A családi kedvezmény ellenőrzésének tapasztalatai

Átírás

1 OBB-KLUB A családi kedvezmény ellenőrzésének tapasztalatai

2 Érvényesíthető kedvezmények az szja-ban Családi kedvezmény Első házasok kedvezménye Lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye Személyi kedvezmény Őstermelői kedvezmény Rendelkezés az adóról

3 Családi kedvezmény Adózói vélemény: A jogalkotó célja az volt. Hogy a gyermekvállalást elismerje, támogassa a gyermeknevelés költségeit. Az adóhatóság álláspontja ezért téves, amikor formai okok miatt megtagadja a kedvezmény igénybe vételét.. Ha az adózót adómentesség, adókedvezmény illeti meg, ezt okirattal vagy más megfelelő módon köteles bizonyítani. [Art. 99. (2)]

4 Családi kedvezmény A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját csökkenti a családi kedvezménnyel. A családi kedvezményt - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként kell megállapítani.

5 Családi kedvezmény A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa, a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa; a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy); a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély

6 Családi kedvezmény Kedvezményezett eltartott akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult, a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig), az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. Eltartott a kedvezményezett eltartott, az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető.

7 Családi kedvezmény jogosultsági hónap az a hónap, amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll, amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják, amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.

8 Családi kedvezmény A családi kedvezményt a jogosult arra a hónapra tekintettel veheti igénybe, mely számára jogosultsági hónapnak minősül. Több jogosult esetén az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik. Ha az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményre egy magánszemély jogosult, az őt megillető családi kedvezményt megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával, ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni. Feltételei vannak az érvényesítésnek!

9 Családi kedvezmény Korlátok: A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen vehető igénybe. Azon jogosultsági hónapokra eső családi kedvezményre, amelyre vonatkozóan a jogosult vagy házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát igénybe veszi, a megosztás nem alkalmazható.

10 családi járulékkedvezmény Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és - a családi kedvezményt megosztással érvényesítő - biztosított házastársa, élettársa családi járulékkedvezményre jogosult. A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegét.

11 családi járulékkedvezmény A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja tv. szerinti családi kedvezmény összegéből a biztosított által vagy az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 16 százaléka, de legfeljebb a biztosított által fizetendő járulékok együttes összege.

12 családi járulékkedvezmény A családi járulékkedvezményt a közösen/együttesen érvényesítő személyek döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik. A családi járulékkedvezmény együttes igénybevételének feltétele az érintett magánszemélyek - adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető - nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket.

13 családi járulékkedvezmény A családi járulékkedvezmény havi összege az Szja tv. szerinti családi kedvezmény adóelőlegnyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő a) természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és b) nyugdíjjárulék

14 családi járulékkedvezmény A biztosított az év közben érvényesített családi járulékkedvezményről köteles az éves bevallásában vagy - ha munkáltatói adómegállapítás választásra jogosult és azt a munkáltató vállalja - a munkáltatói adómegállapítás során elszámolni. Az elszámolásban fel kell tüntetni a családi járulékkedvezmény 24/A. (3) bekezdés szerint megállapított alapját, összegét, továbbá azt az összeget, amelyet a tárgyévre a családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató, a biztosított egyéni vállalkozó, vagy negyedéves összegeként a biztosított mezőgazdasági őstermelő érvényesített.

15 családi járulékkedvezmény Ha a biztosított a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét úgy érvényesítette, hogy a családi járulékkedvezményre nem volt jogosult, az igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie. A biztosított a befizetési kötelezettség 12 százalékának megfelelő különbözeti bírság fizetésére köteles. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot nem haladja meg.

16 A családi kedvezmény kapcsán tett ellenőrzési megállapítások jellemző esetei:

17 Megállapítások alapja klasszikusok: Egyedülállókra vonatkozó családi pótlék esetén is megosztják. Elvált/nem együtt élő szülők érvényesítenék a kedvezményt, úgy hogy nem az ő háztartásában lakik a gyermek. Eltartott-e a gyermek, vagy kedvezményezett eltartott-e gyermek, vagyis mekkora a keretösszeg? Olyan hónapra kíván kedvezmény térvényesíteni, amely nem jogosultsági.

18 Megállapítások alapja Számolási hibák Nem veszik figyelembe az általuk, vagy más jogosult személyek által év közben érvényesített családi járulékkedvezmény összegét, így az igénybe vehető családi kedvezmény összegét tévesen határozzák meg magasabb összegben a ténylegesnél. Tévesen veszik figyelembe a megosztásnál a másik fél által ténylegesen érvényesített összeget, így a kettejük érvényesíteni kívánt kedvezménye meghaladja a ténylegesen érvényesíthető összeget.

19 Jogkövetkezmények Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóhiány 50%-a. Az adóbírság mértéke az adóhiány 200%-a, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adóvisszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul igényelt összeg.

20 Jogkövetkezmények Nem állapítható meg adóbírság a magánszemély terhére az adóhiány olyan része után, amely a munkáltató vagy a kifizető valótlan adóigazolása miatt keletkezett; Ha a munkáltató (kifizető) a magánszemélyt terhelő járulék megállapítási, levonási és ezzel összefüggésben bevallási kötelezettségének nem vagy nem a törvényben meghatározottak szerint tesz eleget, az adóhatóság az adóhiányt, az adóhiány után az adóbírságot, a késedelmi pótlékot a munkáltató (kifizető) terhére, a rá vonatkozó szabályok szerint állapítja meg, kivéve, ha az adóhiány az adózó jogszerűtlen nyilatkozatának következménye.

21 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!