OM: Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola. Kinizsi Lakótelepi Tagiskola. Helyi tanterv évfolyam 2009.

Átírás

1 OM: Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Helyi tanterv 5-8. évfolyam

2 Tartalomjegyzék 1. Az iskola tantárgystruktúrája 5-8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 5 8. évfolyam Bevezetés Célok és feladatok Kulcskompetenciák Fejlesztési feladatok A műveltségterület tantárgyi rendszere és óraszámai Magyar irodalom tanterv 5-8. évfolyam Belépő tevékenységformák 5-8. évfolyam Az 5. évfolyam tanterve A továbbhaladás feltételei A 6. évfolyam tanterve A továbbhaladás feltételei A 7. évfolyam tanterve A továbbhaladás feltételei A 8. évfolyam tanterve A továbbhaladás feltételei Magyar nyelvtan tanterv 5-8. évfolyam Az 5. évfolyam tanterve Belépő tevékenységformák Az ellenőrzés és az értékelés formái az 5. évfolyamon: A 6. évfolyam tanterve Belépő tevékenységformák Az ellenőrzés és az értékelés formái a 6. évfolyamon A 7. évfolyam tanterve Belépő tevékenységformák Az ellenőrzés és az értékelés formái a 7. évfolyamon: A 8. évfolyam tanterve Belépő tevékenységformák Az ellenőrzés és az értékelés formái a 8. évfolyamon: Tánc és dráma tanterv 5-6. évfolyam Bevezetés Célok feladatok Kulcskompetenciák Fejlesztési követelmények Óraszámok és témakörök Az 5.évfolyam tanterve A 6. évfolyam tanterve Hon- és népismeret tanterv 5-6. évfolyam Bevezetés Célok feladatok Kulcskompetenciák Fejlesztési feladatok, követelmények Belépő tevékenységformák Az 5. évfolyam tanterve Témakörök, tartalmak A továbbhaladás feltételei A 6. évfolyam tanterve Témakörök, tartalmak A továbbhaladás feltételei A számonkérés formái:

3 2.10 Ember- és társadalomismeret, etika 7. évfolyam Bevezetés Célok és feladatok Kulcskompetenciák Fejlesztési feladatok A 7. évfolyam tanterve Történelem 5 8. évfolyam Bevezetés Célok és feladatok Kulcskompetenciák Fejlesztési feladatok, követelmények A műveltségterület óraszámai Az 5. évfolyam tanterve Belépő tevékenységformák Témakörök- tartalmak A továbbhaladás feltételei A 6. évfolyam tanterve Belépő tevékenységformák Témakörök-tartalmak Továbbhaladás feltételei A 7. évfolyam tanterve Belépő tevékenységformák Témakörök-tartalmak A továbbhaladás feltételei A 8. évfolyam tanterve Belépő tevékenységformák Témakörök-tartalmak A továbbhaladás feltételei Értékelés Angol nyelv 5 8. évfolyam Bevezetés Célok és feladatok Kulcskompetenciák Fejlesztési feladatok, követelmények Témalista (ajánlás) A műveltségterület óraszámai Az 5. évfolyam tanterve Témakörök, tartalmak A továbbhaladás feltételei A 6. évfolyam tanterve Témakörök, tartalmak A továbbhaladás feltételei A 7. évfolyam tanterve Témakörök, tartalmak A továbbhaladás feltételei A 8. évfolyam tanterve Témakörök, tartalmak A továbbhaladás feltételei Fizika 7-8. évfolyam Általános célok, feladatok Kulcskompetenciák Az értékelés

4 5.4 A 7. évfolyam tanterve Általános célok, feladatok: Összesített tematikus óraterv Követelmények A 8. évfolyam tanterve Általános célok, feladatok: Összesített tematikus óraterv Kimeneti követelmények a 8. tanév végén Kémia 7-8. évfolyam Általános célok, feladatok Kulcskompetenciák Fejlesztési feladatok Fejlesztési követelmények Tájékozottság az anyagról Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek A kémia tantárgy óraterve A tanterv sajátos megközelítése, nézőpontja A 7. évfolyam tanterve Célok és feladatok Javasolt óraterv Témakörök, tartalmak Követelmények Értékelés A 8. évfolyam tanterve Célok és feladatok Javasolt óraterv Témakörök, tartalmak Követelmények Értékelés Matematika 5-8. évfolyam Bevezetés Célok és feladatok Kulcskompetenciák Fejlesztési feladatok Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása. A matematikai szemlélet fejlesztése Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása Helyes tanulási szokások fejlesztése A műveltségterület óraszámai Az 5. évfolyam tanterve Témakörök Továbbhaladás követelményei A 6. évfolyam tanterve Témakörök Továbbhaladás követelményei A 7. évfolyam tanterve Témakörök Továbbhaladás követelményei A 8. évfolyam tanterve Témakörök Továbbhaladás követelményei Számítástechnika 5-8. évfolyam

5 8.1 Bevezetés Célok és feladatok Kompetenciafejlesztés A tantárgy heti óraszámai Alapozó szakasz 5-6. évfolyam Célok és feladatok Az 5. évfolyam tanterve Témakörök, tartalmak A 6. évfolyam tanterve Témakörök, tartalmak A továbbhaladás feltételei A tanulói teljesítmény értékelésének kritériumai Fejlesztő szakasz 7-8. évfolyam Célok és feladatok A 7. évfolyam tanterve Témakörök, tartalmak A 8. évfolyam tanterve Témakörök, tartalmak A továbbhaladás feltételei A tanulói teljesítmény értékelésének kritériumai Természetismeret 5-6. évfolyam Bevezetés Célok és feladatok Kulcskompetenciák Fejlesztési feladatok A műveltségterület óraszámai Az 5. évfolyam tanterve Belépő tevékenységformák Témakörök, tartalmak A továbbhaladás feltételei Értékelés A 6. évfolyam tanterve Belépő tevékenységformák Témakörök, tartalmak A továbbhaladás feltételei Értékelés Az egészségtan modul tanterve Bevezetés Célok, feladatok Kulcskompetenciák Fejlesztési feladatok A 6. évfolyam tanterve Követelmények: Földrajz 7-8. évfolyam Bevezetés Célok és feladatok Kulcskompetenciák Fejlesztési feladatok Fejlesztési követelmények A földrajz tantárgy óraterve A 7. évfolyam tanterve Belépő tevékenységformák

6 Témakörök, tartalmak A továbbhaladás feltételei Értékelés A 8. évfolyam tanterve Belépő tevékenységek Témakörök, tartalmak A továbbhaladás feltételei Értékelés Biológia 7-8. évfolyam Bevezetés Célok és feladatok Kulcskompetenciák Fejlesztési feladatok A műveltségterület óraszámai A 7. évfolyam tanterve Belépő tevékenységek Témakörök, tartalmak A továbbhaladás feltételei Értékelés A 8. évfolyam tanterve Belépő tevékenységformák Témakörök, tartalmak A továbbhaladás feltételei Értékelés Értékelési szempontok: Egészségtan modul 8. évfolyam Bevezetés Célok, feladatok Kulcskompetenciák Fejlesztési feladatok Témakörök, tartalmak Év végi követelmények A tanulói teljesítmények értékelése Értékelési szempontok: Ének-zene 5-8. évfolyam Bevezetés Célok és feladatok Kulcskompetenciák Fejlesztési feladatok A műveltségterület óraszámai Az 5. évfolyam tanterve Témakörök, tartalmak Év végi követelmények A 6. évfolyam tanterve Témakörök, tartalmak Év végi követelmények A 7. évfolyam tanterve Témakörök, tartalmak Év végi követelmények A 8. évfolyam tanterve Témakörök, tartalmak Év végi követelmények A tanulói teljesítmények értékelése

7 13. Rajz és vizuális kultúra 5-8. évfolyam Bevezetés Célok és feladatok Kulcskompetenciák Fejlesztési feladatok A műveltségterület óraszámai Az 5. évfolyam tanterve Témakörök, tartalmak Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások Technikák, anyagok Kimeneti követelmény A 6. évfolyam tanterve Témakörök, tartalmak Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások Kimeneti követelmény A 7. évfolyam tanterve Témakörök, tartalmak Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások Technikák, anyagok Kimeneti követelmény A 8. évfolyam tanterve Témakörök, tartalmak Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások Technikák, anyagok Kimeneti követelmény Ajánlások értékelési eljárásokra Mozgókép és médiaismeret tanterve Témakörök, tartalmak Év végi követelmények A tanulói teljesítmények értékelése Technika- és életvitel 5-8.évfolyam Bevezetés Célok és feladatok Kulcskompetenciák Fejlesztési feladatok A műveltségterület óraszámai Az 5. évfolyam tanterve Témakörök, tartalmak A 6. évfolyam tanterve Témakörök, tartalmak A 7. évfolyam tanterve Témakörök, tartalmak A 8. évfolyam tanterve Témakörök, tartalmak Ajánlások értékelési eljárásokra Testnevelés és sport 5-8. évfolyam Bevezetés Célok és feladatok Kulcskompetenciák Fejlesztési feladatok Fejlesztési követelmények A tantárgy óraszámai

8 15.7 Az 5. évfolyam tanterve Témakörök, tartalmak A továbbhaladás feltételei A 6. évfolyam tanterve Témakörök, tartalmak A továbbhaladás feltételei A 7-8. évfolyam tanterve A 7. évfolyam tanterve Témakörök, tartalmak A továbbhaladás feltételei A 8. évfolyam tanterve Témakörök, tartalmak A továbbhaladás feltételei A tanulói teljesítmények értékelése Osztályfőnöki 5-8. évfolyam Bevezetés Célok és feladatok Kulcskompetenciák Fejlesztési feladatok A tantárgy óraszámai Az 5. évfolyam tanterve Célok és feladatok Témakörök, tartalmak Követelmények: A 6. évfolyam tanterve Célok és feladatok Témakörök, tartalmak Követelmények: A 7. évfolyam tanterve Célok és feladatok Témakörök, tartalmak Követelmények: A 8. évfolyam tanterve Célok és feladatok Témakörök, tartalmak Követelmények: A tanulói teljesítmények értékelése Ajánlott irodalom

9 1. Az iskola tantárgystruktúrája 5-8. évfolyam Modul Tantárgy Évfolyam Óraszám Eredeti Modul Együtt Eredeti Modul Együtt Eredeti Modul Együtt Eredeti Modul Együtt Magyar nyelv és irodalom Nem szakrendszerű oktatás magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek 5.-6 Tánc-és dráma 0,5 4 0,5 4 0,5 3,5 3, Hon és népismeret 0,5 0,5 0, Ember és társadalomismeret, etika 0,5 3,5 0,5 4 Hagyományos tanórai keretben Hagyományos tanórai keretben Angol nyelv A Angol nyelv B Matematika A Matematika B Nem szakrendszerű oktatás matematika Hagyományos tanórai keretben Hagyományos tanórai keretben Számítástechnika A Számítástechnika B Természetismeret 6. Egészségtan 0, ,5 2,5 9

10 Modul Tantárgy Évfolyam Óraszám Eredeti Modul Együtt Eredeti Modul Együtt Eredeti Modul Együtt Eredeti Modul Együtt Fizika 1,5 1,5 1,5 1,5 Biológia Egészségtan 0,5 1,5 1,5 1 0,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 1,5 1,5 Földrajz 1,5 1,5 1,5 1,5 Ének-zene Rajz- és vizuális kultúra 8. Mozgókép és médiaismeret 1 1,5 1,5 1,5 1, Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 Összesen: A program Heti ótaszám 25 24,5 27,5 28 Éves óraszám B program Heti ótaszám 24 24,5 25,5 26 Éves óraszám

11 2. Magyar nyelv és irodalom 5 8. évfolyam 11

12 2.1 Bevezetés A magyar nyelv és irodalom a magyar kultúra hordozója és alakítója. A műveltségi terület tanítási óráin a nemzeti hagyományok befogadása és átörökítése történik, hiszen a múlt, a jelen és a jövő közötti kapcsolat az irodalmi művekkel folytatott hatékony kommunikáció révén jön létre. Ez biztosítja a kultúra folytonosságát és folyamatos megújulását, ugyanakkor segíti az egyént kulturális önazonosságának kialakításában. Meghatározó szerepe van az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében és a megoldási módok keresésében, a saját és mások kultúrájának megismerésében, a kultúrák közötti különbség felismerésében, a másság elfogadásában, tiszteletében. Az olvasás és az olvasottak értelmezése fejleszti a kritikai érzéket, az empátiát. Lehetőséget teremt a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére. A Magyar nyelv és irodalom műveltségi területet az 5 8. évfolyamon két tantárgyra bontható Magyar nyelv, valamint irodalom tantárgyra. Az anyanyelvi és az irodalmi nevelés egységet alkotva szolgálja az anyanyelvi kompetencia fejlesztését. Kerettantervünk messzemenően figyelembe veszi, hogy az általános iskola alapozó szakaszának első évfolyamán tanulónak és tanárnak egyaránt meg kell birkóznia a kezdő szakaszból (3 4. évfolyam) való átmenet nehézségeivel, különösen abban az esetben, ha a korábbi pedagógus helyét egy új kolléga veszi át. Ezeket a problémákat elsősorban pedagógiai, pszichológiai és szakdidaktikai módszerekkel hidalhatjuk át. A Nemzeti alaptanterv, miszerint a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. Az a pedagógus, aki jól ismeri tanítványai motivációit, képességeit, érdeklődéseit és tanulási szokásait, eredményesen tudja megoldani a tanulásszervezéssel kapcsolatos feladatait. (Nemzeti alaptanterv l.) Ezért kerettantervünkben kiemelt szerepet kapnak a tananyaghoz kapcsolt tanulói tevékenységekre és módszerekre tett javaslatok. A fő hangsúlyt a tanulóközpontú tanulásszervezésre helyeztük. Évfolyamonként ajánlásokat teszünk a különböző értékelési módszerek alkalmazására is. 2.2 Célok és feladatok Az iskola feladata felkészíteni a diákokat a magánéleti és a közéleti szerepek betöltésére. A diákok az iskolában megfelelő általános műveltséget szereznek, és megismerkednek a demokratikus magatartás szabályaival, a sikeres kommunikációt megalapozó eszközökkel. Az anyanyelv használata a társadalmi kommunikáció alapja, ezért az anyanyelvi készségek birtoklásának meghatározó szerepe van a társadalom értékeinek közvetítésében, gyakorlásában és védelmében. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése, a tanulók életkorának megfelelően. Ennek döntő eleme a szóbeli és írásbeli befogadás, a szóbeli és írásbeli szövegalkotás a kommunikációs körülményeknek megfelelően. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az értelmes, kifejező beszéd, az olvasás és írás igényes használatának, az önálló tanulási és önművelési képességeknek a kialakítása. Az anyanyelv tudatos ismerete alapozza meg és segíti elő más nyelvek elsajátításának a képességét is. Fejleszti a tanuló önálló, kritikai gondolkodását. Minden tantárgy tanulásának az alapja a megfelelő szintű szövegértési és szövegalkotási készség. A megfelelő kommunikációnak is előfeltétele, hogy a tanuló ismerje az anyanyelvét felépítő elemeket, a velük összefüggő szabályokat. Gyűjtsön tapasztalatokat anyanyelve jelenkori és múltbeli állapotáról. Az anyanyelvi oktatás tananyagát a nyelvtudomány újabb eredményeire épülő korszerű ismeretek adják. A tanterv tananyaga nyelvhasználat-központú és szövegszemléletű. De a különböző anyanyelvi és irodalmi ismeretek elsajátítása csak eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési és kommunikációs képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. A nevelés elsősorban a képességek és a készségek fejlesztésére irányul. Az anyanyelvi és az irodalmi nevelés szorosan összetartozó része az iskolai képzésnek. Az 12

13 irodalmi képzés alapvető fejlesztési célja a kommunikációs készségek, képességek fejlesztése, az önálló és interaktív tevékenységek kialakítása, fejlesztése. Cél továbbá az alapvető irodalmi, szakmai ismeretek elsajátíttatása is, azok alkalmazására, értelmezésére való képesség kialakítása. Kiemelt cél az irodalom, az irodalmi alkotások megkedveltetése, az olvasás igényének kialakítása, az irodalmi művek adta élmények, érzések ismeretté, tudássá való transzformálása, az elemzésre, értelmezésre való figyelem felkeltése és kialakítása, az irodalomhoz és a művészetekhez való pozitív viszonyulás megteremtése. Ezzel szorosan összefügg a szóbeli és írásbeli képességek, az önálló szövegművek alkotására való képességek, a vitakészség kialakítása és fejlesztése. Az irodalmi nevelésnek feladata továbbá a megfelelően motivált befogadói magatartás kialakítása, az irodalom és a művészetek iránti érdeklődés állandó fejlesztése, az önálló ízlés kialakulásának az elősegítése. A tanulók az anyanyelvi készségek birtokában legyenek képesek irodalmi művek önálló és közös feldolgozására, értelmezésére, különböző műfajú szövegek alkotására. Az általános, egyetemes erkölcsi-etikai és esztétikai értékek mentén korukhoz képest alakítsák saját értékrendjüket, egyéni ízlésüket. Legyenek képesek a saját és az általános értékek között megfelelő egyensúlyt teremteni, véleményüket, bírálataikat ezek összhangjában alakítsák ki. A tanulók tudjanak különbséget tenni elsődleges és másodlagos szempontok, értékes és értéktelen, fontos és lényegtelen között. Alakuljon ki bennük egy motivált, mindenfajta kultúrára, kulturális értékre nyitott, érdeklődő befogadói attitűd, az irodalommal és az anyanyelvvel való foglalkozás, az olvasás, a moziba, a színházba való járás váljon életük, hétköznapjaik részévé, maguk által is megfogalmazott igénnyé. Az iskolai nevelés feladata továbbá az anyanyelvről és az irodalomról való elvont gondolkodás alapjainak kialakítása, fejlesztése is. Alakuljon ki bennük fogékonyság az alapvető emberi viselkedés és magatartásformák, érzések, lélekállapotok, hangulatok, ill. erkölcsi értékek, törvények, társadalmi kérdések problémafelvetése iránt. Fontos, hogy ezekről a kérdésekről a gyerekek önálló véleményüket, gondolataikat megfogalmazzák, róluk vitatkozzanak, fejlődjön vitakészségük, kritikai gondolkodásuk. Alapvető cél az is, hogy az anyanyelvi és irodalmi nevelés során a tanulók képesek legyenek szakmai tudásuk, ismereteik vissza- és átadására, bizonyos szövegtípusok, műfajok alkotására. Szóbeli és írásbeli fogalmazásukat egyfajta szakmai igényesség, szabatosság, stílusosság, a kommunikációs körülményeknek való megfelelés, nyelvi helyesség jellemezze 2.3 Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során. Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely kapcsolódik az egyén megismerő képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, a funkcionális nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók biztos ismerete. A szókincs intenzív fejlesztése minden műveltségi területen cél. Kerettantervünkben a nyelvtani ismeretek elsajátítását konvencionális alapokra helyeztük, azaz a szemben álló nyelvészeti nézetek közül a konvencionálist helyeztük előtérbe, mivel úgy gondoljuk, az általános iskola alapozó és fejlesztő szakasza nem alkalmas színtér nyelvészeti viták lefolytatására. Ugyanakkor el akartuk kerülni azt, hogy a tanulók nyelvi dogmákban gondolkodjanak. A hipotézisek alkotását segítjük, ha rámutatunk arra, bizonyos kérdésekben a nyelvészek is ütköztetik álláspontjukat. Ezzel rámutatunk a nyelv állandó változására, valamint a nyelvészeti kutatások fontosságára. A kompetenciák részben fedik egymást, egymásba fonódnak: az egyik területhez szükséges elemek támogatják a másik 13

14 terület kompetenciáit. Ez fokozottan érvényes az anyanyelvi kommunikációra. A kezdeményezőképesség és vállalkozói, valamint a matematikai kompetencia magában foglalja az anyanyelvi kommunikáció képességét is. Például a tervkészítés feltételezi az információk megértését, az írásbeli szövegalkotást. Ugyanez vonatkozik a matematikai utasítások megértésére, a válaszok megfogalmazására. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája már nevében utal az anyanyelvi kompetenciával való szoros kapcsolatára: az esztétikai minőség tisztelete, mások véleményének elfogadása, az élmények és érzések kreatív kifejezése stb. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető. Feltételezi az adott idegen nyelv szókincsének, funkcionális nyelvtanának, a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak ismeretét. Az anyanyelv szókincsének megfelelő mélységű birtoklása, nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete nagymértékben megkönnyíti az idegen nyelvi kommunikáció képességének fejlesztését. Sokféle összevetésre is alkalmat ad a két kompetencia egyidejű fejlesztése, pl.: a kulturális sokféleség megismerése és tiszteletben tartása, a másság elfogadása stb. Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát. A főbb számítógépes ismeretek szövegszerkesztés, információkeresésés kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció ( , hálózati eszközök) birtoklása elengedhetetlen feltétel a munka világában való eligazodásban, az élethosszig tartó tanulás folyamatában. A digitális kompetencia a tanulás terén is új utakat nyit. A munka, a tanulás folyamatában viszont, mint az már többször hangsúlyoztuk, meghatározó szerepe van az anyanyelvi kommunikációnak. Hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás olyan képességek meglétét igényli, mint az írás, az olvasás, a szövegértés, az információs technológiák eszközeinek használata. A csoportos tanulás feltételezi a szóbeli kommunikáció képességét is a csoport tagjai között. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékközpontú, személyek és kultúrák közötti, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység lefedik a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalomban. E kulcskompetencia alapja a különböző területeken folyó hatékony kommunikáció, a különböző nézőpontok megértésének és figyelembe vételének képessége, az empátia. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy aktívan vegyen részt a közügyekben. 14

15 2.4 Fejlesztési feladatok 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása A társas-társadalmi együttműködéshez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A kulturált nyelvi magatartás kialakítása, a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodással, a partnerekkel való együttműködés képességének fejlesztése, mely megköveteli a tanulótól a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára való odafigyelést. A szóhasználat, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása. A különféle beszédműfajok felfogása és alkalmazása, a konfliktus fölismerési és kezelési képességének fejlesztése, valamint az életkorban elvárható kritikus magatartásnak a kialakítása a manipulációs szándékokkal szemben. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása szóbeli szövegalkotásban, a szöveg megértésében, elemzésében. A kommunikáció lényegének és tényezőinek megértése. Az életkornak megfelelő tájékozottság a médiumok szerepéről az egyén és a társadalom életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs műfajok kifejezésmódjának megismerése. A beszédkészségnek és a szóbeli szövegek megértésének fejlesztésével önismeretre, önbecsülésre, az ezeken alapuló magabiztos fellépésre és mások személyiségének tiszteletére, véleményének megbecsülésére nevelés. 2. Olvasás, írott szövegek megértése Az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító hangos és néma olvasás kifejlesztése. A nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása, a különféle tartalmú és rendeltetésű, a mindennapi életben és az iskolai tanulmányokban előforduló élőszóbeli és írott szövegek (magáncélú, hivatalos, publicisztikai, tudományos és szépirodalmi) szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú felfogása, befogadása és kritikája. Feladatok a szövegáttekintésre, a lényeg kiemelésére, adatkeresésre, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelésére, ok-okozati összefüggés fölismerésére, a szöveg tömörítésére, vázlatírásra, jegyzetelésre. A kreativitás fejlesztése válogató olvasással, előremondással (jóslással), megbeszéléssel, átalakítással, kiegészítéssel. A leírás különféle kifejezőeszközeinek megfigyelése nem irodalmi művekben. A gyakoribb tömegkommunikációs műfajok elemzése, jelentésének kibontása, hatáskeltő eszközeinek fölismerése, megnevezése, értékelése tanári segítséggel. A tájékoztató és a véleményt közlő műfajok elkülönítése: hír, tudósítás, cikk, kommentár; riport, interjú. Az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagítása, az alapvető helyesírási szabályok készségszintű alkalmazása. 3. Írás, szövegalkotás Az írástechnika továbbfejlesztése másolással, tollbamondással, emlékezet utáni írással. A tanulási igényeknek megfelelő, rendezett írásmód, az anyanyelvi normákat követő helyesírás begyakorlása. A korábban tanult helyesírási ismeretek alkalmazása fogalmazásokban. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása írásbeli szövegalkotásban. Szövegalkotási feladatok írásban: elbeszélés adott téma, szempont alapján és terjedelemben (pl. tetőpontos, időrendi szerkezetben); leírás készítése megfigyelt tárgyakról, jelenségekről azonosságok, különbségek összevetésével, lényeges és lényegtelen vonások elkülönítésével; jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerősökről. A szemléletesség nyelvi eszközeinek alkalmazása. Tapasztalatszerzés a mindennapi élet alapvető hivatalos műfajainak (kérdőív, nyugta, kérvény, önéletrajz) megfogalmazásában. Ismertetés, könyvajánlás, kritika írása irodalmi művekről különféle idézési módok alkalmazásával, (pl.: egyenes és függő idézet, teljes mondat, kulcsszó stb.) idézésével. 15

16 4. A tanulási képesség fejlesztése Az alapműveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái (szövegáttekintés, lényegkiemelés, adatkeresés, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelése, ok-okozati összefüggés fölismerése, szövegtömörítés, vázlatírás, jegyzetelés), ezek megismerése és használatuk gyakorlása. A verbális és vizuális információ együttes kezelésében való jártasság kialakítása. A könyvtári munka megismertetése. Tapasztalatszerzés a segédkönyvek, a szak- és ismeretterjesztő irodalom használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és -rendezés módszeréről, a forrásfeldolgozás és az idézés etikai és formai követelményeiről. Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag bővítésére. Források azonosítása (szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasznált könyvekről. A modern technológián alapuló információhordozók megismerése. Érvek, bizonyító erejű példák gyűjtése az interneten, rendszerezésük vázlat és jegyzet készítésével különféle, más tantárgyakat is integráló témákból. Különböző tanulási stratégiák és módszerek megismerése. Egyéni tanulási stratégiák és technikák megválasztásának szempontjai. Az ismét-lés szerepe a tanulási folyamatban. 5. Ismeretek az anyanyelvről A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek megszilárdítása a felismerés és megnevezés, majd a fogalmi meghatározás szintjén. A nyelv rendszerére vonatkozó tudás önálló, biztonságos alkalmazásának fejlesztése mind az írásbeli, mind a szóbeli megnyilatkozásokban. Önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használata. Az egyéni nyelvhasználat továbbfejlesztése az irodalmi művek jobb megértése, valamint az idegen nyelvek tanulásának könnyebbé tétele végett. A nyelvszemlélet gazdagítása a magyar nyelv sajátosságainak, szépségeinek fölismerésével, tudatosság és felelősségérzet a nyelvhasználatban. A nyelvi kultúra fejlesztése, amely megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez. Nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntés és a helyesírási biztonság továbbfejlesztése. 6. Ismeretek az irodalomról A költői nyelv sajátosságainak megfigyelése, megértése, összevetése különféle köznyelvi, nem irodalmi formákkal. Irodalmi művek feldolgozásakor annak átélése, hogy a nyelvi kifejezésmód szoros kapcsolatban áll a mű jelentésével, hatásával, esztétikai karakterével. A tanulók aktuális életproblémáival, érdeklődésével rokon kérdéseket tárgyaló művek közös értelmezése, megvitatása. Az olvasott művekben megjelenített érzelmekhez, emberi kapcsolatokhoz fűződő véleményalkotás és véleménynyilvánítás elősegítése. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Tájékozottság a magyar nyelv életére vonatkozó alapvető nyelvtörténeti tényekről, a magyar nyelv jellemző sajátosságairól (nyelvtípusáról). A tanulók érzelmeinek és élettapasztalatainak gazdagítása, erkölcsi és esztétikai véleménycserére, vitára, ítéletalkotásra való ösztönzés. A történeti érzék fejlesztése különböző korokban született szövegek összehasonlítása révén, a nyelvi kifejezés formáinak történetisége. 16

17 2.5 A műveltségterület tantárgyi rendszere és óraszámai évfolyam heti évi heti évi heti évi heti évi Magyar nyelv és irodalom ,5 129 Irodalom , Hon és népismeret 0,5 18 0,5 18 Tánc és dráma 0,5 18 0,5 18 Emberismeret, etika 0,5 18 Nyelvtan ,5 55 1,5 55 Ebből 17

18 2.6 Magyar irodalom tanterv 5-8. évfolyam Belépő tevékenységformák 5-8. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS Az életkorban elvárható tempójú, folyamatos hangos és néma olvasás fejlesztése, különböző témájú művek fölkészülés utáni értelmes felolvasása. - Memoriterek kifejező előadása. - A szó szerinti és átvitt jelentés megkülönböztetése szépirodalmi és más olvasmányokban. - Szövegalkotás, lényegkiemelés, szövegtömörítés. - Kreativitás fejlesztése válogató olvasással, jóslással, megbeszéléssel, átalakítással, kiegészítéssel. - A leírás, a jellemzés különféle kifejezőeszközeinek megfigyelése szépirodalmi és nem irodalmi művekben. SZÖVEG- ALKOTÁS 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam - Folyamatos hangos és néma - Minél teljesebb megértést olvasási képesség és szövegértés biztosító néma olvasás, kifejező bizonyítása kérdésekre adandó olvasás. válasszal, rövid szóbeli - Különféle műfajú és beszámolóval, különböző témájú rendeletetésű (szépirodalmi, és műfajú ismeretterjesztő, értekező) művek művek értelmes felolvasásával, szerkezetének és jelentésének memoriterek kifejező feltárása. előadásával. - A szövegelemző eljárások - Szövegelemzés bővítése: a téma bővítése szakmai- tudományos, önálló megállapítása, gyakorlati és szépirodalmi művek lényegkiemelés, adatkeresés, feldolgozásában: összetettebb összefüggések fölismerése. logikai kapcsolatok felismerése, - Műfaji eltérések megfigyelése a eltérő álláspontok elkülönítése, stiláris különbségek érvek és ellenérvek feltárása. megállapítása. - A tanult műfaji jellemzők megnevezése. - Az írástechnika továbbfejlesztése másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írással. - Irodalmi és ismeretterjesztő olvasmányélményekre, szótári vizsgálódásokra épülő szógyűjtés (szavak, szószerkezetek, - Az írástechnika (tempó, íráskép, helyesírás) továbbfejlesztése. - Mindennapi élmények, olvasmánytartalmak összefüggő elmondása (hangnem, nézőpont váltással). - Elbeszélés, leírás készítése - Párbeszéd, érvelés az irodalmi művek formájáról és a bennük megjelenített mögöttes tartalomról a megismert szakszókincs alkalmazásával. - Cselekményvázlat, olvasónapló készítése önállóan. - Epikus részletek dramatizálása, - Az olvasott szépirodalmi és egyéb szövegek mögöttes jelentéseinek tudatos keresése, önálló megfogalmazása. - A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése. - Az adott műhöz kötődő kifejezésmód néhány jellemzőjének értelmezése, értékelése a szükséges fogalmak használatával az egyéni vélemény néhány szavas megfogalmazásával. - Mindennapi élethelyzetekhez, irodalmi olvasmányokhoz kapcsolódó véleményalkotás árnyalt kifejezésmódjainak ismerete és használata. - Ismertetés, könyvajánlás, kritika írása, kiselőadás tartása irodalmi művekről különféle 18

19 TANULÁSI KÉPESSÉG 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam szóban és írásban. Jellemzés ill. drámai jelenetek tartalom- és készítése csoportmunkával és stílushű visszaadása epikus önállóan családtagokról, formában. ismerősökről, irodalmi hősökről. A megfigyeltek alapján értékelő vélemény megfogalmazása. - Kreatív írás mi lenne, ha szerkezetben. - Önálló véleményalkotás mindennapi helyzetekről, olvasmányélményekről. - Képzett igék, főnevek, melléknevek gyűjtése (szinonimák, szóhangulat, köznyelv, diáknyelv, szakszavak eltéréseire); ezek felhasználása megadott témák kidolgozásában és kreatív, játékos feladatokban. szólások). - Kreatív játékos szókincsgyakorlatok. - Leíró fogalmazás előkészítése: megfigyelés, lényegeslényegtelen vonások elkülönítése. - Tájleírás készítése valóságos vagy elképzelt tájról, lakókörnyezetről különféle szerkezeti megoldásokkal. - Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányokról szóban és rövid fogalmazásban (különböző elbeszélő szerepében, mesei és valóságos helyzetekről önállóan vagy megadott témák, motívumok alapján). - Eligazodás a gyermeknek szóló ismeretterjesztő irodalomban, az olvasott művek, műrészletek rövid szóbeli ismertetése, ajánlása. - Vázlatkészítés tanári irányítással és önállóan. Felhasználása különböző műfajú, témájú szövegek megértéséhez, ill. megfogalmazásához. - Könyvtárhasználat: a könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése tartalomjegyzék, - A szövegértési feladatok kiterjesztése a vizuális információkra (illusztrációk, tipográfiai eszközök, szövegtagolás), értelmezésük, szerepük megvilágítása a szöveg jelentésének gazdagításában, együttes felhasználásukra törekvés saját fogalmazásaikban. - Önálló olvasmányválasztás, segédletek, képzőművészeti ábrázolások felkutatása megadott témához. - A könyvtár nyomtatott dokumentumainak elektronikus információhordozóinak felhasználásával egyszerűbb téma önálló vagy csoportos feldolgozása. idézési módok alkalmazásával, pl. egyenes és függő idézet, teljes mondat, kulcsszó stb. idézésével. - Irodalmi és filmszereplők jellemének megítélése, érvelés a saját álláspont mellett a szöveg felhasználásával. - Olvasmányválasztás indoklása néhány szempont felsorolásával. - Önálló problémafelvetés, források kiválasztása, többféle forrásból gyűjtött anyag válogatása, feldolgozása önállóan vagy csoportmunkával, az összegyűjtött anyagról szóbeli és/vagy írásos beszámoló készítése. 19

20 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam bevezető fülszöveg alapján, ill. átlapozással. AZ IRODALOM ÉS AZ OLVASÓ KAPCSOLATA - Szövegelemző gyakorlatok a művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, a gyermek érdeklődésére számot tartható alapvető irodalmi témák részletesebb megbeszélése. - Különféle műfajú, változatos ritmikájú alkotások értelmezése, irodalmi szövegek kreatív, játékos feldolgozása. - Drámajátékok: szövegmondás mozgással egybekötve, szereplők kapcsolatának megfigyelése, eljátszása. - Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése epikai, lírai művekben, népköltészeti alkotásokban. - A közlésmód sajátosságainak, szerepének megfigyelése az olvasott művekben. - Látott, hallott, elképzelt élmények önálló megfogalmazása, elsősorban szóban. - Erkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekről: szeretet, - Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése és bemutatása (pl. gyerekek és felnőttek, próbatételek, féltés, hősiesség) a tanult anyag kiegészítése egyéni olvasmányokkal. - Azonos motívumok megfigyelése és összevetése különböző művészeti ágakban. - A cselekmény, a helyzetek, a szereplők megfigyelése, megnevezése, jellemzése elbeszélő művek olvasása és színdarabok, tévéjátékok megtekintése alapján. - Érzelmek, gondolatok megfigyelése irodalmi művekben. A tapasztalatok megbeszélése és összehasonlítása különféle műfajú olvasmányélményekkel kapcsolatban. - Szövegelemzési-, átalakítási gyakorlatok. - Drámajátékok, helyzetek megalkotásával, dramatizálással, - Az olvasott irodalmi művekben megjelenő szituációk és jellemek, érzelmek, gondolatok és a köznapi, tapasztalati úton megismert valóság egyszerűbb összefüggéseinek felfedezése és bemutatása. - A verselés, a zeneiség elemeinek és hatásának felismerése verses alkotásokban. - Ismeretek az irodalmi élet legfőbb szereplőiről, fórumairól. - Beszámoló epikus és drámai művekről, tévéjátékokról. Kulturált nyelvi magatartás: Egy-egy drámai vagy dramatizált részlet, (dialóg vagy monológ) kifejező előadása. - Vizsgálódás a népszerű irodalom műfajaiban: a lektűr, a krimi hatáskeltő eszközeinek megismerése. - Népszerű epikus műfajok, drámai vagy filmalkotások elemzése a hatáskeltés szempontjából. - Toposzok, sémák és sablonok fölismerése, szerepe a szórakoztató irodalmi és filmalkotásokban. - A befogadás tapasztalatainak tudatosítása, a téma, az írói látásmód és álláspont megértése. Kulturált nyelvi magatartás: Együttműködés a társakkal pl. szituációs szerepjátékban. 20