1. Bevezetés. A szaporodás során az élőlények önmagukhoz hasonló utódokat hoznak létre. A szaporodás két fő formája ismeretes. 1.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. Bevezetés. A szaporodás során az élőlények önmagukhoz hasonló utódokat hoznak létre. A szaporodás két fő formája ismeretes. 1."

Átírás

1 Önreprodukció, szaporodás Szerkesztette: Vizkievicz András 1. Bevezetés Az önfenntartás és az önszabályozás mellett az állati szervezetek harmadik alapvető működése az önreprodukció. Az önreprodukció magába foglalja a: szaporodást, egyedfejlődést, növekedést és az öröklődést. A szaporodás során az élőlények önmagukhoz hasonló utódokat hoznak létre. A szaporodás két fő formája ismeretes. 1. Ivartalan ha az utód egyetlen egyedtől származik, nem keletkeznek ivarsejtek (kivéve a szűznemzést, ahol megtermékenyítetlen petesejtből fejlődnek az utódok pl. rovaroknál), nincs megtermékenyítés. Előnye, hogy ilyen módon a szülő nagyszámú utód létrehozására képes, hogy az élőlények e módszerrel gyorsan és hatékonyan képesek a rendelkezésükre álló életteret elfoglalni, hasznosítani. Hátránya, hogy nem történik genetikai kombinálódás, az utódok genetikailag hasonlóak a szülővel és egymással is, s emiatt egyformán reagálnak a változó környezeti feltételekre, és amennyiben a körülmények rosszabbra fordulnak, esetleg valamennyien elpusztulnak. (a spórák képződésénél meiózissal - az utódok genotípusa különböző lehet, változékonyságuk az anya génállományára korlátozódik.) Formái: kettéhasadás a baktériumoknál, kettéosztódás az egysejtűeknél (mitózis), bimbózás a gombáknál, szivacsoknál, csalánozóknál, szűznemzéssel pl. a rovaroknál, halaknál, hüllőknél. Az embrió szűznemzés esetén is általában diploiddá válik a fejlődés korai szakaszában (kivételt jelentenek ez alól például a hím méhek, ők haploidok) Az ikresedés (embriók osztódása) azt jelenti, hogy bár egy női- és egy hímivarsejt fúziójával egyetlen zigóta alakul ki, abból az embriógenezis során több azonos genetikai tartalmú utód fejlődik (egypetéjű ikerképződés). Spóraképződés a gombáknál, növényeknél (algák, mohák, harasztok). 1

2 Vegetatív módon, amikor szaporítósejtek nem jönnek létre, a növényi test egyszerűen kettéválik, és a különvált részek önálló életet kezdenek. Ez a forma inkább az alacsonyabb rendű növényekre jellemző, moszatokra, mohákra. Vegetatív szervekkel a növényeknél. A magasabb rendű növények rendelkezhetnek vegetatív szaporítószervekkel, pl. ilyen az eper indája, a burgonya gumója, a fokhagyma fiókhagymái, a tarack, a kövirózsa leváló levélrózsái, az akác gyökérsarjai, stb. De ide sorolható a mesterséges szaporítás egyes formái, pl. a dugványozás, oltás, szemzés, bujtás, tőosztás. Klónozás A klónozás görög eredetű szó, és dugványozást jelent. Klón: egyetlen élőlény ivartalan szaporodással, szaporítással létrejött, létrehozott összes genetikailag azonos leszármazottja. Klónozás: egyetlen élőlény elszaporítása ivartalan módon, emberi tevékenységgel. Az élőlényklónok képződése három "szinten" történhet: szervekből, (dugványozás, oltás, szemzés, stb.) szövetekből, sejtekből. Klónozás testi sejtek magjából Ha pl. egy sárgarépából izolált egyetlen sejtet tápoldatba teszünk, a sejt osztódni kezd. Az utódsejtek egy differenciálatlan sejtekből álló sejthalmazt képeznek, amelyet, ha alkalmas, növényi hormonokkal kiegészített táptalaj felszínére teszünk, növénnyé fejlődik. Az a tény, hogy a sárgarépa egyetlen testi sejtjéből növény regenerálható, azt mutatja, hogy a sejtek mindegyike tartalmazza mindazt a genetikai információt, amely a növény kifejlődéséhez szükséges. Az ún. "ikresítést" az ember is elvégzi, pl. kiváló tulajdonságú szarvasmarhák embrióit kimossák a petevezetékből, a két-négy sejtet szétválasztják, majd a sejteket külön-külön álterhes üszők méhébe ültetik, hogy ott borjakká fejlődjenek. A testi sejtek magjai általában tartalmazzák mindazt a genetikai információt, amely egy élőlény kifejlődéséhez szükséges. Egy ilyen sejt magja beültethető egy olyan petesejt citoplazmájába, amelynek magját előzőleg eltávolították és így egy ún. "mesterséges zigótát" lehet létrehozni. A "klónozás testi sejtek magjából" ma sem egyszerű technológia. Dollynak 433 olyan "testvére" volt, amelyek az embriógenezis különféle szakaszaiban elpusztultak. 2

3 2. Ivaros szaporodás Ebben az esetben az utód létrehozásához két egyed szükséges. A szülők ivarsejteket hoznak létre - a nagyobb mozdulatlan a petesejt, a kisebb mozgékony a hímivarsejt -, melyek egyesülését megtermékenyítésnek nevezzük. A megtermékenyített petesejt a zigóta, melynek sokszoros osztódása hozza létre az utódot. Az ivarsejtek néhány kivételtől eltekintve az ivarszervekben termelődnek. Amennyiben a hímivarszerv és a női ivarszerv külön egyeden fordul elő o váltivarúságról (a legtöbb állat ilyen), vagy o kétlakiságról (növények, pl. páfrányfenyő, spenót, fűz) beszélünk. Azonban, ha a kétféle ivarszerv egy egyeden megtalálható o hímnősségről (állatok: éti csiga, földigiliszta), vagy o egylakiságról (egyivarú, egylaki: fenyők, mogyoró) szólunk. Abban az esetben, ha a két eltérő nem alakilag különbözik, ivari dimorfizmust emlegetünk. Az utód genetikai anyagának felét az egyik, felét a másik szülőtől kapja, így az új egyedben a szülők tulajdonságai kombinálódnak, amelynek óriási az evolúciós jelentősége. Formái: konjugáció a baktériumoknál és a papucsállatkánál fordul elő, ahol a sejtek csak átmenetileg olvadnak össze és genetikai anyaguk csak egy részét cserélik ki, kopuláció a klasszikus értelemben vett ivaros szaporodás, amely az ivarsejtek teljes összeolvadásával jár. Az állatokban a megtermékenyítés lehet: külső, mikor a folyamat a nőstény szervezetén kívül, általában a vízben következik be, ekkor igen nagyszámú ivarsejt és utód jön létre, melyek közül csak igen kevesen maradnak életben, mivel a szülők általában nem védik, ill. táplálják csemetéiket, (R-trategisták) belső, melynek során az ivarsejtek egyesülése a nőstény ivarutaiban játszódik le, itt kevés utód keletkezik, melynek fejlődéséről, táplálásáról az anyaállat gyakran gondoskodik. (K-strategisták) A növekedés mennyiségi változás, mikor az élőlények sejtszáma, mérete, tömege stb. gyarapodik. A fejlődés nemcsak mennyiségi, hanem minőségi változás is egyben, melynek során egyre új, eltérő felépítésű és működésű sejtek, szövetek, szervek jelennek meg. A fejlődés lényege a differenciálódás. 3

4 A fejlődésről beszélhetünk az egyedek szintjén, ez az egyedfejlődés (ontogenezis), evolúciós szinten, ez a törzsfejlődés (filogenezis). Az állatok egyedfejlődésének két fő szakasza van: az embrionális fejlődés, amely a megtermékenyítéstől a peteburokból, vagy a tojásból való kibújásig, ill. a születésig tart, 3 fő szakaszát különböztetjük meg: barázdálódás, csíralemezek kialakulása, szöveti-szervi differenciálódás. A posztembrionális fejlődés, amely az embrionális szakasz végétől a halálig tart. Lehet: közvetett (átalakulás), mikor a petéből lárva jön létre és abban még tovább fejlődik az utód, közvetlen, mikor az új egyed szervezete az embrionális fejlődés során teljesen kialakul. A posztembrionális fejlődésen belül 3 fő szakasz különböztethető meg: felfelé ívelő szakasz, amikor a felépítő folyamatok vannak túlsúlyban, stagnáló szakasz alatt a felépítő és a lebontó folyamatok egyensúlya jellemző, a hanyatló szakaszban a lebontó folyamatok felülmúlják a felépítő folyamatokat. A fejlődési folyamatok közé sorolható a regeneráció is, mikor a szervezet a már sérült vagy elvesztett sejteket, szöveteket, testrészeket pótolja. 2.1 Alapfogalmak 2. Az ember szaporodása Minden gerinces állat váltivarú élőlény, mivel az anatómiai különbségek és a szaporodásban játszott szerepek alapján az egyedek női nemre és hímnemre különülnek el. A külső és a belső nemi szervek eltérő felépítése és működése alakítja ki az elsődleges nemi jelleget. A másodlagos nemi jellegek a szaporodással közvetlen kapcsolatban nem álló, de nemhez kötött szomatikus és pszichikus tulajdonságok összessége. Ide sorolhatók egyrészt külsődleges tulajdonságok, mint pl. a csontrendszer arányai, a szőrzet jellege, stb., ill. ide tartozik még a nemi identitás, a nemi magatartás stb. is. E jellegek a pubertás korban alakulnak ki nemi hormonok hatására. 4

5 Az ember esetén a nem meghatározása igen komplikált dolog, ezért több szintjét lehet megkülönböztetni. 1. A kromoszómális nem azt fejezi ki, hogy az adott egyed ivari kromoszómái milyen összetételűek, azaz XX esetén női, XY esetén hím jellegek jönnek létre (ha minden OK, de néha nem, lásd később). 2. A gonadális nem az ivarmirigyek - petefészek, here - minőségét fejezi ki. Mindkét nem esetén az ivarszervek (a gonádok) az ún. biszex potenciálú gonádtelepből fejlődnek ki az ivari kromoszómák által meghatározott genetikai információk alapján. Amennyiben XX kromoszóma van jelen, úgy e gonadtelepből petefészek jön létre, azonban XY esetében here fejlődik ki. Az első 3 hónapban a két nemben azonos módon fejlődnek a gonadok. 3. A genitális nem a külső ivarszervek - genitáliák - minősége alapján határozhatók meg, amelyek kialakulását az embrionális korban a gonádok által termelt nemi hormonok határozzák meg. 4. A pszichés nem a szexuális magatartás alapján határozható meg, amelyet a genitáliák minősége, a másodlagos nemi jellegek, és az idegrendszert ért hormonális hatások alakítanak ki. 5. A nemi magatartást a társadalom által meghatározott pszichés nem és a hozzá tartozó viselkedésforma alakítja ki Belső nemi szervek. 2.2 A férfi nemi működés A férfi belső nemi szervei a herék, mellékherék, ondóvezetékek, ondóhólyagok, prosztata, Cowper-féle mirigyek, húgycső A herék A herék, mint ivarmirigyek (gonadok) kettős feladatot látnak el: hímivarsejteket termelnek, nemi hormonokat - tesztoszteron - választanak el. 5

6 A here működését - hímivarsejt termelést, nagyobb mennyiségű tesztoszteron termelését éves korban kezdi meg az agyalapi mirigy FSH és LH növekedő koncentrációjának hatására. A here működése folyamatos, a pubertás kortól kezdve a halálig tart. A here fejlődése A herék a hasüregben jönnek létre a biszexpotenciálú gonádtelepből az embrionális fejlődés 3 hónapját követően, majd a születés előtt egy hónappal a lágyékcsatornán keresztül a herezacskóba süllyednek, mivel működésük a testhőmérsékletnél C-kal alacsonyabb körülményeket igényel. A herezacskó falában található simaizom réteg hidegben összehúzódással, melegben elernyedéssel segíti az optimális hőmérséklet fenntartását. A here felépítése A here bonyolult lefutású, ún. herecsatornácskákból áll - teljes hosszuk 250 m -, melyeket a here tokjából benyomuló kötőszöveti sövények lebenyekre tagolnak. A herecsatornácskák falában folyik a hímivarsejtek képzése. A csatornácskák közti kötőszövetben tesztoszteron termelő sejtcsoportok helyezkednek el, melyeket Leydig-féle köztes sejteknek nevezünk. A hímivarsejtek, a spermiumok képződése a spermiogenezis. A haploid hímivarsejtek a herecsatornák szélén található diploid (spermiogónium, spermatogónium), ún. csírahámsejtek meiózisával jönnek létre a nemi érést követően FSH hatására. 1. A herecsatornácskák falának külső szélén ősivarsejtekből melyek az embrionális fejlődés során vándorolnak a fejlődő herébe osztódással létrejövő diploid spermiogóniumok helyezkednek el (szaporodási szakasz az embrionális fejlődés során). 2. A serdülésig nyugalmi szakasz. 3. Pubertás korban a spermiogóniumok az I. spermiocitát (spermatocita) hozzák létre (növekedési szakasz). 4. Az I spermiociták osztódva haploid II. spermiocitákat termelnek (meiózis I fő szakasza). 5. A II. spermiociták osztódásuk befejeztével haploid spermidákat eredményeznek (érési szakasz). A spermidák további érése spermiumokká a spermiohisztogenezis. 6

7 A herecsatornák falában a spermidák tovább fejlődését a Sertoli-féle dajka sejtek biztosítják, úgy, hogy a fejlődő hímivarsejteket tápanyaggal és információval látják el. A spermiohisztogenezis során kialakul az érett spermiumok végleges, jellegzetes alakja. Az osztódó és fejlődő különféle ivarsejtformák a csatornácskák alapi részétől fokozatosan tolódnak felfelé a Sertoli sejtek között egészen a csatornák üregéig, melyet mire elérnek, kialakul érett végleges formájuk. A Sertoli-sejtek szoros záródása megakadályozza a vér érintkezését a spermiumokkal (vér-here gát), mivel a meiózissal létrejött spermiumok antigénként viselkednek. Az érett spermiumok kialakulása a spermiogóniumokból mintegy napig tartó folyamat. A hímivarsejtek felépítése A hímivarsejtek alakja jelentősen eltér a szervezet többi sejtjétől. Alapvetően 3 fő része van: fej, nyak, farok. A fej lényegében a haploid örökítő anyagot magába foglaló sejtmagot és egy Golgi-készüléket tartalmaz. A Golgi-készülék az ún. akroszómában helyezkedik el, a petesejtbe történő behatolást segítő enzimeket tartalmazza. A nyak és a középrész tartalmazza az ostor alapi testét (centriolum) és a mozgáshoz energiát szolgáltató mitokondriumokat. A farok tulajdonképpen egy ostor, amely a hímivarsejtek mozgását teszi lehetővé. 7

8 A mellékherék (epididymis) A herecsatornácskák összeszedődve a mellékherék csatorna rendszerében folytatódnak, amelyek ív alakban simulnak a herék hátsó falára. A mellékherében tárolódnak (kb. egy hónapig életképesek) és fejezik be érésüket - utóérés - a spermiumok. Az utóérés során a spermium anyagai bekoncentrálódnak, energiafogyasztása lecsökken, nyugalmi, pihenő állapotba kerül. A mellékherék kémhatása enyhén savas, ezért a kicsit lúgos herecsatornácskákból - ahol könnyedén mozognak - bekerülő spermiumok mozgása leáll Az ondóvezeték és az ondóhólyag Az ondóvezeték (ductus deferens) a mellékheréből folytatódó, a spermiumok továbbítására szolgáló izmos falú cső (simaizom). Az ondóhólyag (1) az ondóvezetékhez csatlakozó, a húgyhólyag mögött elhelyezkedő páros lebenyezett mirigy. Az ondóhólyag váladéka adja az ondó egy jelentős részét, amely tartalmaz: fruktózt, a hímivarsejtek fő energia forrását, prosztaglandinokat, melyek a spermiumok mozgását és a méh összehúzódásait serkentik, elősegítve a megtermékenyítést. E váladékkal a spermiumok csak az ejakulációkor keverednek, aminek hatására mozgásuk beindul. 8

9 A prosztata (dülmirigy) A prosztata a legnagyobb járulékos mirigye a férfi belső nemi szervrendszernek, amely a húgyhólyag alatt helyezkedik el. Páratlan, sok simaizmot tartalmazó, lúgos kémhatású, a spermiumok mozgását aktiváló váladékot termelő szerv. Falának simaizom rétegének összehúzódása továbbítja az ondófolyadékot ejakulációkor a húgycsőbe. A prosztata közepén egyesül egymással a húgyhólyagból eredő páratlan húgycső és az ondóhólyag váladékát is felvevő páros ondóvezeték. Innentől kezdve a húgyutak és az ivarutak szakasza közös, ami a péniszben folytatódik. A prosztata után a húgycsőhöz kapcsolódnak a páros borsó nagyságú Cowper-féle mirigyek, amelyek váladéka a húgycsőfal mirigyeinek (Littre-féle mirigyek) váladékával együtt erekció alkalmával sikamlóssá teszi a pénisz végét, elősegítve a közösülést, a koituszt Az ondó (sperma) Az ondó a here és a járulékos mirigyek által termelt váladék, amely tartalmazza: az aktív hímivarsejteket, az ondóhólyag fruktóz és prosztaglandin tartalmú folyadékát, a prosztata lúgos kémhatású, mennyiségét tekintve a legjelentősebb, és az egyéb mirigyek (pl. Cowper) szekrétumát. Egy ejakuláció alkalmával kilövellt mennyisége 1,5-5 ml, ml-enként kb. 150 millió spermiummal A férfi külső nemiszervei A férfi külső nemi szerve a hímvessző, a pénisz, amely merevedésre képes párzó szerv. Három fő része van: a töve, a teste és a vége a makk. A pénisz bőre igen vékony, szőrtelen, a pénisz csúcsán visszahajlik és egy redőt képez, ez a fityma. A fityma nem borítja be a makkot, részben visszahúzódik. A fitymát egyes népek rituális okokból eltávolítják. A péniszben 3 szivacsos szerkezetű, erectilis szövetből felépülő hengeres test található, melyek közül egy páros - barlangos testek -, egy páratlan és a húgycsövet veszi körül. 9

10 A húgycső körüli szivacsos állomány benyúlik egészen a gát közepéig, a végbél előtt 1-2 cm-el kezdődik egy hagymaszerű megvastagodással. Nyugalmi állapotban nagyon kevés vér folyik át a pénisz érrendszerén, mivel a pénisz artériái zárva vannak. Nemi izgalomkor az artériák megnyílnak, ugyanakkor a vénás elfolyás - a vénák összenyomódása miatt - csökken, aminek eredményeként a szivacsos szövetek megtelnek vérrel, a pénisz megmerevedik, ez az erekció. A nemi izgalom csúcspontján következik be az ondó kilövellése, az ejakuláció, amelyet egyrészt a gátizmok, másrészt a prosztata, az ondóvezetékek és az ondóhólyagok összehúzódása tesz lehetővé. DHEA A férfi nemi működés hormonális szabályozása A here, mint ivarmirigy, endokrin szervnek tekinthető, mivel a csatornácskák közötti kötőszövetben elhelyezkedő Leydig-féle köztes sejtek tesztoszteront, a Sertoli-féle sejtek kis mennyiségben ösztrogént termelnek, amely a spermiumok képződéséhez szükséges A tesztoszteron hatásai A tesztoszteron szteroid hormon, egyrészt serkenti a Sertoli-féle sejtek működését, a spermiumok képződését, másrészt felelős a férfiak másodlagos nemi jellegeinek kialakításáért: amikor o a vállöv és a mellkas erőteljes, o a medence szűk és magas, o a szőrzet jellegzetes férfias - kifejezett arc, testszőrzet, o a gégefő erősebb, a hang mélyebb, o a psziché férfias, a nemi vágy, a libidó feléled A hereműködés szabályozása A here működését - a spermiumok termelődését és a tesztoszteron termelődését - az agyalapi mirigy szabályozza (feed back elven). Az FSH a Sertoli sejtekre hat, serkenti a spermiumok képződését, a macho az LH a Leydig sejtekre hét, serkenti a tesztoszteron termelődését. A tejelválasztást serkentő hormon hatása férfiakban ismeretlen. A Sertoli sejtek ösztrogénje és inhibinje az FSH, a Leydig sejtek tesztoszteronja az LH termelődését gátolja. A here működése, hormontermelése folyamatos, a pubertás kezdetén indul meg és a halálig tart. 10

11 2.3.1 Belső nemi szervek 2.3 A női nemi működés A nő belső nemi szervei a petefészkek, a petevezetők, a méh, a hüvely A petefészkek A nők nemi működései - szemben a férfiakéval - ciklusosak, azaz a petefészkek felváltva egy-egy petesejtet érlelnek havonta, melynek fázisai az egész női nemi működésekre, ill. a nemi szervek állapotára hatást gyakorolnak. A petefészkek, mint ivarmirigyek, a herékhez hasonlóan egyrészt ivarsejteket érlelnek, másrészt szteránvázas nemi hormonokat termelnek. A női nemi működés ciklusa kb. 28 napos, a pubertáskorban kezdődik és kb. az 50. életévig tart, megszűnését klimaxnak vagy menopausának nevezzük. A petefészek felépítése A petefészek a medencében elhelyezkedő páros szerv, alakja és nagysága mandulára emlékeztető. A petefészeknek saját kivezetőcsöve nincs, a kilökődő petesejteket a petevezeték tölcsérszerűen kiszélesedő, petefészekre ráboruló vége szívja magába. A petesejtek képződése A petefészek kötőszöveti alapállományában mikroszkópikus gömb alakú képződményeket, ún. elsődleges tüszőket találunk. Az elsődleges tüsző közepén egyetlen sejt, a diploid I.rendű oocyta helyezkedik el, amelyet egyetlen sejtréteg, a tüszőhámsejtek rétege vesz körül. Az elsődleges tüszők még embrionális korban, a 7. hónap tájékán képződnek, a pubertás korig kb életévig változatlanok maradnak. Számuk a két petefészekben serdülőkorra kb

12 Az embrionális fejlődés első harmadában a petefészek telepébe bevándorolt őspetesejtek nagyszámú osztódást végeznek (szaporodási fázis), és még az embrionális fejlődés 5. hónapjában létrejön a két petefészekben kb. 7 millió oogonium, amelyek laphámmal bélelt tüszőkben helyezkednek el. A 7. hónapban az oogoniumok belépnek a meiózis I. profázisába, és elsőrendű oocyták lesznek (növekedési fázis). Ezek száma születéskor már csak 1-2 millió, a pubertáskor pedig már csak kb A pubertástól kezdve néhány I. rendű oocyta érésnek indul, szikállományt halmoz fel, jelentősen megnövekszik, s az első meiotikus osztódását befejezi, másodrendű oocytává alakul. A petesejtek érése A pubertás időszakától havonta egy I. rendű oocyta indul érésnek a két petefészekben felváltva, így egy élet során kb. 400 petesejt érik meg. A tüszőérés során befejeződik a petesejt meiótikus osztódásának I. szakasza, növekedik, haploid másodrendű oocytává alakul, alkalmassá válik a megtermékenyítésre. A peteérést és így az ivarérést az agyalapi mirigy FSH és LH hormonjainak növekedő koncentrációja váltja ki, ciklusosságát szintén a hipofízis működésének ciklusos jellege alakítja ki. A peteérés fázisai (oogenezis) 1. Tehát az ősivarsejtek szaporodási fázisa az embrionális fejlődés során lejátszódik, melynek eredményeképpen létrejön kb. 7 millió oogónium, majd azokból növekedve pubertáskorra primer tüsző (elsőrendű oocyta, körülötte egyrétegű tüszőhám). 2. Ivaréréskor FSH hatására a petesejt térfogata 2X-re nő, a tüszőhámsejtek osztódni kezdenek, többrétegűvé válnak, létrejön a másodlagos tüsző. 3. A tüszőhámréteg sejtjei tüszőfolyadékot termelnek, mely egy üregben halmozódik fel a tüszőhámsejtek között. A tüszőfolyadék tüszőhormonokat, ösztrogéneket tartalmaz. A tüszőhámréteg tovább osztódik, a folyadékkal telt üreg egyre nagyobb, ahová a petesejt (I. oocita) egy réteg tüszőhámsejttel körülvéve bedomborodik (petedomb), ez a harmadlagos tüsző. 4. A tüszőrepedés előtti képződményt Graaf-féle tüszőnek nevezzük. A a petesejt (pr. oocita) kettéosztódik (befejeződik a meiózis I. fő szakasza) és két sejtet hoz létre: a másodrendű oocitát, amely már haploid, a sarki sejtet, a polocitát. 12

13 Az ovuláció A Graaf-féle tüsző a petefészek felszínéhez közel helyezkedik el, azt erősen kidomborítja. Közvetve a hipofízis FSH-jának és közvetlenül elsősorban LH-jának hatására a tüsző fala felreped és a petesejt (II. r. oocita) a sarki sejttel együtt kilökődik a hasüregbe. Ez a tüszőérés, az ovuláció, amely kb. a ciklus 14. napján következik be. A hasüregből a petesejt (II. r. oocita) a sarki sejttel együtt azonnal bekerül a petevezetőbe annak szívó hatása miatt. Az ovulációt követően a megtermékenyítés leggyakrabban a petevezető petefészekre boruló kiszélesedő részén következik be, ha ez elmarad, akkor a petesejt kb. 24 óra múlva elpusztul. A megtermékenyítés pillanatában befejeződik a petesejt meiótikus osztódása, aminek eredményeképpen létrejön a megtermékenyítésre alkalmas petesejt és 3 sarkisejt. Az ovulációt követően a tüsző visszamaradt része bevérzik, sejtjei osztódásnak indulnak, kitöltik a visszamaradt üreget. Mivel a sejtekben élénksárga színű lipidcseppek halmozódnak fel, a kialakult képződményt sárgatestnek nevezzük, amely a progeszteron nevű hormont termeli. A sárgatest megtermékenyülés esetén fennmarad, folyamatosan termeli a progeszteront és, amely az embrió beágyazódását és fejlődését segíti, kisebb mennyiségben ösztrogéneket. Azonban ha a megtermékenyítés elmarad, csak kb. 10 napig fejlődik, majd elsorvad, ezért a progeszteron szint újra lecsökken. Lényeges különbség az oogenezis és a spermiogenezis között: 1. Az oogenezis szaporodási és növekedési szakasza lezárul a magzati életben, vagyis a petesejtek (I rendű oocyták) száma már születéskor adott. Érési osztódások a pubertástól csak a menopauzáig vannak. Ezzel szemben gyakorlatilag a spermiogenezis összes szakasza a szaporodási szakaszban a spermatogóniumok keletkezésének kivetelével, mely az embrionális korban zajlik - a pubertáskor kezdődik és az élet végéig tart. 2. Az oogenezis eredménye 1 teljes értékű petesejt és 3 polocyta. A spermiogenezis során 4 teljes értékű spermium jön létre. 3. A petesejtek mindig csak X ivari kromoszómát tartalmaznak, a spermiumok fele X, másik fele Y ivari kromoszómát. Az Y kromoszóma is x alakú, de jóval kisebb, mint az X, sok X kromoszómán elhelyezkedő gén hiányzik róla. 4. Az oogenezis második érési osztódása csak akkor fejeződik be, ha létrejön a megtermékenyítés, különben az II r.oocyta 24 óra alatt elpusztul. A spermiumok kb. 2 napig élet- és megtermékenyítőképesek a női ivari csatornában. 13

14 A petefészek hormonjai A petefészek elsősorban szteroid hormonokat termel, ösztrogéneket és progeszteront, másodsorban egyéb, a ciklus szabályozásában résztvevő peptideket, pl. inhibineket. Ösztrogének Az ösztrogének három fő fajtája az ösztron, az ösztradiol és az ösztriol. A nemileg érett, de nem várandós nőkben az ösztradiolnak jut a legfontosabb szerep (az ösztradiolt tüszőhormonnak is nevezik), az ösztron, az ösztradiol előanyaga, az ösztriol pedig a méhlepényben termelődik, elősegíti a terhesség fenntartását és a magzat fejlődését. A tüszőhormont v. ösztradiolt elsősorban a fejlődő másodlagos és harmadlagos tüsző tüszőhámsejtjei termelik, kisebb mennyiségben a sárgatestben is keletkezik, elválasztása a pubertás korban kezdődik, szintézise a koleszterinből indul ki. Termelődésének maximumát az ovuláció előtt éri el kb. a napon, termelődését az FSH serkenti (mivel serkenti a tüszőérést). Az ösztradiol hatásai: elősegíti az elsődleges és másodlagos nemi jellegek kialakulását, o a külső és belső nemi szervek az ösztrogén hatására érik el végleges méretüket és alakjukat, o emlő fejlődése, a mellbimbó pigmentáltsága, a méhfal erőteljes vastagodása, jellegzetes női zsírfelhalmozódás, o kialakítja a jellegzetes női pszichét, o gátolja a csontnövekedést, a ciklus elején, nagy koncentrációban serkenti az LH és az FSH termelődését (+ visszacsatolás), a ciklus második felében alacsonyabb koncentrációban a progeszteron jelenlétében már gátolja az FSH és az LH termelődését (- visszacsatolás). A ciklus alatt a méh nyálkahártyáját a regenerációs és a burjánzási fázisba juttatja, hatására a hüvely hámja megvastagszik és elszarusodik. Ezenkívül: Csontszövet. Csontállomány-megtartó hatása van, elősegíti az osteoblastok fennmaradását és a csontfalósejtek apoptózisát, fokozza a kalcium felszívását a bélből. Ösztrogénhiányban csontritkulás, osteoporosis lép fel. Lipidanyagcsere. Az ösztradiol fokozza a májban a koleszterin felvételét és kiválasztását, így csökkenti a vér koleszterinszintjét, ezzel párhuzamosan fokozza a vér HDL-szintjét. A zsírszövetben csökkenti a zsírszövet tömegét. Ugyanakkor jllegzetesen nőies zsírfelhalmozódásokat okoz. Ösztrogénhiányban gyakori az elhízás. Bőr. A bőr normális vastagságának fenntartásában játszik szerepet. 14

15 A progeszteron A progeszteron a sárgatestben termelődik kb. a 14. naptól kedve, maximumát kb. a 24. napon éri el. Megtermékenyítés esetén a sárgatest fennmarad és kb. a terhesség 3. hónapjáig termeli a progeszteront (később a méhlepény termeli a terhesség végéig), ellenkező esetben a 24. naptól kedve szintje néhány napon belül minimumra lecsökken. Termelődését az LH serkenti (mivel kiváltja az ovulációt létrehozva a sárgatestet). Hatásai lényegében a terhesség elősegítésére és megtartására irányulnak. Előkészíti a méh falát az embrió befogadására, a nyálkahártyát elválasztási fázisba juttatja. Hatására fejlődésnek indul az emlő mirigyes állománya, előkészíti a tejelválasztást. Bezárja a méhszájat. Csökkenti a méhfal érzékenységét oxitocinnal szemben. 0,5 fokkal emeli a testhőmérsékletet (serkenti a fűtő központot). Gátolja az FSH és az LH termelődését, ezért megakadályozza terhesség esetén az újabb tüszőérést. Ezen hatáson alapszik a hormonális fogamzásgátlás, melynek során az ösztrogén és a progeszteron tartalmú tabletták megakadályozzák a tüszőérést és a tüszőrepedést. Gátolja a tejtermelést. Az inhibint eredetileg a herében fedezték fel, a Sertoli-sejtekben termelődő peptid az FSHelválasztását gátolja. A petefészek két inhibin peptidet választ el: az inhibin A-t és az inhibin B-t. Mindkét peptid az FSH-elválasztást gátolja a ciklus során, ill. a terhesség alatt is, mivel a méhlepényben is termelődik A petevezeték (méhkürt) A petevezető a petefészket és a méhet összekötő, kb cm hosszúságú, ceruza vastagságú izmos falú cső. A petefészekkel nincs összenőve, arra rojtos szélű, kiszélesedő végével ráborul (ezért a nők hashártyaürege nem zárt, az ivarutakon keresztül közlekedik a külvilággal). A petevezető falát belülről nyálkahártya béleli, amely erős redőket vet, ezért helyenként a cső ürege jelentősen beszűkül. Hámja egyrétegű csillós hengerhám, ahol a csillók csapkodása a vezeték folyadéktartalmát a méh felé hajtja. A csillók csapkodása és a csőfal simaizomrétegének perisztaltikus mozgása miatt létrejövő szívóerő a petefészek felszínéről kilökődő petét beszippantja és azt a méh felé továbbítja. 15

16 A méh Körte alakú, szűk üregű, a húgyhólyag fölé, előrehajló izmos falú szerv, a kismedence közepén foglal helyet. Megkülönböztetjük rajta a petevezetők nyílása felé kiszélesedő testet és lefelé elkeskenyedő henger alakú nyakat. A méhnyak bedomborodik a hüvelybe, nyílását méhszájnak nevezzük. A méh 1-1,5 cm vastag fala 3 rétegű: kívülről vékony hashártya borítja, középen vastag simaizomréteg helyezkedik el (myometrium), az üreg felőli részét nyálkahártya béleli (endometrium). A méh nyálkahártya hámja egyrétegű hengerhám, helyenként csillóval borítottan. A hám alatti kötőszövet összekapcsolja a hámot az izomréteggel, sejtdús, csöves mirigyekben gazdag kötőszövet. A méh nyálkahártyájának állapota nagymértékű változékonyságot mutat, melynek jellege ciklusos, fázisait a petefészek hormonok határozzák meg. A méhnyálkahártya menstruációs ciklusa A méhnyálkahártya állapotának alapján a 28 napos ciklus 4 fázisra bontható. A ciklus 1. napjától a kb napig tartó szakasz a menstruációs fázis. Ennek lényege, hogy az előző fázisokban megvastagodott, vérbő nyálkahártya 2/3-a vérzés kíséretében lelökődik. A helyreállítási (regenerációs) fázis 5. - kb.9. napig tartó szakasz, ezalatt a menses után helyenként megmaradt nyálkahártya foltokból megindul a regeneráció. A burjánzási fázis a 9. - a 17. napig tartó folyamat, mialatt a nyálkahártya egyre magasabb lesz (2-3 mm), erekben, mirigyekben gazdagodik. A helyreállítási és a burjánzási fázisok kialakulásáért a petefészek ösztrogén hormonja felelős, ezért ezt a két szakaszt együttesen az ösztrogén hatás fázisának is nevezzük. Az elválasztási fázisban a méh nyálkahártyája maximálisan vastag (4-5 mm), abszolút vérbő, mirigyei váladékot termelnek, mely az odaérkező pete táplálását és beágyazódását biztosítják. A nyálkahártya maximális vastagságát kb. a napra éri el (ekkorra érkezik meg és kezd megtapadni az embrió), amely kialakításáért a sárgatest progeszteron hormonja felelős (progeszteronhatás fázisa). 16

17 1. Amennyiben a petesejt megtermékenyül, a fejlődő embrió egy HCG nevű hormont termel, aminek a hatása az LH-éhoz hasonló, amennyiben fenntartja a sárgatestet kb. 3 hónapig, miáltal biztosítja a folyamatos progeszteron termelést, ami lehetővé teszi a vastag nyálkahártya fennmaradását, az embrió befogadását, táplálását. 2. Azonban ha nem történik megtermékenyítés, a 25. napot követően a progeszteron és az ösztrogén koncentrációja a vérben erősen lecsökken, aminek következtében a megduzzadt nyálkahártya nem képes fennmaradni, ezért vérzés kíséretében (menstruáció) lelökődik (1.-4. napig). A menses közvetlen oka az, hogy megelőzően a nyálkahártya erek görcsösen összehúzódnak, aminek következtében a fellépő oxigénhiány és tápanyaghiány miatt a szövetek pusztulnak, majd az erek hirtelen megnyílása miatt beömlő vér átszakítja az ereket, vérömlenyeket okozva, melyek a sérült nyálkahártyát vérzés kíséretében lelökik. A női nemi működés hormonális szabályozása, az ovulációs ciklus A ciklus első napja a menstruáció első napja. A menses első napjaiban a petefészekhormonok - ösztrogén és progeszteron - koncentrációja a vérben erősen lecsökken. Ennek következtében a hipofízis FSH elválasztása felszabadul a gátlás alól, szintje a vérben emelkedik, megindul a tüsző érése (regenerációs fázis). A fejlődő tüsző termeli az ösztrogént, ami serkenti az LH termelődését (burjánzási fázis). Az LH és az FSH mennyisége az ovuláció előtt maximális, hatásukra bekövetkezik a 14. napon az ovuláció. A létrejövő sárgatest megkezdi a progeszteron termelődését, koncentrációja meredeken emelkedik, maximumát a napon éri el (elválasztási fázis). A progeszteron, az ösztrogén és az inhibinek gátolják az FSH és az LH termelődését, ezért ezek mennyisége csökken. 17

18 Mivel az LH tartja fenn a sárgatestet, csökkenése miatt a sárgatest sorvadásnak indul, csökken a progeszteron és az ösztrogén szint, ezért bekövetkezik a menses, az FSH szintje újra nőni kezd A hüvely A női test kopulációs szerve, kb. 7-9 cm hosszúságú, tágulékony (szülés), izmos falú cső, ahová közösülés alkalmával a spermiumok kerülnek (méhszáj tájékára). Falát vastag simaizom alkotja, nyálkahártyájának hámja többrétegű, hormonhatásoktól változó mértékben elszarusodó hám. A hüvely hámja ösztrogén hatására elszarusodik, progeszteron hatására pedig sűrű váladék keletkezik. A hüvelyváladék kémhatása savas (tejsav baktériumok), ami megvédi a női ivarutakat a fertőzésektől. A hüvelyi ciklus lehetőséget biztosít arra, hogy hüvelykenet vizsgálatával a ciklus egyes fázisaira lehessen következtetni A külső nemi szervek A külső nemi szerveket lényegében a gáttájék hosszanti hasadéka alkotja, melyet a nagy és a kis szeméremajkak zárnak közre. A gát a medencefenék bonyolult izom- és kötőszöveti záró rendszere, melyet a végbél, a hüvely és a húgycső fúr át (szűkebb értelemben a hüvely és a végbélnyílás közti terület). A szeméremdombot és a nagy szeméremajkakat - amely a férfi herezacskójának feleltethető meg - másodlagos szőrzet fedi, amely a pubertáskorban alakul ki az ösztrogén hatására. A nagy szeméremajkak között, alatt találhatók a kis szeméremajkak, amelyek a szeméremrést határolják. A szeméremrést felül a csikló határolja, alatta a húgycső nyílása, majd a hüvely bemenete helyezkedik el. A hüvelybemenetben találhatók a Bartholini-féle mirigyek, melyek váladéka nemi izgalom során megnedvesíti a hüvely nyílását, megkönnyítve a közösülést. A csikló fejlődéstanilag a hímvesszőnek feletethető meg, merevedésre képes, ingerlésével a nemi izgalom fokozható. 18

19 1. Bevezetés, alapfogalmak. 2. Az ember szaporodása 2.1 Alapfogalmak 2.2 A férfi nemi működés Belső nemi szervek A herék. A herék fejlődése A herék felépítése A hímivarsejtek képződése A hímivarsejtek felépítése A mellékherék Az ondóvezeték és az ondóhólyag A prosztata Az ondó (sperma) A férfi külső nemi szervek A férfi nemi működés hormonális szabályozása A tanulást segítő kiegészítő ábrák A tesztoszteron hatásai A hereműködés szabályozása 2.3 A női nemi működés Belső nemi szervek A petefészkek A felépítése A petesejtek képződése A petesejtek érése A petesejtek felépítése A petefészek hormonjai A petevezeték A méh A menstruációs ciklus Az ovulációs ciklus A hüvely A külső nemi szervek bimbózás kettéhasadás ikresedés dugványozás 19

20 oltás szemzés tőosztás egylaki növény egyivarú és kétivarú virágokkal konjugació baktériumoknál petesejt a petevezetőben hímivarsejtek a petesejt felszínén konjugáció papucsállatkánál petefészek a fejlődő petékkel 20

Az ember szaporodása

Az ember szaporodása Önreprodukció, szaporodás Szerkesztette: Vizkievicz András Bevezetés Az önfenntartás és az önszabályozás mellett az állati szervezetek harmadik alapvető működése az önreprodukció. Az önreprodukció magába

Részletesebben

Initially submitted November 15, 2013; accepted for publication November 25, 2013

Initially submitted November 15, 2013; accepted for publication November 25, 2013 A férfi nemi szervek The male sex organs hadaritso@yahoo.com Semmelweis Egyetem, I. Nőgyógyászati Klinika Initially submitted November 15, 2013; accepted for publication November 25, 2013 Abstract: The

Részletesebben

NEMI SZERV RENDSZER Organa genitalia

NEMI SZERV RENDSZER Organa genitalia NEMI SZERV RENDSZER Organa genitalia Szalai Annamária ESZSZK GYITO Nemi szerv rendszer női nemi szervek férfi nemi szervek alapműködés: ivarsejtek termelése fajfenntartás biztosítása belső nemi szervek:

Részletesebben

Emberi szövetek. A hámszövet

Emberi szövetek. A hámszövet Emberi szövetek Az állati szervezetekben öt fı szövettípust különböztetünk meg: hámszövet, kötıszövet, támasztószövet, izomszövet, idegszövet. Minden szövetféleség sejtekbıl és a közöttük lévı sejtközötti

Részletesebben

Gonádműködések hormonális szabályozása áttekintés

Gonádműködések hormonális szabályozása áttekintés Gonádműködések hormonális szabályozása áttekintés Hormonok szerepe a reproduktív működésben érett ivarsejtek létrehozása és fenntartása a megtermékenyítés körülményeinek optimalizálása a terhesség fenntartása,

Részletesebben

NEMI SZERVEK. A nemi szervek funkcionális egységei: Ivarsejteket termelő szervek here petefészek. Ivarsejteket elvezető szervek

NEMI SZERVEK. A nemi szervek funkcionális egységei: Ivarsejteket termelő szervek here petefészek. Ivarsejteket elvezető szervek NEMI SZERVEK A nemi szervek funkcionális egységei: Ivarsejteket termelő szervek here petefészek Ivarsejteket elvezető szervek Az utódok kezdeti fejlődését biztosító szervek Járulékos nemi mirigyek NEMI

Részletesebben

Főbb jellemzőik. Főbb csoportok

Főbb jellemzőik. Főbb csoportok Újszájú állatok Szerk.: Vizkievicz András A földtörténeti óidő kezdetén a kambrium időszakban több mint 500 millió évvel ezelőtt éltek azok az ősi férgek, melyeknél szétvált az ősszájú és az újszájú állatok

Részletesebben

Az endomembránrendszer részei.

Az endomembránrendszer részei. Az endomembránrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András Az eukarióta sejtek prokarióta sejtektől megkülönböztető egyik alapvető sajátságuk a belső membránrendszerük. A belső membránrendszer szerkezete

Részletesebben

6. FEJEZET. A nyúl felnevelése

6. FEJEZET. A nyúl felnevelése 6. FEJEZET A nyúl felnevelése 6.1 A szopósnyulak nevelése 6.1.1 Tejtermelés A szopósnyulak 19-21 napos korukig kizárólag tejet fogyasztanak. Életbemaradásuk, növekedésük és fejlődésük eddig a korig az

Részletesebben

Fejlődéstan (biogenetika) Sály Péter Saly.Peter@mkk.szie.hu

Fejlődéstan (biogenetika) Sály Péter Saly.Peter@mkk.szie.hu Fejlődéstan (biogenetika) Sály Péter Saly.Peter@mkk.szie.hu Bevezetés Fejlődés: mennyiségi és minőségi változások folytonos sorozata. A biológiai fejlődés két nagy vetülete: egyedfejlődés (ontogenezis)

Részletesebben

A sejtek lehetséges sorsa. A sejtek differenciálódása. Sejthalál. A differenciált sejtek tulajdonságai

A sejtek lehetséges sorsa. A sejtek differenciálódása. Sejthalál. A differenciált sejtek tulajdonságai A sejtek lehetséges sorsa A sejtek differenciálódása, öregedése Sejthalál osztódás az osztódási folyamatok befejezése és specializálódás egy (összetett) funkra: differenciá elöregedés (szeneszcencia) elhalás

Részletesebben

Proontogenezis (megelőző szakasz) Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis

Proontogenezis (megelőző szakasz) Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis (megelőző szakasz) Megtermékenyítés (fertilizáció) Embrionális fejlődés Posztembrionális fejlődés Proontogenezis (megelőző szakasz) Ivarsejt képződés három szakasz:

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK Egészségügyi alapismeretek emelt szint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 18. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

1. Bevezetés. 1.1 Az irányítás alapműveletei

1. Bevezetés. 1.1 Az irányítás alapműveletei A hormonális szabályozás 1. Bevezetés Szerkesztette: Vizkievicz András Az élőrendszerekben végbemenő folyamatok nem véletlenszerű irányban, sebességgel, stb. mennek végbe, hanem meghatározott irányítás

Részletesebben

Tartalom. 2.1 A csontrenszer biológiai szerepe

Tartalom. 2.1 A csontrenszer biológiai szerepe A mozgás szervrendszere Tartalom Szerkesztette: Vizkievicz András 1. Mozgásról általában 2.1 A csontrendszer biológiai szerepe 2.2 A csontok szerkezete 2.3 Csontok alakja 2.4 Csontösszeköttetések 3. Csontrendszer

Részletesebben

Proontogenezis (megelőző szakasz) Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis. Megtermékenyítés (fertilizáció)

Proontogenezis (megelőző szakasz) Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis. Megtermékenyítés (fertilizáció) Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis (megelőző szakasz) Megtermékenyítés (fertilizáció) Embrionális fejlődés Posztembrionális fejlődés Proontogenezis (megelőző szakasz) Ivarsejt képződés három szakasz:

Részletesebben

Az élő szervezetek menedzserei, a hormonok

Az élő szervezetek menedzserei, a hormonok rekkel exponálunk a munka végén) és azt utólag kivonjuk digitálisan a képekből. A zajcsökkentés dandárját mindig végezzük a raw-képek digitális előhívása során, mert ez okozza a legkevesebb jelvesztést

Részletesebben

Az ember egyedfejlődése Szerk: Vizkievicz András

Az ember egyedfejlődése Szerk: Vizkievicz András Az ember egyedfejlődése Szerk: Vizkievicz András Az állatok egyedfejlődése (ontogenezis) így az emberé is alapvetően két fő szakaszra tagolható: az embrionális fejlődésre, amely a megtermékenyítés pillanatától

Részletesebben

A másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl.

A másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl. A sejtek kémiai felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A biogén elemek Biogén elemeknek az élő szervezeteket felépítő kémiai elemeket nevezzük. A természetben található 90 elemből ez mindössze kb.

Részletesebben

Biológia orientáció 9. osztály

Biológia orientáció 9. osztály Biológia orientáció 9. osztály 1 Tematikai egység címe Kültakaró és mozgás A szervezet anyag- és energiaforgalma A belső környezet állandósága A fogamzástól az elmúlásig Környezetvédelem Számonkérés Összefoglalásra,

Részletesebben

A fájdalom mindig egyedi, két ember fájdalma soha nem hasonlítható össze. A fájdalomtűrő képesség azonban nem értékmérője az embernek.

A fájdalom mindig egyedi, két ember fájdalma soha nem hasonlítható össze. A fájdalomtűrő képesség azonban nem értékmérője az embernek. A fájdalom mindig egyedi, két ember fájdalma soha nem hasonlítható össze. A fájdalomtűrő képesség azonban nem értékmérője az embernek. A fájdalomról mindnyájuknak van valamilyen szintű tapasztalati tudása,

Részletesebben

A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA

A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA Biológia tanmenet-javaslatunk a 2000 augusztusában hatályba lépett Kerettanterv és a Pedellus Novitas Kiadó Biológia tanterve alapján készült.

Részletesebben

Jellemzői: általában akaratunktól függően működik, gyors, nagy erőkifejtésre képes, fáradékony.

Jellemzői: általában akaratunktól függően működik, gyors, nagy erőkifejtésre képes, fáradékony. Izomszövetek Szerkesztette: Vizkievicz András A citoplazmára általában jellemző összehúzékonyság (kontraktilitás) az izomszövetekben különösen nagymértékben fejlődött ki. Ennek oka, hogy a citoplazma összehúzódásáért

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az ember hormonrendszerének felépítése

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az ember hormonrendszerének felépítése TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) Az ember hormonrendszerének felépítése A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Az ember szabályozó szervrendszere: A törzsfejlődés során a növények és az állatok szervezetében

Részletesebben

III. Testi fejlıdés. Szeptember 25., péntek, 20 óra

III. Testi fejlıdés. Szeptember 25., péntek, 20 óra III. Testi fejlıdés Szeptember 25., péntek, 20 óra László lépett be utoljára a közösségi terembe, amely hatalmas boltíves helyiség volt, bútorzatául pedig egy nagy asztal szolgált, körülötte néhány paddal

Részletesebben

4/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan IV.

4/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan IV. 4/b tétel GERINCES SZERVEZETTAN IV. MADARAK Előfordulás A Földön közel 9000 madárfaj él. A civilizáció hatását sok faj nem tudta tolerálni, kipusztultak (pl. dodó, moa). Napjainkban elterjedésük egyenlőtlen.

Részletesebben

Úttörő formula az egészségmegőrzés és helyreállítás természetes képességének mindennapi támogatására

Úttörő formula az egészségmegőrzés és helyreállítás természetes képességének mindennapi támogatására Úttörő formula az egészségmegőrzés és helyreállítás természetes képességének mindennapi támogatására A Természet megalkotta a Tökéletes Organizmust, az Embert Soha ember még nem hozott létre ehhez mérhető

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA

AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT MEGHÍVÓ AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA 15 ÓRÁS INGYENES SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. évfolyam. A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 7. évfolyam 2 óra 72 óra 8. évfolyam 1,5 óra 54 óra. 7.

BIOLÓGIA 7-8. évfolyam. A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 7. évfolyam 2 óra 72 óra 8. évfolyam 1,5 óra 54 óra. 7. BIOLÓGIA 7-8. évfolyam Heti és éves óraterv: A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 7. évfolyam 2 óra 72 óra 8. évfolyam 1,5 óra 54 óra 7. évfolyam A tematikai egységek áttekintő táblázata Tematikai

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia emelt szint 0621 É RETTSÉGI VIZSGA 2006. november 2. BIOLÓGIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az emelt szintű dolgozatok

Részletesebben

HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS

HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS HORMONÁLIS SZABÁLYOZÁS Hormonok: sejtek, sejtcsoportok által termelt biológiailag aktív kémiai anyagok, funkciójuk a szabályozás, a célsejteket a testnedvek segítségével érik el. Kis mennyiségben hatékonyak,

Részletesebben

BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20.

BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. Kód Elérhető pontszám: 100 Elért pontszám: I. Definíció (2x1 = 2 pont): a) Mikroszkopikus méretű szilárd részecskék aktív bekebelezése b) Molekula, a sejt

Részletesebben

Az ember szaporodása

Az ember szaporodása Az ember szaporodása Az ember szaporodásának általános jellemzése Ivaros szaporodás Ivarsejtekkel történik Ivarszervek (genitáliák) elsődleges nemi jellegek Belső ivarszervek Külső ivarszervek Váltivarúság

Részletesebben

A köztiagy (dienchephalon)

A köztiagy (dienchephalon) A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy (dienchephalon) Állománya a III. agykamra körül szerveződik. Részei: Epitalamusz Talamusz Hipotalamusz Legfontosabb kéregalatti érző- és

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsga befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű! Nemzeti Erőforrás Minisztérium Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN Készült az ОТKA 400 kutatási program keretében BUDAPEST 1995/1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

Részletesebben

A MAGASABBRENDÛ VAGY MAGZATBURKOS GERINCESEK (AMNIOTA)

A MAGASABBRENDÛ VAGY MAGZATBURKOS GERINCESEK (AMNIOTA) A MAGASABBRENDÛ VAGY MAGZATBURKOS GERINCESEK (AMNIOTA) A hüllôk, a madarak és az emlôsök tartoznak ebbe a rendszertani kategóriába. A három csoport rokonságára számos közös biológiai tulajdonságuk utal,

Részletesebben

6. Zárványtestek feldolgozása

6. Zárványtestek feldolgozása 6. Zárványtestek feldolgozása... 1 6.1. A zárványtestek... 1 6.1.1. A zárványtestek kialakulása... 2 6.1.2. A feldolgozási technológia... 3 6.1.2.1. Sejtfeltárás... 3 6.1.2.2. Centrifugálás, tisztítás...

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN Általános iskola 7-8. évfolyam

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN Általános iskola 7-8. évfolyam BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN Általános iskola 7-8. évfolyam A biológia-egészségtan tanításának célja, hogy az általános iskola 1 6. évfolyamán megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal

Részletesebben

A replikáció mechanizmusa

A replikáció mechanizmusa Az öröklődés molekuláris alapjai A DNS megkettőződése, a replikáció Szerk.: Vizkievicz András A DNS-molekula az élőlények örökítő anyaga, kódolt formában tartalmazza mindazon információkat, amelyek a sejt,

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT. 240 perc

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT. 240 perc PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május BIOLÓGIA EMELT SZINT 240 perc Útmutató A feladatok megoldására 240 perc fordítható, az id leteltével a munkát be kell fejezni. A feladatok megoldási sorrendje tetsz leges. A

Részletesebben

SZÍVINFARKTUS. Készítette: Molnár Dávid 11/i

SZÍVINFARKTUS. Készítette: Molnár Dávid 11/i SZÍVINFARKTUS Készítette: Molnár Dávid 11/i Szív feladata A szív fő funkciója a kamrákból a vér folyamatos kipumpálása a nagyerekbe, ezzel a szervezet egészének vérellátásában központi szerepet tölt be.

Részletesebben

GÉNIUSZ DÍJ - 2006. EcoDryer. Eljárás és berendezés szemestermények tárolásközbeni áramló levegős szárítására és minőségmegóvó szellőztetésére

GÉNIUSZ DÍJ - 2006. EcoDryer. Eljárás és berendezés szemestermények tárolásközbeni áramló levegős szárítására és minőségmegóvó szellőztetésére GÉNIUSZ DÍJ - 2006 EcoDryer Eljárás és berendezés szemestermények tárolásközbeni áramló levegős szárítására és minőségmegóvó szellőztetésére Működési ismertető Mezőgazdasági Technológia Fejlesztő és Kereskedelmi

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Nemzeti Erőforrás Minisztérium Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Vízvári László A minősítő beosztása: főigazgató M E G O L D Ó L A

Részletesebben

Y-kromoszóma mikrodeléciók

Y-kromoszóma mikrodeléciók A házaspárok 10-15%-a akaratuk ellenére gyermektelen, és ez a tény nem csak az egyén, de a populáció szempontjából sem elhanyagolható, hiszen a fejlettebb országok nagy részében - ilyen szempontból mi

Részletesebben

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés Csüllög Gábor Debreceni Egyetem Debrecen, 2006 TARTALOM BEVEZETÉS... 4 IRODALMI ÁTTEKINTÉS... 7 I. A TERÜLETI

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

I. Mennyiségi vizsgálat (14 pont)

I. Mennyiségi vizsgálat (14 pont) I. Mennyiségi vizsgálat (14 pont) Válaszd ki minden esetben a felsorolt három-három lehetőség közül a legnagyobbat! 1) 8) A) évi középhőmérséklet a szavannán A) a tajgaerdők összterülete a Földön B) évi

Részletesebben

Belsı elválasztású mirigyek

Belsı elválasztású mirigyek II. félév, 7. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Belsı elválasztású mirigyek ENDOKRIN RENDSZER Mit tanulunk? Megismerkedünk az endokrin és exokrin mirigymőködés közti lényegi

Részletesebben

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 11. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 11. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Hátterükben egyetlen gén áll, melynek általában számottevő a viselkedésre gyakorolt hatása, öröklési mintázata jellegzetes.

Hátterükben egyetlen gén áll, melynek általában számottevő a viselkedésre gyakorolt hatása, öröklési mintázata jellegzetes. 2 Egygénes, mendeli öröklődésű betegségek Mendel borsóval végzett keresztezési kísérletei alapján 1866-ben tette közzé az öröklődés alapvető törvényszerűségeinek összefoglalását: Kísérletek növényhibridekkel,

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

Mik az egészséges táplálkozás alap pillérei, melyre mindenkinek érdemes oda figyelni?

Mik az egészséges táplálkozás alap pillérei, melyre mindenkinek érdemes oda figyelni? Kedves Olvasó! Vaskút Község Önkormányzata által elnyert Egészségre nevelő életmódprogramok Vaskút községben elnevezésű pályázat keretein belül lehetőség nyílt ismeret átadó cikkek elkészítésére. A cél,

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

A CSERNOBILI KATASZTRÓFA TÁRSADALMI-DEMOGRÁFIAI KÖVETKEZMÉNYEI UKRAJNÁBAN

A CSERNOBILI KATASZTRÓFA TÁRSADALMI-DEMOGRÁFIAI KÖVETKEZMÉNYEI UKRAJNÁBAN A CSERNOBILI KATASZTRÓFA TÁRSADALMI-DEMOGRÁFIAI KÖVETKEZMÉNYEI UKRAJNÁBAN LAKIZA-SZACSUK N.N. OM EL JANEC N.I. A Csernobili Atomerőmű katasztrófája nem csak a Szovjetuniónak jelentett tragédiát, többé-kevésbé

Részletesebben

A masztopátia krónikai fibróza cisztika és a Policisztás Ovárium Szindróma összehasonlítása

A masztopátia krónikai fibróza cisztika és a Policisztás Ovárium Szindróma összehasonlítása Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus Képalkotó diagnosztika analitikus szakirány A masztopátia krónikai fibróza cisztika és a Policisztás Ovárium

Részletesebben

Felkészülés a napraforgó betegségek elleni védelmére

Felkészülés a napraforgó betegségek elleni védelmére Felkészülés a napraforgó betegségek elleni védelmére Dr. Békési Pál ny. osztályvezető Szentendre Kissé talán meglepő, hogy ilyen korán, már a márciusi számban a napraforgó-betegségek elleni védelemre irányítjuk

Részletesebben

Henoch Schönlein Purpura

Henoch Schönlein Purpura www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Henoch Schönlein Purpura Verzió 2016 1. MI A HENOCH SCHÖNLEIN PURPURA 1.1 Mi ez? A Henoch Schönlein purpura (HSP) a nagyon kis erek (hajszálerek) gyulladásával

Részletesebben

BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Nagyfeszültségű Laboratórium. Mérési útmutató

BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Nagyfeszültségű Laboratórium. Mérési útmutató BME Villamos Energetika Tanszék Nagyfeszültségű Technika és Berendezések Csoport Nagyfeszültségű Laboratórium Mérési útmutató Az Elektronikai alkalmazások tárgy méréséhez Nagyfeszültség előállítása 1 1.

Részletesebben

Béres József biológiai emlékverseny I. forduló, 2013. MEGOLDÁS

Béres József biológiai emlékverseny I. forduló, 2013. MEGOLDÁS Tisztelt Kollégák! Kérem, ezen megoldókulcs alapján történjen a dolgozatok kijavítása! A / jelek jelölik az egymással egyenértékű helyes válaszokat. (Fogadjuk el, hogyha a javítási útmutatóban megadott

Részletesebben

B I O L Ó G I A. ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2003. május 20. du. ÚTMUTATÓ A FELADATOK MEGOLDÁSÁHOZ

B I O L Ó G I A. ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2003. május 20. du. ÚTMUTATÓ A FELADATOK MEGOLDÁSÁHOZ B I O L Ó G I A ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2003. május 20. du. ÚTMUTATÓ A FELADATOK MEGOLDÁSÁHOZ Minden feladat megoldását a megoldólapon kell beadnia. Az írásbeli felvételi dolgozat egyúttal

Részletesebben

A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok)

A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok) A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok) 1 Sejtorganellumok vizsgálata: fénymikroszkóp elektronmikroszkóp pl. scanning EMS A szupramolekuláris struktúrák további szervezıdése sejtorganellumok

Részletesebben

Állatélettan jegyzet. a 2003. évi előadások alapján készítette: Gaálati

Állatélettan jegyzet. a 2003. évi előadások alapján készítette: Gaálati a 2003. évi előadások alapján készítette: Gaálati Ca színt szabályzók Kalcitriol Angolkór rossz táplálkozás, napfény hiánya, vitaminhiány (csukamájolajjal etették) D-vitamin hiány csak akkor van, ha mindkettő

Részletesebben

Növényvédelem otthonunkban

Növényvédelem otthonunkban Növényvédelem otthonunkban Bevezető A növényvédelem, egy olyan téma, ami kikerülhetetlen, akár lakásunkban, akár kertünkben foglalkozunk növényekkel. Mindannyian találkoztunk már kártevővel, vagy gombás

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

Stressz vagy adaptáció? Betegség vagy boldog élet?

Stressz vagy adaptáció? Betegség vagy boldog élet? Stressz vagy adaptáció? Betegség vagy boldog élet? Prof. Dmitrij Medvegyev A Triomed OOO céggel szorosan együttműködő Szentpétervári Nemzeti Egészség Intézet tanszékvezetője, doktora az orvosi pszichofiziológiának

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

CSÓTI CSODAVILÁG ÓVODA 201 901 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

CSÓTI CSODAVILÁG ÓVODA 201 901 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA CSÓTI CSODAVILÁG ÓVODA 201 901 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015 1 TARTALOM Bevezető 1. Az óvoda működését meghatározó és a szakmai dokumentumok 1.1. Az óvoda működését meghatározó jogszabályok 1.2. Szakmai dokumentumok

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium. Korlátozott terjesztésű! Egészségügyi Minisztérium Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Vízvári László A minősítő beosztása: főigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET A és B variáció

TERMÉSZETISMERET A és B variáció TERMÉSZETISMERET A és B variáció A természetismeret tantárgy fizikai, kémiai, biológiai és földrajzi ismereteket, valamint a természet-, környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos tudnivalókat integrál.

Részletesebben

Mezőgazdasági növénybiztosítás

Mezőgazdasági növénybiztosítás Mezőgazdasági növénybiztosítás Különös biztosítási feltételek 1/40 AHE-11536 Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 3 1.1. A biztosítás tárgya, területi és időbeli (kockázatviselési ) hatálya...

Részletesebben

Taoista szemlélet és technikák nőknek és férfiaknak

Taoista szemlélet és technikák nőknek és férfiaknak Taoista szemlélet és technikák nőknek és férfiaknak Összeállította: Sódor Márton TAO egész-ség tanácsadó és terapeuta alternatív mozgás- és masszázstrapeuta chi kung oktató és -terapeuta 30/941-1478 sodor@t-online.hu

Részletesebben

1. oldal TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0037. Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. Hírlevél. Röviden a cukorbetegségről

1. oldal TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0037. Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. Hírlevél. Röviden a cukorbetegségről 1. oldal TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0037 Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. Hírlevél Röviden a cukorbetegségről A diabéteszről általában Kiadó: Gönc Város Önkormányzata

Részletesebben

ORSZÁGOS ELSŐSEGÉLY-ISMERETI VERSENY 2016 7-8. osztály iskolaiversenyek.hu BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ 2016. MÁRCIUS 7. 23:59

ORSZÁGOS ELSŐSEGÉLY-ISMERETI VERSENY 2016 7-8. osztály iskolaiversenyek.hu BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ 2016. MÁRCIUS 7. 23:59 BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ 2016. MÁRCIUS 7. 23:59 FIGYELEM! AZ ONLINE FELADATOK ÉS A PDF KÖZÖTTI ELTÉRÉSEKÉRT FELELŐSSÉGET NEM VÁLLALUNK! Minden esetben az online feladat tekinthető véglegesnek! Kövessétek az

Részletesebben

Szomatikus sejtpopuláci. az elhalt szövetek pótlp. újraképzıdés (regeneratio)

Szomatikus sejtpopuláci. az elhalt szövetek pótlp. újraképzıdés (regeneratio) 44. A kórokok k hatására létrejl trejövı proliferatív elváltoz az elhalt szövetek pótlp tlása újraképzıdés (regeneratio) kórokok hatására. vérkeringési zavarok regresszív elvá proliferatív elvá amikor

Részletesebben

BIOLÓGIA VERSENY 9. osztály 2016. február 20.

BIOLÓGIA VERSENY 9. osztály 2016. február 20. BIOLÓGIA VERSENY 9. osztály 2016. február 20. Elérhető pontszám 100 Elért pontszám Kód I. Definíció (2 pont) A közös funkciót ellátó szervek.. alkotnak. II. Egyszerű választás (10 pont) 1. Melyik állítás

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

MŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 MŰSZAKI ISMERETEK Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Az előadás áttekintése Méret meghatározás Alaki jellemzők Felületmérés Tömeg, térfogat, sűrűség meghatározása

Részletesebben

Mezőgazdasági Iskola Topolya Készült a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával. Horváth Zsolt GENETIKA. jegyzetfüzet a Mezőgazdasági Iskola diákjainak

Mezőgazdasági Iskola Topolya Készült a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával. Horváth Zsolt GENETIKA. jegyzetfüzet a Mezőgazdasági Iskola diákjainak Mezőgazdasági Iskola Topolya Készült a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával Horváth Zsolt GENETIKA jegyzetfüzet a Mezőgazdasági Iskola diákjainak Topolya, 2011 MI A GENETIKA? A genetika a jellegek öröklődésével,

Részletesebben

EURÓPA ÉGHAJLATA I. Az Európa éghajlatát meghatározó tényezők a kontinens helyzete, fekvése és ennek éghajlati következményei. Kiterjedése: K-Ny-i irányban ~11 000km (Nyh. 31, Azori-szk.-Kh. 67, Ural;

Részletesebben

1. Érvelések. Az élet kezdete mint etikai probléma. 1. Érvelések az abortusz vita kapcsán 2. Történeti megközelítés 3.

1. Érvelések. Az élet kezdete mint etikai probléma. 1. Érvelések az abortusz vita kapcsán 2. Történeti megközelítés 3. Az élet kezdete mint etikai probléma 1. Érvelések az abortusz vita kapcsán 2. Történeti megközelítés 3. Mai álláspontok 1. Érvelések Bioetikai kérdés, de nem csupán Az abortusz kérdése filozófiai, jogi

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű! Nemzeti Erőforrás Minisztérium Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Vízvári László A minősítő beosztása: főigazgató M E G O L D Ó L A

Részletesebben

Gombák. 100 000-300 000 faj. Heterotróf, kilotróf Szaprofita, parazita

Gombák. 100 000-300 000 faj. Heterotróf, kilotróf Szaprofita, parazita Gombák Gombák Klorofill nélküli, heterotróf táplálkozású, spórás, fonalas, egy vagy többsejtű, valódi sejtmaggal rendelkező, ivarosan és ivartalanul is szaporodó telepes szervezetek. 100 000-300 000 faj.

Részletesebben

MODERN FÉNYFORRÁSOK ÉS ÁLLOMÁNYVÉDELEM. - Világítástechnika a múzeumi és levéltári gyakorlatban -

MODERN FÉNYFORRÁSOK ÉS ÁLLOMÁNYVÉDELEM. - Világítástechnika a múzeumi és levéltári gyakorlatban - MODERN FÉNYFORRÁSOK ÉS ÁLLOMÁNYVÉDELEM - Világítástechnika a múzeumi és levéltári gyakorlatban - Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves résztvevők! SLIDE1 Koltai György vagyok, és tisztelettel köszöntöm Önöket

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 11. BIOLÓGIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 11. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Összetétele: 2. oldal

Összetétele: 2. oldal Gynex Bioinformációs, komplex gyógynövény-koncentrátum 15-féle gyógynövényből. Kiemelt hatásterületei: hormonrendszer, nőgyógyászati panaszok, lelki instabilitás, alkalmazkodás a megváltozott körülményekhez.

Részletesebben

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó. 55 761 01 0000 00 00 Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó

Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó. 55 761 01 0000 00 00 Csecsemő- és gyermeknevelőgondozó A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Kérdések és válaszok az influenzáról

Kérdések és válaszok az influenzáról Kérdések és válaszok az influenzáról Forrás: Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) honlapja http://www.ecdc.europa.eu/en/healthtopics/seasonal_influenza/basic_facts/pages/qa_seasonal_influenza.aspx

Részletesebben