Térítési díjak változása. Vegyes

Átírás

1 VIII. évfolyam február Kiadja: Inspekció 99 Orvosi Betéti Társaság szakértői és tanácsadó cég Szerző: dr. Hanti Péter igazságügyi egészségbiztosítási orvosszakértő, egészségügyi-jogi szakértő, biztosítási és egészségügyi szakjogász TARTALOM Gyógyszerjogi tárgyú változások Finanszírozási szabályváltozások Térítési díjak változása Szemelvények az új Polgári Törvénykönyvből Vegyes Közérdeklődésre számot tartó kérdésekre adott válaszok [FOLYÓ ÜGYEK EGÉSZSÉGÜGYI-JOGI AKTUALITÁSOK] Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által bejegyzett elektronikus periodika Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Adatvédelmi Nyilvántartási azonosítója: kézirat lezárva: február 28.

2 1) Gyógyszerjogi tárgyú változások a) től i) A szakellátásban alkalmazott un. tételes elszámolás alá eső gyógyszerek (az un. különkeretes gyógyszerekkel egyetemben) a közbeszerzési eljárásban elért ár 100 %-val kerülnek az OEP által támogatásra. ii) A hatóanyag-alapú és a terápiás elven működő fix csoportok képzésére érvényes szabályok, a referencia készítmény definíciója, és a napi terápiás költség átlagának számítása; valamint a gyógyszer TB támogatásának befogadására vonatkozó kérelmi űrlap is változik. iii) Az un. hasonló biológiai gyógyszerek közül a növekedési hormonok támogatásba való befogadása is változott. iv) Az un. preferált készítménnyel kapcsolatos termékhiánnyal vagy minőségi kifogással kapcsolatos szankciókra vonatkozó szabályok részben változnak. v) Egyes LMWH-ra vonatkozó támogatási szabályok (befogadás, árcsökkentés, stb.) OEP általi felülvizsgálatának szabályai is változnak erre új eljárásrendet dolgoztak ki. vi) Az orális és inhalációs kombinációs készítmények közfinanszírozásba való befogadási (ideértve az egyszerűsített eljárásrendet is) és ennek OEP által felülvizsgálati szabályai is változnak részben. vii) Egyes sürgősségi fogamzásgátlók emelt, egyes GnRH-k pedig kiemelt jogcímű támogatást kapnak. Nukleozidok és nukleotidok, protease inhibitorok, interferonok pedig különkeretessé válnak. viii) Új, Eü pont: méhfibrómák praeop. kezelésére szolgáló készítmény kap emelt támogatást. ix) Újraszabályozásra került a közbeszerzés alapján beszerezhető gyógyszerhatóanyagok köre, mely számos haematológiai készítményt és finanszírozási eljárásrend alapján krónikus aktiv C hepatitis kezelésére szolgáló gyógyszert érint. b) től a tételes elszámolás alá eső hatóanyagok jegyzékét, kódját, az elszámolásukra jogosult szakellátó intézetek körét (akik számára az OEP természetben biztosítja e hatóanyagokat), az adott hatóanyagra vonatkozó szakmai és finanszírozási, új beteg bevonására vonatkozó feltételeket a 9/1993. (IV. 2.) NM R. 1/A. sz. melléklete tartalmazza részletesen. Ahhoz, hogy a szakellátó szolgáltató ebbe a körbe kerüljön (elszámolhassa az adott hatóanyagot) az illetékes miniszternél szükséges ezt kezdeményeznie (a szakmai kollégium és a GYEMSZI támogató nyilatkozatával együtt). E tételes elszámolású hatóanyagok éves keretösszegét az OEP határozza meg. Az egy intézményre jutó (súlyegységben) meghatározott hatóanyag mennyiséget (az intézményi kvótát) is az OEP határozza meg (a szakmai kollégium és a GYEMSZI javaslatának kikérését követően) és teszi közzé honlapján. Évközbeni kvóta módosítást maga a szolgáltató nem, csak e rendszer előbbi egyéb szereplői kezdeményezhetnek. Lehetőség van e hatóanyagok körében is a méltányossági TB támogatás igénybevételére is. E hatóanyagok beszállítói folyamatosan tájékoztatják a szállításokról az OEP-et, aki pedig az intézményi kvóta teljesítettségéről ad információt a honlapján. Az egészségügyi szolgáltató a felhasznált 2

3 hatóanyagokról a beteg kezelését követő 3 napon belül számol el elektronikus adatlap segítségével. 1 c) től az alábbi eü. pontok változnak (azzal, hogy a ig a korábbi szabályok szerint felírt vények ig az eddigi feltételekkel válthatók ki 2 ): i) Eü /a.: a transzplantált betegek kezelésére szolgáló készítmény felírhatósága és javaslat adási jog részletezésre került. ii) Eü /k.: a prosztatarák kezelésére szolgáló készítmény indikációs pontja változik. iii) Eü /a4., 10/a5.: a schizophrenia kezelésére szolgáló készítmény indikációs pontja változik. iv) Eü : endometriosis kezelésére szolgáló készítménynél a kijelölt intézmények köre bővült. v) Eü. 90 1/d., 1/e.: hyperlipidaemia kezelésére szolgáló (ezetimibe+simvastatin, ezetimibe önállóan) hatóanyag indikációja változik. vi) Eü. 50 3/a., 3/b.: Alzheimer kór kezelésére szolgáló készítményeknél az a szakorvos aki eddig csak felíró volt most javaslatot adó is lehet. 3 vii) Eü : koleszterin epekövek oldására és primaer biliaris cirrhosis kezelésére szolgáló készítményeknél a BNO kód pontosításra került. d) től változik az LMWH-k emelt jogcímű felírhatósága. (Az addig - a jelenlegi szabályok szerint - felírt vények ig válthatók ki. 4 ) A felírásra és javaslat adásra jogosultak köre, és az indikációk szövegezése is módosul. Számos esetben vagy csak járóbeteg-szakrendelés, vagy csak fekvőbeteg gyógyintézet nevesített szakorvosa jogosult csak felírásra, vagy csak az innen származó szakorvosi javaslat fogadható el a háziorvos számára: Eü. pontonként eltérő BNO kód alatt! e) től krónikus aktív hepatitis C kezelésére finanszírozási eljárásrend alapján használt; továbbá egyes nem-kissejtes tüdőrákban alkalmazható egyes készítmények kiemelt jogcímen való rendelhetősége megszűnik (Eü100 23/b., Eü eü.pontok) [9/2013. (I. 31.) EMMI R., 10/2013. (I. 31.) EMMI R.] 1 Kommentár: Itt tehát egy az emelt és kiemelt jogcímen rendelhető gyógyszerekhez hasonló részletes lista került kidolgozásra, hogy mely indikációban melyik eü. szolgáltató (jellemzően nagy közkórházak, centrumok) jogosultak a beteget az adott hatóanyaggal ellátni. 2 Kommentár: Mivel a vények 90 napig érvényesek, kérdés, hogy a gyógyszertár tudja-e észlelni hogy az adott eü. pontot érintő változás miatt az adott vényt már nem fogadhatja el, hiába érvényes még a recept 3 Kommentár: Ti. eddig a csak javaslatra íroknak nem is volt aki javaslatot adjon 4 Kommentár: Itt is kérdés hogyan tudja észlelni a patika az emelt jogcímű vény mögötti eü. pont változását és az expediálhatóság korlátozását (különösen a háromhavi felírásokra is tekintettel)?! Erre egyetlen lehetősége a BNO kód lenne, azonban egy-egy konkrét eü. pont az átfedő BNO kódok miatt nem is azonosítható! Az inzulin analógokkal kapcsolatos tavalyi mizériára is utalva: a jogszabály jelenlegi módosításának megfogalmazásából egyértelműen az tűnik ki, hogy új szakorvosi javaslatokat kell beszerezni akkor is, ha a korábbi feltételek szerint kiadott javaslat még időtartamát tekintve érvényes (annál is inkább, mert az új eü. pontokra felírt vényeket ugyan csak től lehet kiváltani azonban azok már től léteznek, elvileg tehát új szakorvosi javaslat beszerzésére 2 hónapja van az érintetteknek). Az anyagi felelősség kérdése nagyon pikáns ugyanis a beteg nem tud semmit, a gyógyszertár véleményem szerint nem tudja ellenőrizni, hogy az adott vény még a régi vagy az új eü. pontok alapján került felírásra, a korábban hatályos szabályok szerint javaslatot adó szakorvos anno még jogszabályszerűen adta ki a javaslatot a régi feltételek szerint ezért marad megint a vényt felíró (házi)orvos, akinek észlelnie kell a változásokat és köteles az új szabályoknak is megfelelő szakorvosi javaslatról gondoskodnia 3

4 2) Finanszírozási szabályváltozások a) től i) Az intracranialis és nyaki PTA HBCS szerinti súlyszáma változott. ii) Egyes emésztő- és légzőszervrendszeri tumorok kemoterápiás protokolljainak finanszírozhatósága változott. iii) A járóbeteg-szakellátásban közfinanszírozottan végezhető rehabilitációs felmérés és értékelés, valamint képzés és oktatás finanszírozási tételének definíciója változott. iv) Változik részben az aktív fekvőbeteg-szakellátásra érvényes beavatkozás-lista is. b) től i) A primaer immunhiányos állapotok immunglobulin szubsztitúciós kezelésének finanszírozása nem az eddigi formában (csillagos HBCS-ként, kijelölt intézményekben) történik; ugyancsak nem kúraszerűkénti a finanszírozása a koraszülöttek, és a 2 éves kor alatti szívfejlődési rendellenességgel születettek RSV elleni passzív immunizálásának sem (ennélfogva ezek kódolása is változik részben). ii) Az aktiv fekvőbeteg-szakellátás HBCS besorolási rendszerében az aktív és kúraszerű ellátások összevonási szabályai [l. a 10/2012. (II. 28.) NEFMI R. mellékletei szerinti folyamatábrákat] módosultak. Módosultak továbbá az egyes főcsoportokba tartozó HBCS-k közül egyes idegrendszeri, keringési, emésztőrendszeri, fertőző betegségekre; valamint egyes kúraszerű ellátásokra vonatkozó szabályok is [l. a 10/2012. (II. 28.) NEFMI R. mellékletei szerinti folyamatábrákat]. iii) Ugyancsak módosulnak egyes kemoterápiás kezelésekre vonatkozó finanszírozási szabályok. [9/2013. (I. 31.) EMMI R.] 3) Térítési díjak változása től a nem kötelező influenza és pneumococcus elleni védőoltásokért semmiképpen nem lehet térítési díjat kérni az OEP finanszírozott egészségügyi szolgáltatóknál (akkor sem ha az oltandó személy az oltóanyagért fizet a patikában) 5. Ha egyéb, a nem kötelező csoportba tartozó vakcina térítésmentes a beteg számára: változatlanul ekkor sem lehet díjat kérni az azzal történő immunizálásért sem. Az összes többi nem kötelező védőoltásnál a beadás díja (az oltóanyag árától függetlenül) egységesen 2 000,- Ft (lásd még Folyó ügyek januári szám 6.j. pontot is). Változik az egyéb, jogszabály által betarifált térítési díjak mértéke is a melléklet szerint 6. Fel kell hívni a figyelmet, hogy a melléklet szerinti táblázat 1., 2., 3. pontjában jelölt (lőfegyver, gépjármű, belvízi kishajó ) alkalmassági vizsgálatok közül a háziorvosnak másodfokú eljárási díjak szedésére semmiképpen nincs jogosultsága; ugyancsak nem jogosult a 11. (hivatásos sportegészségügyi 5 Kommentár: Ez a kormányrendeleti szintű újabb kivételszabály véleményem szerint nem felel meg a jogalkotási szabályoknak, illetve a jogszabályi hierarchiára is figyelemmel inkoherens. A törvényi (Ebtv.) főszabály ugyanis az, hogy nem kötelező védőoltások nem vehetők igénybe az E. Alap terhére, kivéve a külön jogszabály szerinti térítésmentes védőoltásokat. Azon betegek számára akiknek nem térítésmentes az influenza illetve a pneumococcus elleni vakcina: külön jogalkotási felhatalmazás nélkül, illetve a törvénnyel szemben (pontosabban a törvényi kivételszabályt tovább bővítve) nem tehetné térítésmentessé e vakcina beadását ez a kormányrendelet. 6 Kommentár: A melléklet szerinti táblázaton kívül is van számos ellátás ill. szolgáltatás, melyért térítési díj kérhető de azok térítési díjai mivel jogszabály nem határozza meg szabadárasak, s a fenntartó ha van ilyen által jóváhagyott szabályzatban az eü. szolgáltató határozza meg azokat. 4

5 vizsgálat), 14. pontok (tüdőszűrés) szerinti vizsgálatokért díjat szedni; továbbá a 9. ponton belül csak a cb) alpont szerinti (kedvtelési célú, III-IV. osztályú tengeri vízijárművezetői időszakos alkalmassági) vizsgálat elvégzésére van hatásköre. [35/2013. (II. 14.) Korm. R.] 4) Szemelvények az új Polgári Törvénykönyvből (Ptk.) én lép hatályba az új Polgári Törvénykönyv, mely felváltja a jelenlegit. A mintegy 280 oldalra rúgó kódex mindennapjainkat átszövő polgári jogi viszonyokat rendező alapvető jogszabály, mely több területen hoz újdonságot: a magánéletben és az üzleti kapcsolatokban is. A majdani hozzá kapcsolódó bírói gyakorlat alapvetően átszabhatja pl. az egészségügyi szolgáltatók kártérítési felelősségét is (pl. az un. sérelemdíj és az előreláthatósági klauzula bevezetésével). Részben változik többek között a cselekvőképesség szabályozása is. Az eddig a külön törvényben szabályozott gazdasági társaságokról (cégekről) szóló szabályokat is beillesztették jelentős módosításokkal. Ugyancsak inkorpolálásra került az eddig szintén külön törvényben tárgyalt családjog is, de az ingatlannyilvántartás alapjai is. Számosan változnak a szerződésekre vonatkozó szabályok: így több, eddig a Ptk-ban nem nevesített un. atipikus szerződés is részletesen kidolgozásra került (pl. franchise, faktoring, lízing). A biztosítási fejezetben is külön szabályokat alkottak az egyre népszerűbb egészségbiztosítási szerződésre is. A régi és az új Ptk. közötti váltást elősegítendő az un. átmeneti rendelkezéseket külön törvény fogja meghatározni, és nyilvánvalóan újabb jogalkotási dömping kezdődik majd az egyes ágazati jogszabályok új Ptk-nak való megfeleltetése érdekében. A Folyó ügyek számaiban néhány fontosabb változás ismertetésére kerül sor vázlatszerűen a teljesség igénye nélkül, mely változások az egészségügyben foglalkoztatottak érdeklődésére leginkább számot tarthatnak. Alább a cselekvőképességgondnokság és a személyiségi jogok megsértése miatti kártérítés néhány vonatkozása kerül bemutatásra: Az új Ptk. a korlátozottan cselekvőképes kiskorú személy jognyilatkozatához főszabályként változatlanul törvényes képviselőjének hozzájárulását írja elő de nem tér ki arra, hogy ennek előzetesnek kell lennie vagy utólagosan is elegendő-e. Gondnokság alá helyezés kiskorú esetében csak 17. életévtől lehetséges. Nagykorú személy cselekvőképességének gondnokság alá helyezéssel történő korlátozása nomenklatúrájában változik: részleges vagy teljes cselekvőképesség-korlátozás lehetséges. Ez az eddigi szóhasználat miatt mindenképpen zavaró lesz, mert eddig a cselekvőképesség korlátozása alatt a korlátozott cselekvőképességet értettük, ezután ez a kifejezés összefoglalóan jelenti a részlegesen és teljesen korlátozott cselekvőképességet. Mindkét korlátozás bármely mentális zavar esetében lehetséges. Részleges korlátozásra általános jelleggel nem, csak egyes ügycsoportokra vonatkozóan lesz lehetőség. Ideiglenes gondnokrendelésre bármely esetben sor kerülhet, ha cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés látszik indokoltnak. Hivatásos gondnok jogi személy is lehet, aki megjelöli a gondnoki teendőket ténylegesen ellátó természetes személyt. Lehetőség lesz gondnokság alá helyezés helyett a gyámhatóság által un. támogató kirendelésére, ha a nagykorú személy belátási képessége csak kisebb mértékben csökkent egyes ügyekben és ő ezt kéri az ilyen személy cselekvőképessége teljes (un. támogatott döntéshozatal). 5

6 Eddig a gondnokot csak a korlátozottan cselekvőképes gondnokolt jogosíthatósága fel közokiratban, hogy helyette és nevében általános jelleggel eljárhasson. Nagykorú, még cselekvőképes személy megfelelő formában tett un. előzetes jognyilatkozatában meghatározhatja, hogy kit szeretne és kit nem szeretne gondnokául, továbbá hogy a gondnoka egyes ügyeiben miként járjon el. A nyilatkozatot nyilvántartásba veszik, s a bíróságnak illetve a gyámhatóságnak azt főszabályként figyelembe kell vennie. A személyiségi (pl. élethez, testi épséghez, egészséghez fűződő) jogvédelmet és azok objektív szankcióit (pl. jogsértés bírósági megállapítása, a jogsértő magatartástól való eltiltás, stb.) érintő szabályozás érdemben nem változik. A szubjektív szankcióként változatlanul kérhető kártérítés mellett azonban un. sérelemdíj is igényelhető lesz a nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíj megállapíthatóságához a kártérítés szabályai irányadók, azonban a jogsértés tényén túl további hátrány ti. pl. hogy az egészségben okozott sérelem igenis elnehezíti a mindennapi életet, stb. - bekövetkezésének bizonyítása nem szükséges. A törvény szövegezéséből kitűnően van esély arra, hogy a bírói gyakorlatban a nem vagyoni kártérítés terén jelenleg kialakult összegszerűség csökkenjen a sérelemdíjat illetően: ugyanis annak összegét különösen a jogsértés súlyára, ismételt jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértés hatásaira tekintettel kell megállapítani. Így azokban az esetekben ahol pl. a felróhatóság (a hiba ) csak csekély mértékű a betegnek kárt okozó egészségügyi szolgáltató részéről, talán csökkennek a megítélt összegek. Kérdés azonban, hogy a változatlanul megmaradó kártérítési igény lehetőségével a jelenlegi összegszerűség nem bomlik-e csupán két jogcímre: sérelemdíjra és kártérítésre, és nem leszünk-e forintálisan ugyanott ahol most. Az is kérdés, hogy valamiféle káronszerzés (és jogcímhalmozás ) tilalmát meg lehet-e majd állapítani, ha mindkét jogcímen, de azonos jogsértésért próbál majd a felperes beteg igényt érvényesíteni. [2013. évi V. tv.] 5) Vegyes a) én megjelent az OTH Védőnői Szakfelügyeleti Iránymutatás a Védőnői jelentés összesítője nevű havi elektronikus (on-line) adatgyűjtéssel kapcsolatban. [ vedonoi _adatgyujtes jelentes_2013.pdf] b) tól: i) Az EGT-n kívülre exportálni szánt anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek gyártási ill. cimkézési feltételei módosultak. [14/2013. (II. 15.) EMMI R.] ii) A veszélyes anyaggal, veszélyes készítménnyel ill. ilyen anyagok keverékével kapcsolatos emberi mérgezési esetet elegendő csak elektronikusan jelenteni az OTH Szakrendszeri Információs Rendszerén keresztül az Országos Kémiai Biztonsági Intézet Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálatának (OKBI ETTSZ). A mérgezési esetbejelentőlapot változatlanul ki kell tölteni és a beteggel együtt továbbküldeni ha a beteget az (első) ellátó továbbküldi egy másik egészségügyi szolgáltatóhoz, azonban az eset lezárását követően nem kell megküldeni papíralapon az OKBI ETTSZ-nek a beteg emittálását illetve halálát követően. [14/2013. (II. 15.) EMMI R.] c) án megjelent a Nemzeti Vizsgabizottság őszi szakvizsgaidőszakáról szóló tájékoztató. [ 6

7 d) től a jegybanki alapkamat mértéke: 5,25 %. [3/2013. (II. 26.) MNB R.] e) tól új rendelet hatályos az általában ipari jellegű telepek létesítésének engedélyezéséről illetve bejelentéséről. A bejelentésköteles tevékenységek között vannak az egészségügyi szektort érintők is (pl. orvosi eszköz gyártása). [57/2013. (II. 27.) Korm. R.] f) án jelentek meg a repülőorvostan szakmára vonatkozó átmeneti ÁNTSZ működési engedélyhez szükséges minimumfeltételek. [ html] g) től új, az állatkísérletekről szóló jogszabály van hatályban, mely pl. a humán gyógyszergyártókat, vagy bármely humán relációval is rendelkező kutatóhelyet és kutatást is érint. [40/2013. (II. 14.) Korm. R.] h) Megjelent az OEK módszertani levele a évi védőoltásokról. [Eü. Közlöny 2013/2.] 6) Közérdeklődésre számot tartó kérdésekre adott válaszok a) A Folyó ügyek januári számának 3.b.iii) pontjához: Függetlenül attól, hogy a gyakorlati egyszeműség érdemben befolyásolja a hivatásos vezető alkalmasságát, eljárásjogilag furcsa, hogy úrvezetőnél ebben az esetben a háziorvos nem, csak az NRSZH járhat el elsőfokon is, míg hivatásos vezetőnél ebben az esetben az alkalmatlanságot elsőfokon a háziorvos is megállapíthatja (holott a 2. csoportbeli szigorúbb kautélák vizsgálatát inkább az NRSZH-hoz telepített elsőfokú vizsgálat garantálja a jogalkotó mögöttes indokai alapján). b) Az ÁNTSZ által megállapítható adott területet érintő beutalási rend melyre ugyan az Ebtv. Vhr. 5/A. szerint is figyelemmel kell lennie a beutaló orvosnak fogalma, és a jogszabályban leírt betegbeutalási szabályok egymás közötti viszonya tisztázatlan, ahogy mindig is az volt. Jogszabállyal ellentétes beutalási rend nem alkotható, jogszabály adta lehetőséget pedig egy hatósági határozat nem vonhat el. Innentől kezdve pedig akár félre is lehet tenni a mindenkori beutalási rendet, mivel a jogszabály szerint változatlanul a beteg lakó- vagy tartózkodási helye szerint, ha pedig a beutaló orvos a háziorvos akkor az ő telephelye (rendelője) ennek hiányában székhelye szerint területi ellátási kötelezettséggel melyet mellesleg szintén hatósági határozat állapít meg - rendelkező szakellátóhoz lehet utalni a beteget (azzal, hogy a szakellátáson belüli továbbutaláskor még ezeket a terelő szabályokat sem kell figyelembe venni). Ugyancsak változatlan jogszabályi lehetőség, hogy ezen kívül is bárki bárhonnan bárhova beutalható és közfinanszírozottan ellátható, ha az előbbi vagylagos, és alapvetően a beteg választása szerinti illetékességi okok alapján területi ellátási kötelezettséggel nem rendelkező szakellátó nyilatkozik arról (fogadónyilatkozat), hogy fogadja őt (mely ugyan nem kötelező). Ezeket a jogszabály adta lehetőségeket álláspontom szerint a beutalási rend érdemben nem szűkítheti. c) A praxisjoghoz kapcsolódó önkormányzati kártalanítási kötelezettséget illetően: ha egy háziorvosi praxishoz az önkormányzat körzetmódosító döntése nyomán további utcákat csatolnak (tehát a körzet földrajzilag nagyobb lesz), attól még a háziorvoshoz leadott és finanszírozott kártyák és a realizált teljesítményarányos finanszírozás automatikusan nem változik (mert az átcsatolt területeken lakóknak nem kötelességük átjelentkezni). Ha az új közterületekről új betegek bejelentkezése mely tehát nem automatikus és nem is 7

8 feltétlenül történik meg -, miatt (akik jelentkezését a háziorvos nem utasíthatja el a TEK miatt) kerül degressziv finanszírozásba a praxis: a háziorvos alapvetően nem szenved kárt, mert nem kevesebb, hanem többlet finanszírozást realizál az OEP-től. A degressziós határ átlépését követően ugyanis a degressziós határig addig megkapott finanszírozás fajlagosan sem csökken, s ezen határ átlépésével is egyre magasabb lesz a finanszírozás: igaz, betegenként egyre kevesebb (degressziv) növekménnyel - ez azonban a vonatkozó jogszabály miatti finanszírozás-technikai szabály miatt van így. (Másrészt a beteglétszám változása is csak legfeljebb közvetett okozati összefüggésben állhat az önkormányzati döntéssel). Fogorvosi praxisnál hasonló a helyzet azzal, hogy ott a praxishoz tartozó terület szerinti lakosságszám automatikusan módosítja a finanszírozási összeget (alapdíjat), de egyebekben az előzőek érvényesek: ha átcsatolt utcák miatt átlépi a fogorvosi praxis a degressziós határt az addigi alapdíj sem lesz kevesebb: összességében növekedni fog. d) Központi ügyelet egészségügyi tevékenységre kiadható önálló (vállalkozói) működési engedély. Ez technikailag jellemzően úgy néz ki, hogy e tevékenység személyi feltételeit az ügyeletben résztvevő (orvos) biztosítja (aki pl. egyéni vagy társas vállalkozóként megkéri e tevékenységre az ÁNTSZ engedélyt), és közreműködői szerződés keretében biztosított a tárgyi feltételrendszer, amit pedig a szintén központi ügyeletre működési engedéllyel rendelkező, ügyeletet működtető ( fővállalkozó ) egészségügyi szolgáltató biztosít: ők tehát a minimumfeltételeket együttesen biztosítják. A Folyó ügyek elektronikus egészségügyi-jogi havi hírlevél teljes anyagának levelezőlistán történő rendszeres megküldése előfizethető a honlapon található feltételekkel. Az előfizetéstől számított 12 havi megjelenés díja 2013-ban: ,- Ft ÁFA-val. Az előfizetési díj átutalható az Inspekció 99 BT számú bankszámlájára - a közlemény rovatban a befizető számlázási címének és e- mail címének feltüntetésével, amire a számla kiállításra és postázásra, illetve a hírlevél rendszeresen megküldésre kerül. A periodikában megjelentekkel kapcsolatban szakértői konzultáció a drhanti@t .hu címen kizárólag előfizetőknek. Egyéb témájú egészségügyi-jogi szakvéleményezés, illetve választott témákból helyszíni továbbképzés előfizetőknek kedvezménnyel. 8

9 Melléklet OEP finanszírozott egészségügyi szolgáltatók által alkalmazható, jogszabály által meghatározott térítési díjak március 1-től hatályos mértéke 1. Lőfegyvert munkakörükből eredően tartani szándékozó, illetve tartó személyek (I. csoport) lőfegyvertartásra való egészségi alkalmasságának pszichológiai vizsgálata a) első fokon Ft b) másodfokon Ft 2. Lőfegyvert nem munkakörükből eredően tartani szándékozó, illetve tartó személyek (II. csoport) lőfegyvertartásra való a) orvosi alkalmassági vizsgálata aa) első fokon Ft ab) másodfokon Ft b) pszichológiai alkalmassági vizsgálata ba) első fokon Ft bb) másodfokon Ft 3. Gépjármű-vezetői [mind 1. csoportban (nem hivatásos) mind 2. csoportban (hivatásos)]; belvízi hajózási szolgálati és belvízi kedvtelési célú vízijármű-vezetői alkalmassági vizsgálat a) ha 40. életévét még nem töltötte be: aa) első fokon Ft ab) másodfokon Ft b) ha 40. életévét betöltötte, de a 60. életévét még nem érte el: ba) első fokon Ft bb) másodfokon Ft c) ha a 60. életévét betöltötte: ca) első fokon Ft cb) másodfokon Ft 4. Alkohol szintjének kimutatása érdekében végzett vér- és vizeletvétel Ft 5. Kábítószer szintjének kimutatása érdekében végzett a) vérvétel Ft b) vizeletvétel Ft 6. Látlelet készítése és kiadása Ft 7. Részeg személy detoxikálása Ft 8. Kábítószer hatása alatt álló személy akut ellátása Ft 9. Tengeri hajózási egészségi alkalmassági vizsgálat (vizsgált személy életkorától függetlenül) a) tengeri hajózási szolgálatot teljesítő személy alkalmassági vizsgálata aa) az egészségi alkalmasság első vizsgálata Ft ab) az egészségi alkalmasság időszakos vagy soron kívüli vizsgálata Ft b) I. és II. osztályú tengeri kedvtelési célú tengeri vízijármű-vezetők alkalmassági vizsgálata ba) az egészségi alkalmasság első vizsgálata Ft bb) az egészségi alkalmasság időszakos vagy soron kívüli vizsgálata Ft c) III. és IV. osztályú tengeri kedvtelési célú tengeri vízijármű-vezetők alkalmassági vizsgálata ca) az egészségi alkalmasság első vizsgálata Ft cb) az egészségi alkalmasság időszakos vagy soron kívüli vizsgálata Ft 10. Igazságügyi szakértői tevékenység kivételével jogszabály által elrendelt vagy egyéb háziorvosi, orvosszakértői vizsgálatok és szakvéleményezés, kivéve, ha a vizsgálatra és szakvéleményezésre társadalombiztosítási vagy szociális juttatásra, kedvezményre való jogosultság megállapítása Ft céljából kerül sor 11. Hivatásos sportolók sportegészségügyi vizsgálata Ft 12. Hivatásos sportolók további sportegészségügyi szakvizsgálata: Az adott ellátásnak a közfinanszírozásban érvényesíthető díja (az az összeg, amit a szolgáltató aktuálisan az OEP-től igényelhetne a TVK figyelmen kívül hagyásával) 9

10 13. Repülő-egészségügyi alkalmassági vizsgálat a) 1. egészségügyi osztály aa) első, illetve kibővített (terheléses EKG, teljes körű szemészeti vagy teljes körű fül-orr-gégészeti vizsgálatra is kiterjedő) vizsgálat Ft ab) időszakos vizsgálat Ft b) 2. egészségügyi osztály ba) első, illetve kibővített (terheléses EKG vizsgálatra is kiterjedő) vizsgálat Ft bb) időszakos vizsgálat Ft c) 3. egészségügyi osztály ca) első, illetve kibővített (terheléses EKG, teljes körű szemészeti vagy teljes körű fül-orr-gégészeti vizsgálatra is kiterjedő) vizsgálat Ft cb) időszakos vizsgálat Ft 14. Az a mellkas-szűrővizsgálat (tüdőszűrés), melynek igénybevételére nem az egészségügyi hatóság által a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló miniszteri rendelet szerint kötelezően elrendelt szűrővizsgálat keretében; vagy nem a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló Ft miniszteri rendelet szerinti, 40. életévtől korhoz kötött éves szűrővizsgálat keretében; vagy nem jogszabály által előírt, a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 4. (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti szakképzési intézményekben és felsőoktatási intézményben oktatásban részesülők szakmai alkalmassági vizsgálatai keretében kerül sor. (E felsorolt esetekben térítésmentes.) 15. A foglalkoztathatóság foglalkozás-egészségügyi szakorvos általi szakvéleményezése a) közfoglalkoztatási jogviszonyhoz szükséges szakvélemény esetén Ft / fő / eset b) az a) pontban nem említett esetben Ft / fő / eset 16. Járványügyi érdekből nem kötelező védőoltással történő immunizálás, kivéve: a) a térítésmentes védőoltással történő immunizálást és b) - az a) pont hatálya alá nem tartozó körben is - a pneumococcus és az influenza megbetegedés elleni immunizálást (ezek térítésmentesek) Ft 10