Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság. a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság /0409(COD) VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére a gépjárművek zajszintjéről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2011)0856 C7-0487/ /0409(COD)) A vélemény előadója: Gilles Pargneaux AD\ doc PE v02-00 Egyesülve a sokféleségben

2 PA_Legam PE v /24 AD\ doc

3 RÖVID INDOKOLÁS 1. Bevezetés A rendeletre irányuló javaslat a személygépkocsikra, az egyterű teherautókra (könnyű haszongépjárművekre), az autóbuszokra, a kisteherautókra, a távolsági buszokra és a nehéz tehergépjárművekre vonatkozik. A négykerekű gépjárművek zajkibocsátását jelenleg a 70/157/EGK irányelv szabályozza, 12 másik, ahhoz kapcsolódó irányelvvel együtt. A Bizottság a jelenlegi jogi keretet a következő főbb célkitűzések elérése érdekében kívánja korszerűsíteni: A jogi keret egyszerűsítése. Az alkalmazási kört és az alapvető rendelkezéseket meghatározó javasolt rendelet hatályon kívül helyezné és felváltaná a 70/157/EGK irányelvet, valamint a 12 hozzá kapcsolódó irányelvet. Új vizsgálati módszer bevezetése. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának munkacsoportja 2007-ben új vizsgálati módszert vezetett be, amely a 70/157/EGK irányelv értelmében alkalmazott régi módszerhez képest 2 db-lel alacsonyabb eredményt hozott. Az új módszer három éven keresztül zajló tesztelését követően az Európai Bizottság hatásvizsgálatban bizonyította annak hatékonyságát. A határértékek módosítása. A Bizottság gépjárműtípustól függően a zajkibocsátás fokozatos csökkentését javasolja: A könnyű és a közepes méretű gépjárművek esetén a rendelet hatálybalépése után 5 évvel 4 db-es csökkentést ír elő. Ez a csökkentés két szakaszban valósulna meg: az első célkitűzés 2014-ig 2 db-nyi, majd a második szakaszban 2017-ig ismét 2 db-nyi csökkentést irányoz elő. A járművenkénti zajszintek innentől kezdve nem haladhatnák meg a 68 db-t. A nehéz gépjárművek esetén a jogszabály hatálybalépése után 5 évvel 3 db-es csökkentés lenne az előírás. A határértékeket 2014-ig 1dB-lel, majd 2017-ig még 2 db-lel kellene csökkenteni. Az egyes teherautók zajszintje innentől kezdve nem haladhatja meg a 78 db-t. Az elektromos és hibrid elektromos járművek által kibocsátott zaj alsó küszöbértéke megállapításának szükségessége. A járművek közeledését jelző hangjelző rendszerekre vonatkozó előírások biztosítják, hogy csak olyan járműveket lehessen használni, amelyek megfelelő erősségű hangot adnak ki, ami egyben az alkalmazott technológia harmonizációjához is vezet. Az Európai Bizottság kifejti, hogy az ilyen rendszerek beszerelése a gépjárműgyártók számára nem kötelező. 2. A javaslat közlekedési vonatkozásai A rendelet hatálya A szóban forgó rendeletre irányuló javaslattal ellentétben két- és háromkerekű járművek zajszintjével kapcsolatos jogszabály nem létezik. E jogalkotási űr betöltésére az előadó azt AD\ doc 3/24 PE v02-00

4 javasolja, hogy a szövegben utaljanak arra, hogy a két- és háromkerekű járművek által okozott zajártalmak vonatkozásában külön európai jogszabályra van szükség. Új határértékek Az előadó javasolja az új határértékek megvalósítására rendelkezésre álló időszak meghosszabbítását. Azt szorgalmazza, hogy a könnyű és a közepes méretű gépjárművek esetén a 4 db-es csökkentést a rendelet hatálybalépése után 7 évvel kelljen elérni. Ez a csökkentés két szakaszban valósulna meg: az első célkitűzés 2014-ig 2 db-nyi, majd a második szakaszban 2019-ig ismét 2 db-nyi csökkentést írna elő. A nehézgépjárművek esetében az előadó támogatja az Európai Bizottság javaslatát annak jelenlegi formájában. Az elektromos és a hibrid elektromos járművek minimális zajszintje Mivel az elektromos járművek teljesen zajtalanul működnek, kétszer olyan nagy az esély arra, hogy városi környezetben balesetet okozzanak, hiszen a veszélyeztetett úthasználók, valamint elsősorban a vakok számára észrevétlenek maradhatnak. Az előadó emiatt azt javasolja, hogy a figyelmeztető hangjelzés beépítése az Európai Bizottság javaslatával ellentétben legyen kötelező a gépjárműgyártók számára. MÓDOSÍTÁSOK A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat: 1 1 preambulumbekezdés (1) A belső piac egy olyan belső határok nélküli térség, amelyben biztosítani kell az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását. E célból átfogó uniós típus-jóváhagyási rendszer van érvényben a gépjárművekre vonatkozóan. A gépjárművek és kipufogórendszereik típusjóváhagyásának műszaki követelményeit harmonizálni kell a megengedett zajszintek tekintetében annak elkerülése érdekében, hogy a tagállamok különböző követelményeket (1) A belső piac egy olyan belső határok nélküli térség, amelyben biztosítani kell az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását. E célból átfogó uniós típus-jóváhagyási rendszer van érvényben a gépjárművekre vonatkozóan, mivel a közúti járművek a közlekedési ágazat legjelentősebb zajforrásai. A gépjárművek és kipufogórendszereik típusjóváhagyásának műszaki követelményeit harmonizálni kell a megengedett zajszintek tekintetében annak PE v /24 AD\ doc

5 alkalmazzanak, valamint annak érdekében, hogy a belső piac megfelelő működésének biztosítása mellett magas szintű legyen a környezetvédelem és a közbiztonság. elkerülése érdekében, hogy a tagállamok különböző követelményeket alkalmazzanak, valamint annak érdekében, hogy a belső piac megfelelő működésének biztosítása mellett magas szintű legyen a környezetvédelem és a közbiztonság, illetve javuljon az életminőség és az egészség. 2 8 preambulumbekezdés (8) Ennek a rendeletnek a zajhatárértékeket is tovább kell csökkentenie. Figyelembe kell vennie a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási követelményekről szóló, július 13-i 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseit, amely új, szigorúbb zajkibocsátási követelményeket vezetett be a gépjárművek abroncsaira vonatkozóan. Szintén figyelembe kell venni a közúti zaj által okozott zajártalommal és egészségügyi hatásokkal foglalkozó tanulmányokat, valamint a kapcsolódó költségeket és előnyöket is. (8) Ennek a rendeletnek a zajhatárértékeket is tovább kell csökkentenie. Figyelembe kell vennie a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek általános biztonságára vonatkozó típus-jóváhagyási követelményekről szóló, július 13-i 661/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseit, amely új, szigorúbb zajkibocsátási követelményeket vezetett be a gépjárművek abroncsaira vonatkozóan, és amely hangsúlyozta, hogy koherens és átfogó megközelítésre van szükség a közúti zaj problémájának kezelésére, többek között figyelembe véve az útburkolatok jelentős hozzájárulását a közúti zajhoz. Szintén figyelembe kell venni a közúti zaj által okozott zajártalommal és egészségügyi hatásokkal foglalkozó tanulmányokat, valamint a kapcsolódó költségeket és előnyöket is. E rendeletnek figyelembe kell vennie továbbá a gumiabroncsok üzemanyaghatékonyság és más lényeges paraméterek tekintetében történő címkézéséről szóló november 25-i 1222/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet 1. A Bizottságnak gondoskodnia kell a gumiabroncsok zajkibocsátási jellemzőik tekintetében történő címkézéséről. AD\ doc 5/24 PE v02-00

6 3 8 a preambulumbekezdés (új) (8a) Annak biztosítása érdekében, hogy a járművekből származó zaj csökkentése ne vezessen a közutak biztonságának csökkenéséhez, a Bizottságnak meg kell vizsgálnia a jelen rendelethez csatolt mellékletek módosításának lehetőségét annak elkerülése érdekében, hogy a sikeres zajkibocsátási vizsga érdekében a járművek csendesebb, de kevésbé biztonságos gumiabroncsokkal legyenek felszerelve, amelyeket aztán a közutakon használnak. Ezt a célkitűzést olyan, részletesebb követelmények meghatározásával lehet elérni, melyek előírják, hogy a 661/2009/EK rendeletnek és az 1222/2009/EK rendeletnek megfelelően a különböző járműkategóriákban milyen gumiabroncstípusokat lehet alkalmazni. 4 8 b preambulumbekezdés (új) (8b) Nagy előrelépéseket lehet tenni az infrastruktúra oly módon történő fejlesztése/javítása érdekében, amely maximalizálja a járművekből származó zaj csökkentését, például zajvédő falak széleskörű alkalmazása révén. 5 PE v /24 AD\ doc

7 9 b preambulumbekezdés (új) (9b) Az átláthatóság fokozása érdekében a Bizottságnak meg kellene fontolnia az új személygépkocsik forgalmazása alkalmával a tüzelőanyag-fogyasztásról és CO 2 -kibocsátásról szóló vásárlói információk rendelkezésre állásáról szóló december 13-i 1999/94/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1 hatókörének oly módon történő kiterjesztését, hogy az kiterjedjen a gépjárművek zajkibocsátására vonatkozó információkra is. 1 HL L 12., , 16. o. 6 9 c preambulumbekezdés (új) (9c) A járművek zajkibocsátása részben függ attól a környezettől is, amelyben a gépjármű halad, különös tekintettel a közúti infrastruktúra minőségére és arra, mennyire intelligensek a forgalomirányító rendszerek. Ezért meg kell fontolni egy integrált megközelítés alkalmazását, különösen a legzajosabb városi területeken, valamint azokban az esetekben, ahol gyors fellépésre van szükség preambulumbekezdés AD\ doc 7/24 PE v02-00

8 (10) A hibrid elektromos és a tisztán elektromos közúti járművek használatától várt környezeti előnyök az ilyen járművek által kibocsátott zaj jelentős mértékű csökkenését eredményezték. Ennek következtében megszűnik egy olyan fontos hangjelzés forrása, amely az egyéb úthasználók között a vak és gyengén látó gyalogosok és kerékpárosok figyelmét is felhívja a járművek közeledésére, jelenlétére vagy elindulására. E célból az iparág hangjelző rendszereket fejleszt ki az elektromos és hibrid elektromos járművek által keltett zaj hiányának pótlására. A gépjárművekre szerelt, a járművek közeledését jelző hangjelző rendszerek teljesítményét harmonizálni kell. Az ilyen rendszerek felszerelésével kapcsolatban azonban továbbra is lehetővé kell tenni, hogy a járműgyártók saját döntésük alapján határozhassanak az alkalmazásáról. (10) A hibrid elektromos és a tisztán elektromos közúti járművek használatától várt környezeti előnyök az ilyen járművek által kibocsátott zaj jelentős mértékű csökkenését eredményezték. Ennek következtében megszűnik egy olyan fontos hangjelzés forrása, amely az egyéb úthasználók között a vak és gyengén látó gyalogosok és kerékpárosok figyelmét is felhívja a járművek közeledésére, jelenlétére vagy elindulására. E célból az iparág hangjelző rendszereket fejleszt ki az elektromos és hibrid elektromos járművek által keltett zaj hiányának pótlására. A gépjárművekre szerelt, a járművek közeledését jelző hangjelző rendszerek teljesítményét harmonizálni kell. Az ilyen rendszerek járművekre történő felszerelését valamennyi járműgyártó számára kötelezővé kell tenni. A városi területeken közlekedő veszélyeztetett úthasználók biztonságának javítására irányuló célkitűzés elérése érdekében a Bizottságot továbbá fel kell kérni arra, hogy vizsgálja meg a személyszállító járművekbe beszerelhető, hangkibocsátáson alapuló vagy vizuális aktív biztonsági rendszerekben rejlő lehetőségeket a preambulumbekezdés (új) (10a) Tekintettel arra, hogy nem létezik két- és háromkerekű járművek zajkibocsátási szintjére vonatkozó jogszabály, a Bizottságnak új jogalkotási javaslatot kell kidolgoznia ezzel kapcsolatban. Az Unió érdekében áll, PE v /24 AD\ doc

9 Indokolás hogy a jelen rendeletben szabályozott négykerekű járművekhez hasonlóan a kétés háromkerekű járművek által keltett zajártalommal kapcsolatos rendelkezés is elfogadásra kerüljön. A legalább két kerékkel rendelkező motoros járművekre vonatkozó külön rendelet egy továbbfejlesztett vizsgálati eljárás segítségével lehetővé tenné, hogy fel lehessen mérni a szigorúbb zajszintek bevezetésének lehetőségét annak biztosítása érdekében, hogy a forgalomba hozott járművek ténylegesen kevesebb zajt bocsássanak ki. A legalább kétkerekű motoros járművek zajszintjét szintén külön rendelet tárgyává kell tenni. Az ilyen járművek által okozott zajártalmak zavarják elsősorban a lakosságot. E zajártalmak vagy a jármű másokkal nem törődő használatából, vagy a módosított, hibás vagy az előírásoknak nem megfelelő kipufogó-berendezések használatából erednek b preambulumbekezdés (új) (10b) A járművek zajszintje közvetlenül kihat az uniós polgárok életminőségére, különösen azokban a városi térségekben, ahol nincsen vagy nagyon kevés az elektromos és/vagy föld alatti tömegközlekedés, a kerékpáros illetve a gyalogos forgalom. Figyelembe kell venni továbbá a tömegközlekedést használók számának megkétszerezésére irányuló célt, melyet az Európai Parlament az egységes európai közlekedési térség megvalósításához vezető útitervről szóló december 15-i állásfoglalásában 1 tűzött ki maga elé. A városi térségek zajszennyezésének csökkentése érdekében Bizottságnak és a tagállamoknak a szubszidiaritás elvének megfelelően népszerűsíteniük kellene a AD\ doc 9/24 PE v02-00

10 tömegközlekedést, valamint a gyalogos és kerékpáros közlekedést. Elfogadott szövegek, P7_TA(2011) c preambulumbekezdés (új) (10c) A zajkibocsátásra vonatkozó információkat beleértve a vizsgálati adatokat közzé kell tenni, és az értékesítés helyén és a járművekre vonatkozó promóciós anyagban egyértelműen fel kell tüntetni d preambulumbekezdés (új) (10d) A járművek zajkibocsátási szintje részben attól függ, hogy a vásárlást követően hogyan használják és mennyire tartják karban. Ezzel kapcsolatosan lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy az uniós polgárok tisztában legyenek a sima vezetési stílus alkalmazásának és az egyes tagállamokban előírt sebességkorlátozások betartásának jelentőségével. PE v /24 AD\ doc

11 12 12 preambulumbekezdés (12) Annak érdekében, hogy a Bizottság e rendelet műszaki követelményeit az ENSZ- EGB 51. és 59. számú előírására történő közvetlen hivatkozással válthassa fel azt követően, hogy az említett előírásokban meghatározták az új vizsgálati módszerre vonatkozó határértékeket, vagy az említett követelményeket hozzáigazíthassa a műszaki és tudományos fejlődéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke értelmében felhatalmazást kell adni a Bizottságnak arra, hogy jogalkotási aktusokat fogadjon el ezen, vizsgálati módszerekről és zajszintekről szóló rendelet mellékleteiben meghatározott rendelkezések módosításával kapcsolatban. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz történő egyidejű, időszerű és megfelelő módon történő eljuttatásáról. (12) Annak érdekében, hogy a Bizottság e rendelet műszaki követelményeit az ENSZ- EGB 51. és 59. számú előírására történő közvetlen hivatkozással válthassa fel azt követően, hogy az említett előírásokban meghatározták az új vizsgálati módszerre vonatkozó határértékeket, vagy az említett követelményeket hozzáigazíthassa a műszaki és tudományos fejlődéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke értelmében felhatalmazást kell adni a Bizottságnak arra, hogy jogalkotási aktusokat fogadjon el ezen, vizsgálati módszerekről és zajszintekről szóló rendelet mellékleteiben meghatározott rendelkezések módosításával kapcsolatban. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz történő egyidejű, időben és megfelelő módon történő eljuttatásáról. Indokolás A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását megelőzően megfelelő konzultációkat kell folytatnia, beleértve a szakértői szintet is. A módosítás figyelembe veszi a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kapcsolatosan alkalmazott új, szabványos szövegezést a preambulumbekezdés (új) AD\ doc 11/24 PE v02-00

12 (12a) A Bizottságnak és a tagállamoknak meg kell vizsgálniuk annak lehetőségét, hogy pénzügyi ösztönzőket alkalmazzanak az alacsony zajkibocsátású járművek fokozott használata érdekében, ezzel ösztönözve a kereskedelmi járművek üzemeltetőit, hogy ilyen járművekbe ruházzanak be cikk 1 bekezdés 2 pont E rendelet alkalmazásában: (2) járműtípus : a 2007/46/EK irányelv II. mellékletének B. részében meghatározott járművek csoportja; E rendelet alkalmazásában: (2) járműtípus : (2.1) a II. melléklet pontja szerint vizsgált járművek esetében a 2007/46/EK irányelv II. mellékletének B. részében meghatározott járművek csoportja; (2.2) a II. melléklet pontja szerint vizsgált járművek esetében olyan járművek csoportja, amelyek a következők tekintetében alapvetően nem különböznek: (2.2.1) a felépítmény alakja és anyagai (különösen a motortér és annak hangszigetelése); (2.2.2) a motor típusa (pl. külső- vagy kompressziós gyújtású, két- vagy négyütemű, alternáló- vagy forgódugattyús), a hengerek száma és lökettérfogata, a befecskendező rendszerek típusa, a szelepelrendezés, a névleges fordulatszám (S) vagy a villanymotor típusa; (2.2.3) azon járművek, amelyek azonos PE v /24 AD\ doc

13 motortípussal és/vagy különböző teljes áttételi viszonyszámokkal rendelkeznek, azonos típusú járműveknek tekinthetők. Azonban ha ezen eltérések eltérő vizsgálati módszert eredményeznek, ezen eltérések típuseltérésként értékelendők cikk 21 a pont (új) Indokolás (21a) értékesítési hely : az a helyszín, ahol a járműveket a fogyasztók számára eladásra kínálják. Annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók járművásárláskor minden releváns tájékoztatást megkapjanak, széles körben hozzáférhetővé kell tenni a zajkibocsátásra vonatkozó információkat is cikk 21 b pont (új) Indokolás (21b) műszaki promóciós anyag": olyan (nyomtatott, elektronikus vagy online formátumú) műszaki kézikönyv, tájékoztató füzet, szórólap és katalógus, valamint weboldal, amelynek célja a járművek népszerűsítése a nyilvánosság körében. Annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók járművásárláskor minden releváns tájékoztatást megkapjanak, széles körben hozzáférhetővé kell tenni a zajkibocsátásra vonatkozó információkat is. AD\ doc 13/24 PE v02-00

14 17 5 cikk 2 bekezdés (2) A gyártók biztosítják, hogy a hangtompító rendszert úgy tervezik meg, alakítják ki és szerelik össze, hogy ésszerű mértékben ellen tudjon állni azoknak a korróziós jelenségeknek, amelyeknek a jármű igénybevételi körülményeiből adódóan ki van téve. (2) A gyártók biztosítják, hogy a hangtompító rendszert úgy tervezik meg, alakítják ki és szerelik össze, hogy ésszerű mértékben ellen tudjon állni azoknak a korróziós jelenségeknek, amelyeknek a jármű ki van téve, figyelembe véve az igénybevételi körülményeket és a regionális éghajlati különbségeket cikk 3 a bekezdés (új) (3a) A gyártók elsősorban az értékesítési helyeken és a promóciós anyagokban közzéteszik a járműveik zajszintjére vonatkozó információkat, beleértve a decibel szerinti osztályozást cikk 1 bekezdés A II. melléklet rendelkezéseivel összhangban mért zajszint nem haladhatja meg a III. mellékletben előírt határértékeket. A II. mellékletben meghatározott vizsgálati feltételeknek a jellemző közúti vezetési körülményeket kell figyelembe venniük, valamint a jármű egyéb alapvető elemeire vonatkozó vizsgálati előírásokat, amelyeket az Unió már szabályozás alá vont 1. A II. melléklet rendelkezéseivel összhangban mért és a matematikai szabályok szerint a legközelebbi egész PE v /24 AD\ doc

15 Indokolás számra kerekített zajszintérték nem haladhatja meg a III. mellékletben előírt határértékeket. 1 Az Európai Parlament és a Tanács július 13-i 661/2009/EK rendelete a gépjárművek, az ezekhez tervezett pótkocsik és rendszerek, alkatrészek valamint önálló műszaki egységek általános biztonságára vonatkozó típusjóváhagyási előírásokról (HL L 200., , 1. o.) Az ENSZ-EGB zajjal foglalkozó szakértői munkacsoportjának (GRB, 29. sz. munkacsoport) Genfben elfogadott álláspontja szerint cikk 1 bekezdés A Bizottság a rendelet III. mellékletének 3. oszlopában az 1. szakaszra vonatkozóan előírt dátumot követő három éven belül részletes tanulmányt készít annak megállapítására, hogy a zajhatárértékek megfelelőnek bizonyulnak-e. A tanulmány következtetései alapján a Bizottság adott esetben javaslatokat nyújthat be a rendelet módosítására. A Bizottság a rendelet III. mellékletének 3. oszlopában az 1. szakaszra vonatkozóan előírt dátumot követő három éven belül részletes tanulmányt készít annak megállapítására, hogy a zajhatárértékek megfelelőnek bizonyulnak-e, és nincsenek-e káros hatással az utak biztonságára. A tanulmány következtetései alapján a Bizottság indokolt esetben javaslatokat nyújthat be a rendelet módosítására a zajkibocsátási határérték vonatkozásában. A tanulmány eredményeit közölni kell az Európai Parlamenttel cikk 1 a bekezdés (új) AD\ doc 15/24 PE v02-00

16 Az (1) bekezdés alapján benyújtott, e rendelet módosítására irányuló javaslatoknak figyelembe kell venniük a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet új szabványait, különösen az ISO 10844:2011 szabványt cikk Hangjelző rendszer Amennyiben a gyártók úgy döntenek, hogy hangjelző rendszert szerelnek be a járművekbe, teljesíteniük kell a X. melléklet előírásait. Hangjelző rendszer Amennyiben a gyártók hangjelző rendszert szerelnek be a járművekbe, teljesíteniük kell a X. melléklet előírásait. Indokolás Mivel az elektromos vagy hibrid járművek teljesen zajtalanul működnek, kétszer olyan nagy az esély arra, hogy városi környezetben balesetet okozzanak, hiszen a veszélyeztetett úthasználók, valamint elsősorban a vakok számára észrevétlenek maradhatnak. A figyelmeztető hangjelzés beépítése ezért kötelező kell hogy legyen a gépjárműgyártók számára cikk Amennyiben a gyártók úgy döntenek, hogy hangjelző rendszert szerelnek be a járművekbe, teljesíteniük kell a X. melléklet előírásait. Amennyiben a gyártók úgy döntenek, hogy hangjelző rendszert szerelnek be a járművekbe, teljesíteniük kell a IX. melléklet előírásait. PE v /24 AD\ doc

17 24 10 cikk 1 bekezdés 1. A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I XI. melléklet módosítására vonatkozóan. 1. A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 11. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I XI. melléklet módosítására vonatkozóan. Indokolás A módosítás figyelembe veszi a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kapcsolatosan alkalmazott új, szabványos szövegezést cikk 2 bekezdés 2. A Bizottság határozatlan időre szóló felhatalmazást kap a 10. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. 2. A Bizottság a hatálybalépés időpontját követő ötéves időtartamra felhatalmazást kap a 10. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időszak lejárta előtt jelentést készít a hatáskör-átruházás vonatkozásában. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra. Indokolás A Bizottság felhatalmazását ötéves időtartamra kell korlátozni, amely bizonyos feltételek például a jelentés készítésére vonatkozó előírás betartása esetén, valamint ha azt a Parlament vagy a Tanács nem ellenzi, meghosszabbítható. A módosítás figyelembe veszi a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kapcsolatosan alkalmazott új, szabványos szövegezést. AD\ doc 17/24 PE v02-00

18 26 11 cikk 5 bekezdés 5. A 10. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament vagy a Tanács az aktusról szóló értesítés kézhezvételétől számított két hónapon belül nem emel ellene kifogást, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az említett időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére az említett időtartam egy hónappal meghosszabbodik. 5. A 10. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament vagy a Tanács az aktusról szóló értesítés kézhezvételétől számított két hónapon belül nem emel ellene kifogást, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az említett időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam két hónappal meghosszabbodik. Indokolás A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elleni kifogás benyújtására összesen négy hónapnak kell rendelkezésre állnia. Ez a valós helyezetnek jobban megfelelő határidő, amely lehetővé teszi, hogy a Parlament vagy a Tanács kövesse a kifogás benyújtását célzó eljárást. A módosítás figyelembe veszi a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kapcsolatosan alkalmazott új, szabványos szövegezést cikk 12. cikk törölve Kifogás a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ellen 1. Az Európai Parlament és a Tanács az értesítés napját követő két hónapos időtartamon belül kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére az említett időtartam egy hónappal meghosszabbodik. PE v /24 AD\ doc

19 2. Ha az említett időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta az Európai Bizottságot, hogy nem emel kifogást, a felhatalmazáson alapuló jogi aktus a rendelkezéseiben megállapított időpontban hatályba lép. 3. Ha az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, az nem lép hatályba. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen kifogást emelő intézmény a kifogást megindokolja. Indokolás A 12. cikk a 11. cikk rendelkezéseinek fényében felesleges, ezért annak törlése összhangba hozza a szöveget a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra alkalmazandó új egységes megfogalmazással cikk 13. cikk törölve Sürgősségi eljárás 1. A 10. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus haladéktalanul hatályba lép és alkalmazandó, amennyiben nem emelnek ellene kifogást a (2) bekezdésnek megfelelően. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását. 2. Az Európai Parlament és a Tanács a 11. cikk (5) bekezdésében foglalt eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a AD\ doc 19/24 PE v02-00

20 felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. A Bizottság ebben az esetben az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emelő határozatáról szóló értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a jogi aktust. Indokolás Mivel a sürgősségi eljárás alkalmazása (sem a 10. cikkben, sem pedig a preambulumbekezdésekben) nem kellően indokolt, a 13. cikk felesleges és törölni kell. 29 II melléklet pont A gumiabroncsok gördülési zajkibocsátását a gépjárművek általános biztonságáról szóló 661/2009/EK rendelet szabályozza. A vizsgálat során a járműre jellemző gumiabroncsokat kell használni. Ezeket a járműgyártónak kell kiválasztania, és a gumiabroncsok jellemzőit fel kell tüntetni a rendelet I. mellékletének 3. függelékében. Ezek méretének meg kell egyezniük a járműhöz eredeti felszerelésként megadott gumiabroncsméretek valamelyikével. Az adott típusú gumiabroncsnak a járművel egy időben kereskedelmi forgalomban megvásárolhatónak kell lennie. 2 A gumiabroncsokat a jármű gyártója által a jármű vizsgálati tömegéhez javasolt nyomásra kell felfújni. A gumiabroncsok barázdáinak legalább a jogszabályban előírt mélységűnek kell lenniük. 2 Amennyiben a gumiabroncsok jelentős mértékben hozzájárulnak az általános zajkibocsátáshoz, figyelembe kell venni a gumiabroncs/út zajkibocsátására vonatkozó meglévő közigazgatási rendelkezéseket. A vonóabroncsokat, a téli gumiabroncsokat és a különleges használatú abroncsokat a gyártó A gumiabroncsok gördülési zajkibocsátását a gépjárművek általános biztonságáról szóló 661/2009/EK rendelet szabályozza. A vizsgálat során a járműre jellemző gumiabroncsokat kell használni. Ezeket a járműgyártónak kell kiválasztania, és a gumiabroncsok jellemzőit fel kell tüntetni a rendelet I. mellékletének 3. függelékében. Ezek méretének meg kell egyezniük a járműhöz eredeti felszerelésként megadott gumiabroncsméretek valamelyikével. Az adott típusú gumiabroncsnak a járművel egy időben kereskedelmi forgalomban megvásárolhatónak kell lennie. 2 A gumiabroncsokat a jármű gyártója által a jármű vizsgálati tömegéhez javasolt nyomásra kell felfújni. A gumiabroncsok barázdáinak legalább a jogszabályban előírt mélységűnek kell lenniük. 2 Amennyiben a gumiabroncsok jelentős mértékben hozzájárulnak az általános zajkibocsátáshoz, figyelembe kell venni a gumiabroncs/út zajkibocsátására vonatkozó meglévő közigazgatási rendelkezéseket. A vonóabroncsokat, a téli gumiabroncsokat és a különleges használatú abroncsokat a gyártó PE v /24 AD\ doc

21 kérésére ki kell zárni a típus-jóváhagyási és gyártásmegfelelőségi mérésekből az ENSZ- EGB 117. számú előírása értelmében (HL L 231., , 19. o.). kérésére ki kell zárni a típus-jóváhagyási és gyártásmegfelelőségi mérésekből az EGB 117. számú előírásának legújabb módosításai értelmében. Indokolás A zajjal foglalkozó munkacsoport (GRB, az ENSZ-EGB 29. munkacsoportjának (a járművekre vonatkozó harmonizált szabványok kidolgozásáért felelős munkacsoport) zajártalommal foglalkozó szakértői csoportja, amelynek tagja az Európai Bizottság) évi 53. genfi ülésszaka során történt megállapodás szerint. 30 III melléklet határértékek Járműkategória A jármű-kategória leírása M Személyszállító járművek ülések száma 9 M 1 ülések száma 9; M 1 fajlagos teljesítménymutató > 150 kw/t ülések száma > 9; tömeg 2 t M 2 M 2 ülések száma > 9; 2 t < tömeg 3,5 t M 2 ülések száma > 9; 3,5 t < tömeg 5 t; névleges motorteljesítmény < 150 kw M 2 ülések száma > 9; 3,5 t < tömeg < 5 t; névleges motorteljesítmény 150 kw Határértékek db(a)-ban kifejezve (decibel (A)) Új járműtípusok típusjóváhagyásá ra vonatkozó határértékek 1. szakasz, érvényes [2 évvel a közzététel után]- tól/től Általáno s adatok: Terep járó* Új járműtípusok típusjóváhagyásá ra vonatkozó határértékek 2. szakasz, érvényes [5 évvel a közzététel után]- tól/től Általáno s adatok: Terep járó* Új járművek nyilvántartásba vételére, értékesítésére és forgalomba helyezésére vonatkozó határértékek 3. szakasz, érvényes [7 évvel a közzététel után]- tól/től Általáno s adatok: Terepj áró* 70 71** 68 69** 68 69** ülések száma > 9; tömeg > 5 t; M 3 névleges motorteljesítmény < 150 kw ülések száma > 9; tömeg > 5 t; M 3 névleges motorteljesítmény 150 kw N Áruszállító járművek N 1 tömeg 2 t AD\ doc 21/24 PE v02-00

22 N 1 2 t < tömeg 3,5 t; N 2 3,5 t < tömeg 12 t; névleges motorteljesítmény < 75 kw N 2 3,5 t < tömeg 12 t; 75 névleges motorteljesítmény < 150 kw N 2 3,5 t < tömeg 12 t; névleges motorteljesítmény 150 kw tömeg > 12 t; N 3 75 névleges motorteljesítmény < 150 kw tömeg > 12 t; N 3 névleges motorteljesítmény 150 kw * Magasabb határértékek csak akkor alkalmazhatók, ha a jármű megfelel a 2007/46/EK uniós irányelv II. melléklete A. szakaszának 4. pontjában leírt, a terepjáró járművekre vonatkozó meghatározásnak. ** A terepjáró járművekre vonatkozó magasabb határértékek csak akkor érvényesek az M 1 kategóriába tartozó járművekre, ha a megengedett legnagyobb tömeg meghaladja a 2 tonnát. Járműkategória A jármű-kategória leírása M Személyszállító járművek ülések száma 9 M 1 ülések száma 9; M 1 fajlagos teljesítménymutató > 150 kw/t ülések száma > 9; tömeg 2 t M 2 M 2 ülések száma > 9; 2 t < tömeg 3,5 t M 2 ülések száma > 9; 3,5 t < tömeg 5 t; névleges motorteljesítmény < 150 kw M 2 ülések száma > 9; 3,5 t < tömeg < 5 t; névleges motorteljesítmény 150 kw M 3 ülések száma > 9; tömeg > 5 t; névleges motorteljesítmény < 150 kw M 3 ülések száma > 9; tömeg > 5 t; névleges motorteljesítmény 150 kw Határértékek db(a)-ban kifejezve (decibel (A)) Új járműtípusok típusjóváhagyásá ra vonatkozó határértékek 1. szakasz, érvényes [2 évvel a közzététel után]- tól/től Általáno s adatok: Terep járó* Új járműtípusok típusjóváhagyásá ra vonatkozó határértékek 2. szakasz, érvényes [6 évvel a közzététel után]- tól/től Általáno s adatok: Terep járó* Új járművek nyilvántartásba vételére, értékesítésére és forgalomba helyezésére vonatkozó határértékek 3. szakasz, érvényes [8 évvel a közzététel után]- tól/től Általáno s adatok: Terepj áró* 70 71** 68 69** 68 69** PE v /24 AD\ doc

23 N N 1 Áruszállító járművek tömeg 2 t N 1 2 t < tömeg 3,5 t; N 2 3,5 t < tömeg 12 t; névleges motorteljesítmény < 75 kw N 2 3,5 t < tömeg 12 t; 75 névleges motorteljesítmény < 150 kw N 2 3,5 t < tömeg 12 t; névleges motorteljesítmény 150 kw tömeg > 12 t; N 3 75 névleges motorteljesítmény < 150 kw tömeg > 12 t; N 3 névleges motorteljesítmény 150 kw * Magasabb határértékek csak akkor alkalmazhatók, ha a jármű megfelel a 2007/46/EK uniós irányelv II. melléklete A. szakaszának 4. pontjában leírt, a terepjáró járművekre vonatkozó meghatározásnak. ** A terepjáró járművekre vonatkozó magasabb határértékek csak akkor érvényesek az M 1 kategóriába tartozó járművekre, ha a megengedett legnagyobb tömeg meghaladja a 2 tonnát. AD\ doc 23/24 PE v02-00

24 ELJÁRÁS Cím Hivatkozások Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma Véleményt nyilvánított A plenáris ülésen való bejelentés dátuma A vélemény előadója A kijelölés dátuma A gépjárművek zajszintje COM(2011)0856 C7-0487/ /0409(COD) ENVI TRAN Gilles Pargneaux Vizsgálat a bizottságban Az elfogadás dátuma A zárószavazás eredménye +: : 0: A zárószavazáson jelen lévő tagok A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés) Magdi Cristiano Allam, Inés Ayala Sender, Georges Bach, Izaskun Bilbao Barandica, Philip Bradbourn, Antonio Cancian, Michael Cramer, Joseph Cuschieri, Philippe De Backer, Luis de Grandes Pascual, Christine De Veyrac, Saïd El Khadraoui, Ismail Ertug, Knut Fleckenstein, Jacqueline Foster, Mathieu Grosch, Jim Higgins, Juozas Imbrasas, Dieter-Lebrecht Koch, Ádám Kósa, Werner Kuhn, Eva Lichtenberger, Marian-Jean Marinescu, Gesine Meissner, Hubert Pirker, Dominique Riquet, Petri Sarvamaa, Vilja Savisaar-Toomast, Olga Sehnalová, Brian Simpson, Keith Taylor, Silvia-Adriana Ţicău, Giommaria Uggias, Peter van Dalen, Dominique Vlasto, Artur Zasada, Roberts Zīle Spyros Danellis, Gilles Pargneaux, Alfreds Rubiks, Janusz Władysław Zemke María Irigoyen Pérez PE v /24 AD\ doc