KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR ÁTTEKINTÉS AZ ÉLELMISZER-BIZTONSÁG HELYZETÉRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG TÜKRÉBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR ÁTTEKINTÉS AZ ÉLELMISZER-BIZTONSÁG HELYZETÉRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG TÜKRÉBEN"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Gazdaságdiplomácia és nemzetközi menedzsment szak Nappali tagozat EU kapcsolatok szakirány ÁTTEKINTÉS AZ ÉLELMISZER-BIZTONSÁG HELYZETÉRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG TÜKRÉBEN Budapest Kuti Krisztina Brigitta

2 BEVEZETÉS 5 1 A KÖZÖS MEZŐGAZDASÁGI POLITIKA, COMMON AGRICULTURE POLICY (CAP)- A KAP LÉTREJÖTTE ELŐZMÉNYEK 10 AZ EGYSÉGES EURÓPAI OKMÁNY AZ EGYSÉGES PIAC MEGVALÓSULÁSA KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KAP KIALAKULÁSA 11 2 AZ ÉLELMISZERFOGYASZTÁS ALAKULÁSA A FEJLŐDŐ ÉS A FEJLETT ORSZÁGOKBAN 16 AZ ÉLELMISZER TERMELÉS VOLUMENE A FŐBB ÉLELMISZEREK FOGYASZTÁSÁNAK TENDENCIÁI 1990-TŐL AZ EZREDFORDULÓIG MAGYARORSZÁG KÜLKERESKEDELMI FORGALMÁNAK ALAKULÁSA AZ ÉLELMISZEREK TERÉN AZ ÉLELMISZER-BIZTONSÁG FOGALMA AZ ÉLELMISZER (FOOD) MEGHATÁROZÁSA AZ ÉLELMISZER-BIZTONSÁG ÉS AZ ÉLELMISZER-MINŐSÉG KAPCSOLATA AZ ÉLELMISZER-BIZTONSÁG JELENTŐSÉGÉNEK VÁLTOZÁSA AZ ÉLELMISZER-BIZTONSÁG TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE 25 AZ ÉLELMISZER-BIZTONSÁG KÖZGAZDASÁGI HATÁSAI 25 AZ ÉLELMISZER-BIZTONSÁG JOGI VONATKOZÁSAI ÉLELMISZER-BIZTONSÁG AZ ÉLELMISZERLÁNCBAN 26 A FELELŐSSÉG KÉRDÉSE 27 AZ ELŐÁLLÍTÓ-GYÁRTÓ FELELŐSSÉGE 27 A FORGALMAZÓ FELELŐSSÉGE 28 A FOGYASZTÓ FELELŐSSÉGE 28 A KORMÁNYZAT FELELŐSSÉGE AZ ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI HELYZET BEMUTATÁSA 29 AZ ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI HELYZET ROMLÁSÁNAK FELTÉTELEZETT OKAI 30 AZ ÉTELMÉRGEZÉSEK EREDETE 31 4 ÉLELMISZERBOTRÁNYOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN A BSE KRÍZIS 36 2

3 4.2 DIOXIN-BOTRÁNY EGYÉB ESETEK 42 MOSÓSZERMARADVÁNY A KÓLÁBAN 42 MERCI CSOKOLÁDÉ 43 FOGAMZÁSGÁTLÓVAL SZENNYEZETT ÉTELEK ÚJABB PROBLÉMÁK 43 GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT ÉLELMISZEREK A TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSOK VÁLTOZÁSÁNAK ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI VONATKOZÁSAI ÉLELMISZER-BIZTONSÁGGAL FOGLALKOZÓ KÜLFÖLDI ILLETVE NEMZETKÖZI SZERVEZETEK 45 5 A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA ÉS AZ ÉLELMISZER-BIZTONSÁG NEMZETKÖZI SZERVEZETEK AZ ÉLELMISZER-BIZTONSÁG ÉS MINŐSÉG TERÜLETÉN 47 FAO/WHO CODEX ALIMENTARIUS BEMUTATÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI SZABÁLYOZÁSA 49 AZ EURÓPAI UNIÓ ÉLELMISZER-SZABÁLYOZÁSÁNAK ELVEI A súlypontok áthelyeződnek A verseny tisztasága Az Euro-recept elv A másság védelme Vertikális szabályozás Horizontális szabályozás Szubszidiaritás elve A Kötelező Elővigyázatosság elve Az "istállótól az asztalig" elv (from stable to table) A KOCKÁZAT ELEMZÉS BEMUTATÁSA A kockázatelemzés jelentősége az élelmiszer-biztonság elérésében A kockázat elemzés lépései ZÖLD KÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ FEHÉR KÖNYVE AZ ÉLELMISZER-BIZTONSÁGRÓL AZ EURÓPAI UNIÓ POLGÁRAINAK BIZALMA AZ ÉLELMISZER-MINŐSÉGÉT VÉGZŐ SZERVEZETEKBEN AZ EURÓPAI UNIÓ ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEI 61 AZ EU KÖVETELMÉNYRENDSZERE AZ EURÓPAI ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI HIVATAL (EFSA) 62 ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK - EURÓPAI UNIÓS JOGSZABÁLYOK 64 6 A MAGYAR ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI HELYZET BEMUTATÁSA AZ AGRÁRÁGAZAT JELENTŐSÉGE A MAGYAR ÉLELMISZER-BIZTONSÁG 66 ÉLELMISZER-IPARI TERMÉKEK KÜLKERESKEDELME MAGYARORSZÁG ÉS A CODEX ÉLELMISZER-BIZTONSÁG AZ ÉLELMISZER LÁNCOLATBAN AZ ÉLELMISZERFERTŐZÉST,- MÉRGEZÉST KÖZVETÍTŐ ÉLELMISZEREK AZ ÉLELMISZER-BIZTONSÁG HÁROM ÚJ TERÜLETE 73 3

4 6.7 AZ ÉLELMISZER-BIZTONSÁGOT ÉRINTŐ JOGI SZABÁLYOZÁS AZ ÉLELMISZERIPARBAN 73 ÉLELMISZER SZABÁLYOZÁS - JOGHARMONIZÁCIÓ VESZÉLYELEMZÉS ÉS A KRITIKUS ELLENŐRZÉSI PONTOK HACCP BEMUTATÁSA 75 AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG ÉS A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS RENDSZERE (PIRAMIS ÁBRA) A MAGYARORSZÁGI ÉLELMISZERELLENŐRZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HATÓSÁGOK A MAGYAR FOGYASZTÓ ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI ISMERETEI A MAGYAR ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI HIVATAL MEGALAKULÁSA 81 A MAGYAR ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI HIVATAL SZERVEZETE 82 A MAGYAR ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI HIVATAL FŐBB FELADATAI A MAGYAR ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI HIVATAL MUNKÁJÁT SEGÍTŐ SZERV - A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM ÉLELMISZERIPARI FŐOSZTÁLYA 83 7 ESETTANULMÁNY A GLOBUS KONZERVIPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 85 A GLOBUS RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE 85 A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGE 85 A GLOBUS KONZERVIPARI RT STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEI A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZEREPE A GLOBUS CSOPORTNÁL 87 MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS, MINŐSÉG-ELLENŐRZÉS, ÉLELMISZER-BIZTONSÁG A GLOBUS PIACI HELYZETE 88 BELFÖLDI ÉRTÉKESÍTÉS 88 KÜLFÖLDI ÉRTÉKESÍTÉS 89 ÖSSZEFOGLALÁS 86 IRODALOMJEGYZÉK 89 MELLÉKLETEK 93 4

5 Bevezetés Minden ember számára alapvető szükséglet a táplálkozás, az élelmiszerek megvásárlása, mindannyian szeretünk enni, méghozzá lehetőleg egészséges ételeket. Témaválasztásom azért esett erre a területre, mert a Közös Agrárpolitikán belül mindinkább nagyobb szerepet kap az élelmiszer-biztonság, az élelmiszerek ellenőrizhetősége, mindazonáltal izgalmasnak tartom ezt a területet, amely a KAP-hoz kapcsolódik, illetve az élelmiszerek biztonságiminőségi tulajdonságai által szoros kapcsolatot képez az élelmiszer kereskedelemmel. Az étkezés, a táplálkozás szerves része az életünknek, életben maradásunk feltétele. Az étkezéssel együtt járó, élelmiszerek okozta megbetegedések egyidősek az emberiséggel. A bejelentési fegyelem, a technológiák változása, az élelmiszerek világkereskedelme a nagyiparosodás és sok-sok egyéb társadalmi és gazdasági tényező hatására az élelmiszerek okozta, ismertté vált és nyilvántartott megbetegedések száma világszerte emelkedik, és a médiában egyre gyakrabban ismertetett élelmiszerbotrányokat széleskörű fogyasztói és társadalmi érdeklődés kíséri. A fogyasztók egyre igényesebbé válnak, mindinkább megkövetelik a választás lehetőségeit a kiváló minőségű, biztonságos élelmiszerek között. Az élelmiszer-biztonság fontosságát olyan háttérjelenségek is erősítik, mint az egyszemélyes háztartások magas száma (ahol az éttermi étkezés jellemzőbb, mint az otthoni főzés), illetve a női vásárlói rétegnek a kialakulása. Az élelmiszeriparban tevékenykedő valamennyi vállalkozás alapvető feladatává vált az előállított és forgalmazott termékek megfelelő minőségének és biztonságának szavatolása. Külön ki kell emelni az élelmiszer-biztonság kérdését, amelynek elhanyagolása súlyos fogyasztói megbetegedésekhez vezethet, valamint a vállalatok megítélését, hírnevét is nagymértékben rontja. A versenyképesség is csak úgy őrizhető meg, ha ezek a szempontok beépülnek, és meghatározóvá válnak a vállalati struktúrában. Soha ilyen mértékben nem volt igény az emberek, a fogyasztók részéről az élelmiszer közvetítette és okozta ártalmak megismerésére. A fogyasztókban folyamatosan felmerülő kérdések: biztonságosak-e az élelmiszerek, kinek mi a feladata a biztonság megteremtésében, garantált-e a biztonság? Kérdéseikre a szakemberektől, az élelmiszertermelés, előállítás, az élelmiszerlánc szereplőitől az államot képviselő hatóságoktól, valamint a fogyasztóvédelmi szervezetektől választ várnak. Az utóbbi időben az érdeklődés középpontjába került az élelmiszerfogyasztás és az egészség közötti összefüggések vizsgálata. Számos tényező együttes hatására megnőtt az élelmiszer-biztonság és az egészségi állapot közötti kapcsolat elemzésére irányuló igény is. 5

6 Az élelmezés-egészségügyi botrányok, mint a vágómarháknál kimutatott szivacsos agyvelő károsodás(bse), vagy az ugyancsak ismert dioxin-ügy tovább fokozták és a figyelem középpontjába állították az élelmiszer-biztonságot. Célom, áttekinteni az élelmiszer-biztonság Európai Uniós és magyar szabályozásait, az erre épülő hivatali rendszert bemutatni, továbbá egy konkrét vállalat élelmiszer-biztonsági követelményeinek ismertetése. Diplomamunkám első fejezetében bemutatom az Európai Unió - t illetve az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződéseket. Ezt követi a legelső közösségi politikák egyikének a Közös Agrárpolitikának (KAP) a létrejöttének és céljainak ismertetése. Az alapító államok mindegyike támogatta a mezőgazdaságot. Mivel a paraszti gazdaságok nem voltak képesek ellátni a hazai szükségleteket, a termelés messze elmaradt az ipari ágaktól, továbbá az egységes piac kiterjesztéséhez szükség volt arra, hogy az Európai Gazdasági Közösség alapítói meghozzák a döntést a Közös Agrárpolitika kialakításáról. Továbbá az egységes piac és a négy alapszabadság létrejöttét mivel az egységes piac megteremtésének egyik alapja, hogy az áruk, szolgáltatások, tőke és a munka szabadon áramolhasson. Ezután röviden a KAP- reformokról teszek említést. A második fejezetben rátérek az élelmiszerfogyasztás alakulására, hiszen a KAP-on belül ezzel a területtel fogok részletesen foglalkozni, illetve az élelmiszerek biztonságával. Itt vizsgálom a fejlődő és a fejlett országok élelmiszerfogyasztásának tendenciát az elkövetkező 30 évben, az élelmiszertermelés volumenével az Európai Unió tagállamaiban és Magyarországon közötti időszakban. Ezáltal látható, hogy melyik ország gazdaságában hogyan változott az élelmiszer-termelés volumene. A főbb élelmiszerek fogyasztására is kitérek, hogy az egyes államokban merre tart az élelmiszerek fogyasztása. Ezt követi Magyarország külkereskedelmi forgalmának alakulása az élelmiszerek terén közötti időszakban, mivel dolgozatomban is az Európai Unió és Magyarország élelmiszerbiztonságával foglalkozom majd. A harmadik fejezetben az élelmiszer-biztonság fogalmát fejtem ki, illetve az élelmiszer-biztonság és az élelmiszer-minőség kapcsolatát részletezem. A nemzetközi élelmiszer botrányok hívták fel a világ közvéleményét arra, hogy nem szabad ezt a területét a mezőgazdasági-élelmiszeripari termelésnek elhanyagolni. Az élelmiszerbiztonság társadalmi, közgazdasági és jogi vonatkozásairól és a felelősség kérdését részletezem. Ezután az élelmiszer-biztonsági helyzetet vázolom fel és arra keresem a választ, hogy mik lehetnek az élelmiszer-biztonsági helyzet romlásának okai. A negyedik fejezet az Európai Unióban előfordult és talán a mindenki által ismert élelmiszer 6

7 botrányokról szól, így a szivacsos agyvelőgyulladás a szarvasmarháknál, a dioxinnal fertőzött baromfi és egyéb esetek (pl. a mosószermaradvány a kólában, vagy a Merci csokoládé este) példáján mutatom be, hogy miért is vált égetővé az EU- ban rendeletek meghozatala az élelmiszerek biztonsága érdekében (vagyis a fogyasztók érdekében). Itt tartottam lényegesnek a genetikailag módosított élelmiszerek megemlítését, csupán érintőlegesen, hiszen már több mint 10 éve hosszas vitákat váltott ki ezek elfogadása, illetve használata. Az ötödik fejezetben a Közös Agrárpolitika és az élelmiszer-biztonság kapcsolatát mutatom be az Élelmezésügyi Világszervezet (FAO)- és az Egészségügyi világszervezet (WHO) által felállított Codex Alimentarius az élelmiszerekre vonatkozó követelmények- segítségével. Két a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) által jóváhagyott megállapodást ismertetek, melyek a témához kapcsolódnak. Majd az Európai Unió élelmiszer-biztonsági szabályozását és az ehhez kapcsolódó elvekről írok. A kockázat elemzésről is szót ejtek, hiszen lényeges szempont, hogy az élelmiszerekben lévő egészségkárosító anyagok milyen mértékben jelentenek veszélyt a lakosságra. Ezt követően az Európai Bizottság által elfogadott "Zöld Könyv"-vel foglalkozom, amely kiemelten a fogyasztók egészségének védelmét helyezi középpontba az élelmiszerlánc minden fázisában. Már sokkalta részletesebb követelményeket szögezett le a "Fehér könyv az Élelmiszer-biztonságról", amely megerősíti a Zöld Könyvben foglaltakat, és célul tűzi ki az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal felállítását is. A hatodik fejezet a magyar élelmiszerbiztonsági helyzetről ad képet, ezen belül is az Élelmiszerbiztonsági Tanácsadó Testület tanulmánya adott segítséget ennek bemutatására. Ezen felül az élelmiszeripari termékek külkereskedelmét is fontosnak tartottam megemlíteni, hogy hogyan is alakul ezen termékek exportja az Európai Unióba. Ebben a fejezetben mutatom be, hogy Magyarország hogyan zárkózott fel a Codex által illetve az EU által támasztott követelményekhez. Itt teszek említést a évi LXXXII. számú élelmiszerekről szóló törvényről, amely már összhangban áll az Uniós kritériumokkal. Ezután arra kerestem a választ, milyen élelmiszerek által jöttek létre az élelmiszerfertőzések. Továbbá a HACCP- rendszert (Veszélyelemzés, Kritikus Ellenőrzési Pontok) ismertetem, amely a termék előállításakor elemzi azok veszélyeit és küszöböli ki azokat. Bemutatom a frissen alakult Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalt, ezen keresztül a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszeripari Főosztályát, melyet gyakorlati félévem alatt volt alkalmam megismerni. Végül pedig a hetedik fejezetben egy esettanulmány által vezetem le, hogyan is működik az élelmiszer-biztonság egy magyar cégnél, a Globus Konzervipari Részvénytársaságnál, amely több mint 100 éves múlttal rendelkezik az élelmiszer- 7

8 konzervgyártás terén, szakmai tapasztalatai segítségével nemcsak Magyarországon, hanem világszinten az Európai Unió piacain - is megállja helyét. Úgy vélem, hogy a Globus Rt szép példája annak, hogy egy hazai cég miként tudta az EU által támasztott igen magas élelmiszer-minőségi és élelmiszer-biztonsági követelményeket teljesíteni. Itt ragadom meg az alkalmat, hogy köszönetet mondjak Falus Gabriellának, az FVM Élelmiszeripari Főosztályáról, aki vállalta, hogy munkámat hasznos tanácsokkal, mint külső konzulens, és bíráló segíti. Az esettanulmány írásában Moskovits Lászlóné Évának, a Globus Konzervipari Részvénytársaság minőségbiztosítási vezetőjének szeretnék köszönetet mondani. 8

9 MOTTÓ: A CSATLAKOZNI KÍVÁNÓ ORSZÁGOK FELVÉTELEKOR A LEGFONTOSABB PRIORITÁS AZ ÉLELMISZER-BIZTONSÁG. (FRANZ FISCHLER) 9

10 1 A közös mezőgazdasági politika, Common Agriculture Policy (CAP)- a KAP létrejötte 1.1 Előzmények Az európai integráció első lépéseként, és azért, hogy a német-francia ellentét némiképp enyhüljön április 18-án hat állam (Franciaország, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Benelux-államok) aláírta az Európai Szén és Acélközösségről, más néven Montánuinóról szóló szerződést. Ezt követően, március 25-én, ugyanezen hat államazért, hogy kapcsolataik még szorosabbak legyenek - létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget, EGK-t és az Európai Atomenergia Közösséget, Euratomot (Római Szerződések). Az EGK és az Euratom intézményi modelljéül az ESZAK szolgált re összevonták az ESZAK, az EGK és az Euratom addig különálló szerveit az Egyesülési Szerződéssel. Ezután használatos az Európai Közösségek, EK elnevezés. Az Egységes Európai Okmány Az egységes piac megvalósulása Az olajválságok és a gazdasági recesszió miatt a nem vámjellegű korlátozások,(mely eredendően a Közösségen belüli nemzeti piacokat volt hivatott védeni), valamint a nemzeti jellegű adminisztratív rendelkezések megszüntetése elengedhetetlenné vált, hiszen így a Római Szerződésben lefektetett cél vagyis a tiszta közös piac megvalósulása volt veszélyben. Ehhez a Római Szerződés bizonyos fokú átalakítására volt szükség, melyre a nyolcvanas évekre került sor, vagyis a felek a tagállamok hajlandóak voltak nemzeti szuverenitásuk egy részét feláldozni azért, hogy piacaikat rugalmasabbá tegyék, és az integrációnak friss lendületet adjanak. (1985-ben az Európai Bizottság akkori elnöke, Jacques Delors is felismerte, hogy a gazdasági fejlődés egyik feltétele a nagy és túlzott szabályozásoktól mentes belső piac, ennek lett a következménye a Fehér Könyv, mely az EK egységes belső piacának 1992-re megvalósítandó tervét tűzte ki. A Fehér Könyv az egységes belső piacot akadályozó fizikai, pénzügyi és technikai akadályok felszámolására tette a hangsúlyt. Erre az 5. fejezetben még visszatérek). Miután a tagállamok részéről megvolt az egyetértés, így kerülhetett sor a Római Szerződést módosító Egységes Európai Okmány aláírására, februárjában Luxemburgban. E szerint a szerződés szerint, 1992-re tűzték ki az egységes belső piac megvalósítását. 10

11 Az Európai Gazdasági Közösség alapvető célja a tagállamok általi közös piac létrehozása volt. Az 1986-ban aláírt Egységes Európai Okmány (SEA) a közös piac meghatározás helyett már az egységes (belső) piac fogalmat helyezte előtérbe. Az egységes piac a "négy alapszabadság" megteremtését tűzte ki célul, illetve a technikai akadályoknak a felszámolását. Így tehát, az áruk, a szolgáltatások, tőke és a munkaerő szabadon, technikai korlátok nélküli áramlását. Szakdolgozatomban az élelmiszer-biztonság helyzetével fogok foglalkozni, így az első alapszabadságot fejtem ki bővebben, hiszen ez érinti az áruk szabad áramlását. Az egységes piac lényege, hogy az EU egyetlen gazdasági térség, ezért az áruk szabad mozgása a legalapvetőbb feltétel a működéséhez. Az áruk szabad áramlását, szabad kereskedelmét a mennyiségi korlátok eltörlése, valamint a vámunió létrehozása teszi lehetővé ben a hollandiai Maastricht-ban aláírta 12 állam (a fent említett országokhoz csatlakozott Dánia, Egyesült Királyság, Írország (1973), Görögország (1981), Portugália, Spanyolország (1986)) az Európai Unióról szóló szerződést. Ezáltal három pilléren nyugvó szerkezet jött létre, amelyben az első az Európai Közösségeket jelenti, vagyis az Európai Szén és Acélközösség, Európai Atomenergia Közösség és az Európai Közösséget fogja össze,- nemzetek feletti - amíg a második és a harmadik kormányközi alapon jött létre, ahol az országok biztosítják a második és a harmadik pillér működését. A második pillér a közös kül- és biztonságpolitika a harmadik pedig a bel- és igazságügyi együttműködés. Amíg a második és a harmadik pillér egy-egy pontosan körülhatárolt területért felelős, addig az első pillér a gazdaság szinte egészére kiterjed. A közösségi pillérbe tartozik az egységes piac létrejöttét szabályozó intézkedések, vagyis a négy alapszabadságot (áru, szolgáltatások, személyek, tőke szabad áramlását) szabályozó rendelkezések, valamint a gazdasági és a monetáris unióra vonatkozó intézkedések. Az egységes piac biztosítása érdekében az első pillérben folyamatosan bővülő közösségi jogrendszer alakult ki, a közös politikák, olyan területekre vonatkoznak, ahol a Közösségnek kizárólagos döntési kompetenciája van. Ilyen például a kereskedelempolitika és az agrárpolitika. 1.2 Közös Agrárpolitika KAP kialakulása Minden állam gazdaságpolitikájában különösen fontos szerepet tölt be a mezőgazdasági politika. A mezőgazdaság, mint gazdasági szektor sajátságos jellegével magyarázhatjuk. A 11

12 Római Szerződés az EGK mint gazdasági közösség kiemelten kezelte a KAP kialakítását. Az Európai Gazdasági Közösség annak idején vámunióként indult. Ennek értelmében a tagállamok az egymás közötti kereskedelmi akadályokat lebontották, ezzel együtt védték piacaikat a harmadik országok áruival szemben. Vita tárgyát képezte viszont, hogy a mezőgazdaságnak van-e létjogosultsága a közös piacon. Sokan elképzelhetetlennek tartották a bonyolult, nagy változatosságot mutató egységes szabályozást. Ezért azt javasolták, hogy ez az ágazat maradjon meg az egyes tagországok hatáskörében. Elsősorban a komoly mezőgazdasággal rendelkező Franciaország nyomására kerültek az EGK alapító okiratába, a Római Szerződésbe (1957) a mezőgazdasággal kapcsolatos elemek Nyugat-Európában az ötvenes évek végére, ellentétben a gazdaság más ágazataival, a mezőgazdaság nem indult fejlődésnek. Ennek az volt az oka, hogy a gazdaságok nem tudták kielégíteni a hazai igényeket, fedezni az élelmiszer szükségleteket. Ezzel párhuzamosan a jövedelmek is elmaradtak az iparban tevékenykedőkétől. A Közösségnek mind a hat alapítója támogatta a mezőgazdasági termelést, azonban mindegyikük eltérő mértékben és hatékonysággal. A cél tehát az élelmiszer-import megszüntetése, az egységes piac kiterjesztése és a parasztgazdaságok helyzetének javítása volt. Ennek érdekében stratégiai döntés született, a Közös Agrárpolitika alapelveinek meghozataláról. A Római Szerződés lényeges mezőgazdasági intézkedéseket irányzott elő, de nem rögzítette a Közös Agrárpolitika működését. Az EK Szerződés 32. cikkelye viszont előírta, hogy a mezőgazdaságra ki kell terjeszteni a közös piacot. (Akkor még nehéz lett volna megjósolni, hogy közel negyven évvel később pont a mezőgazdasági politika lesz az Európai Unió neuralgikus pontja.) A Római szerződés 39. cikke (EK Szerződés 33. cikke) öt pontban határozta meg a Közös Agrárpolitika, a KAP céljait: a mezőgazdaság termelékenységének növelése a mezőgazdasági lakosság részére megfelelő életszínvonal biztosítása a piacok stabilizálása az ellátás folyamatos biztosítása a fogyasztók számára a kínálat elfogadható árszínvonalon való biztosítása 1 1 Horváth Zoltán - Kézikönyv az Európai Unióról 189.o -190o. Magyar Országgyűlés,

13 Ezt követően 1958-ban az olaszországi Stresaban tartott konferencián elfogadták a KAP alapelveit: AZ EGYSÉGES PIAC ELVE: a Közösségen belül a mezőgazdasági termékek egységes piacát kell létrehozni, amely magába foglalja a mezőgazdasági termékek szabad mozgását, továbbá a versenyszabályok, a piaci rendtartások és az árszabályozás rendszerének egységesítését. A KÖZÖSSÉGI PREFERENCIA ELVE: a Közösség belső agrárpiacának védelmet kell élveznie a külső versennyel és a világpiaci árak hullámzásival szemben. A PÉNZÜGYI SZOLIDARITÁS ELVE: a közös agrárpolitika finanszírozására közös pénzügyi alapot kell teremteni ben kezdte meg működését a közös mezőgazdasági politika, 1967-re felállt a mezőgazdasági közös piac, amely a belső vámok és mennyiségi korlátozások lebontására, valamint az egymás közötti kereskedelem liberalizálására épült. A Közös Agrárpolitika területei: - az 1962-ben elfogadott és a közös piaci szervezetek révén megvalósított piac- és árpolitika, illetve azon belül a harmadik országokkal folytatott, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek kereskedelmét szabályozó külkereskedelmi politika - A mezőgazdasági struktúrák illeszkedésének és modernizálásának folyamatát (technológiák, üzemméretek, gazdák szakképzése) koordináló, 1972-től működő agrárstruktúra-politika - A közvetlenül egyik közös piaci szervezet hatókörébe sem tartozó témakörökben a tagországok vonatkozó jogszabályainak harmonizálása (közegészségügyi, biztonsági, állategészségügyi kérdések, minőség, termékjelölés). 2 Ennek eredményeként felszámolták a nemzeti agrártámogatási rendszereket és azokat közösségi szintre emelték. Az agrárszabályozást fokozatosan egységesítették, különböző termékekre közös piaci rendtartást dolgoztak ki. 2 Halmai Péter Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája Fogalomtár 10.o Agroinform Kiadó, Budapest,

14 Az agrárpolitika finanszírozására hozták létre 1962-ben az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapot. A Garancia Szekció az intervenciós politikával, a közös piaci szervezetekkel kapcsolatos kiadásokkal, harmadik országokba irányuló exporttámogatással foglalkozik. Amíg az Orientációs Szekció struktúrapolitikával és szerkezetátalakítás anyagi hátterének biztosításával foglalkozik. A KAP a különféle termékekre egységes nagykereskedelmi árakat, ún. küszöbárakat határoz meg. Mivel ezek az árak általában jóval magasabbak a világpiaci áraknál, ezért a közösségi termelők védelmének érdekében az Unió az importőrt arra kötelezi, hogy az importár és a küszöbár különbségét a közösségi kasszába befizesse. Ezt nevezzük lefölözésnek. A Római Szerződésben kitűzött célokat a KAP elérte. A mezőgazdaság termelékenysége és a termelés volumene folyamatosan nőtt, a Közösség önellátóvá vált. A világpiaci árak alacsonyabbak voltak a Közösség árainál. A hetvenes évektől szükségessé vált az állat és növényegészségügyi, élelmiszer-minőségi, higiéniai előírások egységesítése, annak érdekében, hogy a termelés kielégítse a fogyasztói igényeket. Mivel különböző adottságú területekkel rendelkeztek az államok, így a közös piaci rendtartások keretében nem lehetett megfelelően szabályozni, szükségessé vált a mezőgazdasági struktúra átalakítására. A 70-es évekre a mezőgazdaság GDP-ben elfoglalt aránya, valamint ebben a szektorban dolgozók aránya is csökkent. A problémát a közvetlen ártámogatás rendszere jelentette. A garantált intervenciós árak (ha egy adott termék ára egy bizonyos szint alá esik, akkor azt a Közösség ezen az áron automatikusan felvásárolja a termelők feleslegeit) nem a termelékenységet, hanem a termelés növelését ösztönözték, ennek következtében óriási feleslegek halmozódtak fel. A 80-as évekre az ártámogatási rendszer elnyomta a szerkezetátalakítási célokat. Háttérbe került a gazdaság szerkezet átalakítása, a termelékenység fejlesztése, a felhalmozódott feleslegek a közös költségvetési kiadások majd kétharmadát emésztették fel. Ebből kifolyólag 1992-ben került sor a KAP- reformjára. A Bizottság akkori mezőgazdasági biztosa, Mc Sharry a következő tervet javasolta: a Közösségi árakat jelentősen csökkentik, hogy azok a világpiaci árakhoz közelítsenek; azért, hogy a gazdálkodók életszínvonalát megőrizzék, jövedelem kompenzációt vezettek be, így a termelés volumenétől függetlenül közvetlen kifizetésen alapuló támogatást kaptak; a kompenzációs kifizetéseket a gabona szektorban ahhoz kötötték, hogy a gazdák ugaroltassanak (földterület egy részét kivonták a 14

15 termelésből); kiemelt fontosságúvá vált a környezet megóvása; korengedményes nyugdíj az idősebb gazdák részére. E reform hatására a gabona feleslegek csökkentek, továbbá rávilágított arra, hogy a mezőgazdaság nem csupán termékeket előállító szektor, hanem a tájjelleg megőrzése, a vidékfejlesztés is éppolyan jelentős. A kilencvenes években került sor a horizontális szabályozásokra, melyből az alábbit emelem ki: - Állategészségügy, élelmiszer-biztonság. A 90-es évek második felére az állati járványok kitörése miatt szükség volt közösségi szintű állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági szabályozására. Az EU egységes szabályokat alkotott az állatbetegségek terjedésének megakadályozására, meghatározta az élelmiszerek, illetve az azokat előállító üzemekre vonatkozó állategészségügyi-higiéniai és káros anyagokra vonatkozó követelményeket. További intézkedéseket hozott a haszonállatok tartásának előírásáról. A rendelkezések betartását a tagországok hatóságai végzik. Az állattartó telepeket, az élelmiszereket előállító üzemeket, a termékek kereskedelmét, forgalmát folyamatosan ellenőrzik. A fogyasztó érdekeinek megfelelően érvényesül a farmtól az asztalig tartó hatósági felügyelet. A szabályozás tehát a fokozott elvárásokat igyekszik kielégíteni. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája nagy hangsúlyt fektet a minőségi élelmiszerek előállítására és az élelmiszerek biztonságára. Az Európai Unió tervezett keleti bővülése miatt elengedhetetlenné vált a KAP újabb reformja. Ennek oka, hogy a mezőgazdasági területek és a mezőgazdasági foglalkoztatottak száma a bővülés következtében kétszeresére fog emelkedni. Ez igen nagy terheket róna a közös költségvetésre, a KAP finanszírozhatóságára, így az Európai Bizottság júliusában kiadta az AGENDA 2000 programcsomagot. Ennek keretében az ártámogatások helyett a közvetlen jövedelemtámogatás elfogadását szorgalmazták. Az AGENDA 2000 lefektette a os év költségvetési irányszámait, a már kibővült EU-val számolva. A korábbinál lényegesen nagyobb hangsúlyt kapott a vidékfejlesztés, a hanyatló mezőgazdasági területek támogatása. 15

16 2 Az élelmiszerfogyasztás alakulása a fejlődő és a fejlett országokban Fontosnak tartom bemutatni, hogy miként fog alakulni az élelmiszerfogyasztás a fejlődő és a fejlett államokban, mielőtt az élelmiszer-biztonság fogalmára rátérek. Ebben a fejezetben mutatom be, hogy az élelmiszerek termelésének volumene miként változott az EU-ban és Magyarországon az elmúlt tíz évben, valamint Magyarország külkereskedelmi forgalmát az élelmiszereket illetően. Néhány fejlődő országban még mindig alacsony az élelmiszerfogyasztás szintje, ahol az étrend leginkább gabonafélékből és gyökgumókból áll. Ezzel szemben a fejlett országokban az élelmiszerfogyasztás és a kereslet a magasabb fehérjetartalmú élelmiszerek, így a hús vagy a tejtermékek iránt nő. Ebből következik, hogy az élelmiszerek iránti kereslet növekedése elsősorban a fejlődő országokban fog bekövetkezni. Számolni kell azzal is, hogy amíg a népességnövekedés üteme lassul, a jól táplált népesség száma az elmúlt időszakhoz képest növekszik és ez jelentősen befolyásolni fogja az élelmiszerfogyasztás alakulását. Az előrejelzések szerint, a fejlődő államokban az élelmiszerfogyasztás növekedésének mértéke között a jelenlegi évi 3, 7%-ról 1, 7%-ra esik vissza. 16

17 Az 1. ábra ennek alakulását mutatja. 1. ábra. Élelmiszerfogyasztás növekedésének üteme a fejlett államokban Forrás: Udovecz Gábor; Nemzetközi agrárpiaci kilátások 21. o. Az élelmiszer termelés volumene Az Európai Unió és Magyarország mezőgazdaságában az élelmiszertermelés hozamát figyelembe véve képet kapunk arról, hogy melyik ország gazdaságában játszik igazán meghatározó szerepet az agrárium, illetve hogy hogyan alakult az élelmiszer-termelés 1990 és 1999 közötti években. Mindig 100%-hoz viszonyítva, az előző évhez képest látható a változás. A 2. táblázatban figyelhető meg az élelmiszer termelés volumene az EU 15 államában és Magyarországon. 17

18 2. táblázat Az élelmiszer-termelés volumenindexe ORSZÁG főre jutó élelmiszertermelés Ausztria ,5 100,3 101,7 105,9 104,5 99,8 Belgium és Luxemburg 95,9 113,3 115,5 112,1 110, ,4 Dánia 102,2 101,4 101,6 104,1 103, ,2 Finnország 104,9 91,1 92,3 95,3 84,7 89,7 86,6 Franciaország 100,4 100,6 105,4 105,6 105,6 104,6 103,8 Görögország 90,7 107,1 100, ,2 98,7 92,3 Hollandia 101,3 103, , ,7 96,2 Írország 102,4 102,7 107,2 104,5 107,2 109,8 103,8 Nagy-Britannia 100,1 101,3 101,3 99,7 98,5 98,5 96,7 Németország 101,7 89,3 91,3 92,3 93,2 93,1 91,4 Olaszország 95, ,5 100,9 101,3 100,9 105,3 Portugália 99,7 98,1 102,5 97,5 93,3 96,1 96,3 Spanyolország 102,6 86,9 107,8 113,8 109,5 110,1 107,4 Svédország 106,7 93,3 99,4 102,7 99,8 Magyarország 96,6 70,8 72,1 79,6 77,2 72,4 77,9 Forrás: FAO Quarterly Bulletin of Statistics,1999/3-4(FAO,Róma) A táblázat értékeit vizsgálva kiderül, hogy az előző évekhez képest növekedett az élelmiszertermelés, vagyis erőteljesen növekedett az export Ausztriában, Dániában, Belgiumban és Luxemburgban, Írországban és Spanyolországban. Ezekben az államokban 4-6%-os növekedés tapasztalható az 1990 és 1999-es időszakot tekintve. Enyhébb emelkedést figyelhetünk meg Görögország és Olaszország gazdaságában, itt csupán pár százaléknyit nőtt az országok kivitele az előző évekhez képest. Erőteljes export visszaesés jellemzi Finnországot, ahol a 100%-hoz képest mintegy 16%-ot zuhant a kivitel. Ugyanez mondható el Magyarországról is, nálunk 24%-kal romlottak a mutatók. Enyhébb csökkenést mutat Hollandia, Nagy-Britannia, Németország és Portugália. 2.1 A főbb élelmiszerek fogyasztásának tendenciái 1990-től az ezredfordulóig Az élelmiszerekben előforduló fertőzések leginkább a tejtermékekben, tojásféleségekben, valamint a húsban található. 18

19 A táplálkozási szakértők jelenlegi állása szerint a szárnyas, halfélék fogyasztása egészségesebb, mint a zsírosabb húsfajtáké, a sertésé, marhahúsé. Emiatt is fontos megnézni, hogy hogyan alakul ezek fogyasztása, miután az elmúlt évek élelmiszer krízisei ezen élelmiszerektől indult ki, így például a szivacsos agyvelőgyulladás a szarvasmarháknál, vagy a dioxinnal fertőzött baromfihús. Érdemes megvizsgálni, hogy az egyes élelmiszerek fogyasztása milyen mértékű az Európai Unióban illetve Magyarországon. A 3. ábra ezt hivatott bemutatni. Az európai országok táplálkozási szokásainak különbségei az egyes élelmiszercsoportok fogyasztási szintjét és tendenciáit vizsgálva erősen különbözőek. Ritson és Petrovici (2001) úgy találta, hogy élelmiszerfogyasztásuk alapján az alábbi országok sorolhatók egy-egy csoportba (1997. évi adatok alapján, 12 élelmiszercsoportot vizsgálva): 3 Ritson és Petrovici a 23 államot három nagyobb csoportra osztotta fel. A vizsgált államok a következőek voltak: -Görögország, Olaszország, Spanyolország, Portugália (mediterrán országok) -Benelux államok, Németország, Magyarország, Csehország -Ausztria, Franciaország, Svájc -Dánia, Finnország -Norvégia, Svédország -Írország, Lengyelország -Románia, Bulgária, Albánia, Jugoszlávia (Balkán) Kutatásukban az Európai Unió államait három csoportra bontották: mediterrán országok, skandináv országok és nyugat-európai országok. A Skandináv országok fogyasztási szerkezete nagyon homogén, jellemzője a magas szintű hal, tejtermék, ugyanakkor viszonylag alacsony cereália,(gabonafélék), zöldség- és gyümölcsfogyasztás. A mediterrán államok élelmiszerfogyasztási szerkezet már kissé heterogénebb, mint a skandináv államoké. Táplálkozásuk jellemzően cereálikból, hal, zöldség és gyümölcsfélékből, valamint magas szintű növényi zsiradék fogyasztás, és az átlagosnál kevesebb állati zsiradék bevitelből áll össze. Portugáliában és Spanyolországban a tejtermékfogyasztás is jóval elmarad az EU átlagétól. 3 Orbánné Nagy Mária Az élelmiszerfogyasztás és a fogyasztói árak konvergenciája Magyarország és az EU között 5.szám, 11.o, AKII, Budapest,

20 Az említett harmadik csoport a nyugat-európai államok közül részletesen az EU 15 tagállamáról, valamint Magyarországról voltak érdemi eredmények, melyek a következők: AZ EU és Magyarország elmúlt 10 éves élelmiszer fogyasztási tendenciái. Az Európai Unióban több élelmiszer, illetve élelmiszercsoport fogyasztása tovább emelkedett bár kisebb mértékben. A fogyasztás szerkezete az egészségesebbnek tartott táplálkozás felé mozdul el, ezt jól jelezi, hogy a növekvő húsfogyasztáson belül a baromfihús erőteljesebben emelkedett, mint a sertéshús, nagyobb lett a tej és tejtermék, valamint a zöldség- és a gyümölcsfogyasztás. Ez utóbbi három termékcsoport fogyasztása csupán 6-6 %-kal lett magasabb 10 év alatt. Ugyanakkor magasabb lett a cereália (gabonaféleségek) fogyasztás is. A telítettség jeleit mutatja az állati zsiradék, a tojás, a hal és a burgonyafogyasztás, mert ezekből a termékekből ugyanannyi fogyott 1990-ben, mint ben. A harmadik ábrán ezt a tendenciát figyelhetjük meg. 3. ábra. 2.2 Magyarország külkereskedelmi forgalmának alakulása az élelmiszerek terén Lényeges szempont Magyarország külkereskedelmének vizsgálata, ezen belül pedig az élelmiszerek forgalmának alakulása 1998 és 2001 közötti időszakban. Erre azért lesz 20

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

A HACCP minőségbiztosítási rendszer

A HACCP minőségbiztosítási rendszer A HACCP minőségbiztosítási rendszer A HACCP története Kialakulásának okai A HACCP koncepció, bár egyes elemei a racionális technológiai irányításban mindig is megvoltak, az 1970-es évekre alakult ki, nem

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály

ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály Útmutató A Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) rendszerének kialakításához és alkalmazásához Tájékoztató segédanyag* a takarmányipari vállalkozások

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

A HACCP rendszer fő részei

A HACCP rendszer fő részei A HACCP története Kialakulásának okai A HACCP koncepció, bár egyes elemei a racionális technológiai irányításban mindig is megvoltak, az 1970-es évekre alakult ki, nem kis mértékben az űrutazásokhoz szükséges

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

-pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok

-pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok ÉLELEM ÚTJÁN TERJEDŐ MEGBETEGEDÉSEK = elfogyasztott ételben, italban levő mérgező hatású anyag (mikroorganizmus, mérgező növény, vegyi anyag) okoz Jellemzői: rövid lappangási idő heveny, robbanásszerű

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III.

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. AZ AGRÁRPIAC SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI ESZKÖZEI AZ EURÓPAI UNIÓBAN A tantárgyba vágó ismereteket 3 részre bontva adom

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági eljárások

ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági eljárások Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

KMS Védjegy általános szakmai követelményei

KMS Védjegy általános szakmai követelményei KMS Védjegy általános szakmai követelményei A Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy céljai: felhívja a hazai és külföldi fogyasztók figyelmét az ellenőrzötten kiváló minőségű sertéshúsból készült termékekre

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24.

Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Külföldi terjeszkedés, vagy a magyar piac visszahódítása? Éder Tamás elnök Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége 2012. május 24. Az élelmiszer-előállítás gazdaságtörténete Egyéni önellátás Családi

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1.

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. MI A MAGYAR ÉLELMISZER? A VM már egy éve próbálja megfogalmazni, de még ma sincs rendelet róla A VM

Részletesebben

Biztonság és önellenőrzés. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Biztonság és önellenőrzés. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Biztonság és önellenőrzés Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Alapvető fogyasztói elvárások az élelmiszerekkel szemben Az élelmiszer legyen biztonságos elegendő mennyiségű

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A HACCP rendszer bevezetésének célja

A HACCP rendszer bevezetésének célja HACCP 4.tétel HACCP Lényege: - Nemzetközileg elfogadott módszer arra, hogy lehetséges veszélyeket azonosítsunk, értékeljünk, kezeljük a biztonságos élelmiszerek forgalmazása érdekében, - valamint rendszer

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

A baromfi ágazat stratégiája. Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács

A baromfi ágazat stratégiája. Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács A baromfi ágazat stratégiája Dr. Csorbai Attila elnök-igazgató Baromfi Termék Tanács 1949 1951 1953 1955 1957 1959 1961 1963 1965 1967 1969 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015.

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Tejpiac Támogatási rendszer Beruházások Integráció GMO kérdés Marketing alap Kiskereskedelem EKÁER/FELIR

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A KAP célkitűzései, alapelvei és eszközrendszere, és hatásai

A KAP célkitűzései, alapelvei és eszközrendszere, és hatásai A KAP célkitűzései, alapelvei és eszközrendszere, és hatásai 8-9. előadás Közös Agrárpolitika( CAP ) céljai Munkatermelékenység emelése, a műszaki fejlesztés fokozásával, a munkaerő racionális felhasználásával

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon. Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar

Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon. Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar Bemutatkozás Ausztria-Magyarország határon átnyúló együttműködési

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban.

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. Pest megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala

Részletesebben

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem modul

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem modul Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem modul általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038

Részletesebben

OTDK DOLGOZAT. Jakab Melinda Msc

OTDK DOLGOZAT. Jakab Melinda Msc OTDK DOLGOZAT Jakab Melinda Msc 2013 HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK NÉMETORSZÁG- AUSZTRIA ÉS AUSZTRIA-MAGYARORSZÁG HATÁRÁN CROSS-BORBER COOPERATIONS ON THE BORDER OF GERMANY-AUSTRIA AND AUSTRIA-HUNGARY

Részletesebben

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA

ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI STRATÉGIA Jordán László elnökhelyettes 2015. január 5. A növényvédelem helye az élelmiszerláncban Élelmiszer-biztonság egészség Élelmiszerlánc-biztonság Egészség gazdaság - környezet

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Magyar-román gazdasági kapcsolatok Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Románia főbb gazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011. f.é. A GDP értéke Mrd EUR 136,8 119,8 122,0 55,9 A GDP növekedése %

Részletesebben

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Élelmiszerminőség, élelmiszerbiztonság

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Élelmiszerminőség, élelmiszerbiztonság HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Élelmiszerminőség, élelmiszerbiztonság Készült a vas megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. megbízásából, a Healthy Food Egészséges Étel az Egészséges

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA TÜKRÉBEN

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA TÜKRÉBEN Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-import menedzsment szakirány A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A ÉVI AUDITOKRÓL ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSEKRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A ÉVI AUDITOKRÓL ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSEKRŐL ÖSSZEFOGLALÓ A 2009. ÉVI AUDITOKRÓL ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSEKRŐL 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATI PROGRAM VÉGREHAJTÁSA A 2009. évben módosított eljárási utasítás értelmében, 2009. évben is kéttípusú felülvizsgálat

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Közétkeztetés a Nemzeti Táplálkozáspolitika Cselekvési Tervben. Dr. Biró Krisztina osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Közétkeztetés a Nemzeti Táplálkozáspolitika Cselekvési Tervben. Dr. Biró Krisztina osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Közétkeztetés a Nemzeti Táplálkozáspolitika Cselekvési Tervben Dr. Biró Krisztina osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Nemzetközi előzmények (WHO, EU) Európai Elhízás-ellenes Charta WHO Európai

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

(telefon, e-mail, stb.)

(telefon, e-mail, stb.) I. Tanya paraméterei Címe: Tulajdonosa: Mérete, terület nagysága, épületei: Üzemeltető: Megközelíthetősége: Elérhetőségei: (telefon, e-mail, stb.) Lakott, ott élők száma: Infrastruktúra (internet, telefon,

Részletesebben

Élelmiszerbiztonsági rendszerek

Élelmiszerbiztonsági rendszerek Élelmiszerbiztonsági rendszerek» HACCP jelentése: Hazard Analysis Critical Control Points=Veszélyelemzés Kritikus Ellenőrzési Pontok» HACCP lényege: nemzetközileg elfogadott, szisztematikus, megelőző jellegű

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27 Franciaország Németország Egyesült Királyság Lengyelország Románia Spanyolország Olaszország Csehország Dánia Bulgária Magyarország Svédország Litvánia Ausztria Görögország Belgium Szlovákia Hollandia

Részletesebben

Gyógynövények az élelmiszerek között

Gyógynövények az élelmiszerek között Gyógynövények az élelmiszerek között Budapest, 2011. március 25. Sárvár Deák Ferenc főosztályvezető-helyettes Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály 1 Az emberi felhasználásra

Részletesebben

Éves jelentés (2009): a kábítószerprobléma. Dr. Varga Orsolya Nemzeti Drog Fókuszpont 2009. november 5.

Éves jelentés (2009): a kábítószerprobléma. Dr. Varga Orsolya Nemzeti Drog Fókuszpont 2009. november 5. Éves jelentés (2009): a kábítószerprobléma Európában Dr. Varga Orsolya Nemzeti Drog Fókuszpont 2009. november 5. A legfrissebb hírek az európai kábítószerproblémáról 30 országra kiterjedő áttekintés az

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

Új j kormányos - régi gondok. Mi kell a népnek? Dr, Markovszky György 2004. november 25.

Új j kormányos - régi gondok. Mi kell a népnek? Dr, Markovszky György 2004. november 25. Új j kormányos - régi gondok Mi kell a népnek? Dr, Markovszky György 2004. november 25. 1. Élelmiszerellátás, táplálkozás igényeinek időbeli trendje Múlt Jelen Jövő Célrendszer Fokozott igények a vásárló

Részletesebben

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés EU agrárpolitika és vidékfejlesztés Székesfehérvár 2012. április 18. UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Közös agrárpolitika - KAP Már a Római szerződésben szerepelt (39. cikkely)

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Az erdõgazdálkodás jogi háttere az Európai Unióban

Az erdõgazdálkodás jogi háttere az Európai Unióban Szedlák Tamás Az erdõgazdálkodás jogi háttere az Európai Unióban Erdõgazda az Unió küszöbén 2. Elõszó Az elmúlt években igen sokszor lehetett arról hallani, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás milyen

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

Étrend kiegészítők, ahogy a gyakorló gyógyszerész látja

Étrend kiegészítők, ahogy a gyakorló gyógyszerész látja Étrend kiegészítők, ahogy a gyakorló gyógyszerész látja Dr Schlégelné dr Békefi Csilla 1 Gyógyhatású készítmények kereskedelmének átalakulása egyenetlen gyógyszerfogyasztás fejlett ipari országokra esik

Részletesebben

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVEZET MINISZTER Szám: 2690-3/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben