Közjegyzők. közlönye. T a r t a l o m j e g y z é k. Párkapcsolati formák a hatályos magyar jogban Csűri Éva 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Közjegyzők. közlönye. T a r t a l o m j e g y z é k. Párkapcsolati formák a hatályos magyar jogban Csűri Éva 1"

Átírás

1 é v f o l y a m LV I i. é v f o l y a m 6. szám Közjegyzők közlönye T a r t a l o m j e g y z é k Párkapcsolati formák a hatályos magyar jogban Csűri Éva 1 A közjegyzői gyakorlatot érintő jogi esetek 35 Nemzetközi sajtószemle 45 Szakmai sajtófigyelő 51 Könyvismertetés 58 Közjegyzői régiség 80 Mokk A Magyar Országos Közjegyzői Kamara Szakmai Folyóirata

2 Párkapcsolati formák a hatályos magyar jogban Közjegyzők közlönye A házasság, a bejegyzett élettársi kapcsolat, az élettársi kapcsolat és az élettársi viszony igazolása A hatályos magyar jog a párkapcsolati formákat részben családjogi jellegű jogintézményként, és ezen belül a különböző neműek (monogám) házasságaként, valamint az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolataként, részben pedig az együttélő akár különböző, akár azonos nemű élettársak vagyoni viszonyaira egyaránt irányadó polgári jogi jellegű formátlan kötelemként szabályozza, és módot ad az élettársaknak arra is, hogy nemüktől függetlenül kapcsolatuk nyilvántartásba vételét kérjék. Az említett partnerkapcsolati formákat a magyar jog a keresztény kultúra hagyományaihoz kapcsolódó európai országok monogám házasságához hasonlóan kivétel nélkül párkapcsolatként, tehát két személy: egy férfi és egy nő vagy két férfi és két nő együttéléseként szabályozza, és bár hazánkban a csoportos házasság igénye nem merült fel, az emberi jogi nemzetközi egyezmények, valamint az Alkotmány szövegéből az Alkotmánybíróság 14/1995. (III. 13.) AB számú határozatának indokolása szerint az következik, hogy az ilyen irányú szándék nem lenne realizálható. Ennek a további következménye pedig az, hogy nincs lehetőség sem a különböző, sem az azonos neműek csoportos együttélésének a jogi elismerésére sem. Egyes vélemények szerint ugyanakkor előbb-utóbb szembesülnie kell az egyedül a monogám házasságot törvényesnek tekintő Európának azzal a feloldhatatlan ellentéttel, amely a vallási tolerancia alkotmányos alapelve és az iszlám jog eltérő házasságfelfogása között kialakulhat. Elfogadva azt az alkotmányos kiinduló pontot, hogy az alapjogokból levezethető a homoszexuálisok olyan élettársi közösségének állami elismerése, amely lényegében a házassághoz közelít, valamint ugyanezekből a valláserkölcsi elvek állami védelme is kinyilvánításra kerül, de lege ferende új szabályozási kérdések is felmerülhetnek. (Erőssné dr. Nacsa Olga: Gazdasági társaságbeli részesedések Szakdolgozat ELTE JTI Családjogi szakjogászképző tanfolyam 2010.). A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló évi XXIX. számú törvény (a továbbiakban: Tv.) nem csupán az anyakönyvvezetőkre és a bíróságokra, hanem előreláthatóan a közjegyzőkre és az ügyvédekre is jelentős többlet-feladatokat ró.

3 s z á m I. A párkapcsolat mint családjogi jogviszony A keresztény kultúrájú államokban a partnerkapcsolat jogilag elismert egyetlen formája évszázadokon át a különböző neműek: a férfi és nő (pontosabban: egy férfi és egy nő) közötti előbb egyházi, majd polgári monogám házasság családi jogi jellegű jogintézménye volt, és a polgári házasságot a magyar jogban már óta törvény szabályozta, a házasságkötés nélkül, élettársi kapcsolatban együttélő különböző neműek vagyoni viszonyairól azonban a Ptk. csak évtől kezdődően rendelkezett. Az azonos neműek együttélését ezzel szemben polgári jogi jellegű jogintézményként csak a Ptk évi módosítása ismerte el, az azonos neműek személyi állapotát (statusat) is érintő és a házassággal lényegében azonos rangú, illetőleg a később részletezetett kivételektől eltekintve azonos tartalmú családjogi jogviszonyára: a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó szabályozás pedig csak 115 évvel a polgári házasság szabályozását követően, július 1-jén lépett hatályba. A házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat megegyezik egymással abban, hogy mindkét párkapcsolati forma az állam és a jogrendszer által is egyaránt elismert és védett, olyan tartós családjogi jogintézménynek minősül, amelynek fogalmát jogszabály nem határozza ugyan meg, de amelynek megkötését, illetve bejegyzését, érvénytelenné nyilvánításának és felbontásának, illetve megszüntetésének feltételeit, joghatásait és megszűnését törvényi szintű szabályok rendezik. A létrejöttükhöz fűződő fontos egyéni, társadalmi, gazdasági és jogi (egyebek mellett személyállapoti, vagyonjogi és öröklésjogi jellegű) következmények folytán azok quasi garanciájaként mindkét párkapcsolati forma csak az állam által ellenőrízhető módon, jogilag szigorúan szabályozott eljárások keretei között jöhet létre, a létrejöttének és megszűnésének tényét az állam nyilvántartja (anyakönyvezi), és a felbontása, illetve a megszüntetése is csak az állam által ellenőrízhető módon, jogilag szabályozott eljárások keretei között történhet meg. Különbözik viszont a két jogintézmény egymástól abban, hogy a házasság hagyományosan a férfi és nő életközössége, és amely amellett, hogy a házastársak kölcsönös támogatásban élésének kerete tipikusan gyermekek születését és felnevelését célozza. A bejegyzett élettársi kapcsolat viszont kizárólag két azonos nemű személy tartós életközössége, amely olyan értékeket valósít meg, hogy az érintettek személyi méltóságának egyenlő figyelembevétele alapján az együttélő személyek nemétől függetlenül igényt tarthat jogi elismerésre. A különböző neműek házassága A házasság fogalmát sem az egyházjog, sem a világi (állami) jog nem határozza ugyan meg, de azt lényegében minkét jogfelfogás a férfi és a nő közös gyermek születését és felnevelését célzó együttélésének fogja fel.

4 Közjegyzők közlönye Az egyházjogban az kánon leírása szerint a házasság az a szövetség, amelyben a férfi és a nő az egész élet olyan közösségét hozza létre egymással, amely természeténél fogva a házasfelek javára, gyermekek nemzésére és nevelésére irányul (Erdős Péter: Egyházjog 398. old., Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója Budapest,). A római jogban Modestinus meghatározása szerint a házasság a férfi és a nő kapcsolata, egész életre szóló sorsközösség, isteni és emberi jog szerinti közösség (Dig Brósz R. Pólay E.: Római jog 153. old., Budapest, 1974.). A hatályos nemzetközi egyezmények közül az ENSZ által évben elfogadott a magyar jogrendszernek is részét képező Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 16. cikkének (1)-(3) bekezdése szerint Mind a férfinak, mind a nőnek a házasságra érett kor elérésétől kezdve joga van fajon, nemzetiségen vagy valláson alapuló korlátozás nélkül házasságot kötni és családot alapítani. A házasság tekintetében a férfinak és a nőnek mind a házasság tartama alatt, mind a házasság felbontása tekintetében egyenlő jogai vannak. Házasságot csak a jövendő házastársak szabad és teljes beleegyezésével lehet kötni. A család a társadalom természetes és alapvető alkotó eleme, és joga van a társadalom, valamint az állam védelmére. Az Alapokmány idézett tételeit a Gazdasági Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 10. cikkének 1. pontja, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 23. cikkének 2-3. pontjai által lényegében megismételte. Az évi XXXI. számú törvénnyel kihirdetett, az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló évi Római Egyezmény 12. cikke értelmében A házasságkötési korhatárt elért férfiaknak és nőknek joguk van a házasságkötésre és a családalapításra, az e jog gyakorlását szabályozó hazai törvények szerint. Az évi LXIV. számú törvénnyel kihirdetett, a Gyermek Jogairól szóló, New Yorkban november 20-án kelt Egyezmény egyebek mellett kimondja, hogy A két fél teljes és szabad beleegyezése nélkül törvényellenesen nem lehet házasságot kötni. Ezt a beleegyezést személyesen, kellő nyilvánosságra hozatal után, a házasságkötésre illetékes hatóság és tanúk jelenlétében a törvényben meghatározott módon kell megadni. Az Egyezményben részes államok törvényhozási úton megállapítják a házasságkötéshez szükséges legalsóbb korhatárt. Senki sem köthet törvényes házasságot ezen a koron alul, kivéve, ha az illetékes hatóság a korhatárt illetően fontos okokból a házasulók érdekében felmentést adott. Valamennyi házasságot az illetékes hatóságnak megfelelő hivatalos nyilvántartásba be kell jegyeznie. A magyar jogrendszer az évi XXXI. tc. és az évi XXXIII. tc október 1-jén történt hatályba lépése óta a korábbi egyházi házasságkötéssel szemben a kötelező polgári házasság és az állami hatóságok által megkötött házasságok kötelező állami anyakönyvezésének elvét követi. A hatályos magyar jogi szabályozás mindenben megfelel a hivatkozott nemzetközi egyezményekben foglaltaknak. A házasság alkotmányos védelem alatt áll, a családjogi törvény és más jogszabályok biztosítják a házasságkötési jogot, valamint a házastársak

5 s z á m jogegyenlőségét (dr. Piros Zsuzsanna: A családjog kézikönyve I. kötet old.,szerk.: dr. Kőrös András hvg-orac Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2007.). A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló többször módosított évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 15. -a a magyar jogrendszer részét képező fentebb idézett nemzetközi egyezményekkel összhangban úgy rendelkezik, hogy a Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét, a 67. -ának (1) bekezdése értelmében pedig a Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) által szabályozott magyar családjogi rendszer hagyományosan a különneműek: a nő és a férfi partnerkapcsolatára, a házasság jogintézményére épül, amely mellett más együttélési formát a magyar jogrendszer hosszabb időn át sem családjogi, sem polgári jogi kapcsolatként nem ismert el. A Csjt. célja többek között az, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányának megfelelőn szabályozza és védje a házasság és a család intézményét (Csjt. 1. (1) bek.), házasságot pedig kizárólag nagykorú férfi és nő, továbbá a gyámhatóság előzetes engedélyével az a kiskorú köthet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte, az utóbbi esetben azonban a házasságkötés a Ptk. 12. alapján ide nem tartozó kivételtől eltekintve a nagykorúság megszerzésével jár. Az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolata Sem a magyar jogrendszer részét képező nemzetközi egyezmények, sem az Alkotmány nem részesítette viszont jogi védelemben az azonos neműek együttélését, és e vonatkozásban a külföldi jogrendszerek rendkívüli tarkaságot mutatnak mind az elismert élettársi kapcsolat létrejöttének formája, mind a jogviszony tartalma tekintetében. A több országban ismert és elismert élettársi kapcsolat szinte a házastársakéval egyenlő jogokban részesíti az élettársakat (van ahol a regisztráció lehetősége csak az azonos nemű élettársak részére van fenntartva, például Dániában, Németországban, másutt bejegyzett partnerkapcsolat azonos nemű és különnemű személyek között is létrejöhet, például Hollandiában, Franciaországban), ugyanakkor a bejegyzés nélküli, informális együttélésekhez szinte semmilyen jogkövetkezmény nem fűződik. (A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló időközben már hatályon kívül helyezett évi CLXXXIV. törvény Általános indokolása). Az Alkotmánybíróság a 14/1995. (III. 13.) AB számú határozatával az azonos neműek házasságkötésének a lehetővé tételére irányuló indítványt elutasította. A határozatának indokolása szerint az indítvány elbírálásakor abból indult ki, hogy a házasság intézménye kultúránkban és jogunkban hagyományosan férfi és nő életközössége. Ez az életközösség tipikusan közös gyermek születését és családban való felnevelését célozza, amellett, hogy a házastársak kölcsönös gondoskodásban és támogatásban élésének is kerete.

6 Közjegyzők közlönye Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy Két személy tartós életközössége megvalósíthat olyan értékeket, hogy az érintettek személyi méltóságának egyenlő figyelembevétele alapján az együttélő személyek nemétől függetlenül igényt tarthat jogi elismerésre. Nincs tehát alkotmányos alapja annak, hogy az élettársakkal kapcsolatos különböző szabályok (gazdasági közösségből adódó vagyoni helyzet és juttatások, a hivatali összeférhetetlenség, illetve a hozzátartozókat illető büntetőjogi könnyítések és szigorítások) az azonos nemű személyek tartós életközösségére ne terjedjenek ki. A hozzátartozók és élettársak nemének akkor lehet jelentősége, ha közös gyermekre vagy ritkábban egy másik személlyel kötött házasságra tekintettel történik a szabályozás. Az azonos neműek családjogi kapcsolatát a magyar jogban először a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Béktv.) szabályozta, amely a bejegyzett élettársi kapcsolatot egyrészt a különneműek számára a házasság alternatívájaként, másrészt az azonos neműek számára szűk körű kivételtől eltekintve a házassággal lényegében azonos családjogi jogintézményként ismerte el úgy, hogy csak a házasságtól eltérő szabályokra utalt külön. Az Alkotmánybíróság a december 15-én kelt 21/B/2008. (XII. 17.) AB számú határozatával megállapította, hogy egyrészt az azonos nemű személyek számára a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményének létrehozása nem alkotmányellenes, másrészt a Béktv. az indokolásban kifejtett okokból alkotmányellenes, ezért azt a határozat közzétételének napjával megsemmisítette, és ennek folytán a törvény nem lépett hatályba. A határozat indokolása egyebek mellett azt fejtette ki, hogy: az azonos neműek számára, akik az Alkotmány alapján házasságot nem köthetnek, a jogalkotónak az Alkotmány korlátai között biztosítania kell, egymás irányában a házastársakéhoz hasonló olyan jogállást, amely az egyenlő méltóságú személyként kezelésüket biztosítja. Míg a különnemű párok esetében a házasság vagy élettársi kapcsolat szabad választás kérdése, addig az azonos neműek jogi lehetőség hiányában nem dönthetnek úgy, hogy a házasság kötelékébe lépnek az élettársi viszony helyett. Hangsúlyozva tehát, hogy bár a házasságon kívüli párkapcsolati formák védelmének kötelezettsége sem a különböző neműek, sem pedig az azonos neműek vonatkozásában nem vezethető le az államnak az Alkotmány 15. -ában foglalt, a házasság és a család védelmét előíró intézményvédelmi kötelezettségéből, az azonos neműek tartós párkapcsolata számára azonban az elismerés és a védelem igénye mivel ők házasságra nem léphetnek az emberi méltósághoz való jogból [Alkotmány 54. (l) bekezdés], és az abból származtatott önrendelkezési jogból, az általános cselekvési szabadságból, illetve a személyiség szabad kibontakoztatásához való jogból [8/1990. (IV. 23.) AB határozat, ABH 1990, 42, 45.] levezethető. Ezt követően fogadta el az Országgyűlés a május 8-án kihirdetett, a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönynyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló évi XXIX. számú törvényt (a továbbiakban: Tv.), amely július 1-jén lépett hatályba. A megalkotását a Tv. általános indokolása szerint a házasságkötések számának csökkenése, az élettársi kapcsolatoknak

7 s z á m az összes család százalékához viszonyított növekedő aránya, annak családalapítási formává válása és az élettársaknak a kapcsolatuk megszűnésével összefüggő jogi rendezésre, valamint az azonos neműeknek a különneműek házasságával egyenrangú partnerkapcsolati forma biztosítására irányuló igénye, továbbá a jogalkotónak az a szándéka indokolta, hogy az arra jogosult személy számára nemétől és szexuális irányultságától függetlenül lehetővé tegye, hogy az élettársi kapcsolatának nyilvántartásba vételét kérje és ehhez a tényhez további joghatás is kapcsolódjon. A nyilvántartásba vétellel a törvény arra kíván megoldást nyújtani, hogy egyrészt az élettársi életközösség fennállásának bizonyítását megkönnyítse, másrészt a különneműek nyilvántartásba vett élettársi kapcsolatából született gyermek apasági vélelmét rendezze. A Tv. a bejegyzett élettársi kapcsolatot elnevezése ellenére nem a polgári jogviszonynak (formátlan kötelemnek) minősülő és a Ptk. hatálya alá tartozó de facto élettársi kapcsolat egyik fajtájaként, hanem a különböző neműek házasságával lényegében azonos jellegű olyan új párkapcsolati formaként szabályozza, amely kizárólag az azonos neműek családjogi jogviszonyának minősül és a személyi állapotot (statust) is érinti. Az azonos nemű párok bejegyzett élettársi kapcsolatára vonatkozóan a Tv. az Alkotmánybíróság hivatkozott határozataival összhangban a házasságra irányadó szabályokat általános érvénnyel rendeli alkalmazni, és a két párkapcsolati forma jogkövetkezményei között csak annyiban enged eltérést, amennyiben ennek alkotmányos indoka van. A bejegyzett élettársi kapcsolatra annak létrejöttére, joghatásaira és megszűnésére a Tv. egyrészt általánosságban a Csjt. házasságra vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni, másrészt kifejezett rendelkezéseket tartalmaz azokra az eltérésekre, amelyek a különböző és az azonos neműek közötti párkapcsolatok természetéből következnek, végül pedig e szabályozási módnak megfelelően részben módosítja, részben pedig kiegészíti a Ptk., a Csjt., a Btk. az At., a Kjnp. és más jogszabályok rendelkezéseit is. A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejötte A bejegyzett (regisztrált) élettársi kapcsolat fogalma és létrejötte A bejegyzett élettársi kapcsolat fogalmát a Tv. miként a házasság fogalmát a Csjt. a jogviszony létrejöttére való utalással határozza meg, azzal a két lényeges eltéréssel, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatot csak azonos nemű tizennyolcadik életévüket betöltött személyek létesíthetnek, és kiskorú részére bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését a házasságtól eltérően a gyámhatóság sem engedélyezheti. A bejegyezett élettársi kapcsolat létrejöttére a házasságkötés garanciális szabályainak mintájára határoz meg a Tv. rendelkezéseket, és a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében az At.-t A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése című II/A. fejezettel egészítette ki.

8 Közjegyzők közlönye Ennek megfelelően bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni, az anyakönyvvezető a kijelentés megtörténte után a bejegyzett élettársi kapcsolatot a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe bejegyzi és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nyilvánosan, két tanú jelenlétében történik (Tv. 1. ). A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárás A házasságkötést megelőző eljáráshoz hasonlóan a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőzően a leendő bejegyzett élettársaknak is nyilatkozniuk kell az anyakönyvvezető előtt arról, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatuknak legjobb tudomásuk szerint nincs törvényes akadálya, valamint igazolniuk kell, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatuk törvényes feltételei fennállnak, a felek valamelyikének közeli halállal fenyegető egészségi állapota esetében azonban a felek nyilatkozata a bejegyzett élettársi kapcsolat törvényes feltételeinek igazolását pótolja, és a bejegyzett élettársi kapcsolat a bejelentés után nyomban létesíthető (Tv. 2. ). A házasságkötést megelőző eljárástól eltérően viszont nincs jogi lehetőség egyrészt a Csjt. 39. szerinti ún. utólagos házasságkötésen alapuló apasági vélelem szabályainak az alkalmazhatóságára, másrészt a feleknek a születendő gyermekük családi nevéről való megállapodására, harmadrészt pedig a névviselésre vonatkozó nyilatkozatok megtételére sem, mert a Tv. 3. (2) és (3) bekezdése a hivatkozott szabályok alkalmazhatóságát értelemszerűen kizárja. A bejegyzett élettársi kapcsolat alaki feltételei hiányának és a bejegyzési akadályok (érvénytelenségi okok) fennállásának jogkövetkezményei Az alaki feltételek hiányának és a bejegyzési akadályok (érvénytelenségi okok) fennállásának jogkövetkezményeire tekintettel a bejegyzett élettársi kapcsolat lehet létező és nemlétező, illetőleg érvényes vagy érvénytelen, míg a felek által szándékolt jogkövetkezményekre figyelemmel valós vagy színleges (névleges) is. E fogalmak egymástól való elhatárolásának nem csupán az anyakönyvvezetői és a bírói, hanem a közjegyzői jogalkalmazás körében is kiemelt jelentősége van, mert nincs helye a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésének többek között akkor, ha a bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelenné nyilvánításának vagy nemlétezése megállapításának lenne helye (Kjnp. 36/A. (3) bek.) (lásd: A közjegyzői eljárás törvényes feltételei) A nemlétező (non existens) bejegyzett élettársi kapcsolat A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttének a fentebb részletezett ún. alaki kellékei a bejegyzett élettársi kapcsolat minimális feltételeinek minősülnek, ezért bármelyik alaki

9 s z á m feltétel hiánya esetén (:a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándékot nem anyakönyvvezető előtt jelentették ki, a felek nem voltak személyesen jelen, nem hangzott el a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló egybehangzó nyilatkozatuk, a nyilatkozatot feltételhez vagy időhöz kötötték, vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot nem két azonos nemű személy létesítette:), a bejegyzett élettársi kapcsolat nemlétezőnek minősül. A nemlétező bejegyzett élettársi kapcsolathoz az érvénytelen házassággal és az érvénytelen bejegyzett élettársi kapcsolattal ellentétben semmiféle jogkövetkezmény nem fűződik, ezért fogalmilag kizárt ún. maradék joghatások érvényesülésének a lehetősége is, és a nemlétezésének megállapítása iránti per indításának van helye, a nemlétezésére annak érvénytelenségével szemben bárki, bármilyen eljárásban hivatkozhat és a nemlétező bejegyzett élettársi kapcsolatot tartalmazó bejegyzés közigazgatási eljárás keretében is törölhető a bejegyzett élettársak anyakönyvéből. A további, kisebb alaki hibák esetén a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat létrejön és érvényes. Az élettársi kapcsolat bejegyzésének akadályai és az érvénytelen bejegyzett élettársi kapcsolat A házasságkötésnek, és ebből következően a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének törvényi feltételeit a Csjt. az alaki feltételektől eltérően olyan ún. érvénytelenségi okokként szabályozza, amelyek hiánya egyszersmind ún. házassági akadálynak és az élettársi kapcsolat bejegyzése akadályának is minősül. A Csjt. ugyanakkor a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttének az alakszerűségi feltételeit is meghatározza, és egyes alakszerűségi feltételeket érvénytelenségi oknak minősít. A törvényes feltételek valamelyike hiányának az elsődleges jogkövetkezménye az, hogy ilyen esetben az anyakönyvvezető az élettársi kapcsolat bejegyzésénél való közreműködést az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló évi 17. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: At.) Tv. 8. -sal kiegészített 26/B. -a szerint köteles megtagadni (:a közreműködésre nem illetékes, az eljárásból ki van zárva, a létrehozásának törvényes akadálya van, a felek a létrehozás törvényes feltételeit nem igazolták, a felek a létrehozáshoz a jogszabályban előírt felmentést, illetőleg engedélyt nem mutatták be, a bíróság bármelyik felet, akár nem jogerős határozattal is cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte, vagy a fél a létrehozás időpontjában nyilvánvalóan cselekvőképtelen:). A törvényes feltételek hiánya ellenére történő bejegyzés ugyanakkor másodlagosan a bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelenségének megállapítására ad alapot. A bejegyzési akadályok, illetve érvénytelenségi okok (:korábbi házasság, illetve bejegyzett élettársi kapcsolat fennállása, rokoni, illetve hozzátartozói kapcsolat, sógorság, alaki hibák, cselekvőképtelenség, 18. életéve betöltésének hiánya, stb.) lehetnek elháríthatók és elháríthatatlanok.

10 Közjegyzők közlönye Az utóbbi körbe tartozik többek között a felek valamelyike korábbi házasságának vagy bejegyzett élettársi kapcsolatának fennállása, vagy a felek valamelyike 18. életéve betöltésének a hiánya. A Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Btk.) a Tv ával módosított 192. (2) bekezdése ugyanis az (1) bekezdés által bűncselekménnyé nyilvánított kettős házasság bűntettének elkövetéséért kiszabható három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetni rendelte a kettős bejegyzett élettársi kapcsolatot, tehát azt is, aki bejegyzett élettársi kapcsolatának fennállása alatt házasságot köt, vagy újabb bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít, továbbá aki bejegyzett élettársi kapcsolatban álló személlyel házasságot köt, vagy ilyen személlyel bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít. A tizennyolcadik életévét be nem töltött (nem pedig a Ptk. 12. szerinti kiskorú!) személy a 16. életévét betöltött kiskorú házasságkötésével ellentétben a gyámhatóság előzetes engedélyével sem létesíthet bejegyzett élettársi kapcsolatot, ezért fogalmilag kizárt a nagykorúság bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése útján történő megszerzése is. Hasonlóképpen kizárt azt is, hogy olyan 18. életévét be nem töltött nagykorú személy létesíthessen bejegyzett élettársi kapcsolatot, aki a Ptk. 12. alapján a házasságkötése folytán vált nagykorúvá, a házassága azonban időközben a házastársának halála vagy annak a bíróság általi felbontása, illetőleg a cselekvőképesség hiányán vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiányán kívüli okból történt érvénytelenné nyilvánítása folytán megszűnt. A házasságot és ebből következően a bejegyzett élettársi kapcsolatot nem önmagában valamely érvénytelenségi ok puszta fennállása esetén, hanem csak akkor lehet érvénytelennek tekinteni, ha azt az arra a Csjt ai által meghatározott jogosultak valamelyike által a Pp által meghatározott alperes ellen megindított érvénytelenítési perben hozott mindenkivel szemben hatályos bírósági ítélet érvénytelennek nyilvánította azért, mert azt valamely házassági, illetve bejegyzési akadály ellenére kötötték meg, illetve jegyezték be, vagy azt házassági, illetve bejegyzési akadály hiányában ugyan, de az érvényességhez szükséges alaki szabályok megsértésével kötötték meg, illetve jegyezték be (Csjt. 13. ). Az érvénytelenítés jogkövetkezményeként a bejegyzett élettársak a kapcsolat keletkezésére visszanyúló (ex tunc) hatállyal visszanyerik házasságkötési, illetve bejegyzett élettársi kapcsolat létesítési szabadságukat. Az érvénytelen bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásait azonban az érvénytelenség ún. maradék joghatásaként a vélt házasságra, illetve vélt bejegyzett élettársi kapcsolatra irányadó Csjt. 33. alapján kell elbírálni. E törvényhely szerint a vélt bejegyzett élettársi kapcsolat alatt olyan érvénytelen bejegyzett élettársi kapcsolatot, amelynek létrejöttekor vagy egyik fél sem, vagy legalább az egyik fél nem tudott az érvénytelenségi ok fennállásáról. Kétoldalú vélt bejegyzett élettársi kapcsolat esetén, tehát akkor, ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttekor mindkét fél jóhiszemű volt, a bejegyzett élettársi kapcsolatból folyó vagyonjogi hatások ugyanazok, mint érvényes bejegyzett élettársi kapcsolat esetében. Az ilyen bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelenné nyilvánítása esetén a vagyonjogi követeléseket mindegyik fél akként érvényesítheti,

11 s z á m 10 mintha a bejegyzett élettársi kapcsolatot az érvénytelenné nyilvánításának időpontjában a bíróság felbontotta, illetve a közjegyző megszüntette volna. Egyoldalú vélt bejegyzett élettársi kapcsolat esetén, tehát akkor, ha a jogviszony létrejöttekor csak az egyik fél volt jóhiszemű, az előbbi rendelkezéseket csak az ő kívánságára kell alkalmazni (Csjt. 33. ). A színleges ( névleges ) és a valós bejegyzett élettársi kapcsolat Nem vélt, hanem színleges (névleges) bejegyzett élettársi kapcsolatról beszélünk viszont akkor, ha annak létrehozásával a felek nem valójában nem a bejegyzett élettársi kapcsolat jogi hatásait, hanem valamely más joghatást vagy célt kívánnak elérni így például a felek valamelyikének más országba való áttelepülését kívánják akarják kieszközölni, a szándékuk azonban már eredetileg sem irányul arra, hogy egymással életközösségre lépjenek, illetőleg az egymás közötti jogviszonyukra a bejegyzett élettársi kapcsolat jogi hatásai legyenek irányadók. Nem színleges, hanem valós a bejegyzett élettársi kapcsolat akkor, ha a felek eredeti szándéka a bejegyzett élettársi kapcsolat jogi hatásaira irányul ugyan, az életközösség tényleges megkezdésére azonban a kapcsolat bejegyzését követően felmerült okok miatt nem került sor. A bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásai A bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásait a Tv. 3. (1) bekezdésének utaló szabálya akként határozza meg, hogy ha e törvény eltérően nem rendelkezik, vagy e törvény a rendelkezés alkalmazását nem zárja ki, megfelelően alkalmazni kell a házasságra, a házastársra vagy házastársakra, az özvegyre, az elvált személyre, a hajadonra, nőtlenre, valamint a házaspárra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársi kapcsolatra, a bejegyzett élettársra vagy bejegyzett élettársakra, az elhunyt bejegyzett élettárs túlélő bejegyzett élettársára, arra a személyre, akinek bejegyzett élettársi kapcsolatát megszüntették, aki még nem volt házas, és bejegyzett élettársi kapcsolatot még nem létesített és a bejegyzett élettársakra. A házassághoz kapcsolódó, de a bejegyzett élettársi kapcsolatra nem alkalmazható speciális jellegű jogkövetkezmények Másként rendelkeznek, és ezáltal kizárják a házasságra vonatkozó szabályok alkalmazhatóságát a Tv. 3. (2)-(4) bekezdéseinek kivételes szabályai a a) a közös gyermekké fogadás lehetőségére (tehát egyrészt ugyanazon gyermek akár együttesen, akár külön-külön történő, másrészt az egyik bejegyzett élettárs gyermeke másik bejegyzett élettárs általi örökbefogadása),

12 Közjegyzők közlönye b) az apasági vélelem keletkezésére, c) a házastársak névviselésére, valamint d) az emberi reprodukcióra irányuló, külön törvény szerinti eljárások házastársakra vonatkozó rendelkezési vonatkozásában. A Tv. kifejezett kizáró rendelkezése folytán a közös gyermekké fogadás joga a bejegyzett élettársakat nem illeti meg, a túlélő özvegy bejegyzett élettárs azonban az elhalt bejegyzett élettársának akár vérszerinti, akár örökbefogadott gyermekét örökbefogadhatja. A házastársakat és volt házastársakat a Csjt. által meghatározott formában megillető névviselési jog (: a névviselési forma megválasztása, megváltoztatása és megváltozása:) a bejegyzett élettársakra nem alkalmazható ugyan, annak viszont nincs jogi akadálya, hogy az akár bejegyzett, akár be nem jegyzett élettársak bármelyikének a családi és/vagy utónevét az élettársi kapcsolat létrejöttének tényére tekintettel előterjesztett kérelme alapján az egyéb törvényes feltételek meglétében az igazságügyi és rendészeti miniszter változtassa meg. A névviselés vonatkozásában külön is kitér a Tv. 3. (3) bekezdése arra, hogy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén a bejegyzett élettárs volt férje nevét a házasságra utaló toldással nem viselheti tovább, és ez a joga akkor sem éled fel, ha a bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt. Ha a leendő bejegyzett élettárs a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőzően házassági névként volt férje nevét vagy családi nevét viseli a házasságra utaló toldással, és házassági nevét nem módosítja másik házassági névviselési formára, a születési családi nevének viselésére jogosult. Nincs akadálya viszont annak, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése után is tovább viselje a volt feleség a volt férjének családi nevét a házasságra utaló ( -né ) toldás nélkül, a volt férj tovább viselje volt feleségének családi nevét, továbbá mindkét volt házastárs tovább viselje az általuk közösen választott a kötőjellel összekapcsolt családi nevükből és az ahhoz hozzáfűzött saját utónevükből álló ún. házassági nevet (2002. évi XLIV. törvénnyel módosított ). 11 A házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat egymással azonos joghatásai A családi állapotra vonatkozó nyilatkozat formája vonatkozásában kiemeli a Tv. 3. (5) és (6) bekezdése, valamint a Csjt. Tv. 5. (2) bekezdésével kiegészített 26/A. (1) és (2) bekezdése azt, hogy ha e törvény a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállásához, illetve a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnéséhez nem állapít meg eltérő jogkövetkezményt, továbbá ha a jogosultság vagy a kötelezettség az özvegyet és az özvegy bejegyzett élettársat megkülönböztetés nélkül megilleti vagy terheli, a családi állapotra vonatkozó nyilatkozat csak olyan formában követelhető meg, hogy a házas és bejegyzett élettárs, az özvegy és az özvegy bejegyzett élettárs, illetve az elvált és az elvált bejegyzett élettárs megjelölés együtt szerepeljen. A családi állapotra

13 s z á m 12 vonatkozó adatot tartalmazó nyilvántartásban az anyakönyvi nyilvántartás, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartás kivételével a családi állapotot úgy kell feltüntetni, hogy a házas és a bejegyzett élettárs, az özvegy és az özvegy bejegyzett élettárs, illetve az elvált és az elvált bejegyzett élettárs megjelölés együtt szerepeljen. A Tv. eltérő rendelkezése hiányában tehát a fentebb részletezett kivételektől eltekintve a bejegyzett élettársi kapcsolat a házassággal azonos joghatásokkal jár. E jogkövetkezmények a legkülönbözőbb jogágak területét érintik, ehelyütt azonban terjedelmi okok miatt csak a családjogi és polgári jogi joghatásokra térünk ki. A családjogi joghatások A bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi joghatásai értelmezhetők szűkebben és tágabban is tágabb értelemben véve ide tartoznak a bejegyzett élettársi tartás és a bejegyzett élettársi lakáshasználat rendezésének kérdései is. Szűkebb értelemben a bejegyzett élettársi kapcsolat törvényes vagyonjogi joghatása az, hogy a bejegyzéssel a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők között az életközösség idejére bejegyzett élettársi vagyonközösség keletkezik, és ennek megfelelően a bejegyzett élettársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a bejegyzett élettársi életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami a Csjt. 28. szerint valamelyik bejegyzett élettárs különvagyonához tartozik (Csjt. 27. (1) bek.). Az élettársi kapcsolat bejegyzésének ténye tehát a szükséges, de nem elégséges feltétele a bejegyzett élettársi vagyonközösség létrejöttének, mert az utóbbi joghatás érvényesüléséhez az életközösség tényleges létrejötte és folyamatos fennállása is szükséges, az életközösség megszűnésével pedig az ilyen jogi hatások megszűnése a bejegyzett élettársi kapcsolat további fennállása ellenére is bekövetkezik. Törvényes vélelem szól azonban amellett, hogy a bejegyzés tényével az életközösség is létrejött (BH 1992/6/398.), a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését közvetlenül megelőző, Ptk. 685/A. által meghatározott de facto élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaira pedig a Legfelsőbb Bíróság már hatályon kívül helyezett 10. számú irányelvének 3. pontján alapuló bírói gyakorlat szerint nem a Ptk. 578/G. (1) bekezdése, hanem a Csjt ai az irányadók. Ilyen esetben tehát a bejegyzett élettársi kapcsolat házasságéval azonos vagyonjogi hatásait az életközösség tényleges kezdetének az időpontjától kell számítani (LB már hatályon kívül helyezett 10. számú irányelvnek 3. pontja, Pfv.II /1994. és CDT 44.). Nem irányadó a vélelem akkor, ha a bejegyzett élettársak a kapcsolatuk bíróság általi felbontása vagy közjegyző általi megszüntetése után az életközösséget tovább folytatják, vagy a megszakadt életközösséget a bejegyzett élettársi kapcsolatuk felbontását vagy megszüntetését követően visszaállítják anélkül, hogy újabb bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítenének. A bejegyzett élettársi kapcsolat felbontása vagy megszüntetése ugyanis a bejegyzett élettársi vagyonközösséget minden esetben megszakítja és azt az életkö-

14 Közjegyzők közlönye zösség ezt követő esetleges visszaállítása sem támaszthatja fel. Azt ezt követően folytatott vagy létesített de facto élettársi kapcsolatra a Csjt. házassági vagyonjogi szabályai már nem alkalmazhatók, ezért annak fennállása alatt a volt bejegyzett élettársak a Ptk. 578/G. (1) bekezdése alapján a szerzésben való közreműködés arányában szereznek közös tulajdont akkor is, ha a bejegyzett élettársi közös vagyonuk megosztására nem a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontásával vagy megszüntetésével egyidejűleg, hanem csak azt ezt követő de facto élettársi kapcsolatuk megszakadása után kerül sor (házastársakra BH 1993/8/502.). Az életközösség átmeneti jellegű megszakadása ezzel szemben ha vagyonmegosztás nem történt a vagyonközösséget nem szünteti meg, ezért azt a bejegyzett élettársi vagyonjogi igények rendezésénél egységesnek és folyamatosnak kell tekinteni. A Csjt. reálszerzés elvén alapuló vagyonközösségi rendszere szerint a bejegyzett élettársak összes vagyonán belül tehát három dologi jogilag is különálló vagyontömeget, azaz három alvagyont kell megkülönböztetni: a két fél különvagyonát és a közös vagyont. A két különvagyon mindegyik bejegyzett élettársnak a másiktól független rendelkezése alatt áll, a közös vagyonról viszont csak közös egyetértésben rendelkezhetnek, ezért főszabály szerint bármelyikük visszterhes ügyletéért a másik bejegyzett élettárs felelőssége is fennáll a közös vagyon reá eső része erejéig, és közös a kezelés, a birtoklás joga is. A három alvagyon különállásából következik az is, hogy mindegyik alvagyont külön terhelik a saját körén belül felmerülő terhek és kötelezettségek, és közöttük megtérítésnek annyiban van helye, amennyiben az egyik alvagyonból a másik javára költekezés (beruházás) történt, és így az egyik alvagyon a másik alvagyon terhére gazdagodott (Csjt. 30. (1)-(3) bek.). A bejegyzett élettársak osztatlan közös tulajdonszerzése és ebből következően a közös és különvagyonának fogalma, tárgya és köre szélesebb fogalom a Ptk. szerinti közös tulajdonnál, mert a Csjt. mindaz szóhasználatából az következik, hogy a házastársak reálszerzés elvén alapuló családjogi értelemben vett osztatlan közös tulajdonszerzése kiterjed mindarra, ami polgári jogi értelemben a (aktív és passzív) vagyon fogalmi körébe tartozik, tehát: a.) ami a Ptk. 94. (1) bekezdése szerint polgári jogi értelemben tulajdonjog tárgya, tehát ingó vagy ingatlan dolog, b.) amelyre a Ptk. 94. (2) bekezdése szerint a tulajdonjog szabályait megfelelően alkalmazni kell, tehát: pénz, értékpapír, dolog módjára hasznosítható természeti erő, c.) amely polgári jogi értelemben kötelmi jellegű igénynek minősül, tehát - vagyoni értékű jog, illetve követelés, - vagyoni tárgyú kötelezettség, illetve tartozás (Csűri: Értékpapírok és társasági részesedések a házassági vagyonjogban o., és LB Pfv.II /1997., Pfv.II /1998., Pfv.II /1998.). A vagyonközösséget a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállása alatt a bíróság fontos okból bármelyik bejegyzett élettárs kérelmére nemperes eljárásban végzéssel megszüntet- 13

15 s z á m 14 heti, a bejegyzett élettársi életközösség megszűnésekor pedig a vagyonközösség véget ér, és bármelyik bejegyzett élettárs követelheti a közös vagyon megosztását azzal, hogy ennek során igényelni lehet a közös vagyonból a különvagyonba, illetőleg a különvagyonból a közös vagyonba történt beruházások, továbbá a kezelési és fenntartási költségek megtérítését (Csjt. 31. (1)-(2) bek.). A közös vagyon megosztása történhet a bejegyzett élettársak megállapodásával, tehát peren kívüli szerződésével vagy perbeli egyezségével vagy a bíróság polgári perben hozott ítéletével. A házassági és ebből következően a bejegyzett élettársi vagyonjogi szabályok diszpozitív (szerződést pótló) jellege folytán a törvényes vagyonjogi rendszer csak eltérő tartalmú bejegyzett élettársi vagyonjogi szerződés létrejöttének a hiányában, vagy akkor érvényesülhet, ha a létrejött szerződés érvénytelen. A bejegyzett élettársi kapcsolatra lépni szándékozók ugyanis a bejegyzés előtt, valamint a bejegyzett élettársak az egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házastársakhoz hasonlóan a bejegyzett élettársi életközösség tartamára szerződéssel rendezhetik, és a szerződésben a Csjt. rendelkezéseitől eltérően határozhatják meg, hogy mely vagyon kerül a közös-, illetőleg a különvagyonba (Csjt. 27. (2)-(4) bek.). Az ítélkezési gyakorlat szerint az ún. szűkebb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók, illetve a házasfelek a Ptk ának (1) bekezdésében megfogalmazott szerződéses szabadságukkal élve szabadon dönthetnek abban, hogy: egyrészt az életközösség tartamára az egymás közötti vagyoni viszonyaikat szerződéssel szabályozzák és a közös, illetve a különvagyon körét a reálszerzés elvén alapuló vagyonközösség helyett belátásuk szerint határozzák meg akként, hogy: a reálszerzés elvén alapuló részleges vagyonközösség, az értéktöbbleti elven alapuló teljes vagy részleges vagyonközösség, vagy a teljes vagyonelkülönítés rendszerében állapodnak meg, másrészt a házastársaknak a vagyonközösséghez tartozó tárgyakkal való közös rendelkezési jogát, harmadrészt az ügyletkötésben részt nem vett házastársnak a házastársa által kötött ügyletért az ügyletkötő harmadik személlyel szemben fennálló felelősségét a Csjt. rendelkezéseitől eltérő módon szabályozzák, végül pedig szerződéskötés hiányában a vagyoni viszonyaikra a Csjt. vagyonközösségen alapuló vagyonjogi rendszerének szabályai lesznek irányadók Külön ki kell emelni ugyanakkor azt, hogy a Csjt. 27. (3) bekezdése szerint a házastársak a harmadik személlyel kötött ügyleteik során kötelesek tájékoztatást adni arról, ha a szerződéssel érintett vagyontárgy valamelyikük különvagyonához tartozik, a házassági, illetve bejegyzett élettársi vagyonjogi szerződés Csjt. szabályaitól eltérő ügyleti felelősségre vonatkozó rendelkezéseinek érvényessége, illetve a harmadik személylyel vagy a másik házastárssal szembeni hatályossága pedig természetesen feltételezi azt, hogy a házastársak valamelyikével szerződő harmadik személy, illetve a másik házas-

16 Közjegyzők közlönye társ a reá nézve kedvezőtlenebb, illetve terhesebb felelősségi feltételek alkalmazásához kifejezetten hozzájárult. (Csűri: A házassági vagyonjog gyakorlati kérdései old., CompLex Kiadó Budapest, 2006.). A szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges. Ez a rendelkezés nem vonatkozik ingó dolog ajándékozására, ha az ajándék átadása megtörtént, valamint az életközösség megszakadása után a házastársi közös vagyon megosztása tárgyában létrejött megállapodásra (Csjt. 27. (3) bek.). A szerződést kizárólag a évi XXXV. számú törvény 3. (2) bekezdése szerinti elektronikus aláírást felhasználva, illetve elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumba foglalva nem lehet elkészíteni A közjegyző által készített közokiratba foglalt szerződések alakiságait a közjegyzőkről szóló évi XLI. törvény tartalmazza, míg jogi képviselőként a szerződést az ügyvédekről szóló évi XI. törvény értelmében ügyvéd vagy ügyvédi iroda ellenjegyezheti. Magánokiratba foglalt szerződés megkötésénél az ügyvédi munkaközösség, jogi oktatói munkaközösség, valamint a szakszervezeti és szövetkezeti jogsegélyszolgálat jogintézményének a megszűnése folytán jogi képviselőként az ügyvédekről szóló évi XI. törvény értelmében csak ügyvéd vagy ügyvédi iroda járhat el. A évi LXXX. törvény 1. (3) bekezdésének a./ pontja szerint elvileg nem kizárt a szerződésnek az állami jog segítségnyújtás keretében jogi segítő által történő elkészítése sem. A fentebb részletezett alakiságok nem csupán a szűkebb értelemben vett házassági vagyonjogi szerződésre, hanem a házastársaknak az életközösség fennállása alatt egymással kötött adásvételi, csere-, ajándékozási és kölcsönszerződésére (Csjtr. II. 3. (2) bek.), a közös lakás használatát szabályozó szerződésre (Csjt. 31/A. (1) bek.), valamint az életközösség fennállása alatt a házastársi közös vagyon tárgyában létrejött megállapodásra is kiterjednek. Nem érintik viszont a Csjt. rendelkezései a más jogszabályok által előírt alaki érvényességi követelményeket (pl. ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén a Ptk (3) bekezdése szerinti írásbeli forma). (Csűri Éva: A házassági vagyonjog OITH Vázlat bírósági fogalmazók részére Budapest, 2007.) 15 A bejegyzett élettársak lakáshasználatának rendezésére a házastársakhoz hasonlóan elsődlegesen a közöttük létrejött szerződés tartalma, ennek hiányában pedig a Csjt. házastársi közös lakás használatának rendezésére vonatkozó 31/A-31/E. -ai az irányadók. E szabályok szerint a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése esetén a lakás használata tárgyában a bíróság akkor dönt, ha a lakásban a bejegyzett élettársak egyikőjük vagy mindkettőjük tulajdonjoga vagy bérleti joga alapján laknak. A házastársi közös lakás használatának rendezésére vonatkozó Csj.-beli szabályok alkalmazhatóságát az ítélkezési gyakorlat a más önálló jogcímen használt, vagyoni értéket jelentő így például az egyik vagy mindkét fél haszonélvezetében vagy ha a haszná-

17 s z á m 16 lat lakásigény kielégítését is szolgálja haszonbérletében lévő lakásokra is kiterjesztette (LB PK 299. számú állásfoglalás indokolása, BH 1988/8/275., Pfv.II /1998.). Nem ismeri el viszont a az egymással szembeni perindítás lehetőségét akkor, ha a házastársak a lakásban ún. járulékos jogcímen (mint családtagok, szívességi lakáshasználók, albérlőtársak) vagy jogcím nélkül laknak. Ilyen esetben a lakással rendelkezni jogosult tulajdonos, bérlő, haszonélvező jogosult egyik vagy mindkét házastárssal szemben a lakás elhagyása érdekében pert indítani és a távozásra köteles házastársat a lakáshasználati jogának ellenértéke sem illeti meg (BH 1989/10/403., CDT 239., és BH 1997/2/75., CDT 203.). A házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontása esetén volt házastársától vagy volt bejegyzett élettársától tartást igényelhet az, aki arra hibáján kívül rászorul, kivéve, ha arra a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállása alatt tanúsított magatartása miatt érdemtelenné vált (Csjt ), a különélő és önhibáján kívül rászoruló házastársát vagy bejegyzett élettársát pedig ha arra nem érdemtelen a bejegyzett élettárs a különvagyonából is köteles eltartani, amennyiben házastársa vagy bejegyzett élettársa megélhetésének költségeit a közös vagyonból nem lehet fedezni, és a tartás nem veszélyezteti a kötelezett saját, valamint annak a megélhetését, akinek eltartására házastársával vagy bejegyzett élettársával egysorban köteles (Csjt. 32. (3) bek.). A tartási kötelezettség sorrendjében első a házastárs, illetve a bejegyzett élettárs, a tartásra jogosultság sorrendjében pedig a házastárs, illetve a bejegyzett élettárs és az elvált házastárs, illetve az elvált bejegyzett élettárs a gyermek kivételével a többi rokont megelőzi, és a különélő házastárssal, illetve különélő bejegyzett élettárssal egy sorban követelhet tartást a volt házastárs, illetve a volt bejegyzett élettárs is (Csjt. 60. (1) és 64. (2) bek.). A bejegyzett élettárs köteles háztartásában eltartani a vele együtt élő házastársának vagy bejegyzett élettársának olyan tartásra szoruló kiskorú gyermekét (mostohagyermek), akit házastársa vagy bejegyzett élettársa az ő beleegyezésével hozott a közös háztartásba, és a tartási kötelezettség mindkét házastársat, illetve mindkét bejegyzett élettársat egysorban terheli (Csjt. Tv. 5. (5) bekezdésével módosított 62. (1) bekezdése). A mostohaszülő (másodlagos) tartási kötelezettsége ugyanakkor egyrészt nem érinti a gyermekétől különélő vérszerinti szülőnek a gyermekével szemben változatlanul fennálló (elsődleges) tartási kötelezettségét, másrészt az főszabály szerint csak a természetbeni tartásra korlátozódik és a pénzbeli tartásra csak akkor terjed ki, ha a vérszerinti szülők a gyermekük tartását nem képesek biztosítani, a mostohaszülő pedig a tartásához a közös háztartás keretén belül nem járul hozzá, harmadrészt a mostohaszülő tartási kötelezettségét nemcsak a mostohagyermek tartásra való rászorultságának a megszűnése, hanem a szülővel fennálló életközösségének a megszűnése és a mostohagyermek nagykorúságának elérése is megszünteti.

18 Közjegyzők közlönye 17 A polgári jogi (öröklési jogi) joghatások A bejegyzett élettársak törvényes öröklési státusza is a házastársakéval azonos. Míg a Ptk. hatálya alá tartozó élettárs öröklési joga kizárólag végintézkedésen alapulhat, addig a túlélő házastárs és a túlélő bejegyzett élettárs törvény vagy végintézkedés jogcímén egyaránt örökölhet, és a házastárs, illetve a bejegyzett élettárs mindkét esetben lehet állagörökös vagy haszonélvezeti jog örökös is, törvényes öröklés jogcímén azonban nem holtig tartó haszonélvezeti jogot, hanem csak ún. özvegyi haszonélvezeti jogot örökölhet. Bár a túlélő házastárs vagy a túlélő bejegyzett élettárs az örökhagyó egyik legközelebbi hozzátartozója, a törvényes öröklés rendje szerint a hagyatéki vagyon állagát (tulajdonjogát) csak akkor örökölheti meg, ha az örökhagyónak bármilyen távoli leszármazója nem maradt (Ptk (4) bek.). Ezt az ellentmondásos helyzetet kompenzálja a Ptk. azzal, hogy az örökhagyó túlélő házastársának vagy a túlélő bejegyzett élettársnak elvben korlátlan haszonélvezeti jogot, ún. özvegyi jogot biztosít egyrészt a leszármazók állagöröklése mellett, másrészt az ági öröklés alá eső vagyontárgyakon. Az örökhagyó házastársa, bejegyzett élettársa örökli ugyanis mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örökölt (özvegyi jog). Ha a házastárs vagy a bejegyzett élettárs új házasságot köt vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít, haszonélvezeti joga megszűnik (Ptk (1)-(2) bek.). Adójogi, társadalombiztosítási jogi és egyéb joghatások Értelemszerűen megilletik a bejegyzett élettársakat azok a jogok és kötelezettségek, amelyek többségében a házastársakkal már ma is azonos módon járnak az élettársak számára (egészségügyi információhoz jutási és döntési jogok, tanúvallomás megtagadásának joga, összeférhetetlenségi szabályok). Továbbá a bejegyzett élettársakat mindazok az adójogi, munkajogi, szociális, bevándorlási, honosítási stb. kedvezmények megilletik, mint a házasságban élőket, illetve ugyanazok az eljárási szabályok is vonatkoznak rájuk, mint a házastársakra (pl.: tanúvallomás megtagadásának joga, összeférhetetlenségi szabályok) (Tv. indokolása). Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény Tv. 17. (6) bekezdésével módosított 171. (4) bekezdésének a) pont ac) és ae) alpontjai szerint reprodukciós eljárás céljából történő ivarsejt-adományozás esetén a (2) bekezdése szerinti felajánlás történhet meghatározott recipiens számára történő felhasználásra is az egyéb törvényes feltételek együttes fennállása esetén akkor, ha a) az adományozó recipiens közeli hozzátartozója vagy oldalági rokona, vagy testvérének házastársa (bejegyzett élettársa, élettársa) vagy házastársa (élettársa) közeli hozzátartozója az egyenesági rokon és a testvér kivételével, vagy házastársa (élettársa) testvérének házastársa (bejegyzett élettársa, élettársa), aki megfelel a 171. (1) bekezdésében foglaltaknak.

19 s z á m 18 A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése A házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat, mint az állam által nyilvántartott és a jog által védett, személyállapoti és családjogi jogviszonyt létrehozó párkapcsolati forma a Ptk. hatálya alá tartozó de facto élettársi kapcsolattal ellentétben nem szűnik meg önmagában azáltal, hogy a felek között az együttélés megszakad, ezért a megszűnésének eseteit a Csjt., illetve a Tv. taxatíve határozza meg. A házasság, és a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése és érvénytelenné nyilvánítása megegyezik egymással abban, hogy az ún. maradékhatások kivételével feloldja a házasságkötéssel, illetve az élettársi kapcsolat bejegyzésével keletkezett jogi hatásokat. Lényegesen különbözik viszont egymástól az említett két jogintézmény abban, hogy míg az érvénytelenné nyilvánítás a maradékhatások ellenére mindig a keletkezésére visszaható (ex tunc) hatályú, addig a megszűnése csak a megszűnés napjától a jövőre vonatkozó (ex nunc) hatályú. Más kérdés az, hogy egyes jogi hatások mint például a házassági, illetve bejegyzett élettársi vagyonjogi hatások keletkezéséhez nem elegendő a házasság megkötésének, illetve az élettársi kapcsolat bejegyzésének puszta ténye, hanem ahhoz az életközösség létrejötte és fennállása is szükséges, az életközösség megszűnésével pedig az ilyen jogi hatások megszűnése a házasság, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat további fennállása ellenére is bekövetkezik. A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnik a) az egyik bejegyzett élettárs halálával, b) bírósági felbontással vagy c) közjegyző általi megszüntetéssel (Tv. 4. (1) bek.). A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésére a házasság megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell. A bejegyzett élettársi kapcsolatot a felek közös megegyezése alapján a közjegyző nemperes eljárásban szünteti meg (Tv. 4. (2)-(3) bek.). Az egyik bejegyzett élettárs halála A bejegyzett élettársi kapcsolat természeténél fogva, egyezően a házasság megszűnésével a bejegyzett élettársak bármelyikének a halálával megszűnik. Arra, hogy a házasság, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat a házastárs, illetve a bejegyzett élettárs halála folytán megszűnt, hivatkozni lehet: halotti anyakönyvi bejegyzés vagy a bíróságnak a halál tényét megállapító, illetőleg holtnak nyilvánító jogerős határozata alapján. Ha az említett anyakönyvi bejegyzés, illetőleg bírósági határozat hatálya megdől, tehát kiderül, hogy a halottnak vélt házastárs, illetve bejegyzett élettárs mégis életben van, és a másik házastárs újabb házasságot nem kötött vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot nem létesí-

20 Közjegyzők közlönye tett, illetve a másik bejegyzett élettárs házasságot nem kötött, vagy újabb bejegyzett élettársi kapcsolatot nem létesített, úgy a házassági kötelék, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat változatlanul fennmarad, és azt a házastársak, illetve bejegyzett élettársak tovább folytathatják, de megnyílik a jogi lehetőség a házasság felbontására, illetőleg a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére is. Ha azonban a másik házastárs újabb házasságot kötött vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített vagy a másik bejegyzett élettárs időközben házasságot kötött vagy újabb bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített, úgy a korábbi házasságot vagy a korábbi bejegyzett élettársi kapcsolatot akkor is megszűntnek kell tekinteni, ha említett anyakönyvi bejegyzés, illetőleg bírósági határozat hatálya az újabb házasságkötést vagy újabb élettársi kapcsolat létesítését követően megdől. Nem alkalmazható viszont ez a rendelkezés akkor, ha az újabb házasságkötéskor, illetve újabb bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor bármelyik házasuló, illetve bejegyzett élettársi kapcsolatra lépő tudta, hogy a halál nem következett be (Csjt. 17. (2) bekezdés). Mindkét házastárs, illetve bejegyzett élettárs jóhiszeműsége esetén tehát a jogalkotó főszabályként kiküszöböli a Csjt. 7. (1) bekezdésének tilalmába ütköző, és a Btk. által büntetni rendelt kettős házasság, illetve kettős bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttének a lehetőségét, azáltal, hogy a korábbi házasságot, illetve korábbi bejegyzett élettársi kapcsolatot megszűntnek nyilvánítja, mert a közokiratokba (anyakönyvi kivonat, jogerős bírósági végzés) vetett bizalomhoz fontos társadalmi és egyéni érdekek fűződnek. Bármelyik házastárs, illetve bármelyik bejegyzett élettárs rosszhiszeműsége esetén viszont kivételesen nem akadályozza meg a kettős házasság, illetve kettős bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttét, mert a rosszhiszemű fél a jogvédelemre nem érdemes, és ilyen esetben a rosszhiszeműség bizonyítására az újabb házasság, illetve újabb bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelenné nyilvánítása iránt indított perben kerülhet sor. Erre tekintettel viszont megszűntnek kell tekinteni a korábbi házasságot, illetve korábbi bejegyzett élettársi kapcsolatot akkor is, ha a jóhiszeműen megkötött újabb házasság, illetve jóhiszeműen létesített újabb bejegyzett élettársi kapcsolat időközben megszűnt vagy érvénytelenné vált (Csiky Ottó: A családjog kézikönyve old., HVG-ORAC Budapest, 2007., Petrik: Csjt. Kommentár II old.). 19 A bejegyzett élettársi kapcsolat hatóság általi megszüntetése Megszünteti a bejegyzett élettársi kapcsolatot a házassághoz hasonlóan az erre hatáskörrel rendelkező hatóság határozata is. A megszüntetéssel egyidejűleg rendezendő kérdések kapcsán figyelemmel kell lenni a feleket terhelő kötelezettségek tejesítésére, a jogok és kötelezettségek érvényesítésére, szükség esetén azok kikényszeríthetőségére. Oly módon kell ezért a megszüntetésről rendelkezni, hogy az azzal egyidejűleg megállapított kötelezettségek hatósági úton kikényszeríthetőek legyenek mind belföldön, mind

Bejegyzett élettársi kapcsolat

Bejegyzett élettársi kapcsolat Bejegyzett élettársi kapcsolat Az ügyintézéshez szükséges: Magyar állampolgárok esetén mindkét fél részéről az alábbiak szükségesek: - az élettársak érvényes személyazonosító igazolványa (vagy más személyazonosításra

Részletesebben

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Átmeneti rendelkezések A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről

Részletesebben

A bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének

A bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Kriszt Zita A bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézménye A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény 2009. január elsején lép hatályba, egy olyan köztes

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A Ptk. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állagörökösnek (leszármazók mellett nem örököl állagot). Leszármazók hiányában az egész hagyaték az egész

Részletesebben

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény

Részletesebben

1952. évi IV. törvény. a házasságról, a családról és a gyámságról 1 ELSŐ RÉSZ A HÁZASSÁG. I. fejezet. A házasságkötés

1952. évi IV. törvény. a házasságról, a családról és a gyámságról 1 ELSŐ RÉSZ A HÁZASSÁG. I. fejezet. A házasságkötés 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 1. (1) 2 A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek az a célja, hogy az Alaptörvénynek megfelelően szabályozza és védje

Részletesebben

NEGYEDIK KÖNYV CSALÁDJOG ELSŐ RÉSZ ALAPELVEK

NEGYEDIK KÖNYV CSALÁDJOG ELSŐ RÉSZ ALAPELVEK NEGYEDIK KÖNYV CSALÁDJOG ELSŐ RÉSZ ALAPELVEK 4:1. [A házasság és a család védelme] (1) A törvény védi a házasságot és a családot. (2) E törvény alkalmazása során a családi és az egyéni érdek összhangját

Részletesebben

Hatáskörrel rendelkező szerv. Öttevény Község Jegyzője 9153 Öttevény, Fő utca 100. Illetékességi terület. Öttevény Község közigazgatási területe.

Hatáskörrel rendelkező szerv. Öttevény Község Jegyzője 9153 Öttevény, Fő utca 100. Illetékességi terület. Öttevény Község közigazgatási területe. Hatáskörrel rendelkező szerv Öttevény Község Jegyzője 9153 Öttevény, Fő utca 100. Illetékességi terület Öttevény Község közigazgatási területe. Elérhetőség Öttevényi Polgármesteri Hivatal 9153 Öttevény,

Részletesebben

1952. évi IV. törvény. a házasságról, a családról és a gyámságról ELS Ő RÉSZ A HÁZASSÁG. I. fejezet. A házasságkötés

1952. évi IV. törvény. a házasságról, a családról és a gyámságról ELS Ő RÉSZ A HÁZASSÁG. I. fejezet. A házasságkötés 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1. (1) A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek az a célja, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányának megfelelő en szabályozza

Részletesebben

Párkapcsolat, gyermekvállalás: Magyarországi jogi helyzet, nemzetközi kitekintés, célok és feladatok Sándor Bea

Párkapcsolat, gyermekvállalás: Magyarországi jogi helyzet, nemzetközi kitekintés, célok és feladatok Sándor Bea Párkapcsolat, gyermekvállalás: Magyarországi jogi helyzet, nemzetközi kitekintés, célok és feladatok Sándor Bea Az előadás témái a magyarországi jogi helyzet; milyen alapvető kérdések merülnek fel a partnerkapcsolat

Részletesebben

A TÖRVÉNYES ÖRÖKÖSÖK KÖRE ÉS SORRENDJE (nem tartozik szorosan a tételhez)

A TÖRVÉNYES ÖRÖKÖSÖK KÖRE ÉS SORRENDJE (nem tartozik szorosan a tételhez) A TÖRVÉNYES ÖRÖKÖSÖK KÖRE ÉS SORRENDJE (nem tartozik szorosan a tételhez) A Ptk. taxatíve felsorolja az öröklésre jogosultak körét: csak az e körben szereplők minősülnek törvényes örökösnek. A törvényes

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ PTK.-BAN

dr. Kusztos Anett A HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ PTK.-BAN dr. Kusztos Anett A HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS SZABÁLYOZÁSA AZ ÚJ PTK.-BAN Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos Anett

Részletesebben

ADATSZOLGÁLTATÁS A HAGYATÉKI LELTÁRHOZ a 2014. március 15. napjától bekövetkezett halálesethez

ADATSZOLGÁLTATÁS A HAGYATÉKI LELTÁRHOZ a 2014. március 15. napjától bekövetkezett halálesethez Ügyiratszám: VII/./ ADATSZOLGÁLTATÁS A HAGYATÉKI LELTÁRHOZ a 2014. március 15. napjától bekövetkezett halálesethez (A rovatokat kérem OLVASHATÓAN, NYOMTATOTT NAGY BETŰKKEL kitölteni!) I. AZ ELHUNYTRA (örökhagyóra),

Részletesebben

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma):

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre (Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): I. A személyesen megjelent

Részletesebben

Az elbirtoklás jogintézménye és megjelenése az ingatlanjogi gyakorlatban

Az elbirtoklás jogintézménye és megjelenése az ingatlanjogi gyakorlatban INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Huszár Eszter Az elbirtoklás jogintézménye és megjelenése az ingatlanjogi gyakorlatban Az elbirtoklás jogintézményével amely már a római jogban is megtalálható volt az ingatlan-nyilvántartás

Részletesebben

Anyakönyvi ügyek: Letölthető nyomtatványok:

Anyakönyvi ügyek: Letölthető nyomtatványok: Anyakönyvi ügyek: 1. Tájékoztatás 2. Születés anyakönyvezése 3. Apai elismerő nyilatkozat felvétele 4. Házasságkötési szándék bejelentése 5. Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése 6. Haláleset anyakönyvezése

Részletesebben

Az új öröklési illeték szabályok 2008. december 9.-én léptek hatályba, és a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell őket.

Az új öröklési illeték szabályok 2008. december 9.-én léptek hatályba, és a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell őket. Házasságomban egy közös gyerekünk született, de nekem van egy gyermekem az előző kapcsolatomból is. Feleségemmel minden vagyonunk közös. Ki örököl utánam? Az örökösök a törvény alapján az örökhagyó gyermekei

Részletesebben

A Magyaryegyszerűsítési programmal bevezetett, 2014 január 1-jétől hatályba lépő változások

A Magyaryegyszerűsítési programmal bevezetett, 2014 január 1-jétől hatályba lépő változások A Magyaryegyszerűsítési programmal bevezetett, 2014 január 1-jétől hatályba lépő változások Örökbefogadhatónak nyilvánítás Örökbefogadás előtti eljárás Örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás 2013.

Részletesebben

Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 13. hét

Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 13. hét Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 13. hét Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások általános feltételei Emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásként testen kívüli megtermékenyítés

Részletesebben

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma):

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról születendő gyermekre (Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): I. A személyesen megjelent

Részletesebben

Tájékoztató. az anyakönyvi ügyekkel kapcsolatos eljárásokról

Tájékoztató. az anyakönyvi ügyekkel kapcsolatos eljárásokról Tájékoztató az anyakönyvi ügyekkel kapcsolatos eljárásokról A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal illetékességi területe: Komárom-Esztergom megye Alkalmazásra kerülő jogszabályok: - Az anyakönyvekről,

Részletesebben

ANYAKÖNYVI ÜGYINTÉZÉS

ANYAKÖNYVI ÜGYINTÉZÉS ANYAKÖNYVI ÜGYINTÉZÉS Az anyakönyvi események elektronikus anyakönyvi rendszerben történő rögzítése több időt vesz igénybe, a várakozási idő hosszabb, ezért szíves türelmüket és megértésüket kérjük. Születések

Részletesebben

C/8 A KÖTELESRÉSZ ALAPJA, MÉRTÉKE; FELELŐSSÉG A KÖTELESRÉSZÉRT

C/8 A KÖTELESRÉSZ ALAPJA, MÉRTÉKE; FELELŐSSÉG A KÖTELESRÉSZÉRT A köteles rész biztosításával a modern törvények a hagyaték egy bizonyos hányadát az örökhagyó legközelebbi rokonainak, illetve házastársának kívánják juttatni a, az örökhagyó végintézkedésben (esetleg

Részletesebben

Az új Ptké. Időközi kérdések. Dr. Nemessányi Zoltán PhD

Az új Ptké. Időközi kérdések. Dr. Nemessányi Zoltán PhD Az új Ptké. Időközi kérdések Dr. Nemessányi Zoltán PhD Mikortól kell alkalmazni? A 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2014. március 15- én lép hatályba Alkalmazásáról: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi

Részletesebben

Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal. Anyakönyvi ügyek. Általános tájékoztató. Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal [Válasszon dátumot]

Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal. Anyakönyvi ügyek. Általános tájékoztató. Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal [Válasszon dátumot] Anyakönyvi ügyek Általános tájékoztató [Válasszon dátumot] Tartalomjegyzék 1. Anyakönyvi okiratok kiállítása... 2 2. Hazai anyakönyvezési ügyek... 4 3. Családi jogállás rendezésével, apai elismerő nyilatkozat

Részletesebben

Joghatóság. Joghatóság mibenléte. Jogforrások: nemzeti, belső jogok nemzetközi egyezmények európai közösségi jog (Brüsszel I-II.)

Joghatóság. Joghatóság mibenléte. Jogforrások: nemzeti, belső jogok nemzetközi egyezmények európai közösségi jog (Brüsszel I-II.) JOGHATÓSÁG Joghatóság Joghatóság mibenléte Jogforrások: nemzeti, belső jogok nemzetközi egyezmények európai közösségi jog (Brüsszel I-II.) A joghatóság fennállása, mint először eldöntendő kérdés Joghatóság:

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Gyámhivatal KÉRELEM. gyermektartásdíj állami megelőlegezéséhez. Lakóhelye:...

Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Gyámhivatal KÉRELEM. gyermektartásdíj állami megelőlegezéséhez. Lakóhelye:... Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Gyámhivatal KÉRELEM gyermektartásdíj állami megelőlegezéséhez Kérelmező adatai: Kérelmező neve (leánykori név):... Születési hely, idő:...,...év,...hó,...nap

Részletesebben

A bejegyzett élettársi kapcsolat margójára

A bejegyzett élettársi kapcsolat margójára A bejegyzett élettársi kapcsolat margójára Szerző: dr. Mensáros-Tordai Judit Tekla 2013. május, Magyarország Az állami jogi szabályozás a házasság mellett más együttélési formát hosszú időn keresztül sem

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2007. (IV. 04.) RENDELETE. az első lakáshoz jutók támogatásának rendszeréről

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2007. (IV. 04.) RENDELETE. az első lakáshoz jutók támogatásának rendszeréről MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2007. (IV. 04.) RENDELETE az első lakáshoz jutók támogatásának rendszeréről (egységes szerkezetben a 24/2010.(XI.22.) rendelettel) Mátészalka Város

Részletesebben

I. számú melléklet. 2. számú táblázat Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesített gyermekek száma kor szerinti eloszlásban:

I. számú melléklet. 2. számú táblázat Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesített gyermekek száma kor szerinti eloszlásban: 29 I. számú melléklet 1. számú táblázat 0-18 éves gyermekek korcsoport szerinti megoszlása 2004. év 2005. év korosztály férfi (fő) nő (fő) összesen férfi (fő) nő (fő) összesen 0-2 éves 2265 2122 4387 2364

Részletesebben

1952. évi IV. törvény. a házasságról, a családról és a gyámságról ELSİ RÉSZ A HÁZASSÁG. I. fejezet. A házasságkötés. 1. A házasságkötés alaki kellékei

1952. évi IV. törvény. a házasságról, a családról és a gyámságról ELSİ RÉSZ A HÁZASSÁG. I. fejezet. A házasságkötés. 1. A házasságkötés alaki kellékei 1. oldal, összesen: 18 A jogszabály mai napon hatályos állapota 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1. (1) A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek az a

Részletesebben

300/1993 T Ö R V É N Y

300/1993 T Ö R V É N Y 300/1993 T Ö R V É N Y a család- és utónévről *) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt alkotta: Az utónév 1. (1) A Szlovák Köztársaság területén született személy utónevét a szülők közösen

Részletesebben

KÉRELEM ÁTMENETI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁRA

KÉRELEM ÁTMENETI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁRA Nádudvar Város Önkormányzat 4181 Nádudvar, Fő u. 119. sz. Tel: 54/529-010 Fax: 54/528-551 E-mail: nadudvar@nadudvar.hu KÉRELEM ÁTMENETI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁRA Alulírott azzal a kéréssel fordulok Nádudvar

Részletesebben

Jövedelemnyilatkozat a személyi térítési díj megállapításához

Jövedelemnyilatkozat a személyi térítési díj megállapításához 3.sz. melléklet (5. melléklet a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelethez) Jövedelemnyilatkozat a személyi térítési díj megállapításához Az ellátást igénybe vevőre vonatkozó személyes adatok*: Név: Anyja

Részletesebben

K É R E L E M. Pásztó Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala. Figyelmeztetés!

K É R E L E M. Pásztó Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala. Figyelmeztetés! Pásztó Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Figyelmeztetés! Az ügyfél vagy képviselője, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve kötelező adatszolgáltatás

Részletesebben

AZ ÖRÖKÖS (HAGYOMÁNYOS) JOGÁLLÁSA

AZ ÖRÖKÖS (HAGYOMÁNYOS) JOGÁLLÁSA Egyik C tételben sem található meg: az örökség megszerzése, a hagyatéki eljárás TK 129-134 AZ ÖRÖKÖS (HAGYOMÁNYOS) JOGÁLLÁSA 1. Az örökös jogállása (nem tartozik szorosan a tételhez) 598. Az ember halálával

Részletesebben

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése Büntetőjog Csődjog Ingatlanjog Családjog Munkajog Társasági jog Polgári jog Képviselet közigazgatási eljárásban Követelések, adósságok behajtása Állandó, komplex képviselet Gazdasági társaságok működéséhez

Részletesebben

ÜGYLEÍRÁS SZÜLETÉS ANYAKÖNYVEZÉSE

ÜGYLEÍRÁS SZÜLETÉS ANYAKÖNYVEZÉSE ÜGYLEÍRÁS I. SZÜLETÉS ANYAKÖNYVEZÉSE A születést a születés helye szerinti anyakönyvvezetőnek be kell jelenteni a születést követő első munkanapon. Az intézetben történt születést az intézet vezetője,

Részletesebben

2005. évi CLXX. törvény. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról1

2005. évi CLXX. törvény. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról1 2005. évi CLXX. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról1 1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

Részletesebben

HATÓSÁGI IGAZOLVÁNY KIADÁSA HIVATALBÓL TÖRTÉNIK, HA

HATÓSÁGI IGAZOLVÁNY KIADÁSA HIVATALBÓL TÖRTÉNIK, HA A lakcímkártya kiadására irányuló eljárás hivatalból vagy kérelemre indul. A HATÓSÁGI IGAZOLVÁNY KIADÁSA HIVATALBÓL TÖRTÉNIK, HA 1. a polgár a lakcímet is tartalmazó régi típusú személyazonosító igazolványát

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

A HÁZASSÁG ALKOTMÁNYJOGI VÉDELME ÉS AZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT ZSIROS ANNAMÁRIA

A HÁZASSÁG ALKOTMÁNYJOGI VÉDELME ÉS AZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT ZSIROS ANNAMÁRIA Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica, Tomus XXXI. (2013), pp. 259 270. A HÁZASSÁG ALKOTMÁNYJOGI VÉDELME ÉS AZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT ZSIROS ANNAMÁRIA Tanulmányomban egy viszonylag

Részletesebben

A közjegyzői nemperes eljárások

A közjegyzői nemperes eljárások A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények

Részletesebben

RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. 1. Neve:. Születési helye, ideje:. Anyja neve:.

RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. 1. Neve:. Születési helye, ideje:. Anyja neve:. RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNY IRÁNTI KÉRELEM Alulírott kérem, hogy gyermekem/gyermekeim részére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot szíveskedjenek megállapítani, tekintettel

Részletesebben

ADATLAP 1 a külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez

ADATLAP 1 a külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez ADATLAP 1 a külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez I. Kérelem Alulírott anya apa meghatalmazottként eljáró (neve) kérem külföldön történt születésnek hazai anyakönyvezését. II. A gyermek/ anyakönyvezendő

Részletesebben

GÉGÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2009.(IV.01.) r e n d e l e t e Első lakáshoz jutók támogatásáról

GÉGÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2009.(IV.01.) r e n d e l e t e Első lakáshoz jutók támogatásáról GÉGÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2009.(IV.01.) r e n d e l e t e Első lakáshoz jutók támogatásáról Gégény Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

1. A rendelet hatálya

1. A rendelet hatálya Ete Község Képviselőtestülete 19/2007.(XI.5.) sz. rendelete A fiatalok első lakáshoz jutásának, Ete községben történő letelepedésének önkormányzati támogatásáról Ete Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5.

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5. A köztársasági elnöknek Budapest 1 fénykép helye fénykép helye HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5. -a alapján

Részletesebben

Vételi jogot biztosító szerződés

Vételi jogot biztosító szerződés Vételi jogot biztosító szerződés ingatlanra Vételi jogot biztosító szerződés amely létrejött egyrészről családi és utónév: születési családi és utónév:. születési hely és idő:.. anyja neve:... lakcím:....

Részletesebben

NYILATKOZAT - HAGYATÉKHOZ

NYILATKOZAT - HAGYATÉKHOZ NYILATKOZAT - HAGYATÉKHOZ 1. Az elhunyt neve: Születési neve: Születési helye, ideje: Családi állapota: Állampolgársága: Foglalkozása: Elhalálozás helye, ideje: Megjegyzés: kérjük csatolni a halotti anyakönyvi

Részletesebben

A polgári jogi szabályok alkalmazása

A polgári jogi szabályok alkalmazása GAZDASÁGI MAGÁNJOG A polgári jogi szabályok alkalmazása 2009. szeptember 17. 2. előadás Sajátos jogtechnikai eszközök a jogalkalmazásban A jogalkalmazás folyamatában fontos szerepet játszik Fikció Vélelem

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest fénykép helye fénykép helye HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM Alulírott... és házastársam,... kérem/kérjük, hogy... nevű kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú

Részletesebben

P. 1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője NYOMTATVÁNY

P. 1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője NYOMTATVÁNY P. 1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője NYOMTATVÁNY Jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelemhez A) SZEMÉLYI ADATOK,

Részletesebben

A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere. Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi feladatok

A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere. Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi feladatok TÁMOP-557-08/1-2008-0001 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi

Részletesebben

Illetékeség: Szükséges okiratok:

Illetékeség: Szükséges okiratok: Ügyleírás: Illetékeség: Születés anyakönyvezése A születést a születés helye szerinti anyakönyvvezetőnek be kell jelenteni a születést követő első munkanapon. A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentő közli

Részletesebben

KÉRELEM. Alulírott kérem, hogy gyermekeim részére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot szíveskedjenek megállapítani.

KÉRELEM. Alulírott kérem, hogy gyermekeim részére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot szíveskedjenek megállapítani. KÉRELEM Alulírott kérem, hogy gyermekeim részére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot szíveskedjenek megállapítani. Kérelem indokolása: NYILATKOZAT A) Személyi adatok A rendszeres

Részletesebben

Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából

Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából Kérelmet átvevő hatóság: _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ügyszám: Gépi Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási engedély kiadása első alkalommal

Részletesebben

XII. CÍM A SZÜLŐI FELÜGYELET. XVI. Fejezet. A szülői felügyelet általános szabályai

XII. CÍM A SZÜLŐI FELÜGYELET. XVI. Fejezet. A szülői felügyelet általános szabályai XII. CÍM A SZÜLŐI FELÜGYELET XVI. Fejezet A szülői felügyelet általános szabályai 4:146. [A kiskorú jogállása; a szülői felügyeleti jogok és kötelezettségek] (1) A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 10/2008.(IX.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátásokról

Részletesebben

Az elévülés szabályai

Az elévülés szabályai Az elévülés szabályai Szerző: Szimuly László 2013. október 31. Bevezetés A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az elévülést a szerződés megszűnésének egyes esetei című fejezetben tárgyalja.

Részletesebben

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1 Jogszabályi háttér: - 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 19-20/A. -ai, - 149/1997. IX.10.) Korm. rendelet (Gyer.) - 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet -

Részletesebben

Az ellátottjog területeit érintő jogszabályi változások, kitekintéssel az új PTK szabályaira

Az ellátottjog területeit érintő jogszabályi változások, kitekintéssel az új PTK szabályaira Az ellátottjog területeit érintő jogszabályi változások, kitekintéssel az új PTK szabályaira Előadó: dr Szedresi Alexandra jogi referens 2013 december 11 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 1 Az új Ptk-ból következő

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézményeiben őrzött állami anyakönyvek kutatásáról

A Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézményeiben őrzött állami anyakönyvek kutatásáról A Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézményeiben őrzött állami anyakönyvek kutatásáról 2014. július 1-jén hatályba lép az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: Atv.), amely

Részletesebben

város/község közterület közterület jelleg hsz. ép. lh. em. ajtó

város/község közterület közterület jelleg hsz. ép. lh. em. ajtó Mátraballa Község Önkormányzata Körjegyzőség Mátraballai Hivatala 3247. Mátraballa, Iskola u. 5. Tel: 36/475-001. Bevallás a magánszemélyek kommunális adójáról (Helyrajzi számonként külön-külön kell bevallást

Részletesebben

Ózd Város Jegyzőjének

Ózd Város Jegyzőjének Közlekedési kedvezmények iránti kérelem Ózd Város Jegyzőjének Név, leánykori név is: Születési helye, ideje: Állampolgárság: Anyja neve: Bejelentett lakóhelye: Bejelentett tartózkodási cím: Társadalombiztosítási

Részletesebben

HARMADIK RÉSZ AZ élettársi jogviszony

HARMADIK RÉSZ AZ élettársi jogviszony Szerkesztőbizottsági javaslat HARMADIK RÉSZ AZ élettársi jogviszony 1. A Koncepció Családjogi Könyvének előkészítése során az egyik legvitatottabb kérdés az élettárs számára családjogi jogcímen biztosítandó

Részletesebben

Adásvételi szerződés

Adásvételi szerződés 1 Ingatlan-adásvételi szerződés haszonélvezeti jog alapításával (több vevő) Adásvételi szerződés amely létrejött egyrészről adóazonosító jel:. mint eladó (a továbbiakban: Eladó), másrészről adóazonosító

Részletesebben

1. Mikor kell önkéntes szerződést kötni?

1. Mikor kell önkéntes szerződést kötni? JOGI SEGÉDLET AZ ÖNKÉNTES SZERZŐDÉSHEZ Tartalom: 1. Mikor kell önkéntes szerződést kötni? 2. Mikor kell írásba foglalni az önkéntes szerződést? 3. Mi legyen az önkéntes szerződésben? Vázlat az önkéntes

Részletesebben

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok:

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok: 1 Alkotmánybíróság 1015 Budapest Donáti u. 35-45.. Bíróság útján Ügyszám: Tisztelt Alkotmánybíróság! alábbi Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. (1) bekezdése alapján az a l k o t m

Részletesebben

A lakosság nyilvántartása

A lakosság nyilvántartása A lakosság nyilvántartása Fő témakörök: 1. Történeti áttekintés 2. Az anyakönyvi nyilvántartás 3. Az állami népesség-nyilvántartás 1. Történeti áttekintés A személyi nyilvántartások kialakulása az állami

Részletesebben

TAJ szám: - - Kelt:, -. -

TAJ szám: - - Kelt:, -. - Igénybejelentő lap özvegyi nyugdíj igényléséhez elhunyt nyugdíjas (mezőgazdasági járadékos) jogán HA AZ ELHUNYT NYUGELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLT [] E nyomtatvány pontos kitöltése a kérelem elbírálását segíti és

Részletesebben

Családi jog előadások 2008/2009-as tanév 2. szemeszter

Családi jog előadások 2008/2009-as tanév 2. szemeszter Előadások 2. 1. lap Családi jog 2009. február 10. 8:04 Családi jog előadások 2008/2009-as tanév 2. szemeszter 1. Előadás 2009. február 10. (kedd) Előadó: Szeibert Orsolya A családjog tárgya A családi viszonyok

Részletesebben

2009. évi LXXII. törvény a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról

2009. évi LXXII. törvény a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról 2010. évi XVIII. törvény a gondnokoltak nyilvántartásáról 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról 2009. évi LXXII. törvény a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról 2009.

Részletesebben

KÉRELEM. Alulírott kérem, hogy részemre átmeneti segélyt szíveskedjenek megállapítani

KÉRELEM. Alulírott kérem, hogy részemre átmeneti segélyt szíveskedjenek megállapítani KÉRELEM Alulírott kérem, hogy részemre átmeneti segélyt szíveskedjenek megállapítani Kérelmező neve: Leánykori neve: Születési helye, idő: Anyja neve: Bejelentett lakóhelye: Bejelentett tartózkodási helye,

Részletesebben

A házasság intézményének védelme egykor és ma konferencia (PPKE JÁK, 2008. május 14.)

A házasság intézményének védelme egykor és ma konferencia (PPKE JÁK, 2008. május 14.) Iustum Aequum Salutare IV. 2008/3. 75 90. A házasság intézményének védelme egykor és ma konferencia (PPKE JÁK, 2008. május 14.) A HÁZASSÁG ÉS MÁS EGYÜTTÉLÉSI MODELLEK MAGÁNJOGI TARTALMÁNAK KÖZELEDÉSE A

Részletesebben

Hogyan változik a kapcsolt vállalkozások köre 2010-től?

Hogyan változik a kapcsolt vállalkozások köre 2010-től? Hogyan változik a kapcsolt vállalkozások köre 2010-től? Nem csak a transzferárazásra kötelezett közép- és nagyvállalatoknak, de a legkisebb EVA-s cégeknek is gondot okozhat a kapcsolt vállalkozások definíciójának

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÁS. Társaságunknak tevékenysége során számos jogszabályi, felügyeleti előírásnak, hazai és nemzetközi sztenderdnek kell megfelelnie.

TÁJÉKOZTATÁS. Társaságunknak tevékenysége során számos jogszabályi, felügyeleti előírásnak, hazai és nemzetközi sztenderdnek kell megfelelnie. TÁJÉKOZTATÁS Az ügyfél-átvilágítás során a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (továbbiakban: Pmt.) 6-7 -ai alapján: Kedves Ügyfelünk! Társaságunknak tevékenysége

Részletesebben

1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI, VAGYONI HELYZET. I. A kérelmező személyi adatai

1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI, VAGYONI HELYZET. I. A kérelmező személyi adatai 1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez NYOMTATVÁNY Jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelemhez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője A) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI,

Részletesebben

RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1.Személyi adatok: RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNY IRÁNTI KÉRELEM Név (szülő, törvényes képviselő) szám alatti lakos kérem, hogy az alábbi gyermekeimre tekintettel szíveskedjenek rendszeres gyermekvédelmi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi

Részletesebben

KÉRELEM A SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLYEK SZEMÉLYGÉPKOCSI SZERZÉSI TÁMOGATÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM A SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLYEK SZEMÉLYGÉPKOCSI SZERZÉSI TÁMOGATÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ Kazár Rákóczibánya - Vizslás Községek Körjegyzősége 3127 Kazár, Tanács út 1. Tel/fax: 32/341-333 KÉRELEM A SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLYEK SZEMÉLYGÉPKOCSI SZERZÉSI TÁMOGATÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ Kérem,

Részletesebben

Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben?

Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben? Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben? 2012. január 23. 19:52 Forrás: Önadózó Szerző: Dr. Szabó Tibor Kategória: Járulékok A gazdasági társaságok ügyvezető tagjai jogviszonyát érintően

Részletesebben

A személyállapoti perek. Dr. Nyilas Anna

A személyállapoti perek. Dr. Nyilas Anna A személyállapoti perek Dr. Nyilas Anna Mi tartozik ebbe a körbe? 1. házassági perek -házassági peren a házasság érvénytelenítése, továbbá érvényességének, ill. létezésének v. nem létezésének megállapítása

Részletesebben

PÉTFÜRDŐ NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 18/2008. (XII.12.) önkormányzati rendelete. a fiatal családok első lakáshoz jutásának támogatásáról 1

PÉTFÜRDŐ NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 18/2008. (XII.12.) önkormányzati rendelete. a fiatal családok első lakáshoz jutásának támogatásáról 1 PÉTFÜRDŐ NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 18/2008. (XII.12.) önkormányzati rendelete a fiatal családok első lakáshoz jutásának támogatásáról 1 Pétfürdő Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

CSALÁDI J O G A CSALÁDJOG JÖVÕJE

CSALÁDI J O G A CSALÁDJOG JÖVÕJE A CSALÁDJOG JÖVÕJE A Ptk. cselekvőképességi és családjogi rendelkezéseinek alkalmazását segítő átmeneti normákról 1. Az átmeneti szabályok célja Már többször olvashattuk, hogy a Polgári Törvénykönyv 1

Részletesebben

KÉRELEM SZÜLETÉSI CSALÁDI ÉS/VAGY UTÓNÉV MEGVÁLTOZTATÁSÁRA

KÉRELEM SZÜLETÉSI CSALÁDI ÉS/VAGY UTÓNÉV MEGVÁLTOZTATÁSÁRA 1 KÉRELEM SZÜLETÉSI CSALÁDI ÉS/VAGY UTÓNÉV MEGVÁLTOZTATÁSÁRA Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Hatósági Főosztály Anyakönyvi Osztály 1357 Budapest, Pf.: 2. Tel.: 06-1-79-55191, Fax.: 06-1-79-50364

Részletesebben

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 7/1998. (III. 6.) Kgy. rendelete

A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 7/1998. (III. 6.) Kgy. rendelete A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 7/1998. (III. 6.) Kgy. rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljáról szolgáló helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésük egyes

Részletesebben

Hegyesd község Önkormányzata. Képviselőtestülete 10/2003./XII.31.) r e n d e l e t e. magánszemélyek kommunális adójáról

Hegyesd község Önkormányzata. Képviselőtestülete 10/2003./XII.31.) r e n d e l e t e. magánszemélyek kommunális adójáról Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestülete 10/2003./XII.31.) r e n d e l e t e a magánszemélyek kommunális adójáról /egységes szerkezetben/ Hegyesd község Önkormányzata a helyi adókról szóló 1990.

Részletesebben

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének a 2013. október 29 (kedd) 17 órai kezdettel megtartandó képviselő-testületi ülésére

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének a 2013. október 29 (kedd) 17 órai kezdettel megtartandó képviselő-testületi ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének a 2013. október 29 (kedd) 17 órai kezdettel megtartandó képviselő-testületi ülésére 14. napirendhez. Tárgy: Előterjesztő:

Részletesebben

A házastársi tartás egyes kérdéseir l

A házastársi tartás egyes kérdéseir l A házastársi tartás egyes kérdéseir l Szerző: Dr. Mensáros-Tordai Judit Tekla Debrecen, 2013. június 30. A házastársak tartási kötelezettsége a házasság belső tartalmából következik. A házasfelek eltávolodása,

Részletesebben

AJÁNDÉK UTÁN FIZETENDŐ ADÓBEVALLÁS. 1. AZ AJÁNDÉKOZOTT ADATAI Adószám:

AJÁNDÉK UTÁN FIZETENDŐ ADÓBEVALLÁS. 1. AZ AJÁNDÉKOZOTT ADATAI Adószám: AJÁNDÉK UTÁN FIZETENDŐ ADÓBEVALLÁS MELLÉKLET 1 1. AZ AJÁNDÉKOZOTT ADATAI Adószám: A magánjogi jogi személy családi és utóneve, ill. megnevezése (település, utca, házszám, posta).... Adózó: ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS IRÁNTI KÉRELEM

LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS IRÁNTI KÉRELEM LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS IRÁNTI KÉRELEM Igénylő neve: (Asszonyoknál születési név is) Lakóhelye:.... Tartózkodási helye (emelet, ajtó is):... Életvitelszerűen az alábbi címen élek:. Születési helye:.

Részletesebben

A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL

A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL IZSÓFALVA NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 12/2006. (IX. 8.) RENDELETE A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL (egységes szerkezetben Izsófalva Nagyközségi Önkormányzat 12/2006. (IX. 8.) sz. rendeletének módosításaival)

Részletesebben

KÉRELEM Súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedési támogatása ügyében

KÉRELEM Súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedési támogatása ügyében Tura Város Polgármesteri Hivatal 2194 Tura, Petfi tér 1. Tel.:06-28-581-020 KÉRELEM Súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedési támogatása ügyében A kérelmez személyére vonatkozó személyi adatok Neve:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L ŐTERJ E SZT É S Kéthely Község Önkormányzat Képviselő-testületének a hivatali helyiségen kívüli, és a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés létesítése engedélyezésének szabályairól és díjairól

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II.16.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II.16.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. (II.16.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek

Részletesebben

T/4448. számú törvényjavaslat

T/4448. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4448. számú törvényjavaslat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében

Részletesebben