Logika. Központ létrehozására. Megvalósíthatósági tanulmány Országos Kártyakezelı Központ létrehozására 1. Üzleti Tanácsadás

Átírás

1 Megvalósíthatósági tanulmány Országos Kártyakezelı Központ létrehozására Megvalósíthatósági tanulmány Országos Kártyakezelı Központ létrehozására 1

2 Tartalomjegyzék 1. Üzleti környezet bemutatása 4 Üzleti környezet Szolgáltatók problémái, nehézségei Fókuszban a MÁV-START Zrt. 4 Lehetıség a szolgáltatók értékesítésének fejlesztésére - OKK 4 Igények, elvárások az OKK-val szemben 5 Magas szinten megfogalmazott igények 5 Korszerő technológia 5 Más, közösségi szolgáltatások irányában nyitott 6 Gazdasági megtérülés 6 Igények összegzése 6 Átmeneti idıszak és követelményei 6 További közlekedési szolgáltatók sajátosságai, elvárásai 7 2. Az OKK létrehozásának célja és hatóköre 9 Mőködı, elektronikus, országos lefedettségő kártyarendszer 9 Hosszú távú cél és hatóköre 9 Rövid távú cél és hatóköre A megcélzott végállapot bemutatása Szervezetek együttmőködése az OKK-val 11 Optimálisnak tekinthetı irányítási modell 11 Szervezetek közötti, megvalósítható együttmőködési modell 12 Szereplık / szerepkörök 13 Együttmőködés a szereplık között A megcélzott végállapot bemutatása Eszközrendszer 18 A rendszer mőködése a felhasználó szempontjából 18 Kiadás 19 Díjtermék (jegy, bérlet, díjtárca) feltöltése a kártyára 19 Internetes jegyértékesítés 20 Jegyérvényesítés, utazás 20 Ellenırzés 20 A rendszer mőködése a szolgáltatók szempontjából 21 Regisztrálás 21 Kártyakibocsátás 21 Jegyértékesítés 21 Szolgáltatás nyújtása 21 Jegyérvényesítés és ellenırzés 21 Tranzakciók győjtése 22 Tranzakciók feldolgozása 22 Elszámolás a szolgáltatók között 22 Jelentések készítése az állami szerveknek 23 Az ITSO rendszer fıbb elemei 23 A kártya (Fogyasztói Média, Customer Media, CM) 23 Az ITSO-shell 24 A díjtermékek 25 A kártyák írása és olvasása 25 A POST (Point of Service Terminal) 26 Az ITSO Back Office rendszere, a HOPS (Host Operator or Processing System) 26 A magyarországi ITSO-séma architektúraterve 28 A POST-ok 30 A HOPS 31 Az OKK rendszerei, kapcsolódásuk és az általuk megvalósított funkciók 32 Tranzakció-feldolgozó, elszámoló, számlavezetı rendszer és helydirectory 33 Külsı interfész 34 Díjtermékkezelés 35 Kártyamenedzsment rendszer 35 ITSO Kulcsmenedzsment rendszer 36 Internetes jegyértékesítés 37 Szolgáltatók ügyfélszolgálatai 37 Szolgáltatók elszámoló, leszámoló, pénztárellenırzı rendszerei 38 Szolgáltatók helybiztosítási rendszerei (ha rendelkezik ilyennel) 38 Megvalósíthatósági tanulmány Országos Kártyakezelı Központ létrehozására 2

3 Megvalósult chipkártyás rendszerek Nemzetközi kitekintés 39 Octopus-kártya - Hongkong 39 Oystercard - London 40 EzLink - Szingapúr 40 Navigo - Párizs 41 Nemzetközi példák közös vonásai A megvalósítás feladatai, projektjei 42 Tervezett fontosabb mérföldkövek 42 A chipkártyás értékesítés bevezetésével járó változtatások 42 A kialakítás feladatai 43 A Chipkártyás értékesítés szolgáltatás megteremtéséhez szükséges projektek elsı fázis, a MÁV-START Zrt. csatlakozása 44 A megvalósítási projektek ütemezése Átmeneti megoldás rövid bemutatása 57 MÁV-START, az elsı csatlakozó szolgáltató 57 Átmeneti idıszakra vonatkozó fejlesztések indoklása 57 A rendszerrel szemben támasztott követelmények 58 Jogi és szabályozási háttér 59 Az átmeneti idıszak fejlesztéseinek célja vonalkódos megoldások 59 Elıfeltételek példa a szolgáltató oldaláról (MÁV-Start) 59 A MÁV-START szükséges fejlesztései 59 A MÁV-START saját hatáskörben elvégzendı szervezési feladatai 60 Az átalakítás eredményei 61 A megvalósult vonalkódos rendszerek Nemzetközi kitekintés 62 Az átmeneti idıszak modelljének szereplıi és kapcsolataik funkció szerint 63 Jegyértékesítés 63 Szolgáltatás nyújtása 63 Jegyérvényesítés és ellenırzés 63 Tranzakciók győjtése 64 Elszámolás a szolgáltatók között 64 Jelentések készítése az állami szerveknek 65 Az átmenet megvalósításához szükséges OKK-projektek összefoglalása Az OKK létrehozásának gazdasági következtetései (Eredménykimutatás, cash-flow) 67 Az OKK létrehozásának és beruházásainak finanszírozása 67 OKK létrehozásának pénzügyi jellemzıi: 67 OKK projektjeinek finanszírozási háttere 67 Az OKK tervezett árbevétele 67 Eredménykimutatás 68 Cash flow 69 A projektekre vonatkozó beruházások alakulása 70 Beruházások teljes költségének idıbeli eloszlása felmerülés szerint (millió Ft-ban) 70 A táblázatokból levonható következtetés Az OKK létrehozásához és mőködéséhez kapcsolódó kockázatok 72 Átmeneti megoldás alkalmazhatósága 72 Átmeneti megoldás technológiai kockázatai 73 Közlekedési kártya bevezetéséhez kapcsolódó kockázatok 73 Szolgáltatók csatlakozásával kapcsolatos kockázatok 75 Megvalósíthatósági tanulmány Országos Kártyakezelı Központ létrehozására 3

4 1. Üzleti környezet bemutatása Üzleti környezet Szolgáltatók problémái, nehézségei Fókuszban a MÁV-START Zrt. Az OKK-val kapcsolatos megelızı egyeztetések során kikristályosodott, hogy az elsı csatlakozó társaság a MÁV-START Zrt. lehet. Ennek megfelelıen az OKK, alapszolgáltatásain felül, igyekszik orvosolni a MÁV-START jegyértékesítésének alapvetı problémáit. A közlekedési szolgáltatókra jelentıs nyomás nehezedik, mind az utasok, mind pedig az állam oldaláról, hogy folyamatosan fejlesszék infrastruktúrájukat. Erre azonban jellemzıen nincsen lehetıségük, köszönhetıen a szőkös beruházási forrásoknak. A szolgáltatókra jellemzı az elavult eszközrendszer, az értékesítés alacsony fokú informatikai támogatottsága és az ebbıl fakadó, nem megfelelı minıségő elszámolások az állam, illetve más közlekedési társaságok felé. Ebbıl származó, jellemzı problémák pl. A MÁV-START esetében: a jegyértékesítési infrastruktúra magas mőködtetési költsége, az értékesítési csatornák, a mőködési folyamatok, a szervezetek, az infrastruktúra elavultsága miatt a visszaélésekbıl származó jelentıs veszteségek, a jegy nélkül utazók és a kedvezményeket jogosulatlanul igénybe vevık magas aránya, köszönhetıen a nem megfelelı ellenırzéseknek a forgalmi tényadatokon alapuló elszámolások nehézsége, utazási és értékesítési adatok győjtésének nehézségei. A fenti problémák megoldása egyrészt komoly belsı átalakításokat kíván, másrészt pedig jelentıs fejlesztéseket a jelenlegi infrastruktúrában. Az új infrastruktúra kiépítése számottevı költségekkel járna, olyan mérető beruházásokra lenne szükség, amelyet jellemzıen a magyar közlekedési szolgáltatók nem engedhetnek meg. Lehetıség a szolgáltatók értékesítésének fejlesztésére - OKK Az infrastruktúra beruházások kiválthatóak lehetnének, ha létezne egy szervezet, amely beruházna egy egységes, minden közlekedési szolgáltató által igénybe vehetı értékesítési infrastruktúrába és azt, Megvalósíthatósági tanulmány Országos Kártyakezelı Központ létrehozására 4

5 tranzakciófüggı havidíj, továbbá kihelyezett eszközök utáni rögzített rendszeres díj ellenében, a szolgáltatók rendelkezésére bocsátaná. A szolgáltatás magában foglalná az értékesítést végzı eszközöket, a központi, tranzakciókat győjtı alkalmazást, az ellenırzést végzı eszközöket, a közöttük lévı kapcsolatot, illetve a megszerzett adatokat feldolgozó infrastruktúrát, egy, Smart Card jegymédiát, teljes körő gépesítettséget, elektronikus, intelligens adatfeldolgozást tartalmazó eszközrendszer és szervezet, valamint az ezeket támogató folyamatok biztosítását. Ezt a szerepet láthatná el az Országos Kártyaközpont (OKK). Igények, elvárások az OKK-val szemben Magas szinten megfogalmazott igények A központi elektronikus jegyrendszertıl a szolgáltatók egyrészt azt várják el, hogy úgy növelje a bevételeiket, hogy annak oka nem az áremelés, hanem a nemfizetı felhasználás lehetıségének jelentıs csökkentése, másrészt az állammal szembeni elszámolásai valóságos felhasználások tényadatain alapuljanak. További igény a mőködtetési költségek csökkentése. Az utazóközönség elvárása egy ilyen rendszerrel szemben az, hogy ne okozzon sem többlet kiadást, sem kényelmetlenséget, ne rontsa és bonyolítsa a felhasználás módját. Az államnak elvárása, hogy pontosabb elszámolása legyen tényadatok felhasználásának segítségével a felhasznált kedvezményekrıl a közösségi szolgáltatók felé. Korszerő technológia A fejlesztés mérete, beruházási igénye megköveteli, hogy a megoldás idıt álló legyen és bármely közösségi közlekedési szolgáltató által egyaránt használható A választott megoldásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a késıbbiek során tetszıleges közlekedési szolgáltató is csatlakozhasson hozzá. Erre egyrészt azért van szükség, hogy a hosszú távra tervezett, egységesített tarifastruktúrával mőködtetett közlekedési rendszerben az utasok számára kényelmesebb, könnyebben áttekinthetı módon történhessen a jegyvásárlás és felhasználás. Másrészt az egységesítés elınye, hogy az így kialakítandó rendszer méreténél fogva gazdaságosabban állítható fel és üzemeltethetı. Megvalósíthatósági tanulmány Országos Kártyakezelı Központ létrehozására 5

6 Más, közösségi szolgáltatások irányában nyitott A kialakítandó eszközpark és a hozzá kapcsolódó elszámoló rendszer hosszú távon legyen alkalmas egyéb, nem közlekedési, de közösségi szolgáltatások kezelésére is. Erre azért lesz szükség, hogy ne épüljön ki több, hasonló infrastrukturális háttér a különbözı területek kiszolgálására. Ha ilyen felhasználási igény jelentkezik, akkor azokat a kialakítandó rendszer nyitottságát kihasználva integrálni lehessen. Az eddigi információgyőjtés és egyeztetések alapján várhatóan ilyen közösségi szolgáltatás lehet az ún. elektronikus pénztárca (mikro-payment), vagy a TAJ kártyát kiváltani tervezett elektronikus kártya. Gazdasági megtérülés Az elképzelések szerint kialakítandó rendszerrel szemben támasztott követelmény az is, hogy a beruházás egy számítható idın belül megtérülı beruházással megvalósítható legyen, tehát a kialakításhoz és elindításhoz szükséges befektetéseket banki hitelekbıl is finanszírozni lehessen. A megvalósult beruházás után a rendszer mőködése önfinanszírozóvá váljon. Igények összegzése A fent megfogalmazott igényekbıl következik, hogy a megvalósítandó rendszer chip-kártyás alapú, ITSO szabvány szerint mőködı legyen. Ezáltal biztosítható a rendszer egységessége, nyitottsága, tehát a késıbbiek során csatlakozni kívánó szolgáltatók számára adott lesz a lehetıség, azok rövid idı alatt, kidolgozott módszerek és feltételek szerint lesznek képesek belépni. Átmeneti idıszak és követelményei Az eltérı kultúra, az átállás nehézségei miatt bizonyos szolgáltatóknál (jellemzıen a vasúti személyszállítás szolgáltatói, pl. MÁV-Start) szükséges lehet egy átmeneti megoldás bevezetése, amelynek során a szolgáltató szervezete felkészülhet az elszámolások kezelésére, továbbá az utazóközönség is befogadóbbá válik az új jegymédiára. Ennek egy lehetséges megoldási módja a jelenleg meglévı értékesítési rendszerének kis mértékő fejlesztése mellett egy, az értékesítési és utazási tranzakciókat győjtı és feldolgozó rendszer kialakítása és biztosítása a szolgáltatók irányába. Megvalósíthatósági tanulmány Országos Kártyakezelı Központ létrehozására 6

7 További közlekedési szolgáltatók sajátosságai, elvárásai Az OKK elsı ütemő megvalósítása az OKK központi rendszerének kialakítását, illetve a MÁV- START szükséges értékesítési és tranzakciógyőjtı eszközeinek kihelyezését tartalmazza. A késıbbiekben, további közlekedési szolgáltatók csatlakozásával az ı egyedi igényeiket, beruházásaikat is kezelni kell. Mindez új, a MÁV-START esetében nem jelentkezı kérdésekre adott válaszokat igényel. Ezen felül a jelenleg is létezı, a közlekedési szolgáltatók által közösen kialakított termékek (pl. BKSZ-bérlet) továbbélését és felhasználhatóságát is biztosítani szükséges. A következıkben csatlakozó szolgáltatók a BKV, illetve a Volánbusz lehetnek. A szolgáltatásaik jellegébıl fakadóan a MÁV-START esetében használható eszközportfolió és megoldások csak korlátozottan alkalmazhatók, elsısorban a BKV esetében, a HÉV és metró lezárásánál, ellenırzésénél. A nagy tömegben közlekedı, folyamatosan cserélıdı utasforgalmat kiszolgáló, sok megállót érintı buszok esetében egyrészt az eszközberuházás struktúrája több fedélzeti jegyellenırzı készülék, több elhelyezendı automata -, másrészt pedig az utazási, ellenırzési folyamatok is alapvetıen eltérnek- az utasok irányítására és a jegyellenırzésre vonatkozó folyamatok más felépítése, esetleg a jármővekre telepítendı mechanikus beléptetı eszközök lehetnek szükségesek. Ezek alapos tervezésére az adott szolgáltató csatlakozási szándékának kinyilvánítását követıen kerülhet sor, azonban erre az OKK MÁV-START együttmőködés elindulását követıen kerülhet sor További megoldandó lehet a szolgáltatónként elindult, független kezdeményezések összehangolása, lehetıség szerint az OKK-ba integrálása. A BKV esetében saját elıterjesztés indult a témakörben, az OKK-val kapcsolatosan egyelıre érdeklıdı, de nem támogató a hozzáállás. (Az érdeklıdı szolgáltatók számára lehetıség van alacsony tulajdoni részesedést vásárolni, illetve képviselıt delegálni az igazgatótanácsba). Amennyiben saját megvalósításra kerülne sor, fontos lenne a két rendszert azonos szabványok mentén tervezni (az interoperabilitás megteremtése érdekében.) Tekintettel arra, hogy jelen pillanatban az OKK tervezése lényegesen elırehaladottabb állapotban van, reális lehetıség a BKV e-ticketing megoldásának kiváltása az OKK-hoz való csatlakozással, jóllehet, jelenleg nincsen felhatalmazása a szolgáltatónak ahhoz, hogy a közeljövıbeli csatlakozáshoz kapcsolatos elıkészületek megtörténhessenek. A finanszírozás szintén kulcskérdés a szolgáltatók számára. Némelyikük részérıl elvárás volna, hogy a rendszer eszközberuházásai állami finanszírozásban valósuljanak meg, azaz számukra extra költséggel ne járjanak, mivel a kártyás értékesítés jónéhány eredménye (tényadatokon alapuló elszámolás például) az állam számára nagyobb jelentıséggel bír. Ezeknek az elvárásoknak a jelenlegi megoldással Megvalósíthatósági tanulmány Országos Kártyakezelı Központ létrehozására 7

8 való összehangolása (Olyan, szolgáltatók részérıl vállalt, piaci finanszírozás, amelyik nem konszolidálódik az állami költségvetésben) a csatlakozási egyeztetések egyik feladata lesz. Megvalósíthatósági tanulmány Országos Kártyakezelı Központ létrehozására 8

9 2. Az OKK létrehozásának célja és hatóköre Mőködı, elektronikus, országos lefedettségő kártyarendszer A célként kitőzött rendszerrel szemben támasztott alapvetı követelmények a következık: Korszerő technológiai alapok, jövıálló mőszaki megoldás Az összes közösség közlekedési szolgáltató által egyaránt használható Adott (és tervezett) idıtávon belül megtérülı beruházással megvalósítható Más típusú közösségi szolgáltatások irányában nyitott A kitőzött cél tehát az, hogy egy olyan jegyértékesítési, kiadási, felhasználási és elszámolási rendszer kerüljön kialakításra, amiben a közösségi szolgáltatók mindegyike részt tud venni. A rendszer biztosítja a jegykiadás, a felhasználás és az elszámolások egységességét. Ennek kialakításával egyszerre fog javulni a közösségi közlekedési szolgáltatók mőködési hatékonysága, és az utazó közönség kényelme és elégedettsége. Az egységesített és központi elszámolásnak köszönhetıen egyértelmővé és tényszerővé válik a állam és a közösségi szolgáltatók közt az utazási támogatások rendszere. Egy olyan rendszer megvalósítása a cél, amely hatókörében nem túlságosan nagy, így belátható idın belül mőködıvé tehetı, ugyanakkor figyelembe veszi a hosszabb távon elérni kívánt célokat, és lehetıvé teszi, hogy a késıbbiekben a rendszerben megjelenhessen a többi közösségi közlekedési szolgáltató, majd az egyéb közösségi szolgáltatások is. Hosszú távú cél és hatóköre Jelen fejlesztési elképzelés egy olyan rendszert tőz ki céljaként, amiben országos lefedettséggel minden jelentıs közösségi közlekedési szolgáltató részt vesz, és amelynek keretében egy egységes, elektronikus jegy kerül majd bevezetésre, aminek felhasználásával az utazóközönség egy egységesített tarifarendszer szerint juthat el az ország bármely két, közösségi közlekedéssel megközelíthetı pontja közt, függetlenül attól, hogy melyik közlekedési eszközöket, illetve szolgáltatókat vette igénybe. A szolgáltatók egymással, és állammal pedig egységes keretek közt számolnak le. Ekkor a központi rendszerek mellett érintett lesz minden jelentısebb helyi és helyközi közösségi közlekedési szolgáltató vállalat. (MÁV-START, BKV, Volánbusz, GySEV, egyéb Volán társaságok, vidéki, helyi közösségi közlekedési szolgáltatók) Megvalósíthatósági tanulmány Országos Kártyakezelı Központ létrehozására 9

10 A kialakításra kerülı rendszerrel szembeni elvárásoknak megfelelıen a hosszabb távú fejlıdés során kapcsolódhatnak hozzá egyéb, közösségi jellegő szolgáltatások is, mint például egy nyilvános díjtárca, vagy például a TAJ kártya kiváltására tervezett rendszer. Rövid távú cél és hatóköre A végleges, távoli célok eléréséig tartó fejlesztési folyamat hossza indokolja, hogy rövidebb idıtávra, kisebb hatókörő célt is konkrétan megfogalmazzunk. Ennek megfelelıen a teljes fejlesztés elsı eredménye a MÁV-START jegyértékesítésének, jegyfelhasználásának és adatfeldolgozásának központi rendszerben történı kialakítása. Ehhez kapcsolódhatnak majd a késıbbi fázisok során a többi közlekedési szolgáltatók, majd az egyéb szolgáltatások is. Megvalósíthatósági tanulmány Országos Kártyakezelı Központ létrehozására 10

11 3. A megcélzott végállapot bemutatása Szervezetek együttmőködése az OKK-val Optimálisnak tekinthetı irányítási modell Az alábbi ábra a Huntrust tanulmányban bemutatott irányítási rendszert ábrázolja. Elektronikus jegykezelı rendszer irányítás Közlekedési Minisztérium Önkormányzatok Nem létezı entitás, a BKSZ OKSZ-szé történı átalakításával létrehozható Célszerően a Közlekedési Minisztériumon, vagy az OKK-n belül létrehozandó entitás Tömegközlekedési Hatóság - Díjszabás meghatározás - Tarifa meghatározás - Ellátási terület meghatározás - Járatsőrőség meghatározás -Topológia meghatározás -Terminál katalógus - Díjtermék katalógus -Tarifa Projekttársaság E-ticketing rendszerirányítás Terméktanúsító (KTI) - új ITSO terminálok, - kártyák bevizsgálása Tömegközlekedési Tömegközlekedési Szolgáltató Tömegközlekedési Szolgáltató Szolgáltató - Eszközmenedzsment üzemeltetés - Opcionálisan Intra tranzakció feldolgozás, elszámolás - A teljes e-ticketing séma létrehozása - Az OKK felállítása - Támogatás a szolgáltatók rendszereinek felállításához Finanszírozó - ITSO kulcsmenedzsment - Kártyamenedzsment - Tranzakció feldolgozás - Tranzakció elszámolás - Float menedzsment - Jelentések elıállítása - Opcionálisan díjtárca kbocsátás - Opcionálisan elektronikus pénztárca kibocsátás - Opcionálisan eszköz és eszközmenedzsment outsource szolgáltatás nyújtása OKK Tarifaközösség Társaság Megvalósíthatósági tanulmány Országos Kártyakezelı Központ létrehozására 11

12 Látható, hogy a szükséges, minisztériumi szintő rendszerirányítás és egy tömegközlekedési hatóság kialakítása szükséges az OKK mőködéséhez. A modellben ábrázolt megoldás azonban az egyeztetések alapján nem kivitelezhetı, ezért jelen tanulmány egy másik, kivitelezhetınek tőnı modellt vesz alapul. Ezen kívül a megvalósíthatósági tanulmány az OKK-t úgy kezeli, mint amelyik entitás magában egyesíti a fenti modellben szereplı projekttársaságot és tarifaközösség társaságot - a szolgáltatók bevételeit célszerő lenne nem bankon keresztül kezelni, tekintettel a nagyon magas költségekre (elsısorban a díjtárca esetén). Szervezetek közötti, megvalósítható együttmőködési modell A megvalósítandó rendszerben a következı ábrán is szemléltetett szerepkörök és funkcionalitások szerepelnek Közlekedési szolgáltatók Nemzeti Közlekedési Hivatal Felelősségek és jogosultságok Tevékenységek és szolgáltatások Tevékenységek és szolgáltatások Felelősségek és jogosultságok Díjtermék-menedzsment Díjtermék-menedzsment Ügyfélszolgálat (ügyfelek felé) Kártya kibocsátás Ügyfélszolgálat (ügyfelek felé) Szolgáltatásirányítás, ellenőrzés és felügyelet Elszámolás az állam felé Kedvezmény és tarifa mngt. Kártya menedzsment Eszköz és alkalmazás mngt. Tranzakció gyűjtés Szolgáltatásirányítás, ellenőrzés és felügyelet Közl. alkalmazás kibocsátás ITSO Nemzeti licensz Tranzakció feldolgozás Szabványok felügyelete Üzleti és Informatikai Szolgáltató Felelősségek és jogosultságok Tevékenységek és szolgáltatások KTI Üzleti és IT szolgáltatások nyújtása a kapcsolódó szervezetek felé (szolgáltatók és hivatalok) Kártya kibocsátás Kártya menedzsment Eszköz és alkalmazás mngt. Tranzakció gyűjtés Elszámolás az állam felé Kedvezmény és tarifa mngt. Tevékenységek és szolgáltatások Szabványok felügyelete Eszköztanúsítás Tranzakció feldolgozás Közl. alkalmazás kibocsátás ITSO kulcs menedzsment ITSO kulcs menedzsment Ügyfélszolgálat (szolgáltatók és hivatalok felé) Ügyfélszolgálat (szolgáltatók és hivatalok felé) Központi tranzakció feldolgozás Központi tranzakció feldolgozás Elszámolás a szolgáltatók között Elszámolás a szolgáltatók között Mikro-payment Mikro-payment Az ITSO Szerinti Séma Jogosítvánnyal rendelkezı Tagjainak szerepkörei Megvalósíthatósági tanulmány Országos Kártyakezelı Központ létrehozására 12

13 Szereplık / szerepkörök KTI - Közlekedési Tudományos Intézet Feladatai: Tanúsítványok kiállítása arról, hogy a központi kártya-rendszerben felhasználásra kerülı eszközök, terminálok az ITSO ajánlásának megfelelnek. A rendszerben kizárólag ilyen tanúsítvánnyal rendelkezı berendezések használhatók. Ezzel biztosítható, hogy a rendszer a késıbbiekben is képes legyen fogadni újabb csatlakozni kívánó szolgáltatókat. A KTI feladata az ITSO ajánlásnak, mint a jelen rendszeren belül elfogadott szabványnak a felügyelete és menedzselése. A Közlekedési Alkalmazások kibocsátása NKH Nemzeti Közlekedési Hivatal A GKM által felügyelt hivatal. Felelıssége: Az országos egységes közlekedési kártya rendszer kialakításához és mőködéséhez szükséges szabályozási, ellenırzési és irányítási hatósági feladatokat látja el. Ennek megfelelıen felel a szabványok karbantartásáért, tanúsítja és ellenırzi azok betartását, kezeli a Magyarországi ITSO domain licenszdíjait, valamint felel az egységes mőködés központi építıköveinek (közlekedési alkalmazások kibocsátása, központi tarifa és kedvezménymenedzsment, állam felé történı elszámolás) mőködéséért. Feladatai: Felügyeli, irányítja és ellenırzi az üzleti és informatikai szolgáltatótól a felelısségi területei ellátására igénybe vett alábbi szolgáltatásokat: o Központi Közlekedési Szolgáltató Katalógus o Központi Közlekedési Díjtermék-katalógus o Közlekedési alkalmazások kibocsátása o Elszámolás az állam felé o Központi tarifa- és kedvezménymenedzsment Felügyeli, irányítja és ellenırzi a KTI-tıl igénybe vett alábbi szolgáltatásokat: Megvalósíthatósági tanulmány Országos Kártyakezelı Központ létrehozására 13

14 o o ITSO licensz menedzsment POS (point of service) terminálok hitelesítése Közlekedési Szolgáltató Azok a közösségi közlekedési szolgáltatók, akik a rendszerhez csatlakozni szándékoznak és a csatlakozás feltételeit teljesítik, egyenként szolgáltatási szerzıdést kötnek az Üzleti és Informatikai Szolgáltatóval. Azok a közösségi közlekedési szolgáltatók, akik a csatlakoznak a rendszerhez, annak szabályozását elfogadják, a szerzıdés alapján igénybe veszik a központilag nyújtott szolgáltatásokat. (Ezek: jelen esetben egyenlıre a MÁV-Start, majd a késıbbiek során a BKV, Volánbusz, majd a többi helyi, vagy helyközi közösségi közlekedési szolgáltató vállalat) Felelıssége Felel az értékesítési és felhasználási tranzakciók begyőjtéséért és feldolgozásáért, a közlekedési kártyák kibocsátásáért, az eszközök, a kártyák, a közlekedési alkalmazások és a díjtermékek menedzsmentjéért. Feladatai: Saját maga által ellátott feladatok Menedzseli a saját díjtermékeit Ügyfélszolgálatot biztosít a saját ügyfelei (utazó közönség, kártyafelhasználók) felé Az Üzleti és Informatikai Szolgáltatótól igénybevett tevékenységek szolgáltatásmenedzsment feladatai (irányítás, ellenırzés és felügyelet) Szolgáltatásként igénybevett feladatok Közlekedési kártyák kibocsátása Közlekedési kártyák menedzsmentje Közlekedési alkalmazások menedzsmentje Eszközök menedzsmentje A saját szolgáltatásainak igénybevételérıl szóló tranzakciók begyőjtése A saját értékesítés tranzakciók feldolgozása Tıkefinanszírozó szervezet A létrehozandó Üzleti és Informatikai Szolgáltató vállalkozás egyik alapítója, és kisebbségi résztulajdonosa (javasolt tulajdonrész 49%). Megvalósíthatósági tanulmány Országos Kártyakezelı Központ létrehozására 14

15 Jelenlegi egyeztetések alapján a szereplı még nem tisztázott, MFB-Invest, Regionális Fejlesztési Holding a potenciális finanszírozók, de a Fıváros, mint kulcsszereplı sem zárható ki. Meghatározó szerepe van a megalakuló társaságban a közlekedési vállalatok résztulajdonoskénti megjelenése miatti pénzügyi bizonytalanságok ellensúlyozásában. A beruházások finanszírozásában is részt vehet (piaci alapon versenyezve a kereskedelmi bankokkal). Üzlet és Informatikai Szolgáltató - OKK Egy újonnan megalapításra kerülı gazdasági társaság, melyet a rendszer kialakításában és megszervezésében érdekelt felek közösen hoznak létre. Alapítói és tulajdonosai az említett tıkefinanszírozó társaság és MÁV-START 49-49% arányban, valamint várhatóan a Regionális Fejlesztési Holding 2%-ban (Amennyiben az RFH válik az egyik nagy tulajdonossá, ez esetben valamely, elsı fázisban nem csatlakozó, de felügyeleti jogot kívánó közlekedési társaság a potenciális befektetı. A hosszabb távú elképzelések szerint a késıbbiekben csatlakozni fog e rendszerhez a BKV és a Volánbusz is, melyek szintén tulajdoni részt is kaphatnak a központi szolgáltató társaságban. A társaság létrehozásának célja, hogy benne megvalósuljanak mindazon központi funkciók, melyek rendszer mőködéséhez elengedhetetlenek, valamint melyek megvalósítása méretgazdaságossági okok miatt közösen célszerő. A társaság, megalakulása után, a mőködéséhez szükséges beruházásait hitelekbıl finanszírozza, melyet vagy az Magyar Fejlesztési Banktól, vagy más kereskedelmi banktól vesz fel. Mőködését, és a hitelek törlesztését a Közlekedési Szolgáltatóktól kapott szolgáltatási és tranzakciós díjakból fedezi. A társaság feladata, hogy megvalósítsa mindazon központilag végrehajtandó beruházásokat, melyek a rendszer teljes mőködéséhez szükségesek, majd az így kialakított központi infrastruktúrán szolgáltatást nyújtson a Közösségi Közlekedési Szolgáltatóknak, majd késıbb azoknak a kártyafelhasználóknak és hivataloknak, akik számára a csatlakozás elfogadható, és célszerő (pl. egészségpénztárak, vagy egy országos felhasználású elektronikus díjtárca rendszer) Felelıssége Ez a társaság felel a közös kártyarendszer minden olyan funkciójának mőködtetéséért, ami nem állami, hatósági feladat. Ezek a következık: ITSO kulcsok menedzsmentje A vásárlások tranzakcióinak feldolgozása, azok alapján információ nyújtása a központi, illetve a csatlakozott társaságok közötti elszámoláshoz A felhasználások tranzakcióinak feldolgozása, azok alapján információ nyújtása központi, illetve a csatlakozott társaságok közötti elszámoláshoz Megvalósíthatósági tanulmány Országos Kártyakezelı Központ létrehozására 15

16 Ügyfélszolgálat mőködtetése a közlekedési szolgáltatók és a hivatalok felé Feladatai Központi funkciók ellátása ITSO kulcsmenedzsment Tranzakciók feldolgozása Szolgáltatói elszámolás Szolgáltatások a közlekedési szolgáltatók (és késıbb a további kártyafelhasználó szolgáltatók) felé Ügyfélszolgálat üzemeltetése Kártyák menedzsmentje Tranzakciók győjtése Tranzakciók feldolgozása Eszközök menedzsmentje Közlekedési Alkalmazások menedzsmentje Szolgáltatások a hivatalok felé A központi kedvezmény és tarifarendszer menedzsmentje Állami elszámolás Együttmőködés a szereplık között A modellben ábrázolt mőködési mód központi eleme egy egységes Közlekedési Kártya. Ennek segítségével tárolhatók mindazon információk, amik szükségesek az utazási jogosultságok igazolásához, a jogosultságok felhasználásának nyomon követhetıségéhez, illetve a késıbbiek során egyéb, szabadon is felhasználható díjtárca alkalmazáshoz. A rendszerben három alapvetı tevékenység típus van. Kibocsátás, elfogadás és elszámolás. Kibocsátás: A Közlekedési Kártyák (chipkártyák) elıkészítése, a közlekedési alkalmazások által felhasznált adatok feltöltése, ha szükséges, akkor a megszemélyesítés, és az elsı díjtermék feltöltése. Ha ezek megtörténtek, akkor a kártya átadása a felhasználónak. Elfogadás: A díjtermék érvényességének ellenırzése, a felhasználás tényének rögzítése (díjtermék Elszámolás: érvényesítés), A felhasználás során a keletkezı tranzakciók rögzítése Megvalósíthatósági tanulmány Országos Kártyakezelı Központ létrehozására 16

17 A Kibocsátótól származó adatok és az Elfogadótól begyőjtött tranzakciók alapján elszámolási adatokat állít elı, aminek felhasználásával a szereplık el tudnak számolni pénzügyileg egymással. Ugyanezekbıl az adatokból elıállítja azt az információt is, amivel az Elfogadók el tudják számolni az állami, vagy önkormányzati támogatásokat. Az elvi tevékenységek a tényleges megvalósulásban természetesen keveredhetnek. Így lehet egy Közlekedési Szolgáltató egyszerre kibocsátó és elfogadó is. Ugyanakkor az adott tevékenységekkel megbízhat olyan szervezetet, aki ezt szolgáltatásként nyújtja, akár több Közlekedési Szolgáltató részére is. Törzsadatok egyeztetése: Helyazonosítók Díjtermékek Zónaadatok kezelése Operatív egyeztetések: Tiltó listák Csalási listák Változáskezelések Rendkívüli események kezelése Megvalósíthatósági tanulmány Országos Kártyakezelı Központ létrehozására 17

18 4. A megcélzott végállapot bemutatása Eszközrendszer A szereplık elızı fejezetben vázolt együttmőködése, illetve az ITSO által megkövetelt mőködési alapmodell egy, a következı ábrán bemutatott modellben hangolható össze. A megvalósítás során az ITSO-alapú mőködésbıl fakadó legnagyobb elıny, hogy ugyanezen alapú rendszerek már hosszú ideje hibátlanul mőködnek a gyakorlatban, továbbá már léteznek modulokból elıre felépített, mintegy dobozos termékként beszerezhetı rendszerei. 0. szint 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint OKK: Központi Tranzakció-feldolgozó és elszámoló rendszer OKK: HOPS központi része Szolgáltatóspecifikus HOPS (X. szolgáltató) X. szolgáltató POST-jai CM (Fogyasztói média, Kártya) LAN Központi gép(ek) LAN Központi gép(ek) WAN Szolgáltatóspecifikus HOPS (Y. szolgáltató) Y. szolgáltató POST-jai Munkaállomások Munkaállomások A rendszer mőködése a felhasználó szempontjából A következıkben azt mutatjuk be, hogy milyen változásokat fog hozni az utasok életében az elektronikus jegyrendszer bevezetése a rendszerhez kapcsolódó szolgáltatóknál. Jelenleg az általános jellemzıkre koncentrálunk, csak ott térünk ki a szolgáltatóspecifikus megvalósításokra, lehetıségekre, ahol ez szükséges. Megvalósíthatósági tanulmány Országos Kártyakezelı Központ létrehozására 18

19 Kiadás Logika Az utasok az elektronikus jegyrendszerben kétféle (megszemélyesített és megszemélyesítés nélküli) kártyával fognak tudni utazni. Azok, akik igénybe vesznek bármilyen kedvezményt (diákok, nyugdíjasok, közalkalmazottak, stb.), vagy akik bérletet vesznek, csak megszemélyesített kártyával utazhatnak, tehát olyannal, amin szerepelnek a személyes adatai (mint pl. név és fénykép). Fontos kiemelni, hogy azok, akik eddig jegy nélkül, bizonyos papírok, dokumentumok, igazolványok felmutatásával utazhattak (pl. vasutas-igazolvány, nyugdíjasok 70 év felett), az elektronikus jegyrendszer bevezetése után csak ilyen megszemélyesített kártyával vehetik igénybe ezen szolgáltatásokat. A megszemélyesített kártyákat a nagyobb állomásokon, közlekedési csomópontokon lehet majd igényelni, a folyamata pedig hasonló lesz a jogosítvány és személyi igazolvány kiadásához. (Elsı körben a vasutas-igazolványok kerülnek majd kiadásra ezer darab egy pilot-projekt keretében). Rögzítik az igénylı adatait és azonosítóit, majd az igénylést az OKK-hoz továbbítják. A kártyákat az OKK szerzi be központilag, a szállítók által szállított kártyákon már rajta van az ITSOshell (közlekedési alkalmazás) is, csak a személyes adatokat kell felvinni rájuk. A megszemélyesített kártyákat az utasok postán kapják meg. A fenti megszemélyesítés költségvonzatait a központ az utasokra továbbhárítja, várhatóan egy egyszeri kiállítási díjjal. Amennyiben az utas nem kíván igénybe venni kedvezményt (teljes áron utazik) és nem is bérletes, elegendı megszemélyesítés nélküli kártyával utaznia. A megszemélyesített kártyákra minden esetben több díjtermék tölthetı fel (a teljes ITSO-shellt tartalmazzák lásd lentebb), a megszemélyesítés nélküli kártyákra vagy egy vagy több díjtermék tölthetı fel (kompakt shell-lel vagy teljes shell-lel rendelkeznek: kompakt kártyák, teljes kártyák). A megszemélyesítés nélküli kompakt kártyát azoknak érdemes használniuk, akik egyszerre több díjterméket akarnak tárolni a kártyájukon, de nem bérletesek (ezek száma várhatóan viszonylag kevés lesz). Díjtermék (jegy, bérlet, díjtárca) feltöltése a kártyára A megszemélyesített kártyára a jegypénztárakban vagy a jegyautomatáknál lehet feltölteni a jegyeket, bérleteket, illetve tetszıleges (de maximált) összeggel feltölteni a díjtárcát. Amennyiben az utas egy egyszerő jegyet vesz, az értékesítés ugyanúgy történik, mint a jelenlegi helyzetben, annyi különbséggel, hogy papíralapú jegy helyett egy (megszemélyesítés nélküli) chipkártyát kap, rajta a megfelelı jeggyel. Ennek a jegynek az ára tartalmaz egy betéti díjat (kb. 200 forint), amit az utazás végén az utas visszaválthat az állomásokon kihelyezett kártyagyőjtı automatáknál, esetleg a Megvalósíthatósági tanulmány Országos Kártyakezelı Központ létrehozására 19

20 pénztárnál. A vissza nem váltott kártyák felhasználhatók a következı utazásnál erre töltik fel a következı díjterméket, amikor is természetesen nem kell a betéti díjat újra megfizetni. Internetes jegyértékesítés Az utas a jegyét az Interneten keresztül is megvásárolhatja a hozzátartozó helyjeggyel együtt. Ebben az esetben az internetes jegyérvényesítı felületen megadja azt is, hogy melyik automatánál és mikor (mely idıintervallumban) kívánja a már megvásárolt jegyét feltölteni a kártyájára. A megadott idıintervallumban az automatához megy, a kártyainterfészhez érinti a kártyáját, és az automata az elızetesen megadott adatok alapján feltölti a jegyet, illetve a helyfoglalásra vonatkozó adatokat a kártyára. Jegyérvényesítés, utazás A kártyára feltöltött díjterméket az utasnak az utazás elıtt érvényesítenie kell (check-in). Ez a kártyának az jegyérvényesítı készülékhez való érintését jelenti. (Pontosabban, mivel érintésmentes contactless kártyákról beszélünk, ezért elegendı a kártya készülékhez való közelítése). Amennyiben van érvényesíthetı jegy vagy érvényes bérlet a kártyán, a készülék jelzi (pl. egy zöld fény felvillanásával és hangjelzéssel), hogy a jegy érvényesítésre, a bérlet elfogadásra került. Amennyiben nincs jegy vagy érvényes bérlet a kártyán, de van rajta díjtárca, abban pedig levonható összeg, akkor az utazás díját a rendszer innen vonja le. Az utazás végén a kártyát csak bizonyos estekben kell prezentálni (check-out), tipikusan ha az utas egy elkerített állomáson, megállóhelyen száll le, vagy, ha díjtárca alapon utazott (A díjtárca alapú utazásnál szükséges díjlevonásra vonatkozó szabályozás az érintett közlekedési szolgáltatók késıbb határozzák meg). Amennyiben az utas jogosultan utazott, a kapu kiengedi, ellenkezı esetben hang- és fényjelzéssel jelzi a bliccelést, illetve értesíti a kapukezelı személyzetet. Ellenırzés Azt, hogy az utas jogosan veszi-e igénybe a szolgáltatást (van-e érvényesített jegye, érvényes bérlete vagy díjtárcából lerótta-e az utazás díját, stb.), jegyellenıri készülékek segítségével lehet ellenırizni. A kártyákat az ellenıri készülékhez közelítve a készülék jelzi, hogy van-e rajta érvényes jegy, bérlet. Az ellenırzés folyamata tehát egyszerősödik (nem kell vizuálisan ellenırizni a jegyet, bérletet) és felgyorsul. Megvalósíthatósági tanulmány Országos Kártyakezelı Központ létrehozására 20