Társadalmi rétegződés és mobilitás Győrben

Átírás

1 Mintacím szerkesztése Társadalmi rétegződés és mobilitás Győrben Dr. Róbert Péter, egyetemi tanár Széchenyi István Egyetem Regionális- Tudományi és Közpolitikai Tanszék Záró konferencia A város társadalmi szerkezete Széchenyi Egyetem, szeptember 26 A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze TÁMOP A-11/1/KONV

2 Város és térség társadalmi szerkezete A kutatás célja A kutatás sémája A kutatás megvalósítása A kutatási eredmények sémája

3 A kutatás célja A kutatás Győr és a térség vizsgálatát célozza három egymás mellé rendelt szinten, kiegészítve két integrációs mechanizmussal Szintek: - társadalmi szerkezet: az elmúlt évtizedek társadalmi-gazdasági folyamatainak vizsgálata - térszerkezet: az elmúlt évtizedek településfejlődésének illetve az egyéni szintű migrációs tendenciáknak a vizsgálata - a társadalmi helyzet megéltsége: az itt élők hogyan érzékelik társadalmi helyzetüket, életesélyeiket, hogy fogalmazzák meg identitásukat, értékeik alapján hogyan látják egymást Integrációs mechanizmusok: - a kapcsolathálózat jellege, sűrűség, sajátosságai - a kommunikációs szerkezet és gyakorlat

4 A kutatás sémája Társadalmi szerkezet Kapcsolathálózat társadalmi szerveződés Társadalmi helyzet megéltsége, identitás Térszerkezet Kommunikációs és információs szerkezet

5 A kutatás megvalósítása Lakossági adatfelvétel Győrben és vonzási körzetében Mintanagyság: 3000 fős tervezett induló esetszám Mintavétel: Nem állt rendelkezésre lakossági minta a terepmunka elkezdésekor, de később sikerült megoldani a mintavétel problémáját. A kutatás utolsó szakasza un. véletlen sétás módszerrel valósult meg Adatfelvétel: 3 * 1000 fős adatfelvétel történt, 3 * 1 órás kérdőívvel, ahol a kérdések egy része közös volt a 3 kérdőívben, amit kiegészített más altémák kérdései Adatok reprezentativitása: 3032, 18 éven felüli győri lakosról állnak rendelkezésre információk; ez a minta a 2011-es népszámlálás megfelelő demográfiai adataihoz viszonyítva nemre, korra és városrészre reprezentatív Az adatok minősége: A kutatócsoport tagjai elsősorban Tóth Péter és Páthy Ádám vezetésével, illetve számos Phd hallgató és egyetemi hallgató bevonásával elvégezték az adatbázis tisztítását, logikai ellenőrzését, javították az adatbeviteli hibákat, hogy az adatok megfelelő minőségűek legyenek

6 A kutatási eredmények sémája I. Társadalmi struktúrák és hatásaik Rétegződés Mobilitás Térbeli tagolódás II. A helyi társadalom alapvető dimenziói Nyilvánosság Identitás Részvétel Kapcsolatok III. Humán szükségletek Szociális szükségletek Egészségi állapot Kulturális fogyasztás IV. Szociális rendszer Együttműködések Hálózatok Szolgáltatások

7 Társadalmi rétegződés és mobilitás Az elemzés célja Az elemzés sémája Az elemzés megvalósítása, módszere Az eredmények bemutatása

8 Az elemzés célja és módszere A státuszmegszerzés folyamatának vizsgálata Győrben, egy útmodell felállítása a győri adatokon Megválaszolni kívánt kérdések - a képzettség, a foglalkozás és a kereset, mint a társadalmi státusz három tényezője, hogyan kapcsolódik össze, hogyan épülnek és hatnak egymásra? - a szülők iskolai végzettsége és foglalkozása milyen hatással van gyermekeik társadalmi helyzetére? Oksági modellek, regressziós elemzés iskola hatása a foglalkozásra iskola és foglalkozás hatása a keresetre származás hatása a társadalmi státusz összetevőire

9 Státuszmegszerzési folyamat Szülők foglalkozása Iskolázottság Foglalkozás Kereset Szülők képzettsége

10 Kérdőív: Társadalmi szerkezet Foglalkozási információk: gazdasági aktivitás, munkavállalás: alkalmazott önfoglalkoztató gazdasági szektor, gazdasági ágazat teljes / rész foglalkoztatás, határozott / határozatlan idejű szerződés munkanélküliség előfordulása a munka biztonsága Iskola, képzettség, kompetenciák Anyagi helyzet Jövedelem, egyéni és háztartási szinten (nettó vagy bruttó) tartós fogyasztási cikkek, ingatlan vagyon lakáskörülmények, lakásfelszereltség hitelek, eladósodottság Szociális származás szülők foglalkozása, iskolázottsága szubjektív mobilitási érzet

11 Iskola és foglalkozás Kérdéskörök Iskolázottság és foglalkoztathatóság Alulképzettség (inkongruencia) Túlképzés Eredmények Alacsonyabb végzettség növeli a munkanélküliség esélyét Hasonlóan a részmunkaidős, alkalmi foglalkoztatást is Iskolázatlanok kisebb valószínűséggel vállalkoznak Az iskola és a munka harmonizált, nem jellemző, hogy valaki alacsonyabb iskolázottsággal tölt be magasabb foglalkozást; ritka, hogy diplomával nem diplomás munkakörben dolgozik (egyetem 10-12%, főiskola 16-18%)

12 Kiemelt munkaerőpiaci-kategóriákba tartozás valószínűsége iskolai végzettség szerint Magyarázó változók Részmunkaidőben dolgozik, alkalmi munkás Vállalkozó Munkanélküli GYES/GYED/GYET-en van Becslés Esélyhányados Becslés Esélyhányados Becslés Esélyhányados Becslés Esélyhányados Iskolázottság - Általános iskola 1,914*** 6,783-1,319* 0,268 2,034*** 7,644 1,739** 5,693 - Szakmunkás végzettség 0,853+ 2,347-0,822* 0,439 0,688 1,990 0,554 1,741 - Szakközépiskola 0,303 1,355-0,350 0,705 0,392 1,480-0,120,887 - Gimnázium 0,481 1,618 0,107 1,113 0,477 1,612 0,741 2,098 - Felsőfokú technikum 0,953+ 2,594-0,640 0,527 0,597 1,817 0,029 1,030 - Főiskola -1,380+ 0,252-0,215 0,807-0,346 0,708 0,315 1,371 - Egyetem Ref. Ref. Ref. Ref. Életkor (korév) 0,004 1,004 0,044*** 1,045-0,027* 0,973-0,072***,931 Nő 0,775** 2,171-0,827*** 0,438 0,452+ 1,572 3,317*** 27,575 Konstans -3,861*** -3,602*** -2,601*** -3,073*** Forrás: Győri járműipari körzet kutatás Lakossági felmérés, érvényes N=1771 (nyugdíjasok, tanulók, háztartásbeliek nélkül) Megjegyzés: A táblázatban szereplő becslések multinomiális logisztikus regressziós elemzésből származnak; a modell magyarázó ereje 19 százalék (Nagelkerke R 2 =0,186). Szignifikancia: *** p<0.000; ** p<0.001; * p< 0.005; + p<0.1

13 Keresetek a képzettség és foglalkozás függvényében Kérdéskörök Eredmények* Az iskolázottság hatása a jövedelemre (iskolai osztályokkal és végzetségi szinttel mérve) A foglalkozás hatása a keresetre, (a tanulás megtérülése a munkaerőpiacon) Minden elvégzett osztály szignifikánsan növeli a keresetet A felsőfokú végzettség bérprémiuma szignifikáns. Az egyetemi végzettség hatása nagyobb, mint a főiskoláé A vezető beosztás adja a legmagasabb bérhozamot, ezt követik a vállalkozók keresetei, majd a diplomás állás bérprémiuma** A férfiak keresete magasabb, az életkor hatása nem nő lineárisan * A jövedelem esetében az adathiányokat imputálással kellett javítani, az eredmények alulbecsültek lehetnek ** A munkaerőpiacon lévők esetében, de a teljes mintán a diplomás jövedelem magasabb, mint a vállalkozói

14 Az iskolai végzettség és a foglalkozás hatása a személyi jövedelemre Magyarázó változók Teljes minta Munkaerőpiacon lévők 1. modell 2. modell 3. modell 4. modell 1. modell 2. modell 3. modell 4. modell Elvégzett osztályok száma 0,020*** 0,017*** 0,014*** 0,012*** 0,019*** 0,015*** 0,015*** 0,015*** Foglalkozás - Felsővezető 0,131*** 0,129*** 0,139*** 0,115** 0,117** 0,110** - Középvezető 0,093*** 0,085*** 0,092*** 0,144*** 0,128*** 0,124*** - Alsóvezető 0,002 0,009 0,022 0,072* 0,080** 0,085** - Diplomás munka 0,072*** 0,081*** 0,084*** 0,045* 0,054** 0,052** - Szellemi (nem diplomás) 0,028* 0,042** 0,044*** 0,020 0,036* 0,036* - Szakmunkás (fizikai) 0,034** 0,025* 0,023* 0,016 0,008 0,008 - Szellemi önálló 0,090** 0,090** 0,089** 0,090** 0,084** 0,082** - Vállalkozó (fizikai) 0,081*** 0,071*** 0,066** 0,076** 0,066** 0,062** - Mezőgazdasági önálló 0,084*** 0,085*** 0,080*** 0,056** 0,058*** 0,058*** - Szakképzetlen fizikai Ref. Ref. Ref. Ref. Ref. Ref. Férfi 0,053*** 0,053*** 0,062*** 0,061*** Életkor (korév) 0,000-0,001 Korév négyzete -0,011** -0,023** Konstans 4,821*** 4,848*** 4,835 4,879*** 4,868*** 4,893*** 4,854*** 4,886*** Magyarázó erő (R 2 ) 0,111 0,133 0,153 0,158 0,089 0,111 0,144 0,148 Forrás: Győri járműipari körzet kutatás Lakossági felmérés, érvényes N=2376 (teljes minta), illetve 1367 (munkaerőpiacon lévők, érvényes foglalkozási kóddal) Megjegyzés: A táblázatban szereplő becslések OLS regressziós elemzésből származnak. A foglalkozás esetében a referencia a szakképzetlen munkás (betanított munkás, segédmunkás, mezőgazdasági fizikai dolgozó). Szignifikancia: *** p<0.000; ** p<0.001; * p< 0.005; + p<0.1

15 A származás hatása a társadalmi helyzetre Kérdéskörök A származás hatása az iskolai végzettségre a foglalkozásra a keresetekre Eredmények* A magas iskolai végzettség esetén az újratermelődés jelentős: diplomás szülők gyermekei diplomások lesznek A szülők vezető beosztása tovább erősíti a diplomaszerzés valószínűségét A foglalkozás esetén is hasonlóan erős az újratermelődés (mobilitási tábla elemzés), de a regressziós modell szerint a foglalkozásra szülők iskolája hat és nem a foglalkozása A jövedelmet meghatározza a szülők foglalkozása, de még inkább az iskolai végzettsége * A jövedelmi becslések esetében itt is eltérések mutatkoznak, ha a teljes mintát vagy csak a dolgozókat vizsgáljuk

16 Foglalkozási megoszlás a szülők foglalkozása szerint (%) Szülői foglalkozás Felsővezető Középvezető Diplomás szellemi Önálló vállalkozó Szellemi Fizikai munkás* Felsővezető 13,8 1,4 9,5 6,2 5,6 2,0 Középvezető 10,3 24,3 25,6 13,5 15,6 8,1 Önálló vállalkozó 6,9 2,9 3,9 3,2 6,8 5,0 Szellemi dolgozó 20,7 25,7 31,2 23,2 26,9 14,7 Beosztott fizikai alkalmazott 48,3 45,7 29,8 53,9 45,1 70,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 N Forrás: Győri járműipari körzet kutatás Lakossági felmérés, érvényes N=2453 (Hiányzó esetek: soha nem dolgozott, nincsen információ a foglalkozásról, egyik szülő foglalkozásáról sincsen információ.) Megjegyzés: Dőlten szedve, ahol a cellagyakoriság szignifikánsan pozitívan eltér a véletlen eloszlástól; aláhúzva, ahol ugyanez az eltérés szignifikánsan negatívan van jelen. Az eltérés az adjusted residual értékeken alapszik, amely azt mutatja, hogy a táblázatban mely cella szignifikánsan felül- vagy alulreprezentált a megfigyelések véletlen eloszlásához képest. A vezetőkre vonatkozó oszlopokban a megoszlásokat az alacsony esetszámoknak megfelelően óvatosan kell kezelni. *Itt szerepelnek a közvetlen termelésirányítók és az alsóvezetők is.

17 A szülői foglalkozás hatása a személyes jövedelemre az iskolai végzettség figyelembe vételével Magyarázó változók Teljes minta Munkaerőpiacon lévők 1. modell 2. modell 3. modell 4. modell 1. modell 2. modell 3. modell 4. modell Szülői foglalkozás - Van felsővezető 0,191*** 0,077* 0,075* 0,072* 0,168*** 0,070+ 0,062 0,064 - Van középvezető 0,163*** 0,053* 0,051* 0,048* 0,144*** 0,056* 0,048+ 0, Van önálló vállalkozó 0,046 0,029 0,039 0,051 0,030-0,004 0,012 0,011 - Van szellemi dolgozó 0,144*** 0,045* 0,042* 0,032 0,102*** 0,028 0,017 0,016 - Alkalm., beoszt., fizik. Ref Ref Ref Ref Ref Ref Ref Ref Iskolázottság - Általános iskola -0,292*** -0,272*** -0,250*** -0,310*** -0,317*** -0,321*** - Szakmunkás végzettség -0,133*** -0,143*** -0,151*** -0,138*** -0,152*** -0,157*** - Szakközépiskola -0,037-0,023-0,034-0, ,039-0,044 - Gimnázium -0,113** -0,080* -0,087** -0,070-0,032-0,043 - Technikum Ref Ref Ref Ref Ref Ref - Főiskola 0,103*** 0,116*** 0,107*** 0,057 0,085* 0,079* - Egyetem 0,155*** 0,159*** 0,154*** 0,105* 0,129** 0,127** Férfi 0,128*** 0,125*** 0,149*** 0,146*** Életkor (korév) -0, ,002 Korév négyzete -0,029*** -0,066*** Konstans 11,609*** 11,703*** 11,635*** 11,714*** 11,717*** 11,801*** 11,714*** 11,825*** Magyarázó erő (R 2 ) 0,033 0,117 0,140 0, Forrás: Győri járműipari körzet kutatás Lakossági felmérés, érvényes N=2763 (teljes minta), illetve 1574 (munkaerőpiacon lévők) Megjegyzés: A táblázatban szereplő becslések OLS regressziós elemzésből származnak. Szignifikancia: *** p<0.000; ** p<0.001; * p< 0.005; + p<0.1

18 Összefoglalás A státuszmegszerzés folyamatának vizsgálata a győri adatokon, útmodell felállításával plauzibilis eredményekre vezetett A nemzetközi és hazai szakirodalomból ismert hatásokat lehetett kimutatni Az iskolázottság és a foglalkozás kapcsolata szoros, a megszerzett képzettség döntően megfelelő foglalkozásokban hasznosul Az iskolai (tovább)tanulás magasabb jövedelmekben megtérülő befektetés A férfiak (közismert) bérelőnye jelen van, de életkorilag nem gerontokrata a kereseti modell, kvalifikált fiatalok többet kereshetnek az idősebbeknél Az egyenlőtlenségek generációk közti újratermelődése jelen van, diplomás szülők gyermekei diplomát szereznek, a szülők magasabb foglalkozási státusza jobb foglalkozást eredményez a gyerekeiknél is A családi háttér hatása kinyúlik a jövedelmekre is, elsősorban a szülők magasabb iskolai végzettsége eredményez több jövedelmet gyerekeinek

19 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! TÁMOP A-11/1/KONV A Győri Járműipari Körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze 19 Dátum: Előadó neve, beosztása