Regionális innovációs stratégia részprojekt

Átírás

1 A regionális gazdasági fejlődés műszaki - innovációs hátterének fejlesztése TÁMOP /B-09/1/KONV Regionális innovációs stratégia részprojekt Prof. dr. Székely Csaba, dr. Fábián Attila Sopron,

2 A kutatás célja és módszertana A kis- és közepes vállalkozások (faipari vállalkozások és szolgáltatóik)k+f tevékenységének elemzése, kutatóhelyekkel való kapcsolataik. Fejlesztési lehetőségek feltárása az alábbi területeken: - energetika-környezetvédelem, - nano- és anyagtudomány, - innovatív technológiák, - informatikai támogató rendszerek, - intelligens termékek és rendszerek.

3 Az elvégzett vizsgálatok Online kérdőív: 1200 vállalkozás, minta: 146 vállalkozás. Kvalitatív interjúkat az online kérdőíves kutatás eredményeinek magyarázatára (vállalkozások, Fa- és Bútoripari Klaszterrel). További klaszterinterjúk (kohézió, optimális taglétszám elemzés, klaszterdinamika, kapcsolati háló elemzés, ). Határon átnyúló gazdaságfejlesztés (best practice: Burgenland, Steiermark, Niederösterreich, Sopron- Fertőd Kistérség).

4 Nyugat-Dunántúl belső erőforrásai Humán tőke (tudásbázis, képzések és képességek) kiegyensúlyozott tényező Társadalmi/kapcsolati tőke (partnerség, hálózatok, kapcsolatrendszerek) hiánytényező Strukturális tőke (struktúrák, folyamatok, rendszerek) hiánytényező Infrastruktúra és pénzügyi erőforrások: kvázi kiegyensúlyozott tényező

5 Pozitívumok és negatívumok Pozitívumok: meglévő (ipari) hagyományok, komoly tapasztalatok, képzett munkaerő, tudáscentrumok, jó infrastrukturális összeköttetés, helyi társadalmi megfelelő állapota, vonzó környezet (a vállalkozások és a lakosság számára). Negatívumok: szétforgácsolt fejlesztési erőforrások, párhuzamos szereplők, a régión belüli K+F (és néhol közlekedési) infrastruktúra hiányosságai, bizalmatlanság.

6 A régió innovációs helyzete A válságban nőtt az innovációs aktivitás - előre menekülés. Új innováció - felsőoktatás, kutatóintézetek ; meglevő fejlesztések - piaci szereplőkkel. Az innovációs hídképzők : nincs mindig élő kapcsolat a KKV szektorral. KKv-k nem ismerik a régió innovációs stratégiáját.

7 Jellemző problémák 1. Az innováció fogalomköre - nincs egységesen definiálva, nem alkalmazzák (pl. NAV). A fejlesztő szervezetek feladatai gyakran átfedik egymást, munkájuk koordinálatlan. Az innovációs hídképzők egy részének nincs élő kapcsolata a KKV szektorral. Az indikátorrendszer nem méri megfelelően a fejlesztés támogatásának eredményességét. Az innovációt élénkítő pályázati források elosztása nem azonos és következetes értékrend mentén történik.

8 Jellemző problémák 2. A fejlesztő szervezetek nem stratégiai programok mentén működnek. Aktuális tevékenységük nagyrészt attól függ, hogy éppen milyen pályázati forrás érhető el számukra. Tevékenységük gyakran nem valós piaci igényekre épül. A vállalkozások sokkal személyre szabottabb szolgáltatásokat várnak ezektől a szervezetektől.

9 Vállalat vagy klaszter? A klaszterek száma Nyugat-Dunántúlon 20 körül változik (a pályázati irodák adatai és a Regionális Fejlesztési Ügynökség nyilvántartásai alapján). A legfőbb kérdés, hogy mit értünk sikeres működés alatt és kinek az érdekeit vizsgáljuk? Vajon milyen a tagok elégedettsége a klaszter menedzsment szervezet munkájával, az együttműködés révén nyert hasznok, a piacok és a kapcsolati háló bővítésében rejlő előnyök kiaknázásával, valamint a klaszteren belül nyújtott szolgáltatások színvonalával? Mesterségesen célszerű ezeket létrehozni, vagy a szerves fejlődés lenne célszerű? (lásd: Szilíciumvölgy)

10 Tennivalók Nyugat-dunántúli klaszter értékelési és minősítési rendszer felállítása az érdekeltek bevonásával (NYME, SZE, RKK-NYUTI, PBN, NYDRFÜ, Pannon Novum, klaszter-menedzsment szervezetek, klaszter fejlesztéssel foglalkozó szakemberek). Régiós (vagy országos) klaszter fórum megszervezése hagyományteremtő jelleggel. On-line klaszter nyilvántartási rendszer létrehozása a régióban, folyamatos információgyűjtés, frissítés, a tagok rendszeres elégedettségi és makrogazdasági adatfelmérése. A jó gyakorlatok tanulmányozása!

11 Vagy elkéstünk? Már felosztották a világot? (egy konferencia anyagából, forrás: Palkovics, 2011)

12 Az innováció gondolatmenete Folytonosan kérdéseket kell feltenni a termékek, szolgáltatások, rendszerek hatékonyságáról Esetenként egy ideig várni kell a probléma megoldásával Máskor már az induláskor kipattan a helyes ötlet, a megoldás Folyamatos vizsgálódás Előkészületek Inkubáció Megvilágosodás Verifikáció Alkalmazás Amennyiben javítandó területre akadunk, kutatásokat kell végezni, ötleteket kell generálni Ha megvan az ötlet, vagy a megoldás, el kell gondolkodni annak gyakorlati megvalósíthatóságáról Ha életképes innovációra akadtunk, azonnal meg kell kezdeni a megvalósítást

13 Az innováció akadályai A kultúra fejletlensége Motiválatlan alkalmazottak Hibás menedzsment rendszerek Tőkehiány Gazdasági szabályozás Kreatív környezet Ötletek generálása Ötletek prezentálása Validáció Prototípus előállítása Termelés Marketing és értékesítés Merev munkaügyi szabályozás Alkalmatlan menedzsment Gyakorlatlanság Rossz helyi szabályozás

14 Az innováció területei TERMÉK STRATÉGIA FOLYAMAT ÜZLETI INNOVÁCIÓ SZERVEZET TECHNOLÓ- GIA MARKETING

15 Az innováció folyamat szereplői Egyetemek, kutatóintézetek: elméleti tudás, laboratóriumi eszközök, prezentációs technikák, képzés Vállalatok: gazdasági célok, verseny, gyakorlati ismeretek, projektmunka, Szabályozás: Hosszú távú gazdasági és társadalmi célkitűzések, politikai célok Regionális ügynökségek, tanácsadók: hálózati tapasztalatok, ellenőrzés Kockázati tőke befektetők: tőkehasznosítási célok

16 A vállalatok szerepe Folyamatos figyelés, vizsgálódás Ötletforrások: Trendek, lehetőségek, versenytárs, fogyasztók, dolgozók Ötletek gondozása Ötletek keresése Ötletek generálása Vállalkozók: fejlesztés Bajnokok: stratégiai gondolkodás Ötletek: Termékek, folyamatok, technológiák, marketing ötletek Fejlesztési folyamat: eseti projektek, kaizen, Megvalósítás Jelentős innováció

17 Az egyetem lehetséges szerepei Tudásmenedzsment Szakemberek képzése és továbbképzése Kutatás, fejlesztés Inkubáció Disszemináció Tudáscélok kitűzése, tudás azonosítás, a tudás megszerzése, tudásfejlesztés, tudáselosztás, tudáshasznosítás, tudásmegőrzés, tudásértékelés Felsőfokú szakképzés, alapképzés, mesterképzés, szakirányú továbbképzés, tanfolyami képzés, tudományos továbbképzés (PhD) Alapkutatások, alkalmazott kutatások, laboratóriumi fejlesztések, szintetizálás, elemzések, kiemelten: vállalati megrendelésekre történő kutatások Spin-off vállalkozások létesítése, működtetése, kutatási-fejlesztési-innovációs projektek irányítása, részvétel a vállalati fejlesztések kritikus fázisaiban Konferenciák, workshopok, tudományos viták, kiállítások rendezése, szakkönyvek és folyóiratok kiadása, esettanulmányi versenyek szervezése

18 Nemzetközi kezdeményezés INNOVATÍV STRATÉGIÁK NEMZETKÖZI KEZDEMÉNYEZÉS Projekt team: Kenneth C. Kaufman, Stanford Univ ersity Prof. dr. Székely Csaba, dékán, NYME Közgazdaságtudományi Kar, Sopron Prof. Dr. Markus Mau, NYME Közgazdaságtudományi Kar, Sopron Innovatív stratégiák Intézet NYME KTK, Sopron A Soproni Felsőoktatásért Alapítvány Sopron "Innovatív stratégiák" szimpóziumok Innovációs Díj Támogatás: Magyar Tudományos Akadémia Támogatás és zsűri: Nemzetközi vállalatok, kockázati tőke Támogatás: Nemzetközi alapítványok

19 Köszönjük megtisztelő figyelmüket! Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar