozás legnagyobb hányadát a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás teszi ki. A magyar férfiak szív- és érrendszeri halálozása 114 százalékkal magasabb az osztráknál, míg a csehországit is 27, a lengyelországit pedig 19 százalékkal haladja meg. Az emésztőrendszer betegségei okozta halálozás standardizált arányszáma 224 százalékkal magasabb, mint az osztrák férfiaké, és 110 százalékkal magasabb a cseh illetve 90 százalékkal a lengyel férfiak halálozásánál is. Ebbe a haláloki főcsoportba azon betegségek tartoznak, amelyek kialakulásában a túlzott és nem megfelelő minőségű alkoholfogyasztás kiemelt szerepet játszik. A tumoros halálozást illetően nagyon világosan körvonalazható a magyar férfiak halálozási többletének forrása. Ezen halálokok döntő részben a magas alkoholfogyasztás és a dohányzás kombinációjával hozhatók összefüggésbe. A női halálozás szintje és mintázata sokban hasonlít a férfiakéhoz, elmaradás azonban valamivel kisebbnek mondható. A tumoros halálozást tekintve a férfiaknál látott képhez nagyon hasonló bontakozik ki a női mortalitás vizsgálata során is. Valamennyi, az alkoholfogyasztás és a dohányzás által erősen befolyásolt tumoros halálozás esetében a magyar halálozás szignifikánsan magasabb, mint a környező Ausztriában vagy a régióhoz tartozó Csehországban vagy Lengyelországban. A szűréssel mérsékelhető emlőrákos halálozások standardizált száma negyedével (20 26 százalékkal) magasabb Magyarországon a környező országokhoz képest. A felsorolt különbségek egyértelműen rámutatnak a magyar társadalom egészen súlyos életmód- és életminőségbeli, valamint egészségmagatartásbeli defektusaira. A mortalitási szint javulásához jelentős életmódbeli változásra volna szükség. A szűréssel és kuratív medicinával csökkenthető életévveszteség feltehetően ugyancsak fontos szerepet játszhat mind a férfi, mind a női népesség halálozásának mérséklésében. Az alacsony termékenység és a várható élettartam emelkedése következtében a társadalom demográfiai öregedése, azaz az időskorúak arányának növekedése figyelhető meg Magyarországon és az európai országok többségében. A 65 éves és idősebb népesség 1990-ben 13,3%-ot tett ki a lakosság körén belül, míg 2010-ben 16,6%-a tartozott ebbe a korosztályba. A népesség előreszámítások szerint 2050-re az idősek aránya Magyarországon 29,4% lesz, ami egy rendkívül dinamikus, 12,8% pontos növekedés a negyven évet átfogó időszak alatt. Az idősebb korosztályok népességen belüli arányának növekedésében meghatározó szerepet játszott a 80 éves és 7

8 idősebb korosztály növekvő hányada. Ez alapvetően az élettartam meghosszabbodásának köszönhető. Ez a tendencia a prognózisok szerint a jövőben is folytatódni fog, és a legidősebbek körében lesz a növekedés üteme a legerőteljesebb. A demográfiai öregedés legfontosabb társadalmi kihívása az, hogy a nyugdíjrendszer fenntartható legyen, hogy az idősek anyagi helyzete tükrözze a korábbi munkaerő-piaci pályafutás eredményeit, ugyanakkor széles rétegek számára biztosítva legyen egy minimális jóléti szint, illetve az idősek hozzáférjenek azokhoz az egészségügyi, szociális és egyéb szolgáltatásokhoz, amelyekre szükségük van. A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának feltétele, hogy a lehető legtöbben a nyugdíjkorhatár elérése után kerüljenek a rendszerbe, illetve, hogy az aktív korú korosztályoknak minél nagyobb aránya legyen a munkaerőpiac aktív tagja. Az egyének minél hosszabb munkaerő-piaci pályafutása értelemszerűen nem csupán társadalmi, hanem egyéni érdek is, hiszen a nyugdíjak összege a keresetektől és a munkaerő-piaci pálya hosszától is függ. A hazai foglalkoztatottsági ráta Európában az egyik legalacsonyabb. Az 1990-es évek második fele óta azonban egy enyhe növekedés tapasztalható. A növekedés oka alapvetően az idősebb korosztályok munkaerő-piaci részvételének dinamikus emelkedése volt ben az éves férfiaknak 27%-a volt foglalkoztatott, 2010-ben már 39,6%- a. A nőknél ugyanezekben az években a foglalkoztatottsági ráta 10,3 és 30,1% volt, ami háromszoros növekedést jelent. Ezek az eredmények alapvetően a nyugdíjkorhatár emelésének és a korai nyugdíjazási feltételek megszigorításának köszönhetőek. Az idősebb korosztályok foglalkoztatottságának, a nyugdíjkiadásoknak a jövőbeli alakulását a nyugdíjkorhatár további emelése, a helyettesítési ráta csökkentése, a korai nyugdíjba vonulás alapvetően a rokkanttá nyilvánítás feltételeinek további szigorítása, valamint a munkahely teremtési programok sikere határozza majd meg. Magyarország európai összehasonlításban mind a bevándorlók számát, mind az ezer lakosra számított arányát tekintve nem tartozik a jelentős migrációs célországok közé. A rendszerváltás körüli évek igen erőteljes bevándorlása a kilencvenes évek közepére alacsonyabb szinten stabilizálódott, majd az ezredforduló előtt újra növekedésnek indult, de nem érte el a kezdeti méretét. A 2004-es EU-s csatlakozást követően, majd a 2007-es jogszabályi változások következtében is, újabb növekedés figyelhető meg a bevándorlók számában. 8

9 A hazai bevándorlás jól ismert sajátossága, hogy a bevándorlók elsősorban a környező országok magyar nemzetiségű állampolgárai közül rekrutálódnak (ami számos nemzetpolitikai kérdést is felvet). Az utóbbi években azonban ez a tendencia kezdett elhalványulni, a szomszédos országokból érkezettek aránya az ezredfordulót követő 50% feletti értékekről 30% alá csökkent. Ami a kivándorlást illeti, ennek vizsgálata meglehetősen háttérbe szorult az utóbbi évtizedekben. A különböző célországok tükörstatisztikáinak áttekintése jól mutatja, hogy miközben a hivatalos magyarországi adatok szerint az elmúlt két évtizedben mindössze évi néhány száz fő volt a külföldre távozók száma, addig a különböző európai országokban bevándorlóként megjelenő magyar állampolgárok összesített száma 2007-ben meghaladta a 34 ezer, 2008-ban pedig a 42 ezer főt. Az országot elhagyók társadalmi-demográfiai összetételéről, migrációjuk indítékairól és tervezett időtartamáról nincsenek pontos adataink. A 2004-es EU-s csatlakozás a munkaerő-migrációt is felerősítette és újabb célországok jelentek meg a magyar munkavállalók számára. Kérdés, hogy az újonnan megnyíló munkaerőpiacok milyen hatással lesznek a további elvándorlási trendek alakulására. Kulcsproblémát jelent Magyarország migrációs versenyben való részvételének jövőbeli kimenetele. Kérdés, hogy az európai országok többségéhez hasonlóan elöregedő hazai népesség következtében milyen igények merülnek fel a bevándorlást illetően: egyfelől szükség lesz-e a hazai munkaerő-piacon a külföldi munkaerőre, illetve milyen területeken és kikre, másfelől mennyire lesz vonzó Magyarország a bevándorlók számára? A kivándorlás vonatkozásában szintén kulcsfontosságú, hogy milyen mértékben várható a jövőben kivándorlás, továbbá milyen végzettségűek, illetve milyen szakmával rendelkezők körében lesz hangsúlyosabb. Folytatódni fog-e bizonyos szakmákon belül a nagyfokú eláramlás és ennek következtében megjelenik-e nagyobb munkaerő-kereslet a munkaerő-piac bizonyos szegmenseiben? A népességszámot és a korszerkezetet meghatározó folyamatok - a termékenység, a halandóság, a vándorlás -, valamint a párkapcsolatok terén bekövetkezett változások a családméret, a család- és háztartás szerkezet alakulására is hatással vannak. A háztartások összetételét érintő legfontosabb változás az egyszemélyes háztartások számának és arányának növekedése. Arányuk 1990 és 2005 között 24 százalékról 29 százalékra nőtt, a lakosság több mint egytizede egyedül él. Az egyedül élők 9

10 kétharmada nő. A évesek élnek legkisebb arányban egyszemélyes háztartásban, legnagyobb arányban pedig a 70 évesek és idősebbek. A népesség öregedése, a nőknek a férfiakénál magasabb várható élettartama okozza alapvetően az egyedül élők számának növekedését, ami főként az idős özvegy nőket jelenti. A családon belül a házaspáros családok aránya 1990 és 2005 között 80 százalékról 71 százalékra mérséklődött, az élettársi kapcsolatban élők 1990-es 5 százalékos aránya folyamatosan növekedve megháromszorozódott. Az egyszülős családok aránya 15,6 százalékról 16,8 százalékra növekedett, s ezen belül 80 százalékról 87 százalékra emelkedett az anya-gyermek típusú egyszülős családok aránya. Az élettársi kapcsolatban élők között nagyobb arányban vannak gyermektelenek, mint a házaspárok között, és kisebb a kétgyermekesek aránya is. A gyermekes családok közül a házaspárok nevelik a legtöbb gyermeket, az élettársi kapcsolatban élők kevesebbet, őket a gyermeküket egyedül nevelő anyák követik, s a legkevesebb gyermeket az egyedülálló apák nevelik. A fiatalok számára kihívást jelent az önálló otthon megteremtése. A csökkenő házasodási kedv, az élettársi kapcsolatoknak a házasságoknál magasabb bomlékonysága következtében nő a családtípusok sokfélesége. Kiemelt figyelmet érdemelnek azok a gyermekek, akik az életük egy hosszabb-rövidebb szakaszában nem a két vér szerinti szülővel, hanem egy szülővel vagy nevelőszülővel nevelkednek. A roma népesség számára, összetételére, demográfiai jellemzőire vonatkozó adatok bemutatásánál az utolsó elfogadott adatállományból, a 2001-es népszámlálásból indultunk ki. Ismeretes, hogy a népszámlálások során a roma nemzetiséget bevallók száma és a különböző kérdőíves vizsgálatok által becsült cigány népességszám között mintegy háromszoros különbség mutatkozik az empirikus vizsgálatoknál megállapított népességszám javára. A roma népesség a teljes népesség csökkenő tendenciájával ellentétben gyors ütemben növekszik, 2001-ben az összlakosság 2%-át tette ki, s az előrebecslések szerint ez az arány ma 7%. A gyors ütemű növekedés fő forrása a magas termékenység. A cigány nők 2001-ben átlagosan 2,9 gyermeket hoztak a világra a teljes női népességre érvényes 1,3-as gyermekszámmal szemben. A magas termékenység és a viszonylag magas halandóság következtében a cigány etnikum korösszetétele igen fiatal, ami létszámuk várható további gyors növekedésére enged következtetni. 10

11 Iskolai végzettségük jellegzetesen alacsony. A férfiak egyötöde, a nők több mint egyharmada éves korára nem szerezte meg az alapfokú végzettséget sem, bár ez a kedvezőtlenül nagy arány 1990-hez képest csökkenő tendenciát mutat. A roma férfiak és nők teljes népességhez viszonyítva jóval fiatalabb korban és nagyobb arányban létesítenek párkapcsolatot. Bár a leggyakoribb együttélési forma esetükben is a házasság, de az élettársi kapcsolatban élők aránya igen magas, háromnégyszerese az össznépességen belül kimutatható értékeknek. A roma népesség jelenlegi létszámára, iskolázottsági szintjére, párkapcsolati formáira és termékenységére részletes adatokat és válaszokat nyerhetünk a 2011 októberében végrehajtásra kerülő népszámlálás adatbázisából. Az elkészült tanulmányok jól bizonyítják, hogy a fenntartható társadalmi, gazdasági fejlődés kulcskérdése a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, trendek befolyásolása, pozitív irányú módosítása. Középtávon reális cél lehet a születések számának növelése, a halandóság csökkentése és ennek eredményeként a népességfogyás mérséklése, lelassítása. Hosszú távon nem irreális a népességszám csökkenésének megállítása, de a lakosság öregedésével hosszú távon is számolni kell. 11

12 1. Termékenységi tendenciák és családpolitika Magyarországon és Európában 1.1. Termékenységi tendenciák Magyarországon és Európában A gyermekvállalási hajlandóság az 1970-es évek óta valamennyi európai országban csökkent, és jelenleg a legtöbb országban nem biztosítja a népesség reprodukcióját. Magyarország ebből a szempontból nem egyedül néz szembe csökkenő termékenységgel, és számos más, hazánkra jellemző demográfiai tendencia megtalálható a többi európai országban is. Vannak azonban olyan magyarországi sajátosságok, amelyek kevésbé jellemzőek a többi európai országra. Ilyen például a tartósan nagyon alacsony szinten stabilizálódó termékenység. Tanulmányunkban bemutatjuk, hogy európai összehasonlításban hogyan alakul a gyermekvállalás Magyarországon, és milyen társadalmi-demográfiai tényezők befolyásolják ezt. Foglalkozunk a gyermekvállalás későbbi életkorra halasztásával, a válások számának növekedésével és a házasságon kívüli gyermekvállalással. Ezeknek az új magatartásformáknak mindegyike különböző mértékben, de befolyást gyakorol a gyermekvállalásra. Részletesen áttekintjük a magyar családpolitikát, amely annak ellenére, hogy az egyik legbőkezűbb Európában nem képes az ország termékenységi szintjét közel hozni az európai átlaghoz. Vizsgáljuk, hogyan alakul az anyák munkavállalása gyermekszülés után, hiszen számos kutatás szerint ez az egyik legfontosabb összetevője a magas gyermekvállalási hajlandóságnak. Végül bemutatjuk, hogy a jövőben mi várható; hogyan alakul majd a termékenység Magyarországon, és mely tényezők segíthetnék elő a jelenlegi szint emelkedését Az élveszületések számának csökkenése Az élveszületések száma Magyarországon 1990 és 2010 között mintegy 28%-kal csökkent és utoljára 1997-ben haladta meg a 100 ezret (1.1. ábra). Ez a csökkenés annak ellenére következett be, hogy egészen 2001-ig nőtt a termékeny korban lévő, 15 és 49 év közötti női népesség száma. Így az élveszületések számának csökkenése egyértelműen az jelenti, 12

13 hogy a párok kevesebb gyermeket vállalnak, ami nem magyarázható a népesség korösszetételének változásával ábra - Az élveszületések számának alakulása Magyarországon 1990 és 2010 között. Forrás: KSH, népmozgalmi adatok A termékenység alakulása A teljes termékenységi arányszám csökkenése is kisebb gyermekvállalási hajlandóságot jelez. A mutató értéke az 1990-es 1,87-es szintről indulva 2004-re 1,24-re csökkent, azóta pedig 1,3 körül stabilizálódott (1.2. ábra). 2 1,9 1,87 1,8 1,7 1,6 1,5 1,4 1,3 1,2 1,26 1, ábra A teljes termékenységi arányszám alakulása Magyarországon 1990 és 2010 között. Forrás: KSH, népmozgalmi adatok 13

14 Ez a jelzőszám, egy adott naptári évre vonatkozóan mutatja a női népesség gyermekvállalását. Értéke évről évre változik, sokkal nagyobb mértékben, mint egy női generáció befejezett termékenysége, amely azt mutatja meg, hogy a nők termékeny koruk végére hány gyermeket hoztak világra. A teljes termékenységi arányszám nagyon érzékeny olyan demográfiai, társadalmi változásokra, amelyek az utóbbi évtizedekben zajlottak le Magyarországon, illetve egész Európában. Közülük legfontosabb a nők életkorának kitolódása gyermekvállaláskor, ami jól látszik a mutató alacsony magyar értékén. Ha ugyanis egy adott évben a nők egy része úgy dönt, hogy még vár a gyermekvállalással, akkor az éves mutató alacsonyabb lesz. Később, amennyiben az elhalasztott gyermekvállalásra sor kerül, a mutató megugrik, és magasabb értéken stabilizálódhat. Ezt látjuk például Franciaországban, Európa egyik legmagasabb teljes termékenységi arányszámmal rendelkező országában (1.3. ábra). Ebben közrejátszik, hogy a franciák gyakrabban vállalnak két vagy több gyermeket, mint más európai családok, de szerepe van annak is, hogy több évtizedes emelkedés után mintegy 30 éves kor körül stabilizálódni látszik a nők gyermekvállalási életkora. Ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy a francia teljes termékenységi arányszám soha nem csökkent olyan alacsony értékre mint a magyar, amely európai viszonylatban az egyik legalacsonyabb. Míg egyes országok (Franciaország mellett Svédország, Dánia, vagy az Egyesült Királyság) esetében a termékenység soha nem csökkent 1,5 alá, más országok esetében a termékenység tartósan nagyon alacsony értéken van. Magyarország mellett ilyen helyzetben van számos közép-kelet európai ország, mint például Románia, Lengyelország és Szlovákia. Csehország kiemelkedik a többi volt szocialista ország közül, mert noha a teljes termékenységi arányszám csak 1,15 volt 2001-ben (vagyis még Magyarországénál is alacsonyabb), 2008-ban már elérte az 1,5-et. Egyes országok, amelyek földrajzilag, illetve kulturálisan közel állnak egymáshoz, hasonló pozíciót foglalnak el a teljes termékenységi arányszámot bemutató ábrán. Így a grafikon felső harmadában vannak az észak-európai országok (Svédország, Finnország és Dánia), valamint a kontinens nyugati-északi felén találhatóak (Írország, Franciaország, Belgium, Hollandia). Ezzel szemben a déli országok, nevezetesen Olaszország, Spanyolország vagy Portugália a grafikon alsó harmadában helyezkednek el, mivel ezekben jellemzően alacsony a termékenység. Szintén alacsony a gyermekvállalás a két 14

15 német ajkú országban, Ausztriában és Németországban. A közép- és kelet-európai országoknak szinte mindegyike alacsony termékenységű európai viszonylatban is. Egyes országokban ugyanakkor az utóbbi években növekedés tapasztalható, a már említett Cseh Köztársaságon kívül még Szlovéniában és Észtországban. Írország Franciaország* Egyesült Királyság** Svédország Finnország Dánia Belgium Hollandia Észtország Luxemburg Bulgária Litvánia Szlovénia Görögország Ciprus Cseh Köztársaság Málta Olaszország** Szlovákia Spanyolország Lengyelország Ausztria Románia Németország Portugália M agyarország Lettország 1,41 1,40 1,40 1,39 1,38 1,36 1,32 1,32 1,31 1,57 1,55 1,53 1,52 1,51 1,49 1,59 1,44 1,42 1,86 1,84 1,84 1,79 1,62 2,07 1,98 1,96 1,94 0 0,5 1 1,5 2 2,5 1.3 ábra A teljes termékenységi arányszám Európában 2009-ben * Kontinentális országrész; ** 2008-as adat Az utóbbi években nemcsak Európa egyes keleti, hanem számos nyugati országában is növekedett a teljes termékenységi arányszám: az Európai Uniót formáló 27 ország teljes termékenységi arányszáma 1,47 volt 2003-ban, 2009-ben pedig 1,58. Magyarország azon kevés országok közé tartozik, ahol nem került sor emelkedésre, és amelynek termékenysége továbbra is egyik legalacsonyabb az európai országok között. 15

16 Kitolódó gyermekvállalás Az európai viszonylatban is alacsony magyar termékenység nemcsak azzal magyarázható, hogy egyre kevesebb gyermek születik, hanem azzal is, hogy a nők későbbi életkorra halasztják a gyermekvállalást. A későbbi gyermekvállalás elsődleges oka a tanulmányi idő kitolódása, de fontos szerepet játszik az is, hogy nehéz megteremteni azokat a feltételeket, amelyeket a fiatal felnőttek elengedhetetlennek tartanak a gyermekvállaláshoz: megfelelő anyagi hátteret, biztos munkahelyi pozíciót a leendő apának és anyának, és biztos lakáshelyzetet, ami Magyarországon alapvetően lakástulajdont jelent. Európában a nők átlagéletkora gyermekszületéskor 29,7 év, de igen nagy eltérések vannak az egyes országok között. Tizenkét országban például az átlagéletkor meghaladja a 30 évet. Magyarország 1990-ben a magyar nők átlagosan 25,7 évesek voltak, amikor gyermekiket vállalták, és noha az utóbbi két évtizedben egyre idősebb korban szültek, a magyar mutató egyelőre még csak közelít az európai átlaghoz. A magyar nők átlagosan 29,1 évesek a gyermekek születésekor, és ez a kor folyamatosan emelkedik. Az összes európai országban sor került az átlagos életkor emelkedésére gyermekvállaláskor, ám az országok különböznek abban, hogy mekkora ez a növekedés, és hogy mennyire egyenletesen illetve egyenetlenül ment végbe a változás az utóbbi évtizedekben. Az 1.4. ábra 17 európai országban mutatja az átlagos koremelkedés mértékét az első gyermek vállalásakor, és annak megoszlását két időszakban: 1970 és 1995, valamint 1995 és 2008 között. A nők átlagéletkora első gyermekük születésekor leginkább Németországban nőtt, ahol hat évvel magasabb volt 2008-ban, mint 1970-ben. A legkisebb változás Írországban tapasztalható, ahol azonban már 1970-ben igen magas volt az átlagéletkor: 27 év, ami a vizsgált országokban a legmagasabb akkori érték. A legtöbb nyugat-európai országban a változás nagy része 1995 előtt ment végbe. Kivétel ez alól két dél-európai ország, Görögország és Portugália, amelyekben az eddigi emelkedés nagy része 1995 óta zajlott le. A volt szocialista országokban, nevezetesen Csehországban, Magyarországon, Szlovákiában és Lengyelországban az életkor emelkedése a rendszerváltás után, zömében 1990 után zajlott le, vagyis, jóllehet ezek az országok hasonló változást éltek meg az átlagkor emelkedésének mértékében mint a nyugat-európai országok, maga a változás sokkal gyorsabban zajlott le. 16

17 Változás Változás Németország Olaszország Csehország Dánia Luxemburg M agyarország Franciaország Hollandia Görögország Szlovákia Belgium Finnország Spanyolország Portugália Lengyelország Svédország Írország 1.4 ábra A nők életkorának változása az első gyermek születésekor 1970 és 2008 között 17 európai országban. Forrás: OECD Family Database, Chart SF 2.3.B. Megjegyzés: A 2008-as adat helyett: Olaszország: 2007-es adat, Belgium, Franciaország: 2006-os adat, Dánia: 2005-ös adat Magyarországon a nők átlagéletkora 4,3 évvel emelkedett az első gyermek születésekor 1970 és 2008 között, ezen belül 1995 előtt egy évet, 1995 és 2008 között pedig 3,3 évet. A gyermekvállalás tehát döntő részben az utóbbi 13 év alatt tolódott későbbi életkorra. Franciaországban, ahol a magyarországihoz hasonló növekedés következett be a nők átlagéletkorában az első gyermek vállalásakor, a halasztás 1970 óta folyamatosan ment végbe, mintegy 38 év alatt. Nálunk tehát egy lassúbb folyamat zajlott le, melyhez a társadalom jobban tudott alkalmazkodni. Hasonló módon fokozatosan zajlott le ez a változás a többi nyugat-európai országban is, Hollandiában, Belgiumban vagy Finnországban. A gyermekvállalás átlagos életkora különböző gyermekvállalási gyakorlatot takar. Hogy valójában hogyan oszlik meg a gyermekek születése a nők életkora szerint, azt a korspecifikus termékenységi arányszám mutatja meg, melyek összegeként kapjuk meg egy adott naptári évre a teljes termékenységi arányszámot. Az 1.5. ábra 1990 óta mutatja 17

18 Magyarországon a korspecifikus termékenységi arányszámot, vagyis azt, hogy az adott évben hogyan oszlottak meg a szülések a nők életkora szerint ben a gyermekvállalási kor viszonylag homogén volt a női népesség körében, hiszen döntő többségüknek 21 és 25 éves korukban született gyermekük ben és 2000-ben azonban már jól látható a gyermekvállalás későbbre halasztása, hiszen a görbe csúcsa az ábrán jobbra tolódik. Látszik a termékenység csökkenése is, hiszen a görbe laposabb, és 25 éves korig minden egyes korosztálynak alacsonyabb a termékenysége, mint 1990-ben, 25 éves kor felett pedig nagyjából megegyezik a nők szülési hajlandósága azokéval, akik 1990-ben hoztak világra gyermeket. Ez idő alatt a termékenység erőteljesen csökkent, 1,87-ről 1,32-re után a görbe nem laposodik tovább, ugyanakkor tágul a görbe alatti terület és nő a gyermekvállalási hajlandóság 28 éves kor után. Míg 1990-ben mintegy négy évre koncentrálódtak a fő gyermekvállalási évek, addig 2005-ben nagyobbak az átlagos életkortól való egyéni eltérések. Ekkor már határozottan látszik, hogy az elmaradt születések egy része megvalósul, hiszen a korábbiakhoz képest nő a 28 év feletti nők gyermekvállalási hajlandósága ben tovább nő az átlagos életkor, ahogy nő a 30 év feletti nők körében a születések száma. 0,16 0,14 0,12 0,1 0, : 1, : 1, : 1, : 1, : 1,32 0,06 0,04 0, Életkor 1.5 ábra Korspecifikus termékenységi arányszámok Magyarországon 1990 és 2009 között. Forrás: KSH, népmozgalmi adatok. Megjegyzés: az évszámok melletti értékek az adott év teljes termékenységi arányszámát mutatják 18

19 Az anyák életkorával összefüggő gyermekvállalási gyakorlat Európa országaiban különböző. Az 1.6. ábra öt európai országban mutatja be a születések eloszlását a nők életkora szerint. A vizsgált országok közül háromban 19 éves kor felett az összes későbbi korban magasabbak a termékenységi arányszámok, mint Magyarországon. Bulgária kivételt képez, hiszen ott fiatalabb korban vállalják a nők a gyermekeiket, ezért 27 éves kor után csökken a korspecifikus termékenység. A többi országban ez a csökkenés később következik be, mintegy 30 év körül Ausztriában, Franciaországban és Magyarországon, és ennél egy kicsit később, 31 éves kor után az Egyesült Királyságban. Ez utóbbiban európai viszonylatban magas a fiatalok (24 évnél fiatalabbak) körében a gyermekvállalás is: ezek a terhességek nem elhanyagolható mértékben hozzájárulnak az ország viszonylag magas termékenységéhez. A fiatalabbak körében való gyermekvállalás szintén elterjedt Bulgáriában, ahol egyelőre jóval európai szint alatt maradt a nők átlagos életkora gyermekszületéskor, hiszen az nem éri el a 27 évet. A magyar minta leginkább az ausztriaihoz hasonlít, ahol azonban magasabb a 21 és 28 év közötti, valamint a 31 év feletti nők gyermekvállalása, mint nálunk. 0,16 0,14 0,12 Ausztria (29,7) Bulgária (26,6) Franciaország (30,0) Egyesült Királyság* (29,3) Magyarország (29,1) 0,1 0,08 0,06 0,04 0, Életkor 1.6 ábra Korspecifikus termékenységi arányszámok Ausztriában, Bulgáriában, az Egyesült Királyságban*, Franciaországban és Magyarországon 2008-ban. Forrás: OECD Family Database, Chart SF 2.3.C (kivonat). * Egyesült Királyság: 2007-es adat. Megjegyzés: az országnevek mellet az adott évre vonatkozóan a nők átlagos életkora áll gyermekvállaláskor 19

20 Befejezett termékenység Amint már említettük, az alacsony termékenységi arányszám részben a gyermekvállalás későbbre halasztásával magyarázható. Mivel ezeknek a születéseknek egy része bepótlódik magasabb életkorban, a szülőképes korban lévő nők befejezett termékenysége vélhetően magasabb lesz annál az 1,3-as értéknél, amelyen évek óta stagnál a teljes termékenységi arányszám. Magyarországon az 1969 és 1970-ben született nők termékeny koruk végére 1,88 gyermeket hoztak világra. Ez az érték feltehetően csökkeni fog a következő generációkban, és az ben születettek esetében valószínűleg 1,68 1,69 körül lesz, ahogy azt az 1.1. táblázat mutatja. Mégsem Magyarországon a legalacsonyabb a végleges gyermekszám, hanem 28 európai ország közül Olaszországban, ahol az ben született nők befejezett termékenysége várhatóan csupán 1,40 körül lesz. 1.1 táblázat 1954 és 1975 között született nők befejezett termékenysége hat európai országban. * Becsült adat. Forrás: Prioux, Mazuy, Barbieri, 2010 Születési év * Ausztria 1,77 1,71 1,66 1,61 1,60 1,62 Bulgária 2,04 1,96 1,84 1,66 1,52 1,53 Egyesült Királyság 2,01 1,97 1,92 1,87 1,86 1,89 Franciaország 2,13 2,12 2,04 1,99 2,00 2,04 Magyarország 1,96 2,02 1,98 1,88 1,68 1,69 Olaszország 1,8 1,69 1,55 1,45 1,38 1,44 A gyermekszámot jelenleg a család formáját érintő két lényeges tendencia befolyásolja: a válások magas aránya és a házasságon kívüli születések számának növekedése, noha nem egyértelmű, hogy ezek hogyan hatnak a termékenységre Házasságon kívüli születések és válások A házasságon kívüli születések aránya az összes európai országban nőtt az utóbbi évtizedekben. Összefügg ez a házasodási kedv általános csökkenésével és a válások számának növekedésével. Míg 1990-ben a 27 európai országban a gyermekek 17,4%-a született házasságon kívül, addig ez az arány 37,4% volt 2009-ben (Demography Report 2010). Az egyes országok között azonban roppant nagy eltérések vannak, hiszen ez az arány csak 6,6% Görögországban, ám megközelíti a 60%-ot Észtországban. 20

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása HELYZETKÉP 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet MTA, 2014. január 20. 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 A teljes első női házasságkötési

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

Apaság és a második párkapcsolat kialakítása Franciaországban, Norvégiában és Magyarországon az 1980-as évektől napjainkig

Apaság és a második párkapcsolat kialakítása Franciaországban, Norvégiában és Magyarországon az 1980-as évektől napjainkig Apaság és a második párkapcsolat kialakítása Franciaországban, Norvégiában és Magyarországon az 1980-as évektől napjainkig Murinkó Lívia KSH Népességtudományi Kutatóintézet Szalma Ivett Swiss Centre of

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI)

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Kutatási kérdések Hogyan változott a szülők és a gyermekek

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Családtámogatás, gyermeknevelés, munkavállalás

Családtámogatás, gyermeknevelés, munkavállalás 4. fejezet Családtámogatás, gyermeknevelés, munkavállalás Makay Zsuzsanna Főbb megállapítások» A magyar családtámogatási rendszer európai viszonylatban bőkezűnek tekinthető: évente a GDP mintegy 1,9 százalékának

Részletesebben

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Helyünk Európában

Vukovich Gabriella: Helyünk Európában (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (2000): Helyünk Európában in: Társadalmi riport 2000, Kolosi Tamás, Tóth István György, Vukovich

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség, népmozgalom Magyarországon az 1980-as évek elejére új demográfiai helyzet állt elő. A XX. század korábbi évtizedeit

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Családtervezési döntések

Családtervezési döntések Pongrácz Tiborné Családtervezési döntések Amagyar társadalom demográfiai magatartását már hosszabb ideje sajátos kettősség jellemzi, amely a társadalom tradicionális értékrendje és a tényleges népesedési

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2015

DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2015 Párkapcsolatok Válás és szétköltözés Gyermekvállalás Családtámogatás, gyermeknevelés, munkavállalás Halandóság Egészségi állapot Öregedés és nyugdíjba vonulás Generációk közötti erőforrás-átcsoportosítás

Részletesebben

A késői gyermekvállalás problémái

A késői gyermekvállalás problémái A késői gyermekvállalás problémái Klinger András Magyarország hosszú időn keresztül azok közé az országok közé tartozott, ahol az anyák viszonylag fiatal korukban szülték meg első és amennyiben vállaltak

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu A nagycsaládos mégis A NOE tagság vizsgálatának tanulságai Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu Válságban vagy változóban a család? 1. Értékrend és normák változása 2. Gazdasági tényezők 3. Családpolitikai

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A felnőtté válás Magyarországon

A felnőtté válás Magyarországon A felnőtté válás Magyarországon Murinkó Lívia KSH NKI Helyzetkép 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 2014. január 20. Általános megállapítások a felnőtté válással kapcsolatban 1. Kitolódó életesemények,

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben GÖDRI Irén SOLTÉSZ Béla Migráció, munkapiac és demográfia Magyarországon a SEEMIG projekt főbb eredményei Budapest, 2014.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS

VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS 2. fejezet VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS Földházi Erzsébet Főbb megállapítások» A párkapcsolatok két alapvető típusa a házasság és egyre növekvő arányban az élettársi kapcsolat. A házasságok válással, az élettársi

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG Lásd az Útmutatót a 3. oldalon E 405 ( 1 ) A BIZTOSÍTÁSI, FOGLALKOZTATOTTSÁGI VAGY MUNKANÉLKÜLISÉGI IDŐSZAKOK ÖSSZESÍTÉSÉRE,

Részletesebben

Képzés és első gyermekvállalás kölcsönhatásai. európai összehasonlítás

Képzés és első gyermekvállalás kölcsönhatásai. európai összehasonlítás Helyzetkép 50 éves a Népességtudományi Kutatóintézet konferencia Budapest, 2014 január 20 Képzés és első gyermekvállalás kölcsönhatásai európai összehasonlítás Cornelia Mureşan Babes-Bolyai Tudományegyetem,

Részletesebben

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók

Részletesebben

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei A MIDAS_HU modell elemei és eredményei Tóth Krisztián Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság A MIDAS_HU mikroszimulációs nyugdíjmodell eredményei további tervek Workshop ONYF, 2015. május 28. MIDAS_HU

Részletesebben

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A Kormány családpolitikai elképzelései

A Kormány családpolitikai elképzelései A Kormány családpolitikai elképzelései Máriabesnyő, 2014. november 13. Magyar Katolikus Családegyesület XXI. Családkongresszus Kétség sem fér hozzá, hogy a család és az otthon az, amely által az emberi

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

A magyar lakosság egészségi állapota

A magyar lakosság egészségi állapota A -64 éves férfi és női népesség kor szerint standardizált halandóságának alakulása (Magyarország, 193/31-1999) A magyar lakosság egészségi állapota Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem OEC Népegészségügyi

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS 8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

Családtípusok* és párkapcsolati formák változása a népszámlálási adatok tükrében

Családtípusok* és párkapcsolati formák változása a népszámlálási adatok tükrében 213/115 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 115. szám 214. január 13. Családtípusok* és párkapcsolati formák változása a népszámlálási adatok tükrében A tartalomból 1

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

KSH NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET DEMOGRÁFIAI PORTRÉ

KSH NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET DEMOGRÁFIAI PORTRÉ KSH NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2012 DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2012 DEMOGRÁFIAI PORTRÉ 2012 Jelentés a magyar népesség helyzetéről KSH NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET BUDAPEST, 2012 Szerkesztők:

Részletesebben

A gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával

A gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával Földházi Erzsébet A gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával Magyarországon az 1980-as évek elejétől fogy a népesség, 2011-ben a lélektani határnak is számító

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

A 21. század első éveinek népesedési viszonyai Magyarországon

A 21. század első éveinek népesedési viszonyai Magyarországon A 21. század első éveinek népesedési viszonyai Magyarországon Bevezető A 21. századnak két hosszútávú kihívással kell szembenéznie, amelyek a legtöbb problémát fogják okozni: az egyik demográfiai a másik

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Globális migráció és magyar hatása

Globális migráció és magyar hatása Globális migráció és magyar hatása Dr. Tóth Géza Kincses Áron Magyar Statisztikai Társaság Mercure Hotel, 2010. Január 29. Bevezetés Dolgozatunk célja egyrészt az volt, hogy a világban tapasztalható globális

Részletesebben

SAJTÓREGGELI 2008. július 23.

SAJTÓREGGELI 2008. július 23. SAJTÓREGGELI 2008. július 23. EURÓPAI DISZTRIBÚCIÓS RIPORT 2008 Európai Disztribúciós Riport 2008 Három közép-kelet európai ország a Top Five -ban 2 Kereslet - Európa Növekedés Nagyobb bérleménynagyság

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Házasság és család a 19-20. századi Magyarországon. Őri Péter KSH Népességtudományi Kutatóintézet Pécs, 2015. május 14.

Házasság és család a 19-20. századi Magyarországon. Őri Péter KSH Népességtudományi Kutatóintézet Pécs, 2015. május 14. Házasság és család a 19-20. századi Magyarországon Őri Péter KSH Népességtudományi Kutatóintézet Pécs, 2015. május 14. Család, házasság, háztartás Család: társadalmi intézmény az egyén és környezete között

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

Népmozgalom, 2007. január december

Népmozgalom, 2007. január december 28/13 Összeállította: Népességstatisztikai fõosztály Népmozgalmi statisztikai osztály www.ksh.hu II. évfolyam 13. szám 28. március 18. Népmozgalom, 27. január december A tartalomból 1 Összefoglaló 2 Házasságkötés,

Részletesebben