Egész iskolás fenntarthatóság
|
|
- Jenő Kozma
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Egész iskolás fenntarthatóság Alapvetések az ökoiskolák nevelési-oktatási programjának fejlesztéséhez Szerzők: Néder Katalin témavezető Saly Erika pedagógiai fejlesztő Dr. Szentpétery Lászlóné pedagógiai fejlesztő Budapest, 2014
2
3 BEVEZETÉS A TÁMOP / azonosító számú, XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz elnevezésű kiemelt projekt részeként megvalósuló, A nevelésoktatás fejlesztése, komplex pilot programok című alprojekt fenntarthatóságra nevelés témával foglalkozó munkacsoport az ökoiskolák, s a fenntarthatóság értékrendjét magukénak valló iskolák támogatására készít nevelési-oktatási programot gyakorló pedagógusokkal, iskolákkal közösen. Az előzetes kutatások során meghatározott sikerkritériumok alapján az ökoiskolai nevelési-oktatási program a sokszínű, tevékenykedtető, problémaközpontú, felfedeztető, saját tapasztalatokra építő tanuláshoz nyújt segítséget. A projekt megvalósítói az OFI szakemberei és a bevont partneriskolák pedagógusai, akik közösen olyan innovatív, jól adaptálható modulokat dolgoznak ki, melyek a tanulók hétköznapjaiban jelen lévő problémákhoz és örömforrásokhoz, felfedezésekhez, helyi épített és természeti környezethez köthetők. A hálózati működés és a képzések révén a részt vevő pedagógusok tudásának legértékesebb elemei ágyazódnak be a készülő modulokba. Fontos cél az általános- és középiskolás korosztály környezettudatos attitűdjének hatékony formálása, valamint cselekvő állampolgárságra nevelése. A fejlesztők a készülő modulok mindegyikét legalább egy tanulócsoporttal kipróbálják, illetve a hálózati szereplők egymás között kicserélik, egymásnak is bemutatják moduljaikat. A követés tapasztalatait beépítve a modulok részét képezik majd az ökoiskola nevelési-oktatási programnak, melyben a szerzők ajánlásokat tesznek az alkalmazás módszereire, eszközeire, feltételeire. A részt vevő pedagógusok és tanulók segítségével a fejlesztő csapat azt is megvizsgálja, mennyire járulnak hozzá ezek a modulok a fenntarthatóságra nevelés, az ökoiskolai munka sikerességéhez. Kiadványunkban bemutatjuk a fejlesztés sikerkritériumait, valamint a fejlesztésnek irányt adó alapelveket és hiányterületeket, amelyek támpontot adhatnak egy-egy iskola továbbfejlődéséhez is a fenntarthatóság terén. A közoktatásban történt változások (fenntartó, működtető), s néhány újszerű elem szükségszerűvé teszi az ökoiskolai kritériumrendszer jövőbeli frissítését is. Ennek kapcsán megpróbálunk néhány új kritériumot bemutatni, melyek vitaindító nyersanyagként is szolgálnak. (Ezzel kapcsolatos véleményüket örömmel olvasnánk a megadott -címeken.) 1
4 FENNTARTHATÓSÁG ÉRTÉKRENDJÉT SZEM ELŐTT TARTÓ ISKOLA, ÖKOISKOLA, ÖRÖKÖS ÖKOISKOLA Az iskolák között számos olyan iskolát találunk, amelyek a fenntarthatóság értékrendje szerint dolgoznak, működnek. Nem biztos, hogy rendelkeznek már az Ökoiskola címmel, de hangsúlyos szerepet kap iskolai életükben, programjaikban a környezeti nevelés. Lehet azonban, hogy más területen nyújtanak kiemelkedő teljesítményt, így más miatt (pl. művészeti nevelés, nyelvoktatás, szakma) elismertek, ismertek. Szerencsére egyre kevesebb az olyan iskola, ahol egyáltalán nincs jelen a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiája, ahol nem építenek a pedagógusok a helyi környezet értékeire, problémáira. Ehhez az utóbbi évek, évtizedek környezeti nevelési civil szervezeteinek, az OFI/ OM/KvVM szakértőinek háttérmunkája, a törvényi szintű szabályozás, az uniós fejlesztések mind hozzájárultak. Az iskolák között szép számmal vannak élenjárók is, akik határozottan hirdetik, hogy környezetbarát módon működnek, s tovább szeretnének fejlődni, tenni a környezet jobbítása, az élhetőbb világ érdekében. Iskolazöldítésük már olyan magas szintű, hogy önértékelésük alapján megfelelnek az ökoiskola kritériumrendszerében megfogalmazott elvárások jó részének, s irányként tűzik ki maguk elé a többi szempont elérését is, mely fejlesztésük, fejlődésük alapját képezheti. Mitől ökoiskola egy iskola? Az ökoiskolák tudatosan vállalják föl, hogy mindennapi életük meghatározója a környezeti nevelés, a fenntarthatóság missziója. Az ökoiskolák iskolafejlesztő, iskolazöldítő munkájuk során a jövő környezettudatosan cselekvő állampolgárait nevelik. Nem csak a tanítás-tanulás folyamatában érvényesítik a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiájának elveit, hanem az iskolai élet minden területén, vagyis egész iskolásan (Az Európai Unió Tanácsa ). Ez azt jelenti, hogy az iskola működtetése terén éppúgy, mint a gyerekek étkeztetése vagy a táborok szervezése során. Egy ökoiskola iskolai munkája sokféle módon kapcsolódik a helyi közösséghez is. A helyi környezeti értékek és problémák részét képezik az iskola pedagógiai munkájának, a helyi pedagógiai programba beágyazottan. Hatásuk oda-vissza érvényes, vagyis nyitott iskolaként működnek, örömmel építenek külső kezdeményezésekre, mondanak véleményt egy-egy helyi probléma, fejlesztés kapcsán. 1 Az Európai Unió Tanácsa november 19-i következtetései a fenntartható fejlődést szolgáló oktatásról: (2010/C 327/05) (Letöltve: július 28.) 2
5 Tábori felfedezés Mitől innovatívak az ökoiskolák? 2 (Peter Posch, 1998) Az ökoiskolák innovativitása három szinten mutatkozik meg. a) Pedagógiai szinten: a komplex, valós élethez közelálló szituációkat előnyben részesítik az előre megtervezett, irányított tanulási formákkal szemben, az egyes tantárgyak felől a tantárgyközi kérdéskörök felé fordulnak, a passzív szabály- és tudáselsajátítás helyett az aktív, a helyi környezetet felhasználó, a helyi környezetért való cselekvés közben történő tudásszerzésre helyezik a hangsúlyt, a kizárólag felülről lefelé irányuló (tanártól diákig áramló) kommunikáció helyett partneri a kommunikációjuk, vagyis megteremtik a lehetőségét, fórumát annak, hogy a gyerekek iskolával, tanítással kapcsolatos nézetei is hangot kaphassanak; b) Társas kapcsolatok szintjén: az ökoiskolák törekednek arra, hogy az iskolában ne magányos tanárok tanítsanak magányos gyerekeket, hanem az egész iskolára jellemző legyen a csapatmunka, a társas élet szabályait nem határozzák meg előre, hanem a diákok felelős részvételével, megbeszélések, egyeztetések során alakítják ki azokat, az iskola külső kapcsolatai a kölcsönösség elve alapján alakulnak, az iskola nem csak befogadója, hanem aktív alakítója, kezdeményezője is az ilyen jellegű kapcsolatoknak; J. Goodall: Rügyek és gyökerek 2 Mitől innovatívak az ökoiskolák? (Peter Posch, 1998) The ecologisation of schools and its implications for educational policy. In Elliot, J. (dir), Environmental Education: on the way to a sustainable future. Report on Linz International Conference. ENSI : Vienna, pp idézi: Mayer What can we do in school for ESD? Reflections and proposals from the ENSI International Network, DoInSchoolMayer1.pdf (2014. március 13.) 3
6 c) Technikai/gazdasági szinten: az ökoiskolák takarékosan bánnak az energiaforrásokkal, csökkentik a hulladékok mennyiségét (a megelőzést szem előtt tartják), az iskola külső-belső környezetét esztétikusan alakítják, megteremtik az egészséges iskolai étkezés feltételeit. Mi alapján, hogyan fejlesztünk? A fejlesztés sikerkritériumai Fejlesztésünk alapját egyrészt egy Delphi-módszerrel végzett kutatás, kétkörös kérdőíves felmérés és a két szakértői műhely eszmecseréjén kialakult sikerkritériumok, másrészt a nemzetközi és hazai szakirodalom, valamint a jó gyakorlatok, működő projektek, programok elemzése nyomán feltárt hiányterületek adják. Sikerkritériumok: 1. A diákok környezettudatosan viselkednek az iskolában és az iskolán kívül is. 2. A diákok képesek a fenntarthatósággal kapcsolatos problémák komplex értelmezésére. 3. A diákok rendelkeznek a természeti, az épített, a társas-társadalmi környezettel kapcsolatos környezettudatos állampolgári magatartáshoz szükséges értékekkel, magatartásmintákkal, életviteli szokásokkal és ismeretekkel. 4. A diákok emberi kapcsolataira jellemző a tolerancia, az empátia és a másság elfogadása. 5. A diákok osztálytermen és tanórán kívül is foglalkoznak a fenntarthatósággal. 6. A diákok értéknek tekintik a biológiai, a társadalmi és a kulturális sokféleséget. Békamentési akció 7. A diákok nem csak a környezeti problémákkal vannak tisztában, hanem ismerik a lehetséges megoldási módokat is. 8. A diákok ismerik közvetlen környezetük környezeti problémáit és értékeit. 9. A diákok képesek az élő természet tanulmányozására, annak károsítása nélkül. 4
7 10. A diákok képesek együttműködési és konfliktuskezelési technikák alkalmazására. 11. A diákok képesek a fenntarthatósággal kapcsolatos közös tevékenységeket együttműködve megvalósítani. 12. A diákok részt vesznek projektekben. 13. A diákok aktívan részt vesznek az iskolában a fenntarthatósággal kapcsolatos témanapokon, témaheteken. Faültetés, örömünnep Poszter készítése Kiscsoportban 5
8 ÖKOISKOLAI ALAPELVEK Az ökoiskolák, az iskolazöldítésben élenjárók, jó gyakorlataikkal számos iskolát segítettek már az Ökoiskola cím elnyeréséhez. Tudásukat, jó gyakorlataikat hálózati kapcsolataik által osztják meg egymással, másokkal. Az ökoiskolai alapelvek mindazt az értékrendet, módszertani utat meghatározzák, amely szükséges ahhoz, hogy egy iskola tanulószervezetként részt vegyen egy kutatásra épített fejlesztési folyamatban, innovációban. Az ökoiskolákban dolgozó közösségek hatalmas tapasztalattal rendelkeznek mint tanulószervezetek, s a közösségek környezeti nevelői régóta résztvevői a pedagógus módszertani megújulás folyamatának. Nem utolsósorban azért is sikeresek az ökoiskolák, mivel élükön az innovációt, az egymástól való tanulást támogató iskolavezetés áll. Az ökoiskolák mintául szolgálhatnak másoknak, és saját továbbfejlődésüket segíthetik elő a közös fejlesztés, illetve hálózati tanulás során. tudatosság közösségépítés iskolakert tankert témanap témahét harmonikus életmód tábor élmények megelőzés erdei iskola fenntartható iskola emberi kapcsolatok felfedezés öröme hálózati tanulás érzékenyítés környezeti kultúra komplexitás zöld óvoda környezeti nevelés tanyaprogram iskolazöldítés Hálózatosodás 6
9 1. Pedagógiai munka a) Egész iskolás megközelítés Az ökoiskolákban nemcsak a tanításban érvényesülnek a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiájának elvei, hanem az iskolai élet minden területén (pl. iskola működtetése, gyerekek étkeztetése, táborok szervezése). b) Komplex tanulási formák Közösségi kert Az ökoiskolák a komplex, valós élethez közelálló szituációkat részesítik előnyben az előre megtervezett, irányított, tanulási formákkal szemben. c) Tantárgyköziség Az ökoiskolák pedagógiai gyakorlatukban az egyes fenntarthatósági témakörök feldolgozásakor tantárgyak felől a tantárgyközi feldolgozás felé fordulnak. d) Aktív tudásszerzés Szelídítés A passzív szabály- és tudáselsajátítás helyett az aktív, cselekvés közben történő tudásszerzésre helyezik a hangsúlyt. Textiltáska készítése Teknősmentés 7
10 e) Módszertani sokszínűség Az ökoiskolákban folyó munkát a módszertani sokszínűség jellemzi. A különböző tanulásszervezési eljárások figyelembe veszik az eltérő tanulási szükségleteket, stílusokat, az együttműködést támogató technikákat. Az aktív, problémaközpontú, felfedező tanulás, az outdoor learning hangsúlyos szerepet kap. Erdei iskolában A fenntarthatóságra nevelés során a projektmódszert is alkalmazzák. f) Témakörök sokszínűsége A tanítás napi gyakorlatában megjelennek a hétköznapi tevékenységek, a mindennapi jelenségek megfigyelése és elemzése is. Az iskolában fenntarthatósággal kapcsolatos témanapokat, témaheteket is szerveznek. Madáretetés g) Pedagógus személyisége Az iskolában dolgozó pedagógusok megfelelő kompetenciákkal rendelkeznek a környezeti nevelés terén. h) Helyi környezet Az intézmény épít a lakóhely természeti, épített környezeti és közösségi értékeire (pl. hagyományőrzés, kultúra). Bodzaüdítő Az iskola iránymutató tevékenységet folytat a fenntarthatóság terén a helyi közösség számára. 8
11 i) Emberi kapcsolatok Az iskola pedagógiai gyakorlatában alkalmazkodik a különböző társadalmi csoportokból érkező tanulók kulturális értékrendszeréhez, épít a hozott értékeikre. 2. Az intézmény működése A helyi tópart megfigyelése a) Nyitott iskola Az iskola külső kapcsolatai a kölcsönösség elve alapján alakulnak, az iskola nem csak befogadója, hanem aktív alakítója, kezdeményezője is az ilyen jellegű kapcsolatoknak. b) Energiatakarékosság Az iskola épülete, infrastruktúrájának kialakítása és az iskola működése energiatakarékos módon történik. Barkácsolás szülőkkel, testvérekkel c) Hulladék-megelőzés Az iskola a hulladékkezelés során a megelőzésre helyezi a hangsúlyt, ezzel csökkentve a keletkező hulladék mennyiségét. d) Inspiratív tanulótér Madáritató az iskolaudvaron Az iskola külső-belső környezetét esztétikusan, az igényeknek, s a funkcióknak megfelelően, az iskolapolgárok (az iskolában dolgozók és tanulók) közösen alakítják. Belső tanulótér 9
12 3. Emberi kapcsolatok, kommunikáció a) Kommunikáció Erdei iskola A kizárólag felülről lefelé irányuló (tanártól diákig áramló) kommunikáció helyett a pedagógusok figyelembe veszik a gyerekek iskolával, tanítással kapcsolatos ötleteit, véleményeit. b) Emberi kapcsolatok ápolása Az ökoiskolában az iskolapolgárok különös hangsúlyt fektetnek az emberi kapcsolatok minőségének megőrzésére, javítására, a harmonikus belső egyensúly megteremtésére, a kapcsolati hálók működtetésére. c) Csapatmunka Az egész iskolát átfogó ökoiskolai program csak csapatmunkában valósulhat meg. Az iskola életében emiatt gyakran alkalmazzák az együttműködést ösztönző technikákat. d) Helyi közösség A helyi környezeti értékek és problémák témakörei részét képezik az iskola pedagógiai munkájának, bekerülnek a helyi pedagógiai programba. Az iskola együttműködik a helyi civil szervezetekkel. e) Demokratikus döntéshozatal Az ökoiskolákban folyó társas élet szabályai nem előre meghatározottak, hanem az iskolapolgárok felelős részvételével, tárgyalások, fórumok során alakítják ki azokat. 10
13 A FEJLESZTÉST MEGHATÁROZÓ IRÁNYVONALAK Az oktatási-nevelési programban fenntarthatóságra nevelést célzó modulok is kidolgozásra, bemutatásra kerülnek. A témakörök meghatározását elsősorban a kutatás során feltárt sikerkritériumok, s hiányterületek jelölték ki, másodsorban a fejlesztésbe bevont iskolák pedagógusainak jó gyakorlatai. 3 (Saly, 2013) A fejlesztés célcsoportjai: a) Ökoiskolák (általános- és középiskolák, évfolyam). b) Fenntarthatóságot alapértéknek tartó iskolák (általános- és középiskolák, évfolyam). Mivel az ökoiskolák, s a fenntarthatóság értékrendjével azonosuló iskolák életének egészére, s mindennapjaira vonatkozik a fenntarthatóság értékrendje, szemlélete, így a modulok bár elsősorban tanórán kívüli foglalkozásokhoz nyújtanak segítséget bármikor, tanórán vagy tanórán kívül, az iskola szervezeti modelljétől függetlenül megvalósíthatók. Feltárt hiányterületek I. Természettudomány, fenntarthatóság, innováció kapcsolódása Az összefüggések keresésébe és az együttműködésbe szükséges bevonni a környezetbarát fejlesztéseket végző, öko-technológiákkal foglalkozó mérnököket, akik egyben támogatói is lehetnek egy-egy iskolában a kutatásoknak. A diákok valós problémára, életszerű helyzetre keressenek megoldást, készítsenek megoldási tervet! Ösztörű (házoromdísz) mint eltűnő hagyomány II. Épített környezet lehetőségei. Építészetoktatás. Ma a skandináv országokban az alaptanterv része az építészetoktatás. A finn minta alapján Magyarországon is előtérbe kerülhet a gyermekek építészeti nevelése, lehetőségeinek megteremtése és eszközeinek kidolgozása. 3 Saly Erika: Nemzetközi és hazai környezeti nevelési tapasztalatok összefoglalója (OFI 2013, kézirat) 11
14 III. Városi környezeti nevelés A városi környezeti nevelésnek, városi terepgyakorlatnak legalább akkora hangsúllyal jelen kell lennie fejlesztő munkánk során, mint a természetközpontúnak. A városban élő gyerekeket meg kell ismertetnünk közvetlen környezetükkel, ahol mindennapi életük zajlik. a) A természeti környezet vizsgálata városi körülmények között. b) Az épített környezet, a házak, terek, utcák vizsgálata (pl. mi mikor épült, milyen stílusban, illeszkedik-e egyik épület a másikhoz). Utcák élővilága c) A városi lét emberi vonatkozásai (pl. az ellátás, a szolgáltatás mennyisége, minősége, a másság). d) Egyéb témajavaslatok: Híres emberek szülő-, illetve lakóházainak felfedezése a környezetünkben. Milyen kapcsolatban voltak a természettel? Idézetekkel alátámasztani stb. Utcák, kerületek nevezetességei, térképkészítés (örömök, bánatok jelölése). A város és a hulladékfeldolgozás, szemétkezelés. IV. Természettudományos laborok használata a) Zseblabor (dr. Victor András) Természetélményt leginkább a természetben lehet szerezni. A természetet a természeti anyagokat nemcsak bevihetjük a laboratóriumba, hanem fordítva: a labort (eszközöket, vegyszereket) is kivihetjük a szabad természetbe, és ott is elvégezhetjük a vizsgálatokat. Ehhez állított össze egy kis hordozható labort dr. Victor András, főiskolai tanár. A labor, mivel szinte a zsebünkben elfér, a Zseblabor nevet viseli. b) Iskolai laboratóriumok A TÁMOP pályázaton belül került kiírásra A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban (Öveges Program) című pályázati felhívás, a Laboratóriumok az iskolákban. Ennek a pályázatnak köszönhető, hogy sok középiskola rendelkezik 2012 őszétől már korszerű, felszerelt laboratóriummal, melyekhez az interneten is elérhető kísérleti, vizsgálatokat segítő anyagokat is készítettek az innovációban részt vevő pedagógusok. A környezeti nevelés, fenntarthatóság kutatói, vizsgálatokat is feltételező feladatai, kísérletei inspiráló környezetben, jó eszközkészlettel megvalósíthatóak. A tudományos diákmunkákhoz elengedhetetlenül fontos a valóságban kipróbált kísérletek sora. 12
15 V. Humán-reál tantárgyak egyensúlya a környezeti nevelésben A társadalomtudományok és a környezeti nevelés kapcsolata még mindig háttérbe szorul! Míg az alsó tagozatos kisiskolások komplex látásmódját minden oldalról megerősíti a tantárgyi komplexitás is (adott téma minden oldalról való megközelítése), addig a felső tagozaton és a középiskolában megfigyelhető, hogy a környezeti nevelést többnyire a természettudományos tantárgyakat tanító kollégák érzik magukénak. Batikolás Közös mű Jó példa azonban bőven akad az egyensúly megteremtésére: pl. a múzeumpedagógia jó gyakorlatai, a Szitakötő ökológiai folyóirat témakörei. Egy-egy témanap, projekt keretén belül lehetőség van minden oldalról megközelíteni, megláttatni ugyanannak a témának az érintettségét. Lehet komolyan vizsgálódni, kísérletezni, számolni pl. a Csendes óceáni műanyag sziget kapcsán, de lehet verset írni, riportot készíteni, drámajátékot játszani, s műanyagból hajót barkácsolni is. Amennyi feladat, annyi kompetencia-fejlesztés! Sok gyerek más-más érdeklődéssel, más erősséggel, más-más tanulási módot előnyben részesítve Színgyűjtés Helytörténet 13
16 VI. A gyerekek, pedagógusok legyenek motiváltak saját tanulói környezetük kialakításában! Az inspiráló tanulótér kialakítását együtt kell megvalósítanunk: gyerekek, szülők, pedagógusok, iskolai munkatársak. Mindenki sajátjának fogja érezni, ha az ő igényének, elképzelésének is megfelelő a közösségi tér, mely a nyitott iskola tere is. Ki- és bejönnek az iskolába a szülők, a helyi lakosok, a civil szervezetek képviselői, a fenntartó, más iskola látogatói. Hoznak, kínálnak együttműködési lehetőségeket, s visznek jó gyakorlatokat, ötleteket. Az iskolát használók együtt álmodják meg Fák nevének feltüntetése az iskolájuk környezetét kívül-belül, s együtt formálják azt az igényeknek, életkori sajátosságoknak a figyelembevételével. Egy tanulótér kialakítását célzó projekt visszafordíthatatlan kötődést jelent az iskolának. Inspiráló, tanuláshoz kedvező feltételeket teremtő hatása van. VII. Valósághoz kötött tanulás A terepi, felfedező, valós problémákra megoldást kereső, valósághoz kötött tanulás még nem terjedt el. A gyerekekre figyelve, az általuk hozott örömökre, bánatokra építve tervezzük meg, s építsük fel tudatosan a témaköreinket, amikkel foglalkozni fogunk. Jó karmesterként csak vezetni, irányítani kell a gyerekeket egyegy helyzet megoldásakor, javaslatokat tenni, biztatni őket. Ha elbuknak, akkor megkeresni az új megoldást velük együtt. Öröm-bánat keresése VIII. Környezetetika A természetre születésünktől természetes kíváncsisággal nézünk, nem félünk, nyitottan reagálunk minden rezdülésére. Ahogy növekedünk, úgy veszítjük el külső minták, hatások miatt harmonikus összhang iránti vágyunkat, természetes bátorságunkat. Hogy milyen viselkedésformák lesznek ránk jellemzők, az is kisgyermekkorban alakul ki. A környezethez való viszonyulásunk benne embertársaink elfogadása is attól függ, milyen nevelést kaptunk. A szülői minták, később a pedagógusok által őszintén közvetített értékrend adhatja meg a környezethez való kapcsolatunk milyenségét. 14
17 Ezért fontos, hogy a pedagógusok tisztában legyenek saját szerepükkel, s felelősen vállalják a gyerekek nevelését. A gyerekek ismerjenek meg minél több olyan embert, életutat, amelyek példát mutathatnak, pl. a Földünkért érzett felelősségvállalásban, az emberek iránti elfogadásban, a kitartásban. Rovarszelídítés Átéléssel IX. A tanárképzésben kevésbé hangsúlyos a környezeti nevelés A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlatának elterjedésére a pedagógusképzés során sokáig nem fektettek kellő hangsúlyt, nem készítették fel a hallgatókat erre a tevékenységre, tehát az ehhez szükséges tudást és kompetenciákat a pedagógusok kizárólag a továbbképzések rendszerében tudták megszerezni. A pedagógus továbbképzések megújulása, kiterjedése, finanszírozásuk és akkreditációjuk most is zajlik. Fontos lenne, hogy a fenntarthatóság mint érték bekerüljön minden képzési anyagba, legyen az kizárólag környezeti nevelési továbbképzés, vagy más műveltségterületet, illetve határterületet fejlesztő képzés. A sokszínű, gyakorlatorientált képzések elengedhetetlen feltételei az új tanulásszervezési eljárásokat is alkalmazó, saját élményalapú tudásnak. Programunk során az együttműködő iskolák pedagógusainak mi is tartunk egy felkészítő képzést, melyen törekszünk a tanulói hálózat kialakítására, hogy a pedagógusok a későbbiekben is megoszthassák, s továbbadhassák majd tudásukat egymásnak, s másoknak. X. Az info-kommunikációs technológiák és a környezeti nevelés Az oktatásfejlesztés egyik legfontosabb eszköze az info-kommunikációs technológia, a világháló használata. A környezeti nevelés sem nélkülözheti a környezeti és egyéb helyi, regionális, országos és kontinentális adatbázisokat, azok tudományos hitelességű adatait. A világháló használata a diákokat bevezeti a globális összefüggések felismerésébe és az információk használatába. Néhány nemzetközi környezeti- és természettudomá- 15
18 nyos nevelési program is épít az IKT-kompetenciára. Pl. LENA, Real Word Learning projektek honlapja, Carbon Detective projekt interaktív felülete. XI. Egyéb hiányterületek: pl. Fair Trade, outdoor learning, ZölDÖK, demokratikus döntéshozatal, aktív állampolgárságra nevelés. Újszerű, módszertant befolyásoló elemek a fejlesztés során 4 (Réti, 2012) Aktív tanulás. Nem rutinszerű problémamegoldás (valós problémák kezelésére való felkészülés). Tanulói autonómia erősítése (pl. önálló információszerzés, önálló munka). Az alkotás öröme Kapcsolat a hétköznapi élettel (a tanulók számára releváns problémák megfogalmazása). Kísérletek, vizsgálatok szerepe (közvetlen tapasztalás, élményszerzés). Kapcsolatok az egyes tantárgyi tartalmak között (tartalomközvetítés helyett egy-egy jelenség, elmélet, folyamat, téma több oldalról történő megközelítése, vizsgálata). Terepen Alkalmazni tudás (a tanultak alkalmazásának segítése, az iskola és valóság közelítése ). Komplex kérdések, problémák (valós problémák okainak feltárása, rendszer-gondolkodás kialakítása, a tanulókat motiváló kérdések tárgyalása). Békaszelídítés 4 Újszerű, módszertant befolyásoló elemek a fejlesztés során (Réti, 2012) Réti Mónika Gondolatok a Nemzeti alaptanterv Ember és természet műveltségterületéről című tanulmánya alapján, Új Pedagógiai Szemle, 2012/1 3. sz p. 16
19 JAVASLATOK AZ ÖKOISKOLAI KRITÉRIUMRENDSZER MEGÚJÍTÁSÁRA A jelenleg érvényben lévő kritériumrendszer megújítását, frissítését indokolja az is, hogy megváltozott az iskolák fenntartását és működési hátterét biztosító intézmény, így nem elég egyszerűen csak a helyi önkormányzattal jó kapcsolatot kialakítani, működtetni, hanem új, együttműködő kapcsolatokat kell kiépíteni, hogy tudatosan tudván, hogy ökoiskoláról van szó, s ez mit jelent végezhesse munkáját mind a fenntartó, mind a működés feltételeit biztosító szakember. Ugyanakkor az új elvárások megjelenése (pl. közösségi szolgálat) az intézményekben, éppúgy fontos. Tudjuk azt is, hogy nincsenek biztosítva az erdei iskoláztatás alanyi jogon járó anyagi feltételei, ezért csak törekedni lehet arra, hogy egy-egy iskola megfeleljen ennek a kritériumnak. Egyelőre csak javaslatként fogalmazódtak meg az alábbi áthidaló állítások, melyek alapul szolgálhatnak a kritériumrendszer frissítésének. Alapdokumentumok Megjegyzés: Mivel nincs kötelezően előírt belső minősítési rendszer (IMIP), így kikerült a szempontsorból. Javaslat: Minden munkaközösség munkaterve kapcsolódik az intézmény ökoiskolai munkatervéhez. Szervezeti feltételek Javaslatok: Az intézmény belső, fenntarthatóságra nevelést célzó önértékelési rendszerrel rendelkezik (pl. rövid kérdőív/szempontsor az önellenőrzéshez), mely önértékelést év végén elvégzik a pedagógusok, a szülők, a tanulók, az egyéb alkalmazottak. A kiértékelést követően, s az eredmény alapján meghatározzák a következő év fejlesztési irányvonalát, feladatait. Az intézmény humánpolitikájának alakításában szempont a fenntarthatóságra nevelésre való nyitottság. Az iskola diákönkormányzata zöld diákönkormányzat, vagy az iskolában a DÖK mellett zöld diákönkormányzat is működik. 17
20 Pedagógiai munka Megjegyzés: A szakértők javaslatai alapján számszerűsíthetővé kellene tenni egy-egy ajánlást. Javaslatok: Együttműködés Az iskola évente minimum kétszer komplex tanulás-szervezési formákat, pl. témanapot, témahetet, projektet szervez a fenntarthatóságra nevelés érdekében. Legalább 50%-ban kooperatív technikákat alkalmaznak az intézmény pedagógusai a fenntarthatóságra nevelés érdekében. Az iskola törekszik arra, hogy minden tanuló, az általános iskolai tanulmányai során legalább egyszer elmehessen erdei iskolába. Tervük van arra, melyik tanévben, melyik osztály/évfolyam tanulóit segítik hozzá ehhez. Fenntarthatóságra neveléssel foglalkozó hazai és/vagy nemzetközi oktatási programokhoz való kapcsolódás (pl. GLOBE, Szitakötő, EnergiaKaland, Carbon, Vigyázat valóság, Beagle, Madárbarát iskola.) Gyalog, ill. kerékpárral könnyen elérhető, a helyi természeti és mesterséges környezet tanulmányozására alkalmas területek rendszeres látogatása. Az intézmény működtetése Javaslatok: A GAMESZ-szel/GESZ-szel olyan együttműködési szerződést kötött az iskola, mely tartalmazza a környezetbarát iskola működtetésének szempontrendszerét, kitér a napi élet problémáinak környezetbarát kezelésére, pl. az intézmény takarítása és csúszásmentesítése során környezetbarát eljárásokat használ, a rongálások helyreállításában, az intézmény állagának megóvásában a szülők és a tanulók aktívan részt vesznek. A csapok és WC-tartályok rendszeres ellenőrzése, a csepegések, szivárgások azonnali jelzése a GAMESZ és GESZ felé. A KLIK-kel olyan együttműködési szerződést kötött az iskola, mely szerint a környezeti szempontból előnyösebb eszközök, termékek (pl. környezetbarát védjegy, helyi termékek, energiatakarékos eszközök, akkumulátorok, újrahasznált papír) előnyben részesülnek a beszerzéseknél. 18
21 Az iskola életében hangsúlyosan jelen van a megelőzés: a napi/éves hulladékmennyiség, víz- és energiafogyasztás min. 10%-kal csökken évente. A büfében lehet kapni egészséges és környezetkímélő árukat (pl. gluténmentes, teljes kiőrlésű termék, helyi termelőtől idénygyümölcs, nejlon helyett papírtasakban való árusítás). Az iskola a mindennapi tevékenységének szervezésébe, a tartalmi munkába is rendszeresen bevonja a helyi lakóközösséget (egyének, szervezetek, gyülekezetek stb.), így lehetőséget teremt önkéntes munkára, s maga is vállal közszolgálati feladatot, erre való érzékenyítést (7-8. osztályosok). A pedagógusok/tanulók minimum 10%-a részt vesz a Bringázz a munkába! / Bringával a suliba című kampányban. Az iskola weblapja folyamatosan frissül, aktuális helyzetképet mutat, nyomon követhető a fenntarthatóságra nevelési program megvalósulása. A szülők folyamatos (legalább negyedévenkénti rendszerességgel) tájékoztatása fórumok, projektzárók, iskolai weboldal stb. során. Kommunikáció Javaslatok: Az intézmény éves ökoiskolai munkatervének készítése során bevonják a diákokat/ diákönkormányzatot, együtt döntenek annak elfogadásáról. Az intézmény honlapján és/vagy újságjában van a fenntarthatóság pedagógiájának szentelt rovat. Mediációs konfliktuskezelési technikák alkalmazása. Külső együttműködések, kapcsolatok Javaslatok: Az iskolának van működő kapcsolata Zöld Óvodával, más ökoiskolával, ill. Regionális Ökoiskola Forrásközponttal. Gazdálkodókkal, vállalkozókkal, gazdasági társasággal (pl. KLIK, GAMESZ/GESZ, nemzeti parkok) való együttműködés a fenntarthatóság pedagógiája terén. Hálózati tanulásban való együttműködés a fenntarthatóság terén (pl. Ökoiskola Hálózat, referencia-intézményi hálózat). 19
22 Helyi közösség, közvetlen környezet Javaslatok: Az iskolapolgárok (IP diákok, pedagógusok, egyéb alkalmazottak) gondnokságot vállalnak valamely, a környezetében lévő természeti vagy épített környezeti érték felett. Az iskolapolgárok formálói a helyi közösség környezetének és szervezői a közösségfejlesztésnek. Az iskolapolgárok szerepet vállalnak az önkormányzati döntéshozatali folyamatban, nyomon követik, értékelik azokat. Az iskolapolgárok az értékek feltérképezését követően a helyi védelemre javaslatot tesznek. Az iskolapolgárok előmozdítói a társadalmi egyenlőséget és társadalmi sokszínűséget elfogadó értékrendszernek. Az intézmény tudatosan szervez a hátrányos helyzetű tanulókat támogató, esélyteremtő, ill. tehetséggondozó programokat. Az intézmény részt vesz közösségi szolgálatban, ill. azt előkészítő, érzékenyítő programban. Fejlesztésünk hatására a kritériumrendszer megújult, melybe a javaslatok egy része beépült. A 2014 márciusára kiírt ökoiskola pályázat új felhívása már ennek alapján készült, amely a honlapon érhető el. Kérjük, osszák meg véleményüket a megújult ökoiskolai kritériumrendszerrel kapcso latosan, és küldjék el nekünk -ben a következő címre: okoiskola@ofi.hu, hogy ezzel is segítsék az ökoiskolai pályázat folyamatos megújulását! Köszönjük. Készült a TÁMOP / számú, a XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz című kiemelt projekt 3. alprojekt, Az ökoiskola nevelési-oktatási programjának fejlesztése című téma keretében. Témavezető: Néder Katalin Szerzők: Néder Katalin Saly Erika Dr. Szentpétery Lászlóné Tördelés: Pattantyus Gergely Terjedelem: 24 oldal Fotók a szerzők saját tulajdonában állnak! Budapest,
MAGYAR KÖRNYEZETI NEVELÉSI EGYESÜLET
MAGYAR KÖRNYEZETI NEVELÉSI EGYESÜLET Mit kínálunk az ökoiskoláknak? Budapest, 2014. jan. 25. Történetünk mérföldkövei Alapítás éve: 1992 Kiemelkedően közhasznúvá nyilvánítás: 1998 Környezetünkért díj:
RészletesebbenAz ökoiskolai munkatervünk 2017/2018
Az munkatervünk 2017/2018 Tevékenységek, feladatok Határidő Felelősök A/ Alapdokumentumok Az iskola pedagógiai programjában, helyi tantervében kiemelten képviseli a fenntarthatóság pedagógiájának törekvéseit.
RészletesebbenA nevelés-oktatás fejlesztése, komplex pilot programok. Készítette: Varga Attila Budapest május 31.
A nevelés-oktatás fejlesztése, komplex pilot programok Készítette: Varga Attila Budapest 2013. május 31. XXI. századi közoktatás a TÁMOP-3.1.1. projekt Konzorciumvezető: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
RészletesebbenÖkoiskola munkaterv 2012/2013.
Ökoiskola munkaterv 2012/2013. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2012. szeptember 1. Ökoiskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének
RészletesebbenMagyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky
RészletesebbenÖkoiskola munkaterv 2011/2012.
Ökoiskola munkaterv 2011/2012. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2011. szeptember 30. A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének környezetre gyakorolt hatása 1/a Pedagógusok és diákok környezettudatosságának
RészletesebbenHÁLÓZATÉPÍTÉS, HÁLÓZATOSODÁS
HÁLÓZATÉPÍTÉS, HÁLÓZATOSODÁS Ökoiskolák regionális találkozója Budapest 2011. 10. 17. Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Mi a hálózat? Egyszerű szerveződés, Elemek + kapcsolatok
RészletesebbenMagyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky
RészletesebbenÖkoiskolai munkaterv Intézmény: Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Árpád utca 8.
Ökoiskolai munkaterv 2016-17 Intézmény: Gregus Máté Szakképző 6800 Hódmezővásárhely, Árpád utca 8. Az Ökoiskola célja, feladatai: Környezeti nevelési folyamat megvalósítására történő törekvés Felismerése,
RészletesebbenMagyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium
Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky
RészletesebbenÖkoiskolai munkaterv Intézmény: Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Árpád utca 8.
Ökoiskolai munkaterv 2016-17 Intézmény: Gregus Máté Szakképző 6800 Hódmezővásárhely, Árpád utca 8. Az Ökoiskola célja, feladatai Környezeti nevelési folyamat megvalósítására történő törekvés. Felismerése,
RészletesebbenZÖLD ÓVODA KÖRNYEZETTUDATOSSÁGRA NEVELÉS
ZÖLD ÓVODA KÖRNYEZETTUDATOSSÁGRA NEVELÉS Neumayer Éva http://www.ofi.hu/sh45 A Zöld Óvoda céljai Fenntarthatóságra nevelés Környezettudatos szemlélet kialakítása Egészséges életmód Természettel való kapcsolat
RészletesebbenÖkoiskola munkaterv 2010/2011.
Ökoiskola munkaterv 2010/2011. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2010. szeptember 30. Ökoiskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének
RészletesebbenNEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA Dr. Kaposi József XXI. századi közoktatás, a
RészletesebbenA fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete. Varga Attila
A fenntarthatóság pedagógiájának nemzetközi helyzete Varga Attila varga.attila@ofi.hu Fenntartható Fejlődési Célok Az ENSZ 193 tagállama 2015. augusztus 2-án megállapodott a Fenntartható Fejlődési Célokban.
RészletesebbenÖkoiskola munkaterv 2013/2014.
Ökoiskola munkaterv 2013/2014. Készítette: Stumpfné Zsolnai Éva M ó r, 2013. szeptember 1. A/ Általános elvárások: az iskola tevékenyégének környezetre gyakorolt hatása 1/a Pedagógusok és diákok 2014.június
RészletesebbenINTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET ÉRTÉKELÉSE ALAPJÁN INTÉZKEDÉSI TERV (2017)
Intézmény neve: Dr. Mester György Általános Iskola Elek OM azonosító: 201335 Intézmény vezető: Intézményvezető oktatási azonosítója: Intézkedési tervneve/azonosítója:t2013350012017aint Intézkedési terv
RészletesebbenÖKOISKOLÁK EGYÜTTMŰKÖDÉSE HELYI KÖRNYEZETÜKKEL
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 NÉDER KATALIN ÖKOISKOLÁK EGYÜTTMŰKÖDÉSE HELYI KÖRNYEZETÜKKEL DEBRECEN, 2014. NOVEMBER 07. A világ különleges és
RészletesebbenSZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKGIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM
SZÉCHENYI ISTVÁN MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI SZAKGIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ÖKOISKOLA MUNKATERV Hajdúböszörmény 2017/2018. tanév CÉLKITŰZÉSEK Az Ökoiskola Munkacsoport kiemelt fontossággal
RészletesebbenNEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA VARGA ATTILA Nevelési-oktatási programok fejlesztése
RészletesebbenÖKO iskolai munkaterv A 2017/2018-as tanév iskolai munkatervének melléklete 2017/2018.
Kölcsei Kölcsey Ferenc Általános Iskola OM: 033454 4965 Kölcse, Arany J. u. 1. Tel.: 44/435-621, 44/435-622 ÖKO iskolai munkaterv A 2017/2018-as tanév iskolai munkatervének melléklete Kölcse, 2017. szeptember
RészletesebbenKözbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás
Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben
RészletesebbenA NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT - MAJER ANNA - VERÉB SZILVIA-
RészletesebbenAz országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenDebreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium. Ökoiskola munkaterv 2014/2015.
Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium Ökoiskola munkaterv 2014/2015. Készítette: Sümeginé Vitális Éva D e b r e c e n, 2014. szeptember 12. Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások:
RészletesebbenÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013-2014
ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2013-2014 I.CÉL: A fenntarthatóság pedagógiájában a környezettudatos gondolkodás, életmód kialakítása, elmélyítése, együttműködve a város önkormányzatával, a szülői házzal, társadalmi
RészletesebbenÖkoiskola munkaterv 2014/2015.
Ökoiskola munkaterv 2014/2015. Készítette: Dugár Györgyné és Ökoiskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek határidő felelős A/ Általános elvárások: 1. ÖKO munkaterv készítése 2012. szeptember 30.
RészletesebbenDr. Radványiné Varga Andrea: Önfejlesztési terv május Vezetői tanfelügyeleti ellenőrzés összegzése
Dr. Radványiné Varga Andrea: Önfejlesztési terv 2016. május 10. 1. Vezetői tanfelügyeleti ellenőrzés összegzése 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása Az intézmény tervezési
RészletesebbenA NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,
RészletesebbenMARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC
MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált
RészletesebbenTUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ
TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ Digitális Nemzet Fejlesztési Program 1631/2014. (XI. 6.) Korm. határozat a Digitális Nemzet
RészletesebbenMosolyt az arcokra! Tanoda
Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek
RészletesebbenA TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata
A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata dr. Pompor Zoltán szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001
RészletesebbenThan Károly Ökoiskola Budapest
Than Károly Ökoiskola Budapest Adaptációs terv Az adaptáció fogalma Az a folyamat, amelyben egy oktatási-nevelési intézmény valamely másik oktatásinevelési intézmény által készített innovatív oktatási/pedagógiai
RészletesebbenINNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP /
BESZÁMOLÓ A PÁLYÁZAT CÉLJA A gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel, képességekkel rendelkező munkavállalók neveléséhez való hozzájárulás. A társadalmi, gazdasági és technológiai változásokra való
RészletesebbenNagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság
Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning
RészletesebbenA Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása
RészletesebbenBrassó Utcai Általános Iskola ökoiskolai munkaterve
Brassó Utcai Általános Iskola ökoiskolai munkaterve 2018/2019. tanév Az ÖKO munkaterv az alábbi dokumentumok alapján készült: az intézményi Pedagógiai Program, melynek része a helyi tanterv az intézmény
RészletesebbenJavaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre
Pásztó Városi Önkormányzat Általános Iskolája 3060 Pásztó, Nagymező út 36. 1 124/2012. A határozat elfogadása egyszerű szavazattöbbséget igényel. Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében
RészletesebbenCorvina Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája Ökoiskola munkaterv tanév
Corvina Általános Iskola Kertvárosi Általános Iskolája Ökoiskola munkaterv 2013-2014. tanév 2012-ben iskolánk elnyerte az Ökoiskola címet. Oktató nevelő munkánk során arra törekszünk, hogy tanulóink figyelme
RészletesebbenAz új típusú szaktanácsadás
Az új típusú szaktanácsadás Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető TÁMOP 3.1.5/12 A TÁMOP 3.1.5/12-ben megvalósuló fejlesztések Az Oktatási Hivatal, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft és az Oktatáskutató
RészletesebbenÖkoiskola munkaterv 2018/2019.
Ökoiskola munkaterv 2018/2019. Készítette: Vilits Katalin Kőszeg, 2018. szeptember 1. A/ Általános elvárások: Az iskola tevékenységének környezetre gyakorolt hatása Igényes környezet kialakítása és kialakíttatása
RészletesebbenAZ ORCZY ANNA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA ÖKOISKOLAI MUNKATERVE
Csepegjen tanításom, mint eső; hulljon mint harmat a beszédem; mint langyos zápor a gyenge fűre, s mint permetezés a pázsitra! /Második Törvénykönyv 32,2/ AZ ORCZY ANNA KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA
RészletesebbenVarga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu
Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi
RészletesebbenÖkoiskola munkaterv 2017/2018.
Ökoiskola munkaterv 2017/2018. Készítette: Vilits Katalin Kőszeg, 2017. szeptember 1. 1/a. Iskola mindennapos működése igazgató 1/b. Iskolai rendezvények, kirándulások környezetre gyakorolt hatása 2. munkaterv
RészletesebbenZöld Óvodából ökoiskolába. Saly Erika Ökoiskola témavezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Zöld Óvodából ökoiskolába Saly Erika Ökoiskola témavezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet saly.erika@ofi.hu Fogalmi meghatározás Mit jelent az, hogy Zöld Óvoda? A Zöld Óvoda kritériumrendszere 1. Kapcsolat
RészletesebbenJegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?
Jegyzőkönyv Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója Az adatgyűjtés
RészletesebbenINTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ÖTÉVES MUNKATERV EGRI DOBÓ ISTVÁN GIMNÁZIUM Eger, Széchenyi u. 19.
INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ÖTÉVES MUNKATERV 2015-2020 EGRI DOBÓ ISTVÁN GIMNÁZIUM 3300 Eger, Széchenyi u. 19. 1. Jogszabályi háttér Sorsz. Azonosító Név Rövidítés 1. 2011.CXC:törvény a nemzeti köznevelésről
RészletesebbenTÁMOP Pályázat iskolai tájékoztató szeptember 14.
TÁMOP 3.1.4 Pályázat iskolai tájékoztató 2009. szeptember 14. 1 A pályázat Szeged megye jogú város Önkormányzata a TÁMOP-3.1.4-08/2 pályázaton, amely a Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív
RészletesebbenA Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely
A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Általános Iskola feladatellátási hely Fenntartási időszak: 2010-2015 Kötelezően megvalósított implementációs
RészletesebbenA i intézményi tanfelügyeleti ellenőrzés a következő átfogó értékelést adta az intézményünkről: Kiemelkedő területek. Értékelési terület
A 2018.03.09-i intézményi tanfelügyeleti ellenőrzés a következő átfogó értékelést adta az intézményünkről: Értékelési terület Kiemelkedő területek 1. Pedagógiai folyamatok Az éves munkaterv összhangban
RészletesebbenA TÁMOP PROJEKT CÉLJAI ÉS EREDMÉNYEI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A TÁMOP 3.1.1 PROJEKT CÉLJAI ÉS EREDMÉNYEI A projekt általános bemutatása A projekt céljai: az oktatás tartalmi
RészletesebbenA/ Általános elvárások:
Öko iskola kritériumrendszere Feladatok tevékenységek Határidő Felelős A/ Általános elvárások: Az iskola tevékenyégének környezetre gyakorolt hatása. Igényes környezet kialakítása és kialakíttatása a diákok
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
RészletesebbenIntézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után
Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822
RészletesebbenSZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT
ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR A KÖZNEVELÉSI RENDSZER PEDAGÓGIAI, SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE LSP_TK102G4. HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT
RészletesebbenAKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK
AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási
RészletesebbenÖKOISKOLAI MUNKATERV KODÁLY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA
ÖKOISKOLAI MUNKATERV KODÁLY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA 2012-2013 Ökoiskolai munkaterv Mottó: Az ökológia lényege éppen az, hogy miként lehet kielégíteni a különbözőségében teljes világ lakóinak igényeit,
RészletesebbenÖnértékelési szabályzat
Önértékelési szabályzat Levéli Német Nemzetiségi Általános Iskola 2016 1. Az önértékelés alapja Jogszabályok: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (64-65. és a 86-7. ) 20/2012 (VIII. 31.) EMMI
RészletesebbenIntézményi értékelési szabályzat
ÉRDI TANKERÜLETI KÖZPONT PA 4501 Százhalombattai 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. OM azonosító: 037767 Tel/Fax: 06-23-354-192, 06-23-359-845 E-mail: titkarsag@egyesiskola.hu
RészletesebbenA gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE Készítette: Kozmer Imre Gyula
A gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE 2017-2019 Készítette: Kozmer Imre Gyula intézményvezető mesterpedagógus-aspiráns 2016 Befogadó
RészletesebbenTIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A
Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai
RészletesebbenTársadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő
Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1
RészletesebbenIskolánk fenntarthatósági nevelési céljait szolgáló tevékenységének bemutatása a 2016/2017-es tanévben
Iskolánk fenntarthatósági nevelési céljait szolgáló tevékenységének bemutatása a 2016/2017-es tanévben Az idei tanévben iskolánk egyik fontos céljának tekintette a tanulóink környezettudatos szemléletének
RészletesebbenA PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER KONCEPCIÓJA
Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001 A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER KONCEPCIÓJA FÖLDVÁRI ISTVÁN OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÉMAVEZETŐ Témaegységek 1. A
RészletesebbenIPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA
IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi
RészletesebbenÖKOISKOLA RENDSZER NORVÉGIÁBAN
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 ÖKOISKOLA RENDSZER NORVÉGIÁBAN Minősítési rendszerek Eco-Lighthouse kép: http://eco-lighthouse.org/ Foundation for
RészletesebbenSajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért!
Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/1. 2010. október 28. Pályázó: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Projekt menedzser: Bukovszki Andrásné
RészletesebbenProgramok a Társadalmi Megújulás Operatív Program Innovatív iskolák fejlesztése 2. ütem c. pályázati felhíváshoz
Programok a Társadalmi Megújulás Operatív Program Innovatív iskolák fejlesztése 2. ütem c. pályázati felhíváshoz A Humusz Szövetség 20 éve a hulladékcsökkentést, a fenntartható fogyasztást és termelést
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenNAGYRÁBÉI MÓRICZ ZSIGMOND ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLAI MUNKATERVE. 2017/2018. tanév
NAGYRÁBÉI MÓRICZ ZSIGMOND ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKOISKOLAI MUNKATERVE 2017/2018. tanév CÉLKITŰZÉSEINK: Környezettudatosságra nevelés, a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése iskolánk mindennapjaiban
Részletesebben1. Helyzetelemzés: INTÉZMÉNYI FEJLESZTÉSI TERV Budenz József Általános Iskola és Gimnázium 1021 Budapest, Budenz u
Budenz József Általános Iskola és Gimnázium 1021 Budapest, Budenz u. 20-22. 1. Helyzetelemzés: Iskolánk jogutódja az 1897-ben alapított Labanc utcai iskolának, 1984 óta működik az új épületben is. 1996
RészletesebbenSzéchenyi István Katolikus és Német Nemzetiségi Általános Iskola ÖKOISKOLA. Mi is az ÖKOISKOLA?
Széchenyi István Katolikus és Német Nemzetiségi Általános Iskola ÖKOISKOLA Mi is az ÖKOISKOLA? - Pályázatunk - Vállalásaink - Fenntarthatósági témahét - Érdekességek, lehetőségek Mi is az ÖKOISKOLA? Az
RészletesebbenA PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA
RészletesebbenÖKOISKOLAI MUNKATERV 2014-2015
ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2014-2015 I.CÉL: A fenntarthatóság pedagógiájában a környezettudatos gondolkodás, életmód kialakítása, elmélyítése, együttműködve a város önkormányzatával, a szülői házzal, társadalmi
RészletesebbenPÉCSI APÁCZAI CSERE JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, KOLLÉGIUM, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA POGÁNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKO-ISKOLAI MUNKATERV
PÉCSI APÁCZAI CSERE JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, KOLLÉGIUM, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA POGÁNYI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖKO-ISKOLAI MUNKATERV 2018-2019 Pogány, 2018.09.10. Öko-iskolai koordinátor Iktatási
RészletesebbenSZEGED ÉS TÉRSÉGE EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM
SZEGED ÉS TÉRSÉGE EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉSI PROGRAM a 2015/2016. tanévtől a 2019/2020. tanévig tartó önértékelési időszakra A módosításokkal egységes szerkezetben
RészletesebbenÖKOISKOLAI MUNKATERV 2016/17. tanév
ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2016/17. tanév Készítette: Bádonyiné Olasz Erzsébet Börcsökné Csontos Tünde Ökoiskolai munkacsoport: Tagjai: Alsós osztályfőnöki mk: Felsős osztályfőnöki mk.: Alsós humán mk.: Felsős
RészletesebbenIntézkedési terv. Intézmény neve: Harsányi Hunyadi Mátyás Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: Intézményvezető neve:
Intézkedési terv Intézmény neve: Harsányi Hunyadi Mátyás Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 029120 Intézményvezető neve: Takácsné Oczela Csilla Intézményvezető oktatási azonosítója: 74385975176
RészletesebbenÖnértékelés Pedagógiai módszertani felkészültség Elvárások. Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítetik.
I. Pedagógusra vonatkozó elvárások 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő,
RészletesebbenAZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi
RészletesebbenA nem szakrendszerű oktatás bevezetése és gyakorlata a büki Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskolában
A nem szakrendszerű oktatás bevezetése és gyakorlata a büki Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskolában Időpont: 2010. április 9. Az iskola elérhetőségei: Helyszín: Hotel Famulus,
RészletesebbenA tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése
A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése
RészletesebbenAz Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet
Az Intézményi Minőségirányítási Program értékelése 1. számú melléklet 2008-2009-es tanév Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Szent István tér 2. 1 I. Bevezető A nevelőtestület
RészletesebbenTermészettudományos nevelésioktatási programok fejlesztése
Természettudományos nevelésioktatási programok fejlesztése Á. Majer Anna, Czuczor Judit, Lénárt András, Réti Mónika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Természettudományos nevelés téma XXI. századi közoktatás
RészletesebbenKétegyháza KOMP-ra száll
Kétegyháza KOMP-ra száll Fekete Gabriella projektmenedzser Kétegyháza nagyközség Tartalmi-módszertani változás szükségessége Nemzeti alaptanterv Alapdokumentumok OKM Közoktatás-fejlesztési Stratégiája
RészletesebbenAz OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában
Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában Hancock Márta Szombathely 2013. 08. 28. Az előadás témái A pedagógiai szakmai szolgáltatások jogszabályi háttere A pedagógiai szakmai szolgáltatások
RészletesebbenA TANKÖNYVEK ÚJ GENERÁCIÓJA
A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TANKÖNYVEK ÚJ GENERÁCIÓJA Dr. Kaposi József főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő
RészletesebbenINNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt)
INNOVÁCIÓK A TARTALMI ÉS A MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSBEN (A TÁMOP 3.1.15-14 projekt) dr. Kaposi József főigazgató Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2014-0001
RészletesebbenAz esélyegyenlőség megvalósítása a Szent László Katolikus Általános Iskolában
2010. A Szent László Katolikus Általános Iskola Intézményi Minőségirányítási Programjának módosítását Sárvár város Intézményfenntartó Társulásának Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének változása
RészletesebbenINTÉZMÉNYI TANFELÜGYELET ÉRTÉKELÉSE ALAPJÁN INTÉZMÉNYI ÖNFEJLESZTÉSI TERV NAGYMÁNYOK
Intézmény neve: Nagymányoki II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM azonosító: 036307 Intézmény vezető: Wusching Mária Rita Öni terv kezdő dátuma: 2018.09.01 Öni terv befejező
RészletesebbenA KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÉS PÉTERFY SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA. Telephely: 8800 Nagykanizsa, Attila u. 2. ÖKO - MUNKATERVE. a 2011/2012-es tanévre
3. számú melléklet A KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÉS PÉTERFY SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA Telephely: 8800 Nagykanizsa, Attila u. 2. ÖKO - MUNKATERVE a 2011/2012-es tanévre Készítette: ÖKO munkacsoport vezetője Jóváhagyta:
RészletesebbenOM azonosító: A fejlesztési terv kezdő dátuma: 2018 szeptember 01. A fejlesztési terv befejező dátuma: augusztus 31.
Bp. Főv. XIII. kerületi Önkormányzat Egyesített Óvoda Pöttyös Tagóvodája Tagóvoda vezető neve: Osváth Viktória OM azonosító: 200911 Oktatási azonosítója:78646091381 A fejlesztési terv kezdő dátuma: 2018
RészletesebbenTÁMOP-3.1.7-11/1-2011-0063
TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 A TÁMOP-.1.7-11/1-2011-006 Horizontális háló a Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése Megvalósítás: 2012. április 1. 2012. november 0 Az elnyert
RészletesebbenTÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA MEGVÁLTOZOTT SZAKTANÁCSADÓI SZEREPEK ÚJ TÍPUSÚ SZAKTANÁCSADÁS
TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA MEGVÁLTOZOTT SZAKTANÁCSADÓI SZEREPEK ÚJ TÍPUSÚ SZAKTANÁCSADÁS Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (továbbiakban: OFI) a TÁMOP-3.1.5/12 Pedagógusképzés
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEI 2016/2017-ES TANÉV
Iskolánkban a hagyományos alapképzés mellett emelt óraszámú képzést folytatunk angolból. Idegen nyelvet és informatikát első osztálytól oktatunk. Elnyertük a Digitális iskola címet. Évek óta Ökoiskola
RészletesebbenPÉCSI APÁCZAI CSERE JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, KOLLÉGIUM, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA POGÁNYI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA
PÉCSI APÁCZAI CSERE JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, KOLLÉGIUM, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA POGÁNYI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA ÖKOISKOLAI MUNKATERV 2016-2017 Pogány, 2016.09.16. Patói Öko-iskolai koordinátor Iktatási
RészletesebbenPEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001
A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése
RészletesebbenBÁN ZSIGMOND RFEORMÁTUS ÁLTALÁMOS ISKOLA,
BÁN ZSIGMOND RFEORMÁTUS ÁLTALÁMOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ÉS ÓVODA BESZÁMOLÓ TISZAFÜRED 2016-2017. 1., Pedagógiai folyamatok Tervezés A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történt,
Részletesebben