SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

Átírás

1 SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2010

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. A FENNTARTÓ ELVÁRÁSAINAK MEGHATÁROZÁSA...4 Helyzetelemzés... 4 JÖVİKÉP ÉS MINİSÉGPOLITIKA...9 Középtávú célok és prioritások AZ INTÉZMÉNYI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA A FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK ALAPJÁN...12 Óvodák és általánosan képzı közoktatási intézmények feladatmeghatározása Valamennyi gimnázium feladata Valamennyi szakközépiskola feladata Szakiskolák feladatmeghatározása Felnıttképzést folytató intézmények feladatmeghatározása Kollégiumok feladatmeghatározása A FENNTARTÓ KÖZOKTATÁSI ELLENİRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE16 4. ÁGAZATI ÉS ÁGAZATKÖZI KAPCSOLATOK A HELYI KÖZOKTATÁSBAN, PARTNERI EGYÜTTMŐKÖDÉS A VEZETİI MUNKA ÉRTÉKELÉSE AZ 1000 MESTER SZAKKÉPZÉS-SZERVEZÉSI NONPROFIT KIEMELTEN KÖZHASZNÚ KORLÁTOLT FELELİSSÉGŐ TÁRSASÁG (1000 MESTER TISZK) BEMUTATÁSA

3 BEVEZETÉS Az önkormányzati minıségirányítási program elkészítését a közoktatási törvény 85. (7) bekezdése kötelezı feladatul írja elı valamennyi önkormányzat számára. Az önkormányzati minıségirányítási program elkészítésének az a célja, hogy a helyi társadalom közoktatással kapcsolatos elvárásait, elégedettségét figyelembe vevı helyzetelemzés alapján meghatározza a közoktatással kapcsolatos városi jövıképet, minıségpolitikát, a középtávú fejlesztési célokat, azaz lényegében stratégiai tervként segítse Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának közoktatási feladatellátását. A dokumentum meghatározza a városi fenntartású intézmények feladatait, ezzel megteremti a kapcsolatot a városi és az intézményi szintő oktatástervezés között. A minıségirányítási program célrendszeréhez kapcsolódik a kétévenként kötelezıen felülvizsgálandó intézkedési terv, amely meghatározza az önkormányzat kötelezı és önként vállalt feladatainak körét, valamint az intézményhálózat mőködtetésével kapcsolatos konkrét operatív feladatokat. Ennek alapján a minıségirányítási programban foglalt célok, az intézkedési tervvel kiegészülve együttesen tartalmazzák azokat a helyi társadalom igényeire alapozott fenntartói elvárásokat, amelyeket az intézmények nevelési, pedagógiai programjaik, valamint saját minıségirányítási programjaik elkészítésekor figyelembe kell, hogy vegyenek. Ily módon teljessé válik a városi oktatástervezés vertikális rendszere, amely az önkormányzati minıségirányítási programból, az intézkedési tervbıl és az intézmények stratégiai tervébıl, a nevelési, pedagógiai programból és az intézményi minıségirányítási programból áll. Ez a tervezési rendszer lehetıvé teszi az intézményi és az önkormányzati szinten meghatározott célok és feladatok értékelhetı módon történı megvalósítását. A közoktatási törvény 102. (2) d) pontja alapján a fenntartó a minıségirányítási programjában foglaltak szerinti minıségfejlesztési rendszert mőködtet, és rendszeresen ellenırzi intézményei mőködésének eredményességét, hatékonyságát. Az önkormányzati minıségirányítási programnak ezért szerves része a fenntartói ellenırzési, értékelési rendszer, amelynek céljai, területei, adatbázisa, négy éves ellenırzési, mérési, értékelési programja megfelelı módon kontrollálja a minıségirányítási programban meghatározott célok és feladatok teljesítését, végsı soron a helyi közoktatási feladatellátás minıségét. A program kiemelten fontos eleme a helyi irányítás ágazati és ágazatközi kapcsolatrendszerének meghatározása, amely magában foglalja az egyes partnerekkel való együttmőködés területeit, a kapcsolattartás formáit és módszereit, ezáltal biztosítva a helyi feladatellátáshoz nélkülözhetetlenül szükséges együttmőködést, a különbözı résztvevık tevékenységének összehangolását. 3

4 1. A FENNTARTÓ ELVÁRÁSAINAK MEGHATÁROZÁSA A helyi közoktatás fıbb környezeti jellemzıi Szeged városa regionális oktatási központ szerepét tölti be. Ez markánsan megnyilvánul, és egyre jobban megerısödik a felsıoktatás és a tudományos kutatás területén, amihez a közoktatás természetes módon kapcsolódik. Ennek eredményeként a város a közoktatás területén is centrumként mőködik. A fenntartói irányítás támogató szellemő, a város és az egyetem vezetése tudatosan törekszik a regionális központi szerep (tudásközpont) megerısítésére, továbbfejlesztésére. A regionális közoktatási központ szerepbıl adódóan a helyi lakosság szükségletét meghaladó mértékő igény jelenik meg a térségben. A sokféle igény különbözı szolgáltatások jelenlétét teszi szükségessé, amelyek közös jellemzıje a magas színvonal, ennek ırzése és továbbfejlesztése. A város ellátja a tehetséggondozási központ szerepét, aminek több intézményesített formája is mőködik. Kiemelt figyelmet fordít a sajátos nevelési igényő tanulók nevelésére, oktatására; biztosítja ennek szakmai hátteret. E feladat ellátásához szükséges tudás a helyi közoktatási rendszer egészét gazdagítja. A középiskolákban, a szakképzésben a különbözı képzési irányok, tagozatok, speciális képzések olyan kínálata jelenik meg, amely a térségben csak itt van jelen. A környezeti változások demográfiai, szociális, gazdasági, felsıoktatási a közoktatástól is nagyfokú rugalmasságot, alkalmazkodást igényelnek. Ebben kiemelkedı jelentısége van a gazdasággal és az egyetemmel épített kapcsolatnak. A közoktatás számára az egyetemmel való kapcsolat a nevelés-oktatás és a pedagógusképzés, -továbbképzés területén új együttmőködési lehetıségeket kínál. A szegedi közoktatási rendszer fejlesztése a regionális tudásközpont szerepbıl adódóan is kiemelkedı jelentıséggel bír. A fejlesztés kulcseleme a környezeti sajátosságokat figyelembe vevı, azokhoz illeszkedı modern értékelési rendszer mőködtetése, amelynek alapjait az elmúlt évek fejlesztései megteremtették. Helyzetelemzés A helyi társadalom hozzáférése a közoktatási információkhoz Szeged lakói a közoktatással kapcsolatos információkhoz elsısorban saját tapasztalataik alapján és informális csatornákon keresztül jutnak. A helyi oktatási ügyekrıl a helyi sajtóból és TV-bıl is lehet tájékozódni, de itt meghatározó módon érvényesül a média szerepe és befolyása, illetve torzító hatása. A média alig-alig ad információt a helyi közoktatásról, ezek is többségében negatív hírek, pedig a helyi társadalom a tartalmi kérdések bemutatására tart igényt. A város oktatási struktúrájáról, képzési szerkezetérıl az évente megjelenı pályaválasztási tájékoztatón keresztül lehet információhoz jutni. Ezen kívül hasznos és naprakész információkat kaphatnak a továbbtanulási lehetıségekrıl az érdeklıdı szülık, tanulók és pedagógusok az évente megrendezendı pályaválasztási börzén, melynek megszervezésében a 2009/2010. tanévtıl nagy szerepe van a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központnak, a Csongrád Megyei Iparkamarának és az 1000 Mester TISZK-nek. 4

5 A közoktatás helyi rendszerének mőködésére jellemzı, hogy az intézményeket fıként a saját problémájuk köti le. Nem tudnak eleget az elızı vagy a következı képzési fok mőködésérıl, problémáiról. Ez érvényes a munka világával való kapcsolatra is. Mivel egymásra épül ez a rendszer, többet kellene, hogy tudjanak egymásról az óvodák és iskolák, s ennek a módját meg kellene keresni. A nevelési-oktatási intézmények, a kamarák és az érdekképviseleti szervek a közgyőlési elıterjesztéseket megkapják, így lehetıségük van közvetlenül és hivatalos módon tájékozódni. Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sportirodája rendkívül nyitott és együttmőködı, az érdeklıdık számára a szükséges információt és tájékoztatást mindig megadja. A pedagógus szakmának nincs sajtója a városban. Szeged város közoktatásával kapcsolatban elérhetı információk mennyisége kevés. Növekvı jelentısége van az internetnek mint információforrásnak. A szülık számára a fórumok jelentik a közvetlen tájékozódási lehetıségeket. Elégedettség és elégedetlenség Szeged város közoktatásáról általánosságban az a vélemény, hogy a kínálat sokszínő, a képzési szerkezet struktúrája is jó. Az intézményekben az oktatás-nevelés igen magas színvonalon folyik. A város szakképzési beiskolázása a gazdaság oldaláról nézve merev és állandósult. Elégedettség A közoktatás helyi mőködésében a következıkkel elégedett a helyi társadalom: Szeged jól látja el iskolavárosi funkcióját. A városban elegendı számú nevelési-oktatási intézmény mőködik. A helyi társadalom a szakmai színvonalat kiemelkedınek tartja. Az óvodákban a jó bánásmód és a biztonságos környezet a meghatározó. Az általános iskolai tanulóknak jók a lehetıségeik és az esélyeik a továbbtanulás terén, széles a választási lehetıségük. Az általános iskolákban sokszínő a kiegészítı nevelési és képzési profilok rendszere. Egyre több intézményben végeznek kompetencia alapú oktatást. Az általános iskolákban tanórán kívüli tevékenység sokrétő, színes. Az iskolák a saját profiljukba tartozó tehetséggondozást eredményesen végzik. Pályázati forrásokból sokat költ az önkormányzat az iskolaépületek felújítására, korszerősítésére Elégedetlenség A közoktatás helyi mőködésében a következı problémákat érzékeli, azokkal elégedetlen a helyi társadalom: Az oktatás tartalmi korszerősítésének folyamatában a hasznosítható tudás biztosítása problémát jelent. A hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető, beilleszkedési vagy részképesség-zavarral és tanulási nehézségekkel küzdı tanulók száma emelkedı tendenciát mutat. 5

6 A társadalmi értékrend szerint a hátrányos helyzet stigma, ezért fontos lenne kis létszámú osztályok indítása, ahol a tanulóknak számára az egyéni ütemterv szerinti haladást biztosítani lehetne. A tehetséggondozás finanszírozási kérdés, sokszor szők körő, valamilyen specializációhoz kapcsolódik. Az intézmények egy része nem veszi tudomásul, hogy a nevelés és oktatás is szolgáltatásként mőködik, a partnerek véleményét érdemi kérdésekben nem kérik ki. A lakótelepi iskolák külsı környezetének megóvása nem megoldott. Néhány intézmény fizikai állapota rossz, külsı homlokzata és belsı tere felújításra szorul. Az iskolák eszközállománya nem korszerő, az eszközfejlesztésre szükség lenne a reáltárgyak (fizika, kémia) vonatkozásában is. Az intézmények jó megközelíthetısége ellenére problémát jelent a tömegközlekedési eszközök zsúfoltsága a tanítás kezdetekor és befejezésekor. Nincs együttmőködés a közoktatás intézményrendszere és a civil szféra, a gazdaság között. SWOT analízis Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata minıségirányítási programjának kialakítása érdekében szükség van egy átgondolt helyzetelemzésre, amely kiterjed az intézményrendszer belsı mőködésmódjára, valamint a külsı környezet és az intézményrendszer kölcsönhatásának feltárására. Az elemzés biztosítja a helyi közoktatási rendszer erısségeinek és gyengeségeinek, valamint az oktatáspolitika mozgásterét kijelölı lehetıségeknek és veszélyeknek a számbavételét. Megállapítható, hogy az erısségek a legtöbb esetben egyben lehetıséget jelentenek a mőködés és a fejlesztés számára, míg a gyengeségek adott esetben elhárítandó veszélyként is megjelenhetnek. Ennek alapján az alábbi táblázatban egymás mellé kerültek azok az erısségek és lehetıségek, amelyek egymást is erısítik a rendszer mőködésében, illetve azok a gyengeségek és veszélyek, amelyek egymást erısítı negatív hatásának elhárítása különösen fontos. ERİSSÉGEK A közoktatás jó struktúrájú Megfelelı intézményszám A gyerekek lehetıséghez jutnak, mindenki tovább tud tanulni Felsıoktatási továbbtanulási lehetıségek Gyakorlóterep az egyetem számára Szakmai tanulmányi versenyek eredményei LEHETİSÉGEK Az egyéni önkormányzati képviselık bevonása az iskola környezetének szebbé tételébe, illetve a környezet megóvásába Reális pályaválasztás segítése Az 1000 Mester TISZK és a Délalföldi Regionális Munkaügyi Központ bevonása a pályaválasztási tevékenységbe 6

7 ERİSSÉGEK A közoktatás széles választékot kínál A tanórán kívüli tevékenység sokrétő az általános iskolákban Több intézmény felújítása A felújított intézmények akadálymentesítése LEHETİSÉGEK A szülık és diákok véleményének a rendszeres megkérdezése Az iskolák számára a szolgáltató funkció felismerése Az iskolák számára pénzügyi forrás biztosítása a szociálisan rászoruló tanulók támogatására Együttmőködés további javítása a közoktatás intézményrendszere és a civil szféra, a gazdaság között A gazdasággal való intenzívebb kapcsolat elısegítené a speciális szakképzések megvalósítását Az elırehozott szakképzés bevezetése 7

8 ERİSSÉGEK Az iskolák a saját profiljukba tartozó tehetséggondozást magas színvonalon biztosítják A közoktatás színes és magas színvonalú A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek és tanulók integrálása A közoktatás innovatív A pedagógusok végzettsége az iskolákban és óvodákban A helyi közoktatás munkaerıszükségletének vizsgálata, harmonizálása a feladatokhoz A kulturális lehetıségek sokszínősége és kínálatának kihasználása LEHETİSÉGEK A pályázati lehetıségek kihasználása Eszközfejlesztés Minden iskolának legyen esélynövelı programja Több figyelmet érdemelne az oktatás Az igazgatók és a pedagógusok motiválása Pszichológus és fejlesztı pedagógus alkalmazása az iskolákban és óvodákban GYENGESÉGEK VESZÉLYEK Néhány intézmény felújítása, az épületek belsı elhanyagoltsága Az intézmények akadálymentesítése Az épületkihasználtság, a közösségi terek hiánya Rugalmatlan és megszokott a szakképzés A tehetséggondozás nem biztosítja elég széles körően a tehetségek felismerését és gondozását A gyermeklétszám csökkenése Az önkormányzati és nem önkormányzati intézmények aránya miatt a nem önkormányzati intézmények elszí-vó hatása A munkaerı prognosztizálása A szakképzés nagyon eszközigényes, és rendkívül pénzigényes Nı a tanulók túlterhelése az iskolán kívüli órák számá-nak emelkedése miatt A jogi szabályozás folyamatos változása 8

9 GYENGESÉGEK A felzárkóztatás finanszírozása Az integrált nevelés szakmai feltételei részben biztosítottak A belsı munkaerı mobilitásának kezelése A minıségi problémák kezelése Az iskolai diákönkormányzatok véleménynyilvánítása az oktatást illetıen csak formális VESZÉLYEK A hátrányos helyzető és a halmozottan hátrányos helyzető tanulók száma növekszik az egyes intézményekben A jogi szabályozás folyamatos változása Jövıkép és minıségpolitika Jövıkép Szeged oktatási központ, amely ırzi és fejleszti regionális tudásközpont szerepét a délalföldi területen, ennek megfelelıen sokszínő, a gazdasághoz és a felsıoktatáshoz egyaránt szorosan kapcsolódó helyi oktatási rendszert mőködtet. Az Önkormányzat a minıség fenntartása érdekében biztosítja intézményei számára a magas színvonalú, szakmailag és gazdaságilag hatékony, törvényes mőködést. Szeged városának oktatását átjárható intézményrendszer, stabil, átlátható oktatási struktúra és pragmatikus képzés jellemzi. Tartalmát tekintve az óvodák és az iskolák által nyújtott szolgáltatások gazdagságát biztosítja a pedagógiai/nevelési programok sokszínősége, mely a változó igényekhez gyorsan alkalmazkodik. Az iskolák fontosnak tartják a tanulói kompetenciák kialakítását, a tanulók személyiségfejlesztését, kialakítják a diákokban az igényt az élethosszig tartó tanulásra, a permanens önmővelésre. A szakképzés a gazdaság igényeihez igazodik, szerkezetében és tartalmában az Európai Unió igényeinek megfelelı új típusú szakképesítések oktatása valósul meg. A közoktatási intézmények között horizontális és vertikális szakmai együttmőködés a jellemzı. Kapcsolataikban alkalmazzák az információs és kommunikációs technológiát. Az Önkormányzat, az óvodák és az iskolák között valós szakmai érdekegyeztetés valósul meg. Az önkormányzat garantálja az intézmények biztos finanszírozását és az optimálisan szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Ennek eredményeként megtörténik az óvoda- és iskolaépületek ütemezett, tervszerő, a szakmai szempontokat és a gazdasági racionalitást egyidejőleg érvényesítı felújítása, és megfelelıvé válik az eszközellátottsága, így biztonságos és jól felszerelt nevelési-oktatási intézmények szolgálják a hatékony pedagógiai munkavégzést. Minıségpolitika Szeged Megyei Jogú Város törvényes, hatékony és eredményes mőködésének alapja a minıség. Az Önkormányzat felelıs az oktatási központ funkció megırzéséért, a sokszínő 9

10 közoktatási kínálat fenntartásáért és fejlesztésért. Tevékenységei biztosítják, hogy a város oktatási szolgáltatásai egyre igényesebb módon feleljenek meg az itt élı polgárok elvárásainak. Az Önkormányzat arra törekszik, hogy a partnerek igényeinek megfelelı nevelési, oktatási, szakképzési kínálatot garantáljon, felelıs a munkaerıpiac igényeinek megfelelı képzések biztosításáért. Az iskolák legyenek nyitottak a város valóságos mindennapi életére. A város közoktatási intézményei kiemelkedıen fontos feladatot és a város fejlesztése szempontjából nagy felelısséget vállalnak a minıségi munka iránti igény kialakításában. Az iskolákban egyidejőleg kell biztosítani a tehetséggondozást és az esélyegyenlıséget, a hátrányos helyzető tanulók felzárkóztatását. A diákok biztos alapkészségek birtokában korszerő, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és legyenek képesek boldogulni a szőkebb és tágabb környezetükben. Minden tanuló rendelkezzen a munkába lépéshez szükséges képességekkel és kompetenciákkal. Az óvodai és iskolai szakemberek intenzív és extenzív irányú továbbképzése alapvetı városi érdek. Partnerek igényeinek kielégítése érdekében biztosítja az iskolák közötti átjárhatóságot. Arra törekszik, hogy a fenntartó és az intézmények közötti együttmőködés hatékony legyen. Ennek érdekében fejleszteni kívánja az informatikai ellátottságot. Fontosnak tartja intézményeink állapotának folyamatos javítását. A középiskolai kollégiumok fejlesztése elengedhetetlen a város regionális szerepének erısítésében. A célok elérését biztonságos, jól felszerelt intézmények tudják biztosítani. Az Önkormányzat a gazdasági, szakmai és törvényes mőködést folyamatosan figyelemmel kíséri, méri és értékeli a helyi közoktatás eredményességét és hatékonyságát, az információk alapján megtervezi és végrehajtja a szükséges változtatásokat. Az intézmények számára fontos feladat, hogy a sokszínő pedagógiai/nevelési programok megırzése mellett egyre hatékonyabb legyen a feladatellátás. Az intézmények vezetése és a munkatársak elkötelezettek az iránt, hogy Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának minıségpolitikai nyilatkozatával összhangban határozzák meg saját minıségirányítási rendszerüket, és ennek mőködtetését eszközként használják céljaik eléréséhez. Középtávú célok és prioritások A közoktatási feladatellátás középtávú céljai A helyzetelemzésre támaszkodva és figyelembe véve a jövıképben és a minıségpolitikai nyilatkozatban foglaltakat a város közoktatási rendszerének egészére vonatkozó elvárásainkat az alábbi középtávú célok kitőzésével fogalmazzuk meg: Kiemelt célok (a város közoktatási rendszere számára megfogalmazott célok) 1. A közoktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodik a folyamatos változásokhoz, korszerő és a sokszínőség megtartása mellett erısödik a kultúraközvetítı szerepe 10

11 és a nevelımunka eredményessége; biztosítja a tanulók számára az esélyegyenlıséget. 2. A város olyan intézményrendszert tart fenn, amely képes biztosítani minden tanuló (sajátos nevelési igényő tanulók és hátrányos helyzető tanulók is) személyiségének és kulcskompetenciáinak a fejlesztését. 3. A közoktatási szolgáltatásra a minıségelvő, partnerközpontú mőködés a jellemzı, amelynek alapja az intézmények minıségirányítási, minıségfejlesztési rendszere. Minıségcélok (a nevelı-oktató munka eredményes és hatékony megvalósítását támogató célok) 1. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott, az intézményrendszer egészére kiható részletes követelmények teljesítése során biztosítottak a feltételei a tanulók harmonikus személyiségfejlesztésének. 2. Törekvés az optimális együttmőködés az ágazaton belüli és kívüli partnerekkel. 3. Hatékony az információáramlás a fenntartó és az intézmények, illetve az egyes intézmények között. 4. Minden tanulónak biztosított városi szinten az emelt szintő érettségire való felkészülés. 5. Az óvodák és az általános iskolák együttmőködnek az óvodából iskolába történı átmenet zökkenımentessé tétele érdekében. 6. Az esélyegyenlıség biztosítása érdekében városi tehetséggondozó szakkörök mőködnek. 7. Az informatika nem csak iskolai tantárgy, hanem az információszerzés eszköze. 8. Törekvés a középfokú iskolarendszerben az eurokonform szakmák oktatására. 9. A város nevelési-oktatási intézményei akadálymentesek. 10. A szaktanácsadói szolgáltatás elérhetı az intézmények számára szakmai tevékenységük, a pedagógusok kompetenciájának fejlesztése érdekében. 11. Megfelelı állagú (felújított és karbantartott) intézményekben folyik az oktatás. 11

12 2. AZ INTÉZMÉNYI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA A FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK ALAPJÁN Óvodák és általánosan képzı közoktatási intézmények feladatmeghatározása Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott közoktatási intézmények feladatai a helyzetelemzés, a minıségpolitika, a kitőzött középtávú célok alapján, az érvényes intézkedési terv figyelembevételével kerültek meghatározásra. A feladatokat az intézményrendszer egészére, majd az egyes intézményfokozatokhoz tartózó intézménytípusokra (óvodák, általános iskolák, gimnáziumok, szakközépiskolák, szakiskolák, felnıttoktatást végzı intézmények és kollégiumok) jelöltük ki. Valamennyi városi fenntartású közoktatási intézmény feladata 1. Minden közoktatási intézmény mőködésében a jogszerőség, a szakszerőség és a törvényesség érvényesüljön. 2. Valamennyi intézmény feladata az önértékelésen alapuló minıségfejlesztési rendszer kialakítása és mőködtetése, valamint a partneri elvárások, az elégedettség és az elégedetlenség mérése és értékelése. Szerepeljen az óvodák, az iskolák és a kollégiumok céljai között a partneri elégedettség növelése. 3. Az intézmények vezetése minden lehetıséget keressen meg a helyi társadalom tájékoztatására, tegye közzé a nevelı-oktató munka területén elért eredményeit. 4. Minden intézmény tekintse feladatának a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek felzárkóztatását, ehhez felzárkóztató program kidolgozását vagy adaptálását és mőködtetését. 5. Az intézmények integrált neveléssel és oktatással biztosítsák a sajátos nevelési igényő gyermekek és tanulók ellátását. 6. Az intézmények mőködési feltételeik javítása és tevékenységük fejlesztése érdekében kísérjék figyelemmel és használják ki a kínálkozó pályázati lehetıségeket, ehhez hatékony pályázatfigyelı rendszert alakítsanak ki és üzemeltessenek. 7. Az óvodák, iskolák és kollégiumok hárítsák el a mozgássérült gyermekek szabad mozgását korlátozó akadályokat, alakítsanak ki feljárókat és egyéb mozgást segítı létesítményeket. Valamennyi óvoda feladata 1. Minden óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja iránymutatásainak segítségével elkészített és jóváhagyott nevelési program alapján végezze nevelı munkáját. 2. Valamennyi óvoda biztosítsa az óvodás korú gyermekek a lakossági igényeknek megfelelı óvodai nevelését, és fordítson kiemelt figyelmet az iskolakezdéshez szükséges testi, lelki és szociális érettség kialakítására, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához. 3. Segítse elı a gyermekek harmonikus fejlıdését az életkori és egyéni sajátosságaik figyelembevételével. A gyermekeket egyéni ütemben fejlessze, 12

13 személyiségük és gyermeki jogaik tiszteletben tartásával. Ehhez használja a játék, a mozgás és az anyanyelvi nevelés eszközeit. 4. Vegyen részt az egészségnevelés intézményi szintő megvalósításában. Tőzze ki célul, és valósítsa meg a gyermekek egészséges életmódra nevelését, az egészséges életvitel igényének kialakítását. 5. A játékkal mint alapvetı szükséglet kielégítésével fejlessze a gyermekek egyéni képességeit, biztosítson változatos tapasztalatszerzési lehetıségeket az óvodások számára, különösen a fejlesztı játéktevékenységen keresztül. 6. Az intézmények adottságaik és lehetıségeik figyelembevételével vegyenek részt a sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésében. Valamennyi iskola feladata 1. Az intézmények továbbra is ırizzék meg az évek során kialakított önálló arculatukat, sajátos nevelési-oktatási profiljukat. A partneri igényeknek megfelelı képzési kínálatot mőködtessenek, figyelembe véve a gazdaságos intézményfenntartás szempontjait. 2. Az iskolák pedagógiai-szakmai tevékenységükkel, a tevékenység színvonalának folyamatos fejlesztésével biztosítsák a tanulók tankötelezettségének teljesítését. A tanítás folyamatában fejlesszék a tanulók alapvetı képességeit és készségeit. 3. A tehetséges tanulóknak az iskolák biztosítsanak lehetıséget képességeik kibontakoztatásához. 4. A hátrányok csökkentése, az esélyegyenlıség biztosítása érdekében a differenciált képességfejlesztés mellett biztosítsanak a tanulóknak felzárkóztató foglalkozásokat az iskolák. 5. Az intézmények nevelı-oktató munkájuk során kezeljék kiemelten az egészség- és környezeti nevelést. A konkrét feladatokat a helyi pedagógiai programba építsék be. 6. Az intézmények rendelkezzenek az átjárhatóság megkönnyítése érdekében a diákok fogadásához szükséges programmal, mőködjenek együtt az átjárhatóság biztosításában a többi intézménnyel. 7. A pedagógusok ismerjék meg és alkalmazzák a tanulás tanításának módszereit. A tanulókat ismertessék meg a hatékony tanulási módszerekkel. Alkalmazzák a kooperatív tanulás technikáit. 8. Az intézmények pedagógusai tudatosan segítsék a tanulók reális pályaválasztását. Valamennyi általános iskola feladata 1. Mindegyik általános iskola biztosítsa az általános mőveltséget megalapozó nevelést és oktatást, amelynek során a tanuló elsajátíthatja a társadalmi beilleszkedés alapvetı normáit, és az érdeklıdésének, képességének és tehetségének megfelelıen lehetıséget kap középiskolai továbbtanulásra, illetve pályaválasztásra. 2. Valamennyi intézmény a Nemzeti Alaptanterv alapján elkészített és jóváhagyott pedagógiai programja, ezen belül helyi tanterve szerint végezze nevelı-oktató munkáját. 3. Fejlessze a tanulókban az önálló tanuláshoz, ismeretszerzéshez, problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges alapvetı készségeket, képességeket. 13

14 4. A beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel küzdı gyermekek számára minden iskola biztosítson fejlesztı, felzárkóztató foglalkoztatást. A nevelıtestületek készüljenek fel a sajátos nevelési igényő tanulók szakszerő nevelésére-oktatására. 5. Az intézmények lehetıségeik és sajátosságaik figyelembevételével végezzenek integrált oktatást. Valamennyi gimnázium feladata 1. Valamennyi gimnázium a NAT, az érvényes kerettantervek, valamint az érettségi vizsgakövetelmények alapján elkészített és jóváhagyott pedagógiai programja, ezen belül helyi tanterve alapján végezze nevelı-oktató munkáját. 2. Mindegyik gimnázium biztosítsa a tanulók számára az általános mőveltséget megszilárdító, elmélyítı, pályaválasztást segítı, valamint érettségi vizsgára és felsıfokú tanulmányokra való felkészítést. 3. A kétszintő érettségire történı felkészítés érdekében a pedagógiai programban és a helyi tantervben jóváhagyott órakereteket célszerően használják fel. A tanulók igényeinek megfelelı felkészítés és óraszámok biztosításához mőködjenek együtt a többi gimnáziummal. Valamennyi szakközépiskola feladata 1. Valamennyi szakközépiskola a NAT, az érvényes kerettantervek, valamint az érettségi és szakmai vizsgakövetelmények alapján elkészített és jóváhagyott pedagógiai programja, ezen belül helyi tanterve és szakmai programja alapján végezze nevelı-oktató munkáját. 2. Minden szakközépiskola biztosítsa az általános mőveltséget megszilárdító, elmélyítı, pályaválasztást segítı, valamint érettségi vizsgára és felsıfokú tanulmányokra, munkába állásra történı felkészítést. A szakközépiskolák nevelıtestületei készüljenek fel a kétszintő érettségi vizsga bevezetésére. A tanulók igényeinek megfelelı felkészítés és óraszámok biztosításához mőködjenek együtt a többi szakközépiskolával. A kétszintő érettségire történı felkészítés érdekében a pedagógiai programban és a helyi tantervben jóváhagyott órakereteket célszerően használják fel. 3. A szakközépiskolák adjanak széleskörő kimeneti kínálatot az érettségivel rendelkezı tanulók számára piacképes szaktudás megszerzésére. Valamennyi intézmény kísérje figyelemmel, elemezze és értékelje képzési kínálatával összefüggésben a munkaerıpiaci viszonyok változásait, tegyen javaslatot a képzési kínálatának fejlesztésére. A szakképzı évfolyamokon kvalifikált, korszerő piacképes szakemberképzés folyjék. 4. Valamennyi intézmény fejlessze együttmőködését a gazdasággal, a munka világával és a civil szférával. 14

15 Szakiskolák feladatmeghatározása 1. Valamennyi szakiskola a NAT, az érvényes kerettantervek, valamint a szakmai vizsgakövetelmények alapján elkészített és jóváhagyott pedagógiai programja, ezen belül helyi tanterve és szakmai programja alapján végezze nevelı-oktató munkáját. 2. Mindegyik szakiskola biztosítsa a osztályban tanulók számára az általános mőveltséget megalapozó nevelést és oktatást, emellett tekintsék kiemelt feladatnak a pályaorientációt. 3. A szakképzési évfolyamon minden szakiskola készítsen fel a szakmai vizsgára. A szakmai képzés kövesse rugalmasan a munkaerıpiaci változásokat, és alkalmazkodjon a felhasználói igényekhez a képzés profiljának alakításában. A szakképzı évfolyamokon az iskolák neveljék a tanulókat szakmaszeretetre, kitartásra, szakszerő és pontos munkavégzésre. 4. Tegyék lehetıvé a szakiskolai tanulók számára a korában kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolását. Az új ismeretek átadása mellett biztosítsák az általános iskolai ismeretek rendszerezését, a hiányok pótlását, a gyengébb képességő tanulók továbbhaladáshoz szükséges fejlesztését. A szakiskolák szervezzenek speciális felzárkóztató programokat. 5. Biztosítsák a szakiskola kilencedik vagy tizedik évfolyamának befejezése után a tanulók számára az átlépési lehetıséget a szakközépiskolai, illetve gimnáziumi képzésbe. 6. Valamennyi intézmény fejlessze együttmőködését a gazdasággal, a munka világával és a civil szférával. 7. Valamennyi intézmény vegyen részt a Halmozottan Hátrányos Helyzető Tanulók Kollégiumi-Szakiskolai Programjában. Felnıttképzést folytató intézmények feladatmeghatározása 1. A felnıttképzést folytató intézmények továbbra is segítsék hozzá a speciális élethelyzetben lévı iskolahasználókat a magasabb általános mőveltség, az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez az esti és levelezı tagozatokon. 2. A felnıttképzés vállaljon szerepet a munkaerıpiaci igények rugalmas kielégítésében. Az uniós elvárásoknak megfelelıen a képzési, átképzési kínálat kialakításánál hatékonyan mőködjenek együtt a társadalmi partnerekkel: a gazdaságiüzleti világgal, a Csongrád Megyei Munkaügyi Központtal és a Kamarákkal. Kollégiumok feladatmeghatározása 1. Minden kollégium a jóváhagyott nevelési programja szerint végezze a tanulók nevelését. 2. A kollégiumok biztosítsák a feltételeket a diákok számára az iskolai nevelı-oktató munka minél sikeresebb támogatásához. 3. A kollégista tanulók kapjanak segítséget iskolai munkájukhoz a felzárkóztató és tehetséggondozó kollégiumi foglalkozásokon. A szabadidı hasznos eltöltését szolgálják a speciális ismereteket adó, készség- és képességfejlesztı szakkörök, érdeklıdési körök. 4. A tanulók fejlıdése és segítése érdekében mőködjenek együtt a kollégiumi nevelı tanárok az intézmények pedagógusaival. 15

16 3. A FENNTARTÓ KÖZOKTATÁSI ELLENİRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE Javaslat Szeged Megyei Jogú Város közoktatási értékelési rendszerének fejlesztésére Elızmények: Az értékelés helyi rendszerének kialakítása Szeged Megyei Jogú Város helyi közoktatási rendszerének mérete, a közoktatási feladatellátás forrásigénye egyaránt indokolttá teszik az oktatási szolgáltatások, valamint az intézményhálózat rendszeres, szisztematikus értékelését. A közoktatási intézmények értékelése a fenntartónak egyben törvényi kötelezettsége is. A város több éve komoly erıfeszítést tesz a közoktatás helyi rendszerét átfogó értékelés kialakítása érdekében. Az ezt célzó fejlesztések során mérföldkınek számít a SZAK pályázati támogatásból finanszírozott Magyar Gallup Intézet által kidolgozott értékelési rendszer. A fenntartó és az intézmények képviselıivel folytatott egyeztetés eredményeként megszületett a közoktatás helyi rendszerének értékelési koncepciója, amely kiterjedt: az értékelés alapelveinek meghatározására; az értékelés céljainak megfogalmazására; az intézményértékelés területeinek kijelölésére; módszerek és eljárások rövid megfogalmazására; idıterv készítésére; az értékelés folyamatának meghatározására. A rendszer kialakítása azt célozta meg, hogy megbízható, tényekre építı elemzés és értékelés támogassa az önkormányzati döntéshozatalt a helyi oktatáspolitika formálására, az intézményhálózat mőködtetésére, a közoktatási feladatellátásra vonatkozóan. Ezzel egyidejőleg az értékelés legyen támogató, segítı jellegő az intézmények számára, tegye lehetıvé a tudatos és folyamatos fejlesztést, az eredményesebb és hatékonyabb munkavégzést. A fenntartó által végzett fejlesztések mellett a város számos nevelési-oktatási intézménye bekapcsolódott a Comenius 2000 közoktatási minıségfejlesztési folyamatba, és ennek keretében néhány intézmény pedig önállóan elvégezte a partnerközpontú mőködés kiépítését. Az önkormányzati minıségirányítási program ellenırzéssel, értékeléssel foglalkozó része épít mind a fenntartói, mind az intézményi tapasztalatokra. A rendszer mőködtetésének célja összhangban a központi irányítás oktatáspolitikai prioritásaival a helyi rendszer minıségének folyamatos fejlesztése, a mőködés átláthatóvá tétele, eredményességének és hatékonyságának növelése, az intézményi tervezı, értékelı és fejlesztı tevékenység támogatása. A közoktatási ellenırzési, értékelési rendszer A 2003 júniusában módosított közoktatási törvény megerısíti, egyben pontosabbá is teszi a fenntartónak az intézményei ellenırzésével, értékelésével kapcsolatos feladatait. A törvény a fenntartó feladataként határozza meg, hogy készítse el minıségirányítási programját, és ennek keretében a törvényi elıírásokkal összhangban határozza meg: 16

17 az ellenırzés, értékelés területeit, alakítsa ki a szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenırzések rendjét, mőködtessen minıségfejlesztési rendszert, gondoskodjon a közoktatási szolgáltatások folyamatos fejlesztésérıl, legalább négyévente ellenırizze a közoktatási intézmények gazdálkodását, mőködésük törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, nevelési-oktatási intézményekben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelemi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelızése érdekében tett intézkedéseket. Az önkormányzat helyi ellenırzési és értékelési rendszere lényegében azt a célt szolgálja, hogy a fenntartó vizsgálni tudja a stratégiai tervében jelen esetben a minıségirányítási programban, továbbá az intézkedési tervében meghatározott célok és feladatok teljesülését. Szeged Megyei Jogú Város a közoktatási feladatellátási kötelezettségének döntıen saját fenntartású intézményeinek mőködtetésével tesz eleget, ezért az ellenırzési és értékelési rendszer az önkormányzati intézmények értékelésére vonatkozik. Az ellenırzési, értékelési rendszer alapelvei Az értékelési rendszer alapelveinek meghatározása során a fenntartó támaszkodik a korábban kialakított alapelvekre, és ezeket a szükséges mértékben módosítja, korrigálja, kiegészíti. Az értékelési rendszer tartalmát és mőködtetését az alábbi alapelvek határozzák meg: Az értékelési rendszer teljes körő: kiterjed az összes közoktatási intézményre, a mőködés minden területére, felöleli a közoktatási feladatellátás egészét. A véleménykérés kiterjed a szülıkön, tanulókon/gyermekeken, pedagógusokon túl a helyi társadalom olyan képviselıire is, amelyek/akik közvetlenül nem érintettek a közoktatási szolgáltatások fogyasztásában (civil szervezetek), továbbá a munka világának képviselıire. Az értékelés megalapozott: tényekre, adatokra épül. Az értékelés rendszer jellegő: az értékelés intézményi és fenntartói szintje szervesen összekapcsolódik. Az értékelés területei és részterületei között is világos kapcsolat definiálható. Az értékelést megalapozó adatok adatbázisba rendezettek, ami lehetıvé teszi a sok szempontú elemzést: területek, intézmények és csoportjaik egymáshoz történı hasonlítását, illetve idısoros összevetését. Az ellenırzés, értékelés fejlesztı célú: támogatja a fenntartói stratégiaalkotást és megvalósítást, az intézményi szintő fejlesztési folyamatokat. Az értékelési rendszer nyilvános: az értékelés szempontrendszere, eljárása ismert, az eredménye részben vagy teljesen megismerhetı az intézmények, szülık, illetve a releváns elemek a helyi társadalom számára. Ellenırzési, értékelési célok Az ellenırzés, értékelés konkrét céljai az önkormányzat által meghatározott minıségpolitika, az értékelési alapelvek, a jelen dokumentumban definiált stratégiai (középtávú) célok alapján fogalmazhatók meg. 1. A fenntartó által a közoktatási intézmények számára meghatározott kiemelt célok teljesítésének értékelése, megvalósulásuk elısegítése. 2. Az intézmények törvényes, szakszerő és hatékony mőködésének nyomokövetése, a mőködés minıségének fejlesztése. 3. Az intézményekben folyó pedagógiai munka eredményességének növelése. 17

18 4. A közoktatási szolgáltatásokban érintettek (szülık, tanulók, pedagógusok és más intézményi alkalmazottak, munkaerıpiac stb.) elégedettségének növelése. Az itt megfogalmazott célok összhangban vannak a korábbi értékelési rendszerben meghatározottakkal, ami egyben a folytonosságot, az elemeiben mőködtetett rendszer tapasztalatainak a figyelembe vételét, a továbbfejlesztett rendszerbe történı beépítését is garantálja. Az intézmények mőködését, munkáját és az egyes tevékenységeket különféle szempontok alapján vizsgálhatjuk, egy adott intézményt, vagy annak valamely tevékenységét különbözı nézıpontból jellemezhetjük. A fenntartói ellenırzésben, értékelésben különösen a törvényesség, az eredményesség (hatásosság), a hatékonyság, a szakszerőség, valamint a közoktatási szolgáltatások fogyasztói elégedettsége nézıpontjából érdemes következtetéseket levonni. E fogalmakat a következıképpen értelmezzük. Törvényesség: megfelelési vizsgálat; a vizsgált objektum (mőködés, dokumentum, eljárás, szabály) megfelel-e a rá vonatkozó elıírásoknak Eredményesség (hatásosság): a kitőzött célok elérése, illetve a célok elérésének mértéke. (Maga az eredmény a tanulókban/gyermekekben vagy az intézményben végbement változás az intézményi mőködés hatására.) Az eredmény, az eredményesség leírása, jellemzése, az intézmény mőködéséhez igazított indikátorrendszer segítségével történhet. Pl.: tanulmányi eredmények, tanulói készségek, kompetenciák, attitőd változása, az iskolai szocializáció eredményeit tükrözı jellemzık (magatartási, viselkedési jellemzık stb.), a tanulók késıbbi helytállása stb. Szakszerőség: a kitőzött célok megvalósulása során követett eljárások megfelelnek-e a szakma hazai és nemzetközi normáinak, az átlagosan tapasztalható szakmai színvonalnak Fogyasztói elégedettség: teljesülnek-e a helyi társadalmi fogyasztó kifejezett igényei és elvárásai, hogyan történik a kifogások, panaszok kezelése Az ellenırzés, értékelés területei Az ellenırzés és intézményértékelés területeit öt nagy csoportra osztottuk: (1) gazdálkodás és tanügyigazgatás, (2) feltételrendszer, (3) vezetés, menedzselés, (4) humán erıforrás hasznosítása, (5) szakmai tevékenység. Hatodik területnek tekinthetjük a fenntartó által kezdeményezett vagy végzett/végeztetett igény-, elégedettség-, elégedetlenség vizsgálatok értékelését, amely elsısorban a fenntartó szempontjából a települési közoktatás-szolgáltatás céljainak és feladatainak meghatározását segíti, közvetlenül kevésbé alkalmas az egyes intézmények tevékenységének minısítésére. Fı területeken belüli részterületeket a fenntartói elvárások alapján rögzítettük. Ezek részterületei sokoldalú és átfogó információkat biztosíthatnak az intézmények munkájáról. 18

19 Sorszám sz. táblázat: Az ellenırzés, értékelés területei Fı területek Gazdálkodás és tanügyigazgatás: gazdálkodási tevékenység, igazgatási tevékenység 2. Feltételek: pénzügyi, tárgyi 3. Vezetés, menedzselés 4. Humánerıforrás és hasznosítása Szakmai tevékenység Tanulás eredményessége A pedagógiai program/nevelési program céljainak megvalósítása Részletezés gazdálkodás költségvetés tervezése és felhasználása a gazdálkodási tevékenység belsı szabályozottsága a gazdálkodás eredményessége, hatékonysága igazgatás tankötelezettség teljesítése, tanulói jogviszony beiskolázás és továbbhaladás a mőködés törvényessége, jogszabályok-nak való megfelelés célok és pénzügyi források összhangja tárgyi, infrastrukturális feltételek eszköz- és felszerelésjegyzéknek való megfelelés IKT feltételei nevelési-oktatási folyamatok irányítása belsı információs rendszer mőködtetése külsı kapcsolattartás, az intézmény képviselete PR álláshelyekkel való gazdálkodás, jogszabályban meghatározott kötelezı alkalmazottak köre képesítési elıírások munkaerı-gazdálkodás humánerıforrás-fejlesztés pedagógus-továbbképzés A tanulás eredményessége: tanulói teljesítmények a központi mérések alapján meghatározott területeken A pedagógiai programban/nevelési programban meghatározott célok teljesülésének mértéke Társadalmi elismerés, igény, elégedettség települési szinten adatszolgáltatás az intézmények részérıl az általuk végzett mérések eredményérıl 19

20 A fenntartói és az intézményi értékelési területek összehangolása A fenntartói és az intézményi értékelés területei összekapcsolhatók. Ez lehetıvé teszi egy adott vizsgálatból származó információk, adatok többcélú elemzését, felhasználását. A megadott értékelési rendszer képezi az alapját az intézmények éves, a fenntartó számára beküldendı értékelésének. A fenntartó meghatározza, hogy az egyéb, létezı intézményi statisztikákból például az októberi statisztika milyen adatokra van szüksége a saját adatbázisának teljessé tételéhez. 2. sz. táblázat: A fenntartói és intézményi értékelési területek lehetséges összekapcsolása Fenntartói Intézményi 1. Gazdálkodás és tanügyigazgatás 1. Gazdálkodás és tanügyigazgatás 2. Feltételek 2. Feltételek 3. Vezetés, menedzselés 3. Szervezet és vezetés 4. Humánerıforrás hasznosítása 5. Szakmai tevékenység 4. Oktatás - képzés A tanulás eredményessége 5. Nevelés A pedagógiai program teljesülésének vizsgálata elismerés, igény, elége- 7. Kapcsolatrendszer, társadalmi elis- 6. Szociális és egyéb szolgáltatás 6. Társadalmi dettség merés, igény, elégedettség vizsgálata A táblázat bemutatja a fenntartói és intézményi értékelési területek egy lehetséges összekapcsolását. Az intézményi értékelés területei lefedik a mőködés minden területét, és jól illeszthetık a fenntartó által meghatározott értékelési területekhez. Az intézmény ugyanakkor maga dönt az értékelési területekrıl. Az ÖMIP és az IMIP összehangolása nem definiálja kötelezıen az azonos értékelési területek alkalmazását. A fenntartói és intézményi értékelési területek összehangolása több módon is megtörténhet. Az ellenırzés, értékelés eszközei, módszerei A fenntartó az ellenırzés, értékelés során épít az országos kompetenciamérésbıl származó adatokra, az iskolái számára elıírja ezen mérıeszközök használatát. Az értékelési rendszer más mérési pontjaihoz fejlesztett eszközöket. Az eseti, illetve egyedi vizsgálatokhoz szükség szerint szakértı bevonásával biztosítja a mérıeszközöket. A fenntartó javaslatot tesz az intézményei számára az intézményi szintő vizsgálatokhoz használható, kipróbált, bemért mérıeszközök alkalmazására. A fenntartó ellenırzési, értékelési rendszer leírása A fenntartói ellenırzési, értékelési rendszert egy táblázatban mutatjuk be, amely a következı oszlopokat tartalmazza: 20

21 Területek A Területek oszlopban a fenti táblázatban definiált hat értékelési terület található. Az ellenırzés, értékelés erre a hat területre irányul. Ellenırzés, értékelés célja Értékelési területenként definiáltuk a célokat. Értékelési szempontok Az Értékelési szempontok oszlopban definiáltuk azokat a szempontokat, amelyek mentén az értékelés történik. Ez egyértelmővé és világossá teszi az intézmények számára, hogy egy adott területen milyen szempontok mentén kerül sor tevékenységük értékelésére, így tervezhetıvé és kiszámíthatóvá válik az értékelés folyamata. A szempontok rögzítése iránymutatást jelent az értékelést végzı szakértık, szakértıi csoportok számára is, jelentısen csökkentve az értékelıtıl függı szubjektivitást. Az értékelést végzınek abban marad szakmai szabadsága, hogy milyen eszközökkel, módszerekkel győjti össze az információt, hogy az értékelést el tudja végezni. Adatforrás Az Adatforrás oszlop azt rögzíti, hogy az értékelést végzı szakértı milyen adatforrásokat köteles felhasználni. Ez ismét nagymértékben védi az intézményeket, hiszen olyan adatokat, amelyek bármely más, megadott dokumentumban, statisztikában rendelkezésre állnak, nem kell győjteni, ezeknek a cél szerint kigyőjtését, adott struktúrába rendezését kéri a fenntartó az intézménytıl. Indikátorok Az indikátorrendszer egy jelzırendszer, figyelmeztet, ha valami nem a vártnak megfelelıen alakul a szervezet, a rendszer mőködésében. Az indikátorok nem adnak magyarázatot a változásra, nem adják meg a diagnózist, nem adnak receptet a változtatás mikéntjére, csak a cselekvés szükségességére hívják föl a figyelmet. Az indikátorok mérhetıek, így az oktatási folyamatok térben és idıben (horizontálisan és vertikálisan) összehasonlíthatóvá válnak. Az indikátorok jellemezıen arányszámok vagy átlagok. Az értékelési szempontok közül többhöz is rendelhetı több számszerő mutató is, melyek közül kiválaszthatók azok, amelyek indikátorként jelezhetik a rendszerben bekövetkezı jelentıs változásokat. Az indikátorok definiálásakor a következı forrásokat vettük figyelembe (minden esetben mérlegeltük, hogy olyan indikátorokat válasszunk, amelyek illeszkednek a magyar közoktatási intézményekre): az Európai Tanács által összeállított és az Európai Tanács novemberi ülésén bemutatott lehetséges indikátorokból szakértık által kiválasztott mutatók (a minıség 16 mutatója); továbbá figyelembe vettük az Unió prioritásait (lisszaboni folyamat) az OECD INES (Indicators of the Education Systems) indikátorrendszere; a Skót Központi Hivatal által kidolgozott mutatórendszer; az Országos Közoktatási Intézet által végzett Élethosszig tartó tanulás megalapozása a felsı középfokú iskolákban címő kutatás. 21

22 Ellenırzés, értékelés végzıje Ebben az oszlopban azokat a szakmai szereplıket jelenítjük meg, akik az adott területen az ellenırzésre, értékelésre jogosultak. Jellemzıen a Szeged MJV Polgármesteri Hivatal szakirodái, valamint a közoktatási szakértık. 22

23 A fenntartói ellenırzési, értékelési rendszer struktúrája 3. sz. táblázat: Értékelés: területek, szempontok, indikátorok Területek 1. Gazdálkodás, tanügyigazgatás Ellenırzés, értékelés célja törvényes, szakszerő, hatékony mőködés Értékelési szempontok Adatforrás Indikátorok Ellenırzés, értékelés végzıje intézményi szabályozó intézményi önérté- egy tanulóra jutó közoktatási szakértı dokumentu-mok kelés szakmai képzési költség jegyzı vagy a jegyzı költségvetés készítése pénzügyi ellenırzés egy tanulóra jutó képviselıje és felhaszná-lása törvényességi elle- mőködési költség Polgármesteri Hiva- jogkövetı mőködés nırzés kapacitáskihasználtság: tal szakirodái takarékossági szempontok pl.a tanteremre jutó érvényesü-lése tanulók száma, 1 belsı ellenırzési pedagógusra jutó rendszer mőködése tanulók száma tanügyi nyomtatványok, tanuló-pedagógus nyilvántartások arány (két módon megléte, megfelelısége, számolt) jogszerősége átlagos osztálylét- az intézményben szám (külön a szakképzı nyilvántartott és ke-zelt évfolyamokra) személyes és különleges adatok A tanügyigazgatás területére eszközjegyzéknek nincs definiált való megfelelés indikátor. szabályozó dokumentumok megléte, megfelelısége adatvédelem teljesülése 23

24 Területek 2. Feltételek (pénzügyi, tárgyi) 3. Vezetés törvényes, szakszerő, hatékony mőkö-dés kiemelt cél: érdekeltségi rendszer a hatékonyság növelése érdekében, minıségfejlesztés szabá- folyamatok lyozottsága vezetıi megvalósítása Ellenırzés, értékelés célja Értékelési szempontok Adatforrás Indikátorok Ellenırzés, értékelés végzıje törvényes, erıforrások optimális pénzügyi ellenırzés egy számítógépes Polgármesteri Hivatal szakszerő, hatékony felhasználása intézményi munkaállomásra szakirodái jutó mőkö-dés eszközjegyzéknek nyilvántartások tanulók száma közoktatási szakértı kiemelt célok: való megfelelés egy számítógépes feltételteremtés, épületállomány pályázati tevékeny- munkaállomásra jutó fejleszség lehetıségeinek pedagógusok száma tése kihasználása és egy adott évben eredményessége sikeres és benyújtott pályázatok aránya egy adott évben pályázati úton nyert támogatás összege saját bevételek és a teljes költségvetés aránya szakképzési alapból nyert támogatás és a teljes költségvetés aránya épületkihasználtsági mutató pl. férıhely/tanulószám nevelési-oktatási szervezeti klíma szervezeti klíma közoktatási szakértı folyamatok irányítása vizsgálata a vezetıvel való a folyamatos fejlesztés vezetıi önértékelés tanári elégedettség intézményi gya- korlata program 24

25 Területek 4. Humánerıforrás és hasznosítása 5. Szakmai tevékenység Ellenırzés, értékelés célja törvényes, szakszerő, hatékony mőkö-dés kiemelt cél: érdekeltségi rendszer a hatékonyság növelése érdekében törvényes, szakszerő, hatékony mőkö-dés kiemelt cél: adaptivitás, kultúraközvetítés, a hatá- Értékelési szempontok Adatforrás Indikátorok Ellenırzés, értékelés végzıje pedagógiai/nevelési törvényességi ellenırzéció pedagógus fluktuá- Polgármesteri Hiva- program megvalósításához aránya az elmúlt 5 tal szakirodái szükséges intézményi statisztika évben, %-os eloszlás közoktatási szakértı kompetenciák másik intézménybe pedagógusok innovációs továbbképzési terv áttanító pedagógusok tevékenysé- aránya gének támogatása és szakvizsgás pedagógusok elismerése aránya továbbképzési nem pedagógus program és beiskolázási munkakörben dolgozó terv teljesülése szakmai segítık ill. munkaügyi dokumentumok, technikai dolgozók munka-köri aránya a teljes leírások meg-léte, létszámhoz megfelelısége 120 órás továbbképzést teljesítık aránya nem szakszerően helyettesített órák száma elmaradt órák és kötelezıen megtar-tandó órák aránya az IKT eszközök használata: tanítási órán és órán kívüli alkalmak aránya: összes tanítási órához,tanórán kívüli foglalkozásokhoz képest pedagógiai/nevelési belsı szakmai ellenırzésenosztizálásának képességek diag- közoktatási szakértı program céljainak megvalósítása külsı mérések eredménye 1. osz-tály intézményi éves eredményei elején munkaterv megvaló- versenyeredmények diagnosztikus mérés 25