Az érzelmi Intelligencia (EQ)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az érzelmi Intelligencia (EQ)"

Átírás

1 Ki a jó munkatárs? A szó magában hordozza a választ: munka-társ. Ahogy a magánéletben, a munkában is társakkal kell előrejutnunk, hiszen csoportban nagyobb a hatékonyságunk. Az érzelmi intelligencia, embertársainkra való ráhangolódás, érzékenység, alkalmazkodás nem szakmai kompetenciák. Javarészt velünk születettek, de szerencsére tanulhatók is. A szakértelem mellett ezek a képességek döntik el, hogy kiből lesz sikeres dolgozó, jó vezető, kivel lesz jó együttdolgozni. Bármely területen dolgozzunk is, ma már ezek a tulajdonságok határozzák meg az értékünket a munkaerőpiacon. Az új mérce a megfelelő intellektuális képességeket és a szakértelmet adottnak veszi, ezek helyett a szociális készségekre (soft skillekre) helyezi a nagyobb hangsúlyt. MI AZ ÉRZELEM? Az emóció (érzelem) szó a latin motere (mozdulni) igéből ered, az e előtag elmozdulásra utal, azt sugallva, hogy az érzelmekkel a cselekvés együtt jár. Leginkább állatoknál és gyermekeknél figyelhető meg ez a természetes forma, hogy az érzelem ténylegesen tettekbe torkollik. Csak a túlságos kontrollal rendelkező felnőtteknél borul meg ez az amúgy természetes rend, és az alapvetően cselekvésre hívó érzelmek és a szemmel látható reakciók különválnak. Az érzelmek több szinten működnek. Van egy fizikai oldaluk és van egy pszichológiai oldaluk is. Ez alapján is megkülönböztethetőek bizonyos definíciók, amelyeket különböző kutatók képviselnek. Vannak olyan biológiai irányultságú elméletek, amelyek egyszerű biológiai állapotokkal, vagy bonyolult elektro-kémiai reakciókkal írják le az érzelmeket, és vannak olyan pszichológusok is, akik egy, az agyban született tudatos élményként írják le azokat. A legtöbb ember, aki az érzelmekkel foglalkozik, valahol a kettő között helyezkedik el, és úgy tekint az érzelmekre, mint egy koordinált válasz-rendszerre, ami akkor keletkezik, amikor bizonyos biológiai, bizonyos tapasztalati, és bizonyos tudati tényezők egyszerre hatnak. Vannak biológiailag jobban meghatározott érzelmek, és vannak komplex érzelmek, amelyek gondolatokkal és ismeretekkel átitatottak. ALAPÉRZELMEINK 1 : öröm harag bánat meglepetés undor félelem 1. kép Ekman vizsgálata a hat alapérzelem arckifejezésével (1972) 1 Ekman holnapja, aki az érzelmek mimikájával foglalkozik 1

2 MAGASABB RENDŰ (ÖSSZETETT) ÉRZELMEINK morális érzelmek (meggyőződés, lelkiismeret) intellektuális érzelmek (csodálkozás, kételkedés, felfedezés) esztétikai érzelmek (természet-, művészetszeretet) praxikus érzelmek (saját erőben vettet hit és a bátorság). AZ INTELLIGENCIA Az intelligencia elméletek sokáig mostohán bántak a szociális és az érzelmi intelligenciával. Bár THORNDIKE már a XX. század első harmadában leírta az általa fontosnak tartott intelligencia részeket, mely szerint van: absztrakt intelligencia (a fogalmak megértése), mechanikus intelligencia (konkrét képességek) valamint szociális intelligencia (a szociális interakciókban, interperszonális kapcsolatokban megnyilvánuló intelligencia), ez utóbbira elég kevés figyelem irányult. Az intelligencia fogalom elsősorban a kognitív tulajdonságokat jelentette. STERNBERG 1985-ben meghatározott, az intelligencia elemeit felsoroló definíciójában azonban már jelen van az ún. tudományos elemek mellett a gyakorlati intelligencia is. Meghatározása szerint az intelligencia elemei: A tapasztalatokból való tanulás és azok alkalmazásának képessége. Az absztrakt gondolkodás és következtetés képessége. A változó és bizonytalan világ szeszélyeihez való alkalmazkodás képessége. Az a képesség, hogy az ember önmagát motiválja, és eredményesen hajtsa végre a rá váró feladatokat. Ebben a definícióban már megjelennek azok a tényezők, amelyek az érzelmi intelligencia összetevőiként fogalmazódnak meg. 2

3 AZ ÉRZELMI INTELLIGENCIA (EQ) Az első formális definíció először az 1990-es években született meg, JOHN D. MAYER ÉS PETER SALOVEY amerikai pszichológusok tollából, akik a terület első összefoglalását és mérőeszközét nyújtották. Definíciójuk, mely kezdeti formájában még máshogy hangzott, és az idők folyamán finomodott, ma így hangzik: Az érzelmi intelligencia az a képesség, mely lehetővé teszi az érzelmi információfeldolgozás pontos és hatékony voltát, beleértve az érzelmek észlelésének, feldolgozásának, megértésének és kezelésének képességét. CARUSO ÉS SALOVEY (2004) az érzelmek természetéből kiindulva meghatározták azokat az alapelveket, amelyek révén világossá válhat, hogy miért alapvetők az ember életében az érzelmek és az ezekkel foglalkozó képességek, tehát az érzelmi intelligencia képességei. A hat alapelv a következő: Az érzelmek információt hordoznak. Megpróbálhatjuk figyelmen kívül hagyni az érzelmeket, de nem fog menni. Megpróbálhatjuk elrejteni az érzelmeinket, de nem vagyunk olyan jók benne, mint ahogy azt gondoljuk. A döntéseinknek támaszkodniuk kell az érzelmeinkre, ahhoz, hogy hatásosak legyenek. Az érzelmek logikus mintákat követnek. Léteznek egyetemes érzelmek, és léteznek specifikusak is. Az érzelmi intelligencia összetettségét tanulmányozva sok tényező együttes működésének vizsgálatát tartották fontosnak. Az EQ összetevői 2 : AZ ÉRZELMEK ÉSZLELÉSE Az érzelmek észlelése jelenti azokat a tulajdonságokat, amelyeket kora gyerekkorunktól megtanulunk az anya-gyerek kapcsolatban. Ezeknek az érzelmeknek a felismerése a környezetben és kifejezése a viselkedésben éppúgy része az érzelmi intelligenciának, mint a másik ember viselkedésében az érzelmi tényezők megértése és elfogadása, az empátia. Ahhoz, hogy képesek legyünk szabatosan kifejezni az érzelmeinket, és elfogadni mások érzelmeinek kifejezését, tudnunk kell a nonverbális kommunikáció jelzéseinek azonosítását is. AZ ÉRZELMEK MEGÉRTÉSE 2 EQ teszt a Figyelőben: 3

4 Az érzelmi információk megértése, elvonatkoztatása és a róluk való gondolkodás képessége, az érzelmi állapotok és helyzetek elnevezése, a címkézés értelmezése. Az egyes érzelmek tartalma, az érzelmek átmeneteinek és fejlődésének azonosítása, a fokozatok és az érzelmek erősségének felismerése. Ezek olyan képességek, amelyek a kommunikációban és a viselkedésben is jelen vannak, gyakran úgy látjuk ezek azok a helyzetek, amelyek igazolják érzelmeink meglétét és kifejezését. ÉRZELMI INTEGRÁCIÓ (ÉRZELMEK ÉS GONDOLKODÁS) Az érzelmek jelentősen facilitálják, serkentik a gondolkodást, gyakran tapasztalhatjuk, hogy az érzelmek megszakíthatják a gondolkodás menetét, a problémákat fontosságuk szerint rangsorolhatják. Az érzelmi emlékek jelentős befolyást gyakorolhatnak a gondolkodásra, melyek hatással vannak az emlékek rangsorolására és felhasználásukra bizonyos döntésekben. A hangulatok változása hatással van a motivációra és az információfeldolgozásra. A pozitív hangulat serkenti a tevékenységet és a kreativitást. ÉRZELMEK KEZELÉSE Az érzelmek kezelése az érzelmek, és gondolkodás kapcsolatát fejezi ki. Az egyénnek azon tulajdonságaira fókuszál, amelyek kifejezik nyitottságát az érzelem befogadására és kifejezésére, függetlenül attól, hogy az érzelmek kellemesek vagy kellemetlenek. Az érzelmek ismerete és szabályozása, erősítve a pozitív érzéseket, szabályozva a negatívakat. Ezek a tulajdonságok lehetőséget adnak az egyén számára az érzelmek plasztikus kifejezésére és az érzelmi sokoldalúságra, magukban foglalnak több tényezőt, amelyek együtt jelen vannak az érzelmi élményekben, így a motivációs, emocionális és a kognitív faktorokat is. MUNKAHELYI EQ AZ ÉRZELMEK ÉSZLELÉSE Munkahelyi szituációban az emberek hajlamosak érzelmeik elrejtésére, sőt, hajlamosabbak azok tagadására is. Ha tudunk olvasni a sorok között és észrevesszük azokat a nemverbális jelzéseket, amelyek kollégánk szavainak ellentmondó érzelmeiről árulkodnak (pl. amikor a hétvégi időbeosztás megbeszélése során kollégánk azt mondja, hogy rendben bejövök vasárnap miközben összeráncolja szemöldökét és összeszorítja a száját), akkor megkímélhetjük magunkat egy sor kellemetlen következménytől. ÉRZELMEK MEGÉRTÉSE Megérteni egy másik ember szemszögét talán nem nehéz. De igazából megvizsgálni és átélni a dolgokat egy másik ember nézőpontjából már sokkal nehezebb. Ahhoz, hogy átéljük, amit egy másik ember él át vagy ahhoz, hogy átérezzük, hogy milyen lehet bizonyos események folyamata valaki más számára, annak a képessége kell, amivel érzelmeket hívunk, idézünk elő. Amikor már ebbe a tudatállapotba, vagy érzelmi-állapotba kerültünk, jobban meg tudjuk érteni egy érzelmi vagy gondolati szintről, hogy milyen lehet annak az embernek, milyen lehet abban a helyzetben. Az empátiának és az együttérzésnek, a bajtársiságnak ezen érzéseivel el lehet kezdeni a munkát a közös célért. 4

5 ÉRZELMI INTEGRÁCIÓ (ÉRZELMEK ÉS GONDOLKODÁS) Az érzelmek megértése ott kezdődik, hogy helyesen tudjuk címkézni őket, akár saját, akár mások érzelmeiről van szó. Néhány érzelmi kifejezés között csak árnyalatnyi különbség van, de a pontos szó kijelöli a pontos jelentést. Gondoljunk a különbségre az irigység és a féltékenység között. Vagy a bosszúság, a harag és a düh közötti árnyalatokra. Ideges vagyok, zavart vagy mérges? Mások a szavak, és mindegyik kifejezésnek más a jelentése. Ahhoz, hogy pontosan tudjuk kifejezni érzelmeinket, gazdag érzelmi szókincsre, és annak pontos használatára van szükségünk. Ha pontosan tudjuk közvetíteni mások számára saját érzelmi állapotainkat, akkor kommunikációnk sokkal hatékonyabb lesz. ÉRZELMEK KEZELÉSE Az a képesség, amivel össze tudjuk kapcsolni az érzelmeket a különböző eseményekkel, teszi lehetővé az érzelmi ok és okozat összekapcsolását. Ha azt halljuk egy kollégánkról, hogy elvesztette az év végi elszámolását, gyanítjuk, hogy el van keseredve. Ha később megtudjuk, hogy azért vesztette el az elszámolást, mert egy munkatársa szándékosan eldugta azt, akkor azt gyanítjuk, hogy kollégánk dühös. A szociálpszichológiai irodalom érzelmi forgatókönyvnek nevezi ezt. Ahogyan egy film forgatókönyve pontosan tartalmazza az események menetét elejétől a végéig, úgy az érzelmek lejátszódása is egy előre látható forgatókönyv szerint pereg. Az érzelmi intelligencia magas fokán álló személyeknek igen összetett és cizellált ismereteik vannak ezekről a forgatókönyvekről. Jó sakkjátékosok módjára előre látják, hogy miként következnek egymásra az érzelmi forgatókönyvek ha - akkor lépései. 5

6 EQ ÉS VEZETÉS A vezető szerepe egy kicsit olyan, mint a szülőé a családban: ügyelnie kell arra, hogy viselkedésével modellt nyújtson a csapata tagjainak, vagyis hogy ő maga is úgy viselkedjen, ahogy elvárja azt beosztottjaitól, ügyelnie kell arra, hogy viselkedését mindenki tisztességesnek tartsa. Figyelnie kell a csapattagokra, védelmeznie kell őket (például olyankor, amikor jó hírük támadások kereszttüzébe kerül) és gyakorlati támogatást kell nyújtania (pénzt, embereket, tanácsot, időt). Az EQ, mint képességek együttese a vezetőket több kritikus ponton segítheti: a csoportfolyamatok irányításában a tervezés, szervezés flexibilis, rugalmas megvalósításában saját maguk és mások motiválásában körültekintőbb döntések meghozatalát teszi lehetővé. Egy jó csapat nem születik, hanem felépül. A közös csoporttudat kialakításának egyik fontos tényezője a rendszeres, gyakori kommunikáció a csapattagok között. Ennek biztosítása gyakran a vezető feladata. A csoport vezetője tartja kezében a csoport lelkét. Hogy mennyire lesznek bizalommal a csoporttagok, mennyire lesz erős a csoport összetartó ereje, az is a vezetőtől függ. Ehhez át kell látnia a csapatot, képesnek kell lennie arra, hogy a különböző szemszögeket egyszerre tudjon vizsgálni, és ahhoz hogy a jó pillanatban a jó lépéseket tudja megtenni folyamatosan figyelnie, éreznie kell a csoport dinamikáját, és az egyes emberek működésmódját. A fejétől bűzlik a hal Túl azon, hogy a csapat számára nélkülözhetetlen érzelmi légkört megteremti és fenntartja, a vezető gondoskodik a koordinációról, mert ez a titka az együttműködésnek és egyetértésnek. Egy vizsgálatban, amikor embereket egy vezető nélküli csoportba összetereltek, s azt mondták nekik, hogy dolgozzanak együtt egy rázós probléma megoldásán a leghatékonyabb csoportosulások spontán módon kialakítottak egy struktúrát, ahol az egyik résztvevő összehangolta és vezényelte erőfeszítéseiket, hogy olyan hathatósan tudjanak megbirkózni a nehéz feladattal, amennyire csak lehetséges. A vezető nélküli üzemmódban dolgozó csoportok jóval kevésbé voltak hatékonyak. A jó csapatvezérek azonban nem a csoport agyvelejeként vagy öntörvényű döntéshozókként működnek, hanem sokkal inkább a konszenzusok építőiként. Amikor a csoport vezetői túl korán fejtik ki saját véleményüket egy döntés megbeszélése során, a társaság kevesebb gondolatot szokott felvetni, s így gyengébb döntéseket hoz. Általában jobb eredmény születik olyankor, amikor a vezető visszafogja magát, a véleményét csupán a beszélgetés vége felé mondja el (akkor is ügyelve arra, hogy a nézeteit ne erőltesse rá a többiekre), azaz ha a hatalommal irányító vezetői szerep eljátszása helyett, a csoportfolyamatok serkentőjévé válik. 6

7 AZ ASSZERTIVITÁS A szociális kompetenciák közé az embernek azon képességei tartoznak, amelyekkel az egyén a szociális elvárások, és a személyes igényei között elfogadható kompromisszumot tud találni. Ez az a képesség mely ahhoz szükséges, hogy személyes céljaink, önérvényesítésünk és a másokhoz való alkalmazkodás, igazodás között megtaláljuk az egészséges középutat. E kompetencia magas szintjéhez tartozó viselkedést hívja a pszichológia asszertív viselkedésnek. E szó a latin assero igéből ered, aminek jelentése állítani, igényelni valamit. Ma már az olyan hatékony önérvényesítő viselkedést jelöljük vele, mely tulajdonképpen a passzivitás és az agresszivitás közötti arany középutat jelenti. Tehát önmagunk menedzselését, érdekeink képviseletét jelenti de olyan módon, ami mások egyediségét, a kölcsönösséget és az egyenlőséget tiszteletben tartja. E táblázat segítségével bemutatjuk az asszertív viselkedés és kommunikáció jellemzőit, amelyek megkülönböztetik a passzív (kishitű) és az agresszív viselkedéstől: NEM ASSZERTÍV, PASSZÍV VISELKEDÉS Önmaga fontosságát, igényeit tagadja. AGRESSZÍV VISELKEDÉS Saját igényeit mindennél előbbre helyezi, önmaga jelentőségét mások rovására növeli. ASSZERTÍV VISELKEDÉS Önmaga fontosságát vállalja. Mások döntenek helyette. Mások helyett is ő dönt. A maga számára dönt. Közlései bizonytalanok, nem világosak a céljai, gyakori az általános alany az indirekt fogalmazás. Konfliktus esetén önmagát okolja, feladja erőfeszítéseit céljait lényegtelennek tekinti. Jogos igényeit is mentegetőzve, magyarázkodva adja elő. Testtartása általában merev, védekező, kevés gesztussal, kifejező mozgással, testbeszéde állapotához és nem a közléséhez kapcsolódik. A közlésekben sok a minősítés a másikra való utalás, a Te - típusos fordulat, az indirekt fogalmazás. Konfliktus esetén a másikat okolja, bűnbakot, felelőst keres, győzni akar, személyes sérelmei kötik le. Elvárja a másiktól, hogy jogairól lemondjon az ő javára. Testtartása támadó, sok a másik felé mutató gesztus, testbeszéde állapotához és nem a közléséhez kapcsolódik. A közlések egyértelműek, Én - típusúak, direkt formájúak. Konfliktus estén a megoldást keresi. Jogos igényeit egyértelműen, objektíven kommunikálja. Testtartása elengedett, kifejezők a gesztusai, a közlés lényegéhez kapcsolódnak, azokat hangsúlyozzák. Az asszertív viselkedésnek minden élethelyzetben fontos szerepe van. Mégis a kutatók kiemelnek három olyan lényeges helyzetet, amikor az asszertív viselkedés különösen jelentős. 7

8 Ilyenek az ún. jogérvényesítési helyzetek, amikor az egyén legfőbb célja, hogy érdekeit, jogait érvényesítse. Olyan követelések sorolhatóak ide, amiket társadalmi normák, írott és íratlan szabályok is legitimálnak. Ilyen lehet például egy reklamációs helyzet, amikor például egy pincér nem a megrendelt ételt hozza ki nekünk. A nem asszertív emberek e helyzeteket elkerülik, és hajlamosak ezt negatív öninstrukciókkal megmagyarázni. Pl. Ezzel a pincérrel én úgysem tudok mit kezdeni. Ez negatív érzelmekhez és védekező viselkedéshez vezet, a személy minél hamarabb igyekszik kikerülni a helyzetből. Az agresszív ember e helyzetet úgy kezeli, hogy megtámadja azt a személyt, akit felelősnek vél jogai be nem teljesítésében. A példa esetében a pincérre támad, és hajlamos ilyenkor az embert minősíteni ahelyett, hogy a tettét minősítené. Az asszertív egyén ezzel szemben belátja, hogy reklamációja jogos, és úgy tudja szándékait kommunikálni, hogy nem sérti meg a másik felet. Az érzelmi intelligencia szerepe itt abban áll, hogy érzéseink tudatosításával ki tudjuk választani a hatékony viselkedést. Ha például negatív érzéseinket tudatosítjuk, akkor megállítjuk azt a folyamatot, mely jogtalanul magunkra vagy a pincérre hegyezi ki a helyzetet. A kapcsolatmenedzselő helyzetek közé azok a szituációk tartoznak, amik egy kapcsolat megteremtésére, fenntartására, irányítására vagy visszaszorítására irányulnak. Itt tehát nem a szándékaink, céljaink érvényesítéséről, hanem azok kifejezéséről van szó. Amikor például fel akarjuk venni valakivel a kapcsolatot, vagy amikor azt szeretnénk elérni, hogy a másik ember figyelmét felénk fordítsa, vagy hogy valaki végighallgasson. Egy nem asszertív ember ezeket a helyzeteket nem tudja irányítani, passzívan várja, hogy úgy alakuljanak a dolgok, ahogy ő szeretné. Például eltűri, hogy szavába vágjanak. Az agresszív ember támadó viselkedésével általában elriasztja a másik embert, a helyzetet nem tudja tehát megoldani. Például a másik jellemét, személyiségét támadja, hogy az sosem hallgatja végig őt. Az asszertív ember azonban saját érzéseinek megfogalmazásával tudja a kívánt viselkedést elérni. Például így: nagyon rosszul esik, megzavar, hogy háromszor is a szavamba vágtál. Az érzelmi intelligencia itt leginkább az érzelmek kifejezésének képességén keresztül játszik szerepet. A harmadik csoportba a szimpátianyerő helyzetek csoportjába azok a szituációk tartoznak, amelyek során a személy szándékainak érvényesítését nem támogatják konvenciók, szabályok. Ilyen például a szívesség kérése. Ilyenkor rá akarjuk venni a másik személyt, hogy jogairól önként lemondjon, például kiszolgáljon minket zárás után. A nem asszertív személy ezekben a helyzetekben általában mentegetőzve, magyarázkodva indul, a kérés teljesítését általában úgy éri el, ha eléri, hogy saját problémái szánalmat és sajnálatot keltenek a másik emberben. Az agresszív emberek kéréseit inkább felszólításnak, parancsnak tekinthetjük, kéréseik teljesítését a másik megfélemlítésével érik el, ha elérik. Az asszertív emberek ezzel szemben ezekben a helyzetekben a másik érzéseit, hangulatát felismerve és tudatosítva alakítják viselkedésüket a helyzetnek megfelelően. Például Látom hogy nagyon elfoglalt és sok a munkája, mégis arra kérem, hogy töltse ki ezeket a teszteket. Ezekben a helyzetekben a másik ember kerül a figyelem fókuszába, az ő érzelmei fontosak, ezért az ÉI képességei a másik érzelmeinek felismerésén és irányításán keresztül rendkívül meghatározóak. A FEJEZETET KÉSZÍTETTE: Kéri Júlia IRODALOMJEGYZÉK 8

9 CIAROCHI J., FORGAS J., MAYER J.D., (2001) Érzelmi Intelligencia - a mindennapi életben. Kairosz Kiadó DAMASIO, A.R. (1996) Descartes tévedése - Érzelem, értelem és az emberi agy. Aduprint Kiadó, Budapest EVANS, D. (2004) Az érzelmek. Magyar Világ Kiadó, Budapest GOLEMAN, D. (1995). Érzelmi Intelligencia. Háttér Kiadó, Budapest. GOLEMAN, D. (2002). Érzelmi Intelligencia a munkahelyen. Edge 2000 Kiadó, Budapest 9

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ Ország: Portugália Vállalat: Inovafor Képesítés Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban Ország: Vállalat: SPANYOLORSZÁG FONDO FORMACIÓN EUSKADI Képesítés: Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban EQF szint:

Részletesebben

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A lelki egészség a WHO szerint Mentális egészség: A jóllét állapota, amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud birkózni

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE Tartalom A KÖNYVRÔL 11 BEVEZETÉS 13 Kommunikációs készségek 14 Társas készségek 14 Fejleszthetôk-e tanítással a kommunikációs és a társas készségek? 15 Miért kell a gyermeknek elsajátítania a kommunikációs

Részletesebben

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina

Részletesebben

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Tanulunk és tanítunk, mi a haszna? LLL Könyvtári Szolgáltatások és eredményességük Komárom, 2011. június 24-én A kommunikáció lényege, hogy az egymással

Részletesebben

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

Experience hotel service. Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed!

Experience hotel service. Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed! 1 Az élményturizmus lényegében ezt jelenti legyen élményekkel teli a pihenésed! Mi az az élményturizmus? Nyaralni, túrázni, utazni mindenki másképp szokott. Van, aki spontán indul el, van, aki alaposan

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT!

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Engedj játszani! SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Ha csak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában

Részletesebben

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv)

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Mentor neve: Mentor azonosítója: Tanuló neve: Tanuló azonosítója: Az Egyéni Fejlesztési Terv egy folyamatosan változó, a tanuló fejlődését regisztráló,

Részletesebben

TI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Érték- és értelemközpontú kísérleti program kisiskolásoknak 1 PATAKY KRISZTINA iskolapszichológus, logoterápiai tanácsadó és személyiségfejlesztő,

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM OFTEX által akkreditált: A kommunikáció szerepe a szív- és érrendszeri, illetve onkológiai szűréseken való lakossági részvétel befolyásolásában és az egészséges életmódszemlélet

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán

Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

A kompetencia terület neve

A kompetencia terület neve Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális

Részletesebben

Berlitz 1. szint KER szint A 1

Berlitz 1. szint KER szint A 1 Társalgási Berlitz 1. szint KER szint A 1 A tanuló képes általános kifejezéseket és egész egyszerű mondatokat használni és megérteni. Képes személyes adatokra vonatkozó kérdések megfogalmazására illetve

Részletesebben

ELITE YOUTH. fejlesztése az utánpótlás futballban. Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató

ELITE YOUTH. fejlesztése az utánpótlás futballban. Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató fejlesztése az utánpótlás futballban Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató az utánpótlás futballban a személyiségtulajdonságok, gondolati- és gyakorlati-cselekvéses képességek sajátos

Részletesebben

Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ:

Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: Képességfejlesztés EMLÉKEZTETŐ: A személyiségfejlesztéssel kapcsolatban Nagy József a személyiség három általános kompetenciájának (alapkompetencia) és egy speciális (felhasználói) kompetenciának egymást

Részletesebben

Milton Kft. Tréning ajánló. Elérhető tudás hiteles forrásból. Nyílt és belső tréningek Vezetői tréningek Tréningek munkaadóknak és munkavállalóknak

Milton Kft. Tréning ajánló. Elérhető tudás hiteles forrásból. Nyílt és belső tréningek Vezetői tréningek Tréningek munkaadóknak és munkavállalóknak Milton Kft. Tréning ajánló Elérhető tudás hiteles forrásból Nyílt és belső tréningek Vezetői tréningek Tréningek munkaadóknak és munkavállalóknak Bevezetés Tisztelt Ügyfelünk! Kedves Hölgyem és Uram! Belső,

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013. Erkölcstan tantárgy 5-8. évfolyam 2013. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

Új szemlélet az egészségügyi ellátásban? Dr. Gábor Katalin

Új szemlélet az egészségügyi ellátásban? Dr. Gábor Katalin Új szemlélet az egészségügyi ellátásban? Dr. Gábor Katalin Florence Nightingale 1860 Bárki, aki felelős pozícióba kerül, tartsa észben a következőt: nem az a legfontosabb kérdés, hogy én magam hogyan tehetem

Részletesebben

2010. október 27 28. A Bátorság Köre. A Pressley Ridge Magyarország Alapítvány kétnapos workshopja

2010. október 27 28. A Bátorság Köre. A Pressley Ridge Magyarország Alapítvány kétnapos workshopja 2010. október 27 28. A Bátorság Köre A kétnapos workshopja 2010. október 27. Előadással egybekötött mesterkurzust tart Dr. Larry Brendtro a Tisztelet Kötelékeinek Helyreállítása nevű módszerről (RAP Response

Részletesebben

Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye

Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Csizér Kata, Kontra Edit és Piniel Katalin ELTE OTKA K105095 Egyéni különbségek az idegennyelv-tanulásban

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára Célok Segíteni a megváltozott munkaképességű személyeket abban, hogy hatékonyan kezeljék a munkahelyi stresszt, változásokat, negatív

Részletesebben

TÁRGYALÁS TECHNIKA ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN. Dr. habilnémeth Erzsébet, szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, BKF, ÁSZ

TÁRGYALÁS TECHNIKA ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN. Dr. habilnémeth Erzsébet, szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, BKF, ÁSZ TÁRGYALÁS TECHNIKA ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN Dr. habilnémeth Erzsébet, szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, BKF, ÁSZ A SIKER ALAPJA 1. FELKÉSZÜLÉS 1. Meg kell határozni az elérendő célt

Részletesebben

A pedagógus mint személyiségfejleszto

A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto zemélyiség: viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza a személy környezetéhez

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Az oktatási módszerek csoportosítása

Az oktatási módszerek csoportosítása 1 Az oktatási módszerek csoportosítása 1. A didaktikai feladatok szerint: Új ismeretek tanításának/tanulásának módszere A képességek tanításának/tanulásának módszere Az alkalmazás tanításának/tanulásának

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva

Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

ÉRZELMEK ÉS EMOCIONÁLIS INTELLIGENCIA. Az érzelmek fiziológiai alapjai. Érzelmek. Érzelmek Definíció AZ ÉRZELMI ÉLMÉNY ÖSSZETEVŐI

ÉRZELMEK ÉS EMOCIONÁLIS INTELLIGENCIA. Az érzelmek fiziológiai alapjai. Érzelmek. Érzelmek Definíció AZ ÉRZELMI ÉLMÉNY ÖSSZETEVŐI Érzelmek ÉRZELMEK ÉS EMOCIONÁLIS INTELLIGENCIA A külvilág jelenségeihez, eseményeihez, személyeihez történő viszonyulás kifejeződése. Az érzelmek jellemzői: bipolárisak ambivalensek, ellentmondásosak Érzelmek

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

Tanterv az erkölcstan 1-4.

Tanterv az erkölcstan 1-4. Tanterv az erkölcstan 1-4. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,

Részletesebben

KKV vezetési és szervezetfejlesztési program

KKV vezetési és szervezetfejlesztési program A SZERVEZETI TUDATOSSÁG KITERJESZTÉSE Olyan támogatott (díjmentes) fejlesztési programot kínálunk 30 kis- és középvállalkozás számára, amelyben most a költségek helyett a tartalmakra fókuszálhatnak! Résztvevőként

Részletesebben

ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS. Alapelvek, célok

ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS. Alapelvek, célok ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS Alapelvek, célok Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodásés viselkedésmódjuknak

Részletesebben

Navigációs megoldások. www.newscoaching.hu

Navigációs megoldások. www.newscoaching.hu Navigációs megoldások www.newscoaching.hu Kik vagyunk? A modellt 2001 óta fejlesztjük sikeresen világszerte. A Coaching & Training Ltd. 2006-ban alakult, székhelye Lausanne-ban (Svájc) van és kirendeltségei

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

A hatékony és szakszerű kommunikáció a tanárok és diákok között többet jelent a pusztán egymással való beszélgetésnél.

A hatékony és szakszerű kommunikáció a tanárok és diákok között többet jelent a pusztán egymással való beszélgetésnél. Cím A tanár-diák kommunikáció alapjai Rövid leírás A hatékony és szakszerű kommunikáció a tanárok és diákok között többet jelent a pusztán egymással való beszélgetésnél. Amit magában foglal: állandóan

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

Az emberi motivációk és az érzelmek

Az emberi motivációk és az érzelmek Általános és személyis lyiséglélektanlektan Az emberi motivációk és az érzelmek A Yerkes-Dodson törvény (1908) Sikerorientáció Hi Sikerkereső Túligyekvő Lo Kudarcfélelem Hi Kudarc elfogadó Kudarckerülő

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

Hittan tanmenet 1. osztály

Hittan tanmenet 1. osztály Hittan tanmenet 1. osztály A Beszélgetés Istennel című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A gyakorlati órák, az azokat előkészítő és feldolgozó órák a tanmenetben

Részletesebben

Egyetérteni vagy sem? Ez itt a kérdés

Egyetérteni vagy sem? Ez itt a kérdés Egyetérteni vagy sem? Ez itt a kérdés A konfliktusok forrása a Családi Vállalkozásokban - illetve a nézeteltérések kezelése oly módon, hogy az eredmény mind az üzlet, mind a család javát szolgálja Chris

Részletesebben

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.

Részletesebben

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 1. A filozófiának, a nyelvészetnek és a pszichológiának évszázadok óta visszatérô kérdése, hogy milyen a kapcsolat gondolkodás vagy általában a megismerési folyamatok és nyelv,

Részletesebben

TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika

TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika TÉMA OKTATÓ/TRÉNER ÓRASZÁM 1. CSOPORTÉPÍTŐ TRÉNING MODUL 12 1.1 Önálló bemutatkozás 1.2 Névlánc- egymás nevének ismétlése az ülésrend

Részletesebben

Az érzelmek logikája 1.

Az érzelmek logikája 1. Mérő László egyetemi tanár ELTE Gazdaságpszichológiai Szakcsoport Az érzelmek logikája 1. BME VIK, 2012 tavasz mero.laszlo@ppk.elte.hu Utam a pszichológiához (23) (35) Matematika Mesterséges intelligencia

Részletesebben

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

Családi vállalkozásokról

Családi vállalkozásokról REORGANIZÁCIÓ VAGYONKEZELŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT WWW.REORGANIZACIO.COM Családi vállalkozásokról KVK Horváth Dénes, MBA 2015.02.25. Budapest Forrás: Reorganizáció Vagyonkezelő és Tanácsadó KO. 2 Mi számít családi

Részletesebben

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Fejlődéselméletek Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Suplicz Sándor BMF TMPK 1 S.Freud: A pszichoszexuális fejlődés A nemhez igazodás

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Építs teljesítmény-központú kultúrát!

Építs teljesítmény-központú kultúrát! Építs teljesítmény-központú kultúrát! A Terra Nova egy interaktív, saját élményű szimulációs játék, amely valós szervezetek működését modellezi. A szimuláció minimum tíz, de akár több száz fős csoportoknak

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

ERKÖLCSTAN. 1-4. évfolyam

ERKÖLCSTAN. 1-4. évfolyam ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,

Részletesebben

Hogyan vagyok másokkal?

Hogyan vagyok másokkal? Mentorálás témái II.B: Hogyan vagyok másokkal? Kommunikáció Kapcsolatok Konfliktuskezelés Igények felmérése és kielégítése Dömös, 2011. december 2-4. 2011.12.12. Mentorálás tanfolyam Dömös 1 2011.12.12.

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos

Részletesebben

REKLÁM PSZICHO- LÓGIA

REKLÁM PSZICHO- LÓGIA REKLÁM PSZICHO- LÓGIA Ű Reklámpszichológia Módszertan, Történet, Feladatkörök A befogadás kapui Érzékelés, észlelés, figyelem A feldolgozás lélektana (kognitív szakasz) A hatás lélektana Emlékezés, bevésés,

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei 2016. 06. 20. Autizmus-specifikus nevelés és oktatás támogatása V. AUTMENTOR 2015 Együttműködés Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk

Részletesebben

A kompetenstől, az elkötelező vezetésig

A kompetenstől, az elkötelező vezetésig A kompetenstől, az elkötelező vezetésig Gondoljon egy eseményre az elmúlt időszakból, ami pozitív érzéseket keltett Önben! Megvan? Mi az a pozitív érzés? Ízlelgesse raktározza el! Miről fogunk beszélgetni?

Részletesebben

Fiatal tehetségek beépítése a profi csapatba

Fiatal tehetségek beépítése a profi csapatba Fiatal tehetségek beépítése a profi csapatba Mönks tehetségmodellje Kreativitás ISKOLA TÁRSAK Feladat iránti elkötelezettség Átlagon felüli képességek CSALÁD Játékossá válás GENETIKA EDZŐ KÉPZÉS CSALÁD

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása RAJZ TANTÁRGY 1. óra : Az európai népviseletek bemutatása A MODUL CÉLJA Az óra célja : Az egyes népviseletek jellegzetességeinek kiemelése, vizsgálatuk különböző szempontokból. Ruhadarabok funkciója az

Részletesebben

TARTALOM Előszó 1. FEJEZET / A MEGISMERŐ FOLYAMATOK Juhász Márta Laufer László 1.1 Bevezetés 13 1.2 Az érzékelés (szenzáció) 14 1.2.1 Abszolút küszöb 15 1.2.2 Különbségi küszöb 16 1.3 Az észlelés (percepció)

Részletesebben

5. évfolyam ERKÖLCSTAN

5. évfolyam ERKÖLCSTAN 5. évf. Erkölcstan 5. évfolyam ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Arra való képesség, hogy az élet különböző szituációiban alkalmazni tudjuk tudásunkat, tapasztalatainkat, személyes adottságainkat.

Arra való képesség, hogy az élet különböző szituációiban alkalmazni tudjuk tudásunkat, tapasztalatainkat, személyes adottságainkat. Arra való képesség, hogy az élet különböző szituációiban alkalmazni tudjuk tudásunkat, tapasztalatainkat, személyes adottságainkat. A kompetenciát úgy kell tekinteni, mint olyan általános képességet, amely

Részletesebben

Zeneterápia a gyermek-rehabilitációban

Zeneterápia a gyermek-rehabilitációban Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXVII. Vándorgyűlése Zeneterápia a gyermek-rehabilitációban Forgács Eszter Zeneterapeuta 2008. szeptember 4-6. A Gézengúz Alapítványról

Részletesebben

Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért

Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért Emeljük a szintet Pedagógia és pszichológia a labdarúgásban Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért Fózer-Selmeci Barbara sport szakpszichológus +36 20 405 72 77 barbara.selmeci@atwork.hu

Részletesebben

HR Next Practices Club

HR Next Practices Club HR Next Practices Club Március 19. Agilis, gyors, fordulékony szervezetek December 10. Az egyén kapcsolódása a jövő szervezetéhez Szeptember 10. A jövő vezetője Május 28. Mindenható technológia Az egyén

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben