inforegio Kohéziós politika 2007-től
|
|
- Lilla Somogyiné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Ténylap hu 2004 Európai Unió Regionális politika inforegio Az Európai Bizottság jogszabályi javaslatai a kohéziós politika reformjára vonatkozóan (2007 és 2013 közötti időszak) július 14-én az Európai Bizottság elfogadta a kohéziós politika reformjával kapcsolatos jogszabályi javaslatokat. Összesen 336,1 milliárd euró támogatással, amely mintegy egyharmada a közösségi költségvetésnek, a reform azt tervezi, hogy a strukturális fellépésekre az alábbiak lesznek jellemzők: jobban megcélozzák az EU stratégiai irányait (a lisszaboni és göteborgi kötelezettségvállalások a versenyképes és fenntartható tudásalapú gazdaság terén, európai foglalkoztatási stratégia), jobban koncentrálnak a kevésbé kedvező helyzetben lévő régiókra, és fejlődésre számítanak az egész Unióban, decentralizáltabbak, valamint egyszerűbb, átláthatóbb és hatékonyabb megvalósításúak lesznek. A javaslatok az alábbiakat tartalmazzák: a 2007 és 2013 közötti strukturális fellépések három finanszírozási forrásának közös rendelkezéseit megállapító általános rendelet, külön rendeletek a következők számára: Európai Regionális Fejlesztési Alap (), Európai Szociális Alap (), Kohéziós Alap, és egy teljesen új rendelettervezet, amely lehetővé teszi a határokon átnyúló együttműködési struktúrák létrehozását. E ténylap célja, hogy segítsen a regionális fejlesztés szereplőinek, hogy meghatározzák e javaslatok kulcselemeit az új jogszabályi keret elfogadásához vezető vita keretében. A javasolt reform nagy léptékű, mert célja, hogy átrajzolja a kibővített Unió európai szolidaritási tájképét a gazdasági globalizáció és a tudásalapú gazdaság fellendülésének összefüggésében. A kohéziós politika stratégiáját és erőforrásait a strukturális fellépések három új elsőbbségi célkitűzése köré szervezik (ezek röviden: konvergencia, versenyképesség és foglalkoztatottság, együttműködés). Fontos újításokat és egyszerűsítéseket javasoltak, köztük a következőket: Évente stratégiai párbeszéd megnyitása a tagállamokkal a Tanácson és az Európai Parlamenten, a Gazdasági és Szociális Bizottságon és a Régiók Bizottságán belül az európai prioritások betartásának biztosítása érdekében az időszak teljes ideje alatt, A természeti hátránnyal küzdő térségek teljes felismerése és fokozott finanszírozása, illetve fokozott figyelem a városi dimenzió iránt, A felelősségek nagyobb átruházása a tagállamokra és a régiókra, ideértve az ellenőrzést is, a pénzügyi fegyelem fenntartásával, A kohéziós pénzügyi eszközök számának csökkentése (hat helyett három), A jelenlegi URBAN és EQUAL közösségi kezdeményezések tevékenységi területének és az újító fellépések integrálása a tagállamokban és a régiókban működő programok prioritásaiban, A működő programok egyetlen forrásból való finanszírozása ( vagy ) az infrastrukturális programok kivételével, ahol az és a Kohéziós Alap együtt avatkozik be, A Kohéziós Alap esetében többéves programozás és a strukturális alapokéval azonos szabályok, Végül, de nem utolsósorban az Unió minden területének és állampolgárának részesülése az új kohéziós politikából, amely a hátrányos helyzetűek köré összpontosul, de a konkrét helyzetekhez igazodik. Az összefüggés: nagyszabású és hosszan tartó vita Ahelyett, hogy csupán a Bizottságtól származnának, ezek a javaslatok egy már három éve folyó vita során alakultak ki, és ezek vezettek a gazdasági és szociális kohézióról szóló, február 18-án elfogadott harmadik jelentéshez, illetve 2004 májusában a kohézióról szóló harmadik fórumhoz. Emellett rendszeres megbeszélések folynak a Tanácsban az Európai Parlament új
2 2 Regionális Politikai Bizottsága (REGI) mellett működő Strukturális Alapok Munkacsoporton belül első féléve során a luxemburgi elnökségű Európai Tanács felhívást kap, hogy hozzon határozatot a 2007 és 2013 közötti időszak pénzügyi kilátásairól és a Bizottság által 2004 februárjában benyújtott javaslatról; a Parlament és a Tanács így új rendeletben állapodhat majd meg. A következő három hónapban a Tanács elfogadja a Közösség kohéziót érintő stratégiai irányait. Ennek alapján a Bizottság, a tagállamok és a régiók nemzeti stratégiai referenciakeretet hoznak létre, és 2006 során elkészülhet az operatív programok új generációja. A tét a fellépések 2007 elején történő indítása. Általános rendelet tervezete A javaslatok alfája és ómegája az a rendelet, amely általános rendelkezéseket állapít meg a két strukturális alap ( és ) és a Kohéziós Alap számára a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozóan. Az alábbiakban olvasható a rendelet fő elemeinek összefoglalása. Célkitűzések, támogathatóság, erőforrások A strukturális alapok jelenlegi három prioritási célkitűzését (1. célkitűzés: a fejlődésben elmaradt régiók, 2. célkitűzés: a gazdasági és szociális átalakulás alatt álló régiók, 3. célkitűzés: képzési rendszerek és a foglalkoztatottság előmozdítása) ben a következő három váltja fel: Konvergencia célkitűzés (,, Kohéziós Alap). A jelenlegi 1. célkitűzéshez közeli ezen célkitűzés célja a kevésbé fejlett régiók gazdasági konvergenciájának felgyorsítása: a Innovatív vállalkozás az ausztriai Stájerországban: az az ipari kutatást is támogatja növekedés és a foglalkoztatottság feltételeinek javítása a fizikai és emberi erőforrásokba történő befektetésnek köszönhetően, innováció és a tudásalapú társadalom, a gazdasági és szociális változásokhoz való alkalmazkodóképesség, környezetvédelem, közigazgatási hatékonyság. A konvergencia célkitűzése különösen az új tagállamokban játszik elengedhetetlen szerepet, amelyek az Uniót soha nem látott fejlettségbeli eltérésekkel állítják szembe. Támogathatóság: A konvergencia célkitűzésének középpontjában azok régiók állnak, amelyekben a bruttó hazai termék (GDP/fő) a rendelet elfogadása előtti három év rendelkezésre álló adatai alapján számítva nem éri el a kibővült Unió 75%-os átlagát; ez a helyzet főleg az új tagállamok többségében áll fenn. A korábbi programok vívmányainak megszilárdítása érdekében átmeneti és különleges, 2013-ig fokozatosan csökkenő támogatásról gondoskodnak az olyan régiók számára, amelyek a bővítés statisztikai hatásai miatt a 75%- os mutató fölé kerülnek. Akár e célkitűzés alá tartoznak, akár nem, a legkülső régiók és térségek (LRT: Azori-szigetek, Madeira, Kanári-szigetek és Franciaország tengerentúli megyéi) meghatározott finanszírozásban részesülnek a belső piacba való integrálásuk és különleges kényszerítő körülményeik figyelembevétele érdekében. A konvergencia célkitűzése a korábbiakhoz hasonlóan kiterjed a Kohéziós Alap olyan tagállamokban megvalósuló beavatkozásaira, amelyek bruttó nemzeti jövedelme (GNI) nem éri el az EU átlagának 90%-át, és amely beavatkozások célja, hogy segítsenek ezen államoknak eleget tenni az Unió gazdasági és monetáris követelményeinek. Az e különböző feltételeknek megfelelő régiók és tagállamok jegyzékét a Bizottság a rendelet hatálybalépésekor teszi közzé. Erőforrások: A konvergencia célkitűzésének 264 milliárd euró összegű erőforrásait, amely a jelenlegi 75% helyett az Alap támogatásának 78,54%-a, az alábbiak szerint osztják fel: 67,34% olyan régióknak, amelyek GDP/fő mutatója az átlag 75%-a alatt van, 8,38% a statisztikai hatás által érintett régióknak, 23,86% a Kohéziós Alap kedvezményezett országainak, 0,42% a legkülső régióknak és térségeknek. Versenyképesség és Foglalkoztatottság célkitűzés (, ). Az Unió többi részében kettős megközelítést javasolnak. Ez egyrészről a régiók versenyképességének és vonzerejének megerősítését jelenti a regionális fejlesztési programokon keresztül (), számítva a gazdasági és társadalmi változásokra, és támogatva az innovációt, a tudásalapú társadalmat, a vállalkozó szellemet, a környezetvédelmet és a kockázatmegelőzést. Másrészről az által megfelelő mértékben finanszírozott nemzeti vagy területi szintű programokon keresztül elsőbbséget biztosítanak a munkavállalók és a vállalatok alkalmazkodóképességének és a társadalmi beilleszkedés felé irányuló munkaerőpiacok fejlesztésének. A versenyképesség kulcsszerepet játszik az
3 3 olyan régiók kárára megjelenő számos kiegyensúlyozatlanság elkerülésében, amelyek elegendő közcélú támogatás hiányában kénytelenek lennének elviselni a kedvezőtlen szociális és gazdasági tényezők következményeit. Támogathatóság: A konvergencia célkitűzése által nem érintett minden térség részesülhet a versenyképességi célkitűzés támogatásaiból. A tagállamok feladata, hogy benyújtsák azon régiók jegyzékét, amelyek esetében valamely programot az általi társfinanszírozásra javasolnak; így megszűnik a jelenlegi 2. célkitűzés előző közösségi térségi besorolása is. A jelenlegi 1. célkitűzés azon régiói, amelyek a gazdasági fejlődésük miatt 2007-ben nem esnek a konvergencia célkitűzése alá, a versenyképességi célkitűzés keretében 2013-ig fokozatosan csökkenő mértékű, különleges és átmeneti ( phasing-in ) támogatást kapnak felzárkózásuk megszilárdítása érdekében. Ez utóbbi régiók jegyzékét a Bizottság a rendelet hatálybalépésekor teszi közzé. Erőforrások: A Versenyképesség célkitűzés 57,9 milliárd euró (a teljes összeg 17,22%-a) fölött rendelkezik, az alábbiak szerint felosztva: 83,44% a jelenlegi 1. célkitűzésből ki nem emelkedő régiók számára, 16,56% a phasing-in régiók számára. Az és az megoszlása 50-50%-os a jelenlegi 1. célkitűzésből ki nem emelkedő régiók esetében; a phasingin régiókban az mértéke elérheti az 50%-ot. Európai területi együttműködés célkitűzés (). Az Interreg közösségi kezdeményezés tapasztalatai által ihletett célkitűzés célja, hogy fokozza az együttműködést három szinten: határokon átnyúló együttes programok; transznacionális térségek; együttműködési hálózat és tapasztalatcsere az Unió egészében. Így az együttműködési célkitűzés előnyben részesíti az európai terület kiegyensúlyozott, összehangolt és tartós fejlődését. Megjegyzendő, hogy az együttműködési célkitűzésen kívül a konvergencia és a versenyképesség célkitűzése alá is tartoznak kifejezetten régióközi együttműködési cselekvések egy meghatározott program részt vevő hatóságai és legalább egy másik tagállam hatóságai között. Támogathatóság: A határokon átnyúló együttműködés a belső vagy meghatározott külső szárazföldi határok, valamint a tengeri határok mentén elhelyezkedő meghatározott régiókra terjed ki. Emellett hozzájárul a jövőbeni Európai Szomszédsági és Partnerkapcsolati Pénzügyi Eszköz és az Előcsatlakozási Pénzügyi Eszköz határokon átnyúló részeihez. Ezek feladata, hogy felváltsák a jelenlegi PHARE-, TACIS-, MEDA-, CARDS-, ISPA- és SAPARD-programokat. A Bizottság a rendelet hatálybelépésekor elfogadja a támogatható határ menti régiók és a transznacionális együttműködési térségek jegyzékét. Az Unió egész területe jogosult az európai együttműködési és cserehálózatok finanszírozására. Erőforrások: A területi együttműködés rendelkezésére álló, 13,2 milliárd euróban (a teljes összeg 3,94%-ában) rögzített forrást az alábbiak szerint osztják fel: összesen 47,73% a határokon átnyúló együttműködésre, amelyből 35,61% az EU területén belüli határokon átnyúló együttműködési fellépésekre, és 12,12% a Szomszédsági és Partnerkapcsolati Pénzügyi Eszköz és az Előcsatlakozási Pénzügyi Eszköz határokon átnyúló ágára, mivel ez utóbbiak részvételének legalább egyenértékűnek kell lennie, 47,73% a transznacionális együttműködés térségei részére, 4,54% az európai együttműködési és cserehálózatok számára. A kohéziós politika 2007 és 2013 között: megoszlás célkitűzésenként milliárd euróban Összesen: 336,1 milliárd euró Határokon átnyúló együttműködés: 4,7 Phasing-in a korábban a 2000 és 2006 közötti 1. célkitűzés régiói számára: 9,58 A konvergencián kívüli régiók: 48,31 Speciális program a legkülső régiók és térségek számára: 1,1 Külső határok: 1,6 Transznacionális együttműködés: 6,3 Hálózatok: 0,6 Az átlagos GDP 75%-a alatti régiók: 177,8 Kohéziós Alap: 62,99 A statisztikai hatás által érintett régiók: 22,14 Konvergencia Regionális versenyképesség és foglalkoztatás Európai területi együttműködés
4 4 Területi sajátosságok A programozás során különösen figyelembe veszik az alábbi térségek különleges jellemzőit: Városok, különösen a közepes méretű városok, amelyeknek a regionális fejlesztésben játszott szerepe fokozódik a városi újjáélesztés támogatása révén, kihasználva az URBAN közösségi kezdeményezés tapasztalatait, és amelyek esetében tovább lehet ruházni a közvetlen felelősségeket. Vidéki és a halászattól függő területek, amelyek jelenleg a strukturális alapok által finanszírozott diverzifikációs fellépések alá tartoznak kiegészítő és az új Vidékfejlesztési Célú Európai Mezőgazdasági Alappal és az Európai Halászati Alappal összehangolt jelleggel. Ez utóbbiak valójában az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Orientációs Részlegét és Garanciarészlegének a vidékfejlesztéshez nyújtott meghatározott hozzájárulásait és a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközt (HOPE) váltják fel, de nem részei a strukturális alapoknak. A legkülső régiók és térségek, a természeti hátránnyal küzdő (hegyi, szigeti) és ritka vagy nagyon ritka népsűrűségű térségek, és azok a területek, amelyek április 30. előtt a Közösség külső határterületei voltak. Közösségi részvétel és növekmények A 2007 és 2013 közötti kohéziós politika 336,1 milliárd eurós erőforrásai a közösségi költségvetésnek mintegy harmadát, az EU GNI-jének pedig 0,41%-át teszik ki (a 0,46%-os vidékfejlesztéssel együtt). Az operatív programok minden egyes prioritási tengelye esetében az alapok az alábbi felső határok szerint vesznek részt a közkiadásokban (amelyek azok legalább 20%-át teszik ki): 85% a Kohéziós Alap számára, 75% az vagy számára a konvergencia célkitűzésébe és kivételesen legfeljebb 80% a Kohéziós Alap kedvezményezett országai számára, 50% az vagy számára a versenyképességről szóló célkitűzésben, 75% az számára az együttműködési célkitűzésben, 50% az további új előirányzata számára a legkülső régiók és térségek esetében (a többletköltségek ellentételezése), A kohéziós politika 2007 és 2013 között (336,1 milliárd euró) Programok és pénzügyi eszközök Támogathatóság Prioritások Előirányzatok Konvergencia célkitűzés a legkülső régiók és térségek speciális programjait is ideértve 78,5% (264 milliárd euró) Regionális és nemzeti programok Az EU 25 átlagának 75%-a alatti GDP/fő mutatójú régiók Statisztikai hatás: az EU 15 átlagának 75%-a alatti és az EU 25 átlagának 75%-a feletti GDP/fő mutatójú régiók innováció környezetvédelem/ kockázatmegelőzés elérhetőség infrastruktúrák emberi erőforrások közigazgatási kapacitás 67,34% = 177,8 Mrd euró 8,38% = 22,14 Mrd euró Kohéziós Alap Az európai átlag 90%-a alatti GNI/fő mutatójú tagállamok közlekedés (transzeurópai hálózatok) tartós szállítás környezetvédelem megújuló energiaforrások 23,86% = 62,99 Mrd euró Regionális versenyképesség és foglalkoztatottság célkitűzés 17,2% (57,9 milliárd euró) Regionális programok () és nemzeti programok () A tagállamok nyújtják be a régiók listáját (NUTS 1 vagy NUTS 2) Európai területi együttműködés célkitűzés Phasing-in : a 2000 és 2006 között az 1. célkitűzés alá tartozó, de a konvergencia célkitűzése alá nem tartozó régiók innováció környezetvédelem/ kockázatmegelőzés elérhetőség európai foglalkoztatási stratégia 83,44% = 48,31 Mrd euró 16,56% = 9,58 Mrd euró 3,94% (13,2 milliárd euró) Határokon átnyúló és transznacionális hálózatok és programok () innováció Határ menti régiók és nagy környezetvédelem/ transznacionális együttműködési kockázatmegelőzés régiók elérhetőség kultúra, oktatás 35,61%: határokon átnyúló együttműködés 12,12%: Vidékfejlesztési Célú Európai Mezőgazdasági Alap 47,73%: transznacionális együttműködés 4,54%: hálózatok
5 5 85% a legkülső régiókban és térségekben, valamint a legkülső görög szigeteken működő programok számára. Emellett az alábbi növekményeket vették tervbe az hozzájárulás esetébens: 10% a konvergencia és versenyképesség célkitűzéseinek keretén belüli régióközi együttműködési fellépések számára, 5% a versenyképességi célkitűzés keretén belül a legkülső régiók és térségek, a természeti hátránnyal küzdő (hegyi, szigeti) és ritka vagy nagyon ritka népsűrűségű térségek számára különös tekintettel a sarkvidéki területekre, amelyekre már nem vonatkozik a konvergencia célkitűzése, és azon területek számára, amelyek április 30. előtt a Közösség külső határterületei voltak. E térségek növekményei összevonhatók, de a közösségi részvétel aránya nem haladhatja meg a 60%-ot. A strukturális alapok előirányzata 7%-os előlegének alkalmazása még hátravan. A javasolt rendelet mindenekelőtt a Kohéziós Alap támogatásai és az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Beruházási Alap (EBA) kölcsönei közötti jobb összehangolás feltételeit határozza meg, különösen a bonyolult pénzügyi szervezés és az állami-privát partnerkapcsolatok esetében. Minőségi és teljesítmény-tartalékalap, illetve rendkívüli nemzeti tartalékalap A teljesítmény-tartalékalap a továbbiakban: Minőségi és teljesítmény-tartalékalap az és az számára a Konvergencia és a Regionális versenyképesség és foglalkoztatottság programjain belül elkülönített források 3%-át teszi ki. Célja, hogy jutalmazza az elért haladást az alábbi új kritériumok függvényében: A konvergencia célkitűzése esetében a 2004 és 2010 közötti adatok alapján a GDP/fő mutató és a foglalkoztatottság arányának növekedése, A versenyképesség célkitűzése esetében az előirányzatai 50%-ának innovációs célokra történő felhasználása 2007 és 2010 között, valamint a foglalkoztatottság arányának növekedése a 2004 és 2010 közötti adatok alapján. Az új rendkívüli nemzeti tartalékalap, amelyet a tagállamok halmoznak fel a konvergencia-támogatás 1%-ának és a versenyképességi támogatás 3%-ának erejéig, tartalékot biztosít a gazdasági és szociális átalakulás vagy a kereskedelmi nyitás miatti, előre nem látható ágazati vagy helyi válságok esetére. A Kohéziós Alap részt vesz a görögországi Patrasz Athén Thesszaloniki autópálya finanszírozásában
6 6 A tevékenységek folyamatossága A gyakran kifejtett aggodalmakra reagálva a javasolt rendelet előírja, hogy az Alap támogatása visszafizetendő, ha hét éven belül fontos módosítások történnek valamely vállalatnál vagy állami szövetkezetnél, vagy a termelőtevékenység leállásához vezetnek, például áttelepülés miatt. A visszafizetési eljárást teljesítő vagy az alá vont vállalat többé nem részesülhet az Alap támogatásából. Stratégia, decentralizáció, egyszerűsítés A reformjavaslat megtartja a strukturális fellépések alapelveit: az időtartammal és a kellő koncentrációval kapcsolatban közösségi garanciát kínáló többéves programozás; az érintett, különböző szintű szereplők nagyarányú és hatékony partnerkapcsolata; a közösségi és nemzeti támogatások kiegészítő jellegére alapuló társfinanszírozás; a teljesítmény és a minőség értékelése a folyamat különböző szakaszaiban. Ennek ellenére számos jelentős újítást vezet be, amelyek célja a kohéziós politika hatékonyságának javítása. Íme a legfontosabbak összefoglalása: Stratégia: A programozás megközelítése még inkább stratégiai jellegű lesz, és a közösségi kohéziós stratégiai irányokra, a Bizottság prioritásaira és a nemzeti stratégiai referenciakeretekre összpontosít. Ezek a referencia-dokumentumok felváltják a jelenlegi közösségi támogatási keretterveket (KTK), az egységes programozási dokumentumokat, valamint a programozási kiegészítéseket. Az adott tagállam stratégiájának és az abból fakadó fő tevékenységeknek a rövid bemutatásával ezek mindegyike az operatív programok kidolgozásának politikai chartáját képezi. A beavatkozások kezelése ez utóbbiak szintjén történik majd. Ennek összefüggésében az európai intézmények minden évben megvizsgálják az Unió stratégiai prioritásai tekintetében tett előrehaladást a Bizottság által a nemzeti tevékenységekről szóló és a Tanácsnak az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatás (angol Az által finanszírozott szakmai képzés rövidítés: BEPG) megvalósításáról szóló jelentéssel együtt továbbított jelentésekből összeállított jelentés alapján. Decentralizálás és egyszerűsítés: A javaslat a közösségi költségvetés kezelésével, valamint a programok helyes végrehajtására való felügyelettel megbízott szereplőkre (egyrészt a tagállamokra, a régiókra és a végrehajtó szervezetekre, másrészt a Bizottságra) ruházott különféle felelősségek kereteinek, jellegének és eloszlásának egyértelmű körülhatárolását tervezi. A decentralizálás tétjei azonosak az egyszerűsítés és a folyamatok nagyobb hatékonyságának tétjeivel. A javasolt rendelet pontosítja a igazgatási és ellenőrzési rendszerekre vonatkozó általános rendelkezéseket, az egyes programok igazgatási hatásköreinek funkcióit, a költségek engedélyezésének hatáskörét, az auditálási hatáskört és a támogatásfelügyeleti bizottság hatásköreit. A pénzügyi igazgatás kérdésében három fontos egyszerűsítő elemet vezetnek be. Az első, hogy a kifizetés és a pénzügyi igazgatás a prioritások, és már nem az intézkedések szintjén történik. A második, hogy a közösségi támogatást kizárólag a közkiadások alapján számítják ki. És végül a harmadik, hogy a kifizetésekre való jogosultság nagymértékben nemzeti, és már nem közösségi, néhány korlátozott számú terület, mint például az áfa kivételével, amely továbbra sem támogatható. Az ellenőrzés terén fokozott bizalmat kapnak a kiadások nemzeti pénzügyi ellenőrzési és tanúsítási rendszerei, ha a fő pénzügyi hozzájárulás forrásai a tagállamok, és ha a Bizottság meggyőződik a rendszerek működőképességéről, különösen egy független auditáló szervezet véleménye alapján. Az arányosság új elve lehetővé teszi a Bizottságnak, hogy korlátozza a saját ellenőrzéseit és auditálásait. A Bizottság által végrehajtott pénzügyi korrekciókat fokozatosan alkalmazzák. Ha kétség merül fel az igazgatási és ellenőrzési rendszerek helyes működésével vagy a tevékenység rendszerességével kapcsolatban, megszakítják a kifizetési határidőt, és a közbenső fizetések esetében 20%-ot visszatartanak, súlyosabb esetben pedig felfüggeszthetik a kifizetések egészét vagy egy részét. Értékelés tárgyává teszik a Közösség kohéziós stratégiai irányait, a nemzeti stratégiai referenciakereteket és az operatív programokat. Az általános rendelet pontosítja a tagállamok és a Bizottság előzetes és utólagos értékeléssel kapcsolatos felelősségeit. Az időközi értékelést nem ismétlik meg a javaslatban, de a tagállamok pontos értékelést hajtanak végre, ha a programok figyelemmel kísérése során kiderül, hogy jelentős különbség van a megvalósulás és a kezdeti célkitűzések között, illetve a programokat érintő jelentős felülvizsgálati javaslatok esetén. Javul a koncentráció a földrajzi, tematikus és pénzügyi szempontok kiegyensúlyozása érdekében. Ez a jelenlegi 2. célkitűzéstől eltérően különösen a korábbi mikrotérségek elhagyására irányuló javaslatokhoz vezet a regionális versenyképesség és foglalkoztatottság célkitűzés programjai esetében. Valójában, ha fontos az
7 7 erőforrások koncentrálása a leghátrányosabb helyzetű helyeken vagy térségekben, azt is fel kell ismerni, hogy a fellépések felhígulását elkerülve a problémák megoldása a teljes régióra kiterjedő koherens stratégia magvalósításához kötődik. Valamennyi strukturális alap (, ) tevékenységét koherensebbé teszi a programonként egy alap elve, amelyeket a többi alaphoz tartozó, de a programozott tevékenységekhez közvetlenül kötődő tevékenységek finanszírozási lehetőségei közül választanak ki 5%-os mértékben. Ez elérheti a 10%-ot is az vonatkozásában, a városi szociális újjáélesztési programok esetében. Ezzel ellentétben az és a Kohéziós Alap komolyabb befektetéseinek jobb összehangolása érdekében az utóbbi már nem finanszíroz különálló projekteket, hanem csak prioritásokat ideértve a környezetvédelem terén 25 millió, más területeken 50 millió euró összeget meghaladó nagyberuházásokat az és a Kohéziós Alap közös programjain belül. A beavatkozásokra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az -ra és az -ra, amelyek esetében az a szabály, hogy a kötelezettségvállalást követő két éven belül fel nem használt támogatás esetében megszűnik a kötelezettségvállalás ( n + 2 ). Rendelettervezetek az, az és a Kohéziós Alap vonatkozásában Az általános rendeletből fakadó pontokon kívül röviden foglalkozunk azokkal az elemekkel is, amelyek a három pénzügyi eszközről szóló rendelettervezetekből következnek. : A konvergencia célkitűzésében a (közlekedési, környezetvédelmi, energetikai, oktatási, egészségügyi) infrastruktúra megerősítése és a KKV-k támogatása mellett új hangsúlyt kap a kutatás és az innováció, valamint a kockázatmegelőzés. A versenyképesség célkitűzésében a beavatkozások három témakör köré összpontosulnak: innováció és tudásalapú gazdaság, környezetvédelem és kockázatmegelőzés, a közlekedési és az általános gazdasági szempontból fontos távközlési szolgáltatások elérhetősége a nagyvárosi központokon kívül. Az együttműködési célkitűzésben a határokon átnyúló programok különösen a vállalkozási szellemet, a környezet együttes kezelését és az infrastruktúrák megosztását hangsúlyozzák; a transznacionális programok közé tartozik a vizek védelme és kezelése, a rendszerek nagy hálózatainak elérése és együttműködése, a kockázatok megelőzése és az együttes technológiai kutatási és fejlesztési programok. Az -rendelet meghatározza a városi dimenzióra, a természeti hátrányoktól sújtott térségekre, a legtávolabbi régiókra, valamint a vidéki és halászattól függő területekre vonatkozó speciális rendelkezéseket is. Ez utóbbiakon belül az a mezőgazdaságtól és a halászattól eltérő tevékenységeket is támogat, valamint támogatja az elérhetőséget és a városok és vidéki területek közötti kapcsolat javítását is. : Megerősítik a kapcsolatot az, az európai foglalkoztatási stratégia és az Unió társadalmi beilleszkedési, oktatási és képzési, valamint esélyegyenlőségi prioritásai között, számítva a gazdasági és társadalmi szerkezetváltásból eredő változásokra, a tudásalapú gazdaság fejlődésére és a demográfia alakulására. A konvergencia célkitűzésében alapvetően az emberi erőforrások megerősítése a cél a foglalkoztatási potenciál és a munka termelékenységének növelése, a növekedés ösztönzése, a helyes kormányzás, valamint az intézmények és a közigazgatási kapacitás megerősítése érdekében. A versenyképesség célkitűzésében a fellépés a dolgozók és a vállalatok alkalmazkodóképességére, a munkaerőpiac elérésére, a leghátrányosabb helyzetűek társadalmi beilleszkedésére, a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemre, valamint a foglalkoztatás és a beilleszkedés érdekében partnerkapcsolatok és hálózatok kialakítására összpontosít. Az újító tevékenységeket teljes mértékben integrálják az programjaiba és a transznacionális együttműködés fellépéseibe. Kohéziós Alap: A rendelettervezet fenntartja a Kohéziós Alap beavatkozásainak feltételhez kötöttségét: a gazdasági konvergenciával kapcsolatos feltételek teljesítése, a közkiadások kézben tartása és stabilitási programok végrehajtása. A transzeurópai közlekedési hálózatok vonatkozásában az Alap tevékenysége különösen az európai érdekű prioritási programokra terjed ki. Az új tagállamok fontos igényeinek való megfelelés érdekében a beavatkozások nemcsak a közlekedési infrastruktúrával és környezetvédelemmel kapcsolatos nagyberuházásokra terjednek ki, hanem az egyértelműen környezetvédelmi dimenziójú területekre is, mint például az energetikai hatékonyság, a megújuló energiaforrások vagy a közlekedés intermodalitása, a városi és csoportos közlekedés stb. A határokon átnyúló európai csoportosulásokról szóló rendelettervezet Az utolsó javasolt rendelet lehetővé teszi bírói jogosultsággal rendelkező testületek, határokon átnyúló európai csoportosulások létrehozását, amelyek ellenőrzik az együttműködési célkitűzés programjainak végrehajtását a nemzeti, regionális és helyi közigazgatási szervek vagy az ilyen csoportosulásokat alkotó más állami szervezetek közötti megállapodások alapján. Így le lehet küzdeni a tagállamok, a régiók és a helyi közösségek által a határokon átnyúló, transznacionális vagy régióközi együttműködési tevékenységek végrehajtása során az eltérő nemzeti jogrendszerek és eljárások miatt tapasztalt nehézségeket. Valamennyi határokon átnyúló európai csoportosulás számára biztosítják a megfelelő státust, szervezeti egységeket és költségvetési szabályokat, és azok az egyezményben részt vevő tagok által rájuk ruházott feladatokat látják el. Ez határozza meg a határokon átnyúló európai csoportosulások tevékenységei esetében irányadó jogot (ez az egyik érintett tagállam joga). A tagállamok és más hatóságok pénzügyi felelősségét viszont nem érinti a határokon átnyúló európai csoportosulások létezése.
8 8 Kohéziós politika : a Bizottság által javasolt célok és eszközök Célkitűzések Pénzügyi eszközök Célkitűzések Pénzügyi eszközök Kohéziós Alap Kohéziós Alap Konvergencia 1. célkitűzés Kohéziós Alap EMOGA Garancia- és Orientációs Részleg HOPE 2. célkitűzés 3. célkitűzés Regionális versenyképesség és foglalkoztatás regionális szint nemzeti szint: európai foglalkoztatási stratégia Interreg URBAN Európai területi együttműködés EQUAL LEADER+ EMOGA Orientációs Részleg Vidékfejlesztés és a halászati szektor 1. célkitűzésen kívüli szerkezetátalakítása EMOGA Garanciarészleg HOPE 9 célkitűzés 6 pénzügyi eszköz 3 célkitűzés 3 pénzügyi eszköz Hivatkozások Kohéziós politika: Tanácsi rendelettervezet az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezésekről, július 14., COM(2004) 492. végleges. Európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet az Európai Regionális Fejlesztési Alapról, július 14., COM(2004) 495. végleges. Európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet az Európai Szociális Alapról, július 14., COM(2004) 493. végleges. Tanácsi rendelettervezet a Kohéziós Alap bevezetéséről, július 14., COM(2004) 494. végleges. Európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet a határokon átnyúló európai csoportosulások bevezetéséről, július 14., COM(2004) 496. végleges. A tervezetek teljes szövege és a reformfolyamattal kapcsolatos egyéb információk elérhetők a Regionális Főigazgatóság oldalán: debate/forum_en.htm. Vidékfejlesztés és halászat: Európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet a vidékfejlesztésnek a Vidékfejlesztést Célzó Európai Mezőgazdasági Alap általi támogatásáról, július 14., COM(2004) 490. végleges. Tanácsi rendelettervezet az Európai Halászati Alap bevezetéséről, július 14., COM(2004) 497. végleges. Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóság Felelős szerkesztő: Thierry Daman, EB, Regionális Politikai Főigazgatóság, 1. egység, Fax: A kiadvány szövegei nem kötelező érvényűek a Bizottság számára. A Regionális Politikai Főigazgatóság internetcíme: A kiadványok megrendelhetők: <regio-info@cec.eu.int>. - Ez a tájékoztató közlemény az Európai Unió 19 hivatalos nyelvén jelenik meg. Újrahasznosított papírra nyomtatva. KN HU-J
Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenAz EU regionális politikája
Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,
RészletesebbenAZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE
AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA
RészletesebbenStrukturális Alapok 2014-2020
Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /
RészletesebbenAz Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban
dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra
RészletesebbenAZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról AZ EURÓPAI PARLAMENT, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó
RészletesebbenEz a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a
RészletesebbenA területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében
A területi tervezés megújításának szempontjai a 2014-2020 időszakra szóló kohéziós politika tükrében Kajdi Ákos XVII. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2011. október 27., Pécs Kohéziós politika területi
RészletesebbenVI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások
VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós
Részletesebben2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK
2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek
RészletesebbenAz integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre
Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március
RészletesebbenFelkészülés a as EU-s tervezési időszakra
Felkészülés a 2014-2020-as EU-s tervezési időszakra Towards an Effective Regional Resource Allocation TERRA Nyitó konferencia Szeged, 2012. augusztus 9. Tóth Róbert, fejlesztési szakértő Tartalom A 2014-2020-as
RészletesebbenÚj EU-s és hazai regionális fejlesztési programok
Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és
Részletesebbenvárható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
Részletesebbenas uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető
2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenAz EU kohéziós politikája 2014 2020
Az EU kohéziós politikája 2014 2020 Az Európai Bizottság javaslatai Kohéziós politika Áldorfai György PhD. hallgató SZIE GTK EGYRTDI - RGVI 1. Az EU kohéziós politikájának hatásai Kohéziós politika Az
RészletesebbenHatármenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között
Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht
RészletesebbenKOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT
INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében
Részletesebbenregionális politika Mi a régió?
Európai Uniós ismeretek Regionális politika Mi a régió? Régió alatt egy sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzıket magába foglaló, s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet
RészletesebbenA DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI
A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási
RészletesebbenAz EU regionális politikája
Az EU regionális politikája 2017. 12. 07. Mit értünk régió alatt? A régió alatt egyedi sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzőket magában foglaló s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi
RészletesebbenÁltalános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról
1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,
RészletesebbenKözlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita
Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében 2014 2020) Kovács-Nagy Rita Balatonföldvár 2013. május 15. 2007-2013 időszak általános végrehajtási tapasztalatai Az operatív
RészletesebbenAz EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.
Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek
RészletesebbenMAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP
MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP 2014-2020 dr. Viski József Helyettes államtitkár Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Irányító Hatóság Európa
RészletesebbenSzlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020
Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító
RészletesebbenMilyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban
Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének
RészletesebbenEURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSE A 2007-ES PÉNZÜGYI ÉVRE. Számadatok JANUÁR
EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSE A 2007-ES PÉNZÜGYI ÉVRE Számadatok 2007. JANUÁR 1. BEVEZETÉS A 2007. évi költségvetés az első, amely a 2013-ig tartó időszakra szóló új többéves
RészletesebbenFinanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források
Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források Energiahatékonyság finanszírozása műhelyfoglalkozás I. Miskolc, 2019. április 16. Tisza Orsolya vezető projektmenedzser BEVEZETÉS Uniós finanszírozás
RészletesebbenÖsszefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot
RészletesebbenMAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT VÉLEMÉNYTERVEZETE
EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««2009 Közlekedési és Idegenforgami Bizottság IDEIGLENES 2004/0167(COD) 24.2.2005 A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZETE a Regionális Fejlesztési Bizottság
RészletesebbenA KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes
A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes egyetemi tanársegéd varga.agi14@gmail.com Vidékföldrajz és vidékfejlesztés III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés
RészletesebbenKÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS
KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS HORVÁTH CSILLA OSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG STRATÉGIAI TERVEZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenA Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása
A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály
RészletesebbenTransznacionális programok
Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális
RészletesebbenA strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon
A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája A településfejlesztés közösségi irányai: a Lipcsei Karta
Az Európai Unió kohéziós politikája A településfejlesztés közösségi irányai: a Lipcsei Karta Szaló Péter A fejlesztéspolitika alapjai az Európai Unióban A Római Szerződés 158. cikkelye szerint: gazdasági
RészletesebbenDr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi
Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 2015/0009(COD) 6.3.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági
RészletesebbenProposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 12.3.2013 COM(2013) 146 final 2011/0276 (COD) Proposal for a A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai
Részletesebbenintegrált területi beruházás tervezéséhez
HÁTTÉRANYAG integrált területi beruházás tervezéséhez Az alábbi ismertető segítséget kíván nyújtani az új kohéziós politika egyik innovatív eszközének, az integrált területi beruházásnak (ITB) (angolul
RészletesebbenIpari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 2011/0276(COD) 2.4.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről a Regionális Fejlesztési Bizottság részére
RészletesebbenINTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra
INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet
RészletesebbenRegulation (EC) No. 1080/2006
Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs
RészletesebbenMTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása
MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan
RészletesebbenJOGALAP CÉLKITŰZÉSEK EREDMÉNYEK
AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP Az Európai Szociális Alapot (ESZA) a Római Szerződés hozta létre azzal a céllal, hogy javítsa a közös piacon a munkavállalói mobilitás és a foglalkoztatás lehetőségeit. Feladatait
Részletesebbenv e r s e n y k é p e s s é g
anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése
RészletesebbenA Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök
A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. alapcélja koordinációs
RészletesebbenAz EU gazdasági és politikai unió
Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát
RészletesebbenA8-0380/3. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása
6.12.2017 A8-0380/3 Módosítás 3 Czesław Adam Siekierski a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében Jelentés A8-0380/2017 Albert Deß A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén érvényben lévő
RészletesebbenAz Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási
Részletesebben3. SZÁMÚ KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.30. COM(2017) 288 final 3. SZÁMÚ KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2017. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (IFK) költségvetési
RészletesebbenA évi uniós költségvetési tervezet a pénzügyi korlátok ellenére is támogatja Európa gazdasági növekedését
EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Brüsszel, 2014. június 11. A 2015. évi uniós költségvetési tervezet a pénzügyi korlátok ellenére is támogatja Európa gazdasági növekedését A múlt örökségének és a válság
RészletesebbenMagyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16.
Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország részvétele a határon átnyúló együttműködési programokban Magyarország 1995 és 2003 között a PHARE
RészletesebbenAZ EU KOHÉZIÓS POLITIKÁJA
AZ EU KOHÉZIÓS POLITIKÁJA 2015.10.14. Tartalom Regionális politika története (fejlődése, eszközei) EU2020 stratégia és a kohéziós politika 2014 2020 Jellemző területi különbségek az EU-ban A regionális
Részletesebben02-eustruk.qxd 2006. 08. 04. 11:05 Page 1 I. A TÁRSADALMI VIZSGÁLAT
02-eustruk.qxd 2006. 08. 04. 11:05 Page 1 I. A TÁRSADALMI VIZSGÁLAT 02-eustruk.qxd 2006. 08. 04. 11:05 Page 2 02-eustruk.qxd 2006. 08. 04. 11:05 Page 325 Az Európai Unió Tanácsa A Tanács 1999. június 21-i
RészletesebbenA Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020. Topa Zoltán SZIE GTK RGVI
A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere 2000-2020 Topa Zoltán SZIE GTK RGVI Az előadás főbb pontjai - A kohéziós politika céljai - A kohéziós politika eszközei - A strukturális alapok
RészletesebbenKörnyezetvédelmi Főigazgatóság
Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem
RészletesebbenA HORIZONT 2020 dióhéjban
Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenA REGIONÁLIS POLITIKA FŐBB IRÁNYVONALAI NAPJAINKBAN ÁLDORFIANÉ CZABADAI LILLA
A REGIONÁLIS POLITIKA FŐBB IRÁNYVONALAI NAPJAINKBAN ÁLDORFIANÉ CZABADAI LILLA TANÁRSEGÉD ALDORFAINE.CZABADAI.LILLA@GTK.SZIE.HU A REGIONÁLIS POLITIKÁRÓL Más néven gazdasági, társadalmi és területi Kohéziós
RészletesebbenKOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT
INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat
RészletesebbenA Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök
A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök A Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit
RészletesebbenIII. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI
III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz
RészletesebbenKÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai
RészletesebbenHatáron átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében
Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.
RészletesebbenOPERATÍV PROGRAMOK
OPERATÍV PROGRAMOK 2014-2020 Magyarország 2020-ig 12 000 milliárd forint fejlesztési forrást használhat fel az Európai Unió és a hazai költségvetés támogatásával. A Kormány által benyújtott és az Európai
RészletesebbenA kohéziós politika post (az EB hivatalos dokumentumai alapján) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens SZIE GTK RGVI
A kohéziós politika post- 2014 (az EB hivatalos dokumentumai alapján) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens SZIE GTK RGVI http://ec.europa.eu/regional_policy/videos/video -details.cfm?lan=hu&vid=1482 Jogosultság
RészletesebbenA magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője
A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője Együttműködési lehetőségek a magyar-horvát területfejlesztésben konferencia Eszék, 2018. február 5. A magyar regionális fejlesztés politika
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport
Részletesebben3.2. Ágazati Operatív Programok
3.2. Ágazati Operatív Programok A. Versenyképesség operatív program Irányító Hatóság Gazdasági Minisztérium Közreműködő Szervezetek Ellenőrző Hatóság a Számvevőszék Auditáló Hatósága A pályázók köre: A
RészletesebbenAz Európai Unió regionális politikája II.
Az Európai Unió regionális politikája II. Alapelvek, támogatási formák Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Támogatandó térségek lehatárolása Célkitőzések NUTS rendszer A NUTS szintek
RészletesebbenHATÁRMENTI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A BIHARI ÉS SZATMÁRI TÉRSÉGBEN
HATÁRMENTI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A BIHARI ÉS SZATMÁRI TÉRSÉGBEN Zakota Zoltán zzakota@gmail.com Partiumi Keresztény Egyetem - Nagyvárad A határmenti együttműködések főbb szakaszai PHARE CBC INTERREG III HU-RO
Részletesebben***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 23.10.2018 EP-PE_TC1-COD(2018)0265 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2018. október 23-án került
RészletesebbenHogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium
Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi
RészletesebbenSzerkezeti változás a évben
02/01/02/01 Versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban (249167) 02/01/02/02 Élelmiszergazdaság modernizálása (249178) 02/01/02/03 Vidéki térségek fejlesztése (249189) 02/01/03/01 Beruházás-ösztönzés
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013
RészletesebbenII. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)
Projektalapozás Pályázatkészítés Üzleti tervezés II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Szabó Sándor András pályázati és innovációs tanácsadó regisztrált pályázati tréner egyetemi oktató 1 Mi a Nemzeti Fejlesztési
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2018.6.12. COM(2018) 390 final ANNEXES 1 to 5 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról és
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 31. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 31. (OR. en) 9795/17 FIN 334 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 30. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi
Részletesebben1.2. A 2oo7-2o13 közötti programozási időszak kohéziós politikája
1.2. A 2oo7-2o13 közötti programozási időszak kohéziós politikája A programozási periódus általános jellemzői Amint azt látni fogjuk, 2oo7 és 2o13 között a kohéziós vagy regionális politika legfőbb célja
RészletesebbenA Bizottság nyilatkozatai. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása /17 ADD 1 (hs)/ms 1 DRI
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. december 12. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0282B (COD) 15577/17 ADD 1 FELJEGYZÉS AZ A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága
Részletesebben1999.08.13. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 213. szám
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1999. július 12-i 1784/1999/EK RENDELETE az Európai Szociális Alapról * AZ EURÓPAI PARLAMENT, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Pályázati technikák az Európai Unió támogatási rendszeréhez 150. lecke Európai
Részletesebben7655/14 ek/agh 1 DG B 4A
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései
RészletesebbenJavaslat. az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2013.3.12. COM(2013) 145 final 2011/0268 (COD) Javaslat az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete. az InvestEU program létrehozásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.6. COM(2018) 439 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az InvestEU program létrehozásáról {SEC(2018) 293 final}
RészletesebbenAZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 80 final ANNEX 1 AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.2.28. COM(2017) 101 final Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről (EGF/2017/000 TA 2017 - Technikai
RészletesebbenA KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY
A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY TÉMÁK TÉMÁK I. Célok, célkitűzések, prioritások, műveletek II. Régiótípusok, alapok III. Elvek, fogalmak IV. Éves fejlesztési
Részletesebben11170/17 ol/eo 1 DGG1B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. július 11. (OR. en) 11170/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EF 162 ECOFIN 638 UEM 230 SURE 29 A Tanács következtetései
RészletesebbenTÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7.
TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005 IMPULZUS Program Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. Budapest Az uniós támogatások története TÁMOP 5.5.3. Előcsatlakozás Előcsatlakozási
Részletesebbentekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 148. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára,
L 210/12 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1081/2006/EK RENDELETE (2006. július 5.) az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI
RészletesebbenKÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok
KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás
Részletesebben2014-2020 Pályázatok irányai
2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat
Részletesebben