Kiegészítő örökségvédelmi kockázatelemzés Bordány község településrendezési terveinek 2012 évi módosításaihoz.

Átírás

1 Kiegészítő örökségvédelmi kockázatelemzés Bordány község településrendezési terveinek 2012 évi módosításaihoz. (A település belterületének környezetére vonatkozó területekkel) Sóskuti Kornél 2012

2 Az örökségvédelmi hatástanulmány célja, hogy Bordány község településrendezési terveinek évi módosulásaihoz, a korábban szisztematikusan feltérképezett örökségi elemek vonatkozó részeinek ellenőrzésével valamint a tervezett változtatások örökségvédelmi hatáselemzésével megfelelő háttéranyagot szolgáltasson a döntéshozók számára. Az adattári gyűjtésre és a terepi megfigyelésekre támaszkodva, a hatályos jogszabályi előírások figyelembe vételével, a hatástanulmány olyan ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek csökkentik a tervezett változtatási szándékok örökségvédelmi kockázatait, illetve körvonalazza a megfelelő örökségvédelmi kárenyhítés feltételeit. A község belterületét érintő településrendezési fejlesztési ütemek szerint, több helyen övezetváltásbeli átsorolások fognak életbe lépni, amelyek az adott területen földmunkákkal járó beruházások létesítésének eshetőségeit is magában hordozzák. Az érintett területi egységek közelében szinte valamennyi esetben ismertek régészeti lelőhelyek, azoknak érdekében a rendezések megkezdése előtt a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény értelmében a régészeti lelőhelyek megóvásának szempontjait szükséges figyelembe venni. A változtatásokkal érintett területi egységek A településrendezési tervek változásával érintett területi egységek összesen öt, egymástól területileg elkülönülő csoportba sorolhatóak be. Az I. területi egység a község nyugati határában a Bordány Kiskunhalas közötti út mellett, a II. a településtől délre, a III. délkeleti irányba a IV. északnyugatra az V. északkeletre helyezkedik el. Az V. egység kivételével mindegyik a település belterületi részeihez tartozik. Az érintett kulturális örökségi elemek számbavétele és állapotuk ismertetése A település közigazgatási határaiból jelenleg ismert 97 lelőhely közül 7 a rendezési terv változásai által érintett zónákban, vagy azok közelében helyezkedik el (6., 34., 85., 87., lelőhelyek). Ezen lelőhelyek egy része korábbi topográfiai munkálatok során Bende Lívia terepbejárásai alkalmával vált ismertté, egy másik részük a településrendezési terv készítése során végzett helyszíni szemlék során kerültek elő. A lelőhelyeknek több elnevezése és azonosító száma létezik. A későbbiek során a régészeti lelőhelyek megnevezésében, számozásában amint az a jelen hatástanulmányban is található a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartásában szereplő adatok használata 2

3 tekintendő irányadónak. A korábbi hatástanulmányban és a jelenlegi nyilvántartási rendszerben történő eligazodás érdekében a lelőhelynevek adatai az 1. Mellékletben szereplő táblázatban találhatóak meg. Az érintett lelőhelyek adatai: 6. lelőhely (KÖH azonosító: 37157, Seregélyes-dűlő) Elhelyezkedése: A lelőhely a községtől DK-re, a Szeged Bordány műút D-i oldalán, Teréz utca D-i folytatásában található Seregélyes-dűlőnek nevezett határrészben található. EOV koordináta: X (É D) , Y (K Ny) A lelőhely jellege: Település. Kis területen alacsony leletkoncentráció volt tapasztalható A lelőhely kora: római kor, szarmata; szórványos középkori leletanyag. Veszélyeztetettsége: Jelenleg szántóföld. 34. lelőhely (KÖH azonosító: 37199, Béke-dűlő, Dorozsma-Halasi-főcsatorna) Elhelyezkedése: A községtől ÉK-re, a Dózsa-dűlőben található időszakosan vízjárta terület, jelenleg mesterséges csatornaként funkcionáló Dorozsma Halasi főcsatorna D-i partján húzódó magasparton található a hosszan elnyúló lelőhely. Kb m hosszúságban és 200 m szélességben követi a lapos partvonalát. EOV koordináta: X (É D) , Y (K Ny) A lelőhely jellege: Település. A leletanyag sűrűsödései elkülönülő objektumokra utaltak. A lelőhely kora: római kor, szarmata; szórványos Árpád-kori leletanyag. Veszélyeztetettsége: Jelenleg szántóföld. 85. lelőhely (KÖH azonosító: 37274, Bordány-dűlő XII.) Elhelyezkedése: A községtől DNy-ra, a 84. lelőhelytől K-re 400 m-re, egy magányos tanya DK-i oldalán található a hosszúkás alakban elnyúló településnyom. EOV koordináta: X (É D) , Y (K Ny) A lelőhely jellege: Település. A sűrűn előforduló leletanyag egy 200 x 50 m nagyságú területen volt lokalizálható. A lelőhely kora: őskor. 3

4 Veszélyeztetettsége: Jelenleg szántóföld. A tanyaépület alatt folytatódhat. 87. lelőhely (KÖH azonosító: 37276, Szeged-kiskunhalasi műút II.) Elhelyezkedése: A községtől Ny-ra, közvetlenül a kiskunhalasi út É-i oldalán, a laposba nyúló dombhát területén helyezkedik el a lelőhely. EOV koordináta: X (É D) , Y (K Ny) A lelőhely jellege: Település. A leletanyag kis területen koncentrálódva volt megfigyelhető. A lelőhely kora: római kor, szarmata Veszélyeztetettsége: Részben beépített, részben kiskerti és szántóföldi művelés alatt. 93. lelőhely (Bordány-dűlő XIII.) Elhelyezkedése: A községtől DNy-ra a 85. lelőhely mellett található magányos tanya Ny-i oldalán és az É D-i irányú dűlőút közötti területen volt lokalizálható a leletek előfordulása. EOV koordináta: X (É D) , Y (K Ny) A lelőhely jellege: Település. Kicsi bejárható területen közepes leletsűrűség. A lelőhely kiterjedése nagyobb a jelenleg ismertnél. A lelőhely kora: népvándorláskor. Veszélyeztetettsége: Jelenleg szántóföld. A Ny-ra és K-re található épület alatt folytatódhat. 94. lelőhely (Bordány-dűlő XIV.) Elhelyezkedése: A községtől DNy-ra a 85. lelőhelytől ÉK-re, annak közelében található a lelőhely. EOV koordináta: X (É D) , Y (K Ny) A lelőhely jellege: Település. Kicsi területen alacsony leletkoncentráció volt tapasztalható. A lelőhely kora: római kor, szarmata Veszélyeztetettsége: Jelenleg szántóföld. 95. lelőhely (Bordány-dűlő XV.) Elhelyezkedése: A községtől Ny-ra, közvetlenül a Bordány Kiskunhalas közötti úttól D-re, a 87. lelőhelytől délre, egy tanyaépülethez tartozó telekrészben volt lokalizálható a lelőhely. EOV koordináta: X (É D) , Y (K Ny)

5 A lelőhely jellege: Település. Kicsi bejárásra alkalmas felületen közepes leletanyagintenzitás volt tapasztalható. A lelőhely kiterjedése nagyobb a jelenleg ismertnél. A lelőhely kora: római kor, szarmata Veszélyeztetettsége: Részben beépített, részben kiskerti és szántóföldi művelés alatt. Változtatási szándékok ismertetése és azok örökségvédelmi hatáselemzése I. A településrendezés változtatásaival érintett első egység a község nyugati szélén a Bordány Kiskunmajsa közötti út déli oldalán található, jelenleg tanyákkal és könnyűszerkezetes ipari csarnokokkal tagolt, szabálytalan, közel nyolcszög alakú terület. Domborzati szempontból DK-i részén mélyebb, DNy-i felén magasabb fekvésű terület. Ennek korábbi ágazati besorolása különleges egészségügyi terület (KE-B) meghatározású volt. A 2012-es évi változtatások értelmében a területi egység ágazati minősítése megszűnik és kétféle besorolásba kerül. A korábbi egészségügyi terület nyugati és déli határa valamint a keleti szélén egy keskeny sáv visszakerül mezőgazdasági művelésű területbe (Mt). A középső és részben keleti széle a korábbi minősítés helyett ipari övezetté válik. A község területén végzett korábbi örökségvédelmi munkálatok a szóban forgó övezet északi és déli részén egyaránt régészeti lelőhelyeket lokalizáltak. A terület DNy-i részén található a Bordány 85. lelőhely (KÖH azonosító: 37274, Bordány-dűlő XII., Bende 88. lh.), a Bordány Kiskunhalas műúttól É-ra a Bordány 87. lelőhely (KÖH azonosító: 37276, Szeged kiskunhalasi műút II., Bende 90. lh.). A Bordány 85. lelőhelyszámú településnyom kiterjedése a más lelőhelyekről szerzett tapasztalatok alapján a terepbejárás során azonosítható felszíni leletszóródástól eltérően valamivel nagyobb kiterjedésű lehet, ennek pontosítására a lábon álló termények miatt a helyszíni szemle során azonban nem volt lehetséges (1. kép). Az itt található tanyaépület ÉNy-i oldalánál egy földsáv be volt tárcsázva, a közepes látási viszonyok során egy új lelőhelyet Bordány 93. lh. sikerült azonosítani (1. térkép). A kevés kézzel formált kerámia hasonló jellegű településnyomra utal, mint a 85. lelőhelyen volt tapasztalható. A két lelőhely közötti tanyaépület és a lábon álló gabona miatt a kettő egymáshoz való viszonya nem volt vizsgálható, így csak feltételezni lehet összetartozásukat. 5

6 A helyszíni szemle során az említett tanyától K-re, a 85. lelőhelytől ÉNy-ra egy következő, újabb régészeti lelőhelyet lehetett lokalizálni (Bordány 94. lh.; 1. térkép; 2. kép). A gyér leletintenzitású szarmata településnyom az ipari övezetbe átsorolni kívánt területtől délre helyezkedik el. A rendezési terv I. ütemében szereplő egység északi részén elhelyezkedő régészeti lelőhely (Bordány 87. lh.) kiterjedése déli irányba a műút szilárd burkolata és az ott található tanyaépületek miatt nem pontosítható, de minden bizonnyal, annak jellegéből kifolyólag, az út déli részére is tovább terjed (3 4. kép). Ezt bizonyíthatja a műút déli oldalán a helyszíni szemle során talált újabb lelőhely is (Bordány 95. lh.; 1. térkép). Előkerülése a megfelelő terepbejárási adottságoknak volt köszönhető. A pontos kiterjedése a fentebb említett okok, valamint a keleti irányba található, műveletlen, elkerített ipari terület és a nyugatra elhelyezkedő további tanyaépületek és bevetett szántóföld miatt nem volt lokalizálható (5. kép). Az ipari ágazatba sorolandó terület keleti oldalán a helyszíni szemle során szintén kerültek elő régészeti leletek. Azoknak gyér, alacsony számú előfordulása a terület régészeti érdekeltségét teszik indokolttá (6. kép). A térség, 19. században készült, II. katonai felmérésen szereplő ábrázolása a terepbejárásokon tapasztalható lelőhely elhelyezkedésekkel mutatnak hasonlóságot. A leletanyag szóródása egy ÉNy DK tengelyű irányt mutat a 85. és a 94. lelőhely esetében is. Ez az irány a vízjárta területek és azok mentén található magaspartok fő vonalával egyezik meg (2. térkép). Ez utal a magasabb terepszintek régészeti korokban történt benépesülésének nagyobb eshetőségére. Ezeknek értelmében a terület rendezési tervben szereplő átsorolásainak örökségvédelmi kockázatvállalásaival kapcsolatban a következőek mondhatóak el: Az I. ütem déli része örökségvédelmi szempontból érdekelt. A korábban ismert lelőhely mellett több, eddig ismeretlen településnyomot is azonosítani lehetett. Mivel a szóban forgó egység ágazati besorolása mezőgazdasági területté minősíti, a fentebb említett lelőhelyek (85., 93., 94.) nagyobb méretű rongálódásának kockázata kis mértékben fordulhat elő. Az I. ütem többi része a tervek alapján ipari területté minősül. Az egység nyugati részére tervezett, földmunkákkal járó beruházások esetében a Bordány 95. lelőhelyrész próba vagy megelőző feltárása indokolttá válik. Az ipari övezetbe átsorolandó területre tervezett földmunkákkal járó létesítmények telepítésére örökségvédelmi szempontból a csatornához közelebb eső, keleti területek az alkalmasabbak. Ezek a részek is régészeti érdekeltségű terület közelében helyezkednek el, de nem közvetlenül ismert régészeti lelőhely szomszédságában. Itt a földmunkákkal járó beruházások esetében csak a régészeti szakfelügyelet tekinthető indokoltnak. Az ide tervezett földmunkák örökségvédelmi szempontból alacsonyabb kockázattal járnak. 6

7 II. A település déli részén egy közel méter széles földsáv a korábbi rendezési tervben építési telekként szerepelt. Mivel lakóépületek létrehozására a térségben az itt húzódó magasnyomású gázvezetékek miatt, valamint a terület alkalmatlan adottságai okán nincsen mód, a legcélszerűbb az egység mezőgazdasági művelésbe történő ágazati visszavonása. Mivel a régészeti lelőhely a szóban forgó területtől csak távolabb helyezkedik el (Bordány 60., 61. lh.; 1. térkép) a földművelés kulturális javak sérülését nem fenyegeti. III. A településrendezéssel érintett következő egység a település keleti szélén, a Kiskundorozsma Bordány közötti műúttól délre elhelyezkedő terület. Az érintett részeknek jelenleg zöldfelület (Z) és mezőgazdasági övezet (Má) besorolásai vannak. A térség földrajzi adottságaiból kifolyólag egy mély fekvésű terület, melyet a valamikori vízfolyások magaspartjai vesznek körül. A valamikor a környéken élt népességek számára ezek a magaslatok alkalmas helyet biztosítottak a megtelepedésre, amit jelen esetben a környező lelőhelyek is jól példáznak (pl.: Bordány 6.). A rendezési terv változtatásában az érintett rész délnyugati sarkában található kisebb területi egység a mezőgazdasági besorolásból (Má) lakóövezetté (Lf) minősül át. A terület közvetlen szomszédságában, a Teréz utca déli részének folytatásában, valamint a 0109/3. hrsz. számú út déli oldalán található a Bordány 6. számú régészeti lelőhely (KÖH azonosító: 37157, Bende 9. lh.). A terület domborzati viszonyait valamint a lelőhely jellegét (településnyom) figyelembe véve minden valószínűség szerint a kiterjedése az északi irányba folytatódhat. A helyszíni szemle során az építési telekké nyilvánítandó parcellák egy része már beépített volt, a többi műveletlenül parlagon hevert, ennek következtében a régészeti megfigyelésekre nem volt lehetőség (7. kép). A rendezési terv módosításában szereplő érintett terület következő egységei jelenleg mezőgazdasági illetve zöldfelületi besorolásban vannak. A településrendezési terv módosításának javaslatában ezek vízgazdálkodási övezetbe kerülnek át egy kotort vagy természetes medrű tó létesítésének formájában. 7

8 Örökségvédelmi szempontból megállapítható, hogy a terület déli részén elhelyezkedő Bordány 6. lh. számú régészeti lelőhely a változtatásokkal érintett területi egységek közvetlen déli szomszédságában található, a domborzati adottságok miatt annak északi kiterjedése a vízgazdálkodási övezetbe sorolandó mély fekvésű részeket nem érinti. A tervezett tó keleti partján régészeti lelőhely csak nagyobb távolságból ismert, a helyszíni szemle során a terület örökségvédelmi felmérése az erőteljes vegetáció, valamint a beépítettség miatt nem volt lehetséges (8. kép), a korábban lokalizált elhelyezkedésük távolsága miatt ezek veszélyeztetettségének kockázata alacsony. Ezt megerősíti, hogy a szóban forgó terület hosszú idők óta vízjárásos részként ismert. A II. katonai felmérés térképén megtalálható és azonosítható a terület. Az itt elhelyezkedő Seregélyes-dűlőben egy nagy kiterjedésű állóvízről tanúskodnak a térképek (3. térkép). A Tisza szabályozásával ezek a nagy kiterjedésű sokszor szikes jellegű tavak a környék homokhátairól eltűntek, de a hosszú évszázadok alatt kialakult geomorfológiai adottságaik megmaradtak. Ennél fogva a természetes mélyedés alkalmasnak tekinthető vízgazdálkodási övezetbe történő sorolásra. A közelben található örökségvédelmi helyek károsodása földmunkák végzése esetén is minimális kockázatot hordoz magában. IV. A településrendezési terv változásai által érintett következő területi elemek a község északnyugati részén, a sportpályák környékén található telekrészek. A jelenlegi hatályos tervek értelmében az érintett részeknek többféle besorolása van (Má, Ks, Eg). A tervmódosítások szerint a csatornától északra fekvő, jelenleg mezőgazdasági és erdőterületek, valamint a zóna keleti oldalán található sportterület részek különleges szabadidő park (Ksz) besorolást kapnak. A csatornától délre eső, jelenleg fásítatlan erdőterület (Eg) közpark kategóriába kerül (Zp). Az érintett területi egységhez közel eső részeken nagyobb kiterjedésű lelőhely jelenleg nem ismert, de előkerülésével számolni kell, ugyanis, a belterületen a Kossuth L. utca 63. szám alatti (13. hrsz.) telek területén korábban folyt régészeti munkák során későrómai kori szarmata és honfoglaláskori temetkezések kerültek elő (KÖH azonosító: 37153, Bordány 2. lh., Bende 5. lh.). A temetkezésekhez minden bizonnyal településnyomok is tartoznak, ezeknek helye azonban eddig ismeretlen, de minden valószínűség szerint a belterületen húzódó, magasabb térszintű parton található. Mivel a szóban forgó terület régóta beépített a korábbi régészeti topográfiai munkálatok a vonatkozó részekre teljes mértékben nem terjedhettek ki. A Kossuth L. utca 63. szám alatti telek vége közvetlenül a mai sportpályához kapcsolódik, amely a rendezési terv ezen 8

9 ütemétől keletre, mintegy 200 méterre található. Ezen adottságok ismeretében elképzelhető a területen elhelyezkedő régészeti korú település jelenléte. A helyszíni szemle során a rendezési terv módosulásával érintett részek északi és keleti egysége az erőteljes vegetáció jelenléte és a terület műveletlensége miatt nem volt vizsgálható (9. kép). Mindösszesen a területen keresztben haladó csatorna déli oldalán volt egy kisebb, művelés alatt álló parcella, melynek vizsgálata lehetséges volt (10. kép). Az előkerült népvándorlás kori kerámiatöredék alapján valószínűsíthető a környéken elhelyezkedő, nagyobb kiterjedésű település jelenléte (1. térkép). Ennek alapján a terület régészeti érdekeltségűnek tekinthető. Mivel a szóban forgó részeken csak feltételezhető a régészeti örökségek jelenléte és a rendezési tervben szereplő beépítési paraméterek is alacsony százalékban fedik a területet (10%- os beépítettség), az örökségvédelmi kockázatvállalás aránya mérsékeltnek minősíthető. Örökségvédelmi szempontból a földmunkával járó létesítmények telepítésére az egység északi és keleti területei alkalmasabbak, a déli területeken végzendő földmunkák esetében indokolt a régészeti szakfelügyelet biztosítása, melynek során várható a régészeti lelőhely előkerülése. V. A településrendezési tervek módosulásával érintett következő övezet a község északkeleti határában található. A hatályos tervekben a környéken kereskedelmi-szolgáltató övezetbe sorolt részek (Gksz) bővítése szükséges a korábban kijelölt területek telítettsége miatt. Ez egyrészt a terület keleti részén korábban különleges hulladékudvar övezet (Kh) elnevezéssel szerepelt egység átsorolásával, másrészt az ettől nyugatra elhelyezkedő, korábban mezőgazdasági övezet (Me) kereskedelmi-szolgáltató övezetbe történő átsorolásával valósulhat meg. Örökségvédelmi szempontból a szóban forgó területek keleti és nyugati irányból is érintettek, nyugatról a 34. lelőhely (KÖH azonosító: 37199, Bende 37. lh.) által. Az átsorolandó területi egységek közül a nyugati részen a jelenleg mezőgazdasági besorolás alá tartozó egység déli része régészeti lelőhellyel fedett. A területen végzett helyszíni szemle során megállapítható volt, hogy a terület az erőteljes vegetáció miatt nem, illetve csak részben vizsgálható (11. kép). Az övezetváltással érintett terület nyugati sarkában található gyümölcsös alkalmasnak bizonyult a terepbejárásra. Az itt gyűjtött leletek alapján a 34. lelőhely kiterjedése nagyobbnak bizonyult a korábban ismert adatoknál. Leletszóródás egészen a gyümölcsös széléig megfigyelhető volt, melynek értelmében a lelőhely az ágazati átsorolással érintett területek felé, keleti irányba tovább folytatódik. Ennek pontos 9

10 lehatárolására, a fentebb említett okok miatt, jelenleg nem volt lehetőség. Elképzelhető, hogy a nagykiterjedésű szarmata és középkori településnyomok összetartoznak a keletre található dűlőút túlsó oldalán elhelyezkedő lelőhellyel. Ezek vizsgálata a beépítettség és a legelőként használt területek miatt nem lehetséges (12. kép). A lelőhelyek feltételezett kapcsolatát a II. katonai felmérésen is látható, összetartozó ÉNy DK irányú, vizekkel szegélyezett magaslat is alátámasztani látszik (4. térkép). Ennek értelmében, az övezetek ágazati átsorolásával érintett egységben a földmunkálatokkal járó létesítmények telepítése örökségvédelmi szempontból a terület északi, mélyebb fekvésű részére javasolt. A déli, lelőhellyel érintett területen végzendő, bármilyen földmunka esetén, amennyiben az a lelőhely ismert kiterjedését érinti, régészeti megelőző feltárás elvégzésével szükséges kalkulálni. A régészeti szakfelügyelet előírása minden bizonnyal az ismert lelőhelykiterjedésen kívül végzett földmunka esetében sem kerülhető el, a nagy kiterjedésű lelőhely közelsége miatt. 10

11 A változtatásokkal kapcsolatos vonatkozó örökségvédelmi jogszabályok A régészeti lelőhelyek hazánk kulturális örökségének pótolhatatlan, egyedi és meg nem újítható forrásai. Ezen felhalmozott kulturális örökség megóvásának, feltárásának, tudományos feldolgozásának és ezek közkincsé tételének érdekében az Országgyűlés törvényt alkotott. Ez a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (továbbiakban Kötv.). Részletesen szabályozza a kulturális örökségek elemeit, illetve az ezekkel kapcsolatos felmerülő tevékenységeket. Taglalja a régészeti örökségek, műemlékek és egyéb kulturális javak védelmét, a feltárását és megóvásának módozatait, szabályozza az ezekkel kapcsolatos Hatóságok feladatköreit. Részletes ismertetések találhatóak benne az örökségvédelemmel kapcsolatos, a tanulmányban is szereplő fogalmak (régészeti érdekeltségű terület, próbafeltárás, megelőző feltárás stb.) definiálásában és a régészeti lelőhelyekkel kapcsolatos elbánások alapelveivel kapcsolatosan. E mellett további pontok találhatóak a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet (továbbiakban: Rendelet) vonatkozó részeiben, illetve a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény módosításáról szóló évi XL. törvény (továbbiakban évi XL. törvény) rendelkezéseiben is. Ezek mellett fontos figyelembe venni, hogy a földmunkákkal járó beruházások szakhatósági engedélyhez kötöttek, melyet a munkálatok tervezési fázisában be kell szerezni jelen esetben a Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodájától. A évi XL. törvény 10 alapján a beruházó nyilatkozni köteles, hogy a tervezett beruházás állami nagyberuházásnak v. nagyberuházásnak számít-e. Amennyiben nagyberuházás, abban az esetben az Építtető előzetes régészeti dokumentációt köteles készíttetni. A Kötv pontja szerint előzetes régészeti dokumentáció a valamely terület régészeti érintettségének egyértelmű tisztázására, a régészeti örökségi elemekre vonatkozó ismeretek (különösen a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározásához hozzájáruló, a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítés és terepbejárás vagy próbafeltárás alkalmazásával készült dokumentum. A régészeti leletek váratlan, a régészeti feltárás esetén kívüli előkerülésére vonatkozó eljárásáról a 24. rendelkezik, melynek értelmében a váratlanul előkerült leleteket a helyi 11

12 jegyzőnek vagy a területileg illetékes múzeumnak kell bejelenteni, a terület érintetlenségét a régész szakember helyszíni szemléjéig biztosítani kell, és a mentőfeltárás elvégzését lehetővé tenni. Összefoglalás A évi LXIV. törvény rendelkezései értelmében a régészeti leletek és régészeti lelőhelyek általános védettség alatt állnak. Ezért a kivitelezési tervek megalkotásakor javasolt figyelembe venni a régészeti lelőhelyek valószínűsített előfordulását és törekedni kell azok elkerülésére. Amennyiben ezen kulturális örökségi elemek a fejlesztésekkel nem kerülhetőek el szükségessé válik megelőző feltárásuk. Összefoglalóan megállapítható, hogy Bordány község településrendezésének tervei több esetben érintenek örökségvédelmi vonatkozású régészeti lelőhelyet. Az I. ütem esetében a terület déli részének mezőgazdasági övezetbe sorolása a lelőhelyeket nem károsítja. Az északi részeken előkerült újabb régészeti lelőhely, valamint a régészeti érdekeltségű területek miatt az ide tervezett földmunkákkal járó tevékenység esetében a lelőhelyek megóvását figyelembe kell venni. A II. és III. ütemek ágazati váltása ismert lelőhelyek károsodását nem fenyegeti. A IV. ütem esetében a terület déli része régészeti érdekeltségű, ezért a vonatkozó tervek készítésénél a földmunkákkal járó műveletek ütemezése az északi vagy keleti területrészre javasolt. Az V. ütem átsorolása esetén az egység déli részének régészeti fedettsége miatt a földmunkálatokkal járó beruházások létesítése az északi területekre javasolt. A terepbejárás során nem vizsgálható területeket a Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda minden valószínűség szerint egyedi elbírálásban fogja részesíteni és a földmunkákkal járó létesítmények engedélyezését további bejárásokhoz vagy próbaásatásokhoz kötheti. A munkálatok ütemezési fázisában, a sikeres terepbejárások elvégzésének érdekében javasolt és ajánlott a kora tavaszi (március, április) vagy őszi időszakok (október, november) előirányzása. A módszer hatásfoka és ennek következtében az örökségvédelmi kockázatvállalások csökkentése megfelelően fokozható egy-egy terület több szezonban történő bejárásával. Továbbá, mivel a régészeti terepbejárás elsősorban a településnyomok feltérképezésére alkalmas, a legtöbb esetben elképzelhető előre nem lokalizálható, felszíni nyomok nélkül jelentkező lelőhelyek előkerülése is. Ilyen lelőhelytípusok a temetkezési helyek. A község területéről a településszámok ismeretének arányában viszonylag alacsony számban ismertek temetkezések, amely annyit jelent, hogy azokon a területeken, ahol a felszíni nyomok a közelben 12

13 elhelyezkedő településre utalnak, ott nagyobb valószínűséggel kell számolni felszíni jelek nélkül előkerülő temetőkkel. A környék magas számú Árpád-kori benépesültsége esetlegesen szintén felszíni nyom nélkül jelentkező templomok előkerülését is indokolná. Idáig középkori templomos hely nem ismert a térségből, előkerülése esetében szintén az Örökségvédelmi Iroda rendelkezik. A jelentés elkészítéséhez használt adatok és forrása: Bende Lívia: Örökségvédelmi hatástanulmány Bordány község területéről Kézirat. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal adatbázisa 13

14 Mellékletek 1. Melléklet: A Bordány község határában található régészeti lelőhelyek hivatalos elnevezései és azonosító számai. 2. Melléklet: A évi településrendezési terv által érintett örökségvédelmi területek. Térképállomány. 3. Melléklet: A helyszínekről készült fényképek. 14

15 Nyilatkozat Alulírott, Sóskuti Kornél, régész, nyilatkozom, hogy a 4/2003 (II. 20.) NKÖM rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról 6. (1) bekezdésének a) pontja szerinti előírásnak megfelelően szerepelek az adott örökségvédelmi területre vonatkozó szakértői névjegyzékben. A tanulmány a 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról vonatkozó szabályai alapján készült, annak tartalmi követelményeinek megfelel. Nyilvántartási számom: 20/2011. Sóskuti Kornél régész örökségvédelmi szakértő 15

16 Mellékletek 16

17 1. Melléklet A Bordány község határában található régészeti lelőhelyek hivatalos elnevezései és azonosító számai 17

18 KÖH azonosító Település Lelőhely nyilvántartási száma Lelőhely név Lelőhelyszám Bende Lívia 2003 EOV koordináta: X (É D) EOV koordináta: Y (K NY) Bordány 1 Kossuth u Bordány 2 Kossuth u Bordány 3 Mező-dűlő Bordány 4 Bordány-dűlő, Kádár-tanya Bordány 5 Bordány-dűlő, Kocsis-tanya Bordány 6 Seregélyes-dűlő Bordány 7 Mező-dűlő, Varga I.-tanya Bordány 8 Mező-dűlő, Gyuris- és Borbélytanya között Bordány 9 Bordány-forráskúti határ Bordány 10 Mező-dűlő II Bordány 11 Mező-dűlő, Gyuris-tanya Bordány 12 Seregélyes-dűlő, Peták-tanya Bordány 13 Seregélyes-dűlő, hármashatár Bordány 14 Seregélyes-dűlő II Bordány 15 Seregélyes-dűlő III Bordány 16 Seregélyes-dűlő IV Bordány 17 Seregélyes-dűlő, Hegedűs-tanya Bordány 18 Seregélyes-dűlő V Bordány 19 Seregélyes-dűlő VI Bordány 20 Seregélyes-dűlő VII Bordány 21 Seregélyes-dűlő VIII Bordány 22 Kulipintyó csárda Bordány 23 Bordány-zsombói határút Bordány 24 Szeged-kiskunhalasi műút Bordány 25 Jakab-tanya Bordány 26 Lovarda Bordány 27 Dorozsma-Halasi-főcsatorna Bordány 28 Monostori-tanya Bordány 29 Zsombói elágazás Bordány 30 Tsz központ Bordány 31 Csatornapart Bordány 32 Béke-dűlő I Bordány 33 Zsombói út Bordány 34 Béke-dűlő, Dorozsma-Halasifőcsatorna Bordány 35 Béke-dűlő II Bordány 36 Béke-dűlő, Kőkereszt Bordány 37 Béke-dűlő III Bordány 38 Béke-dűlő IV Bordány 39 Mező-dűlő, Dorozsma-Halasifőcsatorna

19 37205 Bordány 40 Bordány-forráskúti határ II Bordány 41 Bordány-forráskúti határ III Bordány 42 Mező-dűlő III Bordány 43 Béke-dűlő V Bordány 44 Mező-dűlő, Gyuris-tanya II Bordány 45 Mező-dűlő, Zádor-tanya Bordány 46 Mező-dűlő, Sziládi-tanya Bordány 47 Mező-dűlő, Zádor-tanya II Bordány 48 Mező-dűlő, Rácz-tanya Bordány 49 Mező-dűlő IV: Bordány 50 Mező-dűlő, Cédus-tanya Bordány 51 Mező-dűlő, Vidéki-tanya Bordány 52 Seregélyes lapos Bordány 53 Seregélyes-dűlő, Csomor-tanya Bordány 54 Seregélyes-dűlő, Illés-tanyák Bordány 55 Seregélyes-dűlő IX Bordány 56 Bordány-zákányszéki határút Bordány 57 Illés-tanyák Bordány 58 Seregélyes-dűlő, Hajó-tanyák Bordány 59 Seregélyes lapos II Bordány 60 Bordány-dűlő Bordány 61 Bordány-dűlő II Bordány 62 Bordány-dűlő III Bordány 63 Bordány-dűlő IV Bordány 64 Bordány-dűlő V Bordány 65 Bordány-dűlő VI Bordány 66 Bordány-dűlő VII Bordány 67 Bordány-zákányszéki határút II Bordány 68 Bordány-forráskúti határ IV Bordány 69 Bordány-forráskúti határ V Bordány 70 Bordány-forráskúti határ VI Bordány 71 Mező-dűlő, Hegedűs-tanya Bordány 72 Béke-dűlő, Fodor-tanya Bordány 73 Bordány-zsombói határ Bordány 74 Bordány-zsombói határ II Bordány 75 Béke-dűlő VI Bordány 76 Béke-dűlő VII Bordány 77 Seregélyes-dűlő X Bordány 78 Csatornaőrház Bordány 79 Bordány-dűlő, Kádár-tanya II Bordány 80 Bordány-dűlő, Juhász-tanya Bordány 81 Bordány-dűlő VIII Bordány 82 Bordány-dűlő IX Bordány 83 Bordány-dűlő X Bordány 84 Bordány-dűlő XI

20 37274 Bordány 85 Bordány-dűlő XII Bordány 86 Rákóczi iskola Bordány 87 Szeged-kiskunhalasi műút II Bordány 88 Béke-dűlő VII Bordány 89 Béke-dűlő VIII Bordány 90 Béke-dűlő IX Bordány 91 Mező-dűlő V Bordány 92 Halesz, Hegedűs-tanya Bordány 3 Bordány határa III Bordány 1 Bordány határa I Bordány 2 Bordány határa II Bordány 93 Bordány-dűlő XIII Bordány 94 Bordány-dűlő XIV Bordány 95 Bordány-dűlő XV