Helyi gazdaságfejlesztés projekt összefoglaló és tanulságok (munkaanyag)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Helyi gazdaságfejlesztés projekt összefoglaló és tanulságok (munkaanyag)"

Átírás

1 Helyi gazdaságfejlesztés projekt összefoglaló és tanulságok (munkaanyag) Vezetıi összefoglaló Mit értünk helyi gazdaság alatt? Helyi gazdaságfejlesztési projektnek tartjuk azon kezdeményezéseket, amelyek a helyi társadalom (helyi közösségek: egymással közvetlen gazdasági tranzakcióban lévı egyének) humán, gazdasági és környezeti erıforrásainak mobilizálásával kívánnak javítani az érintettek gazdasági helyzetén, illetve amelyek a helyi szereplık együttmőködésén alapulnak. A helyi gazdaságfejlesztés célja az adott mikrorégió gazdasági növekedésének és integrációjának elısegítése, többféle eszköz együttes alkalmazásával. Milyen tanulságokkal szolgált a projekt? A nemzetközi és hazai szakirodalom igen hasonló tanulságokkal szolgál a helyi gazdaságfejlesztési projektek tervezését és végrehajtását tekintve. Az alábbiakban ezeket foglaljuk össze röviden, majd külön kiemeljük a jelen projekt keretében vizsgált esettanulmányok által is megerısített megállapításokat. 1. Nincs egy recept, egy univerzálisan alkalmazható stratégia a térségi fejlıdés beindítására, serkentésére. (Gwen 2004, OECD 2003, 2009) 2. A megfelelı helyi fejlesztési stratégia kialakításának egyik fontos feltétele a helyi adottságok és kapacitások felmérése, alapos elemzése, a helyi adottságokra és tényezıkre szabott projektek kialakítása. (BI 2011, Gwen 2004, OECD 2003, 2009, 2012) 3. Magyarországon nehéz az összetett, több beavatkozási eszközre támaszkodó helyi fejlesztési projekt finanszírozása. Ennek oka a hazai költségvetési források szőkössége, az elérhetı források (lásd EU társfinanszírozott OP források) rugalmatlansága, illetve a különbözı ágazati programok közötti nehéz átjárhatóság. (AA et al 2012, BI 2012, Pannon et al 2011, OSI MtM-KAI 2011) 4. A helyi közösség (kiemelten a roma lakosok) bevonása/részvétele nélkül az ilyen típusú beavatkozások megfelelısége megkérdıjelezhetı, fenntarhatóságuk nem garantált. (AA2001, BI 2011, EC 2012, Gwen 2004, OECD 2003, OECD 2012). 5. A helyi szereplıket már a tervezési fázisba be kell vonni, utólagosan ez nem pótolható. Mindezt a központi programok tervezésével és szakpolitikai keretek kialakításával összhangban kell megvalósítani. (BI 2011, EC 2012, Pannon et al 2011) 6. Érdemes a helyi szereplıkkel való együttmőködés során a civil szerepelık tapasztalatára és kapacitásaira is hagyatkozni. Ez különösen igaz a hátrányos helyzető elmaradott térségekben, ahol a civil szereplık megítélése kedvezıbb, míg a kormányzati szervek/ügynökségekkel szembeni várakozások inkább negatívak (EC 2012) 7. Az elérhetı (EU társfinanszírozott) pályázati források, az ezek mögötti támogatások pályázati tartalma, a pályázati kiírások idızítése jellemzıen nincs vagy nagyon kis mértékben van összehangolva. Ezeket a forrásokat lefölözik, és így nem jutnak el a legelmaradottabb térségekben érintettekhez, vagy ha igen, akkor sem a külsı forrásokat/eszközöket leginkább igénylı, hátrányos helyzető célcsoportokhoz (OSF MtM-KAI 2011, TASZ 2010, PWC-KPMG 2006) 8. A helyi szinten megvalósuló projektek ideális esetben illeszkednek a központi fejlesztéspolitikai programokhoz, a támogatási rendszeren keresztül a kormányzati szakpolitikákhoz és azok céljaihoz, illetve fordítva is igaz ez a reláció. A helyi kezdeményezések nem lesznek fenntarthatóak, amennyiben a központi szakpolitikai intézkedések nincsenek összhangban ezekkel a fejlesztésekkel, ha az egyes ágazati intékedések ellenében hatnak a helyben megfogalmazott céloknak, az egyéni motivációknak (a teljesség igénye nélkül - lásd például munkaerı-piaci és szociális 1

2 segélyek/járulékok ellenösztönzı hatása, minimálbér emelés munkaerıpiaci kiszorító hatása, hátrányos helyzető csoportok foglalkoztatását nehezítı adó-, járulék- és adminisztratív terhek az üzleti szektorban; errıl részletesebben BI 2011, OECD 2003). Milyen következtetéseket vonhatunk le? A jelen projekt keretében áttekintett helyi gazdaságfejlesztési projektek számosságuknál fogva nem szolgálnak módszertanilag védhetı következtetésekkel a helyi gazdaságfejlesztés garantált eredményességére, hatásosságára vonatkozóan, azonban jól szemléltetik néhány tényezı kulcsfontosságú szerepét, illetve jól demonstrálnak néhány, a szakirodalomban is visszaköszönı megállapítást. Minden esetben azonosítható a tényezık azon köre, melyek megléte minimálisan szükséges a termelı/szolgáltató gazdasági tevékenységek beindításához, a gazdasági hálózatokhoz való csatlakozáshoz. Ezen tényezık legyen szó a humán vagy a fizikai tıkérıl, vagy éppen közösségi javakról, közszolgáltatásokról fejlesztése összetett eszköztár alkalmazását kívánja meg, mint például, a helyi közösség építését, helyi vezetı ( hıs ) támogatását, a piaci információk és üzleti szolgáltatások közvetítését, a helyi közösségi közlekedési szolgáltatások kiépítését. Ezzel egyidejőleg szükséges pénzbeli támogatásban részesíteni az infrastruktúra fejlesztését, és/ vagy az üzleti beruházások megvalósítását.. (Bármelyik tényezı megléte, vagy annak elérhetısége hiányában nem lendíthetı át az adott település/közösség egy olyan fejlıdési szakaszba, melyben már külsı támogatás nélkül is folytatni tudják megkezdett vállalkozásaikat, tevékenységüket. Ugyanakkor ilyen összetett beavatkozások csak minium közép távon, azaz 3-5 éven belül valósíthatók meg eredményesen. (AA et al 2012, BI 2011, EC 2012, OSF MtM-Kai 2011) A hátrányos helyzető települések esetében az is nagy elırelépés, eredmény az elsı fázisban, ha 1) a korábban passzív egyének és közösségek aktivizálódnak, s ezzel fejleszthetıvé, kezelhetı célcsoporttá válnak, 2) jövedelem-generáló kezdeményezések indulnak, amelyek azonban a várható projketidıtartamon, 1-2 éven belül még nem versenyképesek (lásd Besence, Komlóska) A fenntarthatóság szükséges feltétele a helyi közösség önkéntes részvétele ( bevonódása ) a tervezésbe és a végrehajtásba, azok mindegyik fázisába: helyi erıforrások felmérése és aktivizálása, a gazdaságossági számítás (üzleti terv) készítése; humán- és infrastrukturális erıforrások fejlesztése. Javasolt programelemnek tekinthetı az integráció (külsı gazdasági, termelési és-vagy értékesítési kapcsolatok) erısítése, a jövedelemgeneráláson, foglalkoztatáson túlmutató szociális fejlesztés, szolgáltatások nyújtása. (Pl. Belecska) Az egyedi fejlesztések fenntarthatóságát azonban még az elızıekben felsorolt feltételek együttes teljesülése sem tudja garantálni, azaz mindig azonosítható lesz egy-egy, további olyan tényezı, mely a helyi fejlıdési pályán való maradást segíteni tudná, azonban nem adott, vagy nehezen elérhetı (pl. árufelvevık/értékesítési piac bıvítése elérhetı földrajzi közelségben lásd besencei eset; helyi szolgáltatás reklámozásának/célzott marketingjének hiánya a potenciális, földrajzilag távolabb esı vásárlói körben lásd Kisvejke) Végül, de nem utolsó sorban, jelen projekt tapasztalatai is megerısítik, hogy olyan településeken/közösségekben, amely minden szempontból elmaradott és jelentıs hátrányt szenvedett, igen nehéz támogatás nélkül, akár csak közép távon együttmőködést és helyi ráfordításokat igénylı projektek beindítani. 2

3 Esettanulmányok összefoglalása Bevezetı Az utóbbi két évtizedben Magyarországon igen alacsony szinten stabilizálódott a foglalkoztatottsági ráta (2012. június-augusztusában a évesek 51,1%-a). Ezzel párhuzamosan hirtelen megnövekedett a munkanélküliek aránya, ami az ezredforduló környékén tapasztalt átmeneti javulást követıen 2008 második fele óta újra megnövekedett (2012. július-augusztusában 10,4%). Ráadásul a folyamat együtt járt a területi egyenlıtlenségek fokozódásával. Az a tény, hogy Magyarországon az elmúlt évtizedekben földrajzilag messze nem kiegyenlített gazdasági fejlıdés figyelhetı meg, jelentıs kihívás a vidéki térségek foglalkoztatási helyzetének javítása szempontjából, és ezt csak nehezíti a közszolgáltatások ugyancsak nem egyenlı esélyő elérhetısége (lásd tömegközlekedés, orvosi/ védınıi szolgáltatás, munkaügyi kirendeltségek, szak- és továbbképzési szolgáltatók földrajzi elérhetısége, BI 2011). Sajnálatos módon az utóbbi bı két évtized kormányzatainak politikái nem tudtak mit kezdeni ezzel a helyzettel, és így napjainkra az elmaradott térségekben jelentısen visszaszorult a helyi foglalkoztatás. Általánossá vált, hogy a kevés foglalkoztatott nagyobb része sem helyben dolgozik, mivel ezen elmaradott térségekben fekvı településeken helyben nincs munkalehetıség. Ennek következtében a viszonylag kevés foglalkoztatott is többnyire naponta ingázik, és az így elérhetı munkahelyek lététıl függ akár egy egész család megélhetése. Ráadásul mindezzel párhuzamosan az ingázás költségei jelentısen növekedtek, és a napi ingázás is csak kis távolságon belül kifizetıdı (Kertesi G. 2000, Köllı J. 1997). Az ingázások következtében a lokális foglalkoztatás a településállomány jelentıs részében szinte teljesen megszőnt, vagy legalábbis szürkült / marginalizálódott. Mindez a mezıgazdasági termelés struktúrájának átalakulásával, valamint a birtokszerkezet kedvezıtlen irányú reformjával egyrészt a helyben élık mentális állapotát is roncsolta, másrészt pedig a kultúrtáj karbantartásának a lehetıségeit is rontotta. Az elmaradott térségekben élı lakosság vállalkozási aktivitása igen alacsony, és meglehetısen kevés ismerettel rendelkezik az önfoglalkoztatásról, a vállalkozás-alapításról (BI 2012b). Ráadásul az utóbbi évtizedekben a helyi közösségek összetartó ereje jelentıs mértékben csökkent. (Utasi Á. 2012) E tényezık, kiegészülve a tıkehiánnyal, tovább nehezítik a falvakban és kisvárosokban a helyi foglakoztatás javítását. A vállalkozási aktivitás nagyfokú hiányát mutatja, hogy Magyarországon még a mikrohitelezés (Grameen-modell, CAF stb.) is csak gyerekcipıben jár, és igen lassan terjed (BI 2012, Béres T. 2011, Hırich B Szabó Á. Szegı D. 2009). Jelen projekt arra irányult, hogy hangsúlyozottan nem reprezentatív szándékkal feltárjon olyan kezdeményezéseket, melyek tanulságos/jó példákkal szolgálhatnak helyi gazdaság ösztönzésre, helyi foglalkoztatást erısítı vállalkozói tevékenységekre. Vizsgálati céljaink voltak: kulcstényezık feltérképezése helyi gazdasági kezdeményezések esetében, mozgatórugók és meghatározó szereplık azonosítása, kormányzati és civil(?) támogatások szerepének vizsgálata, ezek hozzáadott értékének feltárása. A projekt fogalmi kerete A hazai irodalomban számos kifejezést találunk, melyek a helyi gazdaság fejlesztéséhez kapcsolódnak (helyi gazdaság, szociális gazdaság, szociális vállalkozás, közösségi vállalkozás, közösségi kezdeményezéső gazdaságfejlesztés, stb.). Jelen kutatásban a nemzetközileg is elfogadott fogalmakra támaszkodtunk. Tesszük ezt azok egyértelmősége és összehasonlíthatósága miatt. 3

4 Az OECD (2009) értelmezésében a helyi gazdaság tárgyalása csak együtt lehetséges a helyben megvalósuló kezdeményezések és a (kormányzati) szabályozók elemzésével. A helyi gazdaság fı feladata a globális gazdasági válság okozta egyre magasabb munkanélküliség kezelése, a helyi erıforrások és kormányzati intézkedések összehangolásával. A meghatározás legfontosabb elemei: a mobilizálás, azaz a már meglévı erıforrások kiaknázása, illetve a helyi szereplık együttmőködésének ösztönzése. A helyi gazdaság ösztönzi és (jobb esetben) erısíti a különbözı típusú helyi szereplık (kormányzati-intézményi, üzleti, civil) együttmőködését. Fontos továbbá, hogy a helyi gazdaság körébe csak összetett, azaz pl. képzéseket, munkahelyteremtést, szociális segítı programokat együttesen tartalmazó kezdeményezések tartozhatnak. Ezzel megegyezı értelmezést használnak Gwen és szerzıtársai (2004) is a Világbank gyakorlatát követve. İk a helyi kapacitások fejlesztésével és a helyi szereplık többoldalú (lásd magánszektorbelikormányzati-civil) együttmőködésével jellemzik a helyi gazdaságfejlesztésre irányuló projekteket, melyeknek világos célja az érintett (kis)térség gazdasági potenciáljának és beágyazottságának javítása, a gazdasági növekedés beindítása. Az általunk citált meghatározásokat a magunk részérıl annyiban módosítanánk, hogy hangsúlyozzuk a helyi foglalkoztatás serkentését, ugyanakkor egyetértünk a helyi szereplık együttmőködésének szükségességével. Mindezek alapján a következı meghatározást alkalmaztuk: A helyi gazdaság körébe tartoznak azok a projektek, kezdeményezések, amelyek a helyi társadalom (helyi közösségek: egymással közvetlen gazdasági tranzakcióban lévı egyének) humán, gazdasági és környezeti erıforrásainak mobilizálásával kívánnak javítani az érintettek gazdasági helyzetén. A javulás két mérhetı módja a jövedelem növekedése és/vagy a kiadások csökkentése, illetve jövedelmek helyben tartása új technológiák, munka- vagy elosztás szervezési módok alkalmazásával. A helyi gazdaság célja az adott(kis)térség gazdasági növekedésének és gazdasági integrációjának elısegítése, több eszköz együttes alkalmazásával. Helyi gazdaságfejlesztésre irányuló projektek az alábbi típusokba (vagy ezek kombinációiba) sorolhatók: A helyi termék elıállítása: egyedi jellemzıkkel bíró, az adott településre/mikrotérségre vonatkoztatható jellemzıkkel ellátott termékek; a helyi jellemzıket (brand) alkalmazó marketing (ez utóbbi még automatikusan teszi helyivé az adott gazdaság tevékenységet. Tehát van egy olyan termék, legyen az mezıgazdasági vagy ipar termék (medgyesegyházi dinnye, mezıcsáti miskakancsó, gyöngyöspatai bor stb.), vagy valamilyen szolgáltatás (többnyire valamilyen látványosságra, vagy helyi adottságra épülı turisztikai szolgáltatás). A lényeg mindkét esetben az, hogy a település vagy tájegység nevéhez kötıdı jószágról beszélhetünk, ami megfelelı marketing.tevékenységgel széles körben megismertethetı. További tipikus példák a napjainkban divatjukat élı terményfesztiválok. A helyi piac: a helyben elıállított javak helyben élık számára történı értékesítésének elısegítése; a jövedelmek helyi kereskedelmi tranzakciókkal való helyben tartásának ösztönzése. Ide tartozhatnak a lokális kispiacok, a helyi iskolai konyhára történı termelés, de a különféle (helyi elszámoló egységhez kötött vagy forintalapú) csereügyletek, kereskedési rendszerek. A helyi piac élénkítésében egy gyakran használt eszköz az alternatív fizetıeszköz bevezetése (lásd pl. Soproni Kékfrank). Egy másik megoldás lehet pedig az, amikor a távolabb élıket próbálják bevonni a saját piacukra (vidéki termelık és városi vásárlók egymásra találásának elısegítése). Ezen kívül megemlíthetjük a napjainkban egyre inkább terjedı formáját a helyi piac fellendítésének, 4

5 amikor az önkormányzati tulajdonban szociális konyhát látják el helyi beszerzéső termékekkel. A helyi termelés, munkaszervezés serkentése, azaz a helyi munkaerı foglalkoztatását célzó kezdeményezések. Különösen fontos itt a munkaerı fejlesztését (szaktudást adó és munkaerı-piacra de sokkal inkább a termelıtevékenységbe való bevezetést célzó képzések), a bevontak számára egyértelmően érthetı (azaz egyéni stratégiai célként tételezhetı) jövıkép felvázolása (foglalkoztatott vagy önálló termelı). Olyan munkaszervezési vagy munkaszervezeti formák felállítása, amelyek megfelelnek ennek a tevékenységnek. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy ezen szervezeteknek felállítása önmagában még nem tekinthetı helyi gazdaság projektnek. (Lásd a felülrıl ösztönzött, de valódi termelést alig végzı szövetkezeti formákat.) Helyi közösség, lokális értékek táplálása, helyi közösség kohéziójának erısítése. Vagyis egyértelmően kapcsolódik a helyi gazdaság köréhez az a tevékenység, amely a helyi értékek és erıforrások felkutatását célozza, de mindenképp azzal a szándékkal, hogy aktivizálja a helyi közösséget és alapot teremtsen egy késıbbi kifejezetten gazdasági (az elızıekben említett három kategóriába tartozó) kezdeményezéshez. A legtöbb elmaradott, alacsony gazdasági aktvitással jellemezhetı térségben alapvetı probléma, hogy nincs meg a helyi társadalmon belüli összetartás, bizalom, ami akadályozza a piaci alapú csereügyletek kialakíulását, azaz a gazdaság fejlıdését, de sokszor még a kívülrıl érkezı transzferek/támogatások ésszerő és hatékony felhasználását is. A közösség fejlıdése esetenként önjáró módon is beindulhat. Gondoljunk csak az agglomerációs győrőkben fekvı települések, vagy épp a dezurbanizáció révén érintett települések esetére, amikor a tömegesen beköltözı egykori városi lakosok teljesen más szokásokat, illetve egy közösségi hálót honosítanak meg. Ennek egyik változatának tekinthetı az ökofalvak létrehozása is. Persze ezen esetekben mindig kérdéses az ıslakosok és a gyüttmentek egymás közötti kapcsolatának az alakulása (Kresák E. 2009, Szabó J. 2003). Ennél azonban sokkal gyakoribb, amikor egy helyi vezetı ( hıs ) közösségszervezı kezdeményezése hoz sikereket ezen a téren. A közösségen belüli összetartást sok esetben a magas arányú roma lakosság is befolyásolja, hiszen sok településen tapasztalhatunk kisebb-nagyobb feszültséget a roma és a nem roma lakosság között. Mi a helyi gazdaság, illetve a helyi gazdaságfejlesztés kifejezések alatt - fentiek értelmében a szociális gazdaságfejlesztést is értjük. Feltételezzük ugyanis, hogy ahol külsı ösztönzı nélkül, piaci alapon is mőködıképes gazdasági modell építhetı fel, azt már kiépítették. Lásd pl. az országos szinten is jól ismert termékeket nagy mennyiségben elıállító településeket/térségeket, melyek mindezek hatására jövedelmi viszonyait tekintve térségük települései közül is kiemelkednek (Méhkerék, Mórahalom, Medgyesegyháza, Villány stb.). Azt gondoljuk, hogy a helyi gazdaság fejlesztésénél kiemelt jelentıségő kérdés, hogy az milyen célokat követ (kizárólag bevétel és profit maximalizáló, vagy e mellett más, közösségi célokat is, mint pl. a helyi közösség fejlesztése, kultúrtáj helyreállítása stb.), illetve fontos megkülönböztetı tényezı, hogy önállóan, külsı beavatkozás nélkül valósul-e meg, vagy valamilyen külsı segítséggel kezdenek el árut/terméket elıállítani? (lásd pl. Magyarországon az SZMM szociális földprogramját, vagy az OFA és a ROP 3.2 Nonprofit foglalkoztatási projektek megvalósítása a szociális gazdaságban c. konstrukcióját). Vonatkozó nemzetközi szakirodalom áttekintése Kiinduló pontként az elméleti szakirodalomra (endogén növekedés elmélet, új gazdaságföldrajz, új intézményi közgazdaságtan) és helyi gazdaságfejlesztéssel foglalkozó nemzetközi szervezetek (WB, OECD, ILO) tapasztalatait, empirikus vizsgálatait összefoglaló elemzésekre támaszkodtunk. Ezek alapján az alábbi, lehetséges tényezık körvonalazódnak, melyek mint magyarázó tényezık fontos szerepet játszanak egy-egy helyi gazdaságfejlesztési projekt alakulásában: 5

6 termelési tényezık megléte (így például, termıföld, eszközök, humán tıke, pénzforrások - Capital) közjavak/közszolgáltatások elérhetısége és minısége (lásd úthálózat,közmővek, oktatási és egészségügyi intézmények és szolgáltatások, tömegközlekedés Public goods/services) földrajzi elhelyezkedés (potenciális felvevı/értékesítési piacoktól, kistérségi központtól való földrajzi távolság Location) társadalmi tıke, azaz a heliy közösségi hálók, bizalmi szint, együttmőködési hajlandóság mértéke (Social capital) Megfigyelések alapján elmondható, hogy egyrészrıl a fenti tényezık térbeni elhelyezkedése, ellátottsága egyenetlen (azaz megfigyelhetı egyfajta szóródás az érintett településeken/mikrotérségekben), másrészrıl az adott térségek, ott található közösségek fejlıdési potenciálja történelmileg erısen determinált, azaz minden korábbi eset erıs út-függıséget mutat (pathdependency). (Farole és szerzıtársai 2010, ILO 2008, Krugman 1991, Fujita és Thisse 2008) Az elméleti modellek és empirikus vizsgálatok egybecsengı következtetése, hogy: A gazdasági tevékenység térben koncentrálódik, vagyis óhatatlanul kialakulnak gyorsan fejlıdı, illetve leszakadó térségek. Így adódnak önmagukat (meg)erısítı fejlıdési pályák (lásd konglomerátumok/agglomerációk) és ezek gyorsuló fejlıdése együtt jár a periférikus térségek leszakadásával, azaz térben az egyes települések fejldısése idıben különbözik, mi több idıben ez a fajta divergencia fokozódik. (Krugman 1991, Fujita és Thisse 2008, Grossman-Steger 2007, Aghion-Howitt 2005) Mind nagy régiókon belül (lásd EU), mind országok szintjén egyszerre van jelen a gazdasági konglomerátumok/agglomerációk kialakulása és más települések/mikrotérségek (gazdasági mutatókban mért) távolodás. Ez a kettıs folyamat idıben változó egyensúlyi állapotokhoz vezet (többszörös egyensúly, multiple equilibrium) így párhuzamosan megfigyelhetjük metropoliszok/nagyvárosok egymáshoz való közeledését, míg más térségek párhuzamos lemaradását. Fontos, hogy ezen mozgásokat egy fiktív gazdasági térben, gazdasági mutatószámok alapján és nem kizárólag földrajzilag értendık. A perifériára kerülı települések/mikrotérségek lemaradása figyelhetı meg az EU-n belül is, nemzeti és európai mércén egyaránt. (Barca 2009, Brulhart 2009) Az állami beavatkozások hatásossága nagyban függ azok megfelelı célzásától, azaz hogy hova, kiket érintıen és milyen eszközökkel kívánják befolyásolni a helyi folyamatokat a (központi vagy helyi) kormányzati szereplık; valamint attól, hogy mennyire tudják minimalizálni a kapcsolódó kormányzati kudarcokat (járadékvadászat, korrupció). (OECD 2003, 2009) Érdemes megkülönböztetni a fejlesztési ügynökségek különbözı típusait (gazdasági szerep, irányító/vezetı szerep, kormányzási/koordinációs szerepe, végrehajtó szerep) és ennek megfelelıen diverzifikálni a beavatkozási területeket, illetve az alkalmazott eszközöket (pl. márka-építés és nemzetközi promóció, befektetés-ösztönzés, induló vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások, humán tıke fejlesztés) (OECD 2010) A mintaterületek kiválasztásának módszere Kutatásunk során alapsokaságnak tekintettük azokat a fejletlen településeket/mikrotérségeket, melyek a közelmúltban vagy a jelenben érintettek valamilyen helyi gazdasági fejlıdés/fejlesztés körébe sorolható fejlesztésben, tehát külsı vagy belsı forrásból, de történt valamilyen specifikus beavatkozás. A fejletlenség definiálásában abból indultunk ki, hogy a termelési tényezık alapján a települések rangsorában az alsó két decilisben találhatók. Feltételezésünk szerint e térségek és települések jellemzéséhez alapvetıen 3 tényezıt kell figyelembe vennünk: 6

7 Termelési tényezık megléte, valamint azok mennyisége és minısége (Capital) (vizsgált mutatók: egy fıre jutó szja, helyi iparőzési adóbevétel, személygépjármő ellátottság, internet ellátottság, munkanélküliségi ráta) Közjavak és közszolgáltatások megléte, valamint azok minısége (Public goods and services) (vizsgált mutatók: közúti és közforgalmú közlekedési elérhetıségi mutatók, intézmény ellátottsági mutatók) Társadalmi tıke, valamint a helyi közösségi hálók megléte, valamint azok minısége (Social Capital) (local hero jelenléte, helyi közösségi kohézió erıssége, közösségi és kulturális rendezvények száma és sikerességem, roma népesség aránya statisztikai adatokon és személyes tapasztalatokon nyugvó skálázás) A földrajzi elhelyezkedés mint már említettük fontos tényezı, ám lévén, hogy adott, nem befolyásolható a vizsgálati szempontjaink között, mint beavatkozásra érdemes tényezı nem szerepel! Mindezt egy három dimenziós térben ábrázolva is értelmezhetjük. 1. ábra: Helyi tényezık és fejlıdési utak Capital magas Public Goods / Services magas alalcsony alacsony alacsony magas Social Capital Ezek alapján az egyes térségek és települések alapvetıen négy alaptípusba soroltuk (táblázat). 1. táblázat: Település prototípusok Ténye zı Település típus szegé ny ne m ell áto tt szétes ı k i e s ı C PG halmozot tan hátrányos 7

8 SC L Az általunk összegyőjtött településeket tehát részben statisztikai adatok alapján, részben tapasztati ismérvek alapján elhelyeztük ebben a háromdimenziós térben, majd ezek közül olyan mintatelepüléseket/mikrotérségeket választottunk ki, melyek markánsan elkülönülnek egymástól, vagyis vagy minden szempontból hátrányos helyzetőek, vagy valamelyik tengely(ek) mentén közel helyezkednek el ahhoz a határvonalhoz, melyen átlépve azt feltételezzük, hogy már önállóan is integrálódó fejldıséi pályára tudnának állni, azaz kikerülnének az origóhoz közel elhelyezkedı településhalmazból. Feltételezzük ugyanis, hogy létezik egy határ ebben a háromdimenziós térben (lásd a korábban említett 4. tanulságot), amit ha átlépnek a települések (vagyis például javul a tıkeellátottság, javul a közszolgáltatások színvonala, és/vagy erısödik a közösségi együttmőködés, felhalmozódik valamiféle közösségi tıke, a bizalom erısödik a helyi szereplıkben, vagyis ahogy a szociálgeográfiában használjuk, a közösségben élni alapfunkció megerısödik), akkor a település átbillen azon a ponton, ahol mindenképp csak külsı segítséggel tudja fenntartani magát.. Az így kidolgozott módszertannak a mintaterületek kiválasztásán túl az is a célja, hogy egy olyan tipizálási módszer jöjjön létre (vagyis az egyes tengelyek mentén történı elhelyezéshez leginkább használható indikátorok megkeresése, és komplex értékelési módszerré fejlesztése), mely révén minden településen az adatottságainak megfelelıen település specifikusan adhatnánk meg egy optimális fejlıdéséi/fejlesztési pályát. Mindezen szempontok és ismérvek alapján végül 3 olyan komplex helyei gazdaságfejlesztési programmal rendelkezı települést jelöltünk ki, melyek markánsan elkülönülnek jellegzetességeik alapján: Besence, Kisvejke, Komlóska. Az adott településen kidogozott helyi gazdaságfejlesztési program hatásainak elemzéséhez minden mintatelepüléshez kiválasztottunk egy hasonló adottságokkal rendelkezı települést, ahol ilyen komplex jellegő helyi gazdaságfejlesztési törekvés nem volt megfigyelhetı az utóbbi években. 2. táblázat: Vizsgálat települések Település típus Kontroll Vizsgált települések Szegény Nem ellátott Szétesı Halmozottan hátrányos Komlóska x x X Sajógalóc Kisvejke x x X Árpádhalom Besence x x X Tikos 8

9 Felhasznált irodalom: Aghion, P. és Howitt, P. (2005): Appropriate Growth Policy: A Unifying Framework, Journal of the European Economic Association, Vol. 4, pp Albert Fruzsina Asztalos Sándor Beke Márton Eszik Orsolya Ferenczi Andrea (2007): Hatástanulmány a 2004 ROP Non-profi t foglalkoztatási projektek megvalósítása a szociális gazdaságban programról. ZIGGY Bt., Budapest Autonómia Alapítvány, Budapest Intézet, és szerzıtársai (2012): Javaslatok az Európai Bizottság és civil szervezetek EU-alapok szerepe a roma integráció elısegítésében témájú elıkészítı megbeszéléseken elhangzott civil vélemények alapján. Kézirat Autonómia Alapítvány (2001): Gazdálkodó cigányok. Budapest, szerk.: Lukács György Baldwin, Richard E. and Philippe Martin (2004): Agglomeration and Regional Growth. In: V.J. Henderson and J.F. Thisse (eds), Handbook of Regional and Urban Economics, vol. 4, Elsevier North- Holland. Béres Tibor Nagy András (2008): Aligból valami - A takarékszövetkezetek mőködése és a települési egyenlıtlenség. Tér és Társdalom o. Béres Tibor (2011): Egy új közösségi hitelezési módszer: a CAF (Comunidades Autofinancadas). Esély : társadalom- és szociálpolitikai folyóirat, 22. évf., 1. sz old. BI (2011): Roma integration in Hungary status report and recommendations, Budapest Intézet. Budapest. BI A tartós mélyszegénység csökkentésének lehetıségei. Budapest Intézet. Budapest. Brulhart (2009): Is the new economic geography passé? VOX. OECD 2010): Organizing Local Economic Development. The Role of Development Agencies and Companies. Paris. EC (2012): What works for Roma inclusion in the EU. European Commission Roma Portal. Farole és szerzıtársai (2010): Cohesion policy in the European Union: Growth, geography, institutions. IMdea Working Papers Series 2010/14. Frey Mária (szerk.) [2007]: Szociális gazdaság kézikönyv. Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest, Fujita, Masahisa and Jacques-François Thisse (2008): New Economic Geography: An Appraisal on the Occasion of Paul Krugman s 2008 Nobel Prize in Economics. CEPR Discussion Paper #7063. Grossmann, V. és Steger, T.M. (2007): Growth, Development, And Technological Change, CESifo Working Paper Series, No Gwen Swinburn, Soraya Goga, Fergus Murphy A helyi gazdaságfejlesztés kézikönyve. The World Bank. Washington. 9

10 Hırich Balázs Szabó Ákos Szegı Dóra (2009): A Grameen-modell magyarországi bevezetésének lehetıségei és buktatói az ormánsági tapasztalatok tükrében. Kapocs. 8. évf. 42. sz o. ILO (2008): ILO Factsheet Köllı János (1997): A napi ingázás feltételei és a helyi munkanélküliség Magyarországon. Esély : társadalom- és szociálpolitikai folyóirat,, 8. évf., 2. sz old. Kresák Eszter (2009) A helyi identitás megnyilvánulása Algyın az önállósodás felé vezetı úton és azután. X. Rodosz konferencia. Kolozsvár o.) Kertesi Gábor: Ingázás a falusi Magyarországon. Egy megoldatlan probléma. Közgazdasági szemle, (47. évf.) 10. sz old KPMG-PWC A Gazdasági Versenyképességi Operatív Program közbensı értékelése. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából készült értékelési projekt záró jelentése. Budapest. Krugman, Paul (1991) Increasing Returns and Economic Geography. Journal of Political Economy, 99(3): Németh Nándor (szerk.) (2011): A helyi kezdeményezéső gazdaságfejlesztési programok vizsgálata. MTA KTI Könyvek 14. Budapest o. OECD (2003): Entrepreneurship and Local Economic Development: Programme and Policy Recommendations, Organisation for Economic Co-operation and Development Paris OECD (2009): Coping with the Crisis at Local Level: Policy Lessons from the OECD Programme on Local Economic and Employment Development (LEED), internal working document, CFE, OECD. OSF MtM-KAI Consulting A kövesút végén. Budapest. Szabó Julianna (2003): Települési stratégiák a budapesti agglomerációban. Tér és Társadalom o. Szabó Sz. (2011): Eltőnı aprófalvak, eltőnı életformák, eltőnı emberek? In: Vidéki Térségek Magyarországon (Szerk.: Szabó Sz.). Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanulmányok 5. Trefort Kiadó. Budapest o. TASZ A roma lakosság hozzáférése az uniós fejlesztési forrásokhoz Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Budapest. Utasi Ágnes (szerk.) (2012): Közösségi és közéleti aktivitás Vizsgálat három ország hét magyar kistelepülésén. Politikatudományi Tanulmányok o. VÁTI (2010): Helyi gazdaságfejlesztés. )Ötletadó megoldások, jó gyakorlatok. Területfejlesztési füzetek 2. VÁTI. Budapest. 196 o. 10

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva fejlesztési irány foglalkoztathatóság javítása, foglalkoztatás bıvítése projekt rövid címe SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ munkaerı-piaci

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi

A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi 2. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A tradicionális regionális politika jellemzıi 1. 1. Mennyiségi növekedés, minták átültetése

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS a Pannon Fejlesztési Alapítvány 2005 évi tevékenységérıl TARTALOM: 1. Bevezetés 2. Fenntartható gazdálkodás 3. Közhasznú tevékenység Az alapítvány éves pénzügyi beszámolójának, mérlegének

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

Az Indigo Network. Pénzügyi fejlesztı programok mélyszegénységben élık körében. http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation

Az Indigo Network. Pénzügyi fejlesztı programok mélyszegénységben élık körében. http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation Az Indigo Network http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation Az Asset Building elvének nemzetközi népszerősítése A mikrohitelezés Grameen modellje A modell adaptációs problémái: Az adott

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan 1. A. Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezık: fogyasztói preferenciák, nominál és reáljövedelem, szükségletek, piaci árak. Fogyasztási kereslet

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

KISTELEPÜLÉSEK ÖNFENNTARTÓ, HATÉKONY ÉS ÉRTÉKTEREMTİ KÖZFOGLALKOZTATÁSA

KISTELEPÜLÉSEK ÖNFENNTARTÓ, HATÉKONY ÉS ÉRTÉKTEREMTİ KÖZFOGLALKOZTATÁSA KISTELEPÜLÉSEK ÖNFENNTARTÓ, HATÉKONY ÉS ÉRTÉKTEREMTİ KÖZFOGLALKOZTATÁSA ADITUS Tanácsadó Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 2011. november 21. 1/362 oldal Tartalomjegyzék 1 Elızmények...8 1.1 A kutatás

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Projekttervezés alapjai

Projekttervezés alapjai Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai

Részletesebben

ziesedése az informáci

ziesedése az informáci NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE 1. A szervezet alapadatai, bemutatkozása Tejes név: Munkanélkülieket Segítı Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége Rövid név: MSKSZMSZ Székhely: 4025. Debrecen,

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat)

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Frey Mária Aktív munkaerı-piaci politikák komplex értékelése a 2004-2009. közötti idıszakban Szintetizáló tanulmány (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Készült a Foglalkoztatási és Szociális

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények dr. Márkus Csaba Igazgató, Deloitte Zrt. Szeged, 2009. október 20. Tartalomjegyzék 2 Footer A támogatások megváltozott szerepe

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Irányelvek a kiemelt célcsoportok (hátrányos helyzető munkavállalók) számára biztosítható támogatásokra A Dél-dunántúli régió a hátrányos helyzető munkavállalók

Részletesebben

rségi Foglalkoztatási trehozása

rségi Foglalkoztatási trehozása Ajka TérsT rségi Foglalkoztatási Partnerség g létrehozl trehozása és mőködtetése Kedvezményezett: Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulás Székhely: 8400 Ajka, Szabadság tér 12. Támogatás összege: 20

Részletesebben

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22.

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. Bank rendszer és fenntarthatóság Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. A bankok jelentısége Fejlesztéseink, fogyasztásunk erıforrás használat, környezetterhelés, területhasználat;

Részletesebben

Mellékletek jegyzéke

Mellékletek jegyzéke Mellékletek jegyzéke 1. számú melléklet: Az expanzív (kiadáscsökkentésen alapuló) fiskális kiigazítás növekedései hatásai 3 2. számú melléklet: A vállalati szektor néhány jellemzıje 7 3. számú melléklet:

Részletesebben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Dr. Tétényi Tamás a közgazdaságtudomány kandidátusa. A stratégiai és i Fıosztály vezetıje, Nemzeti

Részletesebben

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Helyi Leader Közösség bemutatkozása (2007. október 18.) Elıadó: Horváth Krisztián Keszthely és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás programfelelıs Megalakult a Zalai

Részletesebben

ÜZLETI TANÁCSADÓK ÉS MUNKAERİ-PIACI SZOLGÁLAT

ÜZLETI TANÁCSADÓK ÉS MUNKAERİ-PIACI SZOLGÁLAT ÜZLETI TANÁCSADÓK ÉS MUNKAERİ-PIACI SZOLGÁLAT EGYÜTTMŐKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA ÜZLETI ÉS NON-PROFIT TANÁCSADÓK EGYÜTTMŐKÖDÉSE FOGYATÉKOS EMBEREK MUNKAERİ-PIACI INTEGRÁCIÓJA ELİSEGÍTÉSE ÉRDEKÉBEN Vezetıi

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Klaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHAC- Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében

Klaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHAC- Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Klaszterek és támogatásuk, hatásvizsgálat a NOHAC- Észak-Magyarországi Autóipari Klaszter esetében Készítette: Bodnár Emese

Részletesebben

Az integráció, az együttnevelés. Sió László

Az integráció, az együttnevelés. Sió László Az integráció, az együttnevelés lehetıségei Sió László Válaszra váró kérdések Elfogadjuk-e az integráció szükségességét? Kizárólagos eszköznek tekintjük-e az integrációt? Milyen integrációról beszélünk?

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

A szokásos piaci árelv megfelelı alkalmazása

A szokásos piaci árelv megfelelı alkalmazása A szokásos piaci árelv megfelelı alkalmazása Az összehasonlíthatóság problémája FOTIADI ÁGNES osztályvezetı NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatósága Szokásos Piaci Ár-megállapítási Önálló Osztály 2012. Október

Részletesebben

Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul. 2007 augusztus

Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul. 2007 augusztus Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul 2007 augusztus A modul szerkezete Munkaszervezeti, Szervezetközi viszonyok Munkaerő, foglalkoztatás Alkalmaztatás, önfoglalkoztatás, munkavégzés Szervezeti

Részletesebben

Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl

Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl László Csaba KDRFÜ Nonprofit Kft. KSZ Operatív igazgató Székesfehérvár 2009. 05. 14. Közép-Dunántúli Régió operatív programja

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése tárgyú projekt bemutatása

Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése tárgyú projekt bemutatása E L İ T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2011. február 24. ülésére Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban Szedmákné Lukács Zsófia Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Siófok, 2007. november

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése. Gombás József

Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése. Gombás József Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése Gombás József Témák Partnerség A foglalkoztatási partnerségek szervezeti keretei, mőködési elvek Szervezeti struktúra Partnerek a kistérségi, megyei,

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INNOVÁCIÓS STRATÉGIAI PROGRAMJA A Konzorcium megbízásából készítette: MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Laser Consult Mőszaki-Tudományos és Gazdasági Tanácsadó Kft. 2003 Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Regionális politika 2. gyakorlat

Regionális politika 2. gyakorlat 1 Regionális politika 2. gyakorlat Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT ÚMVP 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS KONSZENZUS BUDAPEST Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS Készült a TÁMOP 1.3.1 kiemelt projekt 1.3.2 Az Állami Foglalkoztatási

Részletesebben

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK A Közép-Magyarországi Operatív Program környezetvédelmi intézkedései Orosz György Budapest, 2008.november 18. 2007-2008 PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK 1 2007-2008 Pályázati statisztika Természetvédelem Környezetvédelem

Részletesebben

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között 2009 Aug Hegyesi Béla, VÁTI Kht SEE-CE-IVC információs pont hegyesi@vati.hu 06 30 475 85 73 1 Tartalom Határmenti

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Munkahelyi lelki. keretében. Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness.

Munkahelyi lelki. keretében. Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness. Munkahelyi lelki egészségfejlesztés a C(S)R keretében Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness.org A KUTATÁS CEU Business School,

Részletesebben

Már István. Keszthely, 2007. december 11.

Már István. Keszthely, 2007. december 11. HELYI KÖZÖSSÉGEK területközi és nemzetközi együttmőködési lehetıségei Már István Referensi Hálózat vezetıje Magyarországi LEADER Központ Keszthely, 2007. december 11. Bevezetés EU áttekintés A LEADER hét

Részletesebben

Igazgyöngy Alapítvány. Berettyóújfalu -Told

Igazgyöngy Alapítvány. Berettyóújfalu -Told Igazgyöngy Alapítvány Berettyóújfalu -Told (http://igazgyongy-alapitvany.hu/) Az országban közel 1 millió ember él a szegénységi határ alatt. A Dél- Baranyában, valamint az ország északi és keleti területeinek

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS 2. sz. napirendi pont Tájékoztató a munkaerı-piaci programokról Elıadó: dr. Brebán Valéria fıigazgató PÉCS 2010 EURÓPA KULTURÁLIS FİVÁROSA

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények A balatoni TDM modell - kutatási eredmények Szakály Szabolcs Heller Farkas Fıiskola MATUR 2007 január A Települési szintő TDM szerv A települési TDM szerv tagjai Az adott település vállalkozói, önkormányzata,

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17.

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. HR módszerek m alkalmazása a Rába JármJ rmőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. A Rába R csoport Alapítva 1896 Fı adatok (IFRS) 2008 (auditált) 2009 FC Rába Futómő Kft. Rába RábaJármőipari Holding Nyrt.*

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató PÁLYÁZÓK ÉS ÉRTÉKELİK RÉSZÉRE

KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató PÁLYÁZÓK ÉS ÉRTÉKELİK RÉSZÉRE KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató Itt található a neten (a link csak egy sorba írva lesz mûködõképes!): http://www.energiakozpont.hu/palyazat/palyazath/palyazath_body/kiop2004/kiop2004_body/kiop2004_eselyegy.htm

Részletesebben

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai a Szegény-és cigánytelepek, városi szegregátumok területi elhelyezkedésének és infrastrukturális állapotának elemzése különbözı (közoktatási,

Részletesebben

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008.

FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. HUMÁN N ERİFORR FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. Elıadó: Kiss Erika Budapest, 2008. május 22. 1/15 A HR ÉS AZ ÜZLETI ELVÁRÁSOK A tökéletes vállalati együttmőködés megvalósítása = VERSENYKÉPESSÉG

Részletesebben

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Dr. Fodor Tamás Sopron Megyei Jogú Város polgármestere 2008. november 17. Sopron Sopron madártávlatból A hőség és a szabadság városa

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

Közép-dunántúli Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2010. december 20.

Közép-dunántúli Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2010. december 20. Közép-dunántúli Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2010. december 20. I. Prioritás bemutatása - 1. prioritás: Gazdaságfejlesztés 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 500 karakter) A

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009

SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA. I. Helyzetelemzés. Mátészalka 2009 SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA I. Helyzetelemzés Mátészalka 2009 Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás mint leghátrányosabb kistérség - Közoktatási

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben