Szü re ti Mu lat ság ÜN NE PEL TÜNK A TAR TA LOM BÓL. A ha gyo má nyos szü re ti fel vo nu lás és bál Szent ki rá lyon szep tem ber 21-én lesz.

Átírás

1 XXIV. ÉV FO LYAM 9. szám ÁRA: 100,-Ft szep tem ber SZENT KI RÁ LYI ÜN NE PEL TÜNK Köz sé günk név adó já nak, Szent Ist ván nak ne ve nap ján au gusz tus 20-án mél tó ság gal em lé kez tünk ál lam ala pí tó ki rá lyunk ra. Szent Ist ván szob runk nál Sza bó Gel lért pol gár mes ter ün ne pi be szé dét kö ve tõ en köz sé günk ama tõr mû vé szei vers sel, ze né vel, ének kel, tánc cal em lé kez tek a je les nap ra. Mû sor köz ben pol gár mes te rünk kö szön töt te a nyug díj ba vo nu ló ön kor mány za ti dol go zó kat. A ren dez vény után va cso ra vár ta a köz ség la ko sa it, az el szár ma zot ta kat a Mû ve lõ dé si Ház kert jé ben. V.F. A fo tó kat Benkovics Ti bor ké szí tet te. HÍR MON DÓ Szü re ti Mu lat ság A ha gyo má nyos szü re ti fel vo nu lás és bál Szent ki rá lyon szep tem ber 21-én lesz. A lát vá nyos fel vo nu lás 13:15-kor a Mû ve lõ dé si Ház tól in dul. Úticél az If jú ság La kó te lep, majd vis sza ú ton a Kos suth L. és az Arany J. ut cák ke resz te zõ dé se és a Bé ke ut ca, il let ve új ra a Mû ve lõ dé si Ház. A meg ál ló he lye ken a Szent ki rá lyi If jú sá gi Tánc cso port tánc cal kö szön ti az ott la kó kat, ér dek lõ dõ ket. Es te 20 órá tól asz tal fog la lá sos szü re ti bál, tom bo lá val. Je lent ke zés a 70/ es te le fon szá mon. Ze nét a MI XER együt tes szol gál tat ja, nyi tó tánc 21 óra kor. Min den ér dek lõ dõt sze re tet tel vár nak a ren de zõk! A TAR TA LOM BÓL Kép vi se lõ-tes tü le ti ülé sen tör tént 2. ol dal Ál lás hir de tés 3. ol dal He lyi ter mé ket a köz ét kez te tés be 4. ol dal Ga ra bon ci ás di ák Egy há zi ol da lak 6-7. ol dal Ün ne pel tünk 8. ol dal Fel hõt len na pok Zánkán 9. ol dal Hol is ha lad majd az M44-es au tó út? 10. ol dal Anya köny vi hí rek 11. ol dal Hir de té sek

2 2. ol dal SZENT KI RÁ LYI HÍR MON DÓ szep tem ber A kép vi se lõ-tes tü let au gusz tus 2-ai ülé sén tör tént A kép vi se lõ-tes tü let au gusz tus 2-án tar tot ta so ron kö vet ke zõ ülé sét. A na pi ren dek kö zött sze re pelt a köz te rü lethasz ná lat ról szó ló ren de let mó do sí tá sa, a gyer mek jó lé ti szol gá lat és a ta nya gond no ki szol gá la tok szak mai prog ram já nak mó do sí tá sa, sze lek tív hul la dék ke ze lés dí ja, út ja ví tás. Az ülé sen 5 kép vi se lõ tag volt je len. Az ülés meg nyi tá sa után Kutasi Fe renc te le pü lés fej lesz tõ tá jé koz tat ta a je len lé võ ket, hogy min den ön kor mány zat nak He lyi Esély egyen lõ sé gi Prog ra mot kell ké szí te ni, és a kép vi se lõ-tes tü let nek el fo gad ni, ugyan is en nek hi á nyá ban uni ós pá lyá za tot nem le het be nyúj ta ni. A Prog ram két rész bõl áll, tar tal maz egy hely zet föl tá rást és van egy in téz ke dé si terv ré sze is, mely egy cso mó táb lá za tot tar tal maz. A kép vi se lõ-tes tü let a Prog ra mot el fo gad ta. Ezt kö ve tõ en a kép vi se lõ-tes tü let mó do sí tot ta a köz te rü let-hasz ná lat ról szó ló he lyi ren de le tet. A pol gár mes ter elõ ter jesz té sé ben el mond ta, hogy az egyes tör vé nyek nek a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rá sok kal, az egyes köz hi te les ha tó sá gi nyil ván tar tás ok kal ös sze füg gõ, va la mint egyéb tör vé nyek mó do sí tá sá ról szó ló tör vény töb bek kö zött mó do sí tot ta a moz gó kép rõl szó ló tör vényt is, mely nek ér tel mé ben a te le pü lé si ön kor mány zat tu laj do ná ban ál ló köz te rü let film for ga tá si cé lú hasz ná la tá val kap cso la tos egyes fel té te le ket a te le pü lé si ön kor mány zat kép vi se lõ-tes tü let ének ren de let ben kell sza bá lyoz ni. Te le pü lé sün kön nem gya ko ri já ték fil mek (hír mû so rok, és az ak tu á lis és szol gál ta tó ma ga zin mû so rok nem tar toz nak a tör vény ha tá lya alá) for ga tá sa, de a tör vény elõ írá sa i nak ele get kell ten ni. A fen ti ek fi gye lem be vé te lé vel a kép vi se lõtes tü let ren de le té ben az aláb bi ak ról ren del ke zett: A köz te rü let film for ga tá si cé lú hasz ná la tá ra vo nat ko zó ha tó sá gi szer zõ dés ab ban az eset ben hagy ha tó jó vá, ha a ké rel me zõ a kö vet ke zõ fel té te lek tel je sí té sét vál lal ja a ha tó sá gi szer zõ dés ben: az ere de ti ál la pot hely re ál lí tá sát, az igény be vett köz te rü let és a köz te rü le ten el he lye zett tár gyak rend ben- és tisz tán tar tá sát, a ke let ke zett hul la dék el szál lí tá sá ról va ló gon dos ko dást, a film for ga tás sal érin tett la kos ság és vál lal ko zás tá jé koz ta tá sát a film for ga tás sal kap cso la tos lé nye ges in for má ci ók ról, az eset le ges for ga lom kor lá to zás ok ról tá jé koz ta tó meg je len te té sét a he lyi mé di á ban, to váb bá a film for ga tás mi at ti vagy az zal ös sze füg gés be hoz ha tó eset le ges károk meg té rí té sét, be le ért ve a har ma dik sze mély ál tal az ön kor mány zat fe lé ér vé nye sí tett kárt is. A film for ga tást aka dá lyo zó, de a ké rel me zõ nek nem fel ró ha tó, va la mint a rend kí vü li ter mé sze ti ese mé nyek ese tén az aka dály el há ru lá sa után, az ön kor mány zat az eset le ges kár el há rí tást vagy hely re ál lí tást kö ve tõ 10 mun ka na pon be lül biz to sít ja új ra a köz te rü le tet olyan idõ tar tam ban, amed dig a film for ga tás aka dá lyoz va volt, leg fel jebb az en ge dély ben sze rep lõ idõ tar ta mig. A film for ga tá si cé lú köz te rü let-hasz ná lat leg fel jebb 500 m2 te rü let re és egy hét idõ tar tam ra ad ha tó, ami egy al ka lom mal leg fel jebb egy hét tel meg hos szab bít ha tó. Va sár nap ra és ün nep nap ra vo nat ko zó film for ga tá si cé lú köz te rü let-hasz ná lat nem hagy ha tó jó vá. A köz te rü let-hasz ná lat na pon ta 7 és 21 óra kö zöt ti idõ tar tam ra vo nat koz hat. A film for ga tás so rán a szom szé dos la kó in gat la nok gya lo gos vagy gép ko csi val tör té nõ meg kö ze lí té sét a köz te rü let-hasz ná ló kö te les fo lya ma to san biz to sí ta ni. E kö te le zett sé get nem tar tal ma zó ha tó sá gi szer zõ dés nem hagy ha tó jó vá. A film for ga tá si cé lú köz te rü let-hasz ná lat hasz ná la ti dí ja meg egye zik a moz gó kép rõl szó ló tör vény 3. mel lék le té ben fog lalt leg ma ga sabb díj té te lek min den ko ri mér té ké vel. A film for ga tás cél já ból tör té nõ köz te rü let-hasz ná lat csak a díj nak egy ös szeg ben az ön kor mány zat szám lá já ra tör té nõ meg fi ze té sét kö ve tõ en kezd he tõ meg. A har ma dik na pi ren di pont ke re té ben ke rült sor a gyer mek jó lé ti szol gá lat szak mai prog ram já nak mó do sí tá sá ra. Dr. La jos Krisz ti na al jegy zõ el mond ta, hogy ön kor mány za tunk jú ni us 28. nap já tól önál ló gyer mek jó lé ti szol gá la tot mû köd tet. Ket tõ és fél év re kap tuk meg az ide ig le nes ha tá lyú mû kö dé si en ge délyt a Kor mány hi va tal Szo ci á lis és Gyám hi va ta lá tól. A sze mé lyi fel té te le ket tel je sí te nünk kell, a csa lád gon do zó most je lent ke zik a Károli Gás pár Re for má tus Egye tem Ta ní tó kép zõ Fõ is ko la ál ta lá nos szo ci á lis mun kás sza ká ra, a pót fel vé te li el já rást a na pok ban tet ték köz zé. A jú ni u si tes tü le ti ülé sen tár gyal tuk a gyer mek jó lé ti szol gá lat szak mai prog ram ját, me lyet a Szo ci á lis és Gyer mek vé del mi Fõ igaz ga tó ság Mód szer ta ni Fõ osz tá lya szak vé le mé nye zett. En nek alap ján a szak mai prog ram át dol go zá sá ra és ki egé szí té sé re van szük ség. A szak mai prog ra mot a szak vé le mény ben fog lal tak sze rint ki egé szí tet tük és an nak meg fe le lõ en ta gol tuk. A mó do sí tott szak mai prog ra mot a kép vi - se lõ ta gok egy han gú lag jó vá hagy ták. A kö vet ke zõk ben a ta nya gond no ki szol gá la tok szak mai prog ram ját mó do sí tot ta a kép vi se lõ-tes tü let. Az al jegy zõ elõ ter jesz té sé ben el mond ta, hogy a ta nya gond no ki szol gál ta tást a sze mé lyes gon dos ko dást nyúj tó szo ci á lis in téz mé nyek szak mai fel ada ta i ról és mû kö dé sük fel tét ele i rõl szó ló ren de let mel lék le té ben ta lál ha tó te vé keny ség nap ló ve ze té sé vel do ku men tál ják a ta nya gond no kok. A nyom tat vány tar tal maz za a szol gál ta tást igény be ve võ alá írá sát, de a te vé keny ség nap ló el lá tott ál ta li alá írá sa a fenn tar tó dön té se alap ján mel lõz he tõ. A nap ló al kal man kén ti alá írá sa ese ten ként sok ne héz ség be üt kö zik, idõ igé nyes, ezért ja va sol ta, hogy au gusz tus 5. nap já tól kez dõ dõ en a szol gál ta tást igény be ve võk kel ne kell jen alá írat ni a nap lót. A kép vi se lõ ta gok a szak mai prog ram fen ti ek sze rin ti mó do sí tá sát egy han gú lag el fo gad ták. Az "Egye bek" na pi ren di pont ke re té ben a pol gár mes ter az aláb bi ak ról tá jé koz ta tott: Meg tör tént a Kordik be kö tõ út mart asz fal tos bo rí tá sa, il let ve az Ár pád fe je de lem ut ca fe lü le ti zá rá sa a bu da pes ti szék he lyû Tubi-Hani Kft. ki vi te le zés ében. Leg na gyobb gon dunk azon ban a kocséri út, mely re vo nat ko zó an az út egyik ol da lán ko ráb ban ki ala kí tott ne me sí tett pad ka új ra bo rí tá sa és fe lü le ti zá rá sa, va la mint pad ka ren de zés mun ká kat vé gez ne a fen tebb em lí tett cég. Meg kap tuk az ár aján la tot is, mely sze rint Ft + áfa/m2 az ár, fm út ról van szó a volt Al kot mány te lep és a Gyõrfi be kö tõ út kö zött az út jobb ol da lán. Ott len ne 1 mé te res szé le sí tés, mely nek brut tó költ sé ge Ft. Ha a kecs ke mé ti útig el akar juk vé gez ni a mun kát, ak kor a költ ség több mint 15 mil lió fo rint len ne. Fel ve tõ dött az is, hogy mi ért a meg lé võ jobb ol da li ne me sí tett pad ka föl ma rá sát ter vez zük, mi kor a má sik ol da li pad kán ki le het ne vág ni a tük röt, és azt rend be hoz ni. Elõbb re vol nánk, ha az egy mé te res szé le sí tést a má sik ol da lon vé gez nénk. Ezt a le he tõ sé get is je lez ni kel le ne az aján lat te võ fe lé. Jánosy Je nõ ku ra tó ri u mi tag meg je gyez te, hogy az ár aján lat ban sze rep lõ mû sza ki tar ta lom, ne ve ze te sen a mart asz fal tos te rí tés na gyon jó mód szer. Az aján lat mû sza ki ré sze kor rekt, és ár ban is ked ve zõ, de ja va sol ta, hogy ver se nyez tes se meg az ön kor mány zat a mun kát több cég gel is. A ja vas la tot a kép vi se lõ ta gok tá mo gat ták.

3 2013. szep tem ber SZENT KI RÁ LYI HÍR MON DÓ 3. ol dal A te le pü lés fej lesz tõ ré szé re ja va sol ta au gusz tus 1-tõl 10 %-os bér eme lés meg ál la pí tá sát, mi vel a pá lyá za tok ké szí té se idõ igé nyes, nagy hoz zá ér tést igény lõ fel adat. Nem csak az ön kor mány za ti fej lesz té si cé lo kat szol gá ló pá lyá za tok kal fog lal ko zik, ha nem ma gán ter mé sze tû, il let ve he lyi vál lal ko zó kat érin tõ pá lyá za to kat is ké szít, il let ve fel hív ja az érin tet tek fi gyel mét az ak tu á lis pá lyá za ti le he tõ sé gek re. A kép vi se lõ-tes tü let egy han gú lag tá mo gat ta a ja vas la tot. A Hírös Hul la dék gaz dál ko dá si Kft. ér te sí tet te az ön kor mány za tot, hogy an nak el le né re csök ken tik a sze lek tív hul la dék ke ze lés dí ját, hogy a re zsi csök ken tés rõl szó ló tör vény ren del ke zé sei er re nem vo nat koz nak. Így az ed di gi 1,32 Ft/li ter díj jú li us 1-tõl 1,238 Ft/li ter díj ra mó do sul. * * * A Szent ki rá lyért Köz ala pít vány Ku ra tó ri u ma is ülést tar tott, még pe dig au gusz tus 12-én. A Ku ra tó ri um el bí rál ta a be ér ke zett ér vé nyes ösz tön díj pá lyá za to kat. (Egy pá lyá zat ér vény te len nek bi zo nyult.) A dön tés sze rint Csor ba Jo han na és Sza bó Nó ra kö zép is ko lás ok ki tû nõ bi zo nyít vá nyu kért egyen ként , De ák Éva, Fü löp Ré ka Ani kó, Hojsza At ti la, Ko vács Ad ri enn, Prikkel Pet ra, Rohács Fan ni, Rohács Ve ro ni ka, Sza bó Il di kó, Ta kács Ber na dett és Tor má si At ti la ta nul má nyi ered mé nyé ért pe dig egyen ként Ft-ot ka pott. Ádám Dorina és Ta kács Re ná ta fel sõ ok ta tá si hall ga tók ki tû nõ ered mé nye egyen ként , Gál Éva, Pekár Re ná ta, Rohács Zsu zsa, és Turkevi-Nagy Sán dor ta nul má nyi ered mé nye pe dig egyen ként Ft ju tal mat ér de melt. Az ülé sen el hang zott az is, hogy az Ala pít vány idén 20. éve hir det te meg pá lyá za tát. Az el telt idõ szak alatt ös sze sen 71 szent ki rá lyi fi a tal ré sze sült ösz tön díj ban, a ki osz tott pénz mind ös sze sen Ft. Két kü lön díj ról is dön töt tek. Far kas Nor - bert 8. osz tá lyos ta nu ló az idei Di ák olim pi án 600 mé te res fu tás ban el ért II. he lye zé sé ért , Pekár Eri ka 12. év fo lya mos kö zép is ko lás (Kada Elek Szak kö zép is ko la) pe dig az INTERSTENO Nem zet kö zi Gyors-, Gép író és Szö veg szer kesz tõ Vi lág baj nok sá gon Bel gi um ban el ért 14. he lye zé sé ért Ft-ban ré sze sült. Na pi ren den sze re pelt még a Kocséri össze kö tõ út pad ka ne me sí té sé re ki írt aján lat té te li fel hí vás el bí rá lá sa is. Há rom meg hí vott ki vi te le zõ bõl egy nyúj tott be aján la tot, így a Ku ra tó ri um a bu da pes ti szék he lyû Tubi-Hani Kft aján la tát el fo gad va fel ha tal maz ta az el nö köt, hogy btto fo rin tért m2 ne me sí tett pad ka ké szí té sé re meg ál la po dást kös sön. A ta gok ja va sol ták a pol gár mes ter nek, hogy a kocséri és köröstetétleni ön kor mány za tot is ke res se meg hoz zá já ru lá su kat kér ve, hi szen a Mar sa-ta nyá tól a Gyõrfy be kö tõ útig is meg kel le ne épí te ni a ne me sí tett pad kát. Ál lás hir de tés Nyug dí ja zás mi att meg ürül egy fõ kony hai ki se gí tõi ál lás, mely nek be töl té sé re je lent kez ni le het. Fel té te lek: leg alább alap fo kú vég zett ség és szent ki rá lyi ál lan dó lak cím. Az al kal ma zás fel tét ele it a köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szó ló évi XXXIII. tör vény tar tal maz za. Pró ba idõ 3 hó nap. Na pi mun ka idõ 8 óra. Az ál lás be tölt he tõ ok tó ber 1-tõl. A ki ne ve zés rõl a pol gár mes ter dönt. Írá sos je lent ke zést a Köz ség há zán le het be nyúj ta ni, vagy pos tai úton a 6031 Szent ki rály, Kos suth La jos u. 13. cím re leg ké sõbb fo lyó év szep tem ber 23-án hét fõn 16 órá ig be ér ke zõ en. Szent ki rály köz ség Ön kor mány za tá nak Kép vi se lõ-tes tü le te p á l y á z a t o t ír ki a Szent ki rály, Kos suth L. u. 7. szám alat ti Idõ sek Há zá ban lé võ 3. és 4. szá mú la kás bér le ti jo gá ra. A la ká sok alap te rü le te egyen ként 33 m2, kom for tos, 1 szo ba-kony ha, für dõ szo ba és WC + gáz kon vek tor ok kal he lyi sé gen ként. A lak bér ös sze ge Ft/m2/hó. A la kás bér le ti jo gá ra az a szent ki rá lyi lak cím mel ren del ke zõ, 60. élet év ét be töl tött, önál ló élet vi tel re ké pes sze mély pá lyáz hat, aki nek nincs sa ját tu laj do ná ban lé võ in gat la na, vagy ren del ke zik sa ját in gat lan nal, de az mû sza ki, egész ség ügyi, vagy kom fort fo ko za ta szem pont já ból szá má ra nem meg fe le lõ. A bér be vett la kás lak ha tá si jo ga nem örö köl he tõ, ar ra el tar tá si szer zõ dés nem köt he tõ. A bér lõ más sze mélyt ott la kás cél já ból nem fo gad hat be. A pá lyá za tot a Pol gár mes te ri Hi va tal hoz kell be nyúj ta ni, dön tést a Szo ci á lis Bi zott ság hoz. A pá lyá zat be nyúj tá sá nak ha tár ide je: szep tem ber 23-án hét fõn 16 óra. To váb bi tá jé koz ta tás sal Vörösné Vá ri Ilo na szol gál (tel: ).

4 4. ol dal SZENT KI RÁ LYI HÍR MON DÓ szep tem ber He lyi ter mé ket a köz ét kez te tés be! Ál lás pá lyá za tom be nyúj tá sa kor egyik cé lom ként je löl tem meg a hely ben ter melt, idény nek meg fe le lõ gyü mölcs- és zöld ség fé lék fel vá sár lá sá nak meg szer ve zé sét, majd azok fel hasz ná lá sát a köz ét kez te tés ben. Mi ért jobb a he lyi idény gyü mölcs és zöld ség fé le? Mert eze ket az éré si fo lya mat vé gén szü re te lik, így ma ga sabb beltartalmi ér té kek kel - vi ta min, ás vá nyi anyag, antioxidáns - ren del kez nek. Ér vek, ame lyek a he lyi ter mé kek fel hasz ná lá sát in do kol ják: A he lyi csa lá di gaz dál ko dók ál tal ter melt élel mi sze rek el len õriz he tõ for rás ból szár maz nak, nyomonkövethetõek, a ter mesz tés mód sze ré nél fog va egész sé ge seb bek, ke ve sebb ká ros vegy szer ma rad vány ta lál ha tó ben nük, il let ve beltartalmi ér té ke ik is ked ve zõb bek, mint a nagy üze mi ter mesz tés so rán elõ ál lí tot ta ké. A he lyi ter mé kek meg vá sár lá sá val tá mo gat juk a he lyi ter me lõ ket, hoz zá já rul ha tunk ah hoz, hogy a ter mesz tés ha gyo má nyai fenn ma rad ja nak. Fon tos a kör nye zet- és ter mé szet vé del mi szem pont ok fi gye lem be vé te le is: a hely ben elõ ál lí tott ter mé ke ket kis tá vol sá gok ra kell csak el jut tat ni, ilyen mó don csök ken az áruk szál lí tá sa so rán oko zott kör nye zet ter he lés is, va la mint nem ke let ke zik fe les le ges cso ma go ló anyag és az üve gek, lá dák új ra fel hasz nál ha tó ak. Ösz - szes sé gé ben te hát, a he lyi ter mé kek meg vá sár lá sá val és el fo gyasz tá sá val nem csak sa ját ma gunk, ha nem kör nye ze tünk és ez ál tal má sok egész sé ge sebb élet mód já hoz is hoz zá já rul ha tunk. A gyer mek ko ri min ták ha tá roz zák meg táp lál ko zá si szo ká sa in kat, ezért a he lyes táp lál ko zás alap ja it mi nél ko ráb bi élet kor ban kell el kez de ni ki ala kí ta ni. Mi vel a gyer mek ide je jó ré szét óvo dá ban, is ko lá ban töl ti, nem mind egy, hogy ott mi lyen mi nõ sé gû ételt kap. A meg fe le lõ gyer mek ét kez te tés az egyik leg ha té ko nyabb esz köz a gyer mek sze gény ség eny hí té sé re, hi szen az is ko lá ba, óvo dá ba já ró gyer me kek egy ré sze jó for mán saj nos csak a köz ét kez te tés ben jut éle lem hez. A jó mi nõ sé gû, ki vá ló beltartalmi ér té kek kel bí ró, hely ben ter melt zöld ség- és gyü mölcs fé lék ol csób ban be sze rez he tõk. Az éte lek alap anya gá nak költ sé gét a szü lõk, vagy he lyet tük - rá szo ru lók, nagy csa lá dos ok ese tén - az ön kor mány zat fi ze ti. Eb bõl ki fo lyó lag a té rí té si díj - az az a nyers anyag ár - nagy sá gát az ön kor mány zat le he tõ sé gei is be ha tá rol ják, hi szen szá mos olyan gyer mek van, aki az in gye nes vagy ked vez mé nyes ka te gó ri á ba esik. Ha he lyi ter me lõk tõl, vagy ter me lõi pi a cok ról sze rez zük be az alap anya go kat, csök ken het ne a köz ét kez te tés ben a ké nyel mi ter mé kek - por ala pú, szá rí tott és sû rít mény, mi re lit ké szít mé nyek - meny - nyi sé ge, friss, idény jel le gû zöld sé gek, gyü möl csök je len né nek meg az asz ta lon. Az idõs kor éve i ben az ét ke zés sze re pe fel ér té ke lõ dik, a szép ko rú ak szá má ra a nyu godt, kel le mes ét ke zés egyi ke azon meg ma radt örö mök nek, ame lyet nap mint nap meg él het nek. A mai nyug dí ja sok a ha gyo má nyos íze ket ked ve lik, azon ban ar ra is ügyel ni kell, hogy a fel szol gált fo gá sok ne le gye nek túl nagy ener gia tar tal mú ak, és tar tal maz za nak elég vi ta mint, ame lyek a he lyi, friss ter mé kek ben meg ta lál ha tók. A be ta ka rí tás ban szük ség ese tén a köz mun ká sok is részt vesz nek, vagy tel jes egé szé ben õk vég zik azt, a gyü möl csöt és zöld ség fé lé ket is õk dol goz zák fel, így az ön kor mány zat nak ez mun ka bér ter het nem je lent. A nyá ri va ká ció alatt, a zöld sé gek, gyü möl csök éré sé nek ide jén, a kony hai dol go zók ré szé rõl a fel dol go zás ra, be fõ zés re, tar tó sí tás ra is adó dik sza bad ka pa ci tás. Gaz da sá gos sá gi szem pon to kat fi gye lem be vé ve ala cso nyabb rá for dí tá si költ sé gek mel lett, ma ga sabb beltartalmi ér té kek kel bí ró, egész sé ges, ki vá ló mi nõ sé gû ter mé ket hoz ha tunk lét re (pél dá ul a sza mó cát a lek vár ké szí tés hez 300 Ft/kg-os áron vá sá rol tuk meg, a hoz zá adott cu kor ral és tar tó sí tó szer rel együtt a lek vár ön költ sé ge 580 Ft/kg). A he lyi ter mé nyek be szer zé sé nek és fel dol go zá sá nak fo lya ma ta: - Feb ru ár hó nap ban az élel me zés ve ze tõ köz re mû kö dé sé vel, a tõ le ka pott ada tok alap ján el vé gez tem a köz ét kez te tés ben igé nyelt alap anyag ok fel mé ré sét, majd fel vet tem a he lyi ter me lõk kel a kap cso la tot. A ter me lõk kel szó be li meg ál la po dást kö töt tünk a kü lön fé le zöld ség- és gyü mölcs fé lék meg ter me lé sé re. - Élés kam ra ki ala kí tá sa, me sze lé se, polc rend szer ki ala kí tá sa, an nak fes té se - Tar tó sí tó sze rek, edé nyek, esz kö zök, cso ma go ló anya gok meg vá sár lá sa - Be fõt tes üve gek gyûj té se (óvo da, is ko la, ház tar tá sok) - Be fõt tes üve gek, lap kák meg vá sár lá sa - Köz mun ká sok mun ká ba ál lí tá sa (4 fõ csak fel dol go zást vé gez), 3 fõ a be ta ka rí tás ban se gít, va la mint szük ség ese tén elõ ké szí tõ mun kát vé gez - Be fõ zõ au to ma ta meg vá sár lá sa (tar tó sí tó szer nél kü li el tart ha tó ság mi att) - Idény nek meg fe le lõ friss gyü mölcsés zöld ség fé lék fel vá sár lá sa, vagy be ta ka rí tá sá nak meg szer ve zé se, a fel dol go zó hely re szál lí tá sa - Cu kor, ecet, só és fû sze rek be szer zé se - Fo lya ma tos ter mék fel dol go zás, há zi re cep tek alap ján má jus kö ze pé tõl ok tó ber kö ze pé ig (lek vár fõ zés, mi re lit ké szí tés, be fõtt el ra kás, sa va nyú ság ké szí tés) Ter mé ke in ket be mu tat tuk au gusz tus 25-én, a Fa lu na pun kon ren de zett ki ál lí tá son. El is me rés, ön bi za lom-nö ve lés, hasz nos ság tu dat - ta pasz ta la ta im sze rint az ér ték te rem tõ fel adat se gít leg in kább köz mun ká sa ink nak vis sza tér ni a mun ka vi lá gá ba, nö vel he ti mun ká hoz ju tá suk esé lye it az el sõd le ges mun ka erõ pi a con is. A he lyi gaz da sá gok ban meg ter melt zöld ség- és gyü mölcs fé lék fel vá sár lá sá val köz vet len, jó kap cso la tot tar tok fent a ta nyán élõk kel, ga ran tál va ez zel a mi nõ sé get, amely re büsz kék gaz dá ink. A kö zös ség fe lé va ló ál do zat vál la lá suk meg nyil vá nul ab ban is, hogy ter mé nye ik egy ré szét aján dék ként kap juk. Men nyi vel több ez, mint egy át la gos fo gyasz tó-el adó kap cso lat a multik pol cai kö zött?! Kö szön jük egy más nak! Kovácsné Láz ár Ilo na

5 2013. szep tem ber SZENT KI RÁ LYI HÍR MON DÓ 5. ol dal GA RA BON CI ÁS DI ÁK Nem le het hall gat ni 2. Bi zony, a szó, a be széd erõs fegy ver. Oly - kor a hall ga tás is. "Hall gat ni akar tam. De az tán meg szó lí tott az idõ, és meg tud tam, hogy nem le het hall gat ni. Ké sõbb meg tud - tam azt is, hogy a hall ga tás leg alább úgy vá - lasz, mint a szó és az írás. Né ha nem is a leg - ve szély te le nebb vá lasz. Az erõ sza kot sem mi nem in ger li úgy, mint a ta ga dó hall ga tás." E be kez dés sel kez dõ dik az idei könyv ter més egyik leg szebb, leg éret tebb gyü möl cse; Márai Sán dor Hall gat ni akar tam cí mû vis sza em lé ke zé se. Elõ zõ cik künk ben már em lí tet tük e gyöngy sze met, Márai ( ) ha gya ték ban ma radt, ed dig még so ha nap vi lá got nem lá tott írá sát. A hí res, 1935-ben meg je lent Egy pol gár vallomásai-nak foly ta tá sa ez, ti zen öt év vel ké sõbb rõl ben, két év vel emig rá ci ó ja után ve tet te pa pír ra e so ra it, me lyek bõl a más fél száz ol da las, sû rû írás ke let ke zett. Meg jó sol tuk, hogy vas tag csend fog ja kö rül ven ni e mû vet, s úgy is lett. Márai di va tos ugyan, de csak az em le ge tés szint jén, ke vés sé az is me ret szint jén. Márai ugyan is - mind ha lá lig - kö vet ke ze tes volt. Emig rá ci ó já ból nem tért ha za és köny ve i nek ma gyar or szá gi ki adá sát sem en ge dé lyez te, amíg ha zánk föld jén meg szál ló szov jet csa pa tok tar tóz kod nak. S bi zony, ko runk ban nem szo ká sos már az er köl csös kö vet ke ze tes ség. A klas szi kus Eu ró pa vé gét Márai Auszt ria ná ci meg szál lá sá tól szá mít ja, amely nek kez dõ nap ja már ci us 12. (né me tül: Ansch luss). Mint em lí tet tük, a mû el sõ fe lé ben tár sa dal mi-tör té nel mi vis sza te kin tés a két vi lág há bo rú köz ti vi szony la gos bé ké rõl és az 1919-es bol se vik kí sér let ma gyar or szá gi ha tá sa i ról. A má so dik fe lé ben a pol gá ri élet for ma, mû velt ség, íz lés je len tõ sét te szi mér leg re, van-e még he lye a nagy eu ró pai át ala ku lás után a pol gá ri élet for má nak Eu ró pá ban, s Ma gya ror szá gon. A Kas sán szü le tett Márai kény sze rû ség bõl el hagy ta szü lõ vá ro sát (nem akart "cseh" ka to na len ni), de szü lei, s em lé kei ott ma rad tak. "A ma gyar ság nem azért ra gasz ko dott a re ví zió kö ve te lé sé hez, hogy né hány er dé lyi vagy fel vi dé ki nagy bir to kos ré szé re vissza sze rez ze az õsi nagy bir to ko kat, ha nem egy sze rû en nem ze ti ön tu dat ból, tör té nel mi szük ség bõl. Nincs nem zet, amely föl ad hat ná a jo got, hogy til ta koz zon ön ma ga meg cson kí tá sa, fel da ra bo lá sa el len. a ma gyar re ví zió nagy kér dé sé nek az el len szen ves kísérõtünetei sem vál toz tat tak a va ló sá gon: egy ezer éves Du na-tá ji nem ze tet igaz ság ta la nul, mo hón rö vid lá tón fel da ra bol tak, s az el sza kí tott ré szek és az anya or szág ezt a ke gyet len mû té tet so ha nem he ver ték ki. A föld kér dés mel lett a tri a no ni kér dés iz - zott a ma gyar élet mély sé ge i ben. a pil la nat ban, ami kor a két év ti ze den át an nyi szor el kép zelt re ví zió, ha rész le ge sen is, va ló ság gá vál to zott, a két ke dõk és gya nak vók is úgy érez ték, hogy egy tör té nel mi igaz ság ta lan sá gért jo gos elég té telt ka pott a ma gyar ság. Aján dék ba kap tuk azt, amit erõ vel és igaz ság gal nem tud tunk vissza sze rez ni, s min den ki érez te, hogy ezt az aján dé kot nem ad ják in gyen, nagy árat kell éret te rö vi de sen fi zet ni. Azok, akik utó lag min dig böl csek, ké sõbb han goz tat ták, hogy ilyen kö rül mé nyek kö zött a ma gyar kor mány zat he lye seb ben cse lek szik, ha le mond a bé csi dön tés elõ nye i rõl, nem is kí ván ja ezt a meg ol dást. De a gya kor lat ban ez le he tet len volt. Nincs kor mány, amely megállaná a he lyét egy nem zet elõtt, ha vissza uta sít ja egy, a nem ze tet súj tott tör té nel mi igaz ság ta lan ság jó vá té tel ének a le he tõ sé gét." Ez a kény szer pá lya ha tá roz ta meg hát ha zánk, s ben ne a pol gár ság sor sát. S a szám lán az állt: há bo rús rész vé tel a né met ol da lon. Egy újabb kény szer pá lya, sõt, a vég zet pá lyá ja. " a vég zet, ame lyet a né met ség ön ma ga és a ma gyar ság szá má ra is fel idé zett, min den kép pen be telt fe let tünk: a né me tek nem tud tak meg vé de ni ben nün ket a bol se viz mus sal szem ben, de fel ál doz ták Ma gya ror szá got a né met ha di gé pe zet, a né met ha di ter vek és a nagy né met im pe ri a liz mus cél jai ér de ké ben." Ám a harc nem csak a had szín te re ken folyt, ha nem a hát tér ben, a saj tó ban, a köz han gu lat ban. A pol gár ság hos szú va dá sza ton vett részt. Rá va dász tak. "A ná cik és né met elv ba rá ta ik meg fi ze tett ügy nö ke ik ál tal szer kesz tett, írt és nagy tö me gek ál tal ol va sott la pok ban, fo lyó irat ok ban el kez dõ dött a vá das ko dás a pol gá ri élet for ma, a pol gá ri vi lág szem lé let és a pol gá ri mû velt ség el len. A fa ji gyû lö let tel és a szár ma zá si hen ce gés sel pár hu za mo san el kezd ték az osz tály iz ga tást. Ez a fo lya mat is 'tör té nel mi táv lat ban' ért he tõ csak iga zán: kezd ték a ná cik az zal, hogy zsi dó nak, s egy ál ta lán sen ki nek nincs he lye az or szág ban aki 'ide gen fa jú' és be fe jez ték, tíz év vel ké sõbb, a bol se vis ták az zal, hogy az or szág ban sen ki nek nincs jo ga él ni, dol goz ni, hi va talt vi sel ni, mû velt sé get ta ní ta ni, ke nye ret ke res ni, aki 'osz tály ide gen', te hát nem két ke zi me zõ gaz da sá gi vagy ipa ri mun kás leszármazottja Ez a fo lya mat is kér lel he tet le nül lo gi kus, kö nyör te le nül kö vet ke ze tes volt. A nem ze ti szo ci a lis ta, ma gyar nyel vû he ti lap ok és új sá gok meg kez det ték tá ma dá su kat a 'zsi dó pol gár ság' el len, s tíz év vel ké sõbb - na gyon cse kély vál toz ta tás sal, csak nem szó sze rint - új ra le nyom tat ták e tá ma dá so kat, csak ép pen - nem is min den eset ben - el hagy ták a 'pol gár' mel lõl a 'zsi dó' jel zõt." Igen, Márai sze rint is nem ze ti szo ci a lis ta és a nem zet kö zi szo ci a lis ta esz me egy tõ rõl fa kad, egylényegû "Ez a pol gár sá got tá ma dó szel le mi ség nem akart mér le gel ni, sem egyez ked ni, nem akart mást, csak azt, hogy min den, ami a 'pol gár' és a 'pol gá ri ság' rend kí vül ös sze tett és bo nyo lult fe dõ fo gal mai alatt meg ta lál ha tó, pusz tul jon el, ér té ke i vel ép pen úgy, mint hi bá i val, sze re pé vel ép pen úgy, mint mind az zal, ami a pol gá ri élet for má ban már idõ sze rût len. A dü hön, a pol gár ság el len in té zett el va kult tá ma dá sok he ves sé gén, majd ké sõbb a kom mu nis ta rend szer vi lág né ze ti és gya kor la ti had mû ve le te in, me lyet a pol gár ság el len in dí tot tak, érez ni le he tett, hogy iga zi, vég sõ el len fe lük nek nem csak egy bir to ko si és ter me lé si rend szert - te hát a ka pi ta liz must, mellyel a pol gár sá got fe lü le tes ál ta lá no sí tás sal egy ka lap alá vet ték -, nem csak egy osz tályt, ha nem egy szel le met, a pol gá ri szem lé let, a pol gá ri élet ér zés szel le mét te kin tik. A 'bur zsoá' fo gal ma és év ti zed ben gya láz ko dó gúny név vé vál to zott, a 'pol gár' csa ta ki ál tás volt, amely ha di sor ba ál lí tott min den kit, aki jobb- és bal ol da li lo bo gók alatt nem csak a tõ kés ter me lé si rend, ha nem min den fe lett a pol gá ri sza bad ság esz mék ben tár sa dal mi ala kot öl tött hu ma nis ta gon do lat vi lág el len fel lá zadt. Meg kel lett tud nom egy na pon, hogy eb ben a for ra dal mi vi lág ban ép pen ne kem, a meg ve tett pol gár nak 'sze re pem' van: az a hu ma nis ta gon do lat vi lág, mely nek szel le mé ben ne vel ked tem, mely nek mû velt sé gé ben és élet for má já ban él tem, mely nek szel le mi és er köl csi örök sé gét ma ga mé nak ér zem, és so ha meg ta gad ni nem tu dom: a to ta li tá ri us rend sze rek szó vi võ i nek sze mé ben az õs el len ség. A hu ma nis ta-pol gá ri szel le mi ség az a cél táb la, amely re gya kor la to zás köz ben min den új ko ri ide o ló gia su han cai le ad ják a Párt ál tal ke zük be nyo mott gép pisz toly ból sor tü ze i ket." És vé gül: " meg kel lett él nem a pol gá ri osz tály nagy vizs gá ját ha zám ban, ami kor er kölcs bõl kel lett vizs gáz nia. A ná cik ad ták fel osz tá lyom nak ezt a kér dést, és sors tár sa im mal együtt, úgy tet szik, elég te le nül fe lel tünk. Az tán meg kel lett él nem, amit az er köl csi vizs gán el szen ve dett bu kás ürü gyén a kom mu nis ták az egész pol gá ri osz tályt a vád lot tak pad já ra ül tet ték, elmarasztaláták va ló sá gos és rá kent bû ne i ben, ha lál ra ítél ték, és min den tár sa dal mi, gaz da sá gi, ide o ló gi ai, majd ter ro risz ti kus ki vég zé si mód szer rel ne ki lát tak vég re haj ta ni ezt a som más íté le tet." Min den, a gon dol ko dás, az esz mé lés, az elem zés fény ûzés ét ked ve lõ szent ki rá lyi nak ér de mes el ol vas ni Márai Hall gat ni akar tam- ját. Azon túl, hogy írás: er kölcs. Bé kes ség ve le tek. A kõ ma rad. És nem le het hall gat ni. --bor--

6 6. ol dal SZENT KI RÁ LYI HÍR MON DÓ szep tem ber KA TO LI KUS ÉLET Gon do la tok Szent írás va sár nap ra Egy jó mó dú csa lád if jú sar ja dip lo ma osz tó já hoz kö ze le dett. Ro ko nai, is me rõ sei is meg vol tak hí va az ün nep ség re, így a fiú ren ge teg ér té kes aján dék ra szá mí tott. Iga zán szü le i tõl vár ta a leg ér té ke seb bet. A fiú biz tos volt ben ne, hogy leg alább egy au tót fog kap ni, ha csak nem egy la kást. El jött a nagy nap. Mér he tet len volt a csa ló dá sa, mi kor ap ja elé állt, és egy kis cso ma got tar tott a ke zé ben. Ki bon tot ta, és egy Bib li át ta lált ben ne. A fiú dü hö sen el ha jí tott a köny vet, és at tól a nap tól fog va nem állt szó ba az ap já val. Né hány nap múl va ta lált egy mun kát egy tá vo li vá ros ban, és el is köl tö zött. Leg kö ze lebb már csak ap ja ha lál hí re hoz ta ha za. Ek kor meg ren dül ten tért vis sza a szü lõi ház ba, és saj nál ta, hogy haj da nán egy bu ta ság mi att el sza kadt szü le i tõl. Nem le he tett ap já val az utol só órá i ban és nem hall hat ta az utol só sza va it. Ahogy el ke se re det ten pa kol ta ös sze ap ja ira ta it a könyv tár szo bá ban, az egyik fi ók ban meg pil lan tot ta a Bib li át, amit ap ja akart ne ki ad ni. Mély lel ki is me retfur da lás tól meg in dul tan le fúj ta a port a könyv bo rí tó já ról, és ki nyi tot ta. A könyv el sõ lap ján ap ja kéz írá sát ta lál ta, az õ sza va it, ami ket haj da nán hoz zá in té zett, ne ki szánt út ra va ló ul az éle té hez. Az utol só hoz zá in té zett sza va kat. A fiú több ször is el ol vas ta a ked ves írást, az tán to vább la po zott. És el kezd te el ol vas ni egy má sik atya hoz zá in té zett szavait So kunk szá má ra egy fi ók ban el - zárt, po ro so dó könyv so ká ig a Szent - írás. Ám ol da lai kö zött ott rej le nek éle tünk leg fon to sabb üze ne tei. Ha a Bib lia len ne a mobilom Mi len ne, ha a Bib li án kat úgy ke zel nénk, mint ahogy a mo bi lun kat? Mi len ne, ha min dig ma gunk kal hor da nánk? Mi len ne, ha min dig vis sza for dul nánk ér te, ha ott hon fe lej tet tük? Mi len ne, ha az igék re úgy néz nénk, mint az sms-ekre? Mi len ne, ha aján dék ként ad nánk? Mi len ne, ha vész hely zet ese tén el sõn ként ezt ven nénk elõ? Mi len ne, ha úgy te kin te nénk rá, hogy nem tu dunk nél kü le él ni a mai mo dern vi lág ban? Mert a Bib lia olyan, mint a mo bi lunk. Ös sze köt Is ten nel, ez ál tal is tu dunk Ve le kom mu ni kál ni, aki ezen ke resz tül vá la szol. És mi ért jobb a Bib lia, mint a mo bil? Mert so ha nem kell a tér erõ mi att ag gód nunk, ugyan is Jé zus Krisz tus a ke reszt ha lá lá val meg te rem tet te a 100%-os le fe dett sé get az egész Föl dön és ki on tott vé ré vel alá ír ta azt a szer zõ dést, mely örök re szól, és áll ja min den szám lán kat, így in gye ne sen hív ha tó... Mi re jó a Bib lia? A mi nap egy is me rõ söm meg kér dez te: Mondd csak, mi ez a könyv, ez a Bib lia? Már any nyi min dent hal lot tam er rõl a könyv rõl. So kan mond ták is, hogy is mer ni a Bib li át az ál ta lá nos mû velt ség ré sze, il lik tud ni, hogy két fõ rész re ta go ló dik Ószö vet ség re, Új szö vet ség re, meg hogy kezd jem el ol vas ni, de az az igaz ság, hogy nem ér tem, meg nem is tu dom, hogy egy ál ta lán mi re jó ez a könyv? Gon do lom, ez zel a kér dés sel so kan van nak így. Ke zük be ve szik a Bib li át, az tán el kez dik ol vas ni, és az el sõ fe je ze tek után ma guk ra ha gyat va áll nak az egy re tor nyo su ló kér dés hal ma zuk elõtt, ami alól ki- ki bú jik a fõ kér dés: mi re is jó ez a könyv? Mint jó ke resz tény hez il lik, ne kem is eszem be ju tot tak az ilyen kor szo ká sos vá la szok: Szük sé günk van a Bib li á ra, mert is mer nünk kell az al ko tón kat és meg vál tón kat, tud nunk kell az élet ere de té rõl, lát nunk kell a tör té ne lem sors for du ló i val kap cso la tos vá la szo kat, de a kér dés to vább ra is áll: ne kem mi re és mi ért jó a Bib lia? Ahogy töp reng tem a kér dés fe lett, fel idé zõ dött ben nem egy ré gi tör té net. Húsz éves, ha le het tem, ami kor egy nagy var ga be tû után meg tet tem a ma gam el sõ té to va lé pé se it a Szent írás fe lé vis sza ve ze tõ úton, meg kér dez tem egy idõs, so kat ta pasz talt, egy sze rû em bert: Jós ka bá csit, hogy "Az tán mi re jó a Bib lia?". Rám né zett, és így vá la szolt: "Fi am, ha a Bib li án ke resz tül Is ten meg ta lál té ged, Õ meg ta nít gyõz ni ön ma gad fe lett, hogy tudj ak kor is ön zet le nül sze ret ni, ami kor itt, eb ben a vi lág ban min den ki el fo gad ná az ön zé se det. Egy olyan utat mu tat, amely se gít sé gé vel akár már itt a föl dön meg te remt het nénk az örök bol dog sá got. Ka len dá ri um: szep tem ber ok tó ber 15. Szep tem ber 15. Fáj dal mas Szûz anya ün ne pe Szep tem ber 21. Szent Má té apos tol és evan gé lis ta Szep tem ber 24. Szt. Gel lért vér ta nú Szep tem ber 29. Szt. Mi hály, Szt. Gá bor és Szt. Ra fa el fõ an gya lok, Szent írás Va sár nap Ok tó ber 1. Lisieux-i Szent Te réz Ok tó ber 4. As si si Szent Fe renc Ok tó ber 8.: Ma gya rok Nagy as szo nya Ok tó ber 15. Avillai Szent Te réz

7 2013. szeptember SZENT KI RÁ LYI HÍR MON DÓ 7. ol dal RE FOR MÁ TUS ÉLET "Szeretetben szolgáljatok egymásnak!" (Galata 5,13) Jacques Cousteau, a híres francia mélytengeri kutató mondta: "Ha egy embernek bármilyen okból is megadatik a lehetõség, hogy különleges életet éljen, nincs joga ezt megtartani magának." Jézus így élt. Azt mondta: "Én vagyok a jó pásztor. a jó pásztor életét adja a juhokért" (Jn.10,11) Ha hozzá akarsz hasonlítani, valami nagyszerû dologét kell élned, ami nagyobb mint a saját érdekeid. Bob Buford írja a könyvében: "Az élet elsõ fele a megszerzésrõl, a tanulásról, a keresésrõl, a haszonról szól. A második fele sokkal kockázatosabb, mert az azonnali siker helyett a hosszú távú célokra tekint." Ezen azt érti, hogy egy magunknál nagyobb célért kell élnünk, magunkon túl tekintve másokért. A Szentírás nagy alakjai nem azért voltak nagyszerûek, mert megszereztek vagy birtokoltak, hanem azért, mert odaadták magukat másoknak, odaadták magukat olyan célokra, amelyek túlélték õket. Az álmuk az volt, hogy olyat tegyenek, amivel mások javát szolgálják. Az embereknek csupán elenyészõ kisebbsége képes olyan nagyot álmodni, ami valóban nagy hatással van a világra, és kevesen vannak, akik hajlandóak mindent feladni azért, hogy ez az álom megvalósuljon. Az ilyen emberekrõl nem mondják haláluk után, hogy olyan, mintha soha nem is éltek volna. Álmaik túlélik õket, mivel õk másokért éltek. A legnagyobb örömet és beteljesedést pedig ebben lehet megtalálni, nem abban, ha csupán önmagunknak élünk. Valaki így fogalmazott: Másokért, Uram, igen, másokért - hadd legyen ez az én jelmondatom. segíts, hogy másokért élhessek, hogy így érted élhessek!" ( Szeptember - Közösség Istentiszteletek - vasárnap 10 óra Szeptember - Közösség Október - Szolgálat November - Isten imádata December - Evangélium Interaktív Istentiszteletek - havonta, vasárnap 10 óra, gyermekmegõrzés Szeptember Isten dicsõítése Október Közös Dicsõítõs este, 18 óra November 17.- dicsõítés December karácsonyi alkalom Gyermek-istentiszteletek - minden vasárnap a 10 órai Istentisztelettel párhuzamosan, kivéve interaktív alkalmak (ott: gyermekmegõrzés) Bibliaóra - szerda 18 óra Szeptember óra, Október 9., November 13., December 18. Hittanórák 1.és 5. évfolyamon órarendbe beépítve a kötelezõen választható hit- és erkölcstan órán évfolyam és a 6-8. évfolyamban csoportokban összevonva a délutáni órákban. Konfirmációs oktatás a 7-8.évfolyamon külön alkalmakon is (ifjúsági órák). Filmklub Szeptember 27. péntek Október 18. péntek December 4. szerda óra, szeretettel várjuk házigazdák jelentkezését! Házi Istentisztelet - havonta 3. csütörtök 15 óra, Kincsesné Juliska néni otthonában Szeptember 19. Október 17. November 21. December 19. Presbiteri gyûlés - szerda 18 óra Szeptember 1. - vasárnap 11 óra Október 2. szerda 18 óra November 20. szerda 18 óra Ifjúsági órák szeptember 20. péntek 18.30, szeptember 25. szerda 18óra, október 5.szombat 10 óra - Helvécián, Október 16. szerda 18óra, október 25. péntek 18 óra Házi evangélizációs esték adventi házi alkalmak, november 25- Közös Alkalmak (Ágasegyháza - Helvécia - Kerekegyháza - Szentkirály) Közös Ifjúsági délután - október 5., 10 óra, Helvécia Közös Dicsõítõ est - október 25. péntek, 18 óra, Szentkirály, Faragóné Bencsik Dóra, Káté zenekar Közös Bibliaóra - november 6. szerda, 18 óra, Kerekegyháza, Balázs Hajnalka Közös Bibliaiskola - november 23. szombat, Szentkirály, dr.balla Péter, Újszövetség Közös Bibliaóra - december 11. szerda 18 óra, Ágasegyháza, Kenyeresné Téglási Anna

8 8. ol dal SZENT KI RÁ LYI HÍR MON DÓ szeptember Ünnepeltünk Az idén augusztus 25-én tartottuk községünk "falunapját". Délelõtt a templomoknál templom búcsú, úrvacsorás istentisztelet volt. Egész nap búcsúi kirakodó vásár várta a vendégeket. Délután tól ünnepi mûsor várta az érdeklõdõket, benne az ösztöndíjak átadására is sor került. Utcabál, valamint a szentkirályi tûzzsonglõrök mûsora zárta a napot. Az oldal fotóit Benkovics Tibor készítette. További képtár érhetõ el a honlapunkon, tekintse meg azt is! HÍRÖS HÉT KIÁLLÍTÁS KECSKEMÉTEN Az idén a Térségi kertészeti és Élelmiszeripari Kiállításra augusztus 21. és 25. között került sor Kecskeméten XVI. alkalommal. Községünk 4m2 kiállítási területet kapott. Szentkirály bemutatkozó napja 23-án volt 17 órai kezdettel. Tánccsoportunk egyórás mûsort adott nagyszámú közönség elõtt. Czakó Lajos fafaragó munkáját is sokan megnézték. A mûsor után a táncosok és a látogató gyerekek palacsintát kaptak. A nagyszámú érdeklõdõ szentkirályi dinnyét kóstolhatott Vörös Dezsõ jóvoltából. Nagy volt az érdeklõdés a szentkirályi föld termette szõlõbõl készült bor iránt. A bort Revuczky Bélának köszönhetjük.

9 2013. szep tem ber SZENT KI RÁ LYI HÍR MON DÓ 9. ol dal Fel hõt len na pok Zánkán Szó sze rint és át vitt ér te lem ben is fel hõt len na po kat töl töt tünk a Zánkai Er zsé bet-tá bor ban au gusz tus 5. és 10. kö zött, 40 gye rek és 4 pe da gó gus. Ami kor a rá di ó ban is azt hal lot tuk, hogy most csak víz par ton le het ki bír ni, mi öt for ró na pon át él vez het tük a Ba la ton hû sí tõ vi zét! Az el lá tás fan tasz ti kus volt, a szál lás ké nyel mes, a prog ra mok szí ne sek és vál to za to sak. Re mél jük, jö võ re is lesz le he tõ sé günk tá bo roz ni az Er zsé bet-prog ram tá mo ga tá sá val. Az Er zsé bet-ve tél ke dõn kö zép ko ri fej - díszt ké szí tet tek a gye re kek A ka land park ban mászófalon is ki - pró bál hat ták ma gu kat a gye re kek Ví zi ae ro bic min den dél után volt "Vízidili": a víz be do bált lab dá kat la vór ban kel lett ös sze gyûj te ni Cso port kép in du lás elõtt

10 10. ol dal SZENT KI RÁ LYI HÍR MON DÓ szep tem ber Ál mom a CSA LÁD - Ta nya gond no kok kal a csa lá do kért a kecs ke mé ti kis tér ség ta nya gond no kos te le pü lé se in TÁMOP-5.5.1/B-11/ In for ma ti kai kép zés in dul szep tem ber ben Szent ki rá lyon ha la dó szin ten Ki emelt prog ra mok: Mic ro soft Word Mic ro soft Ex cel Mic ro soft PowerPoint A tan fo lyam idõ pont jai: szep tem ber 21., 28., ok tó ber 5., 12., 19., órá ig A rész vé tel IN GYE NES!!!! A kép zés re Kutasiné Kullai Ilo na he lyi szer ve zõ nél le het je lent kez ni. Tel.: 70/ Ál mom a CSA LÁD - Ta nya gond no kok kal a csa lá do kért a kecs ke mé ti kis tér ség ta nya gond no kos te le pü lé se in TÁMOP-5.5.1/B-11/ szep tem ber hó nap já ban is foly ta tó dik Szent ki rá lyon az Ál mom a CSA LÁD pro jekt meg va ló sí tá sa. Sze re tet tel vá runk min den ked ves ér dek lõ dõt kor tól és nem tõl füg get le nül kö zös sé gi prog ram ja ink ra, va la mint a je lent ke zé se ket kép zé se ink re és tré ning je ink re. Ál mom a CSA LÁD szep tem ber prog ra mok - Szent ki rály Ál mom a CSA LÁD - Ta nya gond no kok kal a csa lá do kért a kecs ke mé ti kis tér ség ta nya gond no kos te le pü lé se in TÁMOP-5.5.1/B-11/ In gye nes jo gi ta nács adás (pol gár jog, adás-vé tel, örök lés, csa lád jog, mun ka jog stb. kér dé sek ben) Ta nács adó: Dr. Patyi Re ná ta ügy véd Ügy fél fo ga dás: szep tem ber 25. (szer da) óra. Hely szín: Fa lu ház (Szent ki rály, Kos suth u. 16.) A szol gál ta tás igény be vé te le elõ ze tes re giszt rá ció, il let ve ér ke zé si sor rend ben tör té nik. Rész vé te li szán dé kát Kutasiné Kullai Ilo na szer ve zõ nél vagy az aláb bi el ér he tõ sé ge ken je lez he ti: 70/ ; kullai.ilona@gmail.com Hol is ha lad majd az M44 au tó út? A kö zel múlt ban töb ben is meg ke res tek ez ügy ben, de a me gyei na pi lap ban meg je lent tér kép váz lat má so kat is meg lep he tett. Az or szá gos köz út fej lesz té sek kel fog lal ko zó fõ ha tó ság tól a Ren de zé si terv mó do sí tá sa kap csán ka pott írá sos tá jé koz ta tás sze rint a Ter vünk be ta valy be ke rült nyom vo nal he lyes. Esze rint Szent ki rály te rü le té re Nagy kõ rös fe lõl a me gye ha tá ron lé võ dû lõ út tól dél re kb. 300 mé ter re lép ne az út, és az 1-3 csa tor na dé li ol da lán ha lad va, a ti sza kécs kei utat Nagy Sándorék ta nyá já tól ke let re (Ti sza kécs ke fe lé) met sze né. Nyom vo nal terv meg te kint he tõ a Köz ség há zán. Sza bó Gel lért MEG VÁL TO ZOTT KÖR NYE ZE TÜNK ÉLÕ VI LÁ GA Ked ves Ol va só! Ko ráb bi írá som foly ta tá sa ként eb ben a rész ben a meg rit kult-el tûnt csú szó-má szó élõ lé nye ket pró bá lom szám ba ven ni, me lyek az el múlt év ti ze dek ben tûn tek el köz vet len kör nye ze tünk bõl. Ezek nagy ré szé nek élet cik lu sá ban, leg alább is iva dék kor ban vi zes élõ hely re van szük ség. Má ra ez a fel té tel gya kor la ti lag meg szûnt. El tûn tek a to cso gók, po cso lyák a víz zel bo rí tott te rü le tek. Nincs iva dék ne ve lõ le he tõ ség a bé kák ré szé re. Már pe dig ezek nek az élõ lé nyek nek ki sebb vi zek re van szük sé ge. Az, hogy még le het né hány bé ká val ta lál koz ni, a bé kák vi szony la gos 5-10 éves élet tar ta má nak kö szön he tõ. Nem han gos már a ha tár az un ka bé kák unkkázásától. A va ran gyok a le ve li bé kák és a kecs ke bé kák szá ma is erõ sen le csök kent. A re ket tyés ben a ta vas szal fel gyü lem lett víz ben el sõ sor ban ásó bé kák po ron tyai fej lõd nek. Ezek a bé kák rej tett élet mó dot foly tat nak, el sõ sor ban ker ti fel szí ni mun kák so rán ta lál ko zunk ve lük, mi kor ki for dít juk a ta laj ból. Ugyan csak víz hez kö tött a gõ ték sza po ro dá sa is. Né hány év ti zed del ko ráb ban hem zseg tek a ki sebb vi zek ben, út szé li ár kok ban. Egy ál ta lán él-e még pusz tán kon? A fol tos ha sú mér ge zõ sza la mand ra is min de nütt elõ for dult, ré te ken er dõk ben. Sza po ro dá sa szin tén víz hez kö tött. A ki fej lett pél dá nyok szá raz föld ön él nek, fény ke rü lõk, ezért rit kán ke rült sze münk elé. Né hány pél dá nyá val még ta lál koz ha tunk pin cék ben, fó lia há zak ban, kõ ra kás ok alatt. Saj nos meg fo gyat koz tak a gyí kok is, pe dig igen szép szám mal for dul tak elõ. Az utób bi évek ben mint ha gyak rab ban ke rül né nek sze münk elé. A fent em lí tett élõ lé nyek mind kör nye ze tünk fon tos bi o ló gi ai ré szei. Fon tos sze re pet töl te né nek be a ter mé szet bi o ló gi ai egyen sú lyá ban, kezd ve az ap ró ro va rok /szúnyogok, kul lan csok, le vél tet vek stb./ pusz tí tá sá ban, hogy vé gül is ma ga sabb ren dû élõ lé nyek táp lá lé ka ként szol gál ja nak. Vecsei Fe renc

11 2013. szep tem ber SZENT KI RÁ LYI HÍR MON DÓ 11. ol dal Szed res-szil va kré mes pi te ÉT KEK, TIP PEK, FOR TÉ LYOK Hoz zá va lók A tész tá hoz: kb. 35 dkg fi nom liszt (a fe le ré tes liszt is le het), 1 csa pott kis - ka nál szá rí tott (ins tant) élesz tõ, 0,5 dl lan gyos tej, 7,5 dkg por cu kor, fél mok kás ka nál só, 12 dkg vaj, 1 to jás A töl te lék hez: 40 dkg szil va, 20 dkg kris tály cu kor, 1 pú po zott evõ ka nál fõz ni va ló va ní lia - ízû pu ding por, 1 mok kás ka nál mézessütemény fû szer ke ve rék, 40 dkg sze der A szó rás hoz: 3-3 evõ ka nál da rált dió és zsem le mor zsa A tész ta nyúj tá sá hoz: fi nom liszt A te te jé re: va ní li ás por cu kor A töl te lék hez a szil vát meg mos suk, fél be vág va kimagvaljuk, egy lá bas ba rak juk. A cu kor ral íze sít jük. 3-4 per cig ke ver get ve for ral juk, majd merülõmixerrel pü ré sít jük, új ra tûz re tes szük. A pu ding port 3 evõ ka nál hi deg víz zel si má ra ke ver jük, a szil va pü ré hez ad juk. 1 per cig for ral juk, a mézessütemény fû szer ke ve rék kel íze sít jük. Hûl ni hagy juk. A lisz tet egy tál ba szi tál juk. Az élesz tõt a lan gyos tej be szór juk. 1 kis ka nál cuk rot ke ve rünk hoz zá, és me leg he lyen 10 perc re fél re tes szük, hogy az élesz tõ föl fut has son. A ma ra dék cuk rot, a sót, a pu ha (szo ba hõ mér sék le tû) va jat és a to jást a liszt hez ad juk. Hoz zá önt jük a te jes élesz tõt, kön nyen ke zel he tõ tész tá vá gyúr juk és % arány ban el oszt juk. A na gyob bi kat eny hén meg lisz te zett gyú ró la pon ak ko rá ra nyújt juk, hogy egy 25x35 cen tis, sü tõ pa pír ral bé lelt tep si ben el fér jen. A di ót a mor zsá val ös sze for gat juk, nagy ját - 4 evõ ka nál nyit - a tész tá ra szór juk. A szil va kré met egyen le te sen rá ken jük, a szed ret rá szór juk, egy ki csit a krém be is nyom kod juk. A ma ra dék di ós mor zsát rá szór juk. A ki seb bik tész tát is tep si mé re tû re nyújt juk, a pi te te te jé re fek tet jük. Hús tû vel több he lyen, egé szen az al já ig meg szur kál juk. Elõ me le gí tett sü tõ ben, kö ze pes láng gal (180 C, lég ke ve ré ses sü tõ ben 165 C) perc alatt meg süt jük. A sü tõ bõl ki vé ve tep sis tül egy rács ra tes szük, ami kor már csak lan gyos, va ní li ás por cu kor ral meg hint jük. Egy éj je len át pi hen tet jük, más nap sü tõ pa pí ros tul vá gó desz ká ra emel jük és nagy já ból 5 cen tis koc kák ra vág juk. Jó ét vá gyat kí ván Kenyeresné Zsu zsi ka Itt hon vagy - Ma gyar or szág sze ret lek! A szep tem ber én ha gyo mány te rem tõ szán dék kal ki írt or szá gos ren dez vény hez mi is csat la koz tunk. Te le pü lé sek nek szól a fel hí vás, hogy a két na pon he lyi ren dez vé nyek szer ve zé sé vel erõ sít sék a kö zös sé gü ket. A mi ka te gó ri ánk ban a Ft el nye ré sé hez 28-án szom ba ton dél után fõ zõ ver senyt és egész fa lu ra szó ló Mi hály-kö szön tõt, más nap kor pe dig tá bor tûz-gyúj tást ter ve zünk. A rész le tek ki dol go zá sa még tart, to váb bi tá jé koz ta tást ké sõbb tu dunk ad ni. SZEP TEM BE RI CSIL LA GOS ÉG BOLT A szep tem ber már "em be res" hó nap, az õsz kez de te. Ro ha mo san csök ken a nap pa li órák szá ma, an nyi ra, hogy 22-én mind az éj sza ka, mind a nap pal egy for ma, az az 12 óra. Per sze eb ben az év ben ez már csak ek kor for dul elõ, ek kor kez dõ dik a csil la gá sza ti õsz, pon to sab ban 22-én 22 óra 43 perc kor a Föl di egyen lí tõ fe lett ha lad át a Nap. A nap-éj egyen lõ ség az egész föld te ké re vo nat ko zik. Az ég re te kint ve sok kal fé nye seb ben ra gyog nak a csil la gok, és egy ben töb bet is lát ha tunk. Es te szin te fe jünk fö lött hú zó dik a Tej út sáv ja, mely a sok mil li árd csil lag ös sze ol vadt fé nye. A kö ze pén lát ha tó sö té tebb sáv csil lag kö zi port rejt, me lyen nem lát sza nak át a csil la gok. A Gön cöl sze kér is egy re kö ze lebb ke rül a lá tó ha tár szé lé hez. Es te a lá tó ha tár fe lett a Nap tól dél nyu ga ti irány ban lát ha tó Föl dünk boly gó test vé re a Vé nusz. Éj fél után a ke le ti ég bolt fel tû nõ en ra gyog Nap rend sze rünk óri ás boly gó ja, a Ju pi ter. Fé nyes sé ge fo ko za to san nõ, hi szen Föl dünk ro han fe lé je. V. F. AU GUSZ TUS IDÕ JÁ RÁ SA Az utol só nyá ri hó nap a ko ráb bi évek ta pasz ta la ta alap ján nem oko zott meg le pe tést. El sõ sor ban a hó nap el sõ na gyob bik fe lé ben foly ta tó dott a csa pa dék men tes for ró szá raz ság. Az ön tö zés men tes te rü le tek szán tó föl di ha szon nö vé nyei gya kor la ti lag nem tud tak ki fej lõd ni, egy sze rû en meg sül tek. Ér de kes, hogy a ta va szi /májusi/ hû vös idõ sok nö vény te nyész idõ sza ká ra ki ha tott. A ko ráb bi évek hez ké pest a pa ra di csom éré se két-há rom he tet ké sett, a din nye éré se is leg alább en nyi vel el to ló dott. Ugyan így le het ne a pap ri kát is em lí te ni. A szá raz ság mi att a ma da rak táp lá lé ká ul szol gá ló ro va rok is el tûn tek, táp lá lék hi ány lé pett fel, mi nek kö vet kez té ben a ván dor ma da rak igen ko rán el köl töz tek. A gó lyák a fi ó kák ki re pü lé se után szin te azon nal út ra kel tek, és már Af ri ka bel se jé ben jár nak. A fecs kék a gyur gya la gok is a hó nap vé gén in du lás ra ké szen áll tak. A sort to vább le het ne foly tat ni. A hõ mér sék let a hó nap ele jén 31C fok kal in dult, és 9-ig szin te fo lya ma tos 35-38C fok volt a ko ra dél utá ni órák ban, an nyi ra, hogy 8-án 39C fo kot mu tat tak a hõ mé rõk. Ez után 17-ig 26-30C kö rül moz gott, majd 2-3 na pon is mét emel ke dett 30-32C fö lé. Au gusz tus 20-ára hû vö sebb lég tö me gek ér kez tek, né mi csa pa dé kot hoz va te rü le ten ként vál to zó men nyi ség ben. Csa pa dék vi szo nyok: 20-án 4,7 mm, 21én 1,6 mm, 26-án 3,6 mm, 27-én 33,6 mm, 29-én 0,4 mm. Ös sze sen: 43,9 mm. A sok évi át lag: 47 mm. Vecsei. Anya köny vi hí rek Szü let tek: Kucsár Zoé , any ja ne ve: Fa lu si An na má ria Szûcs Örs Bo tond , any ja ne ve: Vá ri Eni kõ El hunyt: Ko vács Mihályné élt 83 évet

12 Hir de té sek * El adó ágy ne mû tar tós sa rok ülõ gar ni tú ra. 76/ , 06-70/ * Ház el adó 1 hold te lek kel (er dõ, szán tó) Szent ki rá lyon, a Kos suth-ma jor ban. Víz, vil lany van. Ér dek lõd ni: 06-76/ * Ház el adó Szent ki rá lyon a Bé ke ut ca 33. szám alatt. ér dek lõd ni: te le fon szá mon. * Szent ki rá lyon, és a ve le szom szé dos te le pü lé se ken szán tót, le ge lõt, ka szá lót vá sá rol nék, vagy bé rel nék. Bencsik Je nõ. te le fon: * EL ADÓ jó ál la po tú két sze mé lyes he ve rõ, szek rény sor, elõ szo ba fal. Irányár:5-15 ezer Ft. Érd.: 70/ * Ház el adó 1 hold te lek kel (er dõ, szán tó) Szent ki rá lyon, a Kos suth-ma jor ban. Víz, vil lany van. Ér dek lõd ni: 06-76/ * Me zõ gaz da sá gi fel hasz ná lás ból szár ma zó hul la dék fó lia el szál lí tá sát vál la lom / / TeSzedd!! - a tisz tább Szent ki rá lyért Ön kor mány za tunk is csat la ko zott az or szá gos köz tisz ta sá gi ak ci ó hoz, mely az utak men tén, il let ve il le gá lis le ra kó he lye ken lé võ sze mét be gyûj té sét cé loz za im már a leg na gyobb ha zai ön kén tes moz ga lom ként. Ta valy 700 te le pü lé sen 150 ez ren vet tek részt a "nagy ta ka rí tás ban". Az idei ak ció nap szep tem ber 14-e, szom bat. Ké rem, mi nél töb ben ta lál koz zunk ezen a reg ge len 8 óra kor a Köz ség há za elõtt, ahol a na pi te en dõ ket egyez tet jük. Zámbori Il di kó S z e n t k i r á l y, Dó zsa György ut ca 9. Be je lent ke zés: Meg nyi tot tam fér fi - nõi fod rá sza to mat! Kel le mes kör nye zet ben vá rom szé pül ni vá gyó ven dé ge i met. KÖNY VE LÉST ÉS KÖNYV VIZS GÁ LA TOT VÁL LA LOK egyé ni vál lal ko zók, õs ter me lõk, ma gán sze mé lyek, Kft-k, Bt-k, ala pít vá nyok ré szé re, tel jes kö rû APEH- és TB-ügyintézéssel, kép vi se let tel. Ha von ta tá jé koz ta tást kap vál lal ko zá sa ered mé nyé rõl, áfá já ról, a köny ve lést így pon to san tud ja kö vet ni. Igény sze rint a köny ve lé si anya gért el me gyek. Az iro da nyit va tar tá sa: hét fõ tõl szom ba tig 8-18 órá ig. Te le fo non egyez te tés alap ján csak egy fõt fo ga dok a tel jes diszk ré ció ér de ké ben. Ké rem, vá las szon en gem, ha csa lá di as kör nye ze tet és nem "tö meg-köny ve lõ iro dát" ke res. Vargáné Farkasházi Or so lya, Nyárlõrinc, Is ko la u. 7., 06-30/ SZENT KI RÁ LYI HÍR MON DÓ füg get len köz éle ti lap Meg je le nik ha von ta: Ki ad ja: Szent ki rály Köz ség Ön kor mány za ta - Fe le lõs ki adó: Sza bó Gel lért pol gár mes ter - Fe le lõs szer kesz tõ: Vecsei Fe renc - Mun ka tár sak: Csa ná di Andrásné, Ka ra Lajosné, Ke nye res Dé nes, Ke nye res Zol tán, Katzné Almási Zsu zsan na, Ba lázs Haj nal ka lel kész, Kutasi Fe renc, Pá pai Ferencné, Pász tor Gézáné, Pus kás Mi hály plé bá nos, Sza bó Gel lért pol gár mes ter, Szutor Sándorné, Dr. Szûcs Zsolt, Takácsné Kiss Már ta, Var ga Béláné, Varjúné Szé che nyi Ma ri an na - Szer kesz tõ ség cí me: Pol gár mes te ri Hi va tal Szent ki rály, Kos suth La jos ut ca Tel./fax: 76/ Ké szül 350 pél dány ban Nyom da: Kécs ke Nyom da Kft. Ti sza kécs ke T: 76/ Fe le lõs ve ze tõ: Tóth Gé za