A munka világa Nagy-Britannia

Átírás

1

2 Bevezetés A munka világa című fejezet négy témakörből épül fel öt részben. Az első rész (I. rész) rövid áttekintést ad a később részletesen kifejtett információkról (munkaerőpiac, álláskeresés, munkajogi szabályok), majd konjunktúraadatok következnek, ami elsősorban a központi bank előrejelzéseire épül. A következő (II. rész) a brit munkajogi szabályokat ismerteti, ami főként a következő témaköröket érinti: a munkavállalókkal - munkaadókkal, a szakszervezetekkel kapcsolatos jelentősebb szabályok, bérezés, a nők és a férfiak esélyegyenlősége, egészségvédelem. A III. rész Nagy-Britanniában a munkaidő szabályozásával kapcsolatos információt taglalja, így pl.: munkaidő konstrukció, törvényes munkaidő, túlóra, szabadság, a munkaidő felügyelet az Egyesül Királyságban. A következő (IV. rész) témakör az Egyesült Királyság jövedelemszabályait mutatja be. Ez a munkaadók és a munkavállalók (szakszervezetek) megállapodásairól szól, amit bér és tarifaszerződések formájában rögzítenek. Az utolsó rész (V.) a munkaerőpiaci keresleti- és kínálati viszonyairól és a munkaerőpiac struktúrájáról szól a következők szerint: munkanélküliségi ráta Európában és Pályázási tippek 2

3 Tartalomjegyzék I. Áttekintés... 5.old 1.) Munkaerőpiac 2.) Álláskeresés 3.) Munkajogi szabályok II. Konjunktúra adatok *... 7.old 1. A növekvő állami kiadások konjunktúra ösztönzők a.) Csökkenő állami bevételek b.) Privát fogyasztás c.) Új állások d.) Befektetések e.) A kivitel növekedése f.) Mértéktartó bérnövekedés g.) Gazdasági fejlődés Nagy-Britanniában III. Munkajogi szabályok old 1. Egyesült Királyság a.) A munkavállalói jogok törvénye, 1996 [Employment Right Act, 1996] b.) A szakszervezetek és a társadalmi partnerek kapcsolatára vonatkozó konszolidációs törvény c.) évi törvény a béregyenlőségről és évi módosítási előírások a bérek egyenlőségére [Equal Pay Act 1970, (Amendent) Regulations 1983] d.) A nemek közötti diszkriminációra vonatkozó törvény 1986 és 1975 e.) A társadalmi partnerek közötti kapcsolat f.) Munkaadói szövetségek g.) Szakszervezetek h.) Tarifatárgyalások i.) A tarifatárgyalások módszere 2. Észak-Írország a.) A munkaügyi kapcsolatok törvénye b.) Szakszervezetek c.) A munkaügyi kapcsolatok hatósága [Labour Relations Agency - LRA] d.) A korrekt foglalkoztatás bizottsága [Fair Employment Comission - FEC] e.) Egészségvédelem és biztonság a munkahelyen f.) Az egészségvédelmi és munkavédelmi jogok megvalósítása g.) Egészségvédelmi és munkabiztonsági hatóság Észak-Írországban IV. Munkaidő old. 1.) A szabályozás a.) Heti munkaidő b.) A munkaidő felügyelet ez egyesül királyságban c.) Túlórák d.) Szabadság * A dőltbetűs (al) címekkel jelzett anyagrészekben a és a hónapban kiadott aktualizáló mappák anyaga alapján módosításokra, illetve szövegcserékre, kiegészítésekre került sor (K.J.) 3

4 2. Cikkek a.) Minden tizedik munkavállaló műszakban dolgozik b.) Részmunkaidős munkahelyek nemzetközi összehasonlításban V. Jövedelmek old 1. Minimálbérek az Európai Unióban 2. Áttekintés az Eu tagállamok törvényes minimálbéreiről VI. Kínálat és kereslet a munkaerőpiacon, munkaerőpiaci prognózis old 1. Szezonálisan megtisztított munkanélküliségi ráták %-ban 2. Pályázati tippek a.) Fontos tudnivalók, címek b.) Telefonálás angolul c.) A pályázati mappa prezentációja d.) Levél és pályázat angolul e.) Kapcsolatok a brit munkavállaláshoz 4

5 I. A munka világának áttekintése 1.) Munkaerőpiac Többéves lendületet követően a brit gazdaság most egy lehülést él át. A gazdasági trend ha lassabban is mégis fennmarad, továbbra is csökkenő munkanélküliségről lehet beszélni. A nők Nagy-Britanniában a statisztikák szerint kevésbé veszélyeztetettek a munkanélküliség miatt. Nincs azonban okuk a nőknek az ünnepléshez sem, ellentétben: nem ritkán fordul elő, hogy a nőknek egyidejűleg négy állást kell betölteniök, hogy családjukat eltartsák, mert gyakran olcsó részidős munkakörökben dolgoznak. A részmunkaidős tevékenység azt is jelenti, hogy a nőknek kisebb munkavédelmi jogba is bele kell nyugodniok. A fiatalok évekig magas munkanélküliségét a kormány az olyan programok révén, mint a New Deal és például a Connexions Service tovább csökkentette mindkettő támogatja a bekapcsolódást a szakképzésbe és a szakmába. 2.) Álláskeresés Álláskínálatokat Nagy-Britanniában is más országokhoz hasonlóan mindenekelőtt a különböző újságok és folyóiratok tartalmaznak. Emellett a munkakeresés lehetséges a helyi munkaügyi hivatalok (job centers), vagy a privát munkaközvetítő ügynökségek bekapcsolásával. Aki Németországból Nagy-Britanniába pályázik, felveheti a kapcsolatot a Frankfurtban működő Központi Munkaközvetítővel (Zentrale Arbeitsvermittlung) és a Sheffield-ben működő (Overseas Placement Unit OPU) intézettel is. Ezekben az intézményekben lehet áttekintést kapni azokról az állásokról, amelyek mindenekelőtt külföldi munkavállalókra irányulnak. Az álláshirdetések Nagy-Britanniában a gyakorlatban nagyon konkrétak és részletesek. Pályázati űrlapok ezzel szemben nagyon szűkösen állnak rendelkezésre. Igazolásokat alig igényelnek a munkaadók. Elegendő két referencia a korábbi munkaadótól, amely legtöbbször a szerződés megkötéséhez szükséges. Az életrajzot táblázatszerű összeállításban igénylik. Ellentétben a német időrendi felsorolással, itt az utolsó munkahelyet kell a felsorolás első helyén megjelölni. Fontos tudnivaló a német külföldi pályázók számára: a pályázatot fordíttassák le és az egyes szakmai végzettség, illetve képzettség megjelölésnél ügyeljenek a megfelelő angol terminológiára. Az alkalmazáshoz Nagy-Britanniában is az első személyes benyomás a döntő tényező, amelyre a bemutatkozó látogatáson nyílik lehetőség. 3.) Munkajogi szabályok Munkaszerződés Aki az alkalmazása előtti akadályokat eredményesen átugrotta, annak miközben örömében a Big Ben ütéseit hallgatja, vagy hosszú sétát tesz a hátborzongató Dartmoor fölött, időközben nem szabad a munkaszerződéséről megfeledkeznie. Ez a képzési szerződés kivételével Nagy- Britanniában valójában nem szokásos. 5

6 Egy angol munkaadó csupán arra kötelezett, hogy a munkavállalónak egy statement-et (nyilatkozat) adjon, amely intézkedik a munka felvételéről és tartalmazza az olyan legfontosabb előírásokat, mint a munkaórák, a szabadság, valamint a felmondási határidő. Egy ilyen statement-nek valójában alig van munkajogi relevanciája. Tekintettel arra, hogy az angol törvény továbbra is alig ismeri a munkajogi előírásokat, valójában a munkaszerződés különös fontosságú, a munkavállaló jogainak kötelességeinek szempontjából, éppen ezért mindezekről az okmánynak részletes leírást kell tartalmaznia. Kollektív szerződés Németországhoz (és más országokhoz K.J.) hasonlóan Nagy-Britanniában is munkaszerződést kötnek a szakszervezetek a munkaadókkal. A szakszervezetek hatalma az utóbbi években érzékelhetően erősen csökkent. Így például az a korábban érvényes szabályozás, hogy egy üzemben mindenkinek ugyanahhoz a szakszervezethez kell tartoznia (closed shop) megszünt. Felmondásvédelem Ellentétben a német gyakorlattal a brit munkavállalóknak lényegesen kevesebb idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy egy felmondásra reagáljanak, és kevesebb a lehetőségük ezzel szemben valamelyest megvédeni magukat. Ilyen szempontból különösen érintettek azok a munkavállalók, akik még nem töltöttek el hosszú időt a vállalatnál. A felmondási határidőt eltérően Németországtól nem hosszabbítja meg a vállalathoz tartozás időtartama. Számos brit munkavállaló az első évet csupán egyhetes időtartamú felmondásvédelemmel kezdi, amely évente egy héttel meghosszabbodik, maximuma azonban 12 hétre. Azt a jogot, hogy valaki a felmondással szemben valamely munkaügyi bírósághoz forduljon védelemért, csupán vállalatnál töltött kétéves munkaidővel kapja meg. Fennáll ugyanakkor annak a lehetősége, hogy a munkaszerződés keretében megállapodjanak a felmondási határidőben. Munkaidő 1998 óta Nagy-Britanniában is érvényes az az EU irányelv, amelynek következtében a heti munkaidő az előírások szerint nem lehet 48 óránál több. A kollektív szerződés szerint megállapodott heti munkaidő átlagban 37,5 óra. Az EU irányelv ugyancsak szabályozza a szabadságot is: 1999 óta a brit munkavállalókat évente négy hét fizetett szabadság illeti meg. Jövedelem Az angol munkavállalók hetente vagy havonta kapnak fizetést. A magasabb beosztású menedzsment esetében nem ritka gyakorlat a províziós (jutalék) alapú jövedelem. Az angol munkavállalók átlagban kevesebbet keresnek mint a németek. 6

7 II. Konjuktúra adatok 1. A növekvő állami kiadások konjuktúra ösztönzőek A privát fogyasztás jelentős megnövekedése Nagy-Britanniában az utóbbi években átment egy mérsékelt fejlődésbe. Mindenekelőtt az állami kiadások ösztönzik jelentősen a konjuktúrát. A külföldi kereslet várt növekedése kellene, hogy jelentősen segítsen a kiköltekezett üzemi vállalkozóknak a következő években az ismételt lábraálláshoz. A brit pénzügypolitika súlypontjai megváltoztak. Miután a kilencvenes évek derekát követően egy szigorú konszolidációs politika volt a meghatározó, amelynek következtében a közösségi szolgáltatások és a befektetési hátrányt szenvedtek, most egy ezzel szembeni kormányzati törekvés érzékelhető. Az az államháztartási költségvetési terv, amelyet áprilisban előterjesztettek a következő évekre, jelentős kiadásnövekedés előirányzatát tartalmazta. Az államháztartási többlet helyett, amely az elmúlt években célként szerepelt, most a közötti időszakra a bruttó hazai termék (GDP) értékének egy százalék fölötti deficitje várható. A kiadások legnagyobb mértékben az egészségügy, az oktatás és a közlekedés területére fordított összegek növekedésében jelennek meg tól a következő öt évben az állami egészségügyi rendszerre National Health Service (NHS) fordított támogatások átlagban 7,4%-kal növekednek. Ennek megfelelően 2003 áprilisától a munkaadók és a munkavállalók társadalombiztosítási járulékai egy százalékkal emelkednek. Ugyanebben az időtartamban az oktatásra fordított kiadások az inflációs hatásoktól megtisztítottan évente 5%-kal növekednek átlagban. Az állami befektetések mértéke 2001-ben a GDP-nek még csupán 1,6%-át adta. Ezt a relációt 2%-ra kell megemelni. Kiemelkedő jelentőségű projektek között szerepel a vasúthálózat felújítása, a londoni földalatti állomások modernizálása, állami privát együttműködés keretében. Távlati célként a kormányzati politika ahhoz is hozzá akar járulni, hogy a vállalkozások teljesítőképessége növekedjen, és a nemzetközi összehasonlításban relatíve alacsony munkatermelékenység Nagy-Britanniában emelkedjen. Ebben az összefüggésben különösen fontos a köztestületi adó mértékének csökkentése 10%-ról 0%-ra, továbbá adókönnyítések a kisebb vállalkozások számára, nemkülönben a kutatás- fejlesztés támogatása, valamint különböző szakképzési intézkedések bevezetése. A folyó évben a megnövekedett állami kiadásokból a NIESR Gazdaságkutató Intézet véleménye szerint (London) a GDP 1,2%-ának mértékében valósulnak meg ösztönző hatások. A következő évben 0,9%-os növekedési hozzájárulás várható. Forrás: EUmagazin, Zeitschrift für den Binnenmarkt, Nr. 9 / 2002, S

8 a.) Csökkenő állami bevételek A NIESR kutatói mindenesetre alacsonyabb állami bevételt prognosztizálnak, mint a pénzügyminiszter. Véleményük szerint a polgároknak a jövőben ebből következően magasabb ütemű adónövekedéssel kell számolniuk, amennyiben a tervezett kiadások megvalósulnak és egyidejűleg biztosítani kell az előírásoknak megfelelően a konjuktúrális ciklus átlagában egy kiegyensúlyozott államháztartást. A jelenlegi ciklus első részében a kormány a költségvetés tartalékképzését tűzte ki célul. Ez a tartalék a NIESR szakértők véleménye szerint nem elegendő ahhoz, hogy egy középtávon kiegyensúlyozott államháztartást szavatoljon. A szakértők becslése szerint a szükségszerű adónövekedés 2006-ig mintegy 6 milliárd angol fontot (a GDP 0,5%-át) fogja tartalmazni. A másik alternatíva az lenne, hogy a kiadásokat csökkentsék, amivel az állam pénzügyi helyzete ismét egy szolid alapra kerülne. Az a hosszabb ideje fennálló esély, hogy csatlakozik az Európai Valuta Unióhoz mind kisebb. Bár Tony Blair miniszterelnök a következő évben szívesen tűzné népszavazás napirendjére a kérdést, a közvélemény azonban úgy tűnik, hogy a korábbiakhoz hasonlóan inkább a csatlakozás elleni álláspontot képviseli. Éppen ezért a megfigyelők a jelenlegi kormányzati ciklus idején semmilyen kormányzati változást nem várnak ez ügyben. b.) Privát fogyasztás A privát fogyasztás jó négy százalékos növekedéséhez 2001-ben a növekvő export és a vállalkozási befektetési ellensúlya járult hozzá. Ennek következtében a 2001/2002 téli félévben csupán egy stagnáció következett be, amely nem vonta maga után a GDP visszaesését. A jelenlegi és a következő évben a fogyasztás növekedése azonban előre láthatóan kevesebb, mint három százalékkal csökkent. A tőzsdei árfolyam esésére bekövetkezett reakciók azoknak a briteknek a körében voltak jelentősek, akik vagyonuk nagyobb részét tartják értékpapírokban, mint az európai szárazföld szomszéd országainak polgárai. Ezek a britek ismét többet takarékoskodtak. Az Európai Gazdaságkutató Központ (Zentrum für Europäische Wirtschaftsforschung ZEW Mannheim) véleménye szerint az értékpapírvagyon csökkenésének hatása mintegy 10 százalékos visszaesést eredményezett két év alatt a kiskereskedelmi forgalomban, amely a privát fogyasztás mintegy 0,8%-os csökkenésével járt. A NIESR szakértői Londonban úgy látják, hogy a britek nettó vagyona 2002 végén átlagban mintegy kilenc százalékkal kisebb, mint 2000 végén volt. Ehhez hozzá kell számítani a tőzsdei árfolyam csökkenését a részvénypiacon, illetve az eddig viruló ingatlanpiacot. Azok a félelmek, amelyek szerint a tőzsdei árfolyam csökkenése és ennek a vagyonokra gyakorolt hatása a fogyasztásban jelentős visszaesést hozhat magával a NIESR véleménye szerint nem valószínű. Forrás: EUmagazin, Zeitschrift für den Binnenmarkt, Nr. 9 / 2002, S

9 Az intézet előrejelzése ugyanakkor azt prognosztizálja, hogy az ingatlanáraknak az a mértékű növekedése, amely éves átlagban 19% körül volt, gyengülni fog. Tekintettel a hosszú évek átlagában alacsony jelzálog kamatokra, valamint az ingatlanpiacon várható alulkínálatára nagyobb törés a házárak alakulásában nem várható. A privát fogyasztás lassú növekedése azonban más okokra is visszavezethető: a keresetek ugyanis nem növekednek olyan ütemben, mint eddig. Ehhez hozzá kell számítani azt, hogy a költségvetés számára történő befizetések a privát háztartásokat jelentősen mértékben terhelik, és ez a fogyasztókat már ezt megelőzően több hónapon keresztül elővigyázatosabb és költségkímélőbb magatartásra ösztönözte. A privát háztartások jövőbeni takarékossági magatartása a konjuktúra további alakulásában nagy szerepet fog játszani. A NIESR véleményében aláhúzza azt, hogy a takarékossági ráta a jelenleg mintegy 6%-os mértékéről csupán 6,3%-ra fog növekedni 2003-ban. Ehhez hozzá kell számítani azt, hogy a megtakarítások alacsony kamata nem gyakorol nagy hatást az egyéni takarékosság jelentős növelésére. Amennyiben a takarékossági ráta szemben a mostani helyzettel mintegy kilenc százalékos szintet mutatna, amint ez a 90-es évek derekára jellemző volt, akkor a gazdasági növekedés prognózisát összességében lefelé kellene revidiálni. A fogyasztói magatartásnak azok a tényezői, amelyek hosszú ideig relatíve magasszintű takarékosságra ösztönöztek, ellene mondanak egy ilyen fejlődésnek. c.) Új állások 2002 első negyedévében a keresőképesek száma mintegy 1,2%-kal haladta meg az előző év hasonló időszakának szintjét. Az építésügyi gazdaság és az állami szektor új állásai olyan bővülést hoztak, hogy ez több mint kiegyenlítette az ipar területén bekövetkezett munkahely leépítések számát. Az elmúlt évben a közszolgálatban 20 év óta első alkalommal ismét növekedett a foglalkoztatottak száma. Mindenekelőtt az oktatásügy és az egészségügy területén teremtettek új állásokat, és ez a jövőben is várható. A személyes szolgáltatások területén is az egyik helyen elbocsátott munkavállalók a máshol rendelkezésre álló szabad helyeken munkát tudtak találni. A következőkben a foglalkoztatás csupán lassú emelkedésével lehet számolni, mert számos vállalkozás a rendelkezésre álló munkaerővel kívánja mindenekelőtt a termelés növekedésének feladatait megoldani. Figyelemmel a demográfiai helyzetre, a munkanélküliség kismértékű növekedésével kell számolni. Forrás: EUmagazin, Zeitschrift für den Binnenmarkt, Nr. 9 / 2002, S

10 d.) Befektetések A befektetési kereslet összességében a korábbi gyenge szintet várhatóan túllépi. Így a feldolgozó iparban érezhetőek az első jelek a recesszió végét illetően, amely 2001 óta a termelés visszaesését hozta magával, és a csökkenő befektetési kiadásokban is megmutatkozott. Bár az ipari termelés júniusban két örömteli hónapot követően ismét visszaesést szenvedett, egy EU körkérdés keretében végzett felmérés azt mutatja, hogy a megkérdezett menedzserek júliusban már optimistább jövőt jeleznek, tekintettel a várható termelés növekedésére. Ezek az elvárások mindenekelőtt a külföldi megrendelésekre épülnek. Már február óta kedvezőbbnek ítélik meg folyamatosan a külföldi megrendeléseket. Az ipar jelentős mértékben függ a külföldi kereslettől. A teljes export 60%-a az ipari termékeket foglalja magába. A feldolgozóipar területén nem lehet egységes képről számot adni. Az autógyártók a kereslet élénküléséről adnak számot. A brit szállítók ebből azonban csak behatárolt mértékben profitálnak, mert számos autógyár növekvő részét külföldről irányítják. A pozitív tényezők mindenesetre a következő évek folyamán az ipari vállalkozók invesztációs tevékenységének valamelyest nagyobb ütemű élénküléséhez vezetnek. A körkérdések alapján azonban az állapítható meg, hogy ebben az évben a vállalkozók befektetési volumenüket még valamelyest továbbra is vissza kívánják fogni. Ennek alapja a még mindig alacsony mértékű kapacitás kihasználás és a kedvezőtlen jövedelmezőség mellett a piaci bizonytalanság. Ez utóbbi fékezi a vállalkozók befektetési törekvéseit a szolgáltató szektorban, miközben a termelés itt relatíve jelentősen növekszik. Lényegesen más képet mutat a lakásépítések, valamint az állami beruházások helyzete. Mindkét területen a jelentős növekedési ráták ellensúlyt képeznek az alacsony vállalkozói beruházásokkal szemben. A lakások iránti igény igen magas. Különösen Anglia déli részén minősíthető szűknek a lakáskapacitás. A Cambridge Econometrics Gazdaságkutató Intézet egyik tanulmánya azt prognosztizálja, hogy 2010-ig a háztartások száma Nagy-Britanniában évente mintegy 200 ezerrel növekszik, és egyedül az ország déli részén addig több, mint egy millió új háztartás jön létre. Az államháztartási tervekben foglaltak mellett mindenekelőtt az infrastruktúra területén re az állami beruházások mintegy 24%-os növekedéssel számolnak, és ugyanez a növekedés 2003-ra mintegy 15%-os lesz. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy az állami befektetések a bruttó építkezési invesztáció csupán mintegy 13%-át adják. e.) A kivitel növekedése legfontosabb kereskedelmi partner országainak előre látható fejlődése alapján a kivitel jelentős növekedésével lehet számolni. A NIESR azzal számol, hogy ezeknek az országoknak az import volumene 2,5%-kal növekszik, és ezen belül 7,5%-kal a következő évben. Ez az árukivitel szempontjából a legfontosabb befolyásoló faktor, amely 2003-ban ennek növekedési ütemét a jelenlegi több mint egy százalékról két százalék fölé növeli. Forrás: EUmagazin, Zeitschrift für den Binnenmarkt, Nr. 9 / 2002, S

11 Előnyös hatást gyakorol azonban a font-sterling értékének csökkenése is. Az effektív váltókurzus 2002 második negyedévében mintegy 1,8%-kal csökkent, és 2004-ig egy további gyenge leértékelés valószínűsíthető. Ezzel az angol termékek árainak versenyképessége ugyancsak javulni fog külföldön. A folyó fizetési mérleg deficitje ebben az évben valamelyest alacsonyabb lesz a korábbi évekhez viszonyítva. Ehhez hozzájárulnak a 2002 első negyedévére esően a csökkenő importárak. A befektetések és a kivitel jelentős emelkedésével összefüggésben amelyek relatíve jelentős hatást gyakorolnak az importra az import gyorsabb mértékben növekszik, és a hiány összege 2003-ra ismét növekedni fog. Bizonyos kockázattal abban a tekintetben lehet számolni, hogy a világkereskedelem élénkülése tiszavirág életű lehet és az export, és ezáltal a befektetési tevékenység ismételten csökkenni fog. f.) Mértéktartó bérnövekedések Az inflációs ráta jelenleg két százalékos szinttel (július) még alatta van a Bank of England által meghatározott 2,5%-nak. A mutatókat tekintve a központi bank a bérnövekedési rátákkal számol a jelzálog kamatok nélkül. Általánosságban a Bank of England a konjuktúra jelentősebb növekedésével 2004-től számol, és akkorra prognosztizálja a célként kitűzött 2,5% elérését. Az egyik faktor, amely az árak meghatározott növekedéséhez hozzájárul az a mértéktartó bérnövekedés. Az alacsony munkanélküliségi ráta ellenére a munkavállalók visszatartják magukat a bérkövetelések területén. Ezt mindenekelőtt annak ismeretében kell megítélni, hogy a pénzpolitika az elmúlt években csillapította az inflációt, és a különböző reformok a munkaerőpiac flexibilitásához vezettek. Csupán az állami szektorban jelentkezik a növekvő állami munkaerő-kereslet, és a 90-es években tartósan a keresletnövekedésre épülő magasabb bér követelése, amely valamelyest kismértékű hatást gyakorolhatott az inflációs ráta alakulására. Barbara Knoth Zentrum für Europäische Wirtschaftsforschung Forrás: EUmagazin, Zeitschrift für den Binnenmarkt, Nr. 9 / 2002, S

12 g.) Gazdasági fejlődés Nagy-Britanniában prognózis prognózis Bruttó hazai termék (GDP) 1,9 1,9 2,7 Privát fogyasztás 4,1 2,7 2,9 Állami felhasználás 2,2 4,5 3,2 Bruttó építési beruházások -0,4-1,8 3,7 Export 1,4-0,1 5,3 Import 2,7 1,6 6,0 Folyó évi fizetési mérleg a GDP százalékában -2,1-1,8-2,1 Államháztartási egyenleg a GDP százalékában 1,6 0,9-1,4 Ipari termelés (feldolgozó ipar) -2,3-2,7 2,5 Fogyasztói ár (harmonizált index) 1,2 1,5 1,8 Munkanélküliségi ráta az ILO alapján, százalékban 5,1 5,1 8,3 Amennyiben nem kerül másként megjelölésre: változás az előző évhez százalékban. Bruttó hazai termék (GDP) és komponensek: reál. Forrás: NIESR, London Forrás: EUmagazin, Zeitschrift für den Binnenmarkt, Nr. 9 / 2002, S

13 III. Munkajogi szabályok 1. Egyesült Királyság a.) A munkavállalói jogok törvénye, 1996 [Employment Right Act, 1996] Ez a törvény a következő munkavállalói jogok részletes meghatározását tartalmazza: írásban rögzített munkaszerződéshez való jog teljesítménytől függő bér-, illetőleg keresetszabályozás fizetési garancia betegség esetén történő illetményelőleg retorzió elleni védelem, ami meghatározott egészségvédelmi- és biztonsági ügyek miatti konfliktus miatt kilátásba kerül szabadidőhöz való jog terhesség miatti gondoskodás anyaság miatti szabadság jog a munkahelyre való visszatérésre a szülés után a munkaviszony megszűnésekor keletkező jogok (felmondási idő, elbocsátási okok) védelem a meg nem engedhető felmondás ellen kártalanítási fizetések jogok a munkaadó fizetésképtelensége esetén, továbbá jog a jogtalan bérelvonás ellen. A munkaügyi bíráskodásról szóló évi törvény [Industrial Tribunals Act 1996] a munkaügyi ítéleteket és a foglalkoztatással kapcsolatos ítélkezést a legtöbb munkajogi döntés fölé helyezi (az 1996-os munkavállalói jogok törvénye szerint). b.) A szakszervezetek és a társadalmi partnerek kapcsolatára vonatkozó konszolidációs törvény Ez a törvény személyes jogokat biztosít a következők miatt: védi azokat a munkavállalókat az elbocsátás, vagy diszkriminálás ellen, akik tagjai egy szakszervezetnek, vagy résztvesznek egy független szakszervezet munkájában, vagy nem vesznek részt egy szakszervezet munkájában védelem olyan visszaélések ellen, amelyek a szakszervezeti tagsági hozzájárulásnak a bérből való levonását illetik védelem olyan diszkrimináció ellen, ami a hivatalos munkaharcokban (a szakszervezetek által szervezett) való részvétel miatt következik be. Ezek a rendeletek szavatolják a fizetett szabadidőt a szakszervezeti feladatok ellátására. 13

14 A törvény szabályozza a szakszervezeti és a munkaadói szövetségek testületeinek elismerését; a szakszervezeti tagok jogait a szakszervezet ügyeinek intézésére (pl.: szakszervezeti vezető választása, a szakszervezeti pénzek felhasználása pártpolitikai aktivitásokra, valamint jogorvoslat jogosulatlan fegyelmi intézkedés esetén egy szakszervezeti tag részére, illetőleg a tagság jogosulatlan megtagadása a szakszervezet részéről) a szakszervezet, illetve a munkaadói szövetség kötelessége: amely jog vonatkozik bizonyos információk közlésére a szakszervezet, illetve a munkaadói szövetség megbízott hivatalnokát illetően [Certifikation Officer for Trade Unions and Employers Assicuations] különleges védelem bírósági eljárással szemben a szerződéskötésekbe való belekeveredés okán, amikor ez egy üzletággal kapcsolatos konfliktussal van összefüggésben, beleértve, ha a szakszervezet, vagy más személy e védelem hatálya akar kerülni. A törvény egy támogatási mechanizmust is létrehozott a munkaadó-munkavállalói kapcsolatok javítására: tanácsadás-, egyeztetési- és választott bírósági fórumok formájában. A határozatok kiterjednek a szakszervezetek és a munkaadói szövetségek megbízott hivatalnokainak, kinevezésére, kötelességeire és feladataira, a központi közvetítő bizottságokra, a szakszervezeti tagok jogaira [Commissioner for the Rights of Trade Union] és védelmi intézkedés a törvényen kívüli munkaharcokkal szemben [Commissioner for Protection Against Unlawful Industrial Action]. c.) évi törvény a béregyenlőségről és évi módosítási előírások a bérek egyenlőségére [Equal Pay Act 1970, (Amendent) Regulations 1983] Ez a törvény, azoknak a nőknek és a férfiaknak, akik azonos tevékenységet végeznek egy munkaadónak, azonos jogokat ad az azonos bérezés és a munkafeltételek tekintetében. Amennyiben panasz van az egyenlőtlen munkafeltételekre, bejelentést lehet tenni a munkaügyi bíróságnál. A rendelet a korábbi kibocsátásához képest jelentős részeiben megváltozott, különösen az 1986 évi, a nemek közötti diszkriminációról szóló törvényen keresztül [Sex Discimination Act 1986] és a nemek közötti diszkriminációra vonatkozó előírások, valamint a béregyenlőségre vonatkozó különféle előírások változtatása [Sex Discimination ad Equal Pay (Miscelleneous Amensments) Regulation 1996] miatt. d.) A nemek közötti diszkriminációra vonatkozó törvény 1986 és 1975 Ez a törvény definiálja a nemek közötti diszkriminációt és magyarázatot ad több területre vonatkozóan és a törvényellenes tevékenységre vonatkozóan. Ez érvényes többek között a foglalkoztatásra, a szakképzésre és az ezzel összefüggő más területekre. Ez a törvény nemcsak azokra az esetekre vonatkozik, amikor a munkafeltételek vonatkozásában az egyenlő elbánás joga a bérezés tekintetében sérül. Az 1975 évi törvény kiterjed a diszkrimináció tilalmára a házasságban élők tekintetében. 14

15 Meghatározott esetekben a törvény megengedi a pozitív diszkriminációt (ennek ellenére nem lehet pozitív diszkrimináció az, ami a törvény szerint törvényellenes). Ez azt jelenti, hogy a munkaadó, illetve a képző intézmény egyik nemet bátoríthatja, hogy egy állást megpályázzon, ha az adott nem ebben az esetben alulreprezentált. Hasonlóképpen azok az emberek, akik egy bizonyos idő után térnek vissza a munkaerőpiacra, mert korábban a családjukat látták el, bátoríthatók a pályázatban. Mindenesetre minden alkalmazásnál, illetve képzésre való felvétel esetén a pályázó teljesítményére kell alapozni. Munkaviszonyban történő törvényellenes diszkrimináció esetén a munkaügyi bíróságnál panaszt lehet tenni. A törvény előirányoz továbbá egy esélyegyenlőségi bizottságot [Equal Opportunities Comission]. Ez a bizottság egy független, társadalmilag finanszírozott szervezet (az 1996/1997 évi költségvetésben 5,8 millió font) három feladattal: harc a nemek közötti diszkrimináció ellen az esélyegyenlőség támogatása ezen törvény célszerűségének ellenőrzése. A törvény különféle meghatározásai változtak, különösen az alábbi törvények miatt az 1976 évi faji kapcsolatokról szóló törvény [Race Relations Act 1976] az 1986 évi, a nemek közötti diszkriminációról szóló törvény [Sex Discimination Act 1986] az 1989 évi foglalkoztatási törvény [Employment Act 1989] és a nemek közötti diszkriminációra vonatkozó előírások, valamint a béregyenlőségre vonatkozó különféle előírások változtatása [Sex Discimination ad Equal Pay (Miscelleneous Amensments) Regulation 1996]. e.) A társadalmi partnerek közötti kapcsolat kormányának az a felfogása, hogy a társadalmi partnerek közötti kapcsolatot a munkaadó és a munkavállaló között az önkéntesség elve alapján kell szabályozni. Ez vissza visszatükrözi a munkaadó-munkavállalói kapcsolatok felépítését Nagy-Britanniában. A munkajog kormányreformja a szakszervezetek és a munkaadók közötti, valamint a szakszervezetek és a saját tagok közötti jobb egyensúly kialakításához járult hozzá májusig, 12 hónap alatt kb. 0,38 millió munkanap esett ki sztrájk miatt. Ez a szám áll szemben a nyolcvanas évek átlagos 7,2 millió kiesett munkanapjával, ami a hetvenes években 12,9 millió napot tett ki átlagosan. Az évben összesen kiesett 0,28 millió kiesett munkanap dokumentáltan a legalacsonyabb éves veszteség 1891 óta. A kormány 1979 óta fáradozik azon, hogy a társadalmi partnerek közötti kapcsolatot és a szakszervezeteket ellenőrzésnek vesse alá, hogy ezeket szükség szerint megreformálja és egy méltányos egyensúlyt valósítson meg a munkaadói és a munkavállalói jogok között. 15

16 Az egyes reformok a következőket tartalmazzák: törvényen kívül helyezték azt a hetvenes évekbeli törvényt, ami lehetővé tette, hogy a szakszervezetek a tárgyalókész munkavállalót arra kényszerítsék, a munkaviszony időtartamáról és feltételeiről tárgyaljon, miközben ez a szakszervezetek és a munkaadók tetszésére lett bízva, hogy a kollektív szerződés megkötéséről tárgyalnak-e vagy sem (ennek ellenére sokan ezt tovább gyakorolják), a már meglévő elbocsátás elleni védelem vagy a munkaadó részéről fennálló diszkrimináció a szakszervezeti tagság miatt, illetve szakszervezeti aktivitás miatt, mindez a következőkhöz vezetett: meggátolni hogy a munkaadó diszkriminálja a munkavállalót, illetve a potenciális munkavállalót, mert az egy szakszervezetnek nem akar tagja lenni (a kötelező szakszervezeti tagság gyakorlata), a munkaharc törvényes tilalma, amely ilyen gyakorlat bevezetését, vagy fenntartását célozza, több szabadidő biztosítása annak a személynek, aki szakszervezeti választáson vesz részt, a munkaharc szervezése törvényes védelmének betartása (és teljes sztrájkszabadság a munkavállaló számára annak veszélye nélkül, hogy bíróság által a munkába visszarendelnék), átruházni a szakszervezetre azt a törvényes kötelezettséget, hogy a szakszervezeti funkcionáriusok segítségével munkaharc szervezésével foglalkozzanak, vagy kötelezni a szakszervezeteket, hogy támogassák a tagok titkos választás útján történő megválasztását és tájékoztassák a munkaadót a munkabeszüntetések szervezéséről és a szakszervezetek szándékairól, a munkaharc elleni védelem nem megvalósítása olyan nem direkt résztvevő cégek ellen, ahol olyan munkavállalók dolgoznak, akik nincsenek konfliktusban saját munkaadóikkal ugyanígy nincs védelem sztrájkőrökre nem direkt résztvevő cégek esetén (azt jelenti, hogy olyan sztrájkőrökre, akik nem a saját munkahelyük előtt állnak sztrájkőrséget). Továbbra is elismert, hogy a reformprogram és eredményei az Egyesült Királyságban a társadalmi partnerek közötti kapcsolat javításához járul hozzá. f.) Munkaadói szövetségek Az évi konszolidációs törvény a szakszervezetekről és a társadalmi partnerekről definiált egy munkaadói szövetséget, mint a munkaadóknak egy olyan szervezetét, amelynek fő célja többek között a munkaadók és a munkavállalóik, illetve a szakszervezetek közötti kapcsolat szabályozása. Minden szervezet, amelyik ennek a definíciónak megfelel, kérelmezheti nevének bejegyzését a törvény szerinti jegyzékbe, mint a munkaadók megbízott hatósága [Certifikation Office] végén 114 szervezet volt erre a listára bejegyezve, és további 115 munkavállalói szövetség éves jelentése lett a hatósághoz előterjesztve, anélkül, hogy felvételüket kérvényezték volna. Itt részben helyi szövetségekről van szó, amelyek alárendelt tagjai egy iparszövetségnek. 16

17 Mindezen szervezetek a bér- és a munkafeltételekről tárgyalnak. Ezek közül több betölt szakmai egyesületi funkciót és tanácsot adnak a tagvállalatoknak kereskedelmi és más, a munkafeltételektől független ügyben. A Brit Iparszövetség [Confederation of British Industry - CBI] a legfőbb szószóló az iparban és a kereskedelemben Nagy-Britanniában. Az államosított iparágakkal együtt összesen vállalat tartozik ide, mint tag, az állami és a magánszektorból, továbbá 200 kereskedelmi szövetség, munkaadói szervezet és kereskedelmi szervezet. g.) Szakszervezetek A szakszervezetekről és a társadalmi partnerekkel való kapcsolatról szóló 1992 évi konszolidációs törvény úgy definiál egy szakszervezetet, mint a munkavállaló szervezetét, aminek a fő célja a ezeknek a munkavállalóknak a munkaadóhoz való viszonyának szabályozása. Minden szervezet, amelyik ennek a definíciónak megfelel, kérelmezheti nevének bejegyzését a törvény szerinti szakszervezeti jegyzékbe év végén ez a lista 287 szervezetet tartalmazott, további 25 szakszervezet éves jelentése lett a hatósághoz előterjesztve, anélkül, hogy felvételüket kérvényezték volna. A szakszervezetek célja: a tagok státuszának, a díjazásának és a foglalkoztatási feltételeinek javítása. Egyre növekvő számban nyújtanak a tagjaiknak más szolgáltatásokat is, pl.: képzési, jogi és pénzügyi tanácsot és szolgáltatást. A Szakszervezeti Kongresszus [Trade Union Congress - TUC] 73 szakszervezet konföderációja (szövetsége), amely 1996 évben 6,75 millió tagot reprezentált. h.) Tarifatárgyalások Az Egyesült Királyságban tarifatárgyalásnak a munkaadók (vagy szövetségeik) és a munkavállalók (illetve képviselőik) közötti tárgyalásokat nevezik, ahol a bérezés, a munkaidő, és a szabadságra vonatkozó szabályok, az egészségvédelem és biztonság, a munkafeltételek, az üzemi előírások, a munkamegosztás és olyan más ügyek képezik a tárgyalások témaköreit, ami munkából eredő konfliktussá válhat. i.) A tarifatárgyalások módszere A tarifatárgyalások módszere a különféle szakmák és gazdasági ágak különböző idényei és feltételei szerint fejlődött. Az egyik leggyakrabban használt rendszer a Közös Gazdasági Tanács [Joint Industrial Councils - JIC]. A Közös Gazdasági Tanács egy állandó grémium és a munkaadói és munkavállalói képviseletek egyenlő számú képviselőjéből áll. Egyes gazdasági ágakban, ahol a Közös Gazdasági Tanácsnak állandóan működik, a Tanácsot kevésbé formális, elismert tárgyalási módszernek tekintik. Más gazdasági ágakban az üzemi, vagy gyári tárgyalásokra szükség szerint kerül sor. 17

18 2. Észak-Írország a.) A munkaügyi kapcsolatok törvénye Az észak-ír törvény a munkakapcsolatokról mindig hasonló volt a Nagy-Britanniáéhoz. Ma a legtöbb ágazatban megfelel az 1990 évi nagy-britanniai foglalkoztatási törvénynek [Employment Act]. A Nagy-Britanniában és Érszak-Írországban érvényes törvénykezés között az a legfőbb különbség, hogy Észak-Írországban inkább a szakszervezetek politikai alapjához való járulék fizetési kötelezettség rendszere [ contracting in ] érvényes, és nem a járulékfizetésben részt nem vétel [ contracting out ], valamint Észak-Írországban nincs szakmai bírósága a munkaügyi kérdéseknek. b.) Szakszervezetek Az ír szakszervezeti szövetség észak-ír bizottsága [Northern Ireland Comittee of the Irish Congress of Trade Unions -NIC/ICTU ] egy félautonóm szervezete az összír szakszervezeti szövetségnek [ICTU] és elismert szóvivője a szakszervezeti mozgalomnak Észak- Írországban. Annak ellenére, hogy a szakszervezet Észak-Írországban nem regionálisan szervezett, sok vidéken működő szakszervezet mind a brit [TUC], mind az ír [ICTU] szakszervezeti kongresszushoz hozzá van rendelve. Az ICTU finanszírozza nagy részben az észak-ír bizottságot, ugyanolyan módon, mint ahogy a TUC a regionális részlegeket. Mindenesetre Dublinból eredően az ICTU nem ad észak-ír tagjainak semmi iránymutatást az Egyesült Királyság kormánya, vagy a szakszervezete által követett nemzeti irányításpolitika ügyeit illetően. c.) A munkaügyi kapcsolatok hatósága [Labour Relations Agency - LRA] A munkaügyi kapcsolatok hatósága egy független törvényes grémium, 1976-ban alapították, hogy javítsák a társadalmi partnerek közötti kapcsolatot a gazdaságban. Így a LRA főként tanácsadó és egyeztető fórumként szolgál. A hatóságnak kereken 50 munkatársa van és nagyjában egészében párja az ír ACAS-nak.??? d.) A korrekt foglalkoztatás bizottsága [Fair Employment Comission - FEC] A korrekt foglalkoztatás bizottságát 1989-ben hozták létre, Észak-Írországban támogassák az esélyegyenlőséget és törekedjen a vallási vagy politikai meggyőződés miatti diszkrimináció megszüntetésére. A bizottságnak mintegy 80 munkatársa van és csak Észak-Írországban dolgoznak. 18

19 e.) Egészségvédelem és biztonság a munkahelyen Az észak-ír egészségvédelmi és munkabiztonsági jog szerte hasonló. A legtöbb törvényi szabályt az egészségvédelem és biztonság a munkahelyen évi rendelet [Health ad Safety at Work (Northern Ireland) Order 1978] tartalmazza, ami visszatükrözi 1974 évi törvényét az egészségvédelemről és a biztonságról a munkahelyen [Health ad Safety at Work, etc. Act 1974]. Az évi az egészségvédelemre és a biztonságra vonatkozó rendelet kiegészíti azt a szabályozást, amennyiben szorosan tartja magát a brit 1974 évi törvényhez. f.) Az egészségvédelmi és munkavédelmi jogok megvalósítása Észak-Írországban nincs az egészségvédelmi és munkabiztonsági hatóságnak direkt megfelelő hatósága. Az egészségvédelemre és munkabiztonságra vonatkozó észak-ír jogi szabályozást a Gazdasági Fejlesztés Minisztériuma, a Mezőgazdasági Minisztérium és a körzeti bizottságok valósítják meg. Az egészségvédelemmel és munkahelyi biztonsággal összefüggő politikai célkitűzések fejlesztése ugyanúgy a Gazdasági Fejlesztés Minisztériumának és a Mezőgazdasági Minisztériumnak a feladata. g.) Egészségvédelmi és munkabiztonsági hatóság Észak-Írországban Az észak-ír egészségvédelmi és munkabiztonsági hatóság független grémium és az 1978 évi rendelkezés szerint hozták létre. A hatóság értékeli a törvényjavaslat következtében beálló hatásokat, amelyek az egészség és a biztonság munkával összefüggő veszélyeire vonatkoznak, és ha szükséges, javaslatot tesz a törvényjavaslatot benyújtó minisztériumnak. Fenntartanak információs és tanácsadói szolgálatot a munkaadók, a munkavállalók és olyan szervezetek számára, amelyek ezeket reprezentálják. Ennek a szolgálatnak a részeként létezik egy a gyakorlatból adódó iránymutatás-katalógus, vagy elfogadnak más, hasonló célból létrehozott katalógusokat. Szükség esetén a hatóság minisztériumi ajánlásokat ad végrehajtási intézkedésekre, speciális vizsgálatokra és kutatásokra, az ajánlások az új törvényi meghatározások követelményeinek felelnek meg. A hatóság feladatai az egészségvédelmi és munkabiztonsági bizottság tanácsadási feladataival messzemenően összhangba vannak hozva. Ahogy a bizottság, úgy a hatóság is a Gazdaságfejlesztési Minisztérium által kinevezett elnökség, ami elnökből és kilenc tagból áll, ami az ipar mindkét oldalát, a helyi irányítást és más érdekeket is képviselnek. 19

20 IV. Munkaidő Törvényi előírások A heti munkaidő 48 óra. A napi- és a heti pihenőidőt ugyancsak törvény szabályozza. a.) Heti munkaidő A heti munkaidő 48 óra, amely 17 héten belül egy átlagos munkaidőt jelent. A foglalkoztatottak a 48 óránál hosszabb heti munkaidőhöz írásban hozzájárulhatnak. Kivételt képező tevékenységi területek: vasúti közlekedés, légi közlekedés, közúti közlekedés, tengeri forgalom, belső hajózás, halászati és más tevékenység a tengeren (kőolaj- és földgázipar). Megvalósulás a gyakorlatban A munkaidő tartama nagyon eltérő, átlagban azonban heti órát jelent a teljes foglalkoztatottak számára. Számos iparágban a túlóra a munkaidő lényeges alkotó része (a heti átlag 37,1 óra minden munkavállaló esetében, beleértve a részfoglalkoztatottakat is, és 43,5 óra közötti a teljes foglalkoztatottak esetében). Jelenleg mindenekelőtt a részfoglalkoztatottaknál az a trend jellemző, hogy a munkaidőt a flexibilitás irányában alakítják, és a megállapodásokban éves alappal számolnak, és mind gyakoribbak az egyéni szerződések a kollektív szerződéses szabályozások helyett a munkaidő és a pihenőidő területén. b.) A munkaidő felügyelet az Egyesült Királyságban A munkavállalókat nem lehet olyan tevékenységben túlórára kötelezni, amely egészségüket és biztonságukat, illetve más olyan személyeket veszélyeztethetnek, akik az ilyen munka révén károsodást szenvedhetnek. A munkavállalók azon meghatározott kategóriáinak tevékenysége, akik különösen a közlekedésben veszélynek vannak kitéve, például a vezetési idő a haszonjárművek kormányainál (a közúti közlekedés vezetői, de az autóbusz vezetők is) és a repülőszemélyzet által teljesített repülési idő teljesítése, amely nemzetközileg az egyes államok részéről és közösségi szinten egyaránt megfelelő felügyelet mellett történik. Forrás: Europäische Gemeinschaften (Hrsg.): Datebank SCADPlus,