BONÁCZ ZSOLT ROVATA. számla- és nyugta- megôrzés elmulasztásának

Átírás

1 VIII. évfolyam n 2012/4. TARTALOM BONÁCZ ZSOLT ROVATA 1 A nyomdai úton elôállított számla, nyugta megôrzésének fontossága 3 Külföldi pénzeszközben kifejezett ügyleteket terhelô adó megállapítása BONÁCZ ZSOLT ROVATA A nyomdai úton elôállított számla, nyugta megôrzésének fontossága január 1-jétôl kirívóan nagy összegû mulasztási bírságot kockáztat meg az a személy, aki (amely) a nyomdailag elôállított számlákat és/vagy nyugtákat nem ôrizte meg. A cikk a vonatkozó jogszabályi rendelkezés alkalmazásával kapcsolatban várhatóan felmerülô jogértelmezési problémákkal foglalkozik. SIKE OLGA ROVATA 7 Áfaproblémák a szakértôk válaszolnak A nyomdai úton elôállított számlák, nyugták megôrzésének elmulasztása eseté ben ja nu ár 1-jé tôl az Art (20a) be kez dé se az irány adó, amely sze rint a nyom dai úton elô ál lí tott számla, nyugta megôrzésének elmulasztása esetén, függetlenül attól, hogy a szám la, il let ve nyug ta fel hasz ná lá sa ténylegesen megtörtént-e, a kiszabható mulasztási bírság összege magánszemély ese tén 200 ezer fo rint, más adó zó ese té - ben 500 ezer fo rint, és a hi ány zó szám - lák, illetve nyugták számának szorzata által meghatározott összegig terjedhet. E rendelkezés alapján, ha például egy gazdasági társaság 150 db nyomdai úton elôállított nyugtát nem tud bemutatni, akkor az adóhatóság maximum Ft (150 db Ft/db) mulasztási bírságot szabhat ki. Ez a rendelkezés nem alkalmazható szá mí tás tech ni kai úton elô ál lí tott számla- és nyugta- megôrzés elmulasztásának szankcionálásánál. A ki szab ha tó mu lasz tá si bír ság nagy ság rend je mi att az adó ha tó ság január 1-jétôl az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenôrzések és lezárt idôszakot eredménye zô adóellenôrzések so rán min den esetben ellenôrizni fogja, hogy a vizsgálat alá vont adó zó be tud ja-e mu tat ni az általa beszerzett, nyomdai úton elôállított számlákat és nyugtákat. Az Art (1) be kez dé se alap - ján az Art ja nu ár 1-jé tôl ha tá - lyos rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépésekor jogerôsen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatálybalépést követôen az azt megelôzô idôszakra telje sí ten dô, il let ve ese dé kes sé vált kö te le - zettségekre, azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének idôpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható. Az Art (20a) be kez dé se a január 1-jét megelôzôen beszerzett nyom dai úton elô ál lí tott szám - lák, nyugták megôrzésének elmulasztása esetében is alkalmazható. Az Art (20a) be kez dé sé nek alkalmazásával kapcsolatban megítélésem sze rint számos jogértelmezési probléma vetôdik fel. Az Art (1) be kez dé se alap - ján az adóhatóság csak akkor bírságolhat az Art (20a) be kez dé se alap ján, ha az adó zó a nyom dai úton

2 2 elôállított számla, nyugta megôrzését december 31-ét követôen mulaszt ja el. Ha az adó ha tó ság nem bi zo - nyít ja, hogy a nyom dai úton elô ál lí tott szám la, nyug ta meg ôr zé sé nek el mu - lasztása december 31-ét követôen valósult meg, akkor nem alkalmazhat ja az Art (20a) be kez dé sét. Az alapvetô jogértelmezési probléma a megôrzési kötelezettség elmulasztása idôpontjának meghatározása tekintetében jelölhetô meg. Ugyanis a mulasztás idôpontjának objektív megítélése bizonyos esetekben felettébb bizonytalan. Amennyiben a nyomdai úton elôállított számla, nyugta beszerzése december 31-ét követôen történt meg, akkor a megôrzési kötelezettség elmulasztása is nyilvánvalóan ezt követôen valósulhat meg, te hát az Art (20a) be - kezdése mindenképpen alkalmazható, ha az adó zó a nyom dai úton elô ál lí tott szám lát és/vagy nyug tát nem mu tat ja be. Ab ban az eset ben, ha a nyom dai úton elôállított számla, nyugta beszerzése január 1-jét megelôzôen tör tént meg, ak kor a megôrzési kötelezettség elmulasztása nem köthetô automatikusan a nyomdai úton elôállított számla, nyugta beszerzésének idôpontjához, tehát elvileg elôállhat az az eset, hogy az adó zó de cem ber 31-ig beszerzett nyomdai úton elôállított számla, nyugta megôrzését december 31-ét követôen mulasztja el. A meg ôr zé si kö te le zett ség elmulasztása nem köthetô automatikusan az adóhatósági ellenôrzés idôpontjához sem, tehát be kö vet kez het az az eset, hogy az adó zó de cem ber 31-éig be szer - zett nyom dai úton elô ál lí tott szám - la, nyugta megôrzését a beszerzés idôpont ja és a de cem ber 31-ét kö - vetôen elrendelt ellenôrzés megkezdése közötti idôszakban mulasztotta el. Ennek ellenére várhatóan az adóhatóság azt az idôpontot minôsíti a megôrzési kötelezettség elmulasztása idôpontjának, amely idôpontban a nyom - dai úton elôállított számla, nyugta bemutatása esetleges erre irányuló felhívás ellenére elmaradt. Az adóhatóság ilyen irányú gyakorlata álláspontom szerint semmiképpen sem minôsíthetô jogszerûnek, ha az adó zó benyújt olyan tartalmú ira tot, amelynek tartalma alapján az iratmegôrzési kötelezettség elmulasztására bizonyíthatóan január 1-jét megelôzô en ke rült sor. Ilyen irat le het pél dá ul egy ja nu ár 1-jét meg elô zôen el - végzett belsô ellenôrzés során készült do ku men tum, amely azt rög zí tet te, hogy belsô ellenôrzés során megállapításra került a nyomdai úton elôállított számla és/vagy nyugta meglétének hiánya. Az adózó által bemutatott dokumentum hiteltelenségét az adóhatóságnak kell bizonyítania. 2. Az adó ha tó ság és az adó zó vár ha - tó an el té rô en fog ja meg ítél ni azt a tényállást, amikor a vizsgálat alá vont adózó nem tudja bemutatni a nyomdai úton elôállított számla, nyugta tôpéldányait azaz magát a számlatömbö(ke)t és/vagy nyugtatömbö(ke)t, de hiánytalanul rendelkezik a számlatömb(ök)bôl és/vagy nyugtatömb(ök)- bôl származó számla, nyugta könyvelési iratok között lefûzött példányával. Álláspontom szerint ebben az esetben a tôpéldányok megôrzésének nem teljesítése nem tekinthetô olyan súlyú mulasztásnak, amely az adóhatóság részérôl mulasztási bírság kiszabását indokolná, mi vel a tôpéldányok hiányá ban is biz to sí tott a be szer zett szám lák kal, nyugtákkal történô hiánytalan elszámolás, valamint a könyvelés ellenôr zé se. Az adóhatóság részérôl ezzel ellentétben az a jogértelmezés valószínûsíthetô, hogy fennáll a mulasztási bírság kiszabásának jogalapja. 3. Az adóhatóság a nyomtatványforgalmazók (alforgalmazók) által benyúj tott adat szol gál ta tás alap ján ki tudja gyûjteni az adózó által elvileg beszerzett számlák, nyugták mennyiségét. Adó dik az a kér dés, hogy az adó ha - tóság az adatszolgáltatásban szereplô adatokat automatikusan hitelesnek tekintheti-e, s azok tartalmára hivatkozva az Art (20a) be kez dé se alap ján mulasztási bírságot szabhat ki, ha az adózó az adatszolgáltatásokban szereplô számlákat és/vagy nyugtákat maradéktalanul nem tudja bemutatni. Az adózó nem rendelkezik hatósági jogosítványokkal, ezért nem áll módjában betekinteni a nyomtatvány-forgalmazók (alforgalmazók) által az adóhatóság részére beküldött adatszolgáltatásokba. Ennek következtében, ha a számlát és/vagy nyugtát ténylegesen nem ô vásárolta meg, akkor nem lehet tudomása az értékesítô (al)forgalmazó kilétérôl. Azonban az adózó kérheti az adóhatóságtól azoknak az adatoknak a közlését, amely alapján az adóhatóság álláspontja szerint az adott nyomdailag elôállított számlatömböt, nyugtatömböt ô szerezte be. Ilyen adat az állítólagos beszerzés idôpontja, a vásárlás során eljáró magánszemély neve. Ugyanis lehetséges, hogy az adatszolgáltatásban szereplô adatok alapján felmerülnek olyan körülmények, amelyek alapján az adózó bizonyíthatja, hogy a számlatömböt és/vagy nyugtatömböt nem ô vásárolta. Ennek következtében a megvásárolt számlatömb és/vagy nyugtatömb megôrzésének kötelezettsége nem terheli, ezáltal annak elmulasztásáért sem szank ci o nál ha tó. Ez az eset áll elô, ami kor az adózó adatait, dokumentumait felhasználva és azzal visszaélve szereznek be nyomdailag elôállított számlatömbö(ke)t és/vagy nyugtatömbö(ke)t. Eb ben az eset ben, ha az adó ha tó ság az adózó kérésére közli a vásárlás során eljáró személy nevét, akkor az adózó esetleg feltárhatja és informálhatja az adóhatóságot arról, hogy a vásárlás során el já ró sze mély nem az ô ne vé ben járt el. 4. Az Art (21) be kez dé se ér - telmében a mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság köteles mérlegelni az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységé - nek vagy mulasztásának) súlyát, gyakori sá gát, to váb bá azt, hogy az adó zó, il - letve intézkedô képviselôje, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tôle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó, az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellôzi. Az Art (20a) be kez dé se alapján kiszabott mulasztási bírság esetén is az adóhatóság a bírság összegét a 172. (21) bekezdése alapján köteles meghatározni. Az adó ha tó ság az Art (21) be - kezdése alapján nem szabhat ki mulasztási bírságot, ha a nyomdailag elôállított számlák, nyugták vis maior (természeti vagy adózó érdekkörén kívül bekövetkezett katasztrófa) miatt semmisültek meg, így azokat az ellenôrzés részére az adózó nem tudja benyújtani. Ezen kívül min-

3 den más esetben az adóhatóság valószínûsíthetôen mulasztási bírságot szab ki, arra hivatkozva, hogy a nyomdai úton elô ál lí tott szám lá kat, nyug tá kat (is) olyan mó don kell ôriz ni, tá rol ni, hogy azok eltûnésére, megsemmisülésére a vis maior esetein kívül ne kerülhessen sor. Az adóhatóság bizonyosan gondatlanság nak mi nô sí ti azt az ese tet is, ha a kép - viselô által benyújtott iratok szerint a nyomdai úton elôállított számlák, nyugták gépjármû feltörése, eltulajdonítása következtében nem állnak rendelkezésére. Az adózó más személlyel is tároltathatja nyomdai úton elôállított számláit, nyug tá it. Eb ben az eset ben, ha azok teljes egészében, vagy részben elvesznek, ak kor az adó zó ered mé nye sen nem hivatkozhat arra, hogy a megôrzési kötelezettség elmulasztása egyértelmû en nem sze mé lyé hez, ha nem a tá ro - lást végzô személyhez kötôdik. Vélelmezhetôen az adóhatóság ebben az esetben is mulasztási bírságot fog kiszabni, valamint azt is megemlíti a mulasztási bírság kiszabásáról rendelkezô határozatában, hogy az adózónak módjában áll kártérítési igénnyel élni a szolgáltató felé, hiszen az az adózónak gondatlanságával kárt okozott. BONÁCZ ZSOLT ROVATA Külföldi pénzeszközben kifejezett ügyleteket terhelô adó megállapítása Külföldi pénznemben kifejezett ügyleteknél az általános forgalmi adó alapját és a fizetendô áfát forintban kell megállapítani. Ha az adózó nem megfelelô árfolyamot alkalmaz, akkor az adóalapot és az adót tévesen határozza meg. A cikk példákon keresztül mutatja be azt, hogy mely idôpontban érvényes árfolyamot kell alkalmazni. A devizaliberalizáció folytán gazdasági ügyletek bármely külföldi pénznemben bonyolíthatóak, akár két belföldi gazdálkodó között is. Általában problémát okoz az adózók számára a külföldi pénzeszközben kifejezett ügyletnél az adóalap és az adó forintban történô meghatározása, mivel bizonytalanok az alkalmazandó árfolyam vonatkozásában. Magyarország törvényes fizetôeszkö ze a fo rint, ezért a köz ter he ket is fo - rintban kell megfizetni. Ennek megfelelôen a külföldi pénznemben bonyolított és áfaköteles ügyleteknél az általános for gal mi adó alap ját és az adó ösz - szegét át kell számítani forintra. Na gyon fon tos sza bály, hogy az Áfa-tv. al kal ma zá sá ban kül föl di pénz - nem ben ki fe je zett adó alap ról, s en nek meg fe le lô en kül föl di pénz nem ben ki - fe je zett adó ról ak kor be szél he tünk, ha a fe lek az el len ér té ket tény le ge sen kül - föl di pénz nem ben ha tá roz ták meg. Az Áfa-tv. alkalmazásában nincs szó külföldi pénznemben kifejezett adóalapról, ha a fe lek a fo rint ban fi ze ten dô el - lenérték meghatározásánál valamely külföldi pénznem bizonyos idôpontban érvényes árfolyamát vették alapul. Tegyük fel, hogy ingatlan bérbeadása esetén a felek úgy ál la pod tak meg, hogy az adott hónapra vonatkozóan forintban fizetendô bérleti díj egy euróban meghatározott ös szeg és az euró tárgy hó nap 15. nap ján érvényes árfolyamának szorzata. Ebben az eset ben nincs szó kül föl di pénz nem - ben kifejezett adóalapról, így az Áfa-tv ának alkalmazása nem jöhet szóba. Az Áfa-tv. 80. (1) be kez dé se alap - ján ter mék ér té ke sí té se, szol gál ta tás nyújtása, valamint termék Közösségen belüli beszerzése esetében, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a forintra történô átszámításhoz belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkezô hitelintézet által jegyzett deviza eladási árat, illetve választása szerint a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyamot kell alkalmazni, amely a) termék Közösségen belüli beszerzése, illetôleg elôleg fizetése esetében, va la mint a 60. -ban em lí tett ese - tekben a fizetendô adó megállapításakor, b) az 58. -ban em lí tett eset ben a számla kibocsátásakor, c) egyéb esetekben pedig a teljesítéskor érvényes. A következôkben több példán keresztül kifejezetten azt mutatom be, hogy egyes adó kö te les ügy le tek nél mely idôpontban érvényes árfolyamot kell alkalmazni. A példákban említett árfolyam alatt a megjelölt idôpontban belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkezô hitelintézet által jegyzett deviza el adá si ár fo lyam, vagy ha adó zó ezt választotta a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyam értendô. Elôfordulhat, hogy az átszámításnál releváns idôpont munkaszüneti napra esik, így er re a nap ra sem a bel föld ön pénzváltási engedéllyel rendelkezô hitel in té zet, sem MNB nem je gyez hi va - talos árfolyamot. Felmerül az a kérdés, hogy eb ben az eset ben az adott na pot közvetlenül megelôzô, illetve követô napra vonatkozó árfolyam egyaránt alkalmazható-e. Álláspontom szerint logi kus len ne, ha az adó zót eb ben a te - kin tet ben vá lasz tá si le he tô ség il let né meg. Nagy értékû ügyleteknél kis mértékû árfolyam-eltérés is jelentôs összegû adóeltérést eredményezhet, s ez az adózót hátrányosan érintheti, fôleg, ha az ügy le tet ter he lô áfa egész ben, vagy rész ben nem he lyez he tô le vo nás ba. Kö zös sé gen be lü li adó men tes ter mék ér té ke sí tés Közösségen belüli adómentes termékér té ke sí tés ese tén az Áfa-tv. 80. (1) be kez dés a) pontja alkalmazandó, mi- 3

4 vel a fizetendô adó megállapítására az Áfa-tv. 60. (4) be kez dé se irány adó. A fizetendô adó megállapítására vonatkozó rendelkezés gyakorlati alkalmazása azt jelenti, hogy az értékesítô az Áfa-tv. 60. (4) be kez dé se sze rin ti idô - pontot magában foglaló bevallási idôszak ban kö te les a ter mék ér té ke sí tés adómentes ellenértékét elszámolni. Az Áfa-tv. 60. (4) be kez dé se alap - ján az adómentes ellenértéket a teljesítést követô hónap 15. napját magában foglaló bevallási idôszakban kell elszámolni, kivéve, ha a számla a teljesítést követô hónap 15. napját megelôzôen ke rült ki bo csá tás ra, mi vel ek kor az adómentes ellenértéket a számla kibocsátásának napját magában foglaló bevallási idôszakban kell elszámolni. Ennek megfelelôen az értékesítônek az adott devizának a teljesítést követô hónap 15. nap ján, vagy a szám la ki bo csá - tásakor érvényes árfolyamát kell alkalmaznia. 1. PÉL DA: Az A bel föl di cég 5000 euró el len - érték fejében szerszámgépeket értékesí tett egy né met cég nek, amely ügy let adómentes Közösségen belüli termékértékesítésnek minôsül. 10-e. Az A cég az ér té ke sí tés rôl június 4-én bocsátotta ki a szám lát (ne fe lejt sük el, hogy az Áfatv. nem ír elô kö te le zô ha tár idôt a számla kibocsátására, ha a számlának általános forgalmi adót nem kellett tartalmaznia). Ek kor má jus 15. nap já ra vonatkozó árfolyam alapján kell az 5000 euró ellenértéket forintra átszámítani, s az így kapott forintösszeget kell el szá mol ni a má jus 15. napját magában foglaló bevallási idôszakban. 2. PÉL DA: Az A bel föl di cég 4000 euró el len - érték fejében termékeket értékesített egy né met cég nek, amely ügy let adó - mentes Közösségen belüli termékértékesítésnek minôsül. 17-e. Az A cég az ér té ke sí tés rôl április 24-én bocsátotta ki a szám lát. Ek kor a áp ri lis 24. napján érvényes árfolyam alapján kell a 4000 euró ellenértéket forintra átszámítani, s az így kapott forintösszeget kell el szá mol ni a áp ri lis 24. napját magában foglaló bevallási idôszakban. Kö zös sé gen be lü li termékbeszer zés Közösségen belüli termékbeszerzés esetén szin tén az Áfa-tv. 80. (1) be kez dés a) pontja alkalmazandó. A fizetendô adó megállapítására vonatkozó 63. ténylegesen azt szabályozza, hogy a beszerzônek mely idôpontban keletkezik az adófizetési kötelezettsége, s ezt az idôpontot magában foglaló bevallási idôszakban kell az adó ala pot és az adót el szá mol ni. Az Áfa-tv. 63. (1) be kez dé se alap - ján a fi ze ten dô adót alap eset ben a szám la ki bo csá tá sá nak idô pont já ban, de legkésôbb a teljesítést követô hónap 15. napján kell megállapítani, s az adóala pot és a fi ze ten dô adót ezen idô pon - tot magában foglaló bevallási idôszakban kell elszámolni. Ennek megfelelôen a beszerzônek a számla kibocsátásakor, illetve a teljesítést követô hónap 15. napján érvényes árfolyamot kell alkalmaznia. 1. PÉL DA Az A bel föl di cég 6000 euró el len - érték fejében termékeket szerzett be egy szlo vák cég tôl, amely ügy let Kö - zös sé gen be lü li ter mék be szer zés nek minôsül. A teljesítés idôpontja április 10-e. A szlovák cég az értékesítésrôl április 24-én bocsátotta ki a szám lát. Ek kor a áp ri lis 24. napjára vonatkozó árfolyam alapján kell a 6000 euró ellenértéket forintra átszámítani, s ezt az összeget kell adóalapnak tekinteni, amely után 27%- os adómérték alapján kell a fizetendô adót meghatározni. Az adóalapot és az adót a áp ri lis 24. nap ját ma - gá ban fog la ló be val lá si idô szak ban kell elszámolni. 2. PÉL DA Az A bel föl di cég 7000 euró el len - érték fejében termékeket szerzett egy francia cégtôl, amely ügylet Közösségen belüli termékbeszerzésnek minôsül. 17-e. A francia cég az értékesítésrôl má jus 21-én bo csá tot ta ki a szám lát. Ek kor a má jus 15. napján érvényes árfolyam alapján kell a 7000 euró ellenértéket forintra átszámítani, s ezt az összeget kell adóalapnak tekinteni, amely után 27%- os adómérték alapján kell a fizetendô adót meghatározni. Az adóalapot és az adót a má jus 15. nap ját ma - gá ban fog la ló be val lá si idô szak ban kell elszámolni. A fentiektôl eltérôen, ha a teljesítés és a fizetendô adó megállapítására vonatkozó idô pont kö zött a) az e törvényben szabályozott jogállásában olyan változás következik be, amelynek eredményeként tôle adófizetés nem lenne követelhetô, vagy b) tartozását ellenérték fejében átvállalják, c) a fi ze ten dô adót az (1) be kez dés - tôl eltérôen az a) pontban említett eset ben a jog ál lás-vál to zást megelôzô napon, a b) pontban említett esetben pedig a tartozás átvállalásakor kell megállapítani. 3. PÉL DA: Az A bel föl di cég 500 euró el len ér ték fejében irodaszereket vásárolt egy német cégtôl, amely ügylet Közösségen belüli termékbeszerzésnek minôsül. 20-a. Az A cég áp ri lis 30. nap - já val jog utód nél kül meg szûnt. A né - met cég az iro da sze rek rôl a szám lát má jus 7-én ál lí tot ta ki. Ek kor a április 30. napjára vonatkozó ár fo lyam alap ján kell az 500 eurós el - lenértéket forintra átszámítani, s ezt az összeget kell adóalapnak tekinteni, amely után 27%-os adó mér ték alap - ján kell a fizetendô adót meghatározni. Az adó ala pot és az adót a zá ró áfabevallásban kell elszámolni. Ha az A cég jog utód nél kül má jus 16. nap já val szûnt vol na 4

5 meg, ak kor a má jus 7. nap ján ér vé nyes ár fo lya mot kel le ne al kal - maz ni. Amen nyi ben az A cég jog - utód nél kül má jus 25. nap já val szûnt vol na meg, va la mint a né met cég a szám lát má jus 21-én ál lí - tot ta vol na ki, ak kor a má jus 15. napján érvényes árfolyamot kellene alkalmazni. 4. PÉL DA Az A bel föl di cég euró el len - érték fejében szerszámgépeket szerzett egy né met cég tôl, amely ügy let Kö - zös sé gen be lü li ter mék be szer zés nek minôsül. 10-e. A né met cég az ér té ke sí tés rôl má jus 2-án bo csá tot ta ki a számlát. Az A bel föl di cég nek a né met cég felé fennálló tartozását a C belföl di cég áp ri lis 30. nap já val át - vállalta. Ekkor a április 30. napján érvényes árfolyam alapján kell az 5000 euró ellenértéket forintra átszámítani, s ezt az összeget kell adóalapnak tekinteni, amely után 27%- os adómérték alapján kell a fizetendô adót meghatározni. Az adóalapot és az adót a áp ri lis 30. nap ját ma - gá ban fog la ló be val lá si idô szak ban kell elszámolni. Ha a C cég ré szé rôl a tar to zás át - vállalása május 16. napjával tör tént vol na meg, ak kor a má - jus 2. napján érvényes árfolyamot kellene alkalmazni. Amennyiben a tartozás átvállalására má jus 25. nap já val ke rült vol na sor, va la mint a szám lát a né met cég má jus 21-én ál lí tot ta vol na ki, ak kor a má jus 15. nap ján ér vé nyes ár fo lya mot kel le ne al kal - mazni. Bel föl di adó alany ál tal nyújtott ügy let hez kapcsolódó an fi ze tett elô leg Az elô leg ben fog lalt adót az elô leg át - adásának, illetve jóváírásának napján kell meg fi zet ni, így az az át adás, jó vá - írás napjára vonatkozó árfolyam alapján kell az elô leg áfa nél kü li ös sze get és az elôlegben foglalt adót forintra átszámí ta ni. Az adó ala pot és az adót az át - adás, jóváírás napját magában foglaló bevallási idôszakban kell elszámolni. Im port szol gál ta tás hoz kapcso ló dó an fi ze tett elô leg Importszolgáltatásról akkor van szó, ha a szolgáltatás teljesítési helye az Áfa-tv. alapján belföld, valamint a szolgáltatás olyan külföldi személy nyújtotta, aki (amely) nem rendelkezik belföldön telephellyel. Im port szol gál ta tás hoz kap cso ló dó elô leg után adó fi ze té si kö te le zett ség január 1-jétôl akkor keletkezik, ha a tel je sí tés he lye az Áfa-tv. 37. (1) bekezdése alapján belföld. Az általános forgalmi adó alapja az adó fi ze tés re kö te le zett bel föl di adó - alany igénybevevô által fizetett elôleg. Az Áfa-tv. nem tar tal maz kü lön ren del ke zést az adó fi ze té si kö te le zett - ség ke let ke zé sé nek idô pont já ra vo nat - kozóan, így elvileg az átadás, jóváírás napja a meghatározó. Azonban az adóhatóság álláspontja szerint az elôleget fizetô belföldi adóalany igénybevevô nem feltétlenül bírhat információval a jóváírás idôpontjáról, így elfogadható az is, ha a sa ját bank szám lá ján tör tént terhelés idôpontjában állapítja meg a fizetendô adót. Az elô leg után szá mí tott adót az elôleg átadásának, illetve terhelés/jóváírás nap ján kell meg fi zet ni, így az át - adás, terhelés/jóváírás napjára vonatkozó árfolyama alapján kell az elôleget és az elô leg után szá mí tott adót fo rint ra átszámítani. A fizetett elôleget, mint adóalapot és az azután számított adót az átadás, terhelés/jóváírás napját magában foglaló bevallási idôszakban elszámolni. For dí tott adó zás sze rint adó - zó ügy le tek (Áfa-tv ) Az Áfa-tv. 60. (1) be kez dé se alap - ján a ve vô, igény be ve vô az ál ta lá nos forgalmi adót a) az ügylet teljesítését tanúsító számla kéz hez vé te le kor, vagy b) az ellenérték megtérítésekor, vagy c) a teljesítés napját követô hónap 15. napján köteles megállapítani, a fen ti idô pont ok kö zül az az irány - adó, amely leghamarabb bekövetkezik. 1. PÉL DA: Az A cég egy fel szá mo lás alatt ál ló bel föl di gaz da sá gi tár sa ság tól 2000 euró ellenérték fejében számítástechnikai eszközöket vásárolt. A teljesítés idô pont ja áp ri lis 16-a. Az A cég a fel szá mo ló ál tal ki bo csá tott szám lát áp ri lis 30-án kap ta meg. Az A cég a 2000 euró vé tel árat má jus 16-án utal ta át. Ek kor a április 30. napjára vonatkozó ár fo lyam alap ján kell a 2000 euró vé - telárat forintra átszámítani, s ezt az ös sze get kell adó alap nak te kin te ni, amely után 27%-os adó mér ték alap - ján kell a fizetendô adót meghatározni. Az adó ala pot és az adót a április 30. napját magában foglaló bevallási idôszakban kell elszámolni. 2. PÉL DA: Az A cég egy fel szá mo lás alatt ál ló bel föl di gaz da sá gi tár sa ság tól 2000 euró ellenérték fejében számítástechnikai eszközöket vásárolt. 16-a. Az A cég a 2000 euró vé tel - árat áp ri lis 25-én szám la hi á - nyában átutalta, a felszámoló által kibocsátott számlát április 27-én kap ta meg. Ek kor a áp ri lis 25. napján érvényes árfolyam alapján kell a 2000 euró vételárat forintra átszámítani, s ezt az összeget kell adóalapnak te kin te ni, amely után 27%-os adómérték alapján kell a fizetendô adót meghatározni. Az adóalapot és az adót a áp ri lis 25. nap ját ma - gá ban fog la ló be val lá si idô szak ban kell elszámolni. 3. PÉL DA: Az A cég egy fel szá mo lás alatt ál ló bel föl di gaz da sá gi tár sa ság tól 2000 euró ellenérték fejében számítástechnikai eszközöket vásárolt. 20-a. Az A cég a szám lát má - jus 21-én vet te kéz hez, a vé tel árat má jus 24-én utal ta át. Ek kor a 5

6 2012. má jus 15. nap ján ér vé nyes ár - fo lyam alap ján kell a 2000 euró vé tel - árat forintra átszámítani, s ezt az öszsze get kell adó alap nak te kin te ni, amely után 27%-os adó mér ték alap - ján kell a fizetendô adót meghatározni. Az adó ala pot és az adót a május 15. napját magában foglaló bevallási idôszakban kell elszámolni. Az Áfa-tv. 60. (3) be kez dé se sze rint, ha a teljesítés és az adófizetési kötelezettség keletkezésének idôpontja között a) az e törvényben szabályozott jogállá sá ban olyan vál to zás tör té nik, amelynek eredményeként tôle adófizetés nem lenne követelhetô, vagy b) tartozását ellenérték fejében átvállalják, akkor az adófizetési kötelezettség nem az Áfa-tv. 60. (1) be kez dé sé ben említetett idôpontban, hanem a) pontban említett esetben a jogállásváltozást megelôzô napon, a b) pontban említett esetben pedig a tartozás átvállalásakor ke let ke zik. 4. PÉL DA Az A cég egy fel szá mo lás alatt ál ló bel föl di gaz da sá gi tár sa ság tól 2000 euró ellenérték fejében számítástechnikai eszközöket vásárolt. 20-a. Az A cég áp ri lis 30. nap - já val jog utód nél kül meg szûnt, s ezen idôpontig a számla átvétele és a 2000 eurós vételár kiegyenlítése sem történt meg. Ek kor a áp ri lis 30. napján érvényes árfolyam alapján kell a 2000 euró vételárat forintra átszámítani, s ezt az összeget kell adóalapnak te kin te ni, amely után 27%-os adómérték alapján kell a fizetendô adót meghatározni. Az adóalapot és az adót a zá ró áfabevallásban kell el - számolni. Ha az A cég a szám lát áp - ri lis 30-a elôtt meg kap ta vol na, ak kor a kézhez vétel napján érvényes árfolyamot kellene alkalmazni, valamint ezen idô pon tot ma gá ban fog la ló be - vallási idôszakban kellene az adóalapot és az adót sze re pel tet ni. 5. PÉL DA Az A cég egy fel szá mo lás alatt ál ló bel föl di gaz da sá gi tár sa ság tól 2000 euró ellenérték fejében számítástechnikai eszközöket vásárolt. 20-a. A B cég áp ri lis 27-én át vál - lal ta A cég tar to zá sát, az A cég a szám lát má jus 7-én kap ta meg. Eb ben az eset ben áp ri lis 27. nap - ján érvényes árfolyam alapján kell a 2000 euró vételárat forintra átszámítani, s ezt az ös sze get kell adó alap nak te - kin te ni, amely után 27%-os adó mér ték alapján kell a fizetendô adót meghatároz ni. Az adó ala pot és az adót a április 27. napját magában foglaló bevallási idôszakban kell elszámolni. Ha az A cég a szám lát áp - ri lis 27-e elôtt meg kap ta vol na, ak kor a kézhezvétel napján érvényes árfolyamot kel le ne al kal maz ni, va la mint ezen idô pon tot ma gá ban fog la ló be - vallási idôszakban kellene az adóalapot és az adót sze re pel tet ni. Im port szol gál ta tás Az importszolgáltatás ellenértéke után a belföldi adóalany igénybevevô kötelezett adófizetésre. Amennyiben a teljesítés helye az Áfatv. 37. (1) be kez dé se alap ján bel föld, ak kor az Áfa-tv. 80. (1) be kez dés c) pont ja az irány adó, amely alap ján a tel je - sítéskor érvényes árfolyam kell alkalmazni. Egyéb esetekben a fordított adózásnál leírt szabályokat kell alkalmazni. Ha az importszolgáltatáshoz kapcsolódóan fizetett elôleg után adófizetési kötelezettség keletkezik, akkor a teljesítés idôpontjában az ellenérték és a fizetett elôleg különbözet képez adóalapot. PÉL DA: Az A belföldi cég piackutatási szolgál ta tást vett igény be egy né met cég tôl. A felek által megállapított díjazás 5000 euró, a szer zô dés sze rint az A cég 2000 euró elô le get utalt a szer zô dés megkötését követô 30 napon belül, az átutalásra április 20-án került sor. A né met cég má jus 14-én teljesítette a szerzôdésben vállaltakat, a fenn ma ra dó 3000 eurót az A cég má jus 21-én utal ta át. A fi ze tett 2000 euró elô leg át szá - mításánál a április 20-án érvényes árfolyamot kell alkalmazni felté ve, hogy az A cég nem kí ván ta a jóváírás idôpontja alapján elvégezni az át szá mí tást, a 3000 euró át szá mí - tá sá nál pe dig a má jus 14. nap - jára vonatkozó árfolyam az irányadó. Áfa-tv ának ha tá lya alá tar to zó ügy le tek Amennyiben Közösségen belüli adómentes termékértékesítés, Közösségen belüli termékbeszerzés, fordított adózás sze rint adó zó ügy let (Áfa-tv ) esetében a teljesítés idôpontját az Áfatv a alapján kell megállapítani tekintettel arra, hogy a felek részletfizetésben, illetve határozott idôre szóló rész let fi ze tés ben ál la pod tak, ak kor ez a körülmény közvetlenül nincs hatással az árfolyam megállapítására, de a teljesí tés idô pont ját az Áfa-tv a sze - rint kell meghatározni. Ezzel szemben, ha az importszolgálta tás tel je sí té si he lye az Áfa-tv. 37. (1) bekezdése alapján belföld, továbbá a felek határozott idôre szóló elszámolásban állapodtak meg, akkor a teljesítés idô pont ját az Áfa-tv a alap ján kell megállapítani, így a következôkben foglaltak irányadóak az árfolyam megállapítására vonatkozóan. Ha az adott ügyletet az adófizetésre kötelezett személy teljesíti, akkor egyértelmû, hogy az esedékesség idôpontja elôtti szám lá zás nál Áfa-tv. 80. (1) be kez dés b) pontja alkalmazandó, azaz a számla kibocsátásakor érvényes árfolyamot kell alapul venni, hiszen az esedékesség idôpontjában érvényes árfolyam nem határozható meg. To váb bá az Áfa-tv a sze rint a szám lán az Áfa-tv a sze rint al kal ma - zott árfolyam alapján számított, forintban kifejezett adóösszeget is fel kell tüntetni, amely az alkalmazandó árfolyam ismeretét követeli meg. PÉL DA: Az A belföldi cég határozott idôre szóló szerzôdés keretében adótanácsadást nyújt B bel föl di cég ré szé re 6

7 ha vi 1000 euró + áfa dí ja zás fe jé ben. A havi díjazás összege a tárgyhónapot követô hónap 20. napján esedékes. Az A cég a már ci us ha vi díjazásról április 2-án állította ki a szám lá ját. Az 1000 euró + áfa dí ja zás átszámításánál a április 2-án érvényes árfolyamot kell alkalmazni. Azonban importszolgáltatás esetében bizonytalanságot okozhat, hogy a számla kibocsátásakor, vagy az adófizetési kötelezettség keletkezésekor, illetve a teljesítés idôpontjában [ha a teljesítés helye az Áfa-tv. 37. (1) be kez dé se sze rint bel - föld, ak kor az Áfa-tv a nem al kal - mazható, így az adófizetési kötelezettség a teljesítés idôpontjában keletkezik] érvényes árfolyamot kell-e alkalmazni. Az adóhatóság álláspontja szerint az adó fi ze tés re kö te le zett bel föl di adó - alany igénybevevô választása szerint alkalmazhatja az esedékesség idôpontjában, vagy a számlán feltüntetett teljesítési idôpontban (a teljesítés idôpontját a szolgáltatást nyújtó személy adójogi il le tô sé ge sze rin ti ál lam ban ér vé nyes ha tá lyos sza bá lyo zás sze rint ál la pít ja meg, ezért a teljesítés idôpontjaként nem az esedékesség napját jelöli meg, ha adójogi illetôsége szerinti államban az Áfa-tv-tôl eltérô szabályok irányadóak], vagy a számla kibocsátásának napján érvényes árfolyamot (feltéve, hogy a szol gál ta tás nyúj tó ja az ügy let rôl számlát állít ki). A választási lehetôség kihasználása adóelônnyel járhat, ha az igénybevevô a fi ze ten dô áfát egész ben, vagy rész ben nem helyezheti levonásba, mivel nagy ér té kû ügy le tek nél kis mér té kû ár fo - lyameltérés is jelentôs összegû adóeltérést ered mé nyez het. PÉL DA: Az A belföldi cég határozott idôre szóló szerzôdés alapján ügyvédi szolgál ta tást vesz igény be egy né met ügy - védi irodától. A felek által megállapított ha vi dí ja zás 3000 euró, amely a tárgyhónapot követô hónap 15. napjáig esedékes. Te gyük fel, hogy a né met ügy vé di iroda a május hónapra vonatkozó díjazásról május 10-én kiállított számlában a teljesítés idôpontját má jus 31. nap já ban je löl te meg. Az A cég sa ját dön té se alap ján a 3000 euró átszámításánál alkalmazhat ja a má jus 10-én, vagy má jus 31-én, vagy a jú - nius 15-én érvényes árfolyamot. Bonácz Zsolt SIKE OLGA ROVATA Áfaproblémák a szakértôk válaszolnak Ha tá ro zott idô re szó ló elszámo lás KÉR DÉS: Belföldi adóalanyként irodatakarítási szolgáltatást nyújtunk oly módon, hogy elô re meg nem ha tá ro zott na - pokon elvégezzük a takarítást, amellyel havonta egyszer elszámolunk az igénybe vevô felé. A takarítási szolgáltatásról a havonta kibocsátott számlákon a számla teljesítési idôpontjaként és a fizetési határidejeként eltérô dátumok kerülnek feltüntetésre (a számla teljesítési idôpontja korábbi, mint a fizetési határidô), és több eset ben is elô for dul, hogy a tel je sí té - si idô pont és a fi ze té si ha tár idô el té rô hó - nap ban van. Ez a gya kor lat évek óta így folyik. Kérdésem, hogy e számlázási gyakorlat he lyes-e, il let ve amen nyi ben nem he - lyes gya kor lat, ak kor mi len ne a sza bály - szerû. VÁ LASZ: E kérdésben elsôdlegesen az a meghatározó, hogy a felek megállapodása mire irányult: egyszeri, alkalmi teljesítésekre, vagy inkább egy folyamatos jelleggel történô rendelkezésre állásra, szolgáltatás folyamatos nyújtására, meg ál la po dott idô sza kon kén ti el szá - molás mellett. Amennyiben a megállapodás ez utóbb említett, idôszakonkénti elszámolás melletti folyamatos jellegûnek minôsül (a kérdésben foglaltak alap ján er re le het kö vet kez tet ni), és arra az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. tör vény (to váb bi - ak ban: Áfa-tv.) 58. -a sze rint kell az adó fi ze té si kö te le zett ség ke let ke zé sét megállapítani, akkor az említett számlázási gyakorlat a jogszabályi elôírásoknak nem megfelelô. Az Áfa-tv a sze rint ter mék ér - tékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott idôre szóló elszámolásban állapodtak meg, a teljesítés az ellenérték meg té rí té sé nek ese dé kes sé ge, amely re az adott rész let vagy el szá mo lás vonatkozik. Ebbôl következôen, ilyen jellegû megállapodás esetén a helyes az lenne, ha a számlában teljesítési idôpontként az ellenérték megfizetésének esedékessége szerepelne. Ez úgy az adó - fi ze té si kö te le zett ség ke let ke zé si, mind a le vo ná si jog ke let ke zé si idô pont já nak meghatározása szempontjából fontos. Amennyiben a megállapodás alapján az 58. szerint kellett volna számlázni, akkor a bemutatott gyakorlat alapján a vevô amennyiben a levonási jogot az említett bizonylatban szereplô teljesítési idôpontot tartalmazó bevallási idôszakban gyakorolta korábban élt levonási jogával. Gayerhoszné Ha jós Zsó fia Szál lí tó le vél-töm bök kel kapcso la tos adat szol gál ta tás KÉR DÉS: Nyom tat vány-for gal ma zó - ként szállítóleveleket (szállítólevél-tömböket) is értékesítünk. Ismereteim szerint 2012-tôl kezdôdôen ezekkel kapcsolatban is adatszolgáltatás terhel bennünket az adóhatóság felé. Kérdésem az, hogy ezen adatszolgáltatást az adóhatóság felé 7

8 milyen formában, hogyan kell teljesítenem. VÁ LASZ: Az adózás rendjérôl szóló évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 3. számú melléklet K) pont 1. és 2. a) alpontjában megfogalmazott, január 1-jétôl hatályos rendelkezés szerint, a nyomtatvány-forgalmazó (alforgalmazó) az ál ta la ér té ke sí tett adó igaz ga tá si azo no sí tás ra al kal mas számla-, nyugtatömbökrôl, szállítólevél-tömbökrôl jogszabály eltérô rendelkezésének hiányában vevônkénti részletezésben adatot szolgáltat a megadott adat tar ta lom mal ne gyed éven - ként, a negyedévet követô hónap 20. napjáig az állami adóhatósághoz. A szállítólevelek az erre vonatkozó rendeleti szabályozás hiányában jelenleg nem minôsülnek adóigazgatási azonosításra alkalmasnak. Ebbôl következôen a nyomtatvány-forgalmazóknak jelenleg a szállítólevél adóigazgatási azonosításra való alkalmasságára vonatkozó szabályozás megteremtéséig a szállítólevél-értékesítéssel összefüggôen nincs adatszolgáltatási kötelezettsége az adóhatóság felé. A nyomtatvány-forgalmazóknak a késôbbiek során ezért fontos figyelemmel kísérniük az adóhatóság honlapján e kötelezettséggel kapcsolatban megjelenô tájékoztatásokat. Amennyiben a szállítólevelek adóigazgatási azonosításra való alkalmasságára vonatkozó szabályozás hatályba is lépne az ez évi el sô ne gyed éves adat szol - gáltatási határidôt megelôzôen, véleményem szerint abban feltehetôen csak az adóigazgatási azonosításra alkalmassá tett nyomtatványok értékesítésérôl kell majd ada tot szol gál tat ni. Az adat - szolgáltatásra a tervek szerint továbbra is az ESZIG nyom tat vány fog szol gál - ni, ami ennek megfelelôen aktualizálásra kerül. 8 Gayerhoszné Ha jós Zsó fia Át há rí tott adó ös sze ge euróban ki bo csá tott szám lák ese tén KÉR DÉS: Magyarországon bejegyzett, az általános szabályok szerint adózó társa ság, mint be szer zô ügyé ben me rült fel a kér dé sünk. A bel föl di adó alany ok tól be - fogadott beszerzési számlákat a számlakibocsátó cégek euróban bocsátják ki, me lyek ben az adó ala pon túl az áfa ös sze - gét is euróban tün te tik fel, egyút tal a számlán szerepeltetik az általános forgalmi adó ról szó ló évi CXXVII. tör - vény (to váb bi ak ban: Áfa-tv.) 80. (2) bekezdés a) illetve b) pontjában meghatározott (feltehetôen a számlakibocsátó által megfelelôen alkalmazott) árfolyamot is. Információink szerint a számlaki bo csá tó cé gek az Áfa-tv ában foglaltak szerint számítják ki az euróban kiállított számlában szereplô áfa összegét, melyet fizetendô adóként bevallásukban szerepeltetnek. Ugyanakkor a számlabefogadó cég nem a számlán feltüntetett árfolyamot alkalmazta az áthárított, elôzetesen felszámított adó összegének kiszámítása során, hanem tévesen, a saját számlavezetô bankja euró középárfolyamát vet te fi gye lem be, és ez alap ján az ál - tala levonható adóként figyelembe vett adó összege eltért a számlakibocsátó által megállapított és fizetendô áfaként elszámolt áfa-összegektôl. Problémaként az merült fel, hogy az éves szinten összességében nagyságrendileg egyébként nem jelentôs összegû különbözet elszámolásának korrekciójára van-e az önellenôrzésen kívül más lehetôség, mivel az jelentôs adminisztrációs teherrel jár az adózó számára. VÁ LASZ: Az Áfa-tv a alap ján a szám lán az át há rí tott adót a 80. szerint meghatározott árfolyam alkalmazásával forintban kifejezve abban az eset ben is fel kell tün tet ni, ha az egyéb adatok külföldi pénznemben kifejezettek. Ezen szigorú szabály alapján elméletileg a kibocsátónak már eleve forintban is fel kellett volna tüntetnie az át há rí tott adót, azon ban az az ál ta la al kal ma zott ár fo lyam fel tün te té sé vel kiszámítható lett volna a helyes összegben. A ve vôi ol da lon, a nem a szám lán feltüntetettnek megfelelô árfolyam alkal ma zá sá ból szár ma zó kü lön bö zet rendezésére véleményem szerint nincs más mód, mint az adó-el szá mo lá si idô - szakonként elvégzett önellenôrzés, még ha az jelentôs adminisztrációt igényel is. Ennek hiányában ugyanis az áthárítottnál nagyobb összegben gyakorolt levonási jog szankciókkal járhat egy esetleges ellenôrzés során. Az Áfa-tv ában és ában fog lal tak sze rin ti adó-el szá mo lá si kor rek ció a kér dé ses eset ben nem al kal maz ha tó, mert az em lí tett tény ál lás nem fe lel meg az ott szereplô esetköröknek. Emellett javasolható a jövôre nézve egy szigorúbb fellépés a beszállítók felé, annak érdekében, hogy az általuk áthárított adót az Áfa-tv. elôzôekben hivatkozott rendelkezésére figyelemmel forint ban is tün tes sék fel a szám lán. Gayerhoszné Ha jós Zsó fia El len ér ték euróban tör té nô ki mu ta tá sa pénz tár gép ese tén KÉR DÉS: Több, a határ közelében lévô ke res ke del mi szol gál ta tó egy ség ben elô szo kott for dul ni, hogy a ve vô euróban szeretne fizetni. A kereskedô a termék, illetve a szolgáltatás árát forintban határozza meg, a pénztárgépbe is forintban rögzítik az ellenértéket, és amennyiben a vevô az aznapi árfolyamot elfogadja, akkor fizethet euróban. A következô kérdések merültek fel ezzel kapcsolatban: A vá zolt eset ben, ha az el len ér ték ki - egyenlítése euróban történik, a pénztárgépnek ki kell-e mutatnia euróban az össze get? Van-e olyan kötelezô elôírás, amelyet a napi váltási árfolyam meghatározásakor alkalmazni kell, ha a vállalkozás az ellenértéket forintban határozza meg, üti be, és csak az ár ki egyen - lítése történik euróban? VÁ LASZ: A levélben leírtak szerint a határ közelsége miatt több kereskedelmi, szol gál ta tó egy ség ben elô for dul, hogy a ve vô euróban sze ret ne fi zet ni. Az ellenérték forintban van meghatározva, amelyet a pénztárgépbe is forintban rög zí te nek az ér té ke sí tés kor. Amennyiben az ellenérték megtérítése euróban történik, kérdésként merül fel, hogy a pénz tár gép nek ki kell-e mu tat - nia euróban az ös sze get. Ab ban az eset ben, ha a pénz tár gép csak forint kezelésére alkalmas és a vásárlótól valutában kapott pénzösszegbôl forintban (vagy a vásárlás valutane-

9 métôl eltérô valutában) adnak vissza, akkor a valuta- és a forintpénztár állománya a napi összesítésben nem fog egyezni a bizonylatokkal, az egyikben hi ány, a má sik ban több let lesz, és gon - dot okoz ezek könyv vi te li el szá mo lá sa, valamint a késôbbi korrekciók elszámolása is. Amíg technikailag nem oldható meg a pénztárgépben a valutában való rögzítés, addig a pénztárgépbe forintban beütött tételek mellett az adott vevô tételeihez tartozó nyugta vevônél maradó példányán kézzel, manuálisan fel kell tün tet ni a ve vô ál tal igé nyelt fi - zetési nemet (például EUR), valamint a vevôtôl kapott, illetve neki visszaadott összeget. (A nyugtán az alkalmazott árfolyamot is fel lehet tüntetni). Tekintettel arra, hogy a másolati pénztárgépszalagra ez az információ nem ke rül rá, ezért a nyug ta sor szá ma se gít - ségével, a pénztáregyenlegek egyezôsége és bizonylati alátámasztása érdekében ezek rôl kü lön va lu ta pénz tárt kell vezetni. A valutapénztári nyilvántartásba fel kell ven ni ki ál lí tott nyug tán - ként a pénz tár gép ben lé vô nyug ta sorszámát, a nyugta forintban feltüntetett végösszegét, a vevôtôl kapott valuta összegét, illetve a visszaadott forint-, illetve valutaösszeget. Ha a pénz tár gép al kal mas ar ra, hogy a nyugtán forintban szereplô végösszeg mellett a vásárlótól kapott valuta (például euró) összegét és valutanemét, valamint a visszaadott összeget és annak valutanemét (például forint) feltüntesse, akkor az ilyen módon elôállított bizonylat alkalmas a pénztárak zárásához és a számviteli elszámolás alátámasztásához. dr. Szathmáry Sán dor Re zsi költ sé gek áfá já nak levon ha tó sá ga KÉR DÉS: Egy vállalkozás magánszemélytôl irodai célra ingatlant bérel, de az in gat lan az in gat lan-nyil ván tar tás ban lakásként szerepel. A magánszemély az ingatlan-bérbeadási tevékenységére nem választott adókötelezettséget. Ebben az esetben a bérlô a nevére szóló rezsiköltségekben (villany, gáz, stb.) szereplô általános forgalmi adót levonhatja-e? VÁ LASZ: Az általános forgalmi adóról szó ló évi CXXVII. tör vény (a to - váb bi ak ban: Áfa-tv.) 70. -a (1) be kez - désének b) pontja kimondja, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítôje, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzôjére, szolgáltatás igénybevevôjére, így különösen a bizománnyal, egyéb közve tí tés sel, cso ma go lás sal, fu va ro zás sal és biztosítással összefüggô díjak és költségek. Az idé zett ren del ke zés alap ján a bér be adás hoz kap cso ló dó an to vább - számlázott közüzemi költség az Áfa-tv a (1) be kez dé sé nek b) pontja szerinti járulékos költség, és mint ilyen, osztja a fôszolgáltatás, azaz a bérbeadás áfa-rend szer be li meg íté lé sét, te kin tet nélkül arra, hogy a közüzemi költségek összegének meghatározása elkülönített mérôóra alapján történik, vagy pedig vetítési alappal kerül meghatározásra. A bérbeadás során felmerült közüzemi szolgáltatásokat nem lehet önmagukban értelmezni, azok a bérbeadás teljesítéséhez közvetlenül kapcsolódnak, figyelemmel arra, hogy amenynyi ben a bér lô nem ve szi bér be az in - gatlant, rá áthárítható közüzemi költség föl sem merül. Ebbôl következôen akár van elkülönített mérésre lehetôség, akár nin csen, a köz üze mi költ sé gek a bérbeadás adóalapjának részét képezik, így nem szám láz ha tók önál ló szol - gáltatásként. Ab ban az eset ben, ha a köz üze mi szolgáltatókkal a bérbeadó áll szerzôdéses kapcsolatban, úgy tekintettel a fenti rendezôelvre, a közüzemi költségek a bér be adás adó alap já ba tar toz nak, és osztják annak adójogi sorsát. Tekintve, hogy a bér be adó adó men te sen ad ja bérbe az ingatlant, a közüzemi költségeket is csak adómentesen számlázhatja tovább, azaz az azokról kiállított számla nem tartalmazhat áfát. Amennyiben a közüzemi szolgáltatók kal a bér lô kö tött szer zô dést, és a bérlô nevére szóló rezsiköltségek alatt azt kell ér te ni, hogy a köz üze mi szol - gál ta tók az ô ne vé re ál lít ják ki a szám - lát, úgy az Áfa-tv. adólevonásra vonatkozó VII. fejezetében foglalt feltételek fennállása esetén a számlákban átterhelt általános forgalmi adó levonásba he lyez he tô. Az a tény, hogy a szó ban for gó in - gatlan lakás megnevezéssel került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba, a fent ki fej tet te ket sem mi lyen mó don nem befolyásolja. dr. Szathmáry Sán dor Auszt ri á ban vég zett építôipari szol gál ta tá sok telje sí té si he lye KÉR DÉS: Több Magyarországon gazdasági céllal letelepedett építôipari cég, egyé ni vál lal ko zás kap Auszt ri á ban mun kát kü lön fé le szol gál ta tás nyúj tá sá - ra. Me lyek azok a sza bá lyok, ame lye ket ilyen esetben figyelembe kell venni a munkavégzés során? Van esetleg valamilyen külön bejelentkezési kötelezettség az osztrákoknál? A keletkezett bevétel után hol kell adót fi zet ni és fel me rül-e áfafizetési kötelezettség? VÁ LASZ: Az Áfa-tv. a kü lö nös sza bá - lyok kö ré ben, a 39. (1) be kez dé sé ben kimondja, hogy ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások nyújtása ese té ben a tel je sí tés he lye az a hely, ahol az in gat lan van. Ugyan ezen sza kasz (2) be kez dé se sze rint az (1) be kez dés ben említett ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások körébe különösen beletartoznak: az ingatlanközvetítôi és -szakértôi szolgáltatások, a kereske del mi szál lás hely-szol gál ta tá sok, az in gat lan hasz ná lat ra vo nat ko zó jo gok átengedése, valamint az építési munkák végzésének elôkészítésére és összehan go lá sá ra irá nyu ló szol gál ta tá sok. Jellemzôen ebbe a körbe tartozik az építôipari szolgáltatások döntô többsége is. Amennyiben az adott szolgáltatás nem az idé zett 39., és nem is a to váb - bi különös szabályok alá tartozik, úgy az Áfa-tv. általános szabályát kell alkalmazni. Az Áfa-tv.-nek a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyére vonatkozó általános szabálya szerint, adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés he lye az a hely, ahol a szol gál ta tás igénybe vevôje gazdasági céllal letelepe- 9

10 dett, gazdasági célú letelepedés hiányában pe dig az a hely, ahol la kó he lye vagy szokásos tartózkodási helye van [37. (1) bek.]. Ab ban az eset ben, ha a kér dé ses szol gál ta tá sok az Áfa-tv ának (1) be kez dé se, vagy a 39. alá tar toz nak, és a szolgáltatás nyújtója nem köteles Ausztriában adóalanyként bejelentkezni, úgy az ügy le tek nem tar toz nak az Áfa-tv. alkalmazási hatálya alá, azaz az adott szolgáltatást áfa felszámítása nélkül, az Áfa-tv. területi hatályán kívüli ügyletként kell számlázni (ez utóbbi kité telt a szám lán is fel kell tün tet ni), amely után az adó meg fi ze té sé re a szol - gáltatást igénybe vevô adóalany lesz köteles. Annak megítélése, hogy az adott szolgáltatásnyújtás bejelentkezési vagy le te le pe dé si kö te le zett sé get ered mé - nyez-e Ausztriában, az osztrák adójogi szabályok alapján lehetséges. Elmondható azonban, hogy amennyiben a magyar adóalany tartósan Ausztriában végez gazdasági tevékenységet, bejelentke zé si, le te le pe dé si kö te le zett sé ge fel - merülhet. Amennyiben a magyar adóalanyok Ausztriában nem adóalanyok részére nyújtanak szolgáltatást, és a teljesítési hely meghatározására nem a különös sza bá lyok (Áfa-tv ) alap ján ke - rült sor, úgy az Áfa-tv ának (2) bekezdésében foglalt szabályt kell alkalmaz ni, amely ki mond ja, hogy nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások ese té ben a tel je sí tés he lye az a hely, ahol a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepe dés hi á nyá ban pe dig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. Ezen rendelkezés alapján a kérdéses ügyletek a magyar Áfa-tv. hatálya alá taroznak, azaz a magyar adóalany köteles áfát felszámítani az általa nyújtott szolgáltatás ellenértékére. Ab ban az eset ben, ha az adó alany köteles letelepedni vagy bejelentkezni Ausztriában, úgy a hozzáadott értékadó tekintetében az osztrák áfa-tv. rendelke zé sei az irány adó ak. Tekintve, hogy a megadott informá ci ók nem elég sé ge sek a kér dé ses szolgáltatások pontos besorolásához, az Áfa-tv. II. fe je ze té nek 2. al fe je zet ében 10 foglalt további szabályok alkalmazása is indokolt lehet. dr. Szathmáry Sán dor In gat lan be szer zé sé re ju tó áfa le von ha tó sá ga KÉR DÉS: Egy egyéni vállalkozó ügyfelem 1997-ben vá sá rolt egy in gat lant, amelyet iroda céljára és raktárként is használt. A vásárlásra esô áfát levonta, majd 2000-ben felújítatta az ingatlant, és a fel me rült áfát szin tén le vo nás ba he - lyez te tôl a szó ban for gó in gat lant bérbeadással hasznosítja, és a bérbeadást adókötelessé tette. Kérdésem: van-e áfavisszafizetési kötelezettsége, ha az egyéni vál lal ko zá sát meg szün te ti és bér be adó magánszemélyként hasznosítja tovább az ingatlant? VÁ LASZ: A fenti esetben, tekintettel arra, hogy a gazdasági tevékenység végzése folyamatos, a természetes személy jog alany nem szû nik meg adó alany - ként, adóalanyisága is folyamatos, az Áfa-tv a (2) be kez dé sé nek d) pontja alapján a bérbeadás útján hasznosított ingatlannal kapcsolatban nem ke let ke zik adó fi ze té si kö te le zett sé ge az egyéni vállalkozónak. Az egyéni vállalko zás adó ala nyi ság meg szün te té sét nem ered mé nye zô meg szün te té se mi att csak olyan ter mék ese té ben me rül fel adófizetési kötelezettség az Áfa- tv ának (1) bekezdése alapján a vállalkozásból való kivonás miatt, amelyet ki zá ró lag az egyé ni vál lal ko zá sá hoz hasz nált az adó alany. Az általános forgalmi adóról szóló évi LXXIV. (a to váb bi ak ban: ré - gi Áfa-tv.) tör vény 39. -ának (3) be - kezdésében elôírt 120 hónapos figyelési idôszak mind az ingatlan megvásárlásá nak idô pont ja (1997), mind az azon végzett felújítás (2000) idôpontja tekintetében eltelt. Az Áfa-tv ának (5) be kez dé se értelmében, amennyiben az adóalany adókötelessé tette az ingatlan bérbeadási tevékenységét, ettôl a választásától a választása évét követô ötödik naptá ri év vé gé ig nem tér het el. Ab ban az eset ben, ha az adó alany az öt év el tel tét követôen adómentesen kívánja végezni a bérbeadási tevékenységet, úgy adófizetési kötelezettség merülhet fel a felújítás kapcsán levont áfa tekintetében az Áfa-tv ai, va la mint a 269. (1) be kez dé se alap ján. Ez az eset azonban kizárólag akkor fordulhat elô, ha az adó alany az Áfa-tv ának (1) bekezdésében foglalt lehetôséggel élve a 120 hónapos figyelési idôszak he lyett az Áfa-tv a (1) be kez dé - sében elôírt 240 hónapos figyelési idôszak alkalmazását választotta, s ezt a választását február 15-éig az állami adóhatóságnak bejelentette. dr. Szathmáry Sán dor Hi tel fo lyó sí tó ál tal mi nô sí tett in gat lan jel le gé nek vizs gá la ta az in gat lan ér té ke sí té se kapcsán fel me rü lô áfakötelezettség szempontjából KÉR DÉS: Egy értékesítési céllal ingatlanokat építtetô társaságtól újépítésû lakás ingatlant vásároltam, melynek vételárát általános forgalmi adóval terhelten fizettem meg, ugyan ak kor a fen ti ügy let hez a ré szem re hi telt fo lyó sí tó bank a be nyúj - tott mûszaki dokumentáció alapján a kérdéses ingatlant használt lakásnak minôsítette, tekintettel arra, hogy az egy koráb ban vis sza bon tott épü let alap ja i ra épült. A fenti ügylet kapcsán jogszerûen számított-e fel a társaság áfát? VÁ LASZ: Az ál ta lá nos for gal mi adó ról szó ló évi CXXVII. tör vény (to - vábbiakban: Áfa-tv.) 86. (1) bekezdésének j), illetve ja) és jb) pontja értelmé ben men tes az adó alól a be épí tett ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve an - nak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynek elsô ren - del te tés sze rû hasz ná lat ba vé te le még nem történt meg, vagy elsô rendeltetésszerû használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerôre emelkedése és az értékesítés kö - zött még nem telt el 2 év. Az Áfa-tv. hivatkozott rendelkezései alapján egy adott beépített ingatlan (ingatlanrész), illetve az ahhoz tartozó

11 földrészlet értékesítése kizárólag akkor minôsül áfakötelesnek, ha beépített új ingatlannak tekinthetô, azaz elsô rendel te tés sze rû hasz ná lat ba vé te le még nem történt meg, vagy elsô rendeltetésszerû használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerôre emelkedése és az értékesítés kö - zött még nem telt el 2 év. Az Áfa-tv. 86. (1) be kez dé sé nek j), il let ve ja) és jb) pont ja al kal ma zá sá - ban a be épí tett in gat lan el sô ren del te - tés sze rû hasz ná lat ba vé te lé nek az újon - nan lét re ho zott in gat lan el sô hasz ná - lat ba vé te lét, az in gat lan ren del te té si mód já nak meg vál to zá sa ese tén az in - gat lan nak az új ren del te té si mód sze - rin ti el sô hasz ná lat ba vé te lét, az albetétek szá má nak meg vál to zá sa esetén pe dig az in gat lan új albetéteit érin tô el sô hasz ná lat ba vé telt kell te - kin te ni. A rendeltetésszerû használatba vétel alatt nem a tényleges használatba vétel, hanem az erre jogosító hatósági engedély ben fog lalt idô pont ér ten dô, az az a tényállapot nem vizsgálandó. A kérdéses esetben a megvásárolt lakás egy már meglévô, alapjaira visszabontott ingatlan vélelmezhetôen több lakás, illetve albetét létrehozására irányuló átépítésének eredményeként, az átépített ingatlan önálló helyrajzi számmal rendelkezô új albetétjeként került kialakításra, vagyis újonnan létrehozott önálló ingatlannak tekinthetô. A lakás ingatlan értékesítése az Áfatv. 86. (1) be kez dé sé nek j), illetve ja) és jb) pontja értelmében áfakötelesnek minôsült, azaz a társaság az ügylet kapcsán az áfát jogszerûen számíthatta fel, fel té ve, hogy az ügy let a la kás hasz ná - lat ba vé te lé re jo go sí tó en ge dély ben meghatározott idôpontig, vagy az engedély jogerôre emelkedésétôl számított 2 éven be lül tel je sült, va gyis a la kás az Áfa-tv. hi vat ko zott ren del ke zé sei alapján beépített új ingatlanként került eladásra. Ön ma gá ban az a tény, hogy a la kás - vásárláshoz hitelt folyósító bank az ingatlant a hitel minôsítése szempontjából hasz nált la kás nak te kin tet te, az áfakötelezettség szem pont já ból nem bír relevanciával. dr. Boda Pé ter Szám la ki ál lí tá sa kezelôszemély zet nél kü li auto ma ta út ján igény be vett par ko lá si szol gál ta tás ról KÉR DÉS: A kezelôszemélyzet nélküli automata útján igénybe vett parkolási szol gál ta tás ese té ben a szol gál ta tás nyúj - tó já tól mi lyen ha tár idô vel kér he tô a számla kibocsátása, valamint a szolgáltató nak a szám lát mi lyen ha tár idô vel, il - letve mikor kell kiállítania? Köteles-e a szol gál ta tás nyúj tó ja szám lát, il let ve számlákat kibocsátani abban az esetben, ha a szolgáltatás igénybevevôje a számlakibocsátásra vonatkozó igényét a részére teljesített ügyletek kapcsán egy adott adóévre visszamenôlegesen jelenti be? VÁ LASZ: Az általános forgalmi adóról szó ló évi CXXVII. tör vény (to - váb bi ak ban: Áfa-tv.) 159. (1) be kez - désében foglalt fôszabály értelmében az adó alany kö te les ha e tör vény más - ként nem ren del ke zik a 2. a) pontja szerinti termékértékesítésérôl, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzôje, szolgáltatás igénybevevôje részére, ha az az adó alany tól el té rô más sze mély vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni. Az Áfa-tv (1) be kez dé sé nek b) pontja alapján mentesül a számla-kibocsátási kötelezettség alól az adóalany ab ban az eset ben, ha a ter mék be szer - zôje, szolgáltatás igénybevevôje az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésôbb a 163. (1) bekezdésének a) pontjában, illetôleg a 164. (1) bekezdésének a) pontjában említett idôpontig készpénzzel, készpénz-helyettesítô fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítô eszközzel maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri. Ugyan ezen (3) be kez dé sé nek a) pont ja sze rint az (1) be kez dés b) pontja nem alkalmazható abban az esetben, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyúj tá sa egy má sik adó alany vagy nem adóalany jogi személy részére történik. Az Áfa-tv ának (1) be kez dé - se ér tel mé ben ab ban az eset ben, ha az adó alany a 165. (1) be kez dé sé nek b) pontja szerint mentesül a számla-kibocsátási kötelezettség alól, köteles a termék beszerzôje, szolgáltatás igénybevevôje részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni. Az Áfa-tv ának c) pontja alapján mentesül a nyugta-kibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az eset ben, ha ke ze lô sze mély zet nél kü li automata berendezés útján teljesíti termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását. Az Áfa-tv (1) be kez dé sé nek és 165. (3) be kez dés a) pontjának együttes olvasata alapján a kezelôszemélyzet nélküli automata berendezés útján termékértékesítést, szolgáltatásnyúj tást tel je sí tô adó alany kö te les számlát kiállítani, ha az értékesítés egy má sik adó alany vagy nem adó alany jo - gi személy részére történik (figyelembe véve azt, hogy a számlakiállítás alóli mentesülés azon feltétele, hogy a termék beszerzôje az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésôbb a teljesítésig készpénzzel vagy készpénz-helyette - sítô fizetési eszközzel maradéktalanul megtéríti, az értékesítés mechanizmusából fakadóan minden esetben érvényesül). A számla kiállítására nem alkalmas au to ma ta üze mel te té se nem üt kö zik jogszabályba, valamint az azt üzemeltetô adóalany nem köteles az automatához ke ze lô sze mély ze tet biz to sí ta ni (mely a számlaadási kötelezettséget teljesíthetné), ezért a terméket beszerzô, illetve a szolgáltatást igénybe vevô adóalanyokkal szemben felmerülô számlakibocsátási kötelezettségének nem az ügylet teljesítésének helyszínén, hanem utólagosan kell eleget tennie, feltéve, hogy az ügylet jogosultja az erre irányuló igényét bejelenti, vagyis az automata üze mel te tô jét ér te sí ti ar ról, hogy az ügylet teljesítésénél jelen lévô személy az ô, mint áfa-alany ne vé ben járt el. Az elôzôekbôl következôen a szolgáltatót a kezelôszemélyzet nélkül automata alkalmazásával nyújtott parkolá si szol gál ta tás kap csán az Áfa-tv (1) be kez dé se és 165. (3) be - kez dés a) pont ja ér tel mé ben szám la-ki - bo csá tá si kö te le zett ség ter he li. Ab ban az eset ben, ha az au to ma tát üzemeltetô adóalanyt számla-kiállítási kö te le zett ség ter he li az Áfa-tv. fen ti rendelkezései alapján, akkor annak oly módon tehet eleget, hogy lehetôséget 11

12 biztosít a számla igénylésére, és gondoskodik a számla utólagos kiállításáról, ugyan ak kor ar ról, hogy a ter mék beszerzôjének, szolgáltatás igénybe vevôjének az áfaalanyi minôségét és a számla kibocsátására vonatkozó igényét pontosan mikor kell jeleznie és az automa ta üze mel te tô jé nek a tel je sí tés tôl számított milyen idôtartamban kell a számla kibocsátására vonatkozó kérést tel je sí te ni, sem az Áfa-tv., sem más ha - tályos jogszabály nem rendelkezik. Az Áfa-tv. vonatkozó rendelkezéseinek hiányában nem kifogásolható, hogy a szolgáltató az általa nyújtott parkolási szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódóan meghatározza azt az idôszakot, ameddig a számla kibocsátására vonatkozó kérést befogadja, feltéve, hogy ez az idôszak oly módon kerül megállapításra, hogy annak betartása a szolgáltatás igénybevevôje részérôl ésszerûen elvárható. A parkolási szolgáltatás nyújtójának célszerû a számla- kibocsátásra vonatkozó igény befogadására vonatkozó döntését a szolgáltatást igénybevevôk tudomására hoznia. Amennyiben a szolgáltató ilyen irányú döntésrôl nem tájékoztatja az igénybevevôket, akkor sem támasztható vele szemben olyan számlakibocsátási igény, amelynek már nem tud, vagy indokolatlanul nagy ráfordítás sal tud ele get ten ni. A szolgáltatás igénybevevôjének célszerû úgy eljárnia, hogy a kezelôszemélyzet nélküli automaták útján igénybe vett szolgáltatásokkal kapcsolatos számlák kiállítására vonatkozó igényét az egyes szolgáltatások teljesítését követôen az automata üzemeltetôjénél haladéktalanul, illetve ésszerû idôn belül bejelenti. dr. Boda Pé ter Szám la ki ál lí tá sa ön ki szol gá ló au tó mo só ál tal nyúj tott szolgál ta tás ról KÉR DÉS: Ön ki szol gá ló au tó mo só ban saját kezûleg mostam le a céges autómat. Amikor az ott dolgozó alkalmazottaknak jeleztem, hogy számlát szeretnék kérni, elutasítottak arra való hivatkozással, hogy csak abban az esetben állíthatnak ki számlát, ha az autómosásra irányuló szolgáltatás teljesítése nem önkiszolgálás útján, hanem az alkalmazottak tevôleges közremûködésével valósul meg. Elfogadható-e a fenti számlázási gyakorlat? A fenti ügylet kapcsán mentesülhet-e az autómosó üzemeltetôje a számla kibocsátása alól? VÁ LASZ: Az általános forgalmi adóról szó ló évi CXXVII. tör vény (to - váb bi ak ban: Áfa-tv.) ának (1) bekezdése értelmében az adóalany köte les ha e tör vény más ként nem ren - del ke zik a 2. a) pontja szerinti termékértékesítésérôl, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzôje, szolgáltatás igénybevevôje részére, ha az az adóalany tól el té rô más sze mély vagy szer - vezet, számla kibocsátásáról gondoskodni. Az Áfa-tv (1) be kez dé sé nek b) pontja alapján mentesül a számla-kibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az eset ben, ha a ter mék be szer zô je, szolgáltatás igénybevevôje az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésôbb a 163. (1) bekezdésének a) pontjában, illetôleg a 164. (1) bekezdésének a) pontjában említett idôpontig készpénzzel, készpénz-helyettesítô fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítô eszközzel maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátá sát az adó alany tól nem ké ri. Ugyan ezen (3) be kez dé sé nek a) pont ja sze rint az (1) be kez dés b) pontja nem alkalmazható abban az esetben, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyúj tá sa egy má sik adó alany vagy nem adóalany jogi személy részére történik. Az autómosót üzemeltetô adóalany, illetve a nevében eljáró alkalmazott az Áfa-tv (1) bekezdése értelmében köteles a kérdéses ügyletrôl, mint a 2. a) pontja szerinti adóköteles szolgál ta tás nyúj tás ról szám lát ki ál lí ta ni, függetlenül attól, hogy az általa nyújtott szolgáltatás az önkiszolgálás útján el vé gez he tô au tó mo sás fel tét ele i nek biztosítására vagy az alkalmazottak által elvégzendô autómosásra irányul. Ha a szolgáltatást megrendelô magánszemély az autók áfa-alany tulajdono sa ne vé ben jár el, va gyis a szám lát a cége nevére kívánja kiállítatni, akkor az üze mel te tô az Áfa-tv ának (3) be kez dé se sze rint a 165. (1) be kez dé - sének b) pontjában foglalt, számla-kibocsátási kötelezettség alóli mentesülésre vonatkozó rendelkezéseket nem alkalmazhatja vagyis számlát kell kiállítania, tekintettel arra, hogy ebben az esetben a szolgáltatás nyújtása egy másik adóalany részére történik. Amennyiben a magánszemély megrendelô a szolgáltatást a saját nevében kívánja igénybe venni, úgy az üzemelte tô az Áfa-tv (1) be kez dé sé nek b) pontja alapján a számla kibocsátása alól szintén nem mentesülhet, mivel a megrendelô a számla kiállítását kifejezetten kéri. Az elôzôekbôl következôen az üzemeltetô, illetve az alkalmazottai által folytatott számlázási gyakorlat nem felel meg az Áfa-tv. rendelkezéseinek. dr. Boda Pé ter 2012/4. Szakmai szerkesztôk: Bonácz Zsolt Sike Olga Felelôs szerkesztô: Somlai Beáta Felelôs kiadó: a CompLex Kiadó Kft. ügyvezetô igazgatója Kiadó: CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft Budapest, Prielle Kornélia u Tel.: (40) , 36 (1) Fax: 36 (1) info@complex.hu Internet: Nyomdai elôkészítés: VehiComp Bt. Nyomdai elôállítás: Prime Rate Kft. ISSN Termékkód: YOV Megjelenik havonta, csak elôfizetôknek.