A precíziós gazdálkodási szemlélet és eszköztár a jövő növényvédelmében. Hadászi László fejlesztési- és szaktanácsadási igazgató

Átírás

1 A precíziós gazdálkodási szemlélet és eszköztár a jövő növényvédelmében Hadászi László fejlesztési- és szaktanácsadási igazgató

2 Hagyományos növényvédelem Túlértékeli a vegyszert, egyoldalúan. Precíziós szemléletű növényvédelem A növényvédelem teljes eszköztárának egyenszilárd felhasználására épül

3 Hagyományos növényvédelem Minden problémát vegyszerrel és permetező géppel old meg. Erős társadalmi és politikai ellenállásba ütközik. Általános hatású, széles hatásspektrumú szerek visszavonása.

4 Hagyományos növényvédelem Hatékonysági problémák: Nem optimális időben történő beavatkozások (kapacitás hiány). Rezisztencia kialakulása. (Rondup baby)

5 Hagyományos növényvédelem Ad- hoc beavatkozások (megszokások alapján). A beavatkozások teljes felületen történnek. Egyoldalúan permetezőgépet használ.

6 Precíziós szemlélet - Teljes eszköztár, nem csak vegyszer Vetésváltás Talajművelés (forgatás, forgatás nélkül) Tápanyag utánpótlás (egyoldalú, túlzott N) Az elvek az elmúlt évtizedekben érdemben nem változtak

7 Precíziós szemlélet - Teljes eszköztár, nem csak vegyszer Fizikai, mechanikai módszerek Biológiai növényvédelem Rezisztens fajták, hibridek Az elmúlt időszakban jelentős, érdemi változások

8 Precíziós szemlélet - Teljes eszköztár, nem csak vegyszer Fizikai, mechanikai módszerek: Jégháló alatti termesztés Zárt termesztő berendezésekben történő termesztés Vektorháló alkalmazása Takart bakhátban történő termesztés Talajnéküli termesztés Klíma szabályozás Csepegtető öntözés, tápoldatozás Száraprítás, szárzúzás Fitotechnikai beavatkozások, ellenálló alanyra őltás

9 9 Jégháló

10 10 Jégháló hatása a mikroklímára és a kártevők rajzására

11 Jégháló Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a jégháló hatása nem csak mint a jégkár és napégés elleni védelem jelenik meg: Mikroklíma megváltozása növényvédelmi helyzet Elsodródás veszélye csökken Napégés az arra hajlamos fajtáknál csökken A méhek mozgását gátolhatja szükségessé válhat a poszméhek telepítése A rágcsálók természetes ellenségeit kizárja

12 Besugárzás A besugárzásértéke a vizsgált időszakban a jégháló hatására átlagosan 20%-al csökkent Ez az érzékeny fajtáknál (Golden Delicious) a napégést képes megakadályozni Globál sugárzás (kj/m 2 ) jégháló alatt jégháló nélkül 0

13 Szélsebesség Az állomány és a jégháló jelentősen csökkenti a szélsebességet 4 3,5 Szélsebesség (m/s) 3 2,5 2 1,5 1 jégháló alatt jégháló nélkül 0,5 0

14 Levélnedvesség Kórtani szempontból rendkívül fontos A levélnedvesség időtartamában jelentős különbség nem alakult ki a két állomás mérési adatai között, a vizsgált időszakban Levélnedvesség (perc) jégháló alatt jégháló nélkül 0

15 Páratartalom 120 Relatív páratartalom (%) jégháló alatt jégháló nélkül 0

16 Kártevők rajzása A kártevők rajzását szexferomonos csapdázással követtük A jégháló mikroklímára gyakorolt hatása miatt feltételeztük, hogy a rajzásban is eltérést tapasztalunk

17 Lombosfa fehérmoly (Leucoptera malifoliella/scitella) A lombosfa fehérmoly egy kistestű moly (2-3 mm), hazai viszonyok között 3 nemzedékes Almán és meggyen okozhat problémát Érzékeny a környezeti tényezők változására, egy erős szél, vagy nagy esőzés visszaszorítja a populációt

18 Lombosfa fehérmoly rajzása - Nagykálló jégháló jégháló nélkül Fogás (db) ápr. 03.máj. 17.máj. 31.máj. 14.jún. 28.jún. 12.júl. 26.júl. 09.aug. 23.aug.

19 Lombosfa fehérmoly rajzása - Nyírtelek 250 Fogás (db) I. blokk II. blokk kontrol júl. 09.júl. 16.júl. 23.júl. 30.júl. 06.aug. 13.aug. 20.aug. Ajégháló alatt (I. és II. blokk) hamarabb tudott felszaporodni a molypopuláció, és a rajzás is elhúzódó

20 Almamoly (Cydia pomonella) Az alma legveszélyesebb molykártevője (2 nemz.) Az imágók általában a fák felső harmadában tartózkodnak, a fák csúcsához közel nagyobb a sűrűségük a tapasztalatok szerint a jégháló kedvezőtlenül hat az almamoly felszaporodására

21 Fogás (db) 19.ápr. 26.ápr. 03.máj. 10.máj. 17.máj. 24.máj. 31.máj. 07.jún. 14.jún. 21.jún. 28.jún. 05.júl. 12.júl. 19.júl. 26.júl. 02.aug. 09.aug. 16.aug. 23.aug. 30.aug jégháló jégháló nélkül Almamoly rajzása - Nagykálló

22 KITE vándorsátrak

23

24

25

26 Rezisztens Fajtahasználat Kórokozókkal szembeni rezisztencia csökkent vegyszerterhelés Varasodás (Venturia inaequalis) Lisztharmat (Podosphaera leucotricha) Étkezési rezisztens almafajták

27 Smeralda Fujion Gaia Fa könnyen kialakítható közepesen erős közepesen erős növekedésű növekedésű Varasodás rezisztens rezisztens rezisztens Liszthatmat - - közepesen rezisztens Íz Granny Smith-hez hasonló Fuji-hoz hasonló Gálához hasonló Cukorfok 13,5 o 16 o 14 o Sav 8,2 g/l 4,7 g/l 4,5 g/l Alapszín zöld sárgászöld Fedőszín - piros piros(70-80%) a Granny Smith-nél30 Betakarítás Fuji előtt 3 nappal Gálához hasonló nappal korábbi

28 Klubfajták

29 Sárgarozsda (Puccinia Striiformis)

30 Fogékony fajták (4-5) KG Kunkapitány GK Futár GK Berény GK Körös Gk Rozi GK Békés GK Csillag Gk Kalász Lupus Mv Kokárda Mv Tallér Mv Kolo Bitop Fogékony fajta Mérsékelten fogékony fajták (2-3) KG Kunhalom Gallió Balaton Mv Pengő Mv Nándor Mv Lucilla Mv Pántlika Mv Suba Mv Béres Antonius Altigo Hyland Rezisztens(1) Babona Kalahari Mv Kolompos Mv Karizma Amicus Fidelius Genius Mulan

31 Precíziós szemlélet - Teljes eszköztár, nem csak vegyszer Biológiai növényvédelem: Feromonos légtértelítés Predátorok, parazitoidok alkalmazása

32 A biológiai növényvédelem Az integrált növényvédelem (integrated pest management IPM) része Nem keverendő a biotermesztéssel Nagy termelési értékű, intenzív kultúrákban használható és nagy szakmai felkészültséget igényel, itt működik

33 A biológiai növényvédelem fogalma A károsítók irtása, gyérítése egy másik élő szervezet segítségével, emberi közreműködéssel Általában a károsító populáció gazdasági kártételi szint alá való csökkentését célozza

34 A biológiai növényvédelem mellett szóló érvek Fogyasztói bizalmatlanság a vegyszeres védelemmel szemben A védett zöldségtermesztésben a növényvédőszeres kezelések hátráltatják a zöldmunkát, és később a szedést (a biológiai védekezés esetében nincs ÉVI) Rezisztencia nem alakul ki Egyes kártevők esetében hatékonyabb mint a kémiai védekezés Nincs fitotoxicitás Nincs szermaradék Általában kisebb az élőmunkaigénye mint a kémiai védekezésnek

35 A biológiai növényvédelem bevezetésének előfeltételei Alapos szakmai ismeretek Intenzív termelés: az egyéb agrotechnikai tényezők (tápanyag-gazdálkodás, öntözés, megfelelő környezeti feltételek biztosítása, hibrid/fajta) magas színvonalon tartása A kártevő, valamint a természetes ellenségük életmódjának, szaporodásának, táplálkozásának ismerete Fegyelmezett technológia Az induláskor tiszta, kártevőmentes állomány

36 Feromonos légtértelítés párosodásgátlás (konfúziós technika) Párosodásgátlás (mating distruption) Feromon-kibocsájtó diszpenzerek segítségével magas feromonkoncentrációt tartunk fenn

37 Szexferomonos légtértelítéssel irtható kártevők Alma Almamoly (Cydia pomonella) Almailonca (Adoxophyes orana) Almafaszitkár (Synantedon myopaeformis) Szőlő Tarka szőlőmoly (Lobesia botrana) Nyerges szőlőmoly (Eupoecilia ambiguella) Csonthéjasok Keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) Szilvamoly (Grapholita funebrana) Barackmoly (Anarsia lineatella)

38 Diszpenzerek kihelyezése Kihelyezés rajzás előtt 0,5 m-re a fa csúcsa alatt A növényekre kell akasztani Dupla mennyiség a szélső sorokban és a sorok első fáin (keretezés)

39 Kémiai védekezések időzítése Kártétel ellenőrzése Hónap Kártételi küszöbérték károsított almák száma 1000 almából Június 3 Július 5 Augusztus 8

40 Kártétel Nyírtelek (2014) Júniusi felvételezés: 0,4% Júliusi felvételezés: 0,6% Augusztusi felvételezés: 0,2%

41 Permetezési napló - Derecske 05.máj Montaflow, Mospilan 12.máj Cyflamid 06.jún Nimrod, Actara 28.jún Cyflamid, Karate Zeon, Cupra GL 24.júl Nimrod, Movento, Fosfit, KATON 12.szept Cyflamid lemosópermetezés

42 I. A károsítók irtása vagy gyérítése élő szervezetek segítségével Predátorok, parazitoidok, patogén mikroorganizmusok felhasználása Leginkább a védett zöldségtermesztésben terjedt el Egyre több fejlesztés célozza az ültetvényekben és a szántóföldön használható biopeszticidek kifejlesztését

43 Predátorok A ragadozók az élősködőkkel szemben azonnal elpusztítják a kártevőt Táplálékválasztásuk alapján lehetnek polifágok, oligofágok és monofágok A táplálék lehet alapvető (eszenciális), vagy másodlagos (alternatív) táplálék, amely csak az életben maradást biztosítja, de a szaporulatot nem például: kétpettyes katicabogár (Adalia bipunctata) elsődleges tápláléka a zöld őszibarack-levéltetű (Myzus persicae), másodlagos tápláléka a fekete répa-levéltetű (Aphis fabae)

44 Orius laevigatus (Anthocoridae - virágpoloskák rendje - minute pirate bugs) A tripszek elleni védelemben használjuk, de egyéb kártevőket is fogyaszt (levéltetű, takácsatka, liszteske, moly tojások). A tripszeket összes fejlődési stádiumukban pusztítja A legtöbb zöldségkultúrában használható (paradicsomban nem) Mivel pollent is fogyaszt, paprika, szamóca, tojásgyümölcs, sárgadinnye esetében megelőző védekezésként is betelepíthető (virágzásban) A már megjelent kártevőfoltra is telepíthető, kuratív jelleggel (uborka)

45 Amblyseius swirskii (Phytoseiidae) Tripszeket (Frankliniella occidentalis, Thrips tabaci) és molytetveket (Trialeurodes vaporarium, Bemisia tabaci) fogyaszt. Védett kultúrákban (>20 o C), paprikában, uborkában, tojásgyümölcsön, dinnyén, szamócában és dísznövényekben alkalmazható A paradicsomban nem ajánlott (a levélszőrözöttség miatt) Mivel pollennel is táplálkozik, megelőző jelleggel is alkalmazható

46 Parazitoidok A parazitoid a gazdaszervezetet tartós élőhelyül, táplálékforrásként használja, és kifejlődése során annak pusztulását okozza (szemben a parazitákkal, melyek nem pusztítják el a gazdaszervezetet) Lehetnek endoparaziták és ektoparaziták A növényvédelemben használt hasznos parazitoidok túlnyomó részt a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe tartoznak

47 Aphidius colemani és Aphidius ervi ( levéltetűfürkészek /Aphididae/) A két faj több mint 40 levéltetűfajt parazitál Az Aphidius ervi a nagyobb testű levéltetűfajokat parazitálja (a testmérete is nagyobb) Mindkét faj a kifejlett levéltetű vagy a nimfák testébe teszi a petéit, hét nappal ezután a levéltetű mumifikálódik, majd négy nap múlva a fürkész elhagyja a múmiát (szabályos, kör alakú lyukon át) Bármely növényen használható A levéltetvek gyors szaporodása miatt korán ki kell kihelyezni a parazitákat (banknövényes/megelőző betelepítés)

48 Aphelinus mali (vértetűfürkész; Aphelinidae) Az almafákat károsító vértetűt (Eriosoma lanigerum) parazitálja A legismertebb és legrégebben használt fürkész faj 1926-ban Jeszenszky Árpád honosította meg hazánkban (a kártevő és a parazitoid is Amerikából származik)

49 A ragadozó atkák (Amblyseius swirskii, A. cucumeris) betelepítését a kártevő megjelenése előtt elkezdhetjük az atkák alternatív tápláléka a pollen

50 Az Orius laevigatus ragadozó poloska betelepítését akkor kell megkezdeni, amikor megjelenik a kártevő

51 Előrejelzésre, szignalizációra épülő beavatkozás Meteorológiai mérések alapján Szignalizáció (csapdázás alapján) Távdiagnosztikai módszerek (infravörös, multispektrális)

52 Meteorológiai állomások

53 Előrejelzés Kórokozók (fertőzési nyomás), kártevők várható rajzása, lárvakelés várható időpontja A növényvédelmi kezelések hatékonysága nő Eszközei: A meteorológiai állomások mérései (hőmérséklet, páratartalom, levélnedvesség, csapadék) Szexferomonos csapdázás

54 Varasodás (Venturia inaequalis) Direkt módszerek: spóracsapdázás, pszeudotécium-érettség vizsgálata Indirekt: Meteorológiai adatok alapján (Mills táblázat)

55 Tűzelhalás (Erwinia amylovora) Maryblyt program (Billing módszer) segítségével Fenológia Hőfok-órák (18,3 o C felett) Csapadék Napi középhőmérséklet

56 Almamoly (Cydia pomonella) Az almamoly 50%-os imágórajzásának előrejelzése Hőküszöbérték: 10 o C Effektív hőösszeg: 230 o C

57 Védekezés időzítése A peték felének kikeléséhez az első rajzáscsúcs után 280 o C effektív hőösszegre van szükség Védekezési küszöbérték: 3-4 naponta több mint 3-8 lepke fogás

58 A kártevők rajzásának nyomon követése Segíti a növényvédelmi beavatkozások időzítését Az előrejelzés eszközei: ragadós színcsapdák szexferomon csapdák az állomány rendszeres megfigyelése előre kijelölt megfigyelési pontokon

59 A sárga színű ragadós színcsapda A csapdát az állomány felett 20 cm-el kell kihelyezni üvegházi liszteske (Trialeurodes vaporariorum) dohányliszteske (Bemisia tabaci) különböző levéltetűfajok dohánytripsz (Thrips tabaci)

60 A kék színű ragacslap (kék-sárga kombinált ragacslap) Nyugati virágtripsz (Franliniella occidentalis) előrejelzésére alkalmas

61 Kukoricamoly csapda

62

63 Legérzékenyebb, optimális állapotban történő kezelés Ehhez ismerni kell a károsítót. Kijuttatás technológiát hozzá kell igazítani Fel kell készülni kapacitással

64 A főbb szántóföldi növények növényvédelmi problémáinak optimális megoldására rendelkezésre álló idő Kultúrnövény Kalászos Növényvédelmi probléma/technológia Kezelések optimális ideje nap Vetésfehérítő bogár 3 Fuzárium 3 Poloska 3 Preemergens gyomirtás 7 Kukorica Korai posztemergens gyomirtás 3 Posztemergens gyomirtás 5 Napraforgó Repce Preemergens gyomirtás 7 Posztemergens gyomirtás 3 Szárormányos 2 Repcefénybogár 2

65 A kukorica termésének és jövedelmének alakulása a gyomirtás időzítésének függvényében k g /h a Termés kg/ha kg/ha kg/ha kg/ha kg/ha 10 kísérleti hely Csapadék: Pre kezeléstől számított 3 héten belül mm Kontroll Preemergens Korai poszt 2-3 levél Poszt 5-6 levél Kései poszt 8-10 levél

66 +22 nap +21 nap +20 nap A termésveszteség alakulása a repcefénybogár kártétele függvényében (3 nappal megkésett védekezés : Ft/ha) Termésveszteség kg/ha Védekezés A kártevő üzemi észlelése +19 nap +18 nap +17 nap +16 nap +15 nap +14 nap +13 nap + 12 nap +11 nap +10 nap + 9 nap + 8 nap + 7 nap + 6 nap + 5 nap + 4 nap + 3 nap + 2 nap + 1 nap A virágzás kezdete Az első zöldbimbók megjelenése

67 Repce kártevők elleni védelme Problémák, kérdések

68 Hagyományos permetezés (XR TeeJet) Traditional spraying

69 Permetezés oldal irányból (Turbo FloodJet) Sideward spraying

70 John Deere hidas traktor Mezőhék Fejlesztési és Szolgáltatási Osztály

71 Terület, vetésszerkezet, ha szántó esetén kezelendő terület Vetésszerkezet Terület Átlagos ha Sok kukorica (>50%) ha Kevés kukorica (<20%) ha

72 Terület, vetésszerkezet,intenzitás, alkalmazott technológia 6 hét alatt kezelendő terület (1000 ha) (60-80 %) Vetésszerkezet Átlagos Átlagos 2450 ha (70%) Sok kukorica (>50%) 2500 ha (80%) Kevés kukorica (<20%) 2450 ha (60%)

73

74

75 Szántóföldi permetezés időjárási alapfeltételei 5 o C alatt TILOS! 25 o C felett TILOS! Fagyos éjszakák előtt és után TILOS! Permetezés lehetősége szél sebessége szerint Hagyományos fúvóka esetén 4 m/sec szél felett TILOS! Levegő rásegítés vagy légbeszívásos fúvóka esetén 6 m/sec felett TILOS! 40 %-os páratartalom alatt TILOS! Csapadék előtt min. 2 órával be kell fejezni a kezelést

76 Átlagosan permetezhető órák száma 124 Permetezhető órák száma III. IV. V. VI.

77 30 Permetezhető órák száma hagyományos és éjszakai növényvédelem esetében (2013) precíziós éjszakai hagyományos Permetezhető órák száma Dátum

78 Permetezhető órák száma hagyományos és éjszakai növényvédelem esetében (2013 Tépe) Hagyományos % Éjszakai % IV.II V.I V.II Összesen:

79 Hagyományos és éjszakai növényvédelem szántóföldön Éjszakai növényvédelem feltételi: RTK jelpontosság Automatikus kormányzás (autotrac) GS 2630 monitor SF 3000 antenna + rtk rádió Szoftver Hardver A szoftvert és hardvert kezelni képes permetezőgép Ezen feltételek teljesülése esetén lehetséges az éjszaki permetezés a növényvédelemben.

80 Permetezhető órák száma (2013)

81 Helymeghatározáson alapuló módszerek RTK nélkül nem megy! Térben célzott beavatkozások Sor- sorköz megkülönböztetés Kezelt- kezeletlen megkülönböztetés Foltkezelés

82 Vetés előtt glifozátozott, sor gyomirtott gyommentes kukorica

83 Strip-till tábla gyomosodása

84 Szántott tábla gyomosodása

85 Szántott és Strip-till gyomosodása

86 Sorgyomirtás A gyomok korai szabályozása Alacsony költséggel 86

87 Sávpermetezés sorközműveléssel egy menetben 87

88 Vetőgép kapacitás Sorpermetezés John Deere 1770NT CCS 12 soros vetőgép Területteljesítmény: 80ha/nap Kijuttatott mennyiség: 120 l/ha => 10ha / tartály Tartály variációk: 1 gerendely tartály = 1200 l 8 feltöltés/nap 1 front - 1 váz tartály vagy 2 oldaltartály = 2400 l 4 feltöltés/nap

89 Automatikus szakaszvezérlés Section Control - Növényvédelem Lefedési térkép alapú permetező szakaszvezérlés + AutoTrac + + Section Control Precizitás növelése: -Permetező keretszakaszok számának növelése -Fuvókánkénti szakaszolás + + AutoTrac Section Control

90 GPS Antenna Fúvókánkénti szakaszolás Seletron: Három lehetőség: Bravo 400S Fourfold jet: Can-Bus komunikáció Twin jet: Single jet: 90

91 91 Gyomfoltokban

92 92 Gyomfoltokban

93 Helymeghatározáson alapuló módszerek RTK nélkül nem megy Változtatható dózis Talaj (humusz %, kötöttség) alapján Károsító felvételezésen alapuló módszer Fajra határozok és beavatkozok Károsító felismerésen alapuló módszer Szenzorok, szkennerek

94 94

95 Automatikus dózisvezérlés Spray Star - Növényvédelem Applikációs térkép alapú automatikus növény védőszer vagy folyékony tápanyag kijuttatás Applikációs térkép + + AutoTrac + Automatikus szabályzószelep vezérlés + + AutoTrac

96 Szemléletváltás a növényvédelemben -Hatékonyság növelése automatizálással - Ráfedés és kihagyásmentes -Gyomfelvételezés, vagy akár gyomtérkép alapján, differenciáltan - Kémiai tarlóápolás és vetés előtti glifozátozás - -Vetéssel egymenetbentörténő pre-emergens sorgyomirtás - Tábladokumentáció Precíziós növényvédelem - A permetezési munkacsúcs csökken

97 Hozamtérkép Domborzat térkép Gyomirtás térkép Humusz térkép Kötöttség térkép

98 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!