Világgazdaság április 19. Mire jó a vásárlóerő-paritás? A hazai felhasználás szintje és szerkezete nemzetközi összehasonlításban 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Világgazdaság 2005. április 19. Mire jó a vásárlóerő-paritás? A hazai felhasználás szintje és szerkezete nemzetközi összehasonlításban 1"

Átírás

1 Világgazdaság április 19. Mire jó a vásárlóerő-paritás? A hazai felhasználás szintje és szerkezete nemzetközi összehasonlításban 1 Köztudott, hogy ha a hazai GDP/fő reálszintjét össze akarjuk hasonítani egy másik országéval, nem a hivatalos árfolyamot, hanem a GDP vásárlóerő-paritását kell átváltási kulcsként használni. Ellenben korántsem köztudomású, hogy amennyiben a hazai GDP valamely felhasználási komponensének (például a közösségi fogyasztás vagy az állóeszközfelhalmozás) volumenét kívánjuk egy másik országéval egybevetni, akkor erre a célra a GDP vásárlóerő-paritása (a továbbiakban GDP-VEP) nem alkalmas. Ez ideig azonban az OECD, illetve az Eurostat a GDP-VEP mellett csupán a háztartások fogyasztási kiadásaira vonatkozó vásárlóerő-paritásokat tette általánosan hozzáférhetővé. A közelmúltban lényegesen javult a helyzet: az Eurostat honlapjáról immár szabadon letöltetők a GDP-VEP összetevői, továbbá az OECD és az Eurostat közös kiadványaként, Purchasing Power Parities and Real Expenditures 2002 Benchmark Year címmel megjelent egy igen fontos kötet (a továbbiakban: OECD-Eurostat, 2004), amely alapvető támpontokat nyújt a makroszintű nemzetközi összehasonlításokhoz. Írásom egyik célja, hogy tisztázza a vásárlóerő-paritás (VEP) mibenlétét, alkalmazásának lehetőségeit, továbbá felhívja a figyelmet értelmezésének és használatának egyes buktatóira. Másrészt igyekszem bemutatni, hogyan rajzolja át a vásárlóerő-paritáson történő összehasonlítás a fejlettebb EU-tagországokhoz viszonyított lemaradásunk szerkezetéről alkotott eddigi képünket. Ez a hosszabb távú gazdasági stratégia egyes vitatott kérdéseit éppúgy érintheti, mint a hazai relatív bérlemaradás jelenségének értelmezését. Mi a vásárlóerő-paritás, mire használható, és mire nem? 2002-ben Magyarországon az egy főre jutó GDP 1,65 millió forintot, az EU-15-ben eurót tett ki. Ha a magyar adatot a hivatalos árfolyamon (243 Ft/euró) számítjuk át, 6782 eurót kapunk, ami az EU-15 28%-a. E jelentős nominális távolság azonban kétféle hatásából ered: egyrészt alacsonyabb az árszintünk, másrészt alacsonyabb a hazai GDP/fő volumene, mint az EU-15 térségben. E két tényező különválasztását a vásárlóerő-paritás teszi lehetővé, amely azt mutatja, hogy meghatározott áru-, illetve szolgáltatáskörre (az adott esetben a GDP-re) nézve valamely ország pénzének hány egysége rendelkezik ugyanakkora vásárlóerővel, mint a referencia valuta egysége. A referencia valuta lehet egy ország pénze (az OECD a dollárt használja viszonyítási pontnak), de erre a célra egy képzetes pénznem is megfelel: az Eurostat a PPS-t (Purchasing Power Standard-ot) vezette be mértékegységként, amely úgy van definiálva, hogy 1 PPS vásárlóereje azonos 1 euróéval az EU egészének szintjén. Másként kifejezve: az EU-25 árszínvonala PPS-ben és euróban kifejezve pontosan megegyezik. Visszatérve a GDP/fő szintbeli összehasonítására: 2002-ben a GDP-re vonatkozó vásárlóerő-paritás szerint Magyarországon 132,9 forint, az EU-15-ben pedig 1,042 euró ért 1 PPS-t, így az utóbbi térség átlagát tekintve 1 euró vásárlóereje 127,5 forintéval volt egyenlő. Ezzel az átváltási kulccsal számolva euró volt a hazai GDP/fő volumene, ami az EU- 15 régió 54%-ának felel meg. Az árfolyamon, illetve vásárlóerő-paritáson történő összehasonlítás egybevetéséből az is kiderül, hogy 2002-ben a hazai GDP árszínvonala az EU-15 térségének mintegy 53%-án állt (6782/12920=127,5/243 53%). Az 53%-os ár- és az 54%-os volumen-lemaradás együtt adja ki a megközelítően 28%-os nominális lemaradást (0,53*0,54 0,28). 1 Köszönettel tartozom Győrffy Balázsnak, a KSH munkatársának, akitől értékes segítséget kaptam a vásárlóerőparitások számításához és értelmezéséhez kapcsolódó kérdésekben. 1

2 Ezen a ponton azonban el kell oszlatni egy gyakori félreértést. Az, hogy összehasonlítható árakon mérve az EU gazdagabb térségéhez viszonyított reálfejlettségünk sokkal magasabbnak mutatkozik, mint árfolyamon átszámítva, egyáltalán nem azt jelenti, hogy a hazai GDP valóságos terjedelme nagyobb (egy lakosra jutó szintje magasabb) lenne, mint amit a folyó áras adatok mutatnak. A vásárlóerő-paritáson való számbavétel egyedüli célja a nemzetközi összehasonlíthatóság, a skála közepe azonban bárhol elhelyezhető. (Ha például az EU-15 helyett Magyarországot tesszük e skála 100-as pontjára, akkor a fejlettebb EU tagországok nominális GDP/fő-jének indexe 356, annak reálértéke pedig 187 körül lesz.) Egy másik gyakori félreértésre már utaltam. A GDP-VEP előbb árucsoportokra, majd pedig a GDP főbb felhasználási tételeire vonatkozó vásárlóerő-paritásokból épül fel. Ha tehát nem a GDP egészét, hanem annak egyes felhasználási összetevőit kívánjuk reálértéken nemzetközileg összemérni, akkor erre nem a GDP-VEP-et, hanem az összehasonlítandó felhasználási tételek saját vásárlóerő-paritását kell használni. A GDP-re vonatkozó VEP helytelen alkalmazásának példáival néha olyan helyeken is találkozhatunk, ahol ezt a legkevésbé várnánk, így például az Eurostat, vagy az EU Bizottságának rendkívül értékes AMECO adatbázisában. 2 Az adatbázisok összeállítói minden ország valamennyi belföldi felhasználási tételét, a háztartási fogyasztási kiadásoktól az állóeszköz-felhalmozásig, ugyanazzal az átváltási kulccsal a GDP VEP-el konvertálják vásárlóerő-paritáson kifejezett, látszólag volumen-összehasonlításra alkalmas szintre. Ez az eljárás azonban olyan, mint ha például a tartós fogyasztási cikkek, illetve szolgáltatások hazai fogyasztásának folyó áron mért tavalyi változásából úgy próbálnánk a volumenváltozásokat számítani, hogy mindkettőt az átlagos fogyasztói árindexszel (6,8%-kal) defláljuk (miközben tudjuk: az előbbi tétel árszintje 0,6 %-kal csökkent, az utóbbié pedig 7,6%-kal emelkedett). Ez az analógia közvetlenül átvezet a vásárlóerő-paritások egyik fontos felhasználási területéhez, a nemzetközi árszintek és árarányok összehasonlításához. A GDP egyes felhasználási tételeinek relatív árszintje éppúgy különbözik az átlagos relatív árszinttől, ahogyan a fogyasztói árindex összetevői eltérnek az árindex egészétől. Nemzetközi összehasonlításban azonban a relatív árszint kétféle módon is értelmezhető. Az egyik az úgynevezett külső relatív árszint (az egyes tételek vásárlóerő-paritásának az árfolyamhoz viszonyított aránya) ez nemzetközi összehasonlításban azt mutatja, hogy adott ország valamely felhasználási tételének árszintje hány százaléka valamely más országénak. A nemzetközi árszintkülönbségeknek egy másik lehetséges értelmezése a belső relatív árak eltéréseihez kötődik. Ez esetben nem az a kérdés, hogy például a fogyasztás hazai árszintje hány százaléka X országénak, hanem az, hogy mondjuk a fogyasztás és az állóeszköz-felhalmozás egymáshoz viszonyított belföldi relatív ára mennyivel különbözik Magyarország és X ország között. Itt nincs mód a technikai részletek tárgyalására, arra azonban fel kell hívni a figyelmet, hogy a nemezközi relatív árszint kétféle fogalmához eltérő módon számított vásárlóerőparitások tartoznak. Az úgynevezett EKS (Éltető-Köves-Szulc) módszerrel számított VEP-ek, amelyek a belföldi felhasználás egyes tételeinek külső relatív árszintjének, illetve más országokhoz viszonyított volumenének összehasonlítására valók, nem adnak összegezhető volumeneket, ezért alkalmatlanok struktúrák egybevetésére. E célra a belső relatív árkülönbségek fogalmával konzisztens, úgynevezett GK (Geary-Khamis) módszerrel számított vásárlóerő-paritásokat kell használni. (Ez utóbbiak a hivatkozott OECD-Eurostat kiadvány függelékében találhatóak meg, az Eurostat honlapján azonban nem szerepelnek.) 2 AMECO= Annual Macro Economic Data Base; lásd: 2

3 Relatív lemaradásunk összetevői: szintek és szerkezet Miután korábban leszögeztem, hogy a vásárlóerő-paritáson való számbavétel mit sem változtat a hazai GDP valóságos nagyságán, a félreértések kockázata nélkül térhetek át egyfajta képes beszédre, és fogalmazhatom meg a kérdést: milyen összetételben emelkedik meg a hazai GDP/fő volumene mintegy 90%-kal (28-ról 54%-ra) az EU-15-höz viszonyítva azáltal, hogy nem saját árainkon, hanem összehasonlítható árakon mérünk? Mennyivel változnak a GDP egyes felhasználási összetevői? Mekkorák a különbségek e képzetes változások között? Ezek a kérdések inverz módon is megfogalmazhatóak: az egyes felhasználási tételek tekintetében mekkorák az árarány-különbségek Magyarország és az EU-15 között? Ha a felhasználás minden összetevőjét a GDP-VEP alapján konvertálnánk (amint azt az Eurostatés az AMECO-adatbázis készítői teszik), természetesen valamennyi felhasználási komponens értéke ugyancsak kb. 90%-kal nőne. Ezáltal azonban csak a lényeg veszne el. A külső árarány-különbségekre vonatkozó információk (az egyes tételekre vonatkozó vásárlóerő-paritások) alapján képet alkothatunk a volumen arányokról, így arra a kérdésre is egyfajta választ adhatunk, hogy az egyes összetevők mekkora (virtuális) változása kíséri a GDP emelkedését (lásd az 1. táblázatot). 1. táblázat A hazai GDP és felhasználási komponenseinek egy főre jutó relatív szintje euróban, illetve vásárlóerő-paritáson, a relatív árszint és annak inverze 2002-ben (Az EU-15=100) Egy lakosra jutó szintek euróban (EU-15=100) Egy lakosra jutó szintek vásárlóeróparitáson (EU- 15=100) Relatív árszint Multiplikátor */ (EU-15=100) GDP ,9 Bruttó állóeszköz-felhalmozás ,4 Összes végső fogyasztás ,1 -Közösségi fogyasztás ,4 -Háztartások végső fogyasztása ,0 Ezen belül -Fogyasztási kiadás ,85 -Állami természetbeni társadalmi juttatás ,2 */A második és az első oszlop hányadosa (a relatív árszint inverze). Azt mutatja, hogy az egyes tételek relatív reálszintje hányszorosa azok relatív nominális szintjének. Forrás: OECD-Eurostat (2004) alapján saját számítások A folyó, illetve összehasonlítható árakon mért fajlagos szintek egybevetése alapján három lényeges megállapítás adódik. Az első az, hogy ellentétben azzal, amit a folyó áras adatok sugallnak a fogyasztás és a beruházás közül a beruházás volumene tekinthető relatív fejlettségi szintünkhöz mérten elmaradottnak. A második: a végső fogyasztás tételei közül a közösségi fogyasztás fajlagos volumene jóval relatív fejlettségünk előtt jár, és megközelíti az EU-15 átlagos színvonalát. A harmadik: a háztartási fogyasztáson belül a fogyasztási kiadás (más néven: a vásárolt fogyasztás) fajlagos volumene általános fejlettségünkhöz mérten vitathatatlanul alacsony, ellenben a nem piaci fogyasztás pontosabban az állami természetbeni társadalmi juttatások (TTJ) egy főre jutó reálszintje a közösségi fogyasztásénál is magasabb: 2002-ben elérte az EU-15 92%-át. 3

4 Ezeket a megállapításokat a 2. táblázat adatai amelynek a szerkezetek összehasonlíthatóságát biztosító (GK) vásárló-erőparitásokra támaszkodnak, részben megerősítik, részben ki is egészítik. 2. táblázat A belföldi felhasználás főbb tételeinek a GDP-hez viszonyított aránya az EU-15-ben és Magyarországon, folyó áron, illetve az OECD átlagárain számítva 2002-ben A GDP felhasználásának szerkezete folyó áron (%) A GDP felhasználásának szerkezete OECD átlagárakon (%) Eltérés (%-pont) EU-15 HU EU-15 EU-15 EU-15 HU GDP Bruttó állóeszköz-felhalmozás (a) 19,4 23,4 18,8 15,5-0,6-7,9 Összes végső fogyasztás (b) 78,9 77,1 79,6 84,8 0,7 7,7 -Közösségi fogyasztás (b.1) 8,2 10,8 7,4 12,9-0,8 2,1 -Háztartások végső fogyasztása (b.2) 70,7 66,2 72,2 71,9 1,5 5,7 -Fogyasztási kiadás (b.2.1) 56,9 52, ,1-2,4 -Természetbeni társadalmi juttatás (TTJ) (b.2.2) 13,8 13,8 13,2 21,9-0,6 8,1 Ebből -Állami TTJ (b.2.2.1) 12,5 12,6 11,9 19,6-0,6 7 -TTJ non-profit szervezetektől(b.2.2.2) 1,3 1,2 1,3 2,3 0 1,1 Emlékeztető tételek: Összes állami fogyasztási kiadás (b.1+b.2.2.1) 20,7 23,4 19,3 32,6-1,4 9,2 TTJ részaránya a háztartási fogyasztásban (b.2.2/b.2) 19,5 20,8 18,3 30,5-1,2 9,7 TTJ aránya a háztartási fogyasztási kiadáshoz (b.2.2/b.2.1) 0,24 0,26 0,22 0,44 Forrás: OECD-Eurostat (2004), illetve saját számítások. A szintbeli összehasonlításból már következett, hogy azonos árakon a hazai beruházási hányad nem magasabb, hanem alacsonyabb az EU-15 térségénél, amiként az is, hogy a vásárolt fogyasztás aránya nálunk lényegesen alacsonyabb, mint a fejlettebb EUtagországokban. A szerkezeti összehasonlítás azonban további információkkal is szolgál. Egyrészt azzal, hogy azonos árakon számítva az állam összes fogyasztási kiadása az EU- 15 átlagát jellemző 19,5%-kal szemben a GDP csaknem 33%-át tették ki Magyarországon. Másrészt az utolsó két sorban szereplő arányok alapján az is látható, hogy amíg folyó áron a nem piaci háztartási fogyasztás (TTJ) súlya, illetve jelentősége alig különbözik az EU-15 és Magyarország között, addig vásárlóerő-paritáson átszámítva nálunk lényegesen nagyobb a természetbeni társadalmi juttatásoknak mind a nemzetgazdasági, mind pedig a személyes fogyasztás szempontjából vett jelentősége, mint az EU-15-ben. (OECD átlagárakon a TTJ súlya a háztartási fogyasztáson belüli a régebbi EU-tagországokban 18%, nálunk közel 31%; a TTJ aránya a vásárolt fogyasztáshoz az EU-15-ben 22%, Magyarországon ennek éppen kétszerese, 44%.) Ezek az arányok egyes, hosszabb ideje vitatott makrogazdasági, illetve gazdaságpolitikai kérdéseket is új megvilágításba helyezhetnek. Ilyen például az állami szerepvállalás mértéke, vagy a hazai bérek relatív lemaradása. Ahhoz azonban, hogy ne vonjunk le elsietett következtetéseket, szélesebb nemzetközi összehasonlításban is célszerű képet alkotni relatív helyzetünkről. E szélesebb kitekintéshez önként kínálkoznak az OECD tagországai: a 2. táblázatban a vásárlóerő-paritásokon alapuló szerkezeti összehasonlításokhoz az OECD-térség átlagárai 4

5 jelentették a támpontot. Kétféle hazai mutatót kell ebben a térben elhelyezni: egyrészt az állam fogyasztási kiadásainak, másrészt a nem piaci háztartási fogyasztásnak a relatív súlyát. Erről ad képet az alábbi ábra, amely a GDP/fő volumenének függvényében az OECD átlagárain országonként ábrázolja az állami fogyasztási kiadások GDP-hez viszonyított arányát (fehér pontok), illetve a TTJ súlyát a teljes háztartási fogyasztásban (fekete pontok). A kormányzati fogyasztási kiadás GDP-hez viszonyított aránya és a TTJ háztartási fogyasztáshoz viszonyított aránya az OECD-országokban, OECD átlagárakon (Y tengely) a GDP/fő függvényében (X tengely) 2002-ben 35% HU 30% 25% 20% CZ EU15 SE 15% 10% 5% OECD30 0% Állami kormányzati fogyasztási kiadás/gdp* GDP/fő vásárlóerő-paritáson Természetbeni társadalmi juttatások/háztartási fogyasztás* Forrás: OECD-Eurostat (2004) alapján saját számítás Az ábrán látható, hogy mindkét mutató tekintetében az OECD-országok között egyértelműen az élen állunk. Az is kiderül, hogy a fejlettségben előttünk álló országokban lényegesen alacsonyabb az állami fogyasztás, illetve a TTJ relatív reál-aránya, mint országunkban; a hazaihoz hasonlóan magas arány egyedül Svédországot jellemzi, amelynek fejlettsége azonban a hazainak közel kétszerese. Mindez alátámasztja azt a véleményt, hogy Magyarországon az állami fogyasztási kiadások fejlettségünkhöz viszonyítva túlméretezettek. Emellett okkal valószínűsíthető, hogy a hazai relatív bérlemaradás jelensége valójában a háztartások nem piaci fogyasztása rendkívül magas részarányának, vagyis annak tükörképe, hogy nálunk a vásárolt így munkajövedelemből fedezett fogyasztás súlya a legalacsonyabb az OECD országok körében. Oblath Gábor 5

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói A nemzetgazdasági össztermelés és a halmozódás problémája. A GDP pontos értelmezése, különbözõ megközelítései. A GDP nagysága és felhasználása Magyarországon. További

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal A lakossági villamos energia és földgázárak nemzetközi összehasonlító vizsgálata 2013. októberben Módszertani háttér Az alkalmazott módszertan szerint a

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Felzárkóztak az árak és lemaradtak a bérek? Tévhitek, tények és közgazdasági összefüggések*

Felzárkóztak az árak és lemaradtak a bérek? Tévhitek, tények és közgazdasági összefüggések* Tanulmányok Felzárkóztak az árak és lemaradtak a bérek? Tévhitek, tények és közgazdasági összefüggések* Oblath Gábor, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének és az ELTE TÁTK Közgazdaságtudományi Tanszékének

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december Havi elemzés az infláció alakulásáról. december A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK, A KIVITEL ÉS A BEHOZATAL, VALAMINT BELFÖLDI FELHASZNÁLÁS, 1995 2008 (millió forint, folyó áron)

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK, A KIVITEL ÉS A BEHOZATAL, VALAMINT BELFÖLDI FELHASZNÁLÁS, 1995 2008 (millió forint, folyó áron) 279-302_Szakolczay_tablak.qxd 2009.06.16. 20:06 Page 279 A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK, A KIVITEL ÉS A BEHOZATAL, VALAMINT BELFÖLDI FELHASZNÁLÁS, 1995 2008 (millió forint, folyó áron) A/1. táblázat Év Bruttó Export

Részletesebben

[GVMGS11MNC] Gazdaságstatisztika

[GVMGS11MNC] Gazdaságstatisztika [GVMGS11MNC] Gazdaságstatisztika 5. előadás Érték-, ár-, és volumenindexek http://uni-obuda.hu/users/koczyl/gazdasagstatisztika.htm Kóczy Á. László KGK-VMI Az indexszám fogalma Gazdasági elemzésben fontos

Részletesebben

A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban

A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban 2007/54 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Gyõri Igazgatósága www.ksh.hu I. évfolyam. 54. szám 2007. október 4. A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban A tartalomból

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztáselméletek 64.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia feladatok. TRI-MESTER, Tatabánya. 33. o. 1. feladat 65.) Keynesi

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program

Részletesebben

Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek

Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Tanulmányok Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Dr. Fazekas Rozália, a KSH főtanácsosa E-mail: r.fazekas@citromail.hu Tokaji Károlyné, a KSH főosztályvezetője E-mail: karolyne.tokaji@ksh.hu

Részletesebben

GDP: a folyó ártól a volumenig. MST Gazdaságstatisztikai szakosztály 2015. április 2.

GDP: a folyó ártól a volumenig. MST Gazdaságstatisztikai szakosztály 2015. április 2. GDP: a folyó ártól a volumenig MST Gazdaságstatisztikai szakosztály 2015. április 2. Tartalom A nemzeti számlák, ezen belül a GDP összeállításának menetrendje Változatlan áras számítások néhány alapelv

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A makroökonómia tárgyköre. Makrogazdasági termelési érték, bruttó kibocsátás. Bruttó hazai termék (GDP)

A makroökonómia tárgyköre. Makrogazdasági termelési érték, bruttó kibocsátás. Bruttó hazai termék (GDP) A makroökonómia tárgyköre 1.) Az alábbiak közül mely kérdések tartoznak a makroökonómia tárgykörébe? Válaszait indokolja! a) Milyen gazdasági növekedést feltételezve állítsa össze a költségvetést a gazdasági

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

MAKROSTATISZTIKA. 2011. január

MAKROSTATISZTIKA. 2011. január MAKROSTATISZTIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport

A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport Az Európai Zöld Költségvetés éves konferenciája Budapest, 2010. július 8-9. A közlekedésben résztvevők döntő többsége a költség

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚTORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

A magyar mobilpiac nemzetközi tükörben

A magyar mobilpiac nemzetközi tükörben iránytű a piacszabályozásban A magyar mobilpiac nemzetközi tükörben Pápai Zoltán Workshop - Budapesti Corvinus Egyetem Infokommunikációs Tanszék 2013. május 6. A tanulmány kiindulópontja Fontos hogy az

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2006. II. negyedév) Budapest, 2006. augusztus Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló TARTALOM Módszertan

Részletesebben

Hány év múlva? A konvergencia természetérõl és idõigényérõl*

Hány év múlva? A konvergencia természetérõl és idõigényérõl* Tanulmányok Hány év múlva? A konvergencia természetérõl és idõigényérõl* Oblath Gábor, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének és az ELTE TÁTK Közgazdaságtudományi Tanszékének tudományos főmunkatársa

Részletesebben

Határozza meg és jellemezze az ár-, érték- és volumenváltozást %-ban és forintban!

Határozza meg és jellemezze az ár-, érték- és volumenváltozást %-ban és forintban! 1. Egy fúvós hangszereket forgalmazó cégről a következő adatok ismertek: Termékcsoportok Forgalom 2003-ban A volumen változása Fafúvós 50 +50 Rézfúvós 30 +30 Egyéb +10 Összesen: Továbbá ismert, hogy a

Részletesebben

AZ ÁRAK ÉS MUNKABÉREK VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSA NÉHÁNY ÉLELMEZÉSI CIKK FOGYASZTÁSÁRA

AZ ÁRAK ÉS MUNKABÉREK VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSA NÉHÁNY ÉLELMEZÉSI CIKK FOGYASZTÁSÁRA DR. CSEPINSZKY ANDOR: AZ ÁRAK ÉS MUNKABÉREK VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSA NÉHÁNY ÉLELMEZÉSI CIKK FOGYASZTÁSÁRA Az 1950. évi háztartásstatisztikai adatgyűjtés eredményei összefüggéseket mutatnak ki a munkabérek és

Részletesebben

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18.

2014/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 2014. július 18. 14/74 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. július 18. Szolgáltatási kibocsátási árak, 14. I. negyedév Tartalom Összegzés...1 H Szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág... J Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág...

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

A haldokló jóléti állam az 1990-es években

A haldokló jóléti állam az 1990-es években VITA Közgazdasági Szemle, LI. évf., 2004. október (948 969. o.) SZAMUELY LÁSZLÓ A haldokló jóléti állam az 1990-es években A tanulmány nemzetközi statisztikák alapján vizsgálja meg, mennyire helytálló

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. február

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2014. február Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. február 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Szóbeli vizsgatevékenység KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosító száma, megnevezése: 2144-06 Statisztikai szervezői és elemzési feladatok A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése:

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK Márciusban egy évvel ezelőtti egyébként elég alacsony szintjére emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke.

Részletesebben

Létminimum, 2009. Tartalom. Internetes kiadvány www.ksh.hu

Létminimum, 2009. Tartalom. Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Létminimum, 2009 Tartalom Létminimum, 2009...2 A létminimumértékek meghatározása...2 Létminimumértékek a különböző háztartástípusokban...4

Részletesebben

A magyar gazdaság növekedési kilátásai

A magyar gazdaság növekedési kilátásai A magyar gazdaság növekedési kilátásai Önfinanszírozás - a megtakarítások szerepe Palotai Dániel ügyvezető igazgató, vezető közgazdász VI. MABISZ Nemzetközi Biztosítási Konferencia 2015. október 14. Miért

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Létminimum, 2008. Tartalom. Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. június Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-249-7

Létminimum, 2008. Tartalom. Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. június Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-249-7 Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. június Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-249-7 Létminimum, 2008 Tartalom Létminimum, 2008...2 A létminimumértékek meghatározása...2 Létminimumértékek a

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL Egészségügyi szervező hallgatók részére GTGKG602EGK Gazdaságelméleti Intézet, 2015. Gyakorló feladatok Makroökonómiából 2 1. gyakorlat - Nemzeti jövedelem meghatározása

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Az árszínvonal összehasonlítása az európai országok között (2008-ra vonatkozó vásárlóerőparitás-számítások alapján)

Az árszínvonal összehasonlítása az európai országok között (2008-ra vonatkozó vásárlóerőparitás-számítások alapján) Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. szeptember Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-265-7 Az árszínvonal összehasonlítása az európai országok között (2008-ra vonatkozó vásárlóerőparitás-számítások

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2013-ban. 2. A 2014. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. A háztartási munka értéke, háztartási szatellitszámla Magyarországon. 2016. április 5.

STATISZTIKAI TÜKÖR. A háztartási munka értéke, háztartási szatellitszámla Magyarországon. 2016. április 5. STATISZTIKAI TÜKÖR 216. április 5. A háztartási munka értéke, háztartási szatellitszámla Magyarországon Tartalom Bevezetés...1 A háztartási szatellitszámla...1 A háztartási munkára fordított idő...2 A

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

A makroökonómia mutatói

A makroökonómia mutatói 1. 1999. évben Seholsincs országban az összes kibocsátás 4500 m$ volt. A folyó termelő felhasználás 2600 m$, a tárgyi eszközök értékcsökkenése 500 m$. Külföldről származó elsődleges jövedelem 40 m$, a

Részletesebben

Matematika kisérettségi I. rész 45 perc NÉV:...

Matematika kisérettségi I. rész 45 perc NÉV:... Matematika kisérettségi I. rész 45 perc NÉV:... 1. Az A halmaz elemei a háromnál nagyobb egyjegyű számok, a B halmaz elemei pedig a húsznál kisebb pozitív páratlan számok. Sorolja fel az halmaz elemeit!

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling XIII. előadás. Eltéréselemzés I.

Vezetői számvitel / Controlling XIII. előadás. Eltéréselemzés I. Vezetői számvitel / Controlling XIII. előadás Eltéréselemzés I. Kiindulópont Információk a tulajdonosok számára a vállalkozás vezetői számára Cél folyamatosan ismerni a vállalkozás tevékenységét a gazdálkodás

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete 2014 eddig eltelt időszakában. 2. A 2014. évi módosított finanszírozási terv főbb

Részletesebben

A szegénység hazai dimenziói és mérése. Szakanyag

A szegénység hazai dimenziói és mérése. Szakanyag 1 A szegénység hazai dimenziói és mérése Szakanyag dr. Borbély Szilvia 213 július-augusztus 2 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 Szegénységi kockázati és társadalmi kirekesztettségi ráta... 5 Szegénységi

Részletesebben

A lánc viszonyszám: A lánc viszonyszám számítási képlete:

A lánc viszonyszám: A lánc viszonyszám számítási képlete: A lánc viszonyszám: Az idősor minden egyes tagját a közvetlenül megelőzővel osztjuk, vagyis az idősor első évének, vagy időszakának láncviszonyszáma nem számítható. A lánc viszonyszám számítási képlete:

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN xv. APÁCZAI NAPOK NYME Apáczai Csere János Kar 2011. Október 28 Bod Péter Ákos Egyetemi tanár petera.bod@uni-corvinus.hu A zavarok a periférián

Részletesebben

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE

Részletesebben

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 A vállalati konjunktúra-felmérés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) 1998 áprilisa óta tartó kutatássorozata, amely minden év áprilisában

Részletesebben

Hozamfelosztási és Hozamelszámolási Szabályzat

Hozamfelosztási és Hozamelszámolási Szabályzat Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár Székhely: 1135 Budapest Aba utca 4. Levelezési cím: 1397 Budapest, Pf.: 528. Hozamfelosztási és Hozamelszámolási Szabályzat A Hozamfelosztási és Hozamelszámolási

Részletesebben

Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal A lakossági villamos energia és földgázárak nemzetközi összehasonlító vizsgálata 2014. októberben Módszertani háttér Az alkalmazott módszertan szerint a

Részletesebben

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Fogyasztásszerkezet főbb változásai Magyarországon. Simonovits Bori Pécs, 2013. május 24.

Fogyasztásszerkezet főbb változásai Magyarországon. Simonovits Bori Pécs, 2013. május 24. Fogyasztásszerkezet főbb változásai Magyarországon Simonovits Bori Pécs, 2013. május 24. Bevezetés 2011 november: Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia elfogadása (EU EU20 stratégiával összhangban)

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. Egészségügyi ágazat OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Egészségügyi ágazat Vezetõi összefoglaló 2005 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/05 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika

Részletesebben

* Jelen cikk a szerzõk nézeteit tartalmazza, és nem feltétlenül tükrözi a Magyar Nemzeti Bank hivatalos álláspontját. 1

* Jelen cikk a szerzõk nézeteit tartalmazza, és nem feltétlenül tükrözi a Magyar Nemzeti Bank hivatalos álláspontját. 1 Benczúr PéterKátay GáborKiss ÁronReizer Balázsszoboszlai Mihály: Az adó- és transzferrendszer változásainak elemzése viselkedési mikroszimulációs modell segítségével* Tanulmányunkban egy új mikroszimulációs

Részletesebben

A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok)

A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok) A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok) Éltető Ödön Havasi Éva Az 1963-88 években végrehajtott jövedelmi felvételek főbb jellemzői A minták területi

Részletesebben

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. szociális ágazat. Vezetõi összefoglaló

OSAP 1626. Bér- és létszámstatisztika. szociális ágazat. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika szociális ágazat Vezetõi összefoglaló 2004 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Az OSAP 1626/04 nyilvántartási számú bér- és létszámstatisztika adatszolgáltatóinak

Részletesebben

Nemzetközi közgazdaságtan Árfolyam és kamatparitás

Nemzetközi közgazdaságtan Árfolyam és kamatparitás és kamatparitás Budapesti Corvinus Egyetem 2011. őszi félév, 9. hét 1. feladat Egy amerikai dollár 215,57 Ft-ba kerül, míg egy angol font 1,65 dollár. Mi a Ft/ árfolyam? 1 355,70 2 130,60 3 217,22 4 213,92

Részletesebben

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Modern vállalati pénzügyek tárgyból

Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet. Beadandó feladat. Modern vállalati pénzügyek tárgyból Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Pénzügyi és Számviteli Intézet Beadandó feladat Modern vállalati pénzügyek tárgyból az alap levelező képzés Gazdasági agrármérnök V. évf. Pénzügy-számvitel

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2004. II. negyedév) Budapest, 2004. október

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2004. II. negyedév) Budapest, 2004. október ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2004. II. negyedév) Budapest, 2004. október Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezet i összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Féléves sajtótájékoztató 2008 július. 2008. július 30.

Féléves sajtótájékoztató 2008 július. 2008. július 30. Féléves sajtótájékoztató 2008 július 2008. július 30. Ingatlanpiaci befektetések Magyarországon Féléves sajtótájékoztató 2008. július 2008. július 30. A befektetési piac növekedése 2007-ben elért rekord

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Az eszközalap tervezett befektetési korlátai: Eszközcsoport Minimális arány Maximális arány Megcélzott arány. Mögöttes befektetési alap 90% 100% 100%

Az eszközalap tervezett befektetési korlátai: Eszközcsoport Minimális arány Maximális arány Megcélzott arány. Mögöttes befektetési alap 90% 100% 100% AEGON TEMPÓ ALLEGRO 10 Az eszközalap kizárólag az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt, forintban denominált Aegon Tempó Allegro 10 Alapokba Aegon Tempó Allegro 10 Alapok Alapja

Részletesebben