TARTALOMJEGYZÉK. A magyar társadalombiztosítás története..15

Átírás

1

2

3 TARTALOMJEGYZÉK I. fejezet A magyar társadalombiztosítás története..15 A magyar társadalombiztosítás kialakulása...15 Bismarcki társadalombiztosítási rendszer...15 A szovjet szociális ellátórendszer Az amerikai Social Security Act Az angol Beveridge-terv...17 A svéd jóléti állam A magyar társadalombiztosítási rendszer kialakulása II. Fejezet Munkajogi és munkaügyi alapismeretek A Munka Törvénykönyve hatálya Az Mt. alapelvei Értelmezési alapelvek Általános magatartási követelmények Személyhez fűződő jogok védelme Az egyenlő bánásmód követelménye A jognyilatkozatok A jognyilatkozatok fajtái A jognyilatkozatok megtételének módja A képviselet Az alaki kötöttség Az érvénytelenség A munkaviszony alanyai A munkaviszony létesítése A munkaszerződés A munkaszerződés tartalma A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége A munkaszerződés teljesítése Alapvető kötelezettségek A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás Az utasítás teljesítésének megtagadása Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegésért

4 Társadalombiztosítási ügyintézők kézikönyve A munkaszerződés módosítása A munkaviszony megszűnése és megszüntetése A munkaviszony megszűnik A munkaviszony megszüntethető A felmondás A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok A végkielégítés Azonnali hatályú felmondás Eljárás a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén A munkaviszony jogellenes megszüntetése A munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó szabályok A munkaidő A napi munkaidő A munkaidőkeret A munkaidő-beosztás szabályai A munkaidő vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztása A pihenőidő A napi pihenőidő A heti pihenőidő A rendkívüli munkaidő Az ügyelet és a készenlét A szabadság A szabadság kiadása...48 A betegszabadság...49 A szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság...49 A munkavállalónak fizetés nélküli szabadság jár A munka díjazása Az alapbér A bérpótlék Díjazás munkavégzés hiányában A kötelező legkisebb munkabér, a garantált bérminimum A munkabér védelme A kártérítési felelősség A munkavállaló kártérítési felelőssége A munkaviszonyból eredő kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért való felelősség A megőrzési felelősség A leltárfelelősség A munkavállalói biztosíték A kártérítés mérséklése A munkáltató kártérítési felelőssége...58 A kártérítés mértéke és módja A munkaviszony egyes típusai

5 Tartalomjegyzék III. FEJEZET A társadalombiztosítás fedezeti rendszere Biztosítási kötelezettség Bevezetés Társadalombiztosítási jogviszony A biztosítási kötelezettség elbírálása Biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyok Munkaviszony A szövetkezet tagjának biztosítása Tanulói szerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló Az álláskeresési támogatásban részesülő személy biztosítása Az egyéni vállalkozó biztosítás A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy biztosítási kötelezettsége Az egyházi személy biztosítása Mezőgazdasági őstermelő biztosítása Biztosítási kötelezettség külföldről szerzett jövedelmek alapján Akikre nem terjed ki a biztosítás A Tbj a alapján nem biztosítottak Uniós szabályok és nemzetközi egyezmények Fedezeti rendszer A fedezeti rendszer elemei Társadalombiztosítási járulék Járulékalapot képező jövedelem Járulék alapját nem képező jövedelmek Szociális hozzájárulási adó A szociális hozzájárulási adó mértéke A szociális hozzájárulási adó alanya A szociális hozzájárulási adó alapja A szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék összevetése Korkedvezmény-biztosítási járulék Egyéni járulékok Az egyéni járulék mértéke Az egyéni járulék alapja A nyugdíjjárulék (tagdíj) alapjának felső határa Egyéni járulék fizetése többes jogviszonyban Nyugdíjasok egyéni járulék fizetése Az esedékességtől eltérő időben történt juttatások utáni járulékfizetés Magánnyugdíj-pénztári tagdíjfizetési kötelezettség

6 Társadalombiztosítási ügyintézők kézikönyve A szociális hozzájárulási adó- és járulékfizetés speciális esetei Az egyéni és társas vállalkozó járulék- és szociális hozzájárulási adófizetése A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése Az egyházi személy utáni járulékfizetés A külföldről szerzett jövedelem alapján biztosítottá vált magánszemélyek járulékfizetése A felszolgálási díj és felszolgáló borravalója utáni járulékfizetés Egyes pénzbeli ellátások utáni nyugdíjjárulék fizetés Megállapodások alapján történő járulékfizetés Szociális hozzájárulási adókedvezmények Egészségügyi szolgáltatási járulék Magánszemélyek egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége Vállalkozók egészségügyi szolgáltatási járuléka Táppénz-hozzájárulás Az ekho szerinti adózást választó munkavállaló utáni közteherfizetés Háztartási munka és egyszerűsített foglalkoztatás Háztartási munka Egyszerűsített foglalkoztatás Egészségügyi hozzájárulás A 27 százalékos eho A magánszemély terhelő 14 százalékos eho Eltérő mértékek Eho alapot nem képező jövedelmek, illetve eljárási szabályok Az eljárási szabályokról röviden A járulékok megállapítása, befizetése és bevallása Nyilvántartási, bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek Társadalombiztosítási egyéni nyilvántartás A nyugdíjbiztosítás felé teljesítendő adatszolgáltatás A biztosítottak bejelentése A járulékfizetéssel, bevallással, adatszolgáltatással és bejelentéssel összefüggő mulasztások szankciói Fontosabb jogszabályok rövidítése IV. FEJEZET A társadalombiztosítási nyugellátás Társadalombiztosítási öregségi nyugdíj Az öregségi nyugdíjjogosultság A nők kedvezményes öregségi nyugdíja a január 1-jétől hatályos Korhatár előtti ellátások a évi CLXVII. törvény alapján A Korhatár előtti ellátások közös szabályai A január 1-jét megelőzően megállapított és folyósított nyugdíjak átalakítása

7 Tartalomjegyzék 13. Hozzátartozói nyugellátások Özvegyi nyugdíj Az árvaellátás A szülői nyugdíj A baleseti hozzátartozói nyugellátások A szolgálati idő Az december 31-ét követően szerzett szolgálati idő A biztosítással járó jogviszony január 1-jét megelőző időtartamát az december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati időként figyelembe venni A nyugdíj összege Az öregségi nyugdíj összegének kiszámítása A nyugdíjnövelés A rögzített nyugdíj Nyugdíjemelés a Tny.22/A alapján A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A rehabilitációs ellátás Rokkantsági ellátás A január 1-je előtt megállapított és folyósított nyugdíjak és szociális ellátások átalakítása A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályok Az egészségkárosodáson alapuló ellátások, amelyeket a rendszer átalakítása nem érintett Az igényérvényesítés szabályai A nyugdíjelőleg megállapítása A nyugellátási igény visszavonása Az igény érvényesítésének egyéb szabályai A nyugellátások és egyéb ellátások folyósítása A visszafizetési és a megtérítési kötelezettség Méltányosságból engedélyezett kivételes nyugellátások és a kivételes nyugdíjemelés Jogosultsági feltételek a kivételes nyugellátások megállapításához A kivételes nyugdíjemelés Az egyszeri segély Tájékoztató a nyugdíjak alakulásáról Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása következtében évi valorizációs számok

8 Társadalombiztosítási ügyintézők kézikönyve 2012 V. fejezet Az egészségbiztosítás természetbeni és pénzbeli ellátásai Természetbeni ellátások Alapellátás Járóbeteg-szakellátás A fekvőbeteg-szakellátás Mentés és betegszállítás A gyógyszer és gyógyászati segédeszközök Rehabilitáció Pénzbeli ellátások Táppénz Táppénzre jogosultság feltételei A bedolgozók táppénzre jogosultsága A többes jogviszonyban állók jogosultsága A keresőképtelenség Keresőképtelenség, ill. keresőképesség igazolása A biztosított kötelességei a keresőképtelensége ideje alatt Keresőképtelen állományba lévők soron kívüli ellátása A keresőképtelenség első napja A betegszabadság A táppénzre jogosultság időtartama Folyamatos biztosítási idő A táppénzelőzmény Pályakezdők jogosultsága A gyermekápolási táppénz A jogosultság szabályai A helyettes szülői illetve nevelőszülői alkalmasság feltételei A gyermekápolási táppénz időtartama Egyedülálló személyek gyermekápolási táppénz szempontjából Az egyedülállóság igazolása Előzmény számítása gyermekápolási táppénznél A táppénzfolyósítás korlátozása A táppénzfolyósítás megszüntetése Értesítés a táppénzfolyósítás lejártáról A táppénz mértéke A táppénz összegének kiszámításához figyelembe vehető jövedelmek A táppénz összegének kiszámítása az előző évi keresetből A táppénz összegének kiszámítása, ha a biztosítottnak nincs az előző évben figyelembe vehető keresete A táppénz összegének kiszámítása, ha a biztosítottnak az irányadó időszakban nincs figyelembe vehető kereset Kedvezményszabály Speciális szabályok

9 Tartalomjegyzék Naptári év folyamán ismételten keresőképtelenné vált személy táppénze Gyermekgondozási segély mellett munkát végző személy táppénzre jogosultsága Osztószám A terhességi-gyermekágyi segély Szülési szabadság A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultság feltételei Biztosítási időbe beszámítható időtartamok A terhességi gyermekágyi segély időtartama Munkanélküliek ellátása A terhességi-gyermekágyi segély folyósításának korlátozása A terhességi-gyermekágyi segély mértéke A terhességi-gyermekágyi segély összege Terhességi-gyermekágyi segély megállapítása az irányadó időszakban elért jövedelem alapján Terhességi gyermekágyis segély megállapítása az irányadó időszakban elért jövedelem hiányában Terhességi-gyermekágyi segély megállapítása hat munkanapnál kevesebb jövedelem alapján A bedolgozó terhességi-gyermekágyi segélye Az egyéni és a társas vállalkozó terhességi-gyermekágyi segélye Terhességi-gyermekágyi segély többes jogviszony esetén Terhességi-gyermekágyi segély méltányosságból Levonás a terhességi-gyermekágyi segélyből Gyermekgondozási díj Figyelembe vehető biztosítási idők Gyermekgondozási díjra jogosultak köre Munkanélküliek ellátása A bedolgozó gyermekgondozási díjra jogosultsága A gyermekgondozási díj folyósításának időtartama Gyermekgondozási díj folyósításának az időtartama két éven belüli ismételt szülés esetén A gyermekgondozási díj összege Gyermekgondozási díj évenkénti felülvizsgálata Gyermekgondozási díj többes jogviszony esetén A gyermekgondozási díj évenkénti felülvizsgálata többes jogviszony esetén Gyermekgondozási díj megszakítása Gyermekgondozási díj méltányosságból Levonás a gyermekgondozási díjból Jövedelempótlék A jövedelempótlék elszámolása Baleseti táppénz Baleseti táppénzre jogosultság feltételei:

10 Társadalombiztosítási ügyintézők kézikönyve Keresőképtelenség üzemi baleset szempontjából Baleseti táppénzre jogosultság időtartama Bedolgozó baleseti táppénzre jogosultsága A baleseti táppénzre jogosultság korlátozása A baleseti táppénz mértéke A baleseti táppénz összegének kiszámítása A baleseti táppénz összegének megállapítása a jogosultságot megelőző előző havi jövedelem alapján Baleseti táppénz megállapítása tárgyhavi jövedelem alapján Baleseti táppénz megállapítása hat munkanapnál kevesebb jövedelem alapján Baleseti táppénz megállapítása pénzbeli egészségbiztosítási kötelezettség hiánya esetén Baleseti táppénz megállapítása egyéni és társas vállalkozó részére A foglakozási betegség alapján járó baleseti táppénz A baleseti táppénz összege ismételt keresőképtelenség esetén Ellátásokkal kapcsolatos közös szabályok Az igénybejelentés Az igényérvényesítése Az igény visszamenőleges érvényesítése Igény elbírálása Igazolvány a társadalombiztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról A jövedelemigazolás Családi kedvezmény figyelembevétele az ellátások megállapításánál Felelősségi szabályok A visszafizetési és megtérítési kötelezettség általános szabályai Az ellátások késedelmes kifizetése A követelés érvényesítése Mérséklés, elengedés Jogorvoslat Visszavonás, módosítás Fellebbezés Határozat bírósági felülvizsgálata VI. Fejezet Családtámogatási ellátások Családi pótlék A nevelési ellátás Saját háztartásban nevelt gyermek Beszámítható gyermekek, a beszámítás szabályai Családi pótlékra vonatkozó közös szabályok

11 Tartalomjegyzék 1.5. Egyedülállóság A tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre vonatkozó szabályok Tanulói, hallgató jogviszony A természetben történő folyósítás szabályai A családi pótlék természetbeni folyósításának speciális szabálya: Speciális esetek, bejelentési kötelezettség Az ellátás folyósítását szüneteltetni kell Fel nem vett családi pótlék Jogalap nélkül felvett családi pótlék A gyermekgondozási támogatások A gyermekgondozási segély (gyes) A gyermekgondozási segélyre jogosultság Nagyszülő gyermekgondozási segélyre jogosultsága Örökbefogadói gyermekgondozási segély Munkavégzés a gyermekgondozási segély folyósítása mellett Gyermekgondozási segély méltányosságból A gyermeknevelési támogatás (gyet) A gyermeknevelési támogatásra jogosultság Munkavégzés gyermeknevelési támogatásra jogosultság mellett A gyermekgondozási támogatások összege A gyermekgondozási támogatások közös szabályai A gyermekgondozási támogatások folyósítása a gyermek halála esetén Levonás a gyermekgondozási támogatásokból A bejelentési kötelezettség Anyasági támogatás Az anyasági támogatásra jogosultság feltételei Az anyasági támogatás összege Az igényérvényesítés Az igénybejelentés A családtámogatási ellátások iránti igény elbírálásának közös szabályai Jogalap nélkül igénybe vett ellátás A jogalap nélküli ellátás visszafizetése, megtérítése A jogalap nélkül kifizetett ellátás levonása Jogorvoslati lehetőség Ellenőrzés Adatvédelmi szabályok Családi ellátások az Unióban

12 12. A kártérítési felelősség 2. Munkajogi és munkaügyi alapismeretek A munkavállaló kártérítési felelőssége A munkaviszonyból eredő kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért való felelősség A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Ennek feltételei: a felek között munkaviszony álljon fenn; munkaviszonyból eredő kötelezettségszegés valósuljon meg; az elkövetés módjában a munkavállalót vétkesség terhelje; a munkáltatónak kára keletkezzen; okozati összefüggés álljon fenn a kár és a munkavállaló kötelezettségszegése között. A feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni. Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget A megőrzési felelősség A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő. A munkavállaló a kárt akkor köteles megtéríteni, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával igazoltan vette át. A dolog több munkavállaló részére, megőrzés céljából történő átadásánál a jegyzéket vagy elismervényt valamennyi átvevő munkavállalónak alá kell írnia. A munkavállaló meghatalmazhatja az átvevőt, hogy a dolgot helyette és nevében átvegye. A pénztárost, a pénz- 55

13 Társadalombiztosítási ügyintézők kézikönyve 2012 kezelőt vagy értékkezelőt jegyzék vagy elismervény nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. Ha a megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kár, a munkavállaló mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. E felelősségi forma alkalmazásának együttes előfeltételei: valamely dologban bekövetkezett hiány, kár fennállása; a munkavállaló a dolgot visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel vette át; a munkavállaló a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján vette át; a munkavállaló a dolgot állandóan őrizetében tartja, kizárólagosan használja vagy kezeli; a munkáltató biztosítja a biztonságos őrzés körülményeit. 56 A feltételek meglétét és a kárt a munkáltató bizonyítja A leltárfelelősség A leltárhiányért a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felelősséggel tartozik. Leltárhiány: az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készletben) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség (a továbbiakban együtt: forgalmazási veszteség) mértékét meghaladó hiány. A leltárhiányért való felelősség feltétele: a) a leltáridőszakra vonatkozó leltárfelelősségi megállapodás megkötése (írásban!); b) a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele; c) a leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján történő megállapítása, továbbá d) legalább a leltáridőszak felében az adott munkahelyen történő munkavégzés. Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a felelősség további feltétele, hogy a leltárhiányért felelős munkavállaló az adott munkakörben vagy munkahelyen történő foglalkoztatáshoz írásban hozzájáruljon. Csoportos leltárfelelősségi megállapodás is köthető, ha a leltári készletet több munkavállaló kezeli. A leltárfelelősségi megállapodás megszűnik, ha a munkavállaló munkakörének megváltozása folytán a leltári készletet már nem kezeli. A munkavállaló a leltárfelelősségi megállapodást a leltáridőszak utolsó napjára indokolás nélkül írásban felmondhatja. Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a felmondás csak a jognyilatkozatot közlő munkavállaló tekintetében szünteti meg a megállapodást.

14 2. Munkajogi és munkaügyi alapismeretek Leltározásnál a munkavállaló vagy akadályoztatása esetén képviselője, csoportos leltárfelelősségnél az eljárási szabályokban meghatározott munkavállalók jelenlétét lehetővé kell tenni. A munkáltató, ha a munkavállaló képviseletéről nem gondoskodik, az adott szakmában jártas, érdektelen képviselőt jelöl ki. A leltári készletet állandóan egyedül kezelő munkavállaló a leltárfelelősségi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a leltárhiány teljes összegéért felel. Legfeljebb hathavi távolléti díja mértékéig felel, ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli. Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg megállapodást kötött munkavállalók távolléti díjának hathavi együttes összegét. A csoportos leltárfelelősségi megállapodás meghatározhatja a felelősség munkavállalók közötti megosztását is, de egyetemleges felelősség megállapításának nincs helye. A munkavállalók távolléti díjuk arányában felelnek, ha a csoportos leltárfelelősségi megállapodás a felelősség megosztását nem rendezi A munkavállalói biztosíték A felek írásbeli megállapodása alapján a munkáltató részére biztosítékot ad a munkavállaló, ha a) munkaköre ellátása során más munkavállalótól, vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít, vagy b) az a) pontban foglaltak teljesítését közvetlenül ellenőrzi. A biztosíték összege nem haladhatja meg a munkavállaló egyhavi alapbérének összegét. Az alapbér növekedése miatt a munkáltató nem követelheti a biztosíték összegének kiegészítését. A munkáltató a biztosítékot legkésőbb az annak átvételét követő munkanapon köteles az általa választott hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál e célra elkülönített számlán elhelyezni. A munkáltató a biztosíték jegybanki alapkamattal növelt összegét haladéktalanul köteles a munkavállalónak visszafizetni, ha munkaköre megváltozásával a biztosíték adásának feltétele vagy a munkaviszonya megszűnik. A biztosíték kizárólag a kártérítési igény kielégítésére használható fel A kártérítés mérséklése A bíróság a munkavállalót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli. 57

15 Társadalombiztosítási ügyintézők kézikönyve A munkáltató kártérítési felelőssége A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa, vagy b) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. A munkavállaló más munkáltatónál történő foglalkoztatása esetén a munkáltatók egyetemlegesen felelnek. A munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni. Nem kell megtéríteni azt a kárt, amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható; a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. A bíróság a munkáltatót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli. A munkáltatót ugyanezen szabályok szerint terheli a felelősség a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért. A munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok csak a munkáltató engedélyével vihetők be. E szabályok megsértése esetén a munkáltató a bekövetkezett kárért csak szándékos károkozása esetén felel. A kártérítés mértéke és módja A munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál az elmaradt munkabért és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve, ha azt a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette. A munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, jogszerűen megszerzett jövedelmet kell megtéríteni. Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a munkavállaló a sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárít el.

16 2. Munkajogi és munkaügyi alapismeretek Nem kell megtéríteni azon juttatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén kapott összeget. A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát is. Az eltartott hozzátartozó, ha a károkozással összefüggésben a munkavállaló meghal, a fentieken túlmenően olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségletének a tényleges vagy az elvárhatóan elérhető munkabérét, jövedelmét is figyelembe véve a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja. A kártérítés összegének kiszámításánál le kell vonni a) a társadalombiztosítás vagy az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott ellátást; b) amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna; c) amihez a munkavállaló (hozzátartozója) a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott; d) amihez a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá. Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani, ha a kártérítés a munkavállaló vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását vagy tartásának kiegészítését szolgálja. A munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas, ha a kár vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki. Általános kártérítés járadékként is megállapítható. 13. A munkaviszony egyes típusai Az Mt. egyes munkaviszony-típusokra az általánostól eltérő szabályok alkalmazását rendeli. Ilyen speciális típusú munkaviszonyok: A határozott idejű munkaviszony A határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú munkaviszony tartamát is. Munkavégzés behívás alapján A legfeljebb napi hat óra tartamú részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló munkaszerződés alapján a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez igazodva teljesíti munkavégzési kötelezettségét. 59

17 Társadalombiztosítási ügyintézők kézikönyve 2012 A munkakör megosztása A munkáltató és több munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok közös ellátásában állapodhatnak meg. Több munkáltató által létesített munkaviszony Több munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok ellátásában állapodhatnak meg. A távmunkavégzés Távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják. A bedolgozói munkaviszony Bedolgozói munkaviszony olyan önállóan végezhető munkára létesíthető, amelyre a felek a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában határozzák meg. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony A törvényben meghatározott munkáltató és munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszonyt létesíthetnek. A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony Köztulajdonban álló munkáltató a közalapítvány, valamint az a gazdasági társaság, amelyben az állam, helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, többcélú kistérségi társulás, fejlesztési tanács, kisebbségi önkormányzat, kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, költségvetési szerv vagy közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva többségi befolyással rendelkezik. A vezető állású munkavállaló Vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és részben vagy egészben helyettesítésére jogosított más munkavállaló (a továbbiakban együtt: vezető). A munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő, ha a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét. 60