Belsı-Ázsiai SÁMÁN GYÓGYITÓK JEGYZET

Átírás

1 Belsı-Ázsiai SÁMÁN GYÓGYITÓK JEGYZET Készítette: Kasza Miklós

2 BEVEZETÉS Az ázsiai népeknél a sámánista 1 gyógymódok napjainkig fennmaradtak. A lélekgyógyászok ma is használják az ısi, gyógyító rítusokat. Jeles pszichiátriai konferenciákon szaktekintélyek tartanak bemutatót a sámánok által alkalmazott módszerekbıl. A szakemberek, arra az álláspontra jutottak: az ısi gyógyító technika a lélekgyógyászat nyelvére lefordítva a pszichiátriai rendelıkben kivallóan alkalmazható. Állításuk szerint: a modern kultúra nagy vesztesége, hogy kiirtotta a természeti népeknél mindennaposnak számító rítusokat, amelyek segítenek a tudatalattiból felhozni a testet-lelket, károsító élményeket./ Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ellenırzött feltételek mellett, a sámánok több évezredes gyógymódja sokat javít a pszichés betegségeken. A drogról leszokni vágyók körében is eredménnyel alkalmazható. A sámánt a közösség, vagy egy-egy beteg kérte fel az utazásra. A belsı utazás során nem a tárgyak, emberek, események láthatók más képpen, hanem az éber tudat eddig sosem látott tájakra viszi el az utazni vágyót. Utazhat az ember narkotikumok nélkül is, és ez nem rongálja a szervezetét, inkább segíti a lelki harmónia kialakítását, a tudatalatti és a tudatos gondolkodás egyensúlyba hozását. A sámánizmus gyökerei több ezer évvel ezelıtti idıkre nyúlnak vissza. İshazája Belsı-Ázsia. A sámánizmus formái fellelhetık Délkelet-Ázsiában, Kínában, Tibetben, Japánban, Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Indonéziában egyaránt. Gyökerei azon szibériai törzsekhez nyúlnak vissza. A sámán szó az evenki nyelvbıl származik. Az even, evenki két szibériai vadász- és rénszarvastenyésztı csoport, akiket régen általában a tunguz néven ismertek. A sámán szó jelentése: "az ember, aki tud". A sámán szót mai arra az egyénre értik, aki megváltozott tudatállapotában, révülésében is ura tud, maradni önmagának. 1.A "történelem nélküli népek" vallási világában talán a legkidolgozottabb, legegységesebb vallási modellt a sámánizmus formái jelentik. Az Európa keleti, Ázsia északi és középsı régiójában és Észak-Amerikában élı, zömében vadász vagy nomád állattartó népek közös hitvilágáról van ebben az esetben szó, amely a világvallások és a magas kultúrák perifériáján, sok évezreden keresztül megırizte önállóságát. A sámánizmus, mint alapvetıen egységes vallási kultúra eltőnése - szemben a közép- és dél-amerikai vallási rendszerek gyors megsemmisülésével - évezredes folyamatnak bizonyult; kiváltó oka lehetett az életmód megváltozása, a civilizációs fejlıdés, de egy-egy nép eltőnése, idegen hódítók uralma alá kerülése vagy a világvallások - elsısorban a kereszténység, a buddhizmus és az iszlám -misszionáló hatása is. A sámánhit egyes elemei viszont vallásváltások után is fennmaradtak: a népi hiedelemvilágban éltek tovább, de - mint mondjuk a tibeti és a mongol buddhizmus esetében - magába a "gyıztes" hitrendszer tanításába és rítusrendjébe is beilleszkedhettek. Egykor a finn-ugor népek, így a kereszténység felvétele elıtti magyarság ısvallása is sámánhit volt, amelynek emlékét a folklór világa ırzi. Eredeti, tiszta formáját tekintve mindenesetre a sámánhit a 20. századra gyakorlatilag eltőnt; egyedül a szibériai kis népek körében - urali, altáji népcsoportok, burjátok, szamojédek - találjuk még meg ennek a vallási formának néhány millió követıjét. 2

3 A sámán feladata, szerepe sokrétő volt: gyógyított, jósolt, jövendölt, a közösség összetartója, szellemi vezére volt. A nemzetségi hagyományok, imák, legendák, énekek ırzıje, áldozati rítusok irányítója. A sámánizmus mint ısi hiedelemrendszer, kapcsolatba hozható a vallási fejlıdés korai formáival, az animizmussal, és a totemizmussal. Az animizmus szerint minden élınek és élettelennek lelke van, a kınek éppúgy, mint egy fának. Az animizmus ezáltal a természettel, a környezettel való szorosabb, egyenrangúbb kapcsolatot segítette elı. Különbözı népeknél az emberi lélek sorsa az, hogy a halál után rémisztı szellemmé alakul át, amely a hátramaradottaknak különbözı módon árt. Ebbıl a gonosz szellembıl betegségszellem alakulhat ki. A betegségeket az árnyék megnyilvánulásainak tekintik. A szabadlélek leginkább az álmok alatt, sámánoknál a transzállapot idején, illetve a lélek elvesztésének különbözı állapotainál (betegségeknél, ájulásnál) mutatkoznak meg. Például a betegségek, amelyek e természeti hiedelemvilág szerint ugyancsak szellemek, mégpedig rossz szellemek mővei. A gyógyítás a természeti ember szemében annyi, mint az ártó szellemet kiőzni az emberbıl. A vogulok képzete szerint, az élet folyamán, amíg az ember egészséges, a szabadlélek nála van, és rendszerint csak az álom idején hagyja el. Nyelvükben az "álomba merült" azt jelenti "elhagyódott", az "elalszom", azt, hogy "elhagyódtam". Délkelet-Ázsiaiak szerint is úgy tartják, hogy veszélyes az alvót hírtelen felébreszteni, mert álmában a lelke messze járhat, s idıt kell hagyni a biztonságos visszatérésre. Ha a lelke nem tud visszatérni, megbetegedhet. Csak rendkívüli ember lehet alkalmas arra, hogy sámán lehessen: erre a szerepre születni kell. A leendı sámán már kisgyermekként másképpen viselkedik a többiektıl: patológiás tüneteket, révülési hajlamot mutat, "különös gyermek". Látomások gyötrik, természetfeletti lényekkel találkozik, sıt azok néha magukkal is ragadják. Gyakori, hogy a leendı sámán testi adottságként is magán viseli a sámán jegyeit: több foga van vagy farokcsonkja, kezén hat vagy hét ujja, esetleg a hiedelem szerint a szokásosnál több bordacsontja. Erre a (rendellenességre) emlékeztet a sámán felszerelésének egyik fontos darabja, a hatujjú sámánkesztyő is, amelyet szinte minden szibériai nép hagyományában megtalálható. A kiválasztottság és alkalmasság bizonyítéka az is, hogy a sámán nem tanulás által, hanem álmában jut tudományához, amikor a szellemek magukkal ragadják a túlvilágra. A sámán a dobszó, a csörgı, az ének, a tánc közvetítésével kapcsolatba került szellemi segítıivel, ez egyben az eksztázis állapotának elérését is jelentette. Sámánnak bármilyen feladatot kell ellátnia, azt csak a segítı szellemei révén teheti meg. A "lélekutazásokat" gyógyítás céljából tették, vagy a halott lelkének túlvilágra kísérésének szándékából. Szibéria nomád és félnomád állattenyésztı népeinek "közvetítıit" sámánoknak nevezzük. A sámánokat más népek hasonló feladatú varázslóitól és papjaitól mindenekelıtt az különbözteti meg, hogy a sámán közvetlenül és tetszése szerint "érintkezik" a szellemekkel, hogy a sámánt a szellemek "kiválasztják", "elhívják" és akarata ellenére kényszerítik a sámánságra. Aki átesett a "betegségen", annak sámánkodnia kell, különben belehal. Ezen a voltaképpen jósló, jövendımondó tevékenységen kívül a sámánnak a gyógyító ember, az orvos szerepét is be kell töltenie: meg kell állapítania, mi a beteg baja, és hogyan szüntethetı meg a betegség. Északkelet-szibériai jakutok körében vannak fekete és fehér ojunok (férfisámánok és udganok nıi sámánok). A gyógyítókat otokutok-nak is nevezik. A fekete sámán révületben az 3

4 alvilág és a betegségek szellemével teremt kapcsolatot. A fehérsámán nem mindig esik transzba és a felsı világ isteneitıl szellemitıl kér áldást az emberekre és állatokra. A jakutok szerint a sámánok csak azokon a betegségeken van hatalma, amelyeknek szellem a beavatás után kóstol a húsából. A leendı sámánt megkörnyékezik a szellemek és tanítják, azt mondják a betegség is a tanulás folyamata. Ennek a folyamatnak során ismeri meg a sámán a segítı szellemeket, szellemi régiókat, ahol tevékenykedni fog. Itt megismeri a betegségek igazi természetét és a lehetséges ellenségeket. A sámánoknak nem csak a betegség szellemével kell hadakozni, hanem a varázslók és boszorkányok által megrontott ember gyógyításánál is küzd az ártókkal életre, halálra. A varázslók elküldik saját szellemeiket is, hogy megegyék a beteg lelkét. Szibériában egész törzsek haltak ki a himlık miatt. Az evenek szerint himlıszellem szıke alakban megjelenik ott, ahol a rénszarvasok vonulnak. A himlıszellem átváltozik vörös bikává, sokszor egy sámán is kevés a küzdelemhez, és ha csatát elveszti, az egész törzs meghal csak két embert hagy életben, hogy eltemessék a halottakat. Szibériában nem csak a sámán táncol, hanem a beteg és a rokonai is, és átadják magukat a személyes ırzı istennek. A táncoló beteg gyógyul, a tánc pedig a rokonoknak szerencsét hoz. Nepáli sámánok 2 szerint a betegnek sokszor elveszhet egy vagy több lelke, ilyenkor a sámánlélek elutazik a szellemek világába, és küzdelembe megszerzi és visszahozza a lelket. De, ha a lélek elvész, az is lehet, hogy véletlenül eltéved, vagy bolyong valahol, akár elcsalták, elrabolták, és bebörtönözték. Ilyen lélekrablásnál a sámánnak meg kell találni a rabló szellemet és túljárni az eszén. Az is elıfordulhat, hogy a lélek hallgatólagos beleegyezésével történt a rablás, ilyenkor a lelket kell megtéveszteni (pl., tánccal, zenével), hogy hagyja magát megmenteni Elıfordul, hogy a betegnél egy csontszilánkot találnak a testében, a sámánok szerint ez azt jelenti, hogy egy szellem tette a testébe, vagy egy varázsló hajított dárdát a betegre. A sámán kiszívja az idegentestet a betegbıl, majd körbehordozza a nézıközönség vagy rokonoknak elıtt. A betegséget az erkölcs és a jó élet 3 alapjául szolgáló tabuk megsértése is okozhatja, és ezek a cselekedetek kiszívják a beteg életerejét. Ettıl gyakran az egész közösséget is balszerencse, vagy katasztrófa éri. A szibériai evenek körében sámánt akkor hívtak, ha már a népi gyógyászat nem segített. 2.A hiedelem szerint a szellemek a sámánjelöltet gyakran feldarabolják, hogy meggyızıdjenek róla: testében valóban feles számú csont van-e, és kipróbálják azt is, teste és lelke valóban képes-e elválni egymástól. Ettıl a próbától fogva a sámán rendkívüli képességek birtokosa: vihart támaszt, földbe rejtett kincset talál meg. Fı tevékenysége az "istenekkel", az állatısökkel, a holtak lelkeivel, az ártó és segítı szellemekkel való érintkezés. Képességei, közé tartozik az átváltozás: bikává, táltoslóvá változik, repülni képes. A zene és tánc által is stimulált szertartásban a sámán lelke kilép testébıl: megmássza a világfát, amely az eget, a földet és az alvilágot köti össze: erre utal fontos szertartási kelléke, a létra is. Gyakori feladata az orvoslás, mint "halottlátó" pedig a szellemvilág üzeneteit tolmácsolja az emberek, az emberek kívánságát a szellemek felé. Révületében a táltos, a sámán a nép állatısévé válik, lelke annak lelkével válik azonossá: innen van az, hogy a szertartás során agancsot, állatbırt, maszkot visel, és birokra kel az ártó erıkkel A jó élet-jólét-ról való sámánista elképzelés nem korlátozódik az orvosi értelembe vett fizikai egészségre, vagy a pszichiátriai értelembe vett mentális egészségre. Magában foglalja a bıséges táplálkozást a jó barátságot, a jó szerencsét, valamint a sikeres üzletet és hadakozást. Piers Vitebsky :A sámán 99 old. 4

5 Gyógyításhoz használtak növényi és állati eredető gyógyszert is, mint pl.: rénszarvas agancsát általános erısítıként, páfrányt, ginsenget, nyírfarügyet, fájdalomcsillapításra és erısítésre. Betegséget a sámánjóslással is megállapíthatja, pl.: a beteg álmából, majd saját álmából, és ha az álmában véres szellemet látott, a beteg sorsa halál volt, és aznap nem vállalt gyógyítást. Sámánok különbözı rítusokat alkalmaznak, mert ezek segítségével megváltoztatja a beteg egészségi állapotát. A sámángyógyítás egyik formája a párbeszéd a beteg sámán vagy szellem között. (ua., mint a pszichológusnál a pszichoanalízisben) de, az is elıfordult, hogy a beteg beszélgetett a halottal, a sámán közvetítésével. A kazakoknál a sámánnak jelentıs szerepük van a fıleg a nık körében az idegi, reuma és paralízis és a lelkibetegségek elhárításánál. A sámánokat náluk baqsinak (mongolul: baxsi) hívták jelentése, gyógyító sámán, varázsló. Általában azokat a kazah gyógyítókat nevezik baqsinak, akik kapcsolatban állnak a szellemekkel és hatalmuk is van felettük. A szellemek hívásánál, amikor önkívületbe esnek, állati hangokat hallhatnak a résztvevık, mint (kutyaugatás, csikónyerítés, juhbégetés). Fıleg azokat a betegségeket gyógyítják, akiknek dzsinnek ártottak. Ilyen betegség gyógyítására a kazakok a kösürü 4 szót használják. A beteg gyógyítása az alábbiak szerint történik: a baqsi 7 napon keresztül pengeti kobozát és hívogatja a dzsinneket és a hetedik napon a dzsin azt tanácsolja, vágjanak le egy sárgás kecskebakot, aminek a homlokán fehér folt 5 van, vagy egy fekete kost, aminek a homlokán szintén van fehér folt. A levágott állatról a húst lefejtik a csontokat a bırére rakják, a húst megfızik, és isten nevében szétosztják a résztvevık közt. (csak a baqsi és a beteg nem eszik belıle). 4. Jelentése: betegbe telepedett ártó szellem átköltöztetése, valamilyen tárgyban. Molnár Ádám: Sámán hit emlékei Török népek 51 o. 5. A fehér folt a kecskebakon: azért szükséges, mert ettıl félnek a betegség okozói a dzsinnek. A sámánizmus jellegzetes vonása istenfogalmának határozatlansága, bizonytalansága. Pantheonjában vannak személyes "öreg" istenek, állatısök, megszemélyesített természeti erık, égitestek; de megtaláljuk ugyanitt a holtak lelkeit is. A szellemi lények alakja igen változatos; a nevek és a szereplık törzsenként, népenként változnak, ám a teljes hitvilág keretei között jól meg is feleltethetık egymásnak. A sámánhit különösen fontos szerepet szán a gazdaszellemeknek: ık az egyes ember mellett vannak, és amolyan "ırangyalként" oltalmazzák "gazdáikat". A sámánizmus vallási hagyománya közös gyökerő kozmológiai világszemléletet is hordoz. Nézete szerint a világegyetem hármas tagolású, három szintő, korong alakú képzıdmény. Középpontjában áll a "világfa" vagy "világtengely", az "arbor mundi" vagy "axis mundi", amely elválasztja, de össze is köti a felsı, a középsı és az alsó világot. A felsı világ az égitestek, a jó szellemek birodalma, a fıisten vagy fıistenek otthona. A sámánnak képesnek kell lennie arra, hogy megmássza a világfa égbe emelkedı törzsét ("az égig érı fát"), hiszen csak így tud érintkezni az égiekkel. A középsı világban élnek az emberek, állataikkal és a közéjük ereszkedı vagy kapaszkodó - segítı vagy ártó - szellemekkel együtt. Az alsó világ a gonosz szellemek és a holtak lelkeinek birodalma: a sámánnak alkalmanként a világfa gyökerein ide is le kell ereszkednie, hogy végezni tudja a maga dolgát. 5

6 A sámán elkíséri a beteget egy útkeresztezıdéshez és ott egy kettıs nyílású gödröt ás, ahol átfér egy ember, és ezen a nyíláson áttolja a beteget háromszor oda vissza a nyíláson, és ott hagyja a bırt és a csontokat, aztán hazamennek a beteg ruháját a sámán kapja meg. Másik gyógyítási mód, a sámán megszerzi egy elhullott állat csupasz koponyáját vörösre, és korommal feketére festik. Ezután 7 bábut és 7 mécsest készítenek és egy hétágú útelágazáshoz vezetik a beteget, koponyára kötözik a bábukat, viszályára font színes fonallal, majd meggyújtják a hét mécsest és a beteget a koponyára ültetik, és ezzel a betegséget a bábura ruházzák. Amikor a mécsesek elégnek a sámán és a betege elfutnak, nem néznek vissza, és azt mondogatják sattim, sattim (jelentése: eladtam, odaadtam). Ha a sámán visszanézne a halott lélek-dzsin (arvar) visszatérne a betegbe. A harmadik gyógyítási mód: a sámán pengeti a kobozát, hívogatja a szellemeket és kikérdezi ıket a betegségrıl. Gyakran a betegség oka, hogy az embert a fa alatt, vagy folyópartján meglepi-megszállja ADZSINA 6 A sámán szerint az ilyen megszállott beteg ember bőne, hogy istennek nem tetszı életmódot folytatott. Amennyiben a sámán elszánja magát az ilyen beteg gyógyításakor, akkor közli a rokonokkal és meghívja ıket a jurtába. A belépés elıtt mindenki rituális mosakodáson esik át, majd a jurtában körbeülnek, a beteget pedig középre fektetik. A jurtába behoznak egy tyúkot, vagy egy galambot, kányát, és azt a sámán parancsára a beteg magához öleli, hogy a betegség átszálljon az állatban. Elıfordul, hogy nem élı állatot, hanem egy teve, vagy kutya koponyáját, vagy öt-tíz bábut kell magához ölelni a betegnek. A jurtában a segéd, nyél nélküli ásót hoz, és azt tőzben felizzítják, a rítushoz tartozik még, hogy öt-tíz rongyból kanócot készítenek, behoznak egy kardot, tırt és korbácsot, amelyeket a jurta falára akasztják. A sámán megidézi a szellemeket, énekel és dobol, majd amikor révületbe esik a tırt a szájába, majd saját gyomrába szúrja, és tovább énekel. A segéd kiveszi az ásót és egyéb izzó vastárgyakat, amin a sámán végigsétál, hallani a sistergést, a lábát a beteghez dörzsöli. Az égı mécsest a szájához veszi, kiveszi égve, majd a szájában eloltja. Kezébe veszi a dobverıt, hanyatvágja magát a betegen és saját mellét veri a dobverıvel, majd leveszi korbácsot és a beteget és a résztvevıket ütni kezdi vele (a résztvevık nem érzik a korbácsütést, mert szerintük a dzsinnek visszafogják a fájdalmat). A sámán révületében leül, amerre int a kezével, minden tárgy kettéhasad (ez a romboló dzsinnek hatása). A sámán körbe-körbe rohangál, leül-feláll majd az élével felállított kardra áll, és utána a talpát a beteghez dörzsöli, és a sámán a maga köré győjtött szellemeket harcba küldi. A küzdelembe a jurta falai is belerázkódnak, és a sámán kéri a résztvevıket, mondogassák hangosan mindennek vége és végül a sámán is kimondja, mindennek vége és ezzel befejezi a gyógyítást, és ezzel elküldi a szellemeket. Diagnózis: a beteg legtöbbször meggyógyul. Ha a segítı szellem nem jelenik meg a gyógyítás elıtt, a sámán bizonytalan ilyenkor nincs meg az önszuggesztió biztonsága, és a szuggesztív hatás is elmarad. A sámán ilyenkor azt állítja, nem tudja melyik szellemtıl jött a betegség, melyik világba kell behatolnia. 7 A sámán egyben színész, táncos, énekes is. Az evenki sámánnál a gyógyító szertartások helye a jurta, ahova meghívja a nemzetségbelieket és a beteg rokonait, majd azok elıtt kezdi meg szertartását. A rituálét azzal kezdi, hogy körbetáncol, majd a tőzbe illatos füveket szór, így bódító illat járja át a jelenlévıket, és ahogy táncol, lobognak a csengık a díszek a ruháján, majd dobolni kezd, ami folyamatosan erısödik, izgalomba hozva a sámánt és a hallgatóságot is. 6. jelentése: gonosz nınemő szellem, ami alváskor, vagy éjszaka lepi meg áldozatát, és az megszállottá válik). 7. Diószegi Vilmos: Sámánok nyomában Szibéria földjén. 6

7 Fokozatos extázisba kerül a sámán és vele együtt szinte révülten megidézve a résztvevık is, és a sámán énekét dallamát, amivel megidézte a szellemeket, amelynek bizonyos strófáit a résztvevık is elismétlik, így részesei lesznek a gyógyító szertartásnak. Amikor a szellemek összegyőltek, kiosztja a feladatokat, harcba küldi ıket, elsı helyet a szellemek közt a hargi 8 foglalja el. A sámán a szellemek védelme alatt az alvilágba küldi a hargit, és a harginak az alvilágba való utazását teljes átéléssel játssza el a sámán. A hargi a szellemek kíséretében teljesíti a sámán akaratát, közben az extázis csúcsát valósítja meg. Önkívületi állapotba kerül és állati hangokat ad ki magából. Végül a sámán megmerevedik és ebben a pillanatban a holtak birodalmában lévı hargit személyesíti meg, külsıre halottnak látszik. A sámán segédje dobbal visszahívja a középsı világba a sámánt és utasítja a lelkét, hogy figyeljen a tőz fényére és a dobra. Amikor a sámán visszaért a segéd visszaadja a dobot a sámánnak, aki közli az ısök szellemének tanácsait, hogy hogyan harcoljon a betegség gonosz szellemével. Miután kipihente magát újra dobolni kezd és elkezdi a beteg szellemének kiőzését. Kezdetben megpróbálja rábírni a szellemet, hogy önként távozzon, becsmérli a beteg testét, ha a szellem nem távozik, szidalmazza és fenyegeti a beteg részét tollakkal, állati részekkel, szarvas, medve szırrel dörzsölgeti. A sámán egyre ingerültebb, mert a szellem nem távozik, a hargi tanácsára a sámán ismét becsmérli a beteg testét, és dicséri az áldozati szarvas húsának ízét, testrészeit, és kéri a szellemet, költözzön át a szarvasba. Párbeszéd és vita zajlik, végül rábeszéli a szellemet és a segéd az áldozati szellemet a jurtához vezeti, és áldozati hurkot kötnek rá, majd késsel megölik a szarvast, és ahogy megfeszül a hurok, azon keresztül megy át a szellem a szarvasba. Az állatot megnyúzzák, irháját a felsı istenségnek felajánlva felakasztják. A szívét a sámánnak adják, aki beleharap, majd egy darabot a szellemábrázolás elé készített mélyedésbe köpi, azt egy fadugóval bedugja és kiviszi a jurtából. Közben kéri a segítı szellemeket, hogy az elfogott betegségszellemet vigyék az alvilági szakadékba. Ha viszont a betegség szellem becsapta a sámánt és nem ment el a testbıl a sámán a megölt állat bırét a beteg alá terítette, és a beteg testét bekente a szarvas vérével, és ezzel a vérszaggal kicsalogatta a beteg testébıl a szellemet. A szellem, ahogy kijött a beteg testbıl és a szarvas vérét ízlelgeti, a sámán ráugrik a betegre és lenyalja a vért, majd kiköpi a szellemábrázolás elıtti nyílásba és ezzel a bezárt betegség szellemet az alsó világ szakadékába lökte. A közösség ezután elfogyasztotta a szarvas húsát és a sámán énekelve adott hálát a felsı istenségeknek, és énekkel, tánccal felemelkedve a felsı világba a beteg lelkét megırzésre átadta az istenségeknek. Ez egy fából készült emberalak volt, amit a sámánfa csúcsára erısítettek. A felsıvilágba való visszatérését gyors vidám tánccal és énekkel ünnepelték, és a sámán jósolt, egy lapockacsontra izzó szenet dobott, majd ráfújt és a repedésekbıl és azok irányából megállapította, hogy meggyógyult-e a beteg, és mi vár a nemzettségre. 8. Hargi: sámán állat alakú élet-lelke. 7

8 Vogulok és az osztjákok embernél és állatnál más gyógyfüveket alkalmaztak, égı taplódarabot, izzó szenet tesznek a fájó testrészre, hogy a bır megrepedjen és genyhóhyagok keletkezzenek, vagy medvefoggal, vagy medveepehólyaggal is lehet dörzsölni. Vérzı sebre összetört mamutcsontot helyeznek. A kígyómarás mérgét például békával igyekeznek kiszívatni. A szellemek ruhadarabjait a fájó testrészekre rakják, majd kiszívják belılük a betegségeket, ezt fıleg akkor sikerül, ha a szellem neki tetszı áldozatot kap. Jurákoknál a sámán a sebekre gyógyírként porokat tesz, amelyet késsel kapar le a kagylóról és a vérzést tapló rászorításával, állítja el. A köhögésre nyírgumót használják.a szamojédok és osztjákok sámánjai tokhal epéjét használják a szembetegség ellen, és a vörösfenyı fehérgombájával, amit teának, vagy húslevesnek készítenek galandférget, hajtanak ki. A sámánok azt tartják, hogy a skorbut kórokozója emberszerő, magas, sovány, csúnya szellem, aki megeszi az emberek ételmaradékait és azzal őzhetı el, hogy a beteg a rénszarvas vérét megissza, a szánját pedig, kutyavérrel bekenik. Az obi-ugorok sámánja szerint az ember akkor is megbetegedhet, ha olyan részét használják fel bántalmazás céljára, amely már vele nem függ össze, például a levágott haj, köröm a váladék. Az emberrıl készített kép, báb, ha abba haját, körmét beleteszik, akkor az ábrázolt személyhez tartozik, és ebbıl az következik, ha azt bántalmazzák, visszahat arra, akit a báb, vagy kép ábrázol, mert az megbetegítheti és halálát is, okozhatja. A rontóbábok készítıi gyakran szíven szúrják, vagy fejét levágják, vállát leütik a báboknak. Ezért a sámánnak súlyos betegségnél, ezt kell elıször megkérdeznie a szellemektıl, vagy megszerezni azt a bábút és egy tóba kell süllyeszteni vagy tőzben elégetni. Ezután a beteg rögtön meggyógyul. Az erdei jurákoknál a megbetegedı csomót köt, egy kelmébıl készült áldozati szalagra, hogy a betegséget megkösse. Gyógyulás után kioldják a csomót, és sorsolással eldöntik, hogy kinek áldozzanak rénszarvast. Az enyec sámánoknál, a sámán feladata néha elég veszélyes mutatványokat hajtott végre, mint például a beteg fiú apja sámánt hívott, és a gyógyítás jutalmául odaígérte a lányát. A sámán felnyitotta a mellén a sámán öltözékét és elkérte a beteg fiú kését, azt odaadta az apának, hogy szúrja a mellébe. Férfiak ezt végignézhették, a nıknek el kellett fordulniuk. A kés vérezve kijött a hátán, ekkor a sámán körbeugrálta a beteget és a kés kiesett rá a betegre, ezután a sámán melle piros volt, de nem vérzett. Ha a sámán ennél a mutatványnál meghalt, akkor a beteg fiú is meghalt vele, ha sikerült három nap alatt felépült a beteg. Befejezés Ezeknél a gyógyításoknál fıleg, ha idegi eredető volt, valóban meggyógyította a sámán a beteget fıleg a hipnotikus tevékenysége, illetve az autoszuggesztió, amely ennek a szertartásnak illetve a drámajátéknak a nyomán keletkezet. Ezeknél a népeknél a gyógynövényen kívül más eszközük nem volt a gyógyításra, csak a sámán tevékenysége, ami tulajdonképpen az egész nemzettség testi-lelki igényét kielégítette. Olyan világ volt ez, amelyben a mővészet még egy volt a tudománnyal és valóban része volt az ember mindennapi életének, s ha kellett, még gyógyított is (Diószegi Vilmos: Sámánizmus 80.old.) 8

9 Irodalom jegyzék 1.Piers Vitebsky : A sámán Helikon Kiadó Bp Joan Halifax : Sámán Hangok Filosz-Humán Bt. Bp Diószegi Vilmos: Sámánizmus Terebes Kiadó Bp Diószegi Vilmos: Sámánok nyomában Szibéria földjén Terebes Kiadó Bp Vértes Edit: Szibériai nyelvrokonaink hitvilága Tankönyvkiadó Bp Megjelölt beillesztések internet: 9