Világgazdaság április 19. Mire jó a vásárlóerő-paritás? A hazai felhasználás szintje és szerkezete nemzetközi összehasonlításban 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Világgazdaság 2005. április 19. Mire jó a vásárlóerő-paritás? A hazai felhasználás szintje és szerkezete nemzetközi összehasonlításban 1"

Átírás

1 Világgazdaság április 19. Mire jó a vásárlóerő-paritás? A hazai felhasználás szintje és szerkezete nemzetközi összehasonlításban 1 Köztudott, hogy ha a hazai GDP/fő reálszintjét össze akarjuk hasonítani egy másik országéval, nem a hivatalos árfolyamot, hanem a GDP vásárlóerő-paritását kell átváltási kulcsként használni. Ellenben korántsem köztudomású, hogy amennyiben a hazai GDP valamely felhasználási komponensének (például a közösségi fogyasztás vagy az állóeszközfelhalmozás) volumenét kívánjuk egy másik országéval egybevetni, akkor erre a célra a GDP vásárlóerő-paritása (a továbbiakban GDP-VEP) nem alkalmas. Ez ideig azonban az OECD, illetve az Eurostat a GDP-VEP mellett csupán a háztartások fogyasztási kiadásaira vonatkozó vásárlóerő-paritásokat tette általánosan hozzáférhetővé. A közelmúltban lényegesen javult a helyzet: az Eurostat honlapjáról immár szabadon letöltetők a GDP-VEP összetevői, továbbá az OECD és az Eurostat közös kiadványaként, Purchasing Power Parities and Real Expenditures 2002 Benchmark Year címmel megjelent egy igen fontos kötet (a továbbiakban: OECD-Eurostat, 2004), amely alapvető támpontokat nyújt a makroszintű nemzetközi összehasonlításokhoz. Írásom egyik célja, hogy tisztázza a vásárlóerő-paritás (VEP) mibenlétét, alkalmazásának lehetőségeit, továbbá felhívja a figyelmet értelmezésének és használatának egyes buktatóira. Másrészt igyekszem bemutatni, hogyan rajzolja át a vásárlóerő-paritáson történő összehasonlítás a fejlettebb EU-tagországokhoz viszonyított lemaradásunk szerkezetéről alkotott eddigi képünket. Ez a hosszabb távú gazdasági stratégia egyes vitatott kérdéseit éppúgy érintheti, mint a hazai relatív bérlemaradás jelenségének értelmezését. Mi a vásárlóerő-paritás, mire használható, és mire nem? 2002-ben Magyarországon az egy főre jutó GDP 1,65 millió forintot, az EU-15-ben eurót tett ki. Ha a magyar adatot a hivatalos árfolyamon (243 Ft/euró) számítjuk át, 6782 eurót kapunk, ami az EU-15 28%-a. E jelentős nominális távolság azonban kétféle hatásából ered: egyrészt alacsonyabb az árszintünk, másrészt alacsonyabb a hazai GDP/fő volumene, mint az EU-15 térségben. E két tényező különválasztását a vásárlóerő-paritás teszi lehetővé, amely azt mutatja, hogy meghatározott áru-, illetve szolgáltatáskörre (az adott esetben a GDP-re) nézve valamely ország pénzének hány egysége rendelkezik ugyanakkora vásárlóerővel, mint a referencia valuta egysége. A referencia valuta lehet egy ország pénze (az OECD a dollárt használja viszonyítási pontnak), de erre a célra egy képzetes pénznem is megfelel: az Eurostat a PPS-t (Purchasing Power Standard-ot) vezette be mértékegységként, amely úgy van definiálva, hogy 1 PPS vásárlóereje azonos 1 euróéval az EU egészének szintjén. Másként kifejezve: az EU-25 árszínvonala PPS-ben és euróban kifejezve pontosan megegyezik. Visszatérve a GDP/fő szintbeli összehasonítására: 2002-ben a GDP-re vonatkozó vásárlóerő-paritás szerint Magyarországon 132,9 forint, az EU-15-ben pedig 1,042 euró ért 1 PPS-t, így az utóbbi térség átlagát tekintve 1 euró vásárlóereje 127,5 forintéval volt egyenlő. Ezzel az átváltási kulccsal számolva euró volt a hazai GDP/fő volumene, ami az EU- 15 régió 54%-ának felel meg. Az árfolyamon, illetve vásárlóerő-paritáson történő összehasonlítás egybevetéséből az is kiderül, hogy 2002-ben a hazai GDP árszínvonala az EU-15 térségének mintegy 53%-án állt (6782/12920=127,5/243 53%). Az 53%-os ár- és az 54%-os volumen-lemaradás együtt adja ki a megközelítően 28%-os nominális lemaradást (0,53*0,54 0,28). 1 Köszönettel tartozom Győrffy Balázsnak, a KSH munkatársának, akitől értékes segítséget kaptam a vásárlóerőparitások számításához és értelmezéséhez kapcsolódó kérdésekben. 1

2 Ezen a ponton azonban el kell oszlatni egy gyakori félreértést. Az, hogy összehasonlítható árakon mérve az EU gazdagabb térségéhez viszonyított reálfejlettségünk sokkal magasabbnak mutatkozik, mint árfolyamon átszámítva, egyáltalán nem azt jelenti, hogy a hazai GDP valóságos terjedelme nagyobb (egy lakosra jutó szintje magasabb) lenne, mint amit a folyó áras adatok mutatnak. A vásárlóerő-paritáson való számbavétel egyedüli célja a nemzetközi összehasonlíthatóság, a skála közepe azonban bárhol elhelyezhető. (Ha például az EU-15 helyett Magyarországot tesszük e skála 100-as pontjára, akkor a fejlettebb EU tagországok nominális GDP/fő-jének indexe 356, annak reálértéke pedig 187 körül lesz.) Egy másik gyakori félreértésre már utaltam. A GDP-VEP előbb árucsoportokra, majd pedig a GDP főbb felhasználási tételeire vonatkozó vásárlóerő-paritásokból épül fel. Ha tehát nem a GDP egészét, hanem annak egyes felhasználási összetevőit kívánjuk reálértéken nemzetközileg összemérni, akkor erre nem a GDP-VEP-et, hanem az összehasonlítandó felhasználási tételek saját vásárlóerő-paritását kell használni. A GDP-re vonatkozó VEP helytelen alkalmazásának példáival néha olyan helyeken is találkozhatunk, ahol ezt a legkevésbé várnánk, így például az Eurostat, vagy az EU Bizottságának rendkívül értékes AMECO adatbázisában. 2 Az adatbázisok összeállítói minden ország valamennyi belföldi felhasználási tételét, a háztartási fogyasztási kiadásoktól az állóeszköz-felhalmozásig, ugyanazzal az átváltási kulccsal a GDP VEP-el konvertálják vásárlóerő-paritáson kifejezett, látszólag volumen-összehasonlításra alkalmas szintre. Ez az eljárás azonban olyan, mint ha például a tartós fogyasztási cikkek, illetve szolgáltatások hazai fogyasztásának folyó áron mért tavalyi változásából úgy próbálnánk a volumenváltozásokat számítani, hogy mindkettőt az átlagos fogyasztói árindexszel (6,8%-kal) defláljuk (miközben tudjuk: az előbbi tétel árszintje 0,6 %-kal csökkent, az utóbbié pedig 7,6%-kal emelkedett). Ez az analógia közvetlenül átvezet a vásárlóerő-paritások egyik fontos felhasználási területéhez, a nemzetközi árszintek és árarányok összehasonlításához. A GDP egyes felhasználási tételeinek relatív árszintje éppúgy különbözik az átlagos relatív árszinttől, ahogyan a fogyasztói árindex összetevői eltérnek az árindex egészétől. Nemzetközi összehasonlításban azonban a relatív árszint kétféle módon is értelmezhető. Az egyik az úgynevezett külső relatív árszint (az egyes tételek vásárlóerő-paritásának az árfolyamhoz viszonyított aránya) ez nemzetközi összehasonlításban azt mutatja, hogy adott ország valamely felhasználási tételének árszintje hány százaléka valamely más országénak. A nemzetközi árszintkülönbségeknek egy másik lehetséges értelmezése a belső relatív árak eltéréseihez kötődik. Ez esetben nem az a kérdés, hogy például a fogyasztás hazai árszintje hány százaléka X országénak, hanem az, hogy mondjuk a fogyasztás és az állóeszköz-felhalmozás egymáshoz viszonyított belföldi relatív ára mennyivel különbözik Magyarország és X ország között. Itt nincs mód a technikai részletek tárgyalására, arra azonban fel kell hívni a figyelmet, hogy a nemezközi relatív árszint kétféle fogalmához eltérő módon számított vásárlóerőparitások tartoznak. Az úgynevezett EKS (Éltető-Köves-Szulc) módszerrel számított VEP-ek, amelyek a belföldi felhasználás egyes tételeinek külső relatív árszintjének, illetve más országokhoz viszonyított volumenének összehasonlítására valók, nem adnak összegezhető volumeneket, ezért alkalmatlanok struktúrák egybevetésére. E célra a belső relatív árkülönbségek fogalmával konzisztens, úgynevezett GK (Geary-Khamis) módszerrel számított vásárlóerő-paritásokat kell használni. (Ez utóbbiak a hivatkozott OECD-Eurostat kiadvány függelékében találhatóak meg, az Eurostat honlapján azonban nem szerepelnek.) 2 AMECO= Annual Macro Economic Data Base; lásd: 2

3 Relatív lemaradásunk összetevői: szintek és szerkezet Miután korábban leszögeztem, hogy a vásárlóerő-paritáson való számbavétel mit sem változtat a hazai GDP valóságos nagyságán, a félreértések kockázata nélkül térhetek át egyfajta képes beszédre, és fogalmazhatom meg a kérdést: milyen összetételben emelkedik meg a hazai GDP/fő volumene mintegy 90%-kal (28-ról 54%-ra) az EU-15-höz viszonyítva azáltal, hogy nem saját árainkon, hanem összehasonlítható árakon mérünk? Mennyivel változnak a GDP egyes felhasználási összetevői? Mekkorák a különbségek e képzetes változások között? Ezek a kérdések inverz módon is megfogalmazhatóak: az egyes felhasználási tételek tekintetében mekkorák az árarány-különbségek Magyarország és az EU-15 között? Ha a felhasználás minden összetevőjét a GDP-VEP alapján konvertálnánk (amint azt az Eurostatés az AMECO-adatbázis készítői teszik), természetesen valamennyi felhasználási komponens értéke ugyancsak kb. 90%-kal nőne. Ezáltal azonban csak a lényeg veszne el. A külső árarány-különbségekre vonatkozó információk (az egyes tételekre vonatkozó vásárlóerő-paritások) alapján képet alkothatunk a volumen arányokról, így arra a kérdésre is egyfajta választ adhatunk, hogy az egyes összetevők mekkora (virtuális) változása kíséri a GDP emelkedését (lásd az 1. táblázatot). 1. táblázat A hazai GDP és felhasználási komponenseinek egy főre jutó relatív szintje euróban, illetve vásárlóerő-paritáson, a relatív árszint és annak inverze 2002-ben (Az EU-15=100) Egy lakosra jutó szintek euróban (EU-15=100) Egy lakosra jutó szintek vásárlóeróparitáson (EU- 15=100) Relatív árszint Multiplikátor */ (EU-15=100) GDP ,9 Bruttó állóeszköz-felhalmozás ,4 Összes végső fogyasztás ,1 -Közösségi fogyasztás ,4 -Háztartások végső fogyasztása ,0 Ezen belül -Fogyasztási kiadás ,85 -Állami természetbeni társadalmi juttatás ,2 */A második és az első oszlop hányadosa (a relatív árszint inverze). Azt mutatja, hogy az egyes tételek relatív reálszintje hányszorosa azok relatív nominális szintjének. Forrás: OECD-Eurostat (2004) alapján saját számítások A folyó, illetve összehasonlítható árakon mért fajlagos szintek egybevetése alapján három lényeges megállapítás adódik. Az első az, hogy ellentétben azzal, amit a folyó áras adatok sugallnak a fogyasztás és a beruházás közül a beruházás volumene tekinthető relatív fejlettségi szintünkhöz mérten elmaradottnak. A második: a végső fogyasztás tételei közül a közösségi fogyasztás fajlagos volumene jóval relatív fejlettségünk előtt jár, és megközelíti az EU-15 átlagos színvonalát. A harmadik: a háztartási fogyasztáson belül a fogyasztási kiadás (más néven: a vásárolt fogyasztás) fajlagos volumene általános fejlettségünkhöz mérten vitathatatlanul alacsony, ellenben a nem piaci fogyasztás pontosabban az állami természetbeni társadalmi juttatások (TTJ) egy főre jutó reálszintje a közösségi fogyasztásénál is magasabb: 2002-ben elérte az EU-15 92%-át. 3

4 Ezeket a megállapításokat a 2. táblázat adatai amelynek a szerkezetek összehasonlíthatóságát biztosító (GK) vásárló-erőparitásokra támaszkodnak, részben megerősítik, részben ki is egészítik. 2. táblázat A belföldi felhasználás főbb tételeinek a GDP-hez viszonyított aránya az EU-15-ben és Magyarországon, folyó áron, illetve az OECD átlagárain számítva 2002-ben A GDP felhasználásának szerkezete folyó áron (%) A GDP felhasználásának szerkezete OECD átlagárakon (%) Eltérés (%-pont) EU-15 HU EU-15 EU-15 EU-15 HU GDP Bruttó állóeszköz-felhalmozás (a) 19,4 23,4 18,8 15,5-0,6-7,9 Összes végső fogyasztás (b) 78,9 77,1 79,6 84,8 0,7 7,7 -Közösségi fogyasztás (b.1) 8,2 10,8 7,4 12,9-0,8 2,1 -Háztartások végső fogyasztása (b.2) 70,7 66,2 72,2 71,9 1,5 5,7 -Fogyasztási kiadás (b.2.1) 56,9 52, ,1-2,4 -Természetbeni társadalmi juttatás (TTJ) (b.2.2) 13,8 13,8 13,2 21,9-0,6 8,1 Ebből -Állami TTJ (b.2.2.1) 12,5 12,6 11,9 19,6-0,6 7 -TTJ non-profit szervezetektől(b.2.2.2) 1,3 1,2 1,3 2,3 0 1,1 Emlékeztető tételek: Összes állami fogyasztási kiadás (b.1+b.2.2.1) 20,7 23,4 19,3 32,6-1,4 9,2 TTJ részaránya a háztartási fogyasztásban (b.2.2/b.2) 19,5 20,8 18,3 30,5-1,2 9,7 TTJ aránya a háztartási fogyasztási kiadáshoz (b.2.2/b.2.1) 0,24 0,26 0,22 0,44 Forrás: OECD-Eurostat (2004), illetve saját számítások. A szintbeli összehasonlításból már következett, hogy azonos árakon a hazai beruházási hányad nem magasabb, hanem alacsonyabb az EU-15 térségénél, amiként az is, hogy a vásárolt fogyasztás aránya nálunk lényegesen alacsonyabb, mint a fejlettebb EUtagországokban. A szerkezeti összehasonlítás azonban további információkkal is szolgál. Egyrészt azzal, hogy azonos árakon számítva az állam összes fogyasztási kiadása az EU- 15 átlagát jellemző 19,5%-kal szemben a GDP csaknem 33%-át tették ki Magyarországon. Másrészt az utolsó két sorban szereplő arányok alapján az is látható, hogy amíg folyó áron a nem piaci háztartási fogyasztás (TTJ) súlya, illetve jelentősége alig különbözik az EU-15 és Magyarország között, addig vásárlóerő-paritáson átszámítva nálunk lényegesen nagyobb a természetbeni társadalmi juttatásoknak mind a nemzetgazdasági, mind pedig a személyes fogyasztás szempontjából vett jelentősége, mint az EU-15-ben. (OECD átlagárakon a TTJ súlya a háztartási fogyasztáson belüli a régebbi EU-tagországokban 18%, nálunk közel 31%; a TTJ aránya a vásárolt fogyasztáshoz az EU-15-ben 22%, Magyarországon ennek éppen kétszerese, 44%.) Ezek az arányok egyes, hosszabb ideje vitatott makrogazdasági, illetve gazdaságpolitikai kérdéseket is új megvilágításba helyezhetnek. Ilyen például az állami szerepvállalás mértéke, vagy a hazai bérek relatív lemaradása. Ahhoz azonban, hogy ne vonjunk le elsietett következtetéseket, szélesebb nemzetközi összehasonlításban is célszerű képet alkotni relatív helyzetünkről. E szélesebb kitekintéshez önként kínálkoznak az OECD tagországai: a 2. táblázatban a vásárlóerő-paritásokon alapuló szerkezeti összehasonlításokhoz az OECD-térség átlagárai 4

5 jelentették a támpontot. Kétféle hazai mutatót kell ebben a térben elhelyezni: egyrészt az állam fogyasztási kiadásainak, másrészt a nem piaci háztartási fogyasztásnak a relatív súlyát. Erről ad képet az alábbi ábra, amely a GDP/fő volumenének függvényében az OECD átlagárain országonként ábrázolja az állami fogyasztási kiadások GDP-hez viszonyított arányát (fehér pontok), illetve a TTJ súlyát a teljes háztartási fogyasztásban (fekete pontok). A kormányzati fogyasztási kiadás GDP-hez viszonyított aránya és a TTJ háztartási fogyasztáshoz viszonyított aránya az OECD-országokban, OECD átlagárakon (Y tengely) a GDP/fő függvényében (X tengely) 2002-ben 35% HU 30% 25% 20% CZ EU15 SE 15% 10% 5% OECD30 0% Állami kormányzati fogyasztási kiadás/gdp* GDP/fő vásárlóerő-paritáson Természetbeni társadalmi juttatások/háztartási fogyasztás* Forrás: OECD-Eurostat (2004) alapján saját számítás Az ábrán látható, hogy mindkét mutató tekintetében az OECD-országok között egyértelműen az élen állunk. Az is kiderül, hogy a fejlettségben előttünk álló országokban lényegesen alacsonyabb az állami fogyasztás, illetve a TTJ relatív reál-aránya, mint országunkban; a hazaihoz hasonlóan magas arány egyedül Svédországot jellemzi, amelynek fejlettsége azonban a hazainak közel kétszerese. Mindez alátámasztja azt a véleményt, hogy Magyarországon az állami fogyasztási kiadások fejlettségünkhöz viszonyítva túlméretezettek. Emellett okkal valószínűsíthető, hogy a hazai relatív bérlemaradás jelensége valójában a háztartások nem piaci fogyasztása rendkívül magas részarányának, vagyis annak tükörképe, hogy nálunk a vásárolt így munkajövedelemből fedezett fogyasztás súlya a legalacsonyabb az OECD országok körében. Oblath Gábor 5

A gazdasági növekedés mérése

A gazdasági növekedés mérése A gazdasági növekedés mérése Érték-, volumen- és árindexek 25.) Az alábbi táblázat két egymást követő év termelési mennyiségeit és egységárait mutatja egy olyan gazdaságban, ahol csupán három terméket

Részletesebben

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói A nemzetgazdasági össztermelés és a halmozódás problémája. A GDP pontos értelmezése, különbözõ megközelítései. A GDP nagysága és felhasználása Magyarországon. További

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal A lakossági villamos energia és földgázárak nemzetközi összehasonlító vizsgálata 2013. októberben Módszertani háttér Az alkalmazott módszertan szerint a

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Árfolyam - Gyakorlás Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes előadásra járni, mivel

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét?

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét? 8/C lecke Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét? A makrogazdasági teljesítmény mutatószámai, a bruttó hazai termék. GDPmegközelítések és GDP-azonosságok. Termelési érték és gazdasági növekedés. Nemzetközi

Részletesebben

A GDP adatok legutóbbi revíziói egy (termelő ) felhasználó nézőpontjából Hozzászólás az Adatrevíziók a gazdaságstatisztikában c.

A GDP adatok legutóbbi revíziói egy (termelő ) felhasználó nézőpontjából Hozzászólás az Adatrevíziók a gazdaságstatisztikában c. A GDP adatok legutóbbi revíziói egy (termelő ) felhasználó nézőpontjából Hozzászólás az Adatrevíziók a gazdaságstatisztikában c. MST rendezvényhez Oblath Gábor MTA KTI Témakörök A legutóbbi revíziók mértéke

Részletesebben

Felzárkóztak az árak és lemaradtak a bérek? Tévhitek, tények és közgazdasági összefüggések*

Felzárkóztak az árak és lemaradtak a bérek? Tévhitek, tények és közgazdasági összefüggések* Tanulmányok Felzárkóztak az árak és lemaradtak a bérek? Tévhitek, tények és közgazdasági összefüggések* Oblath Gábor, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének és az ELTE TÁTK Közgazdaságtudományi Tanszékének

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A fogyasztási kereslet elméletei

A fogyasztási kereslet elméletei 6. lecke A fogyasztási kereslet elméletei A GDP, a rendelkezésre álló jövedelem, a fogyasztás és a megtakarítás kapcsolata. Az abszolút jövedelem hipotézis és a keynesi fogyasztáselmélet. A permanens jövedelem

Részletesebben

Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben

Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben Magyarország helyzetének változása a régiós versenyben A Versenyképességi évkönyv 216 bemutatása Magyar versenyképesség régiós kitekintéssel c. workshop 216. március 29. Udvardi Attila Kutatásvezető GKI

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztáselméletek 64.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia ok. TRI-MESTER, Tatabánya. 33. o. 1. 65.) Keynesi abszolút

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december Havi elemzés az infláció alakulásáról. december A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

A gazdasági növekedés mérése

A gazdasági növekedés mérése 3. lecke A gazdasági növekedés mérése Nominális és reál GDP, érték-, volumen- és árindex. Gazdasági növekedés és üzleti ciklusok. Hogyan mérjük a gazdasági növekedést? dinamikus elemzés: hány százalékkal

Részletesebben

Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény

Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény 84-85.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia feladatok. TRI-MESTER, Tatabánya. 38. o. 16-17. (Javasolt változtatások: 16. feladat: I( r) 500

Részletesebben

A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban

A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban 2007/54 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Gyõri Igazgatósága www.ksh.hu I. évfolyam. 54. szám 2007. október 4. A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban A tartalomból

Részletesebben

STATISZTIKA I. 3. rész. T.Nagy Judit

STATISZTIKA I. 3. rész. T.Nagy Judit STATSZTKA. 3. rész T.Nagy Judit tnagy.judit@hjf.hu Standardizálás és standardizáláson alauló indexszámítás nhomogén (heterogén) sokaságokra vonatkozó átlagok; intenzitási viszonyszámok (átlagbérek, átlagos

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

[GVMGS11MNC] Gazdaságstatisztika

[GVMGS11MNC] Gazdaságstatisztika [GVMGS11MNC] Gazdaságstatisztika 5. előadás Érték-, ár-, és volumenindexek http://uni-obuda.hu/users/koczyl/gazdasagstatisztika.htm Kóczy Á. László KGK-VMI Az indexszám fogalma Gazdasági elemzésben fontos

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az MNB-lakásárindex alakulásáról a harmadik negyedéves adatok alapján

TÁJÉKOZTATÓ. az MNB-lakásárindex alakulásáról a harmadik negyedéves adatok alapján TÁJÉKOZTATÓ az MNB-lakásárindex alakulásáról a 2016. harmadik negyedéves adatok alapján Gyorsult a lakásárak növekedési üteme 2016 harmadik negyedévében Budapest, 2017. február 8. 2016 harmadik negyedéve

Részletesebben

A makroökonómia tárgyköre. Makrogazdasági termelési érték, bruttó kibocsátás. Bruttó hazai termék (GDP)

A makroökonómia tárgyköre. Makrogazdasági termelési érték, bruttó kibocsátás. Bruttó hazai termék (GDP) A makroökonómia tárgyköre 1.) Az alábbiak közül mely kérdések tartoznak a makroökonómia tárgykörébe? Válaszait indokolja! a) Milyen gazdasági növekedést feltételezve állítsa össze a költségvetést a gazdasági

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

AZ ÖSSZEHASONLÍTÁST TORZÍTÓ TÉNYEZŐK ÉS KISZŰRÉSÜK

AZ ÖSSZEHASONLÍTÁST TORZÍTÓ TÉNYEZŐK ÉS KISZŰRÉSÜK BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR KONTROLLING-ELLENŐRZÉS INTÉZETI TANSZÉK ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BLUMNÉ BÁN ERIKA ADJUNKTUS ELEMZÉS-ELLENŐRZÉS MÓDSZERTANA ÉS RENDSZERE 2. ELŐADÁS MUNKAVEZÉRLŐ

Részletesebben

A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport

A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport Az Európai Zöld Költségvetés éves konferenciája Budapest, 2010. július 8-9. A közlekedésben résztvevők döntő többsége a költség

Részletesebben

Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek

Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Tanulmányok Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Dr. Fazekas Rozália, a KSH főtanácsosa E-mail: r.fazekas@citromail.hu Tokaji Károlyné, a KSH főosztályvezetője E-mail: karolyne.tokaji@ksh.hu

Részletesebben

Sérülékeny gazdaság: sérülékeny állam, sérülékeny háztartások

Sérülékeny gazdaság: sérülékeny állam, sérülékeny háztartások Sérülékeny gazdaság: sérülékeny állam, sérülékeny háztartások A magyar társadalom 2012-ben: trendek és perspektívák EU összehasonlításban Budapest, november 22-23. Oblath Gábor Palócz Éva MTA KRTK KTI

Részletesebben

Gazdasági fejlődés a világban (trendek, felzárkózás vagy leszakadás?)

Gazdasági fejlődés a világban (trendek, felzárkózás vagy leszakadás?) Gazdasági fejlődés a világban (trendek, felzárkózás vagy leszakadás?) Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Jövedelmi (GDP/fő) diszparitások a világban Stilizált tények: 1. Jelentős különbségek már a 20.

Részletesebben

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK, A KIVITEL ÉS A BEHOZATAL, VALAMINT BELFÖLDI FELHASZNÁLÁS, 1995 2008 (millió forint, folyó áron)

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK, A KIVITEL ÉS A BEHOZATAL, VALAMINT BELFÖLDI FELHASZNÁLÁS, 1995 2008 (millió forint, folyó áron) 279-302_Szakolczay_tablak.qxd 2009.06.16. 20:06 Page 279 A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK, A KIVITEL ÉS A BEHOZATAL, VALAMINT BELFÖLDI FELHASZNÁLÁS, 1995 2008 (millió forint, folyó áron) A/1. táblázat Év Bruttó Export

Részletesebben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztáselméletek 64.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia feladatok. TRI-MESTER, Tatabánya. 33. o. 1. feladat 65.) Keynesi

Részletesebben

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 27. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA I. TESZTFELADATOK

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ I. NEGYEDÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ I. NEGYEDÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL 2015. I. NEGYEDÉVES ADATOK A feldolgozás mintája: azon intézmények létszám és béradatai, amelyek bérszámfejtését 2015. I. negyedévben

Részletesebben

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Specifikus termelési tényezők, standard modell

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Specifikus termelési tényezők, standard modell NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Specifikus termelési tényezők, standard modell Kiss Olivér Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Tanszék Van tankönyv, amit már a szeminárium előtt érdemes elolvasni! Érdemes

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

GDP: a folyó ártól a volumenig. MST Gazdaságstatisztikai szakosztály 2015. április 2.

GDP: a folyó ártól a volumenig. MST Gazdaságstatisztikai szakosztály 2015. április 2. GDP: a folyó ártól a volumenig MST Gazdaságstatisztikai szakosztály 2015. április 2. Tartalom A nemzeti számlák, ezen belül a GDP összeállításának menetrendje Változatlan áras számítások néhány alapelv

Részletesebben

A magyar gazdaságról: helyzetkép és kilátások

A magyar gazdaságról: helyzetkép és kilátások A magyar gazdaságról: helyzetkép és kilátások MAVZ Közgyűlés 206 206. május 26. Palócz Éva Kopint-Tárki Zrt. palocz@kopint-tarki.hu www.kopint-tarki.hu Az EU országok egy főre eső GDP-je vásárlóerőparitáson

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

MAKROSTATISZTIKA. 2011. január

MAKROSTATISZTIKA. 2011. január MAKROSTATISZTIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Hány év múlva? A konvergencia természetérõl és idõigényérõl*

Hány év múlva? A konvergencia természetérõl és idõigényérõl* Tanulmányok Hány év múlva? A konvergencia természetérõl és idõigényérõl* Oblath Gábor, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének és az ELTE TÁTK Közgazdaságtudományi Tanszékének tudományos főmunkatársa

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

NEMZETI JÖVEDELEM: TERMELÉS, ELOSZTÁS, FELHASZNÁLÁS

NEMZETI JÖVEDELEM: TERMELÉS, ELOSZTÁS, FELHASZNÁLÁS NEMZETI JÖVEDELEM: TERMELÉS, ELOSZTÁS, ELHASZNÁLÁS 0, 7 0,. Egy gazdaságban a termelési függvény: Y K L. A felhasznált tőkeállomány: S K, az árszínvonal:. A munkakínálat: L 409. Mekkora a a) a munkabér,

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló TARTALOM Módszertan

Részletesebben

A haldokló jóléti állam az 1990-es években

A haldokló jóléti állam az 1990-es években VITA Közgazdasági Szemle, LI. évf., 2004. október (948 969. o.) SZAMUELY LÁSZLÓ A haldokló jóléti állam az 1990-es években A tanulmány nemzetközi statisztikák alapján vizsgálja meg, mennyire helytálló

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

Határozza meg és jellemezze az ár-, érték- és volumenváltozást %-ban és forintban!

Határozza meg és jellemezze az ár-, érték- és volumenváltozást %-ban és forintban! 1. Egy fúvós hangszereket forgalmazó cégről a következő adatok ismertek: Termékcsoportok Forgalom 2003-ban A volumen változása Fafúvós 50 +50 Rézfúvós 30 +30 Egyéb +10 Összesen: Továbbá ismert, hogy a

Részletesebben

GfK Vásárlóerő adatsorok GfK Geomarketing

GfK Vásárlóerő adatsorok GfK Geomarketing GfK Vásárlóerő adatsorok GfK Geomarketing GfK Vásárlóerő adatok GfK Általános Vásárlóerő az egy főre jutó, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti GfK Kereskedelmi Vásárlóerő az általános vásárlóerőnek

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

AZ ÁRAK ÉS MUNKABÉREK VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSA NÉHÁNY ÉLELMEZÉSI CIKK FOGYASZTÁSÁRA

AZ ÁRAK ÉS MUNKABÉREK VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSA NÉHÁNY ÉLELMEZÉSI CIKK FOGYASZTÁSÁRA DR. CSEPINSZKY ANDOR: AZ ÁRAK ÉS MUNKABÉREK VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSA NÉHÁNY ÉLELMEZÉSI CIKK FOGYASZTÁSÁRA Az 1950. évi háztartásstatisztikai adatgyűjtés eredményei összefüggéseket mutatnak ki a munkabérek és

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. február

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. február Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. február 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 8. Előadás Munkapiac, munkanélküliség Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie A gazdaság kínálati

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Universität Miskolci Miskolc, Egyetem, Fakultät Gazdaságtudományi für Wirtschaftswissenschaften, Kar, Gazdaságelméleti Istitut für Wirtschaftstheorie Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti

Részletesebben

Helyzetkép a magyar gazdaságról

Helyzetkép a magyar gazdaságról Helyzetkép a magyar gazdaságról Borsod-Abaúj Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara XLIII. Küldöttgyűlése 213. április 3. Palócz Éva KOPINT-TÁRKI Zrt. palocz@kopint-tarki.hu Az előadás témái Rövid visszatekintés,

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter MAKROÖKONÓMIA MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosító száma, megnevezése: 2144-06 Statisztikai szervezői és elemzési feladatok A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése:

Részletesebben

Mennyi közpénzt költünk egészségre Magyarországon?

Mennyi közpénzt költünk egészségre Magyarországon? VI. Egészséginformációs Fórum Mennyi közpénzt költünk egészségre Magyarországon? KEREKASZTAL Bodrogi József Csaba Iván Sinkó Eszter Skultéty László Vitrai József CÉLKITŰZÉSEK Cél: a hallgatóság módszertani

Részletesebben

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ. Vezetői összefoglaló

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ. Vezetői összefoglaló VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM OSAP 1626/06 NYILVÁNTARTÁSI SZÁMÚ ADATGYŰJTÉSE, EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZAT LÉTSZÁM ÉS BÉRSTATISZTIKA, 2009. ÉV Adatszolgáltatói kör: Az egészségügyi ágazat létszám-

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról január

Havi elemzés az infláció alakulásáról január Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. január 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június GAZDASÁGSTATISZTIKA GAZDASÁGSTATISZTIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Gazdasági helyzetértékelés évi kilátások

Gazdasági helyzetértékelés évi kilátások Gazdasági helyzetértékelés 2016. évi kilátások Szeged 2016. január 15. Palócz Éva Kopint-Tárki Zrt. palocz@kopint-tarki.hu www.kopint-tarki.hu jan márc júl szept nov jan márc júl szept nov jan márc júl

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Az árszínvonal összehasonlítása az európai országok között (2008-ra vonatkozó vásárlóerőparitás-számítások alapján)

Az árszínvonal összehasonlítása az európai országok között (2008-ra vonatkozó vásárlóerőparitás-számítások alapján) Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. szeptember Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-265-7 Az árszínvonal összehasonlítása az európai országok között (2008-ra vonatkozó vásárlóerőparitás-számítások

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK Márciusban egy évvel ezelőtti egyébként elég alacsony szintjére emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke.

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2013-ban

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2013-ban A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2013-ban Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2012-ben. 2. A 2013. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

A magyar gazdaság növekedési kilátásai

A magyar gazdaság növekedési kilátásai A magyar gazdaság növekedési kilátásai Önfinanszírozás - a megtakarítások szerepe Palotai Dániel ügyvezető igazgató, vezető közgazdász VI. MABISZ Nemzetközi Biztosítási Konferencia 2015. október 14. Miért

Részletesebben

A magyar mobilpiac nemzetközi tükörben

A magyar mobilpiac nemzetközi tükörben iránytű a piacszabályozásban A magyar mobilpiac nemzetközi tükörben Pápai Zoltán Workshop - Budapesti Corvinus Egyetem Infokommunikációs Tanszék 2013. május 6. A tanulmány kiindulópontja Fontos hogy az

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL Egészségügyi szervező hallgatók részére GTGKG602EGK Gazdaságelméleti Intézet, 2015. Gyakorló feladatok Makroökonómiából 2 1. gyakorlat - Nemzeti jövedelem meghatározása

Részletesebben

Hogyan értelmezzük a kínálatot és a keresletet nemzetgazdasági szinten? A piac modellje a. Mit jelent makrogazdasági

Hogyan értelmezzük a kínálatot és a keresletet nemzetgazdasági szinten? A piac modellje a. Mit jelent makrogazdasági Hogyan értelmezzük a kínálatot és a keresletet nemzetgazdasági szinten? A piac modelljének átültetése makroszintre: az ár és mennyiség tengelyek értelmezése. Makrokínálat és potenciális kibocsátás. Az

Részletesebben

Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal A lakossági villamos energia és földgázárak nemzetközi összehasonlító vizsgálata 2014. októberben Módszertani háttér Az alkalmazott módszertan szerint a

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

1. el adás. Tények, fogalmak: GDP. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

1. el adás. Tények, fogalmak: GDP. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Tények, fogalmak: GDP Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Elérhet ség Mivel foglalkozik a makroökonómia? izabella.kuncz@gmail.com 221.1 szoba Fogadóóra: szerda 13.4015.10 Tankönyv

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2013-ban. 2. A 2014. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a januári adatok alapján

KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a januári adatok alapján KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a i adatok alapján ban a monetáris bázis 165,2 milliárd forinttal 2239,8 milliárd forintra csökkent. A forgalomban lévő készpénz állománya

Részletesebben

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban Magyarország éllovas az államadósság csökkentésében Magyarország az utóbbi két évben a jelenleg nemzetközileg is egyik leginkább figyelt mutató, az államadósság tekintetében jelentős eredményeket ért el.

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben