BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK. Nappali tagozat. Külgazdasági vállalkozás szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK. Nappali tagozat. Külgazdasági vállalkozás szakirány"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány A SZOCIÁLIS PIACGAZDASÁG KIÉPÍTÉSE 1948-TÓL 1957-IG NYUGAT-NÉMETORSZÁGBAN - A NÉMET GAZDASÁGI CSODA Készítette: Berey Tibor Budapest, 2011

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Témaválasztás indokolása, aktualitása Németország a II. világháború után Megszállási övezetek, megszállási politika Infrastrukturális és társadalmi helyzet Politikai helyzet Az NSZK megszületése Az alaptörvény A választások A Düsseldorfi irányelvek Szociális piacgazdaság Annyi piac, amennyi lehetséges, annyi állam, amennyi szükséges Az alapok A freiburgi iskola A szociális piacgazdaság gyakorlati megvalósítása Az Erhard-éra Erhard kettős csínye és a valutareform A Marshall-segély és az OEEC Az első szakasz, kezdeti problémák A kartelltörvény A kartell fogalma, előzmények Freiburgiak a kartellről Az 1957-es kartelltörvény Az állam szerepe, demokratikus alapjogok A termelés helyzete Bérpolitika és az ártükör A második szakasz A harmadik szakasz A koreai háború hatásai A negyedik szakasz Az ötödik szakasz, a csúcskonjunktúra Közel a teljes foglalkoztatottság , a megtakarítások éve

3 A csúcskonjunktúra további jellemzői Az 1957-es nyugdíjreform és a választások Külpolitikai kitekintés Befejezés, összegzés Irodalomjegyzék Táblázatok jegyzéke

4 1. Bevezetés 1.1 Témaválasztás indokolása, aktualitása Szakdolgozatom témájául Nyugat-Németország gazdaságának II. világháború utáni újjáépítését, a szociális piacgazdaság rendszerének kiépítését, a német gazdasági csoda 1 megvalósítását választottam. A témával Dr. Szemlér Tamás Tanár Úr Gazdasági növekedés trendek és töréspontok című előadásán bővebben is foglalkoztunk. Ez a téma már az előadáson olyannyira felkeltette az érdeklődésemet, hogy a házi dolgozatomat is a német gazdasági csodáról írtam. A dolgozat megírása közben fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy alaposabb kutatással, több szakirodalom áttanulmányozásával a későbbiekben a szakdolgozatomat is szívesen írnám erről a témáról. Szakdolgozatom középpontjában az ig tartó időszak áll, ezen évek alatt kísérelte meg Konrad Adenauer, aki ig töltötte be a kancellári pozíciót, és Ludwig Erhard, aki Adenauer kancellárságának idején a gazdasági miniszter volt, majd pedig Adenauer utódja lett a kancellári székben, a Német Szövetségi Köztársaság gazdaságának újjáépítését, illetve egy teljesen új gazdasági berendezkedés: a szociális piacgazdaság bevezetését. Természetesen a folyamat nem zárult le 1957-ben, én viszont úgy gondolom, hogy az első 9-10 év volt a legmeghatározóbb, ezért döntöttem úgy, hogy ezt az időszakot választom ki. Tekintve hogy a német gazdasági csoda folyamata a fent említett időszakban, körülbelül évvel ezelőtt zajlott le, a téma szó szerinti aktualitásáról kevésbé beszélhetünk, arról, azonban, hogy ez a folyamat mennyire jelentős volt Nyugat-Németország, majd a későbbiekben, az újraegyesítéskor létrejövő egységes Német Szövetségi Köztársaság életében, már érdemes beszélni. A téma jelentősége számomra különösen abban rejlik, hogy a II. világháború után, egy teljesen lerombolt, szétbombázott országból, Adenauer és Erhard irányításával, kettejük kancellárságának idejét alapul véve, a körülményekhez képest igen gyorsan, összesen 1 A kifejezés több szerző művében is szerepelt. Forrás: Otto Schlecht: Jólét egész Európának a piacgazdaság előretörésével, Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, Budapest, 1998, 101.oldal. A kifejezést a szakdolgozatom megírása során többször használom idézőjelek nélkül. 5

5 kevesebb, mint 20 év alatt, a szociális piacgazdaság megvalósításával egy gazdaságilag fejlett ország jött létre. A korszak jelentőségét igazolja az a tény is, hogy az a gazdasági rendszer, amelyet Adenauer kancellári és Erhard gazdasági miniszteri tevékenysége, illetve később Erhard kancellári megbízatása során, a II. világháború utáni helyreállítás időszakában kiépítettek, jelentős változásokat hozott az ország gazdasági életében. Ez a rendszer a mai napig fennáll, bár az évek alatt több ponton is átalakult. A szakdolgozat célja egy gazdaságtörténeti áttekintést nyújtani a szociális piacgazdaság rendszerének Nyugat-Németországban történő kiépülésének leírásával és a megvalósulás folyamatának elemzésével. Elemezni kívánom azokat a gazdasági döntéseket, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a Német Szövetségi Köztársaság a korábbi állami irányítású gazdasági rendszerről áttérhessen a versenyen alapuló szabad piacgazdaságra. Célom továbbá a folyamat során megtapasztalható pozitívumok és negatívumok, a tanulságok, és a problémák összefoglalása. 1.2 Németország a II. világháború után Megszállási övezetek, megszállási politika A jaltai konferencián februárban a 3 nagyhatalom, az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Szovjetunió képviseletében Roosevelt, Churchill és Sztálin vettek részt. A résztvevők egyetértettek abban, hogy Németországot ki kell kapcsolni a nagyhatalmak sorából 2 mert veszélyeztetheti a békét. Ez pedig úgy valósítható meg, ha Németországot megszállási övezetekre osztják fel. Jaltában állapodtak meg arról, hogy Németországot 4 megszállási övezetre fogják felosztani. Négyre, mert időközben, bár a jaltai konferencián nem vett részt, Franciaország is bejelentette igényét egy megszállási övezetre. Jaltában Németország felosztása mellett további három pontban is megállapodtak: az Ellenőrző Tanács felállításának szükségességéről, a jóvátételről, amelynek megfizetésére Németországot kötelezték, illetve Németország demilitarizálásáról. 2 Németh István: Németország története, Aula Kiadó, Budapest, 2002, 317. oldal 6

6 Időközben Nagy-Britannia Németország-politikájában változás következett be, a britek visszatértek egyensúlyi politikájukhoz, amivel a Szovjetunió túlzott térnyerését kívánták megakadályozni Európában. Churchill véleménye szerint: Amennyiben Oroszország ellenségessé válna velünk szemben, Németország az egyetlen ország, melyet földrajzi helyzete, népessége és erőforrásai képessé tesznek arra, hogy olyan segítséget bocsásson rendelkezésünkre, mely mérvadó lenne pozíciónk megtartása szempontjából 3 Ebből a szempontból azonban különösen nagy szerep hárulna egy erős gazdasággal rendelkező, és politikailag stabil Németországra. Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterei szükségesnek látták, hogy egy kettős övezet létrehozásával felgyorsítsák azon intézkedéseket, amelyek segíthetik egy kiegyensúlyozott gazdasági-, illetve közigazgatási rendszer kiépítését. A kettős övezet létrehozásával azokat a korlátokat kívánták lerombolni, amelyek a fejlődés útjában álltak január 1-től létrejött Bizónia, hivatalos nevén az Egyesült Gazdasági Terület. Egy évvel később pedig, amikor a megállapodáshoz a francia megszállási övezet is csatlakozott, a terület neve Trizóniára változott Infrastrukturális és társadalmi helyzet A II. világháború után az egyik legnagyobb problémát a háború során lezajlott légitámadásokban részlegesen, vagy teljesen megsemmisülő házak jelentették. Rengetegen maradtak emiatt lakás nélkül, a lakosság elhelyezését úgy oldották meg, hogy pincékben és ideiglenesen felállított táborokban szállásolták el őket, illetve beszállásolták az embereket olyan emberek lakásaiba, akiknek a lakásaik átvészelték a bombázást. Ez a megoldás mindennapossá vált. A lakosságnak részt kellett vennie a romok eltakarításában. Hozzájuk hasonlóan a német hadifoglyokat is kötelezték a szövetségesek arra, hogy részt vegyenek az újjáépítésben. Az ellátási gondokat tovább növelte, hogy tömegesen érkeztek vissza közép-, és kelet-európai országokból elűzött és menekült németek, akiknek elszállásolására is csak táborokban, pincékben kerülhetett sor. Az energiaellátás óriási nehézségekbe ütközött, hiszen az elektromos-, és gázvezetékek nagy része tönkrement. A háború idején bevezetett jegyrendszer változatlanul fennmaradt, valamelyest enyhítve ezzel az ellátási problémákat. A II. világháború után a közlekedési infrastruktúra is teljesen összeomlott. 4 3 Manfred Görtemaker: A Német Szövetségi Köztársaság története, Korona Kiadó, Budapest, 2003, 19. oldal 4 Manfred Görtemaker: A Német Szövetségi Köztársaság története, Korona Kiadó, Budapest, 2003, 25. oldal 7

7 Az ellátásban tapasztalható problémák mellett olyan súlyos gazdasági problémák merültek fel, mint a szénhiány, hiszen a szén az egyik legfontosabb nyersanyaga volt a német iparnak. Szén nélkül a közlekedési és szállítási rendszer működése sem volt biztosítható. A fent említett problémák a termelésben is gondokat okoztak. A mezőgazdaságban megtermelt javak nagy része el sem jutott a városokba, a szükséges élelmiszereket cserekereskedelemmel kellett megszerezni. Az úgynevezett rejtegetés a túlélés egyik eszközévé vált. A feketepiac virágzott Politikai helyzet A politikai-, és közigazgatási apparátust is teljesen újjá kellett szervezni. A politikai és közigazgatási kérdésekben az USA, Nagy-Britannia, és Franciaország képviselői nehezen állapodtak meg. Főként a franciák nem akartak hozzájárulni a 3 megszállási övezetből létrehozandó nyugatnémet állam megalapításához. Az egyeztetéseken az USA-t képviselő Marshall külügyminiszter azt is kilátásba helyezte, hogy csökkentik, illetve ha szükséges, akkor le is állítják a Franciaországnak folyósítandó Marshall segélyt. A szövetségesek 1948-as hathatalmi konferenciáján (a Benelux államokkal kiegészülve) azonban már körvonalazódni látszott egy demokratikus Nyugat-Németország létrejövetele, ezzel is meggátolandó a szovjetek terjeszkedési törekvéseit. A hathatalmi konferencia ajánlásait a szövetségesek Frankfurtban adták át a tartományi miniszterelnököknek, illetve ekkor bízták meg őket azzal a feladattal is, hogy dolgozzák ki az alkotmányt. Az alkotmány célja tulajdonképpen egy olyan szövetségi államforma megteremtése, amely alkalmas arra, hogy megfelelő módon védje a mindenkori államok jogait, gondoskodjon a megfelelő központi hatalomról és biztosítsa az egyes tagállamok jogait és szabadságát 6 A frankfurti dokumentumok 7 tartalmazták az alkotmány létrehozására irányuló ajánlások mellett azokat a javaslatokat is, amelyek a nyugati megszállási övezeteket alkotó tartományok határproblémáinak megvitatását tűzték ki célul, illetve egy megszállási szabályzat elveit is, amely elvek segítségével a létrejövő német kormány és a szövetségesek kapcsolata szabályozható lesz, hiszen az államalapítás egyik leglényegesebb kérdése az volt, hogyan, milyen eszközökkel tudják majd szabályozni ezt a viszonyt. A 5 Uwe Taenzer: Soziale Marktwirtschaft: Grundlagen und Aufgaben, Ernst Klett Verlag für Wissen und Bildung, Stuttgart, oldal 6 Manfred Görtemaker: A Német Szövetségi Köztársaság története, Korona Kiadó, Budapest, 2003, 43. oldal 7 Németh István: Németország története, Aula Kiadó, Budapest, 2002, 348. oldal 8

8 kérdés egyébként úgy is megfogalmazható: Mennyire marad a döntés a németek kezében, mennyire dönthetnek majd szabadon? Az ajánlások a fentebb említett pontok mellett tartalmaztak további két célt is. Az egyik, hogy Nyugat-Németország az 1948-ban létrejövő Európai Gazdasági Együttműködés Szervezetének (OEEC) tagja legyen, ami azt is jelenti, hogy később részesülhet a Marshall segélyből, a másik pedig, hogy létre kell hozni egy nemzetközi hatóságot, amelynek feladata a Ruhr vidék ellenőrzése. Ez persze nem egyenlő azzal, hogy a szövetségesek a Ruhr-vidék leválasztását tervezték a megalakuló Nyugat-Németországról. 8 A megszállási szabályzat mellé csatolt kísérőjegyzék tartalmazta a döntési szabadsággal kapcsolatban felmerülő kérdésekre adott válaszokat. Ebben a szövetségesek kijelentették, hogy alapvetően a német hatóságok igazgatási feladataikat szabadon végezhetik, szabadon gyakorolhatják továbbá végrehajtó és törvényhozó hatalmukat, leszámítva azt a néhány területet, ahol fenntartják maguknak azt a jogot, hogy közvetlenül intézkedhessenek, ezek pedig a következők: demilitarizálás, a Ruhr-vidék ellenőrzése, a külügyek, az alaptörvény és a tartományi alkotmányok figyelemmel kísérése, a külkereskedelem és a devizaforgalom ellenőrzése Az NSZK megszületése Az alaptörvény szeptemberében összeült a Parlamenti Tanács, amelynek elnöki tisztségét az a Konrad Adenauer töltötte be, aki később az újonnan megalakuló NSZK első kancellárja lett. A Parlamenti Tanács a tartományok küldötteiből állt, és fő feladata az volt, hogy a szövetségesek által készített ajánlásokat véleményezze, azok alapján részt vegyen az alaptörvény létrehozásában, illetve a nyugatnémet állam megalapításában. A Német Szövetségi Köztársaság alaptörvényét május 8-án fogadta el a Parlamenti Tanács. Ezt nem sokkal később a tartományi gyűlések Bajorország kivételével-is 8 Manfred Görtemaker: A Német Szövetségi Köztársaság története, Korona Kiadó, Budapest, 2003, 43. oldal 9 Németh István: Németország története, Aula Kiadó, Budapest, 2002, 349. oldal 9

9 megszavazták, majd a három nyugati nagyhatalom is jóváhagyta. Végül május 23-án ünnepélyes keretek között fogadták el. 10 Fontos leszögezni, hogy a szavaknak mekkora jelentősége van. Az ugyanis, hogy bár az alaptörvény és az alkotmány szavak egymás szinonimáinak tekinthetőek, nem véletlen, hogy az NSZK megszületésekor előbbit használták, ezzel akarták a Parlamenti Tanács képviselői a döntések, illetve a szabályok ideiglenes, provizórikus voltára a figyelmet felhívni. Azért tekintették a létrejövő államalakulatot ideiglenesnek, mert végső célnak az egységes Németországot tekintették, ám amíg a 4 megszálló nagyhatalom nem tudott véglegesen megegyezni Németország sorsáról, addig ennek lehetősége nagyon távoli célnak tűnhetett, de attól még cél maradt, éppen ezért az időközben létrejövő állam csakis átmeneti lehetett. 11 Carlo Schmid, Württemberg-Hohenzollern akkori államelnökének a következő volt a véleménye: mindössze egy szervezeti szabályzatról van szó, amely a három zónát magában foglaló nyugatnémet közigazgatási területre érvényes. 12 Ahogyan azt később látni fogjuk, Ludwig Erhardnak Szövetségi Gazdasági Miniszterként, illetve munkatársainak, akik szintén tevékeny részt vállaltak a II. világháború után a Német Szövetségi Köztársaságban a szociális piacgazdaság rendszerének kiépítésében, számos nehézséggel kellett megküzdeniük munkájuk során. Elég csak arra az általános sztrájkra gondolnunk, amelyet a hirtelen áremelkedések okozta elégedetlenség miatt tartottak meg, vagy éppen a koreai válságra. De ezekről az eseményekről később még lesz szó. Erhardék azonban a felmerülő nehézségek ellenére kitartottak azon elképzelésük mellett, hogy az egyetlen megoldás az új gazdasági rendszer, a szociális piacgazdaság bevezetése. Az 1949-ben elfogadott alaptörvény a gazdasági rendszert, vagyis a szociális piacgazdaságot nem nevezte meg, annak szabályrendszerét és feltételeit nem tartalmazta ugyan, ennek ellenére valamelyest megkönnyítette Erhardék munkáját, illetve segítette a szociális piacgazdasági rendszer bevezetését, hiszen az alaptörvény rögzített bizonyos feltételeket és intézkedéseket, amelyek később biztosították az új gazdasági rendszer alkotmányos kereteit. Ezek a következők voltak: a legfontosabb gazdasági jogok biztosítása 10 Németh István: Németország története, Aula Kiadó, Budapest, 2002, 349. oldal 11 Manfred Görtemaker: A Német Szövetségi Köztársaság története, Korona Kiadó, Budapest, 2003, 46. oldal 12 Manfred Görtemaker: A Német Szövetségi Köztársaság története, Korona Kiadó, Budapest, 2003, 46. oldal 10

10 szabad munka a gazdaságban törvény előtti egyenlőség általános szerződéskötési-, és egyesülési szabadság az iparűzés szabadsága magántulajdon engedélyezése társadalmi elkötelezettséggel A választások Az alaptörvény elfogadását követően meg kellett tartani az első választásokat az újonnan létrejövő nyugatnémet államban. A választási törvényt, amely minden választásokkal kapcsolatos szabályozást magában foglalt, az alaptörvény elfogadása után 1 évvel, 1949 júniusában hirdették ki. A választás napját pedig augusztus 14-ére tűzték ki. Mindez azt jelentette, hogy igen rövid idő állt a pártok rendelkezésére, hogy bemutatkozhassanak a választóknak, hogy harcoljanak a szavazatokért. Csak a CDU/CSU, az SPD, az FPD, és a KPD képviselői indultak az összes tartományban. Ezeken a nagy pártokon kívül több kisebb párt is indult a választásokon, azonban az ő figyelmük leginkább csak 1-1 régióra korlátozódott. 14 A kampány időszakában főként Adenauer, a CDU/CSU illetve az SPD elnöke, Kurt Schumacher voltak a legaktívabbak, kettejük küzdelme határozta meg leginkább a választás napjáig eltelő 2 hónapot. A választásokon aztán a CDU/CSU frakció bizonyult a legjobbnak. Ők a szavazatok 31%- át kapták meg. A második SPD-re a szavazók 29,2 % - a voksolt. 15 A CDU választási győzelmében nagy szerepet játszott, hogy a párt körülbelül egy hónappal a választás napja előtt közzétette a Düsseldorfi irányelveket, és meghirdette a szociális piacgazdaság programját. Azt a programot, amit Ludwig Erhard, a korábbi Bizónia gazdasági igazgatója is hirdetett. Erhard nem volt ugyan a CDU tagja, de ennek ellenére a CDU választási küzdelmének egyik főszereplőjévé lépett elő. Abban az első választási harcban a szociális 13 Otto Schlecht: Jólét egész Európának a piacgazdaság előretörésével, Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, Budapest, 1998, 104.oldal 14 Manfred Görtemaker: A Német Szövetségi Köztársaság története, Korona Kiadó, Budapest, 2003, 69. oldal 15 Választási adatok: Németh István: Németország története, Aula Kiadó, Budapest, 2002, 350. oldal 11

11 piacgazdaság és a CDU azonossá vált 16, vélekedett Erhard egy későbbi visszaemlékezése alkalmával. Az NSZK első kancellárjának pedig megválasztották azt a Konrad Adenauert, akinek kancellársága idején megkezdődött Nyugat-Németország gazdaságának helyreállítása A Düsseldorfi irányelvek Az 1949-es választások végkimenetelét a Düsseldorfi irányelvek kihirdetése nagymértékben befolyásolta. Ezek kulcsszavaként meghirdetésre került a szociális piacgazdaság politikája. Az ezt követően bevezetésre kerülő gazdasági alkotmány gerincét is ezek az irányelvek alkották. Az irányelvek amellett, hogy meghatározták a gazdaságpolitika irányát, olyan célokat tűztek ki, mint: a magántulajdon támogatása, a teljesítmények tisztességes és szabad versenye, a piacnak megfelelő árak, a tervgazdaság elutasítása, a monopóliumok független ellenőrzése, a pénzügy központi felügyelete a valuta, az iparűzés és a telephely megválasztása szabadságának védelme érdekében. 17 További célként pedig az imént említettek mellett előjött még az is, hogy a túlságosan magas jövedelmeket, illetve adókulcsokat csökkenteni kell. A bérmegállapodás elvét is be kívánták vezetni, melynek lényege, hogy a dolgozó és a munkáltató megállapodhatnak abban, hogy a dolgozó az elvégzett munkáért mekkora bért kap. 2. Szociális piacgazdaság Annyi piac, amennyi lehetséges, annyi állam, amennyi szükséges Az alapok A szociális piacgazdaság kifejezést írásban, első ízben Alfred Müller-Armack említette meg, aki 1952-től a Szövetségi Gazdasági Minisztérium gazdaságpolitikai részlegének 16 Manfred Görtemaker: A Német Szövetségi Köztársaság története, Korona Kiadó, Budapest, 2003, 72. oldal 17 Letöltés ideje: Az idézet Alfred Müller-Armack-tól származik. Forrás: Letöltés ideje:

12 vezetője volt, 6 évvel később, 1958-tól pedig az Európa politikáért felelős államtitkári tisztséget töltötte be. 19 A német gazdaságpolitika a II. világháború elvesztését követő újjáépítési időszak elejétől, tehát nagyjából a 20. század közepe óta a szociális piacgazdaság elvére épül. Az elv bevezetése Ludwig Erhard nevéhez köthető, aki 1949-től 1963-ig (Adenauer kancellárságának idején) az újonnan megalakuló Német Szövetségi Köztársaság első gazdasági minisztere volt, később pedig ő lett Adenauer utódja a kancellári pozícióban 1966-ig. Ez a gazdasági rendszer arra a központi gondolatra épül, hogy minden piaci szereplő szabadságát meg kell védeni, legyen szó akár gyártókról és szolgáltatókról, akik a kínálati oldalt, vagy éppen a vevőkről, akik pedig a keresleti oldalt képviselik. Ezzel egyidejűleg pedig gondoskodni kell a szociális egyensúlyról is. A piac az ármechanizmus segítségével gondoskodik, illetve legalábbis igyekszik gondoskodni a keresleti és kínálati oldal egyensúlyáról. Hogyha azonban azokra a javakra, amelyekre a fogyasztók részéről különösen nagy a kereslet, szűkösség jellemző, vagyis a gazdasági javak a szükségletekhez képest korlátozott mennyiségűek 20, tehát nem áll rendelkezésre ezekből a kívánt mennyiség, akkor szükségszerű, hogy ezen termékek illetve javak árai emelkedni fognak. Ez az áremelkedés pedig a kereslet visszaesését eredményezi, ami azonban egyúttal a többi eladónak újabb lehetőségeket kínál, hogy nyereséget realizálhassanak azáltal, hogy a gyártási költségeket megpróbálják olyan alacsonyra alakítani, amilyen alacsonyra csak lehet. Ennek eredményeképp a termelőeszközfelhasználás hatékonnyá válik, ez pedig a fogyasztók számára azért előnyös, mert kedvezőbb áron juthatnak a termékekhez. Ezért fontos, hogy a piacon verseny uralkodjon. 21 A piac mechanizmusa ezután növeli a fogyasztási lehetőségeket, azáltal, hogy a fogyasztóknak többféle termékből van lehetősége választani, a kínálati oldal szereplőit pedig arra ösztönzi, hogy új, innovatív eszközöket alkalmazzon, ami biztosítja a technikai 19 Letöltés ideje: Letöltés ideje: Letöltés ideje:

13 előrelépést, ezen kívül pedig a megkeresett jövedelmet és a megszerezett nyereséget egyéni teljesítmények alapján osztja el. Az állam egyik legfontosabb feladata a működő verseny kereteinek megteremtése. Ezzel egyidejűleg pedig az állampolgárok nagyobb önállóságát kell támogatnia, valamint ösztönöznie kell őket, hogy készségeiknek és képességeiknek megfelelően cselekedjenek. A szociális piacgazdaság második alapelve a szabad piac mellett a szociális egyenlőség. Ennek azonban úgy kell megvalósulnia, hogy a piac szabadságát lehetőleg ne korlátozza, mindazonáltal egy szociális biztosítékot bocsásson rendelkezésre mindazok számára, akik idős koruk, vagy valamilyen betegség hatására, vagy éppen munkanélküliségük okán nem képesek jövedelmet elérni. Ezért van szükség az egyensúlyra. Az állam szociális és egyéb intézkedéseit, juttatásait az állam bevételeiből kell fedezni, ami pedig nagyrészt adókból és járulékokból folyik be. Ezek az adók viszont azokat terhelik, akik jövedelmükkel hozzájárultak ahhoz, hogy a jólét létrejöhessen és növekedhessen. A cél tehát az, hogy ez az imént már említett szociális biztosíték tartós és megbízható legyen, illetve, hogy ez a lehető legnagyobb jóléttel párosuljon. Ludwig Erhard is tisztában volt vele, hogy minél sikeresebb a gazdaságpolitika, annál kevesebb szociálpolitikai intézkedést kell meghozni az emberek megsegítésére. 22 Annak ellenére, hogy a Német Szövetségi Köztársaság létrejöttétől kezdve gyakorlatilag a mai napig a gazdasági rendszer a szociális piacgazdaság elveire épül, a szociális piacgazdaságot név szerint sosem rögzítették Németország (illetve korábban az NSZK) alaptörvényében gazdasági rendszerként. Ennek az oka, hogy az alaptörvény nem tartalmaz gazdasággal kapcsolatos szakaszt. Mindazonáltal a jogszabályok központi elemei, többek között az alapjogok, a szerződéses-, és koalíciós szabadság, vagy például a szabad munkahelyválasztás joga lefektetik a szociális piacgazdaság alapjait, és kizárják az olyan szélsőséges lehetőségeket, mint a korlátlan piacgazdaság vagy a központilag irányított, állami gazdaság. 22 Letöltés ideje:

14 2.1.1 A freiburgi iskola Az újonnan létrejövő gazdasági rendszer, a szociális piacgazdaság alaptézisei a Freiburgi Egyetem professzoraitól származtak. Az egyetem akkoriban egyfajta szellemi központnak minősült. Itt alakult ki az 1940-es évek elején a fejezet alcímében már említett freiburgi iskola. A freiburgi iskolát a korszak jelentős tudósai, közgazdászai és jogászai alkották, mint Walter Eucken, Franz Böhm, Wilhelm Röpke, Alexander Rüstow, vagy éppen Alfred Müller-Armack. Ők kötelességüknek érezték, hogy hozzájáruljanak Németország politikai és gazdasági megújításához. 23 Az as nagy gazdasági világválság hatásai, illetve a diktatúrák megjelenésének negatív tapasztalatai nagymértékben befolyásolták a szociális piacgazdaság elveit kidolgozók gondolkodásmódját. Röpke, és a többi gazdasági szakember egy olyan gazdasági rendszert álmodott meg, ahol azok a feladatok, amelyeket az államnak el kell végeznie, pontosan rögzítve vannak, csakúgy, mint a verseny és a szociális biztonság közötti viszony, illetve ahol a fogyasztók és a vállalkozások szabadsága is érvényesül. A freiburgiak, vagy ordoliberálisok, hiszen egy általuk írt és kiadott mű címe alapján önmagukat így nevezték, egy olyan gazdasági rendszert kívántak létrehozni, amely rendszer tulajdonképpen az emberen alapul. Azon az emberen, aki képes önállóan, és ami szintén nagyon fontos, önmagával szemben felelősségteljesen cselekedni. Ez az ember pedig később abban a gazdasági rendszerben, amit az állam létrehoz, kamatoztathatja képességeit. A 30-as, 40-es évek negatív tapasztalatai ebben a tekintetben is megmutatkoztak, hiszen a nemzetiszocialisták és a kommunisták által gyakorolt gazdaságirányítási módszerek mellett az egyének szabadsága, és itt beszélhetünk akár döntési-, akár cselekvési szabadságról rendkívül korlátozott volt. 24 Az ordoliberálisok azt vallották, hogy a gazdasági élet középpontjában a verseny áll, elvetették ugyanakkor annak a lehetőségét, hogy a piac korlátlanul érvényesüljön. A szükséges jogi keretek létrehozását, illetve a korlátozott állami beavatkozást, aminek a célja tulajdonképpen - a szociális célok mellett - annyi, hogy a megalkotott szabályokat a 23 Letöltés ideje: Letöltés ideje:

15 piac védelmének érdekében, vagyis, hogy a piacon erőfölény ne alakulhasson ki, be is tartassa, már sokkal fontosabbnak tartották. 25 Az így megszülető koncepcióban a társadalmi elkötelezettségnek, az egyének szabadságának, illetve a gazdasági hatékonyságra törekvésnek egy sajátos kölcsönhatása volt megfigyelhető. Az ordoliberális koncepció lényegében tehát három pilléren alapszik. Az első pillér a dinamikus gazdaság, melynek középpontjában a verseny áll, amelyet a törvények nyújtotta keretek tesznek működőképessé. A második pillér a pénzügyi rend, ami tulajdonképpen a pénz értékállóságától függ, harmadik pillérnek pedig a szociális rendszer tekinthető. A szociális rend képezi tehát a harmadik pillért, erre hárul a freiburgi gazdasági szakemberek elképzelése szerint a szociális egyenlőség és a szociális igazságosság megteremtésének a feladata. Az, hogy a rendszer az olyan állampolgárok sorsáról is gondoskodjon, azon embereknek is nyújtson segítséget ahhoz, hogy rendezett körülmények között élhessék le az életüket, akik valamilyen oknál fogva, például betegség, vagy munkanélküliség miatt úgymond nem a piac szereplői, és jövedelemszerzésre nem képesek. 26 Az ordoliberális közgazdászok célja tehát egy olyan gazdasági alkotmány megszületése volt, amelynek középpontjában egyrészt az emberek szabadsága, másrészt a dinamikus gazdasági fejlődés áll. Véleményük szerint az általuk kitűzött célok megvalósulása, úgy, mint a modernizáció, az állampolgárok életkörülményeinek javítása, csak attól függ, mekkora mértékben sikerül a polgárok alkotó erejét felszabadítani. Márpedig egy olyan országban, illetve kissé leszűkítve: egy olyan gazdasági rendszerben, ahol az állampolgárok szociális helyzete biztosított, jobbak az életkörülményei, van munkája, akkor többet fogyaszt. Ez pedig a forgalomban lévő pénzmennyiség növelése által gazdasági növekedéshez vezethet. Az ordoliberálisok az alkotó erő felszabadítása mellett az együttműködés fontosságára is felhívták a figyelmet, továbbá azt is hangsúlyozták, hogy az információk megosztása és a tapasztalatok megvitatása folyamatosan szükséges. Ezek a szakemberek úgy gondolták, hogy egyetlen állam egyetlen intézménye sem lehet képes arra, hogy a tudományos és műszaki innováció, illetve a világpiac alakulásnak irányát és következményeit előre felismerje. Emiatt nem tartották megfelelőnek a 25 Otto Schlecht: Jólét egész Európának a piacgazdaság előretörésével, Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, Budapest, 1998, 107.oldal 26 Uwe Taenzer: Soziale Marktwirtschaft: Grundlagen und Aufgaben, Ernst Klett Verlag für Wissen und Bildung, Stuttgart, 1992, 95.oldal 16

16 centralizált állam-, és gazdaságirányítást. A nem központosított struktúrák előnye véleményük szerint ezzel szemben a spontaneitásukban, rugalmasságukban rejlik, abban, hogy nyitottabban és hatékonyabban képesek lereagálni a piac változásait, ezen kívül pedig a szabadságnak is teret engednek. A freiburgi iskola egyik legjelentősebb közgazdásza: Wilhelm Röpke a következőképpen foglalta össze az ordoliberálisok nézeteit: E keretekhez nem kevésbé hozzátartozik a jog, az állam, az erkölcs, a szilárd normák és az értékmeggyőződés, mint az a gazdaság-, szociál-, és pénzügypolitika, amely a piacon kívül egyezteti az érdekeket, védi a gyengéket, a gátlástalanokat kordában tartja, lenyesi a kinövéseket, korlátozza a hatalmat, meghatározza a játékszabályokat és betartásukat ellenőrzi. [ ] A piacgazdaság szükséges, de nem elégséges feltétele a szabad, boldog, igazságos és rendezett társadalomnak. [ ] A piacgazdaság sorsa végső soron [ ] a keresleten és kínálaton túl dől el. 27 Sok esetben addig, amíg a tudósok és szakemberek által kidolgozott állami és gazdasági berendezkedésekkel kapcsolatos alapelvei a gyakorlatban is megvalósulhatnak, évtizedekre is szükség lehet. Ez alól kivételt jelentett a II. világháború után újonnan létrejövő Német Szövetségi Köztársaság. Itt ugyanis a háború utáni nyílt helyzet, az, hogy a szövetségesek által megszállt területek összekapcsolása folytán egy új ország jött létre, gyorsabban lehetővé tette ezeknek a nézeteknek az elterjedését, illetve azt, hogy a gyakorlatban könnyebben megvalósulhassanak. Ebből a szempontból a II. világháborút követően, az 1940-es évek második felében a megszállt nyugati területeken, majd később az NSZK területén kialakuló körülményeket ideálisnak lehet mondani. Ezeket a nézeteket azonban nem volt elég egyszerűen csak alkalmazni, hanem gyorsan és sikeresen kellett mindezt megtenni, hiszen az országnak szüksége volt arra, hogy a háború utáni sokkból minél előbb megkezdődjön a politikai és gazdasági helyreállítás. Ahhoz pedig, hogy ezek az elvek a gyakorlatban sikeresen alkalmazhatóak legyenek, elengedhetetlen feltétel, hogy alkalmazásukat egy olyan személy kísérelje meg, vagy ha úgy tetszik, ültesse át a politikába, aki elegendő meggyőzőerővel rendelkezik, és ha szükséges, akkor akaratának érvényt is tud szerezni. 28 Ez a személy pedig, akinek nevéhez köthető az ordoliberálisok által kidolgozott szociális piacgazdaság rendszerének kiépítése, nem más, mint Ludwig Erhard volt. Erhard lett a 27 Az idézet Wilhelm Röpkétől származik. Forrás: Letöltés ideje Letöltés ideje:

17 létrejövő NSZK gazdasági minisztere, ám tevékenysége a gazdasági helyreállításban nem ekkor kezdődött, ugyanis gazdasági tanácsadóként, később pedig a britek és az amerikaiak által megszállt területek összevonásával keletkező Bizónia gazdasági igazgatója is volt. Gazdasági miniszteri kinevezésére csak a CDU 1949-es választási győzelme után került sor. Őt tartják a II. világháborút követő német gazdasági csoda és a szociális piacgazdaság atyjának. 3. A szociális piacgazdaság gyakorlati megvalósítása 3.1 Az Erhard-éra Erhard kettős csínye és a valutareform A szövetségesek 1947 őszén felállították a Rendkívüli Pénz- és Hitelügyi Hivatalt, melynek vezetője Erhard lett. Ezt a hivatalt abból a célból hozták létre, hogy előkészítse a valutareformot, amelyet a szövetségesek bevezetni kívántak. A hivatal felállítása jelentette az NSZK piacgazdaságra való áttérésének, valamint annak előfeltételét, hogy a németek a Marshall segélyből részesülhessenek. A hivatal hatáskörét azonban a nyugati hatalmak meglehetősen korlátozták, hiszen csak az előkészületi munkálatok, illetve csak technikai jellegű kérdések kapcsán egyeztettek a német szakértőkkel, a döntések és intézkedések érdemi részét maguk kívánták meghozni. 29 Erhard már első beszédével meglepetést okozott hallgatói körében, bár kétségkívül meggyőző volt. Erhard határozottan kiállt elvei mellett: szabad piacgazdaságot akart bevezetni, mégpedig úgy, hogy az állam átmeneti gazdasági beavatkozását elutasította. Ezzel pedig igen nagymértékben mondott ellent a szövetségesek addigi elképzeléseinek, illetve az addig megkötött egyezményeknek. 29 Manfred Görtemaker: A Német Szövetségi Köztársaság története, Korona Kiadó, Budapest, 2003, 145. oldal 18

18 Ebből 2 lehetőség következik. Az egyik, hogy felszólalásaikor a tények ismerete nélkül egy politikai bolond 30 beszélt, vagy éppen ellenkezőleg, nagyon jól tudta mit mond, ez viszont azt jelentette, hogy Erhard megkérdőjelezte a szövetségesek által gyakorolni kívánt közös gazdaságpolitika alapjait. Ekkor úgy tűnt, hogy az imént említett 2 lehetőség közül utóbbi látszik bebizonyosodni, ugyanis Erhard oldalán Leonhard Mikschsel és Alfred Müller-Armackkal, a munkálatokba időnként Erhard helyettesét, Edmund Kaufmannt is bevonva, terveinek ellenzőit pedig abszolút kizárva megkezdte azon lépések kidolgozását, amelyek lehetővé teszik a kényszergazdálkodás piaci viszonyokra történő tervezett radikális átalakítását 31 Erhard segítőivel közösen létrehozta az úgynevezett irányelv törvényt. Ez a törvény papíron 2 személyt ruházott fel óriási hatáskörrel: a gazdasági és élelmezésügyi igazgatót, illetve a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ügyekért felelős igazgatót, de csak papíron, ténylegesen csupán Erhardot. Az irányelvek segítségével Erhard egymaga dönthette el, hogy mely áruk és szolgáltatások ármegkötését helyezi hatályon kívül. Ezzel egyidejűleg a Gazdasági Tanács hatáskörét a főbb nyers-, és alapanyagokra, mint például a szén, a gáz, a villamos energia, a vas és az acél korlátozta. Erhard döntéseit a Gazdasági Tanács nem bírálhatta felül, nem helyezhette hatályon kívül, ezzel pedig bebiztosította pozícióját. Az irányelv törvény azonban csak az első csíny volt Erhard részéről. A másik csínyét a szövetségesek által június közepén bejelentett valutareform után időzítette. Június 18-án a megszálló hatalmak azt jelentették be, hogy két nappal később új pénznem, a német márka fog életbe lépni hivatalos fizetőeszközként a hiperinfláció miatt időközben teljesen elértéktelenedő birodalmi márka helyett. 32 A végrehajtott pénzreform minden állampolgárnak, aki a nyugati megszállási övezetekben lakott, jogosulttá vált 60 német márkára. A bankbetétek ezzel egyidejűleg viszont korábbi értékük 6,5 % - ára, a kötelezvények pedig eredeti értékük 10 % - ára csökkentek Manfred Görtemaker: A Német Szövetségi Köztársaság története, Korona Kiadó, Budapest, 2003, 145. oldal 31 Manfred Görtemaker: A Német Szövetségi Köztársaság története, Korona Kiadó, Budapest, 2003, 145. oldal 32 Uwe Taenzer: Soziale Marktwirtschaft: Grundlagen und Aufgaben, Ernst Klett Verlag für Wissen und Bildung, Stuttgart, 1992, 88. oldal 33 A százalékos adatok forrása: Manfred Görtemaker: A Német Szövetségi Köztársaság története, Korona Kiadó, Budapest, 2003, 147. oldal 19

19 Ekkor került sor Erhard második csínyére. Alapos előkészületek után ugyanis egy vasárnapi napon a szövetségesekkel vagy a Gazdasági Tanáccsal történő egyeztetés nélkül nyilatkozatott tett, amelyben bejelentette, hogy megszűnik az ármegkötés, illetve a kötött gazdálkodás. Arra számított, hogy a pénzreform bevezetése és az állami beavatkozás megszüntetése beindítja azon áruk piacra kerülését, amelyet korábban felhalmoztak, az új pénz hatására pedig a termelés folytatódni és növekedni fog. Emiatt lehet azt mondani, hogy a valutareform a Német Szövetségi Köztársaságban a gazdaság talpra állításának kiindulópontjaként szolgált. 34 A beszéd vasárnapra időzítése teljes mértékig tudatos volt, hiszen tudta, hogy a szövetségesek irodái ekkor zárva tartottak. A törvény pedig már másnap, hétfőn életbe lépett. Ezzel a lépésével Erhard a megszálló hatalmak azon jogát játszotta ki, amelyik lehetővé teszi, hogy az összes végrehajtási utasítást ellenjegyezzék, illetve engedélyt adjanak rájuk. Emiatt Clay, az amerikai megszállási övezet tábornoka felelősségre is vonta Erhardot, hogy miért avatkozott be a szövetségesek hatáskörébe tartozó kérdésekbe, illetve miért változtatta meg a gazdasági előírásokat Erhard ennyit válaszolt: Én azokat nem megváltoztattam, hanem megszüntettem! 35 Clay erre megjegyezte, hogy tanácsadói egytől-egyig ellenzik az efféle lépéseket, mire Erhard annyit mondott, hogy nincsenek egyedül, az én tanácsadóim is ellene vannak. 36 Erhard határozottsága aztán meghozta gyümölcsét, az árukínálat azonnal növekedésnek indult, és a lakosság körében rögtön érezhető volt a pozitív hangulatváltozás. Ennek hatására a szövetségesek végül nem büntették meg Erhardot, sőt, jóvá is hagyták az irányelv-törvényt, egyedül az alapvető élelmiszerekre, illetve egyes agrártermékekre maradt érvényben az árstop. Az irányelv törvény, vagy másképp elnevezve: törvény a pénzreform utáni gazdálkodás és árpolitika irányelveiről 37 ahogyan elnevezése is mutatja, azokat a szükséges intézkedéseket tartalmazta, amelyeket a valutareform bevezetését követően az árpolitika területén Erhardék bevezetni kívántak. Ilyen módon a 48-as valutareform és az azt 34 Gilbert Badia: Németország tegnap és ma, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1965, 453. oldal 35 Manfred Görtemaker: A Német Szövetségi Köztársaság története, Korona Kiadó, Budapest, 2003, 147. oldal 36 Manfred Görtemaker: A Német Szövetségi Köztársaság története, Korona Kiadó, Budapest, 2003, 147. oldal 37 Manfred Görtemaker: A Német Szövetségi Köztársaság története, Korona Kiadó, Budapest, 2003, 145. oldal 20

20 követően Erhard csínye által bevezetett, és később a szövetségesek által is jóváhagyott irányelv törvény között igen szoros összefüggés mutatkozik. A két reform összefüggése kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy önmagában az a tény, hogy a pénzreform által Nyugat-Németországban új fizetőeszköz került bevezetésre, még nem oldotta volna meg a problémákat, a valutareform egyedül képtelen lett volna arra, hogy a kívánt célokat, a kínálat növekedését, a termelés újraindulását eredményezze. Az árliberalizáció nélkül, értve ez alatt az árelőírások eltörlését (egy-két kivételtől eltekintve), illetve azt, hogy kivonták a szövetségesek ellenőrzése alól a fogyasztási javak és a legfontosabb élelmiszerek árképzését, a pénzreform nem hozott volna ilyen látványos eredményt A Marshall-segély és az OEEC A Marshall-terv annak a nemzetközi gazdasági segélyprogramnak a neve, amelyet a II. világháború után hirdettek meg. A Marshall-segélyt George C. Marshallról, az Amerikai Egyesült Államok akkori külügyminiszteréről nevezték el, és az Európai Helyreállítási Terv (ERP) keretein belül folyósították minden olyan európai országnak, amely együttműködött az USA-val a háború utáni újjáépítésben. "Az Egyesült Államoknak minden tőle telhetőt meg kell tennie, hogy hozzájáruljon normális gazdasági viszonyok helyreállításához a világban, enélkül nem létezhet politikai stabilitás és biztos béke. Politikánk nem irányul valamely ország vagy tan ellen, csak az éhség, a szegénység, az elkeseredés és a zűrzavar ellen. Célja a működő gazdaság helyreállítása a világban, hogy lehetővé váljanak olyan társadalmi és politikai viszonyok, amelyek közepette a szabad intézmények fennmaradnak" 38 hangzott el Marshall ben, a Harvard Egyetemen megtartott beszédében. A segélyprogram szükségességét az is mutatta, hogy a II. világháború lezárása után Európa gazdasága romokban hevert. A Marshall-terv célja az volt, hogy ezt az állapotot felszámolja. A feladat sürgősnek bizonyult. A program 4 éven át, között nyújtott gazdasági segítséget a résztvevő országoknak. A segítség részben termékekben érkezett, az USA több milliárd dollár értékben küldött gépeket, élelmiszert, gyógyszereket és üzemanyagot. A segély nagy részét a résztvevők vissza nem térítendő támogatásként 38 Letöltés ideje:

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei. 2015. április 1. Amway

Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei. 2015. április 1. Amway Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei 2015. április 1. Amway Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei Ez a irányelv minden olyan európai piacra vonatkozik, ahol az Amway 2015. április 1-én saját leányvállalatai

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége 4. sz. melléklet Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége BESZÁMOLÓ Az EVDSZ 2011-2012. évi pénzgazdálkodásáról az EVDSZ Rendkívüli Kongresszus számára 2012. november 27. Az EVDSZ

Részletesebben

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Az Európai Unió és a fiatalok Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Milyen céllal jött létre az Unió? az európai államok egységességének ideája nem újszerű gondolat Kant világpolgár Victor Hugo Európai

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

Sajtóinformáció. RBHU/MK 2004rbgr-ww_h. A Bosch saját növekedési potenciáljára épít: Jó kezdés a 2004-es esztendőben

Sajtóinformáció. RBHU/MK 2004rbgr-ww_h. A Bosch saját növekedési potenciáljára épít: Jó kezdés a 2004-es esztendőben Sajtóinformáció RBHU/MK 2004rbgr-ww_h A Bosch saját növekedési potenciáljára épít: Jó kezdés a 2004-es esztendőben Már a 2003-as év is kielégítő eredményeket hozott Az elektronikus stabilitási program

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

PENTA UNIÓ ZRT. NÉV: Gálicza Zoltán Ottóné. Szak: Forgalmi adószakértő. Konzulens: Fábiánné Játékos Judit. Oldalszám: 1

PENTA UNIÓ ZRT. NÉV: Gálicza Zoltán Ottóné. Szak: Forgalmi adószakértő. Konzulens: Fábiánné Játékos Judit. Oldalszám: 1 PENTA UNIÓ ZRT. A fordított adózás alkalmazásának jogszabályi háttere, indokoltsága, valamint az ingatlanokkal kapcsolatok belföldi fordított ÁFA szabályozás részletes bemutatása Oldalszám: 1 NÉV: Gálicza

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

BMF SZMSZ 22. melléklete TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZAT. Budapest, 2001 június

BMF SZMSZ 22. melléklete TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZAT. Budapest, 2001 június BMF SZMSZ 22. melléklete TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZAT Budapest, 2001 június T A R T A L O M J E G Y Z É K Oldal 1. Tudományos Diákkör.2. 2. A Tudományos Diákköri munka.. 2. 3. A Főiskolai Tudományos

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A tárgy oktatásának célja

A tárgy oktatásának célja 1 A tárgy oktatásának célja Elérni azt, hogy a hallgatók képesek legyenek a településüzemeltetési ismeretek felsőfokú elsajátítására, logikus összefüggésekben és nagy rendszerekben gondolkodjanak, és tudják

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.4.2009 COM(2009) 178 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

Doktori Értekezés Tézisei

Doktori Értekezés Tézisei Doktori Értekezés Tézisei Korom Ágoston Az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos elméleti, és gyakorlati problémák A bírósági aktusokból eredő tagállami felelősség Budapest, 2012. Károli Gáspár Református

Részletesebben

Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában

Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali francia tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában Készítette:

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 306/2004. (XI.2.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 306/2004. (XI.2.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 306/2004. (XI.2.) számú h a t á r o z a t a a Nyíregyházi Főiskolával kötendő együttműködési megállapodás jóváhagyásáról A Közgyűlés a Nyíregyháza Megyei Jogú

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

A lakáspiac jelene és jövője

A lakáspiac jelene és jövője A lakáspiac jelene és jövője Harmati László FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgató Fundamenta Lakásvásár Ingatlanszakmai Konferencia Budapest, 2011. szeptember 23. 2011.09.23 1 Tartalom Az FHB Lakásárindex

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Előterjesztés. az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról

Előterjesztés. az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról Előterjesztés az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10. 30.) Ör. számú rendelet módosításáról ( Természetben nyújtott ellátások fejezet Tüzelő segély támogatási

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A Stratégia rendszerének bemutatása

A Stratégia rendszerének bemutatása A Stratégia rendszerének bemutatása Csicsely Ágnes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztály A Stratégia elkészítésének indokai a) Jogszabályi kötelezettség A fogyatékos

Részletesebben

Beruházás hatékonyság az építőanyag beszállítások tekintetében

Beruházás hatékonyság az építőanyag beszállítások tekintetében Beruházás hatékonyság az építőanyag beszállítások tekintetében Magyar Beruházás-fejlesztési Társulás Kft. Dr. Nyers Norbert Tudatos település-fejlesztés 214-22 konferencia Siklós Hogyan tudja indítani

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program

Részletesebben

6. lépés: Fundamentális elemzés

6. lépés: Fundamentális elemzés 6. lépés: Fundamentális elemzés Egész mostanáig a technikai részre összpontosítottunk a befektetési döntéseknél. Mindazonáltal csak ez a tudás nem elegendő ahhoz, hogy precíz üzleti döntéseket hozzunk.

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.10.30. COM(2013) 748 final 2013/0363 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI RENDELETE az Argentínából és Indonéziából származó biodízel behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes

Részletesebben

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni?

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni? Témakörök Gazdasági szabályozás. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék i megközelítések Gyakorlati példák Kutatási eredmények Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági

Részletesebben

sorszám VERSENY-JOGÁSZ KÉRDŐÍV 2003. október

sorszám VERSENY-JOGÁSZ KÉRDŐÍV 2003. október sorszám VERSENY-JOGÁSZ KÉRDŐÍV 2003. október Kérdező aláírása:... igazolványszáma Jó napot kívánok. A TÁRKI munkatársa,. vagyok. A Gazdasági Versenyhivatal megbízásából szeretnék néhány kérdést feltenni

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi részképzés

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK. A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.4. COM(2016) 120 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK A schengeni rendszer helyreállítása - ütemterv HU HU 1. Bevezetés

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:

Részletesebben

A felsőoktatási intézmények által benyújtott alapképzési- és szakirányú továbbképzési szakok létesítésére/indítására vonatkozó kérelem.

A felsőoktatási intézmények által benyújtott alapképzési- és szakirányú továbbképzési szakok létesítésére/indítására vonatkozó kérelem. Adatlap 1. a kérelmező intézmény neve, címe: BMF 2. a szak megnevezése: üzleti tanácsadás 3. a képzés szintje: szakirányú továbbképzés 4. a szak indításának tervezett oktatási formái: levelező tagozat

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága 1850 Budapest, V., Szabadság tér 8 9. Kiadásért

Részletesebben

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás, Infrastruktúra Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 T F T F T F T F T F T F 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Pécsi Hársfa Egyesület. Közhasznúsági jelentés 2007.

Pécsi Hársfa Egyesület. Közhasznúsági jelentés 2007. Adószám: 183278741-02 Bejegyző szerv: Baranya Megyei Bíróság Közhasznúsági fokozat: közhasznú szervezet Közhasznúsági végzés: 0200/Pk.60193/2005/4 Pécsi Hársfa Egyesület Közhasznúsági jelentés 2007. Fordulónap:

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

Német részvény ajánló

Német részvény ajánló Német részvény ajánló Mario Draghi január végi bejelentésével biztossá vált, hogy nagy mennyiségű tőke (60 milliárd /hó) érkezik az európai piacokra legalább 2016 szeptemberéig. Ennek jótékony hatásai

Részletesebben

Ügyfelünk a Grundfos. Központi raktár, egy helyre összpontosított erőforrások

Ügyfelünk a Grundfos. Központi raktár, egy helyre összpontosított erőforrások Ügyfelünk a Grundfos Központi raktár, egy helyre összpontosított erőforrások Összefoglalás A Grundfos globális viszonylatban vezető szerepet tölt be a szivattyúágazatban. A dán vállalat jelenléte Magyarországon

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ (Történeti áttekintés, az intézményi struktúra felépítése és működése, a reform során szerzett pozitív és negatív tapasztalatok bemutatása) A Magyar Népköztársaság

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben