Stratégiai terv. Waldorf Iskola Szeged Nem létezik olyan súlyos helyzet, ahol ne lenne szükség hosszú távú tervekre!

Átírás

1 Stratégiai terv Waldorf Iskola Szeged Nem létezik olyan súlyos helyzet, ahol ne lenne szükség hosszú távú tervekre!

2 Az a küldetésünk, hogy Gyerekek és felnőttek számára nyitott, befogadó, Waldorf szellemiséget sugárzó közösségben, megértő tanári, óvónői figyelemmel és szülői támogatással, az egyén harmonikus testi-lelki-szellemi kiteljesedését, saját útjának megtalálását segítsük.

3 Helyzetelemzés

4 Takáts Péter írása alapján a Waldorf iskolák fejlődéséről Stuktúra káosz struktúra váltakozása jellemzi a fejlődést

5 1. fázis: születés és gyermekkor Létre kell hozni a szervezetet, fontos a motivációs és az alapítók képessége. Családszerű közösség jön létre. Gyerekbetegségek: - ha az alapítók nem fogadják el, hogy ez egy szociális kísérlet, melyben nekik is fejlődniük kell. - Struktúra, szervezet hiánya. - Felelősségek és kompetenciák nincsenek egyensúlyban egymással. - Harc a hatalom megszerzésére (főként szülők és tanárok között, attól függően, hogy kik voltak az alapítók). KÁOSZ és KRÍZIS Általában 6. és 7. osztály környékén (létszámmal is összefügg). Ennek megoldása akkor lesz sikeres, akkor jön létre tudatos elmozdulás és fejlődés, ha: - kiderül, hogy kinek mi a feladata, és hol húzódnak a felelősségi határok - kulcskérdés a professzionalizálódás a gazdasági és pénzügyi folyamatok irányításában is (olyan személy, akinek gazdasági ÉS Waldorfos ismeretei is vannak) fejlődés előfeltétele mindig a gondolkodás megváltozásával kezdődik

6 2. fázis: differenciálódás (felnőttkor) Feladatok: - az iskola küldetésének és alapelveinek újrafogalmazása - célok, elvárások, feladatok rögzítése - szabályozás: működési folyamatokban, ellenőrzésben, jelentésben is - tanár-szülő kapcsolat és kompetenciák tisztázása - szakmaiság megjelenése (többé már nem a hirtelen érzelemből vezérelt döntésekre lesz szükség, hanem szakmai döntésekre) - munkaköri leírások (szakmai, szociális és morális képességek) újrafogalmazása (szervezeti struktúra) - 3 irányú kommunikáció: a. a Waldorf képzés ideájával (identitás, szellemiség) b. az emberekkel az iskolában és a külvilágban (kommunikáció és hálózatépítés) c. kommunikáció az anyagi világgal, pénzzel, gazdasági folyamatokkal (pénz, infrasruktúra) REPUBLIKÁNUS elv a demokratikus elv helyett: ha valakinek feladata van, akkor őt hagyjuk dolgozni, mert bizalmat szavazunk neki (nem lehetetlenítjük el azzal, hogy mindenki mindenbe beleszól). Gyerekbetegségek: - ellenállás a szabályozásnak és a szociális káosz tartósítása KÁOSZ és KRÍZIS: - kreativitás csökken - kifáradás (mint az embereknél az életközepi válság)

7 3. fázis: integrálódás (bölcs öregkor) Virágzás fázisa, átalakulás TUDATOS TANULÓ KÖZÖSSÉGGÉ. - Tudatos fejlődési terv készítése, munkatársaknak (egyéni, belső és szakmai fejlődés tervezete). - Találkozások kultúrájának kialakítása (az iskola a gyerekek, tanárok, alkalmazottak és szülők találkozóhelye; VALÓDI találkozások létrejötte) - Szolgálat kérdése: az iskola nem a világtól elzártan létező valami, hanem része egy régiónak, országnak, Waldorf iskolák közösségének (miként viszonyulunk a bennünket körülvevő világhoz).

8 Gondolatok Hármas tagozódás szabadság eszméje = szellemi működés egyenlőség eszméje = jogi működés testvériség eszméje = gazdasági működés Lényeges, hogy a szférák között egészséges módon létesüljön átjárás, tehát - ne keveredjenek össze, ha funkcionális kérdésekről van szó, ugyanakkor - ne váljanak kasztosodás alapjává, ha személyekről van szó. Fogantatás megszületés növekedés A csecsemő élete is a lehetőségek sokféleségével indul, majd később a felnőtté válás, leföldelés, fókuszálás a feladat, mely egyúttal a sokféle egykori lehetőség elvesztését (és az ettől való félelmet) is jelenti. Társadalmasítás Nem csak a projektek generálása fontos, hanem ezek társadalmasítása is, a helyi beágyazódása, elfogadottsága, támogatottsága, különben idegen és külső kényszer marad

9 SWOT analízis: Erősségeink Gyengeségeink Lehetőségeink Veszélyek

10 Erősség kreativitás Waldorf-pedagógia iránti elkötelezett, motivált, képzett tanárok, szülők van egy ideánk arról, hogy kell gyerekeket nevelni infrastruktúra (épületek, udvar, környezet) már létező szabályzatok (félkész) és folyamatok, szervezeti egységek (relatíve aktív szülői kör) sokszínű, sok dologhoz értő útkereső emberek, szellemi potenciál (gyerekek is) gazdasági oldal fejlődése (iroda, szakmaiság, dokumentáció, alkalmazottak) stabil eszközkészlet anyagilag és aktív jelenlétet / munkát vállaló szülők van 9 osztályunk, jó létszámmal, tehetséges gyerekekkel helyzeti előny az alternatív oktatás piacán (nincs versenytárs) szervezetfejlesztés, konfliktuskezelés terén végzett munka, tapasztalat gazdasági stabilitást támogató kör kiszélesítése (új bevételi források keresése, teremtése) több éves szokás, múlt, hagyomány, társasági események, amiből táplálkozni lehet kitűzött célok, akarat és út a fejlődésre (vízió) motivált és tettre kész emberek, gyerekek kapcsolati háló társ / testvér szervezetekkel (Waldorfos) információáramoltatáshoz szükséges eszközök (csatornák, adatbázis, Kalendárium, honlap) fix bevételek: normatíva, szülői befizetések külső szimpatizánsok meglévő kapcsolatok más szervezetekkel közös pályázatok lehetősége az önkormányzattal sok barátság, szoros emberi kapcsolatok igény a közösségi élet fejlesztésére a konferencia fejlődése, hatékonyabbá válása új emberek, új szempontok, más minőség, továbbképzés (integráció) rendeződés, szervezettebbé váló pedagógiai adminisztráció kedvező oktatáspolitikai környezet (EU-s is) WALDORF mint jó brand lépéskényszer a fejlődésre kihasználatlan helyiségek (pl. pince), szép tárgyak

11 Gyengeség lefedetlen feladatok és sokszor professzionalizmus hiánya termek hiánya (1. osztály, színház, nyelvi labor, torna, euritmia, közösségi tér, gimnáziumi termek) külső-belső kommunikáció hiánya egyesületi élet nem pezseg a közösséghez tartozás nem felvállalása következmények nélküliség a döntések nem mindig tudatosulnak a döntéshez megfelelő infók nem tudatosulnak megrendelők / szolgáltatók, hatáskörök és felelősségek, kompetencia nem tisztázott kollektív döntés, de nem kollektív felelősség menedzsment feladat van, státusz nincs rendetlenség (fizikailag, szabályokban) iskola reklám kevés (külső kommunikáció, szórólap), kevés PR pl. iskolaújság szervezeti működési szabályaink nem ismerete és/vagy be nem tartása találkozásra lehetőséget adó közösségi programok hiánya igazi vagy light -os Waldorf (szellemi értékek képviselete nem mindig történik meg) érzelmi döntések racionalitás hiánya belső erőforrások térkép hiánya ( aranyoldalak) kihasználatlan szellemi potenciál ( befelé, kifelé) pl. iskolaújság pénzhiány a pedagógia rovására kezeletlen konfliktusok, problémák pénzhiány a meglévő terek karbantartására (udvar, aszfalt, könyvtár, pince, biciklitároló, mosdó, tető, ablak, öltöző, tusoló) közös identitás hiánya (pályázati) portfolió hiánya időpocsékolás, tökölődés, kapkodás, hatékonytalanság, másikra várás a vállalás kockázata (bekebelezés + önzetlen munka hiánya) túlterhelt tanárok, alacsony fizetés túlterhelt szülők, magas befizetések ideális iskolaépület hiánya közös munka és ünnepek nem öröme (inkább kötelesség) professzionalitás hiánya a közös ünnepekből nemzetközi kapcsolatrendszer kihasználatlansága felelőtlen túlvállalás (közösségi nyomás, elvárás)

12 Lehetőség szülőkhöz kötődő szervezetek szülői összefogás lehetősége gazdasági stabilitást támogató kör kiszélesítése (új bevételi források keresése, teremtése) tapasztalatok átvételének lehetősége közös pályázatok lehetősége az önkormányzattal szakképzés lehetősége lehetőség kistérségi szerepvállalásra lehetőség önkormányzati normatívára kedvező oktatáspolitikai környezet (EU-s is) belső piac (megrendelések hálózata) lehetősége

13 Veszély sztereotípiák (mindent szabad), hiedelmek az iskoláról (fogyi, szekta, VIP) akár az ellentétesek is behajthatatlan pénzügyi követelések romló és kiszámíthatatlan normatív finanszírozás

14 Előretekintés

15 Küldetés Jövőkép(ek) Stratégiai irányok Pályázatok, projektek

16 Jövőképeink

17 Szervezettség és rendezettség Szerves, otthonos közösségi tér

18 Biztos jogi, gazdasági és pedagógiai alapok

19 szabadság és felelősség

20 szabad szellemi identitás

21 Társadalmi kísérlet, pozitív hatást gyakorol a világra, de befogadó, mások iránt felelősséget érez, növekedés (Növekedhessen és kiindulópontja legyen mások növekedésének.)

22 sokszínű, alkotó tevékenység erő és akarat közösség organikus fejlődése

23 Személyiség kiteljesedése anyagi-szellemi-lelki egyensúlya

24 Stratégiai irányok: Szervezetfejlesztés A szervezet az a csontváz, melyre a működés ráépül. Közösségfejlesztés Hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat. Közösségi identitás Növekedhessen és kiindulópontja legyen mások növekedésének. Hálózat építés (külső-belső piac, kapcsolatok) Senki nem olyan okos, mint mindenki. Oktatás színvonala "Jobb megérteni egy keveset, mint félreérteni egy csomót." Infrastruktúra Mert kell egy hely

25 1. Szervezetfejlesztés, a szervezeti folyamatok minőséggondozása Javaslatok A jelenlegi Waldorf közösség szervezetének (szervek-felelősök), a jelen állapotú működés (fő folyamatok, támogató folyamatok), a külső és belső szabályzások feltérképezése, az adminisztrálás (feljegyzések) felmérése, átvilágítása. A küldetés, a jövőkép, az alapelvek és a stratégiai célok közösségi kialakítása után azok lebontása, egyéni megfogalmazása a jelenlegi szervezeti egységekre is (óvoda, iskola, egyesület és egyéb szervezeti alrendszerek). A stratégiai célokból lebontott rövidebb és hosszabb távú célok alapján a küldetés, a jövőkép, az alapelvek mentén a szervezet és a működés, a szabályzások és az adminisztráció ismételt átvizsgálása, az eredmény alapján szervezetfejlesztés, működési folyamatok fejlesztése, adminisztrálás-kommunikáció fejlesztése rövid és hosszú távon egyaránt. Olyan vezetési, szervezetfejlesztési, tárgyalási és menedzselési technikák és módszertanok felkutatása és bevezetése, amelyekkel a fenti folyamatok gyorsan eredményesen véghez vihetőek. Olyan kulcsemberek felkutatása és felkérése (demokratikus-republikánus elv alapján, vagy munkatársi megbízással vagy pedig önkéntesi megbízással) a közösségen belül és kívül is, akik segítségével a fent említett folyamatok és a módszertanok elindíthatók és a későbbiekben, mint rendszeres tevékenységek fenn is tarthatóak. A Waldorf közösségi élet felizzítása e mentén a stratégiai irány és a fejlesztések mentén, összhangban a többi stratégiával és a célokkal. Nyílt, érthető kommunikáció weben, kalendáriumban, faliújságon, az érintettek oktatása, csapatépítés, az eredményekről és a nehézségekről is nyílt kommunikáció.

26 2. Közösségi terek kialakítása, infrastruktúra fejlesztés Probléma Megoldási javaslat (projektötletek) Akárhol is tervezzük az iskolánk végleges helyét (jelenlegi épület, Napos út, esetleg újabb hely), vannak bizonyos feltételek, melyeknek minden esetben meg kell felelni az épületnek. -legyen elég terem az összes osztálynak (új termek kialakítása, jelenleg nem használt helyiségek felújítása, hasznosítása, bővítése) -legyen az iskolai közös ünnepekhez, rendezvényekhez egy nagyobb közösségi tér -az adott lehetőségekhez mérten tegyük organikussá az épületet (pl. lapos tető beépítése) -az udvar legyen füvesített, parkosított, ahol a gyerekek esztétikus és egészséges környezetben játszhatnak, pihenhetnek -az adott lehetőségekhez mérten spóroljunk az energiával (pl. nyílászárók cseréje, esetleges szigetelések, önálló fűtési rendszer kialakítása, alternatív energiahordozók használata) -érdemes lenne elgondolkozni és kiszámolni, hogy egy saját konyha üzemeltetése kivitelezhető-e, hiszen ez egészségesebbé tenné az étkezést, és elősegítné a közösség belső piacának kialakulását (pl. saját alapanyagok előállítása, felvásárlása, saját munkaerő alkalmazása, stb.) -ebből a szempontból is fontos végiggondolni, hogy mi az, ami többletbevételhez juttathat bennünket (pl. pályázatok, szakképzés beindítása, szolgáltatások és termékek kifejlesztése, értékesítése)

27 3. Közösségi identitás kialakítása a Waldorf szellemiség alapján Erősségek Probléma Megoldási javaslat (projektötletek) A többéves múlt, hagyomány alapján létrejött közösségi erőtér amelyet olyan emberek felnőttek és gyermekek- alkotnak, akik a Waldorf-pedagógia iránt elkötelezettek. Motiváltak és tettrekészek. Sokszínű egyéniségek, akik sok dologhoz értenek. Szoros emberi kötelékek és barátságok szövik át, és tartják össze ezt a teret, ahol igény van a közösségi életre, akarat annak fejlesztésére. Mindig van hely, és fogadó készség új emberekre, új szempontokra. A közösségnek van IDEÁJA, és van elhatározása, akarata a fejlődésre. A tünetek akkor jelentkeznek, amikor az IDEÁHOZ, a szellemihez való tudatos, éber viszony meglazul, a gondolkodás (idea) és a tett (akarat) különválik az a cél, hogy ennek a szálnak a folyamatossága helyreállhasson. Tudjuk mit, mennyit, és miért teszünk? Milyen, és mekkora áldozatot hozunk ezért meg? Az egyes emberek tudatos szellemi fejlődése nélkül nem jöhet létre közösségi fejlődés. Az iskola lényének erősítésére kikerülhetetlen a hármas tagozódáshoz való identifikáció, s ennek a feltételrendszernek a kitalálása. A kommunikáció az a csatorna, mely hidat jelenthet a szétszakadt területek között, hiszen az alkotó teremtés a kimondással kezdődik, a cselekvések sorában ez az első lépés.

28 4. Az oktatás színvonalának fejlesztése Erősségek Probléma Megoldási javaslat (projektötletek) -Van egy ideánk arról, hogyan kell gyereket nevelni, erős az elkötelezettségünk a Waldorf-pedagógia iránt. -Van 9 osztályunk nem is alacsony osztálylétszámokkal. -Van egy sokoldalú tanári közösségünk viszonylag jól képzett pedagógusokkal. -Van egy épületünk, aminek a mérete még 1-2 évig elégséges. -A jelenlegi oktatáspolitikai környezet inkább segíti a helyzetünket, mint akadályozza. -Az alternatív oktatás piacán nagy a Waldorf iskolák előnye. -Ellentétes elvárások jelennek meg a heterogén szülői és pedagógusi közösség irányából: az egyik pólus magas oktatási színvonalat, a gyerekektől magas tudásszintet követel, a másik pólus a waldorfos elvek maradéktalan betartását. -Nem látjuk még tisztán a munkánk értékét, nincs visszacsatolás végzett diákok részéről. Az oktatás szervezésében a tantárgyi oktatáson és az epochális rendszeren túl növelni érdemes a projektmódszer részarányát. (Ebbe az irányba lépett el a pesthidegkúti iskola is.) Ki kell alakítani egy rugalmas, de a waldorfos szemlélettel összhangban álló visszacsatolási rendszert. (Minőséggondozás.) Több csatornára van szükség, melyen keresztül a gyerekek bemutathatják munkáikat. Érdemes végiggondolni a szakképzésben, a felnőttképzésben és a kistérségi szerepvállalásban rejlő lehetőségeket. A délutáni zeneoktatás integrációja.

29 5. Hálózat építése a belső és külső lehetőségekre építve Erősségek, Problémák Megoldási javaslat Célunk, hogy megerősítsük belső hálózatunkat, a szülők, tanárok, illetve a hozzájuk kapcsolódó egyének és szervezetek erőforrásaira építve; hogy kiépítsünk új kapcsolatokat, illetve megerősítsük meglévő kapcsolatainkat külső támogatókkal, szimpatizánsokkal (egyének, önkormányzat, cégek, hazai és külföldi, antropozófiához kapcsolódó szervezetek, Waldorfiskolák, oktatáspolitikai és pályázati szervek). -a szülők és tanárok tájékoztatása a stratégiai tervező munkáról, feladatokra való toborzás, ezt követően is rendszeres megszólítás (félévente legalább egyszer Szülői Fórum, névre szóló, személyre szabott levél); -a meglévő belső erőforrás térkép továbbfejlesztése, a felhasználás lehetőségeinek továbbfejlesztése (pl. arany oldalak továbbfejlesztése, belső megrendelések hálózata); -szervezettebb, kibővítettebb PR és ehhez kapcsolódó forrásszerző - munka (szórólap, média, cégek, személyes kapcsolatfelvétel); -kapcsolatfelvétel illetve a meglévő kapcsolatok rendszeres ápolása az említett szervezetekkel (személyes találkozások, hírlevél, meghívó, üdvözlőlap küldés stb.)

30 6. Tudatos közösségfejlesztés Erősségek Problémák A Waldorf iskolák sajátossága, hogy többnyire egy szülői közösségből nőnek ki, mint ahogyan ez a mi iskolánk esetében is történt. Ugyanakkor az iskola növekedésével tipikusnak mondható zavarok, elakadások, válságok következnek be a közösség életében, melyek részben összefüggenek a szervezet fejlődésének ciklusaival és elakadásaival, részben pedig nem. A résztvevők többségében van igény a közösségi életre, de az elmúlt évek tapasztalatai (pl. túlterhelt szülők, felelőtlen túlvállalás akár közösségi nyomásra: a vállalás kockázata, túlterhelt tanárok), az ebből adódó konfliktusok, és az ennek nyomán bekövetkezett sérülések miatt összességében a közösség nem túl aktív és összetartó. (Kommunikáció) Megoldási javaslat kalendárium iskolaújság szülői estek eseti közösségi rendezvények szülői fórum A tudatos közösségfejlesztés szerepeljen stratégiai irányként szervezetünk stratégiai tervében mely természetesen szorosan összefügg más stratégiai irányokkal, főként a szervezetfejlesztéssel (mely a vázát adja ennek) és az identitásfejlesztéssel (ami pedig a szellemiségét). A tudatos és szerves közösségfejlesztéshez egyfelől szükség van jelen közösségfejlődési állapot beazonosítására és tudatosítására, másrészt pedig a fejlesztési folyamat tudatos tervezésére, és azzal kapcsolatos konkrét projektek megvalósítására, ill. az ebből fakadó eredmények és/vagy problémák tudatos visszacsatolására is. Elsődleges cél a közösségi aktivitás serkentése, a közösségfejlődési folyamatok tudatos megtervezése és elősegítése.

31 Projektötletek SZERVEZETFEJLESZTÉS INFRASTRUKTÚRA 1.Minőségirányítási csoport létrehozása 2.Adminisztráció átvilágítása 3. Minőséggondozási modell keresése, majd működtetése 4.Folyamatfelelősök, feladatok rotációja, 5.Iskolai feladatok, folyamatok lefedése csoportos vagy egyéni mandátummal 6.Folyamatos szervezetfejlesztés 7.Iskolaműködtetési konzultáció 8.Tiszta Formákkal való kapcsolattartás 9.Gazdasági konferenciákon való részvétel 10.Waldorfos Tudástár létrehozása (máshol jól működő rendszerek számbavétele) 11.Diákönkormányzat létrehozása 1.Tantermek kialakítása 2.Tetőtér létrehozása, beépítése 3.Közösségi tér építése 4.Organikusabb épület 5.Nyílászárók cseréje, szigetelések (tornatermi folyosó) 6.Alternatív fűtésrendszer 7.Parkosított udvar 8.Saját konyha, új étkező - (pince hasznosítása) 9.Kemence (bel- és kültéri)

32 Projektötletek 1. Szellemi műhely 2. Waldorf szülő képző (új családok integrálása) 3. Iskolaújság IDENTITÁS 4. A szellemiség megjelenítése a szervezeti és tárgyi kultúrában, a közösség mindennapjaiban 1. Szakképzés OKTATÁS 2. Projektmódszer részarányának növelése 3. Mérési, visszacsatolási rendszer kialakítása 4. Délutáni zeneoktatás integrációja 5. Iskolán kívüli képzési programok: tanulás módszertan, autogén tréning, pályaorientáció, drogprevenció, kortárssegítés, élménypedagógia, drámapedagógia 6. Epochazáró bemutatók

33 Projektötletek HÁLÓZAT 1. Aranyoldalak továbbfejlesztése 2. Szülői Kollégium továbbfejlesztése 3. Kifelé PR Továbbfejlesztése (cégek, önkormányzat, más iskolák, Waldorfos szervezetek, külföldi szervezetek, antropozófia) 4.Zöld Klub fenntartható fejlődés + előadás - nyitott város felé is (kapcsolat más civil szervezetekkel) 5.Kör (kölcsönös önsegítés rendszere) rendszer 6.Honlap lehetőségeink jobb kihasználása (8.-osok munkái pl.) 1. Előadások, műhelyek, tréningek közösségfejlesztésről, szem. Fejlesztésről, projektmenedzsmentről, pályázatírás, önkéntességről, nemzetközi együttműködés (Waldorf heteken is akár) 2. Meglevő közösségfejlesztési folyamatok megerősítése (megtestesülés, produktum) 3. Waldorfos ki-kicsoda a honlapon 4. Informálisabb együttlétek: buli, természetjárás, színház busz, batyusbál, ballagási piknik, Sport 5. Szülők iskolája 6. Olvasás éje KÖZÖSSÉG 7. Kiállítások pl. diákok munkáiból