A MAGYAR BESZÉLT NYELV SAJÁTOSSÁGAI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MAGYAR BESZÉLT NYELV SAJÁTOSSÁGAI"

Átírás

1 Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar nyelv és Irodalom Tanszéke Filozofická fakulta Univerzity Komenského Katedra maďarského jazyka a literatúry A MAGYAR BESZÉLT NYELV SAJÁTOSSÁGAI Charakteristiky maďarského hovoreného jazyka Lanstyák István STIMUL Pozsony Bratislava

2 Lanstyák István Lektorálta (recenzenti): Kolláth Anna Szépe Judit Vydal STIMUL pre Katedru maďarského jazyka Filozofickej fakulty Univerzity Komenského v Bratislave Bratislava, 2009 ISBN , EAN

3 TARTALOM A BESZÉLT NYELV MIBENLÉTE ÉS JELLEMZİI I. A BESZÉLT ÉS AZ ÍROTT NYELV KAPCSOLATA II. A BESZÉLT ÉS AZ ÍROTT NYELV MIBENLÉTE ÉS JELLEMZİI 1. Megjelenési forma 2. Spontaneitás 3. Kötetlenség 4. További külsı tulajdonságok 5. Általános nyelvi tulajdonságok III. ÁTMENETEK AZ ÍROTT ÉS A BESZÉLT NYELV KÖZÖTT 1. Félkötött beszéd 2. Kötött beszéd 2.1. Reproduktív beszéd 2.2. Hangosítás A BESZÉLT NYELVI DISKURZUS I. BEVEZETÉS II. A BESZÉLT NYELV MINT DIALÓGUS 1. Párbeszéd magánbeszéd 2. A párbeszéd válfajai 2.1. Két, három és több résztvevıs diskurzus 2.2. Spontán és irányított diskurzus 2.3. Közvetlen és közvetett diskurzus 2.4. Fatikus és kísérı kommunikáció 2.5. Zártkörő és nyilvános diskurzus 2.6. Hivatalos és nem hivatalos diskurzus 2.7. Elsıdleges és másodlagos párbeszéd 3. A diskurzus típusai és nyelvi jelege a terepmunka szemszögébıl 4. A párbeszéd tagolódása 5. A beszélıváltás mechanizmusa 6. A párbeszéd lejegyzése A BESZÉLT NYELV HANGTANA I. ALKALMAZKODÁS 1. Igazodás 1.1. Hangszalagmőködés szerinti igazodás Zöngésülés Zöngétlenedés 1.2. Képzéshely szerinti igazodás Mássalhangzó magánhangzóhoz Mássalhangzó mássalhangzóhoz 1.3. Képzésmód szerinti igazodás 1.4. Ajakmőködés szerinti igazodás 2. Hasonulás 3

4 2.1. Részleges hasonulás Zöngésség szerinti részleges hasonulás Képzéshely szerinti részleges hasonulás a) Szibiláns-hasonulás b) Nazális-hasonulás c) Explozíva-hasonulás 2.2. Teljes hasonulás Hangtani kötöttségő teljes hasonulás a) Explozívák affrikálódása b) Spiránsok affrikálódása c) Nazálisok teljes hasonulása d) Likvidák teljes hasonulása e) Egyéb magánhangzóközi mássalhangzó-kapcsolatok teljes hasonulása Alaktani kötöttségő teljes hasonulás a) A j-vel kezdıdı toldalékok hasonulása b) A v-vel kezdıdı toldalékok hasonulása c) Az ez, az mutató névmások véghangzójának hasonulása 2.3. Kölcsönös hasonulás Hangtani kötöttségő a) Összeolvadásos affrikáció b) Affrikáták és spiránsok összeolvadása Alaktani kötöttségő a) Összeolvadásos palatalizáció (jésítés) b) A -t végő igék felszólító módjával kapcsolatos összeolvadás II. LAZÍTÁS 1. Redukció 1.1. Hosszú hangok redukciója Mássalhangzó-rövidülés (degemináció) a) Mássalhangzó szomszédságában b) Magánhangzóközi (intervokális) helyzetben c) Abszolút szóvégi helyzetben Magánhangzó-rövidülés a) Felsı nyelvállású magánhangzók rövidülése b) Középsı nyelvállású magánhangzók rövidülése c) Alsó nyelvállású magánhangzók rövidülése 1.2. Rövid hangok redukciója Ultrarövid hangok keletkezése a) Ultrarövid mássalhangzók keletkezése b) Ultrarövid magánhangzók keletkezése Redukciós hangcsere a) Redukciós mássalhangzócsere aa) Explozívák spirantizálódása ab) Affrikáták spirantizálódása (dezaffrikálódás) ac) Spiráns aproximánssá válása (approximálódás) b) Redukciós magánhangzócsere ba) Magánhangzó-centralizáció bb) Siklóhanggá válás 1.3. Redukciós hangszínváltozás 2. Törlés 2.1. Részleges törlés 4

5 Palatalizálódás Nazalizálódás Pótlónyúlás 2.2. Teljes törlés Mássalhangzó-kivetés a) Torlódásos kivetés b) Torlódás nélküli kivetés ba) Szóbelseji helyzetben Magánhangzó-kivetés (elízió) a) Horger-törvény b) Egyszerő magánhangzó-kivetés Csonkulás a) Egyszerejtés (haplológia) b) Zsugorodás c) Fúzió (egybeolvadás) d) Egyszerő csonkulás 3. Sorozatok 4. Lazítás és nyelvi változás A BESZÉLT NYELV GRAMMATIKÁJA I. MONDATÉPÍTÉS SAJÁTOSSÁGAI 1. A mondatépítés lineáris jellege 2. A mondatépítés rendezetlensége 2.1. Következetlen mondatfőzés 2.2. Alanyváltás 2.3. Szokatlan szórend 2.4. Lazán kapcsolódó mondatrészek, mondatrészletek, tagmondatok 2.5. Közbevetések, közbeékelések, hozzátoldások 3. Mondatátszövıdés II. REDUNDANCIA- ÉS HIÁNYJELENSÉGEK 1. Redundanciajelenségek 1.1. Beszédtöltelékek Töltelékszók Töltelékkifejezések 1.2. Ismétlések Szóismétlés Szóhalmozás 2. Hiányjelenségek 2.1. Ellipszis és kihagyás Ellipszis (kontextuális ellipszis) Kihagyás (szituatív ellipszis) a) Összetett mondatot érintı kihagyás b) Egyszerő mondatot, ill. összetett mondat tagmondatát érintı kihagyás c) Szószerkezetet érintı kihagyás d) Szókapcsolatot érintı kihagyás e) Lexémát érintı kihagyás f) Szót, ill. morfémát mint hangsort érintı kihagyás Hiány (nem rekonstruálható kihagyás) 5

6 2.2. Félbeszakítás Önközbevágás Félbeszakítás és közbevágás Félbehagyás 2.3. Deixis 2.4. A birtokos személyjel elmaradása III. EMFATIKUS JELENSÉGEK 1. Mondatszók 1.1. Indulatszók 1.2. Interakciós mondatszók 1.3. Módosítószók 1.4. Hangutánzó mondatszók 2. Dativus ethicus IV. NEM INHERENSEN BESZÉLT NYELVI JELENSÉGEK 1. Topik- és fókuszismétlı névmás használata A magyar mondattagolás szerkezeti egységei A topikismétlı névmások A topikismétlı névmások nyelvtani funkciója A topikismétlı névmások nyelvlélektani funkciója 2. A létige és a határozói igenév kapcsolata szenvedı értelemben 3. Birtokos jelzıként használt személyes névmási határozószó MEGAKADÁSJELENSÉGEK I. BEVEZETÉS II. A SZŐKEBBEN VETT MEGAKADÁSJELENSÉGEK TÍPUSAI 1. Beszédtempó-lassulás 2. Hangzónyújtás 2.1. Szókezdı hang nyújtása 2.2. Szóbelseji hang nyújtása 2.3. Szóvégi hang nyújtása 2.4. Határozott névelı nyújtása 3. Tagolt ejtés 4. Néma szünet 4.1. Szóközi néma szünet 4.2. Szóbelseji néma szünet 5. Habozás (hezitáció) 5.1. Szóközi habozás 5.2. Szóbelseji habozás 6. Újrakezdés 6.1. Újraindítás Ismétléses újraindítás a) Egyszeri ismétléses újraindítás b) Többszöri ismétléses újraindítás Javításos újraindítás 6.2. Újramondás Ismétléses újramondás a) Egyetlen szó ismétlése b) Több szó ismétlése 6

7 Javításos újramondás NYELVBOTLÁSOK I. A NORMASÉRTÉSEK TÍPUSAI 1. Nyelvhelyességi hiba 2. Nyelvváltozat-tévesztés 3. Hiba 4. Nyelvbotlás 4.1. A nyelvbotlás mibenléte 4.2. A nyelvbotlások javítása 4.3. A nyelvbotlások osztályozása II. HANGTANI BOTLÁSOK 1. Hangkiesés 1.1. Mássalhangzó-kiesés Torlódásos kiesés a) Szó elején b) Szó belsejében c) Szó végén d) Toldalékban Torlódás nélküli kiesés a) Szó elején b) Szó belsejében c) Toldalékban 1.2. Magánhangzó-kiesés Torlódásos kiesés Torlódás nélküli kiesés a) Szó elején b) Szó belsejében 1.3. Több hang kiesése (tévesztéses csonkulás) Szótıben a) Szó belsejében b) Szó végén Toldalékban 2. Hangbetoldódás 2.1. Anticipációs, ill. perszeverációs indítékú hangbetoldódás Anticipációs indítékú hangbetoldódás a) Mássalhangzó-betoldódás b) Magánhangzó-betoldódás c) Több hang betoldódása Perszeverációs indítékú hangbetoldódás a) Mássalhangzó-betoldódás b) Több hang betoldódása Anticipációs-perszeverációs indítékú hangbetoldódás a) Mássalhangzó-betoldódás b) Magánhangzó-betoldódás 2.2. Egyszerő hangbetoldódás Mássalhangzó-betoldódás Magánhangzó-betoldódás Több hang betoldódása 7

8 3. Hangcsere 3.1. Teljes távhasonulás Anticipációs indítékú teljes távhasonulás a) Mássalhangzócsere b) Magánhangzócsere c) Több hang cseréje Perszeverációs indítékú teljes távhasonulás a) Mássalhangzócsere b) Magánhangzócsere c) Több hang cseréje Anticipációs-perszeverációs indítékú teljes távhasonulás a) Mássalhangzócsere b) Magánhangzócsere 3.2. Részleges távhasonulás Anticipációs indítékú részleges távhasonulás a) Képzéshely szerinti részleges távhasonulás b) Képzésmód szerinti részleges távhasonulás Perszeverációs indítékú részleges távhasonulás a) Képzéshely szerinti részleges távhasonulás b) Képzésmód szerinti részleges távhasonulás c) Hangszalagmőködés szerinti részleges távhasonulás Anticipációs-perszeverációs indítékú részleges távhasonulás a) Képzéshely szerinti részleges távhasonulás b) Hangszalagmőködés szerinti részleges távhasonulás 3.3. A palatoveláris harmóniával kapcsolatos hangcsere A palatoveláris harmónia túláltalánosítása a) Szótıben érvényesülı b) Szótı és toldalék viszonylatában érvényesülı Tévesztéses palatoveláris elhasonulás a) Szótıben történı palatoveláris elhasonulás b) Toldalékban történı palatoveláris elhasonulás Hangrendi átcsapás 3.4. Egyszerő hangcsere Mássalhangzócsere a) Szón belüli b) Toldalékbeli Magánhangzócsere Magánhangzó-mássalhangzó csere Több hang cseréje 4. Alaktévesztés 5. Sorrendi botlás 5.1. Két érintkezı hang helycseréje Mássalhangzók egymással Magánhangzók egymással Mássalhangzó magánhangzóval 5.2. Két távolabbi hang helycseréje Mássalhangzók egymással Magánhangzók egymással Mássalhangzó magánhangzóval 8

9 5.3. Több hang helycseréje III. SZÓKÉSZLETTANI BOTLÁSOK 1. Lexémakiesés 1.1. Szabad morféma kiesése Fogalomszó kiesése Formaszó kiesése 1.2. Összetételi tag kiesése Kéttagú összetett szavakban Többtagú összetett szavakban 2. Lexémabetoldódás 2.1. Anticipációs, ill. perszeverációs indítékú lexémabetoldódás Anticipációs indítékú lexémabetoldódás a) Fogalomszó betoldódása b) Formaszó betoldódása Perszeverációs indítékú lexémabetoldódás a) Fogalomszó betoldódása b) Formaszó betoldódása 2.2. Egyszerő lexémabetoldódás Fogalomszó betoldódása Formaszó betoldódása 3. Lexémacsere 3.1. Hangzási hasonlóságon alapuló lexémacsere Idegen szavakban Nem idegen szavakban 3.2. Jelentéstani kapcsolaton alapuló lexémacsere Azonos fogalomkörbe tartozó szó, hiponima, hiperonima a) Igék, cselekvésnevek (nomen actionisok) és melléknévi igenevek b) Melléknevek c) Fınevek d) Kötıszók, vonatkozó névmások e) Névutók f) Egyéb Antonima Metonima, partonima Adott kontextusban gyakrabban elıforduló másik szó (kollokáció) 3.3. Anticipációs, ill. perszeverációs indítékú lexémacsere Anticipációs indítékú lexémacsere Perszeverációs indítékú lexémacsere Metatézis jellegő 3.4. Nyelven kívüli okokkal magyarázható lexémacsere A nyelven kívüli környezet hatására bekövetkezı lexémacsere Freudi elszólás Tárgyi tévedésre visszavezethetı lexémacsere 4. Szóalaktévesztés 4.1. Szóalakvegyülés 4.2. Szóösszevonás 5. Sorrendi botlás 5.1. Összetett szavakban Egyszerő helycsere Kettıs helycsere 9

10 5.2. Igekötıs igékben 5.3. Állandósult szókapcsolatokban 6. Szókapcsolat-tévesztés 6.1. Szókapcsolat-vegyülés Névszói alaptagú Igei alaptagú 6.2. Szókapcsolat-összevonás 6.3. Hangtani indítékú szókapcsolat-tévesztés 6.4. Egyszerő szókapcsolat-tévesztés 7. A nyelvem hegyén van jelenség A szótévesztések korrigálási módja IV. ALAKTANI BOTLÁSOK 1. Toldalékkiesés 1.1. Képzı kiesése Igeképzı kiesése a) Szócserés b) Szóalak-tévesztéses Névszóképzı kiesése a) Szócserés b) Szóalak-tévesztéses 1.2. Ragok és jelek kiesése Igerag kiesése Igejel kiesése Névszórag kiesése Névszójel kiesése 1.3. Kötıhangzó kiesése 1.4. Több toldalék kiesése 2. Toldalékbetoldódás 2.1. Anticipációs, ill. perszeverációs indítékú toldalékbetoldódás Anticipációs toldalékbetoldódás a) Képzı betoldódása b) Rag és jel betoldódása Perszeverációs toldalékbetoldódás a) Képzı betoldódása b) Rag és jel betoldódása Anticipációs perszeverációs toldalékbetoldódás a) Képzı kettıztetése b) Rag és jel kettıztetése 2.2. Egyszerő toldalékbetoldódás Képzık betoldódása Ragok és jelek betoldódása 3. Toldalékcsere 3.1. Anticipációs, ill. perszeverációs indítékú toldalékcsere Anticipációs indítékú toldalékcsere Perszeverációs indítékú toldalékcsere 3.2. Egyszerő toldalékcsere Képzıcsere Rag- és jelcsere a) Igeragok cseréje b) Névszóragok cseréje 10

11 c) Névszójelek cseréje d) Vegyes 4. Morfológiai alaktévesztés 4.1. Toldalékalak-tévesztés Hangtani indítékú toldalékalak-tévesztés Alaktani indítékú toldalékalak-tévesztés Vegyüléses jellegő toldalékalak-tévesztés 4.2. A toldalékok kapcsolódásával összefüggı botlások Névszók Igék 5. Sorrendi botlás 5.1. Anticipációs ill., perszeverációs indítékú sorrendi botlás Anticipációs indítékú helycsere Perszeverációs indítékú helycsere Metatézis 5.2. Tımorfémák helycseréje V. MONDATTANI BOTLÁSOK 1. Szerkezet-és mondattévesztés 1.1. Szerkezet- és mondatvegyülés Szerkezetvegyülés Mondatvegyülés és mondatváltás a) Mondatvegyülés b) Mondatváltás (anakoluthon, anakoluthia) 1.2. Szerkezet- és mondatösszevonás Szerkezet-összevonás Mondatösszevonás és mondatzsugorítás 1.3. Egyeztetés eltévesztése Számbeli egyeztetés eltévesztése a) Alany és állítmány közt b) Összetett állítmány részei közt egyeztetés c) Számnévi, ill. mennyiséget kifejezı névmási, melléknévi jelzı és a jelzett szó közt d) Fınévi mutató névmási kijelölı jelzı és jelzett szava közt e) Birtokos jelzı és jelzett szava közt f) Fımondatban álló névszó és a mellékmondatban lévı vonatkozó névmás közt g) Egyéb Személybeli egyeztetés eltévesztése a) Alany és állítmány közt b) Birtokos jelzı és jelzett szava közt Határozottságbeli egyeztetés eltévesztése a) Alanyi ragozás helyett tárgyas b) Tárgyas ragozás helyett alanyi Esetbeli egyeztetés eltévesztése 1.4. Széttagolódás 2. Szórendi botlás 3. Egyéb botlások 3.1. Tagadással kapcsolatos botlások Fölös tagadás Elmaradt tagadás 3.2. Igeidık és igemódok használatával kapcsolatos botlások 11

12 Igeidıkkel kapcsolatos botlások Igemódokkal kapcsolatos botlások Egyéb botlások 3.3. Vegyes botlások SZAKIRODALOM 1. A beszélt nyelv általában 2. A beszélt nyelv hangtana általában 3. Beszélt nyelv lazításos jelenségek 4. Beszélt nyelv paranyelv, nonverbális kommunikáció 5. Beszélt nyelv hangtani megakadásjelenségek és botlások 6. Beszélt nyelv alaktani, mondattani, szókészlettani botlások 7. Botlástárak 7.1. A Nyelvtudományi Intézetben épülı Nyelvbotlás -korpusz 7.2. Huszár Ágnes győjteménye (mutatványok) 8. A beszélt nyelv mondat- és szövegtana 9. Beszélt nyelv nyelvváltozatok, stílusrétegek 10. A beszélt és az írott nyelv átmeneti mőfajai 11. Beszélt nyelv vegyes 12. Diskurzus, diskurzív jelenségek, társalgás, kommunikáció 13. Háttérirodalom ÁLTALÁNOS PÉLDATÁR (lazításos jelenségek és megakadásjelenségek) BOTLÁSTÁR 12

13 A BESZÉLT NYELV MIBENLÉTE ÉS JELLEMZİI Az emberek iskolai tanulmányaik során az alapiskolától kezdve a tananyag keretében szinte kizárólag az írott nyelvvel találkoznak. Ezért az írott nyelv jellegzetességeit mindenki sokkal jobban ismeri, mint a beszélt nyelvet. Sıt a legtöbb ember a beszélt nyelvrıl valószínőleg úgy gondolkodik, mint az írott nyelvtıl sajnálatos módon eltérı, tökéletlen nyelvváltozatról. Mivel ez a kép teljesen hamis, alapvetıen fontos, hogy a felsıoktatási intézmények magyar és idegen nyelv szakos hallgatói, továbbá a szociolingvisztikai kutatások terepmunkásai és lejegyzıi a terepmunka megkezdése elıtt olyannak ismerjék meg a beszélt nyelvet, mint amilyen az valójában. I. A BESZÉLT ÉS AZ ÍROTT NYELV KAPCSOLATA A beszélt és az írott nyelv az emberi nyelvek két alapvetı létezési formája. A kettı közül mind filogenetikailag, mind ontogenetikailag a beszélt nyelv az elsıdleges, de annál nem magasabb vagy alacsonyabb rangú. Mint nyelvváltozatok a beszélt és az írott nyelv két sajátos regiszter, amelyek persze belülrıl nagyon tagoltak, azaz számtalan részregiszterbıl állnak. A beszélt nyelv megelızi az írottat t ö r t é n e t i l e g is (az emberiség egészét tekintve), de o n t o g e n e t i k a i l a g is (azaz minden egyes egyén életében is). Bár az írott nyelv a beszélt nyelvbıl jött létre, az elmúlt évezredek során jelentıs mértékben el is szakadt tıle, önállósult, sıt az írás, az írni tudó emberek és az általuk létrehozott vagy lejegyzett (vallási, irodalmi, hivatali) szövegek nagyobb tekintélye miatt a beszélt nyelvnél nagyobb presztízsre tett szert, s az írott nyelv vált a nyelv egészének fı reprezentánsává. A nyelvtudomány története során az írás és a beszéd viszonyáról r e n d k í v ü l e l t é r ı f e l f o g á s o k alakultak ki. Amint David Crystal írja, az írott nyelv évszázadokon keresztül kiváltságos helyzetben volt: mint az irodalom közvetítı közege a nyelvi tökéletesség követendı példája lett. Azt tartották, hogy az írás állandóságot és tekintélyt kölcsönöz a nyelvnek. Ennek megfelelıen a nyelvtani szabályok illusztrálására kizárólag írott szövegeket használtak. Ezzel szemben a mindennapi beszélt nyelvvel nem törıdtek, nem tartották tanulmányozásra érdemesnek, csak a gondosság és a szervezettség hiányát, a rendhagyóságot látták benne. A 19. század folyamán szórványosan voltak ugyan bírálói ennek az álláspontnak, de igazán alternatív megközelítés csak a 20. században terjedt el. Az új iskola azzal érvelt, hogy a beszéd sok ezer évvel megelızi az írást; hogy magától kialakul a gyermekekben (míg az írást mesterségesen kell tanítani); s hogy az írásrendszerek másodlagosak, legtöbbször a beszédhangokra épülnek. Leonard Bloomfield például úgy tartotta, hogy az írás nem nyelv, hanem csupán a nyelv rögzítésének módja látható jelek segítségével. E megközelítés szerint a beszédnek kell a nyelvészeti kutatás elsıdleges tárgyát is képeznie. A világ kultúráinak többsége soha nem rendelkezett írásbeliséggel, így a kérdésben nincs is választási lehetıségük. 13

14 A m a i n ye l v t u d o m á n y egyértelmően azon az állásponton van, hogy az írás és a beszéd a nyelv két különbözı, de egyenrangú megjelenési formája. Nem igaz, hogy a kommunikáció egyik közvetítı közege eredendıen jobb, mint a másik. Akármi is a köztük fennálló történeti viszony, tagadhatatlan tény, hogy a modern társadalmak tagjai két rendkívül eltérı kommunikációs rendszerrel rendelkeznek, mindkettı eltérı kommunikációs igények kielégítésére alakult ki, s mostanra mindkettı sajátos, a másik közegben elérhetetlen kifejezési lehetıségeket nyújt. Az írás nem helyettesítheti a beszédet, ahogy a beszéd sem az írást. A beszélt és az írott nyelv eltérı normarendszere természetesen nem azt jelenti, hogy ezek teljesen eltérı szabályok győjteményei volnának; ez esetben a beszélt és az írott nyelv nem lehetne ugyanannak a nyelvnek a két létformája. Amint Huszár Ágnes is megállapítja, a nyelvi jelenségek legnagyobb része mindkét normának része. A beszélt és az írott nyelv normája között a legtöbb különbség talán a m o n d a t t a n b a n van. Ez után következik a hangtan, pontosabban a szavak és toldalékok hangalakját érintı f o n o l e x i k a, amely sokszor eltér az írott nyelv hangosított válfajának hangtanától. Jól érzékelhetı a különbség a s z ó k é s z l e t t a n területén is: bár a legtöbb szó éppúgy elıfordulhat a beszélt, mint az írott nyelvben, jelentıs azoknak a szókészleti elemeknek a száma is, amelyek elsısorban az egyik vagy a másik regisztertípushoz kötıdnek. A legkevesebb eltérés a két regisztertípus közt kétségtelenül a f o n é m a r e n d s z e r b e n és az a l a k t a n b a n van, nem számítva a toldalékok hangalakjának eltéréseit, de ez fonolexikai kérdés. A beszélt és az írott nyelv kölcsönhatásban van egymással. Amint említettük, minél informálisabb helyzetben történik az írás, annál több beszélt nyelvi sajátosság jelenik meg benne (pl. informális írott üzenetek, ímél, cset, esemes). Formális beszédhelyzetekben pedig az élıszóban is megjelennek az írott nyelvre jellemzı szavak, fordulatok. Az írás sokféleképpen képes befolyásolni a beszédet. Nem sokkal az olvasás elsajátítása után a gyermekek az írásos közeget használják fel beszélt szókincsük bıvítésére ahogy azt számos felnıtt is teszi. Kölcsönszavak érkezhetnek a nyelvbe az írásos közeg közvetítésével. Elıfordulhat, hogy a nyelv egészét csak íráson keresztül ismerjük (pl. a latin vagy az idegennyelv-tanulás bizonyos formáinak esetében). Egy régi írott nyelv pedig alapjául szolgálhat egy modern beszélt nyelvnek (pl. a hébernek). II. A BESZÉLT ÉS AZ ÍROTT NYELV MIBENLÉTE ÉS JELLEMZİI 1. Megjelenési forma A beszélt nyelv legnyilvánvalóbb elhatároló sajátossága az írotthoz képest amint neve is mutatja az, hogy elsıdlegesen hangzó formában valósul meg. Az írott nyelv ezzel szemben elsıdlegesen grafikus formában valósul meg, leginkább valamilyen felületre felvitt jelek formájában. Alább lesz róla szó hogy az írott nyelvi szövegeket is meg lehet valósítani hangzó formában, ez azonban másodlagos megvalósulás, a korábban leírták reprodukálása vagy hangosítása. 14

15 Az eleve reprodukálásra vagy hangosításra szánt szövegek tartalmazhatnak bizonyos beszélt nyelvi sajátosságokat, ám annak ellenére írott nyelvi szövegekrıl van szó. Hasonlóképpen a beszélt nyelvi szövegeket is meg lehet valósítani írott formában, azonban ez is másodlagos megvalósulás, a korábban megszületett és hangrögzítı eszközzel rögzített beszélt nyelvi diskurzus leírása, amely természetesen leírt formában is beszélt nyelvi diskurzus marad. A prototipikus beszélt nyelv további két fontos tulajdonsága, hogy lélektani szempontból spontán, nyelvi szempontból pedig kötetlen, de valójában ugyanannak az érmének a két oldaláról van szó. 2. Spontaneitás A prototipikus beszélt nyelv spontaneitása azt jelenti, hogy az ilyen beszéd elıkészítés nélkül történik: a preverbális szakasz, mondanivalón való gondolkodás, azaz az ún. konceptuális tervezés, a gondolatok nyelvi formába öntése, az ún. formulálás (amely grammatikai [szemantikai + szintaktikai] és fonetikai kódolásból áll), valamint az artikuláció egy idıben vagy csak villanásnyi idıeltolódással zajlik. Az írásos fogalmazás legtöbbször még sokkal tudatosabb tevékenység, a beszélınek lehetısége van átgondolnia mondandóját, használhat szótárakat, nyelvhelyességi kézikönyveket stb. 3. Kötetlenség A prototipikus beszélt nyelv kötetlensége azt jelenti, hogy a beszélı a beszédtevékenység során nem támaszkodik korábban leírt vagy hallott szövegre, vagyis a beszélt nyelv legalábbis makroszinten ún. szövegfüggetlen szövegalkotás révén jön létre. Az írásos fogalmazás esetében a beszélı általában sokkal közvetlenebbül használhat föl más szövegeket is. A független szövegalkotás mibenlétét akkor értjük meg, ha a f ü g g ı s z ö v e g a l k o t á s - r ó l is beszélünk egy kicsit. A függı szövegalkotás legszélsıségesebb válfaja a nagy pontossággal történı fordítás, de függı szövegalkotás az ún. szelektív és nagyoló fordítás is. Ezenkívül függı szövegalkotás révén jön létre makroszinten akár egy nyelven belül, akár nyelvközi viszonylatban a parafrázis, az adaptáció, a szinopszis, a tartalmi összefoglaló, az annotáció, a beszámoló, az ismertetés, a paródia, a plagizált szöveg ( plagizátum ), a többékevésbé memorizált (tankönyvi és egyéb) szövegek visszamondása stb. is; ezenkívül ide szokták sorolni az olyan szövegtípusokat is, mint a kommentár, a recenzió vagy a bírálat. M i k r o s z i n t e n a függı szövegalkotáshoz tartozik a más írott vagy beszélt nyelvi szövegrészletekbıl való idézés, ezekre való hivatkozás és utalás (allúzió), ami a társalgásban a beszélgetıtárs(ak) által mondottak egy-egy részletének elismétlését is jelentheti, továbbá az elhangzottak alapján történı visszakérdezés stb. Mikroszinten a spontán beszéd is lehet függı szövegalkotás, amikor például a beszélı a másik beszélı által elhangzottakat ismétli el szó szerint vagy tartalmilag. 4. További külsı tulajdonságok 15

16 Az említett három alapvetı tulajdonságán kívül további három tulajdonságát említjük még meg a beszélt nyelvnek. Itt most nem a beszélt nyelvi szövegeknek a szó szorosabb értelmében vett nyelvi tulajdonságairól beszélünk, hanem a beszélt nyelvnek mint olyannak azokról a külsı jellemzıirıl, amelyek segítenek megmagyarázni, hogy a beszélt nyelv miért valósul meg olyan nyelvi formában, amilyenben. Csak ezekhez kapcsolódva utalunk a beszélt nyelv két általános nyelvi tulajdonságára. A beszélt nyelvi szövegek különféle konkrét nyelvi tulajdonságaival késıbb foglalkozunk A spontán, kötetlen beszéd nemcsak elıkészítetlen, hanem idıhöz kötött, múlékony, egyszeri is (erre utal a szó elszáll, az írás megmarad szólás) és visszavonhatatlan, meg nem másítható. Korrekcióra van ugyan lehetıség, ám az elhangzottak nem tehetık el nem hangzottá. Ezzel szemben az írás térhez kötött, statikus, állandó. A fogalmazás közben elkövetett hibák sok esetben eltüntethetık. A befogadónak rendszerint nemcsak egyszer van alkalma elolvasni az írott szöveget, hanem többször is. A spontán, kötetlen beszédnek ezekbıl a jellemzıibıl érthetık meg a beszélt nyelvi szövegek mondatszerkezetének különféle lazaságai és a tévesztések és hibázások 1 feltőnıen nagy száma. A beszélt nyelvben minden javított tévesztés is tévesztés marad, mivel az eredeti változat sem válik semmissé. Az írott nyelv szerkezete többnyire sokkal feszesebb, sokkal kevesebb benne a tévesztések száma, s ezek részben más jellegőek is. Az írott nyelvi szövegekben csak azok a tévesztések maradnak benne, amelyeket a beszélı nem vett észre vagy nem akart, esetleg nem tudott kijavítani (kivéve, ha nem volt lehetısége a javításra). Az írott nyelv épp állandósága révén bír különleges státussal. A megállapodásokat, így a szerzıdéseket jogi érvényességük érdekében a mai korban rendszerint írásba kell foglalni. Az írott nyelvnek s z e l l e m i s z e m p o n t b ó l is nagy a jelentısége. Például a Biblia szerint Isten írott igéje az utolsó pontocskáig Istentıl ihletett, nem lehet belıle semmit elvenni, hozzá sem lehet tenni. Jellemzı, hogy amikor Jézust a sátán megkísértette, Jézus az írott igével válaszolt neki, holott ı maga az ige, s ha saját maga fogalmazott volna is, akkor is az igét szólta volna A spontán, kötetlen beszéd fontos jellemzıje, hogy beszédhelyzetbe ágyazott. Ez azt jelenti, hogy a beszélı fıleg a szemtıl szembe történı, közvetlen diskurzus esetében nagymértékben támaszkodik a beszédhelyzetre, s ebbıl következıen mondandójának számos részletét nem fejezi ki verbálisan. Az ilyen beszédet, szövegalkotást akár beszédhelyzetfüggı szövegalkotásnak is nevezhetnénk. Ezzel szemben az írás egy olyan helyzetben jön létre, amelyben az írást létrehozó rendszerint távol van a befogadótól, sıt gyakran nem is ismeri (pl. a legtöbb irodalmi alkotás esetében). Ezért a pillanatnyi beszédhelyzet nem nyújt segítséget az írott szöveg megértésében. A spontán, kötetlen beszédnek ebbıl a sajátosságából következnek a beszélt nyelvnek olyan jellemzıi, mint töredékessége, a hiányjelenségek (pl. elliptikus szerkezetek) nagy száma, a mutató névmások feltőnıen gyakori használata. 1 Tévesztésnek egyrészt a nyelvbotlásokat, másrészt a nyelvváltozatok szabályainak alkalmi, véletlenszerő áthágását, az. ún. nyelvváltozat-tévesztést nevezzük. Hibázásról akkor beszélünk, ha a beszélı rendszeresen használja a normasértı formát. Ezekrıl a fogalmakról a Nyelvbotlások c. fejezetben részletesebben is szó van. 16

17 Az írott nyelv ezzel szemben sokkal kerekebb, kifejtettebb, pontosabb, de nehézkesebb is. Ez azonban nem probléma, mivel az olvasó rendszerint amint említettük többször is elolvashatja az írott nyelvi szöveget A spontán, kötetlen beszéd során nemcsak számos, a beszédhelyzetbıl adódó tartalmi mozzanat marad verbális kifejezés nélkül, hanem mindazok a tartalmi mozzanatok is, amelyek a) szupraszegmentális eszközökkel kifejezhetık (hangszínnel, hangerıvel, hanglejtéssel stb.), valamint azok is, amelyekre a beszélı b) testbeszéde, gesztusai és mimikája utalnak. Azt mondhatjuk tehát, hogy a szóbeli közlésnek a verbális összetevın kívül van két további összetevıje is, olyanok, amelyek az írásban közvetlenül nem tükrözhetık. A s z u p r a s z e g m e n t á l i s jelenségek egy részének az írásban írásjelek, valamint a tipográfia módosítása felel meg, ezek azonban összehasonlíthatatlanul kevesebb lehetıséget adnak a beszélınek az érzelmek és más finom jelentések kifejezésére. A spontán, kötetlen beszédnek ez a sajátossága is hozzájárul a beszélt nyelv töredékesésgéhez, illetve ennek köszönhetıen jön létre a mondanivaló egyes részeinek többszintő megfogalmazása. Az írott nyelvben ezek vagy kifejezetlenül maradnak, vagy az írásjelek tükrözik nagyon elnagyoltan, vagy pedig verbalizálódnak. Ugyanakkor az írott nyelvben olyan lehetıségek is rejlenek, amelyek a beszédben nem adhatók vissza, pl. táblázatok, összetett képletek, menetrendek stb. Tudni kell, hogy a szupraszegmentális eszközök és a testbeszéd nem áll mindig a beszélınek annyira tudatos ellenırzése alatt, mint a beszéd, ezért elıfordulhat az is, hogy ezek az eszközök mintegy szembefordulnak a verbális kifejezéssel, és olyan mozzanatokat árulnak el, amelyeket a beszélı nem szándékozott beszédpartnere tudomására hozni. Pl. nyugalmat próbál színlelni, olyan stílusban is beszél, ám mozgásán, hanghordozásán érzıdik a feszültség, idegesség. Vagyis ez a három kifejezésmód nem mindig van összhangban egymással, mondanivalójuk ellentétes is lehet egymással. 5. Általános nyelvi tulajdonságok A beszélt és az írott nyelvnek ezeken az elhatároló fontosságú külsı tulajdonságain belül megemlítjük még két fontos általános nyelvi tulajdonságát is A beszélt nyelv éppúgy rétegzett, mint az írott nyelv, azaz a beszélt nyelvnek is léteznek a beszédhelyzet követelményeitıl függıen egészen informális regiszterei (ilyen pl. a mindennapi beszélt nyelv), de nagyon formális regiszterei is (pl. rögtönzött ünnepi beszéd), s a beszélt nyelv e két végpont között nagyon sokféleképpen valósulhat meg nyelvileg. A rétegzettség vagy külsı változatosság az emberi nyelvek változatosságának egyik fontos aspektusa. A nyelv külsı változatossága vagy rétegzettsége azt jelenti, hogy minden természetes, élı emberi nyelv (olyan, amelynek vannak anyanyelvi beszélıi) egynél (sokkal) több nyelvváltozatban él, pl. különféle földrajzi dialektusok (nyelvjárások), társadalmi dialektusok (szociolektusok), szaknyelvi regiszterek, stílusváltozatok stb. Szemben az írott nyelvvel, amely tipikus esetben inkább formális, a spontán beszélt nyelv tipikus esetben inkább informális. Ezért van az, hogy minél formálisabb a beszélt nyelv, 17

18 annál több sajátosságát veszi föl az írott nyelvnek 2, és fordítva: minél informálisabb az írott nyelv, annál több beszélt nyelvi sajátosság jelenik meg benne. Az írott nyelvi szövegek bizonyos típusai annyira informálisak, hogy közel állnak a beszélt nyelvhez (pl. ímél, chat), ám beszélt nyelvinek semmilyen szempontból nem tekinthetıek, akármennyi beszélt nyelvi sajátosságot tartalmaznak is. Ugyanis a b e s z é l t n y e l v n e k amint láttuk hangzó mivolta is elhatároló jegye, ez pedig természetesen nem jellemzı a leginformálisabb írott nyelvre sem. Természetesen ennek az ellenkezıje is igaz: azok a beszélık, akik sokat írnak, képessé válhatnak arra, hogy elıkészítés nélkül is írott nyelvire emlékeztetı beszélt nyelvi szövegeket produkáljanak. Ezek mindenképpen beszélt nyelvinek számítanak, legföljebb félkötöttnek tekinthetjük ıket (mivel a beszélı mintegy visszaemlékezik az írásban gyakran használt fordulatokra, fogalmazásmódra). Az í r o t t nyelvnek ugyanis elhatároló jegye, hogy írott, azaz grafikus jelek formájában valósul meg. A beszélt nyelv formális változataiban a beszélı jobban odafigyel a beszédére, s ezzel csökkenteni tudja például a hibázások számát, igaz, azon az áron, hogy esetleg lelassul a beszédtempó és több lesz a néma és a kitöltött szünet. Dezséry és Terestyéni vizsgálata is azt mutatja, hogy ugyanazok a kísérleti személyek stúdióhelyzetben tehát amikor azt hitték, hogy beszédük el fog hangzani a rádióban korrektebb nyelvi teljesítményt nyújtottak, kevesebbet hibáztak Abból a ténybıl, hogy a b e s z é l t n ye l v inkább informális, de nem kevésbé abból, hogy spontán, kötetlen (elıkészítetlen) következik az is, hogy normája lazább, mint az írott nyelvé. Ez a következıket jelenti: a) A beszélt nyelv vagy egyáltalán nem kodifikált, vagy kodifikáltsága hiányos (pl. nem vagy csak részlegesen terjed ki a grammatikai jellemzıkre). Mint Havránek többször is leírta, a kodifikált norma az elmúlt ötven év irodalmi alkotásai nyelvének átlaga (szépirodalmi alkotások mellett a szaknyelvi, tudományos stb. írásokat is ide számította) és a mővelt rétegek nyelvhasználata. A g y a k o r l a t b a n a kodifikált norma a köztudatban is inkább az írott nyelvre, az irodalmi mővekbıl nyert adatokra támaszkodik. Mivel az adatgyőjtés írott anyagból könnyebb, a legtöbb normatív nyelvtan szinte kizárólag innen meríti példaanyagát, s ha hoznak is élınyelvi példákat, azok többnyire a nyelvtanírótól jónak tartott, kitalált mondatok. Ez az í r o t t n y e l v - k ö z p o n - t ú s á g Huszár Ágnes szerint mindmáig sajnálatos hibája nyelvtanírásunknak, és hatását ma sem győrtük még le teljesen. Huszár Ágnes azt is megjegyzi, hogy az iskolai nyelvtankönyvek szinte kizárólag irodalmi példái hatására az emberek azt és úgy érzik szépnek, helyesnek, ami és ahogy írva van. Ezért sokan csúnyának, pongyolának, helytelenek tartják a beszélt nyelv néhány gyakori szerkezetét is. Pedig a beszélt nyelv nyilvánvalóan más, mint az írott nyelv, más a normája is! b) A beszélt nyelvben nagyobb fokú a belsı változatosság (inherens variabilitás), mint az írott nyelvben. A b e l s ı v á l t o z a t o s s á g az emberi nyelvek változatosságának a rétegzettség vagy külsı változatosság mellett egy másik fontos aspektusa. 2 Már csak azért is így van ez, mert a formális alkalmakra a beszélı rendszerint készül, így a beszélt nyelve inkább elıkészített és félkötött, mint teljesen spontán és kötetlen. (L. alább.) 18

19 Azt jelenti, hogy minden nyelvváltozaton belül nagy számban találhatók olyan, alapvetıen azonos jelentéső, ill. funkciójú változatok (variánsok), melyeknek mindegyike e nyelvváltozat szerves tartozéka. Az ilyen változatok ún. nyelvi változót alkotnak. Itt nem azokról a formákról van szó, amelyekrıl azt lehetne mondani, hogy azok egy másik másik nyelvváltozat vagy nyelv elemei, s amelyek (nyelvbeli vagy nyelvközi) interferencia vagy akár tudatos kódváltás útján kerültek be az illetı nyelvváltozatba, hanem azokról, melyek e nyelvváltozat szerves részei, a két vagy több azonos jelentéső forma használata a beszélık számottevı részére jellemzı. Pl. ezért : ezér : ezé; kaja : zaba; Ez egy hülyeség : Ez hülység. c) A beszélt nyelvben nagyobb fokú a közvelegesség, mint az írott nyelvben (könnyebben keverednek bele a beszélt nyelv adott regiszterébe nem tartozó elemek, érvényesülnek oda nem tartozó nyelvtani szabályok). A k ö z v e l e g e s s é g az emberi nyelvek változatosságának a külsı és a belsı változatosság mellett a harmadik fontos aspektusa. A nyelv közvelegessége azt jelenti, hogy egy-egy nyelv változataiban mindig találunk olyan variánsokat is, amelyek egy másik nyelvváltozathoz tartoznak. Tiszta nyelvváltozatok (amelyek csak a belsı változatosságból adódó variánsokat tartalmaznák) szóban nem is nagyon léteznek, ezek puszta elvonások. Írásban inkább elképzelhetı egy nyelvváltozat tiszta használata, pl. a szaknyelvi regisztereké, különösen jól kidolgozott, pl. nyomtatásra szánt formájában. III. ÁTMENETEK A BESZÉLT ÉS AZ ÍROTT NYELV KÖZÖTT A beszélt nyelvi közlések két alapvetı csoportra oszthatók: 1. spontán, kötetlen beszéd ez a beszélt nyelv prototipikus válfaja; 2. félkötött beszéd átmeneti alakulat a beszélt és az írott nyelv között. 1. Félkötött beszéd A félkötött beszéd nem teljesen spontán, hanem többé-kevésbé elıkészített: olyankor jön létre, amikor a beszélı felkészül a beszédre, gondolatait többé-kevésbé összerendezi ( útközben átgondolja, mit mond majd a fınökének ), vagy akár elıre meg is fogalmazza, más esetekben pedig fölkészülésképpen akár írásos anyagokat is átnéz. A félkötött beszéd tehát ahogy a neve is mutatja nem teljesen kötetlen, nemegyszer a beszélı vagy más valaki által korábban megfogalmazott, elmondásra szánt, nemegyszer írott szövegen alapul, de azt nem követi szó szerint, hanem akár nagyon jelentısen is eltérhet tıle. Sokféle eset tartozik ide, pl. az a tanár, aki úgy tart elıadást, hogy elıre leírt szövegre támaszkodik, de abból esetleg egy mondatot sem olvas föl, csak bele-belepislant a szövegébe, vagy az a vizsgázó egyetemista, aki a fölkészülése során jegyzeteket készített magának. De ha egy szakember nem készíti is elıre el elıadásának szövegét, akkor is a félkötött beszéd kategóriájába tartozik az elıadása, hiszen a szöveg egyes részeit vagy azokhoz hasonlókat már sokszor olvasott vagy el is mondott korábban. Még nyilvánvalóbb ez a diáknál, aki otthon megtanulja a tananyagot, az iskolában pedig minden segédeszköz használata nélkül felel belıle. Ha nem kifejezetten magolós típus, a szövege ugyan egyedi lesz, de mégsem lesz független a tankönyvbeli vagy a füzetjében található szövegtıl. 19

20 Ehhez hasonlíthatjuk az olyan az idegenvezetık, üzletkötık, biztosítási ügynökök stb. beszédmódját, akik már annyira otthon vannak a témában, hogy nem szorulnak rá a betanult szöveg szó szerinti visszamondására, hanem azt a hallgatók feltételezett elıismereteinek, mőveltségének stb. függvényében és saját hangulatuknak megfelelıen variálják mondókájukat. A félkötött beszéd nem mindig különböztethetı meg egykönnyen a spontán beszédtıl, a kettı közt nincs éles határvonal. Az az ember, aki pl. egy eseményt, aminek a szemtanúja volt, már többször elmondott különbözı embereknek, fokozatosan kialakítja azokat a beszédfordulatokat, formulákat, amelyeket a beszámoló közben alkalmaz. Minden további elmondás egyre inkább félkötött, sıt csaknem kötött beszéddé válik. Erre a tényre figyelni kell a hangfelvételek készítésénél és elemzésénél is. Vannak olyan szövegtípusok, amelyekrıl elıre lehet tudni, hogy félkötött beszédmódot fognak eredményezni, pl. receptek vagy viccek elmondatása. Ezért ilyeneket csak ritkán kérdezünk, elsısorban a nyelvvesztı beszélıktıl, akik esetleg már független szövegalkotásra vagy egyáltalán nem képesek, vagy annyira fárasztó a számukra, hogy célszerőnek látszik azt függı szövegalkotással tarkítani. 2. Kötött beszéd A félkötött beszéd olyan átmeneti alakulat az írott és a beszélt nyelv között, amely sokkal inkább beszélt nyelvi, mint írott nyelvi. Van olyan átmeneti alakulat is, amely viszont sokkal inkább írott nyelvi, mint beszélt nyelvi: ez a kötött beszéd. A kötött beszéd lényege egy korábban megfogalmazott szöveg bető szerinti megszólaltatása. Azért tekintjük mégis átmenetinek, mert az ilyen szövegek szerzıje az esetek egy részében beszélt nyelvi szöveg benyomását kívánja kelteni, s ezért bár írásban fogalmaz, olyan fordulatokat is használ, amelyek amúgy inkább a beszélt nyelvre jellemzıek. A kötött beszéd tehát nem tekinthetı szövegalkotásnak, még akkor sem, ha tévesztésképpen elıfordul, hogy a beszélı nem teljesen szó szerint reprodukálja a protoszöveget. A kötött beszédnek két válfaja van: 2.1. Reproduktív beszéd Ha a korábban megfogalmazott szöveget a beszélı úgy mondja el, hogy azzal azt az illúziót akarja kelteni, hogy az elhangzó szöveg spontán beszédtevékenység eredménye, reproduktív beszédrıl van szó. A szöveg reprodukálása tipikus esetben fejbıl történik, de szó lehet felolvasásról is, pl. a rádióban, ahol a beszélı nem is látszik. Az ilyen beszédtevékenység legtipikusabb formája a színpadi beszéd. A reproduktív beszéd vizsgálata hasznos lehet, de nem szabad azt gondolnunk, ha egy tévéjáték szövegét elemezzük, hogy az ott elhangzó párbeszédek a spontán, beszélt nyelvet tükrözik. 20

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 6. A szervezet Az egyik legfontosabb vezetıi feladat A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 1 Formális és informális szervezetek A formális szervezet formákban

Részletesebben

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. a osztály

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 7. a osztály Óra Témakör, tananyag 1. Bevezető óra: ismerkedés az új taneszközökkel 2. Ismétlés: hangtan 3. 4. Ismétlés: a szófajok Ismétlés: szóalaktan 5. Ism.: Az igenevek Tollbamondás 6. Az év eleji tollbamondásértékelése

Részletesebben

Tanmenet Heti 1 óra, évi 37 óra

Tanmenet Heti 1 óra, évi 37 óra AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉ- KELÉSÉHEZ Mind a szövegtani anyagot, mind a stilisztikát ajánlatos diagnosztizáló értékeléssel kezdeni, feltárni a tanulók előzetes tudását. A szövegtani

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

MAGYAR NYELV MAGYAR NYELV 5-8. ÉVFOLYAM

MAGYAR NYELV MAGYAR NYELV 5-8. ÉVFOLYAM 70 MAGYAR NYELV 5-8. ÉVFOLYAM CÉLOK ÉS FELADATOK Az anyanyelvi és irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tárgy tanulását segíti. Alapvetı célja és feladata a jövendı

Részletesebben

Szóbeli követelmények idegen nyelvből

Szóbeli követelmények idegen nyelvből Szóbeli követelmények idegen nyelvből A szóbeli vizsga követelményei angol és német nyelvből A felvételi vizsga maximum 20 perc időtartamú. Az alapfokú nyelvvizsgához hasonlóan a felvételiző egy rövid

Részletesebben

Tanmenet, 7. osztály, Irodalom, Nyelvtan, Magyar

Tanmenet, 7. osztály, Irodalom, Nyelvtan, Magyar Tanmenet, 7. osztály, Irodalom, Nyelvtan, Magyar Alföldy Jenı: Irodalom 7., Széplaki Erzsébet: Nyelvtan és helyesírás címő munkáltató tankönyvei, valamint Schiller Mariann: Szövegértés-szövegalkotás 7.

Részletesebben

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Mtk. 26./4.

MAGYAR NYELV Tömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és szövegalkotás Mtk. 26./4. Óra 1. émakör, tananyag Ismerkedés az új taneszközökkel Ismétlés Hangtani ismeretek MAGYAR NYELV ömbösített tanmenet 8. D évfolyam Helyesejtés, helyesírás, Kommunikáció Olvasás-szövegértés és nyelvhelyesség

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden feleletet ezen

Részletesebben

Tanmenet a 9. évfolyamok számára

Tanmenet a 9. évfolyamok számára Tanmenet a 9. évfolyamok számára Óraszám Tananyag Tevékenységi formák 1 3. KÖNYVTÁRISMERET, KÖNYVTÁRHASZNÁLAT A katalógus, a katalóguscédula, internetes katalógusok. Az interneten való tájékozódás. Különféle

Részletesebben

a munkaerőpiac számos szegmensében egyaránt szükségszerű a használata (Szabó

a munkaerőpiac számos szegmensében egyaránt szükségszerű a használata (Szabó Szakmai és kommunikációs kompetencia a spontán beszédben Erdős Klaudia Nyelvtudományi Doktori Iskola Alkalmazott nyelvészet program ELTE BTK Bevezetés Kompetencia = alkalmasság, hozzáértés Latin competo

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba. 5. Szintaxis

Bevezetés a nyelvtudományba. 5. Szintaxis Bevezetés a nyelvtudományba 5. Szintaxis Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék Szintaxis Mondattan Hangok véges elemei a nyelvnek Szavak sok, de nyilván véges szám Mondatok végtelen sok Mi a mondat?

Részletesebben

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői A BESZÉD ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Magyar nyelv hete 2012. április 25. A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői Gráczi Tekla Etelka Beszédstílus Beszédstílus = az írás, megszólalás módja A

Részletesebben

HELYI TANTERV MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. évfolyam

HELYI TANTERV MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. évfolyam 2013 HELYI TANTERV MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. évfolyam KISKUNHALASI FELSŐVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA KISKUNHALAS, SZABADSÁG TÉR 6. 6400 1 A Felsővárosi Általános Iskola helyi tanterve magyar nyelvből Oktatási

Részletesebben

Feladatlap a gimnáziumi versenyzők számára

Feladatlap a gimnáziumi versenyzők számára Édes anyanyelvünk országos nyelvhasználati verseny Fővárosi forduló, FPPTI, 2007. szeptember 17. A versenyző kódszáma: Feladatlap a gimnáziumi versenyzők számára Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget,

Részletesebben

A deixis megjelenési formái a prozódiában

A deixis megjelenési formái a prozódiában A deixis megjelenési formái a prozódiában Erdős Klaudia ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Bevezetés - deixis A deixis fogalma - ógör. deiktikos mutatás - megnyilatkozás körülményeire mutat Típusok

Részletesebben

Bevásárlás, árak összehasonlítása, fogyasztói döntések

Bevásárlás, árak összehasonlítása, fogyasztói döntések Bevásárlás, árak összehasonlítása, fogyasztói döntések Rövid leírás: ez a lecke a személyes pénzeszközökkel történı gazdálkodásról szól. Megvizsgálja az áruk tényleges megvásárlása elıtti piackutatás és

Részletesebben

CSALÁD. Magyar nyelv: helyesírás Szókincs: köszönési formák, családtagok megnevezése (Hallo! Tschüss! der Vater)

CSALÁD. Magyar nyelv: helyesírás Szókincs: köszönési formák, családtagok megnevezése (Hallo! Tschüss! der Vater) 3. évfolyam A 3. évfolyam megkezdésekor a tanulók már rendelkeznek idegen nyelvi tapasztalatokkal így az általános célkitűzések az alábbiak szerint fogalmazhatók meg: 1. az idegen nyelv tanulása iránti

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás Matematikai alapok és valószínőségszámítás Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás Bevezetés A tudományos életben megfigyeléseket teszünk, kísérleteket végzünk. Ezek többféle különbözı eredményre

Részletesebben

1. A stílusréteg fogalma

1. A stílusréteg fogalma 1. A stílusréteg fogalma A nyelvi kifejezésmódok a társadalmi érintkezés meghatározott területeihez is kapcsolódnak. Az így létrejött stílusváltozatok a stílusrétegek. Más szóval: a stílusréteg a társadalmi

Részletesebben

Az egészség és a kultúra

Az egészség és a kultúra Az egészség és a kultúra kapcsolata Az egészségkultúra fogalma, helye a kultúra rendszerében Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát

Részletesebben

Angol nyelv. Személyes vonatkozások, család (Személyes bemutatkozás. Család bemutatása rajzok, képek segítségével.)

Angol nyelv. Személyes vonatkozások, család (Személyes bemutatkozás. Család bemutatása rajzok, képek segítségével.) Angol nyelv 1-2. évfolyam I. Hallott szöveg értése: Legyen képes követni a nagyon lassú és tiszta kiejtésű beszédet, amikor a jelentés megértéséhez hosszú szünetek állnak rendelkezésére; ismerje fel és

Részletesebben

Az információ a hétköznapi használati eszköz

Az információ a hétköznapi használati eszköz Az információ a hétköznapi használati eszköz Budapest, 2006.10.08 Zubonyai Tibor (tibor.zubonyai@ibssa.org) (www.ibssa.hu) Ennek a cikknek a megírását egy korábbi az IBSSA magazinban megjelent (Business

Részletesebben

BGF idegenforgalmi, pénzügyi, üzleti nyelvvizsga

BGF idegenforgalmi, pénzügyi, üzleti nyelvvizsga BGF idegenforgalmi, pénzügyi, üzleti nyelvvizsga Vizsgaleírás ALAPFOK Írásbeli 1. írott szöveg értése: 20 pont 40 perc Egy-két, összesen 1500-1800 n terjedelmű idegen nyelvű szöveg alapján a vizsgázó a

Részletesebben

Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Társadalomtudományi Kar. Melléklet

Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Társadalomtudományi Kar. Melléklet Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Társadalomtudományi Kar Melléklet I. a nemzetközi kapcsolatok szakos közgazdász, politológus-közgazdász, szociológusközgazdász, szociálpolitikus-közgazdász, nemzetközi tanulmányok,

Részletesebben

A Magyar Aktuárius Társaság szakmai ajánlása Nem-élet termékterv díjkalkulációjával szembeni aktuáriusi elvárások

A Magyar Aktuárius Társaság szakmai ajánlása Nem-élet termékterv díjkalkulációjával szembeni aktuáriusi elvárások A Magyar Aktuárius Társaság szakmai ajánlása Nem-élet termékterv díjkalkulációjával szembeni aktuáriusi elvárások Elfogadás, hatályba lépés Az alábbi figyelemfelhívó szakmai ajánlást a Magyar Aktuárius

Részletesebben

Syllabus. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom

Syllabus. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Syllabus Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom Mai magyar nyelv V. (Mondattan) A tantárgy típusa DF DD

Részletesebben

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Szlovén nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,

Részletesebben

Berlitz 1. szint KER szint A 1

Berlitz 1. szint KER szint A 1 Társalgási Berlitz 1. szint KER szint A 1 A tanuló képes általános kifejezéseket és egész egyszerű mondatokat használni és megérteni. Képes személyes adatokra vonatkozó kérdések megfogalmazására illetve

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba. 1. Nyelv és kommunikáció általános kérdések

Bevezetés a nyelvtudományba. 1. Nyelv és kommunikáció általános kérdések Bevezetés a nyelvtudományba 1. Nyelv és kommunikáció általános kérdések Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék tudomány (általában) az emberi tudás szisztematikus rendszere Ismérvek: 1. a tudásnak

Részletesebben

A TÁMOP-3.1.4/08/2 2008-0072 Kompetencia alapú oktatás egyenlı hozzáférés Innovatív intézményekben pályázat innovációi

A TÁMOP-3.1.4/08/2 2008-0072 Kompetencia alapú oktatás egyenlı hozzáférés Innovatív intézményekben pályázat innovációi A TÁMOP-3.1.4/08/2 2008-0072 Kompetencia alapú oktatás egyenlı hozzáférés Innovatív intézményekben pályázat innovációi Móricz Zsigmond Általános Iskola Nyíregyháza, Virág u. 65. Moduláris oktatás Irodalom-birodalom

Részletesebben

5-6. évfolyam. Kommunikációs szándékok:

5-6. évfolyam. Kommunikációs szándékok: 5-6. évfolyam Az 5-6. évfolyamon folytatódó nyelvoktatás legfontosabb célja a tanulók célnyelvi kommunikatív kompetenciájának további fejlesztése. Ez továbbra is szoros kölcsönhatásban történik az adott

Részletesebben

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak.

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak. 1. szakasz - tanítási módszerek 1. A tananyagrészek elején megkapják a diákok az összefoglalást, jól látható helyen kitéve vagy a füzetükbe másolva mindig elérhetően, hogy követni tudják. 2. A tanárok

Részletesebben

Az akkreditált nyelvvizsga szintek követelményei. ECL nyelvvizsga

Az akkreditált nyelvvizsga szintek követelményei. ECL nyelvvizsga Az akkreditált nyelvvizsga szintek követelményei ECL nyelvvizsga A2 Szint 2. számú melléklet a 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelethez 57 1. Belépőfokú (A2 szintű) nyelvtudást mérő vizsga 1.1. Az A2 szintű

Részletesebben

Történelem angol nyelven 5-8. évfolyam

Történelem angol nyelven 5-8. évfolyam Történelem angol nyelven 5-8. évfolyam Óraterv Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám 5. 1 37 6 1 37 7. 1 37 8. 1 37 A fejlesztés célterületei - kompetenciák kompetenciakomponensek Személyes kompetenciák fejlesztése

Részletesebben

A jel melléklet Szolgáltatással kapcsolatos távközlési alapfogalmak Árprés: Egyéni el fizet Elektronikus hírközlési építmény

A jel melléklet Szolgáltatással kapcsolatos távközlési alapfogalmak Árprés: Egyéni el fizet Elektronikus hírközlési építmény 1. Árprés: olyan versenykorlátozó helyzet, amelyben egy hatékonyan mőködı szolgáltató az árrés szőkösségébıl következıen nem képes a hálózati szolgáltatás igénybevételével a hálózati szolgáltatást nyújtó

Részletesebben

BONI Széchenyi István Általános Iskola

BONI Széchenyi István Általános Iskola BONI Széchenyi István Általános Iskola NAT MŰVELTSÉGTERÜLET: Magyar nyelv és irodalom KERETTANTERV /átvett, adaptált/ EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 2.2.01.1 A TANTÁRGY

Részletesebben

Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan. Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15.

Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan. Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15. Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15. 1 Kommunikáció a társas kapcsolat alapja - információátadás - üzenet/közlő/befogadó

Részletesebben

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni!

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni! Bevezető Ebben a könyvben megosztom a tapasztalataimat azzal kapcsolatosan, hogyan lehet valakit megtanítani olvasni. Izgalmas lehet mindazoknak, akiket érdekel a téma. Mit is lehet erről tudni, mit érdemes

Részletesebben

Dévény Ágnes * HOGYAN KÉSZÍTJÜK FEL A DIÁKOKAT A KÉTNYELVŐ VIZSGAFELADATOKRA?

Dévény Ágnes * HOGYAN KÉSZÍTJÜK FEL A DIÁKOKAT A KÉTNYELVŐ VIZSGAFELADATOKRA? Dévény Ágnes * HOGYAN KÉSZÍTJÜK FEL A DIÁKOKAT A KÉTNYELVŐ VIZSGAFELADATOKRA? 1. BEVEZETİ A nyelvvizsga feladataira való felkészítési/felkészülési munka mindig speciális folyamat, amely a felkészítı tanár

Részletesebben

Beszámoló a 2008-as év képzési tevékenységérıl

Beszámoló a 2008-as év képzési tevékenységérıl Beszámoló a 2008-as év képzési tevékenységérıl A 2008-as évre tervezett képzések a következıképpen alakultak: I.) Megvalósult képzések 1. Képzési tervben szerepeltek: - A MeXX által támogatott 2 napos

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

OKTATÁSI ALAPISMERETEK Oktatási középszint alapismeretek középszint 1311 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 14. OKTATÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

2010.12.14. Feladatok és kérdıívek szerkesztése, használata a könyvtári munkában. 1. A feladatok szerkesztése és használata

2010.12.14. Feladatok és kérdıívek szerkesztése, használata a könyvtári munkában. 1. A feladatok szerkesztése és használata Feladatok és kérdıívek jellemzıi Feladatok és kérdıívek szerkesztése, használata a könyvtári munkában Szakmai továbbképzés könyvtárosok részére 2010. december 9. Vígh Tibor SZTE BTK Neveléstudományi Intézet

Részletesebben

Képzési Program. Angol Nyelvi Képzési Program

Képzési Program. Angol Nyelvi Képzési Program A képzési program ismertetése Képzési Program Február 15 Bt. 6769 Pusztaszer Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00086-2012 Az angol nyelvi képzési program célja, hogy ismertesse a Február 15 Bt. nyelvi

Részletesebben

Szakértelem a jövő záloga

Szakértelem a jövő záloga 1211 Budapest, Posztógyár út. LEKTORI VÉLEMÉNY Moduláris tananyagfejlesztés Modul száma, megnevezése: Szerző neve: Lektor neve: Imagine Logo programozás Babos Gábor Újváry Angelika, Szabó Imre Sorszám

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ HORVÁTH VIKTÓRIA FUNKCIÓ ÉS KIVITELEZÉS A MEGAKADÁSJELENSÉGEKBEN

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ HORVÁTH VIKTÓRIA FUNKCIÓ ÉS KIVITELEZÉS A MEGAKADÁSJELENSÉGEKBEN Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ HORVÁTH VIKTÓRIA FUNKCIÓ ÉS KIVITELEZÉS A MEGAKADÁSJELENSÉGEKBEN Nyelvtudományi Doktori Iskola vezetı: Prof. Dr. Bańczerowski

Részletesebben

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul Környezetgazdálkodás Publikáció (szóbeli és írásbeli) készítés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK MSC A számítógépes szakirodalmi forráskutatás 11. elıadás

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

MAGYAR NYELV MAGYAR NYELV 5-8. ÉVFOLYAM

MAGYAR NYELV MAGYAR NYELV 5-8. ÉVFOLYAM 68 MAGYAR NYELV 5-8. ÉVFOLYAM CÉLOK ÉS FELADATOK Az anyanyelvi és irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tárgy tanulását segíti. Alapvető célja és feladata a jövendő

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

Biztosítás. Szint: általános iskola alsó tagozat

Biztosítás. Szint: általános iskola alsó tagozat Biztosítás Rövid leírás: az elsı rész megismerteti a tanulókat a biztosítás fogalmával, a második rész bemutatja a piacon elérhetı biztosítási típusokat és felhasználási módjukat. Szint: általános iskola

Részletesebben

Pénzügyminisztérium ÚTMUTATÓ. 52 343 05 Vám- és jövedéki ügyintézı szakképesítés

Pénzügyminisztérium ÚTMUTATÓ. 52 343 05 Vám- és jövedéki ügyintézı szakképesítés Pénzügyminisztérium ÚTMUTATÓ 52 343 05 Vám- és jövedéki ügyintézı szakképesítés 19800-06 Ügyviteli feladatok 3. Vizsgarész 1. vizsgafeladat/gyakorlati vizsgatevékenység (90 perc) 2009. 1. Az útmutató célja

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet

Részletesebben

Sashalmi Tanoda Általános Iskola helyi tanterv. Magyar nyelv 5-8. évfolyam. heti 2 óra

Sashalmi Tanoda Általános Iskola helyi tanterv. Magyar nyelv 5-8. évfolyam. heti 2 óra Sashalmi Tanoda Általános Iskola helyi tanterv Magyar nyelv 5-8. évfolyam heti Az osztályozó vizsga követelményei a dokumentum végén találhatók. (33-34.o.) Készítette: Lórántfi Mónika 2013 Alapelvek és

Részletesebben

A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése

A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése Készítették: Galli Tamás Nater Ulrike Dátum: 2011. 04. 01. 1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETİ 3 PÁRATLANKLUB KÉRDİÍV 4 Elıadás

Részletesebben

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Dr. Gelei Andrea Budapesti Corvinus Egyetem Ellátás lánc optimalizálás; bárhonnan, bármikor Optasoft Konferencia 2013 2013. november 19., Budapest Gondolatmenet

Részletesebben

Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I.

Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I. Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I. A gyakorlatban megvalósuló kutatómunka elsı és egyben talán a legfontosabb lépése a kutatási téma megtalálása, és a hipotézis megfogalmazása.

Részletesebben

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK TÁJÉKOZTATÓ A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK SZAKNYELVI VIZSGÁJÁRÓL A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK SZAKNYELVI VIZSGARENDSZER a Budapesti Corvinus Egyetem nyelvvizsgaközpontja által kifejlesztett

Részletesebben

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte?

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Borbíró Fanni Magyar Nıi Érdekérvényesítı Szövetség Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács Mi az a gender? Biológiai nem (sex) anatómiai,

Részletesebben

EGYÉNI ANYANYELVI NEVELÉS HALLÁSSÉRÜLT TANULÓK SZÁMÁRA. I-VIII. évfolyam

EGYÉNI ANYANYELVI NEVELÉS HALLÁSSÉRÜLT TANULÓK SZÁMÁRA. I-VIII. évfolyam I. Általános célok, és feladatok EGYÉNI ANYANYELVI NEVELÉS HALLÁSSÉRÜLT TANULÓK SZÁMÁRA I-VIII. évfolyam A hallássérült tanulók komplex anyanyelvi képességeinek egyéni, differenciált fejlesztése az eltérő

Részletesebben

PTE IGYFK TEHETSÉGMŐHELY FELKÉSZÜLÉS A PREZENTÁCIÓRA

PTE IGYFK TEHETSÉGMŐHELY FELKÉSZÜLÉS A PREZENTÁCIÓRA PTE IGYFK TEHETSÉGMŐHELY Mitől lesz sikeres a prezentációnk? FELKÉSZÜLÉS A PREZENTÁCIÓRA Miről lesz szó? 2 1. A prezentáció 2. A felkészülés 3. A prezentálás (előadás) felépítése 4. Gyakori hibák 5. Stressz

Részletesebben

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés GYEREKTERÁPIA K. Németh Margit szakpszichológus képzés A két fı irányzat Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia hangsúlyozása A terapeuta valós személy A felettes én az ödipális örököse

Részletesebben

1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY

1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY 1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY DZ X DZS Előnyei: - magánhangzót könnyebb megtanulni

Részletesebben

Szöveges értékelés. I. Magatartás és szorgalom A magatartás szöveges értékelésének ajánlott szószedete az 1-4. évfolyamon Tanórán Fegyelem:

Szöveges értékelés. I. Magatartás és szorgalom A magatartás szöveges értékelésének ajánlott szószedete az 1-4. évfolyamon Tanórán Fegyelem: Szöveges értékelés Pedagógiai Programunk értelmében a 2004-2005-ös tanévtıl felmenı rendszerben a gyerekek az elsı-harmadik évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor szöveges

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM OECONOM GAZDASÁGI SZAKNYELVI VIZSGÁJÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM OECONOM GAZDASÁGI SZAKNYELVI VIZSGÁJÁRÓL TÁJÉKOZTATÓ A BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM OECONOM GAZDASÁGI SZAKNYELVI VIZSGÁJÁRÓL Az OECONOM GAZDASÁGI SZAKNYELVI VIZSGARENDSZER a Budapesti Corvinus Egyetem nyelvvizsgaközpontja által kifejlesztett és

Részletesebben

Beszédfelismerés alapú megoldások. AITIA International Zrt. Fegyó Tibor

Beszédfelismerés alapú megoldások. AITIA International Zrt. Fegyó Tibor Beszédfelismerés alapú megoldások AITIA International Zrt. Fegyó Tibor fegyo@aitia.hu www.aitia.hu AITIA Magyar tulajdonú vállalkozás Célunk: kutatás-fejlesztési eredményeink integrálása személyre szabott

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: általános iskola emelt szint, heti 3 óra angol nyelv Évfolyam: 2. Vizsga típusa: írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök: Én és a családom: üdvözlés,

Részletesebben

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb I. ADATLAP - A program általános tartalma 1. A program megnevezése 1.1. Válságmenedzsment OKJ-s program esetén 1.2. OKJ száma is - 2. A program besorolása Csak egy terület jelölhetı meg! 2.1 Általános

Részletesebben

A társaság alapításával kapcsolatos feladatok

A társaság alapításával kapcsolatos feladatok Szakkiadó Verlag Dashöfer 1147 Budapest Jávorka Ádám u. 56. A társaság alapításával kapcsolatos feladatok Copyright Verlag Dashöfer Kezdeti lépések a társasági szerzıdésig A korlátolt felelısségő társaság

Részletesebben

FELISMERVE, hogy az innováció és a gazdasági növekedés ösztönzésével kapcsolatos kihívások mindkét Felet kölcsönös aggodalommal töltik el;

FELISMERVE, hogy az innováció és a gazdasági növekedés ösztönzésével kapcsolatos kihívások mindkét Felet kölcsönös aggodalommal töltik el; MEGÁLLAPODÁS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ÉS IZRAEL ÁLLAM KORMÁNYA KÖZÖTT A MAGÁNSZEKTORBAN MEGVALÓSULÓ IPARI KUTATÁSBAN ÉS FEJLESZTÉSBEN TÖRTÉNİ KÉTOLDALÚ EGYÜTTMŐKÖDÉSRİL A Magyar Köztársaság Kormánya

Részletesebben

Hozzászólás hét magyar ige problémájához

Hozzászólás hét magyar ige problémájához RADEK PATLOKA egyetemi hallgató Károly Egyetem Filozófiai Fakultása Közép-európai Tanulmányok Szakcsoport Prága Hozzászólás hét magyar ige problémájához A magyar nyelvet mint idegen nyelvet tanulom és

Részletesebben

A Web-alapú tudásbázis a logisztika és kereskedelem területén (WebLogTrade) projekt bemutatása

A Web-alapú tudásbázis a logisztika és kereskedelem területén (WebLogTrade) projekt bemutatása A Web-alapú tudásbázis a logisztika és kereskedelem területén (WebLogTrade) projekt bemutatása Típus: Leonardo da Vinci projekt Innovációtranszfer Fıpályázó: TÜV Rheinland Akademie GmbH, Berlin, Németország

Részletesebben

Kérelem az ápolási díj megállapítására

Kérelem az ápolási díj megállapítására 1. számú melléklet a 141/2005. (VII. 27.) Korm. rendelethez [6. számú melléklet a 32/1993. (II. 17.) Korm. rendelethez] I. Az ápolást végzı személyre vonatkozó adatok Kérelem az ápolási díj megállapítására

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0752-06 A foglalkoztatáspolitikával, emberi erıforrás-gazdálkodással kapcsolatos elemzı, fejlesztı feladatok

Részletesebben

A szófajok rendszere

A szófajok rendszere A szófajok rendszere Az egy szófajcsoportba tartozás szempontjai: hasonló jelentéskör, azonos alaki viselkedés (toldalékolhatóság), azonos mondatbeli szerep I. Alapszófajok: Valódi alapszófajok - Jelentés

Részletesebben

A tévénézés individualizálódása Magyarországon I. 1997-2006

A tévénézés individualizálódása Magyarországon I. 1997-2006 I. 1997-2006 1997-ben Magyarországon a csatorna- és mősorkínálat gyökeres változásnak indult, elsısorban az idén 10 éves jubileumát ünneplı RTL Klub és a TV2, majd késıbb számos új kábelcsatorna megjelenésével.

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS TEMATIKA IDEGEN NYELV TANTÁRGYAKBÓL (német nyelv, angol nyelv, lovári nyelv)

KONZULTÁCIÓS TEMATIKA IDEGEN NYELV TANTÁRGYAKBÓL (német nyelv, angol nyelv, lovári nyelv) KONZULTÁCIÓS TEMATIKA IDEGEN NYELV TANTÁRGYAKBÓL (német nyelv, angol nyelv, lovári nyelv) Általánosan érvényes, hogy az alább felsorolt konzultációkon a kijelölt teljes tananyag feldolgozásra kerül (szókincs,

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán. Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán. Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet KOMMUNIKÁCIÓ Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet MOTTÓ: A gondolkodó ember aki nem tudja kifejezni a gondolatait ugyanazon a szinten van, mint az

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet KOMMUNIKÁCIÓ Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet MOTTÓ: A gondolkodó ember aki nem tudja kifejezni a gondolatait ugyanazon a szinten van, mint az

Részletesebben

Változatok: órakeret A Ábrahám története 2 óra. 1 óra. Archaikus népi imák Erdélyi Zsuzsanna gyűjtéséből

Változatok: órakeret A Ábrahám története 2 óra. 1 óra. Archaikus népi imák Erdélyi Zsuzsanna gyűjtéséből Projektterv a bibliai ismeretek és az iskolai ethos összekapcsolási lehetőségeiről a tanítási gyakorlatban Gelniczkyné Teiszler Mária Bibliai ismeretek Cél: a bizalomjáték által érzelmileg átéljék a vezető

Részletesebben

Magyar nyelv. 5. évfolyam

Magyar nyelv. 5. évfolyam Magyar nyelv 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása.

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Az osztályozó vizsgák rendje és tematikája Francia nyelv tantárgyból 9-12. évfolyam

Az osztályozó vizsgák rendje és tematikája Francia nyelv tantárgyból 9-12. évfolyam Az osztályozó vizsgák rendje és tematikája Francia nyelv tantárgyból 9-12. évfolyam A vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az értékelés során mindkét vizsgarészt figyelembe vesszük: az

Részletesebben

Kétnyelvőség I. MEGHATÁROZÁS. Ahány nyelven beszélsz, annyi ember vagy (V. Károly?)

Kétnyelvőség I. MEGHATÁROZÁS. Ahány nyelven beszélsz, annyi ember vagy (V. Károly?) Kétnyelvőség I. MEGHATÁROZÁS Ahány nyelven beszélsz, annyi ember vagy (V. Károly?) Goethe: aki nem ismer más nyelveket, semmit sem tud saját nyelvérıl Mazuria: magukat nyelvi alapon definiáló csoportok

Részletesebben

IDEGEN NYELV. Célok és feladatok a 12. évfolyam végére. Fejlesztési követelmények

IDEGEN NYELV. Célok és feladatok a 12. évfolyam végére. Fejlesztési követelmények IDEGEN NYELV (Angol, Német) Iskolánk koncepciója szerint az informatika, illetve az idegennyelv oktatása kap hangsúlyt, ebbıl adódóan az Idegennyelvi Munkaközösség és a Nevelıtestület egybehangzóan az

Részletesebben

LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól.

LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól. LAD Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 6/1999.(VI.25.) sz.rendelete a községi önkormányzat közmővelıdési feladatairól. I. A község általános jellemzıi körülményei LAD község az ország dél-nyugati

Részletesebben

A MAGYAR MINT IDEGEN NYELV LEÍRÁSÁNAK PROBLÉMÁI A SZLOVÁK ANYANYELVŐEK OKTATÁSÁBAN A POZSONYI COMENIUS EGYETEMEN 1

A MAGYAR MINT IDEGEN NYELV LEÍRÁSÁNAK PROBLÉMÁI A SZLOVÁK ANYANYELVŐEK OKTATÁSÁBAN A POZSONYI COMENIUS EGYETEMEN 1 Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, V. évfolyam, 1. szám, (2010) pp. 169-182. A MAGYAR MINT IDEGEN NYELV LEÍRÁSÁNAK PROBLÉMÁI A SZLOVÁK ANYANYELVŐEK OKTATÁSÁBAN A POZSONYI COMENIUS EGYETEMEN

Részletesebben

Út a megbékéléshez A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon

Út a megbékéléshez A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon Út a megbékéléshez A helyreállító igazságszolgáltatás intézményesülése Magyarországon Könyvbemutató és elıadás a Kiskunhalasi Városi Bíróságon Dr. Fellegi Borbála, PhD. 2009. december 4. Kiinduló kérdéseim

Részletesebben

LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIRĂ PENTRU ELEVII CARE FRECVENTEAZĂ CLASELE CU PREDARE ÎN LIMBA ROMÂNĂ SAU TRĂIESC ÎN DOUĂ CULTURI MINORITARE

LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIRĂ PENTRU ELEVII CARE FRECVENTEAZĂ CLASELE CU PREDARE ÎN LIMBA ROMÂNĂ SAU TRĂIESC ÎN DOUĂ CULTURI MINORITARE Anexa nr. 4 la ordinul ministrului educaţiei, cercetării şi inovării nr. 5098/09.09.2009 MINISTERUL EDUCAŢIEI, CERCETĂRII ŞI INOVĂRII PROGRAME ŞCOLARE LIMBA ŞI LITERATURA MAGHIRĂ PENTRU ELEVII CARE FRECVENTEAZĂ

Részletesebben

On-line kutatás intézményvezetık körében. Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18.

On-line kutatás intézményvezetık körében. Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18. On-line kutatás intézményvezetık körében Erıszak az iskolában Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18. A kutatás s céljac A kutatás mintája A problémák súlyossága az intézményvezetık szerint A

Részletesebben

Az 5 8. osztályos helyi tanterv magyar nyelv és kommunikáció

Az 5 8. osztályos helyi tanterv magyar nyelv és kommunikáció Az 5 8. osztályos helyi tanterv magyar nyelv és kommunikáció A kerettantervi témakörök Eligazodás a mindennapi élethelyzetekben Az írott nyelv A beszélt nyelv 5. évfolyam A tankönyvi fejezetek címe Ismételjünk!

Részletesebben

Helyi tanterv. Kommunikáció német nyelven. Szakiskola 9-10-11. évfolyam

Helyi tanterv. Kommunikáció német nyelven. Szakiskola 9-10-11. évfolyam Helyi tanterv Kommunikáció német nyelven Szakiskola 9-10-11. évfolyam Fejlesztési követelmények A szakiskola 9-11. évfolyama számára készült idegen nyelv kerettanterv a tanulók sajtosságaihoz, nyelvi szintjének

Részletesebben

Technikai elemzés. matiou. Fio o.c.p., a.s.

Technikai elemzés. matiou. Fio o.c.p., a.s. Technikai elemzés matiou Fio o.c.p., a.s. A prágai PX index még mindig oldalazik (1080 1280). Jelenleg az index nem tudott áttörni az ellenálláson. Viszont az utolsó csökkenésnél sem törte át a 200 napos

Részletesebben

Kódolás hír Dekódolás csatorna

Kódolás hír Dekódolás csatorna Kommunikáció a kapcsolatainkban 1 A KOMMUNIKÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FUNKCIÓI A kommunikáció latin eredetű szó, a communis, vagyis közös, megoszt, közössé tesz, közöl jelentésben található. A kommunikáció

Részletesebben

Különírás-egybeírás automatikusan

Különírás-egybeírás automatikusan Különírás-egybeírás automatikusan Ludányi Zsófia ludanyi.zsofia@nytud.mta.hu Magyar Tudományos Akadémia, Nyelvtudományi Intézet Nyelvtechnológiai Osztály VII. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia

Részletesebben

A döntésre jogosult döntési szint a kockázatkezelı véleményét köteles a döntés során figyelembe venni.

A döntésre jogosult döntési szint a kockázatkezelı véleményét köteles a döntés során figyelembe venni. A Széchenyi István Hitelszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl szóló 234/2007. (IX.04.) Kormány rendeletben elıírt szabályoknak történı megfelelés körében a

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2146-06 Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2146-06 Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2146-06 Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: Gazdasági és vezetési

Részletesebben

Az ápolási folyamat. Gál Lászlóné - Perger Csaba diáinak felhasználásával

Az ápolási folyamat. Gál Lászlóné - Perger Csaba diáinak felhasználásával Az ápolási folyamat Gál Lászlóné - Perger Csaba diáinak felhasználásával Ápolási folyamat fogalma A humanisztikus ellátás olyan rendszeres módszere, mely költséghatékony módon összpontosít a kívánt eredmények

Részletesebben