A KATEDRÁLIS ÉS A BAZÁR
|
|
- Imre Nemes
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Linux romboló erejû. Ki gondolta volna akár csak öt évvel ezelõtt, hogy egy világszínvonalú operációs rendszer bújik elõ varázsütésre a bolygón szétszórt, csupán az Internet vékony hálója által összekapcsolt ezernyi hobbiprogramozó köpenye alól? Én biztosan nem. Mire a Linux megjelent a radaromon 1993 elején, már tíz éve foglalkoztam nyílt forrású fejlesztéssel és a Unixszal. Egyike voltam az elsõknek, akik a 80-as évek közepén hozzájárultak a GNU-hoz. Jó pár nyílt forrású programot jelentettem meg a Neten, egyedül vagy másokkal közösen számos olyan programot (nethack, az Emacs VC és GUD módja, xlife stb.) fejlesztettem, amelyeket ma is széles körben használnak. Azt hittem, tudom, hogyan mennek a dolgok. A Linux fenekestül felforgatta a világom. Korábban magam is terjesztettem ugyan a Unix tanítását a kisméretû eszközökrõl, a gyors prototípus-készítésrõl és a fokozatos programozásról, de azt is hittem, hogy egy bizonyos bonyolultsági fok felett központosított, a priori megközelítésre van szükség. Úgy gondoltam, hogy a legfontosabb programokat (az operációs rendszereket, az Emacshez hasonló igen nagy méretû eszközöket) úgy kell felépíteni, mint egy katedrálist, amelyet egyetlen varázsló vagy mágusok kis csoportja tervez fényes elszigeteltségben, idõ elõtt megjelentetett bétaváltozatok nélkül.
2 Linus Torvalds fejlesztési stílusa korai, gyakori kiadás, a feladatok végletes szétosztása, már-már szemérmetlen nyitottság meglepetésként hatott rám. Szó sem volt méltóságteljes katedrálisépítésrõl: a Linux-közösség inkább tarka bazárra hasonlított, ahol különbözõ nézetek és módszerek ütköztek, amelyekbõl úgy tûnt egységes és stabil rendszer csak csodák sora révén állhat elõ. (Jól mutatták ezt az internetes Linux-archívumok, amelyekhez bárki hozzájárulhatott.) Az a tény, hogy ez a bazári stílus látszólag mûködik, sõt jól mûködik, megdöbbenést keltett bennem. Ahogy próbáltam ellesni a módszereket, nem csak egyes projekteken dolgoztam keményen, hanem igyekeztem megérteni, hogyan lehetséges, hogy a Linux-világ nemhogy nem forgácsolódik szét, hanem éppen ellenkezõleg, a katedrálisépítõk számára elképzelhetetlen ütemben válik egyre erõsebbé közepére úgy véltem, kezdem érteni. A sors tökéletes eszközt adott a kezembe, hogy elméleteimet igazoljam: egy nyílt forrású projektet, amelyen tudatosan kipróbálhattam a bazár stílust. Így is tettem, és a siker elsöprõnek bizonyult. Jelen írás ezen projekt története, melynek példáján keresztül rávilágítok néhány igazságra a hatékony nyílt forrású fejlesztéssel kapcsolatban. Ezek közül nem mindegyikre a Linux világában jöttem rá, de ott kaptak különös hangsúlyt. Remélem, segítenek megérteni, hogy pontosan mi is az, ami a Linux-közösséget a jó szoftver aranybányájává teszi, és talán abban is segítenek, hogy saját munkánk hatékonyabb legyen. A POSTÁNAK MENNIE KELL 1993-tól egy kicsi, ingyenes hozzáférést nyújtó internetszolgáltató, a Pennsylvania állambeli West Chesterben mûködõ Chester County InterLink (CCIL) technikai vezetõje voltam, mellesleg társalapító. Én írtam a cég egyedi, többfelhasználós hirdetõtábla-programját (kipróbálhatjuk, ha telnettel bejelentkezünk a locke.ccil.org címre), amely ma csaknem 3000 felhasználót támogat 30 vonalon. Munkaköröm lehetõvé sõt kötelezõvé! tette, hogy huszonnégy órán át hozzáférjek a hálóhoz a CCIL 56 K-s vonalán. 34
3 Addigra jócskán hozzászoktam az azonnali internetes levelezéshez. Zavarónak találtam, hogy idõnként telneteznem kell a locke-nak, hogy megnézhessem a leveleimet. Azt szerettem volna, ha a posta otthoni rendszeremre, a snark-ra érkezik, hogy értesítést kapjak, ha levél érkezik, és hogy a levelezést saját, helyi eszközeimmel kezelhessem. Az Internet saját levéltovábbító protokollja, az SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) nem felelt meg, mert az akkor mûködik a legjobban, ha állandó kapcsolatban vagyunk a hálóval, az én gépem viszont nincs mindig az Internetre kötve, és nincs statikus IP-címe sem. Egy olyan programra volt szükségem, ami a szórványos betárcsázós kapcsolaton keresztül elkéri a leveleimet, és helybe továbbítja. Tudomásom volt róla, hogy léteznek ilyen megoldások, és hogy a legtöbbjük egy egyszerû alkalmazásprotokollt használ, a POP-ot (Post Office Protocol). A POP-ot ma már a legtöbb népszerû levelezõprogram támogatja, de akkoriban az általam használt levélolvasóba még nem építették be. Szükségem volt tehát egy POP3-as ügyfélre, ezért körülnéztem az Interneten, és találtam is egyet. Pontosabban hármat vagy négyet. Kipróbáltam az egyiket, de hiányzott belõle egy lényeges szolgáltatás, mégpedig az, hogy képes legyen a kapott levelekbõl kibányászott címet módosítani, hogy a válaszküldés megfelelõen mûködjön. A gond a következõ volt: tegyük fel, hogy a locke egy joe nevû felhasználója küldött nekem egy levelet; ha a levelet a snark-ra küldettem, majd megpróbáltam válaszolni rá, a levelezõprogram vidáman a snark nem létezõ joe-jának küldte el a választ. A válaszcímek kézi hamarosan kínzó problémává vált. Ez nyilvánvalóan olyasmi volt, amit szerettem volna, ha a számítógép megold számomra, de a létezõ POP-ügyfelek egyike sem volt képes rá! Ekkor tanultam meg az elsõ leckét: 1. Minden jó program fejlesztése úgy kezdõdik, hogy a programozónak valamilyen egyéni nyûgje támad. Ennek persze már elõtte is nyilvánvalónak kellett volna lennie (ne feledjük a mondást: Szükség törvényt bont. ), de a szoftverfejlesztõk gyakran úgy hajtják a mókuskereket, hogy nincs idejük észre- 35
4 venni, mikor van szükség. A Linux világában ez nem igaz ami valószínûleg magyarázat arra, miért olyan magas a Linux-közösségbõl származó programok átlagszínvonala. Így aztán a szerzõ rohamtempóban nekilátott egy versenyképes, vadonatúj POP3-as ügyfél készítésének gondolhatja az Olvasó. Isten ments! Elõbb gondosan megvizsgáltam a meglevõ POPsegédprogramokat, hogy rájöjjek, melyik áll a legközelebb ahhoz, amit szeretnék. Hogy miért? Íme a magyarázat: 2. A jó programozók tudják, mit kell írni. A nagyok tudják, mit kell átírni (és újrahasznosítani). Én ugyan nem tartom magam nagy programozónak, de megpróbálom utánozni õket. A nagyok egyik fontos erénye a konstruktív lustaság. Õk tudják, hogy jelest nem az erõfeszítésre, hanem az eredményre adnak, és mindig könnyebb egy megfelelõ részleges megoldásból kiindulni, mint a semmibõl. Linus Torvalds ( például nem a semmibõl kezdte el felépíteni a Linuxot, hanem egy PC-klónok számára készített kicsi, Unix-szerû operációs rendszer, a Minix kódját és ötleteit hasznosította újra. Végül minden Minix-kódot kihajított és teljesen újraírt, de amíg jelen voltak, állványzatként szolgáltak az épület számára, ami végül a Linux lett. Ugyanebben a szellemben kezdtem el keresni egy megfelelõen jól megírt POP-segédprogramot, hogy a fejlesztés alapjául szolgáljon. A Unix forrásmegosztási hagyománya mindig is bátorította a kód újrahasznosítását. (Ezért választotta a GNU is a Unixot alaprendszernek, annak ellenére, hogy komoly fenntartásaik voltak magával az operációs rendszerrel szemben.) A Linux ezt a hagyományt a végletekig vitte: nyílt forráskódok terabájtjai érhetõk el hozzá, így ha valaki más majdnem-jó kódja után kutatunk, a Linux világában nagyobb eséllyel járhatunk sikerrel, mint bárhol máshol. Nekem bejött. A második keresés eredményeképpen a korábban találtakkal együtt már kilenc jelöltem volt: a fetchpop, a PopTart, a getmail, a gwpop, a pimp, a pop-perl, a popc, a popmail és az upop. Elõ- 36
5 ször a Szung-Hong O írta fetchpop mellett döntöttem. Beletettem a fejlécátíró szolgáltatásomat, és egyéb változtatásokat eszközöltem rajta, amelyeket a szerzõ el is fogadott, és bevett az 1.9-es kiadásba. Néhány héttel késõbb azonban ráakadtam a Carl Harris által írt popclient kódjára, és támadt egy gondom. A fetchpop-ban ugyan tetszettek egyes ötletek (például a háttérdémon mód), de csak a POP3-at tudta kezelni, és a kódja is elég amatõr volt. (Szung- Hong akkoriban tehetséges, de tapasztalatlan programozó volt mindkettõ tisztán látszott.) Carl programját jobbnak, profibbnak és megbízhatóbbnak találtam, viszont hiányzott belõle a fetchpop számos meglehetõsen fontos és csak trükkösen megvalósítható szolgáltatása (köztük azok, amelyeket én írtam). Maradjak az elsõnél, vagy váltsak? Ha váltok, a jobb fejlesztési alap kedvéért el kell dobnom a már megírt kódokat. Váltásra buzdított az a gyakorlati megfontolás, hogy a popclient több protokollt is támogat. A POP3 ugyanis a legszélesebb körben használt postakiszolgáló-protokoll, de nem az egyetlen. A fetchpop és a többi jelölt nem ismerték a POP2-t, az RPOP-ot vagy az APOP-ot, ráadásul azon morfondíroztam, hogy pusztán a szórakozás kedvéért a programba beleveszem az IMAP (Internet Message Access Protocol) támogatását is. (Az IMAP a legújabb és legerõteljesebb levelezési protokoll. További információt a címen találhatunk róla.) A váltás mellett azonban egy elméleti érv is szólt: egy szabály, amit még jóval a Linux elõtt megtanultam: 3. Készülj rá, hogy elvesd úgyis el fogod. (Fred Brooks: The Mythical Man-Month, 11. fejezet) Másképp fogalmazva, egy problémát gyakran meg sem értünk addig, amíg meg nem próbáltunk kidolgozni rá egy megoldást másodszorra talán eleget tudunk ahhoz, hogy sikerrel járjunk. Vagyis, ha sikert akarunk, készüljünk fel rá, hogy legalább egyszer újra kell kezdenünk. 1 A fetchpop módosítása (mondtam magamnak) volt az elsõ próbálkozás így hát váltottam. 37
6 Mire elküldtem az elsõ popclient-foltokat Carl Harrisnek június 25-én, rájöttem, hogy már korábban elvesztettem az érdeklõdésemet a program iránt. A kód kissé porosnak bizonyult, és itt-ott kisebb hibák türemkedtek ki belõle. Nagyon sok változtatást kellett volna végeznem rajta, ezért hamar megegyeztünk, hogy logikusabb, ha teljesen átveszem a programot. Anélkül hogy észrevettem volna, a terv elszabadult; már nem egy meglevõ POP-ügyfél foltozgatása járt az eszemben. Egy teljes program fenntartását vállaltam, és olyan ötletek kergetõztek a fejemben, amelyekrõl tudtam, hogy valószínûleg komoly változtatásokhoz vezetnek. Egy olyan szoftverkultúrában, amely bátorítja a kódmegosztást, ez természetes útja egy projekt fejlõdésének. Valójában az alábbi szabály teljesedett be rajtam: 4. Ha a hozzáállásunk megfelelõ, az érdekes problémák megtalálnak minket. Az enyémnél is fontosabb volt azonban Carl Harris hozzáállása, aki megértette a következõ szabályt: 5. Ha egy program már nem érdekel minket, kötelességünk átadni azt egy hozzáértõ utódnak. Anélkül, hogy beszélnünk kellett volna róla, Carl és én tudtuk, közös a célunk: a legjobb megoldást szerettük volna megtalálni. Az egyetlen kérdés csak az volt (mindkettõnk számára), be tudome bizonyítani, hogy nálam jó kezekben van a program. Miután ezt megtettem, Carl elegánsan és nagylelkûen viselkedett. Remélem én is képes leszek rá, amikor eljön az én idõm. A FELHASZNÁLÓK FONTOSSÁGA Így hát örökségül kaptam a popclient-et, és ami ugyanilyen fontos, örököltem a program felhasználóit is. Felhasználókkal rendelkezni nagyszerû, és nem csak azért, mert bizonyítják, hogy létezõ igényeket szolgálunk ki, és hogy jól csináltunk valamit: megfelelõen gondozva társfejlesztõkké válhatnak. 38
7 A Unix-hagyomány egyik erõssége, amelyet a Linux szerencsés módon a végletekig visz, hogy sok felhasználó egyben hacker is. A forráskód elérhetõsége révén pedig valódi hackerek lehetnek, ami rendkívül hasznos a hibakeresésre fordított idõ lerövidítésében. Kis bátorítással a felhasználók problémákat azonosíthatnak, foltokat javasolhatnak, és segíthetnek abban, hogy a kód javítása sokkal gyorsabban menjen. 6. A felhasználók társfejlesztõként való kezelése a legrövidebb út a gyors kódjavításhoz és a hatékony hibakereséshez. A fenti megközelítés hatását könnyû lebecsülni. Az igazság az, hogy legtöbbünk a nyílt forrású világban alaposan alábecsülte, mennyi felhasználót lehet így bevonni, és milyen bonyolultságú rendszert lehet építeni amíg Linus Torvalds be nem bizonyította az ellenkezõjét. Valójában úgy vélem, Linus legokosabb és legnagyobb hatású húzása nem magának a Linux magnak az elkészítése volt, hanem a Linux fejlesztési modellnek a feltalálása. Amikor egyszer az õ jelenlétében is kifejtettem ezt a véleményemet, elmosolyodott, és halkan megismételte, amit gyakran szokott hangoztatni: Alapvetõen lusta ember vagyok, aki szereti begyûjteni az elismerést olyan dolgokért, amiket valójában mások csinálnak. Lusta, mint a róka. (Vagy ahogy Robert Heinlein írta egyik könyve szereplõjérõl: túl lusta ahhoz, hogy hibázzon.) Visszatekintve, a Linux módszereinek és sikerének elõzményeként tekinthetõ a GNU Emacs Lisp könyvtár és Lisp kódarchívum fejlesztése. Az Emacs C magjának és a legtöbb más GNU-eszköznek katedrális stílusban való építésétõl eltérõen a Lisp kódtár megalkotása gördülékenyen és a felhasználók által vezérelve folyt. Az ötleteket és prototípusokat gyakran háromszor-négyszer is átdolgozták, mire elnyerték végleges formájukat, a laza internetes együttmûködésre a la Linux pedig gyakran akadt példa. A fetchmail elõtt az én egyetlen sikeres projektem is talán az Emacs VC (version control, vagyis változatkezelõ) módja volt, amely Linux-szerû együttmûködéssel készült, elektronikus levelezésen keresztül, amit három emberrel folytattam és akik közül a mai napig csak eggyel (Richard Stallmannel, az Emacs szerzõjével és 39
8 a Free Software Foundation alapítójával) találkoztam személyesen. A VC az Emacsen belüli felületként szolgált az SCCS, az RCS és késõbb a CVS számára, és egyérintõs változatkezelõ mûveleteket tett lehetõvé. Egy apró, durván kidolgozott sccs.el mód alapján dolgoztuk ki, amit valaki más írt. A VC fejlesztése azért lett sikeres, mert magától az Emacs programtól eltérõen az Emacs Lisp kód a kiadás-tesztelés-javítás ismétlõdõ lépésein nagyon gyorsan eshetett át. Az Emacs története nem egyedi. Más szoftvertermékek is léteztek kétszintû felépítéssel és ugyanilyen felhasználói közösséggel, hogy egyesítsék a katedrálisszerû magot egy bazár jellegû eszközkészlettel. Ezek egyike volt a MATLAB, egy kereskedelmi adatelemzõ és -megjelenítõ eszköz. A MATLAB és a többi hasonló felépítésû termék felhasználói kivétel nélkül arról számoltak be, hogy izgalmas dolgokat, újításokat fõként az eszköz nyílt részében találtak, amellyel a közösség eljátszadozhat. KORAI KIADÁS, GYAKORI KIADÁS A korai és gyakori kiadás létfontosságú a Linux fejlesztési modelljében. A legtöbb fejlesztõ (magamat is beleértve) korábban úgy gondolta, hogy a legegyszerûbb programokat kivéve ez helytelen megközelítés, hiszen a korai változatok szinte biztosan hibásak, és nem célszerû próbára tenni a felhasználók türelmét. Ez a vélekedés tovább erõsítette a katedrálisépítõ fejlesztési stílus iránti általános elkötelezettséget. Ha a legfontosabb irányelv az, hogy a felhasználók minél kevesebb hibát lássanak, akkor új változatot csak félévente (vagy még ritkábban) adunk ki, a kiadások között pedig keményen dolgozunk a hibák elhárításán. Az Emacs C magja így készült, a Lisp könyvtár viszont nem, mert léteztek az FSF által nem ellenõrzött Lisp archívumok is, ahol az Emacstõl függetlenül lehetett új, fejlesztõi kódváltozatokat találni. 2 Ezek legfontosabbika, az Ohio State Emacs Lisp archívum már elõrevetítette a mai nagy Linux-archívumok szellemét és számos szolgáltatását, de nemigen gondolkodtunk el rajta, mit is csinálunk, vagy hogy az archívum puszta létezése milyen problémákra világít rá az FSF katedrálisépítõ modelljével kapcsolatban ben tettem 40
9 egy kísérletet arra, hogy az ohiói kód nagy részét felvegyük a hivatalos Emacs Lisp könyvtárba, de mint kiderült, darázsfészekbe nyúltam, így a próbálkozás kudarcot vallott. Egy évvel késõbb azonban, ahogy a Linux kezdett terjedni, világossá vált, hogy valami más, egészségesebb dolgot lehetne csinálni. Linus nyílt fejlesztési irányelvei szöges ellentétben álltak a katedrálisépítéssel. A Linux internetes archívumai egyre gazdagodtak, és különféle rendszer-összeállítások ( disztribúciók ) jelentek meg és mindennek hátterében az addig sosem látott gyakoriságú rendszermagkiadások álltak. Linus a felhasználókat társfejlesztõkként kezelte, a lehetõ leghatékonyabb módon: 7. Adjuk ki hamar. Adjuk ki gyakran. És hallgassuk meg a vásárlókat. Linus igazi újítása nem a gyors, a felhasználók javaslatait beépítõ kiadásokban rejlett (ez a Unix-világban már régóta hagyománynak számított), hanem abban, hogy mindezt az intenzitás olyan szintjére emelte, ami megfelelt a fejlesztett rendszer bonyolultságának. A kezdetekkor (1991 körül) nem volt ritka, hogy naponta több új rendszermagot jelentetett meg! Mivel pedig törõdött a társfejlesztõivel, az internetes együttmûködést pedig mindenki másnál jobban bátorította, a dolog mûködött. A kérdés csak az volt, miért? Vajon én is lemásolhatnám a módszert, vagy Linus Torvalds zsenialitása kell hozzá? Nem hittem az utóbbiban. Linus természetesen kiváló hacker hányan tudnánk egy teljes, mûködõképes operációs rendszer magját megírni a semmibõl? Ugyanakkor a Linux egyáltalán nem jelentett valami hatalmas elméleti ugrást. Linus nem (legalábbis még nem) olyan újító, mint mondjuk Richard Stallman vagy James Gosling (NeWS, Java); nem a tervezés, hanem a szervezés és megvalósítás terén alkotott nagyot, és úgy tûnik, külön érzéke van a hibák és fejlesztési zsákutcák elkerüléséhez, valamint ahhoz, hogy megtalálja két pont között a legrövidebb utat. Valójában a Linux egész felépítése Linus eme lényegében konzervatív és leegyszerûsítõ tervezési megközelítését tükrözi. 41
10 Ha viszont a gyors kiadás és az Internet lehetõ legnagyobb mértékû felhasználása nem véletlen volt, hanem szerves része Linus briliáns meglátásának, miszerint a legkisebb erõfeszítésbe kerülõ utat kell megtalálni, miben törekedett a maximumra? Mit próbált kisajtolni a gépezetbõl? Ha így tesszük fel a kérdést, a válasz kézenfekvõ. Linus folyamatosan ösztönözte és jutalmazta felhasználó-társfejlesztõit, azzal, hogy részesei lehetnek a vállalkozásnak (ami nyilván legyezgette a hiúságukat), és hogy jutalmul láthatják munkájuk folyamatos (akár napi) fejlõdését. Linus közvetlenül arra törekedett, hogy a hibakeresésre és a fejlesztésre a lehetõ legtöbb emberi munkaóra jusson, még azon az áron is, hogy a kód esetleg instabil lesz, vagy a felhasználók elfordulnak, ha egy komoly hiba lenyomozhatatlannak bizonyul. Linus valószínûleg valami ilyesmiben hitt: 8. Ha a bétatesztelõk és társfejlesztõk száma elég nagy, majdnem minden problémát gyorsan azonosíthatunk, és a megoldás is nyilvánvaló lesz valaki számára. Egyszerûbben: Ha elég sokan keresik, minden hiba komolytalan. Ezt hívom én Linus törvényének. Eredeti megfogalmazásom így szólt: minden problémát felfedez valaki. Linus viszont rájött, hogy az, aki megérti a problémát és kijavítja, nem feltétlenül azonos (sõt többnyire nem azonos) azzal, aki elõször felfedezi. Valaki talál egy hibát mondja, de valaki más érti meg. És én ki merem jelenteni, hogy a nagyobb kihívást a hiba megtalálása jelenti. Ez a finomítás lényeges; a következõ részben meglátjuk, miért, amikor a hibakeresés gyakorlatát vesszük górcsõ alá. A lényeg mindenesetre az, hogy mind a megtalálás, mind a kijavítás gyorsan történik. Azt hiszem, Linus törvényében rejlik a legfontosabb különbség a katedrálisépítõ és a bazári stílus között. A programozás elõbbi megközelítésében a hibák és fejlesztési problémák komoly, mélyreható jelenségek. Hónapok veszõdséges munkájába telik, míg az avatott kevesek meggyõzõdnek róla, hogy mindet kijavították. Így 42
11 aztán a kiadások között hosszú idõ telik el, a várvavárt új változat megjelenésekor pedig elkerülhetetlen a csalódás, mert kiderül, hogy mégsem tökéletes. A bazár nézete szerint azonban a hibák általánosságban jelentéktelenek; legalábbis gyorsan azokká válnak, hiszen minden kiadást társfejlesztõk ezrei mustrálnak árgus szemmel. Ezért aztán a kiadások sûrûn követik egymást, hogy minél több hiba napvilágra kerüljön és kijavíttassék, ennek jótékony hatásaként pedig kevesebb vesztenivalónk lesz, ha mégis felmerül valami gond. Ennyi az egész. Ha Linus törvénye nem áll meg, akkor a Linux rendszermaghoz hasonlóan összetett rendszereknek a segítõ kezek számától függetlenül össze kell omlaniuk elõbb-utóbb, az elõre nem látható ütközések, illetve a fel nem fedezett, mély hibák miatt. Ha viszont a törvény helyes, az elegendõ magyarázat a Linux rendszerek viszonylagos hibamentességére és hónapokig vagy évekig tartó folyamatos mûködésére. Mindezen talán nem is kellene meglepõdni. A szociológusok évekkel ezelõtt felfedezték, hogy egy hasonló képzettségû és tudású (vagy éppen hasonlóan laikus) megfigyelõkbõl álló embertömeg átlagos véleménye sokkal megbízhatóbb elõrejelzõ, mint egy véletlenül kiválasztott megfigyelõé. Ezt hívják Delphi-effektusnak. Úgy tûnik, Linus éppen azt mutatta meg, hogy a Delphi-effektus az operációs rendszerek hibakeresésénél is érvényes, és a fejlesztés bonyolultságát még egy rendszermag összetettségi szintjén is képes megzabolázni. 3 A Linux esetében az a tény, hogy minden projekt résztvevõi önkéntesek, további segítséget nyújt a Delphi-effektus mellett. Még a legelején az egyik fejlesztõ rámutatott, hogy a hozzájárulások nem véletlenszerûen kiválasztott programozóktól érkeznek, hanem olyanoktól, akiket érdekel a szoftver, kíváncsiak rá, hogyan mûködik, szeretnének megoldást találni a felmerülõ problémákra, és képesek is megfelelõ javításokat végezni rajta. Azok pedig, akik mindeme szûrõkön átjutnak, igen valószínû, hogy valami hasznossal tudnak hozzájárulni a fejlesztéshez. Linus törvénye így is megfogalmazható: A hibakeresés párhuzamosítható. A hibakeresés megköveteli, hogy a benne résztvevõk kapcsolatot tartsanak egy, a munkájukat összehangoló fejlesztõvel, 43
12 de nem igényel különösebb párbeszédet maguk a hibakeresést végzõk között. Ennélfogva az új fejlesztõk felvétele nyomán általában hatványozottan növekvõ bonyolultság és projektvezetési költség ebben az esetben nem jelentkezik. A Linux gyakorlatában az, hogy ugyanazon a dolgon többen dolgoznak egyszerre, nem igazán csökkenti a hatékonyságot. A korai, gyakori kiadás elvének egyik hatása, hogy nem keletkezik sok felesleges kód, mert a javítások gyorsan megjelennek. 4 Brooks (a The Mythical Man-Month szerzõje) a következõt figyelte meg: Egy széles körben használt program karbantartásának teljes költsége általában a fejlesztési költség 40 százaléka vagy annál is több. Meglepõ módon a költségeket jelentõsen befolyásolja a felhasználók száma, ugyanis több felhasználó több hibát talál meg. (Kiemelés tõlem.) Több felhasználó több hibát talál meg, mert minél többen használják a programot, annál többféle próbának vetik alá. Ezt a hatást csak erõsíti, ha a felhasználók egyben társfejlesztõk is, hiszen mindegyikük másképp közelíti meg a hibák azonosításának feladatát, és más-más elemzõ eszközöket használnak. A Delphi-effektus pontosan e miatt a változatosság miatt mûködik; a hibakeresés esetében pedig a felesleges párhuzamos munkát is csökkenti. Ha tehát több bétatesztelõt alkalmazunk, azzal nem a fejlesztõ szempontjából csökkentjük a mély hibák súlyosságát, hanem annak a valószínûségét növeljük, hogy valaki a megfelelõ eszközzel könnyedén megtalálja a problémát, így a hiba számára jelentéktelen lesz. Linus mindenesetre bebiztosította magát. Arra az esetre, ha tényleg súlyos hibák merülnének fel, a Linux rendszermagváltozatokat megszámozta, hogy a felhasználók választhassanak, hogy a legutolsó stabil változatot kívánják-e futtatni, vagy az új szolgáltatások miatt kockáztatnak, és a legfrissebbet használják. Ezt a megoldást a legtöbb Linux-fejlesztõ még nem igazán következetesen alkalmazza, pedig nem ártana: az a tény, hogy választhatunk, mindkét változatot vonzóbbá teszi. 5 44
13 TÖBB SZEM TÖBBET LÁT Megfigyelni, hogy a bazári stílus nagyban felgyorsítja a hibakeresést és kódfejlesztést, egy dolog, de pontosan megérteni, hogyan és miért hat ugyanígy a napi fejlesztés és tesztelés mikroszintjére, már más. Ebben a részben (amit három évvel az eredeti tanulmány után írtam, és amelyben mindazok észrevételeit felhasználtam, akik az esszét elolvasva átértékelték saját viselkedésüket) alaposabban szemügyre vesszük a tényleges folyamatokat. A nem technikai érdeklõdésû olvasók nyugodtan ugorjanak a következõ részre. Elõször is nélkülözhetetlen, hogy megértsük, pontosan miért van az, hogy a forrást nem ismerõ felhasználóktól érkezõ hibajelentések többnyire nem igazán hasznosak. Õk ugyanis csak a felszíni jelenségeket írják le; a környezetet adottnak veszik, így aztán (a) kihagyják a használt rendszerre vonatkozó létfontosságú információkat, (b) ritkán adnak megbízható leírást, ami alapján a hiba reprodukálható lenne. A mélyben az az eltérés húzódik meg, ami a programnak a tesztelõ és a fejlesztõ agyában megjelenõ modellje között áll fenn: a tesztelõ kívülálló, aki befelé tekint, míg a fejlesztõ belülrõl néz kifelé. Zárt forrású fejlesztésnél mindketten ebbe a szerepbe záródnak, ezért elbeszélnek egymás mellett, és frusztrálónak érzik a másikat. A nyílt forrású fejlesztés feloldja ezt az ellentmondást, így a tesztelõ és a fejlesztõ könnyebben juthat egy olyan közös nézõpontra, ami a tényleges forráskódban gyökerezik. A fejlesztõ számára óriási különbség mutatkozik egy, csak a külsõ tüneteket leíró hibajelentés és egy olyan között, ami közvetlenül kapcsolódik a programnak a forráskód alapján alkotott képéhez. A legtöbb hiba legtöbbször könnyen azonosítható egy olyan (akár tökéletlen, de) sokatmondó jellemzés alapján, ami a hiba körülményeit a forráskód szintjén írja le. Ha a bétatesztelõk valamelyike rá tud mutatni, hogy az nnn. sorban értékhatár-probléma van, vagy hogy X, Y és Z körülmények esetén ez és ez a változó túlcsordul, egy gyors pillantás a kód megfelelõ részére elegendõ lehet ahhoz, hogy a hibát pontosan meghatározhassuk és kijavíthassuk. 45
14 Tehát ha mindkét fél ismeri a forráskódot, az nagyban javítja a kommunikációt, és lehetõvé teszi, hogy a bétatesztelõ olyan jelentést írjon, ami illeszkedik a magfejlesztõ(k) ismereteihez. Ez egyben azt jelenti, hogy a magfejlesztõk idejét nem vesszük túlzottan igénybe, még akkor sem, ha nagyon sok a résztvevõ. A nyílt forrású módszer másik vonása, amellyel idõt takaríthatunk meg a fejlesztõk számára, a nyílt forrású projektek kommunikációs felépítése. Az imént a magfejlesztõ kifejezést használtam, ami arra az elválasztó vonalra utal, ami a program (általában meglehetõsen kicsi) magját fejlesztõk (sokszor egyetlen programozó, de az egy és három közötti szám jellemzõ), illetve a bétatesztelõk és más közremûködõk (sokszor több száz fõbõl álló) holdudvara között húzódik. A szoftverfejlesztés hagyományos szervezésének alapvetõ problémáját Brooks törvénye írja le: Minél több programozót vonunk be egy késésben levõ munkába, annál nagyobb lesz a késés. Általánosabban fogalmazva, Brooks törvénye azt mondja, hogy egy projekt összetettsége és kommunikációs költsége a fejlesztõk számának négyzetével nõ, míg az elvégzett munka mennyiségének növekedése csak lineáris. A Brooks-törvény alapja az a tapasztalat, hogy a hibák általában a különbözõ programozók által írt kódok érintkezõ felületén sûrûsödnek össze, a projekt kommunikációs-koordinációs többletköltsége pedig a részt vevõ emberek közötti felületek számával arányosan nõ. A gondok tehát fokozódnak, ahogy egyre több fejlesztõnek kell kapcsolatot tartania egymással, a kommunikációs vonalak száma pedig a fejlesztõk számának négyzetével nõ (pontosabban az N*(N 1)/2 képlet alapján, ahol N a fejlesztõk száma). A Brooks-törvény (és a fejlesztõk túl nagy számától való félelem) azon a mögöttes feltételezésen alapul, hogy egy projekt kommunikációs szerkezete szükségszerûen teljes gráf, vagyis mindenki kapcsolatot tart mindenkivel. A nyílt forrású projektekben azonban a holdudvar fejlesztõi valójában önálló, párhuzamos részfeladatokon dolgoznak, és csak keveset társalognak egymással. A kód változásai és a hibajelentések a magcsoporton keresztül áramlanak, és csak e csoporton belül jelentkezik a teljes brooksi költség. 6 Vannak más okai is, hogy a forráskódszintû hibajelentések igen hatékonynak bizonyulnak, mégpedig azzal a ténnyel kapcsolatosak, 46
15 hogy egyetlen hibának többféle tünete lehet, attól függõen, hogy a felhasználó hogyan használja rendszerét, és hogyan állítja be a környezetet. Éppen ezek azok az összetett és rejtélyes hibák (dinamikus memóriakezelési hibák, következetlen megszakítások), amelyeket a legnehezebb kívánság szerint reprodukálni vagy statikus elemzéssel azonosítani, és amelyek a leginkább hozzájárulnak a hosszú távú problémák kialakulásához. A tesztelõ, aki tapogatózó forráskódszintû jellemzést ad egy ilyen többtünetes hibáról (például: úgy tûnik, ablak van a jelzéskezelésben az sor közelében, vagy Hol üríted ezt az átmeneti tárat? ), a máskülönben a kódhoz túl közel álló fejlesztõnek fél tucat elkülönülõ tünet megértéséhez adhat kulcsot. Ilyen esetekben nehéz vagy akár lehetetlen rájönni, melyik helytelen viselkedést melyik hiba okozta de ha a kiadások sûrûn követik egymást, ez nem is szükséges. A közremûködõk valószínûleg azonnal látják majd, hogy az általuk felfedezett hibát kijavították-e vagy sem. Sok esetben a forráskódszintû hibajelentések eredményeként a helytelen viselkedést anélkül sikerül megszüntetni, hogy a javítás egy adott kiadáshoz kapcsolódna. Az összetett, többtünetes hibákat emellett gyakran többféleképpen lehet visszakövetni a felületi tünetektõl a tényleges hibáig. A fejlesztõ vagy tesztelõ által választható nyomkövetési út az adott rendszerkörnyezettõl függhet, és idõvel elõre nem látható módon változhat. Ennek eredményeképpen minden programozó egy részben véletlen halmazt választ ki a program állapotterébõl, amikor a tünetek okait keresi. Minél mélyebb és összetettebb a hiba, annál valószínûbb, hogy a szakértelemnek nem lesz köze a minta eredményességéhez. Az egyszerû, könnyen reprodukálható hibák esetében a hangsúly a részben -en és nem a véletlen -en van: ilyenkor a hibakeresésben való tapasztalat és a kód mélyreható ismerete sokat számít. Az összetett hibáknál azonban a véletlen a hangsúlyos: ekkor minél többen követik vissza a hibát, annál hatékonyabb, szemben a néhány hozzáértõ által sorban lefuttatott tesztekkel még akkor is, ha e kevesek átlagosan jóval képzettebbek is. A hatást nagyban fokozza, ha a visszakövetés nehézsége a felületi tünetekbõl jelentõsen változó (attól függõen, milyen útvonalat választunk), és ez a tünetek alapján nem jósolható meg elõre. 47
16 Ha egyetlen fejlesztõ próbálja ki az útvonalakat egymás után, ugyanolyan eséllyel választhat elsõre nehéz utat, mint könnyût. Ha azonban párhuzamosan többen végzik ezt a munkát, és a kiadások gyorsan követik egymást, valószínûbb, hogy egyikük rögtön ráakad a legkönnyebb útra, és sokkal rövidebb idõ alatt azonosítja a hibát. A projekt vezetõje értesül errõl, kibocsátja a javított változatot, a többiek pedig, akik ugyanezen hiba után nyomoztak, abbahagyhatják a keresést, mielõtt túl sok idõt vesztegetnének rá. 7 MIKOR NEM RÓZSA A RÓZSA? Miután tanulmányoztam Linus megközelítését, és felállítottam egy elméletet arról, miért bizonyult sikeresnek, tudatosan úgy döntöttem, hogy az elméletet kipróbálom új (bevallottan kevésbé összetett és nagyratörõ) projektemen. Elõször azonban jelentõsen átszerveztem és leegyszerûsítettem a popclient-et. Carl Harris megvalósítása igen jó volt, de a számos C- programozóra jellemzõ szükségtelen bonyolultságot mutatta. Központiként kezelte a kódot, míg az adatszerkezeteket a kódot támogató elemeknek tekintette. Ennek eredményeképp gyönyörû kódot kapott, de az adatszerkezetek esetlegesek és elég csúnyák voltak (legalábbis e veterán LISP-hacker magas elvárásaihoz képest). A kód és az adatszerkezetek feljavítása mellett ugyanakkor más célom is volt az átírással, mégpedig az, hogy olyasmivé fejlesszem a programot, amit tökéletesen értek. Nem túl szórakoztató egy olyan programban felelõsnek lenni a hibák kijavításáért, amit az ember nem ért. Úgy az elsõ hónapban egyszerûen követtem, amit a Carl által alkotott alapszerkezet sugallt. Az elsõ komoly változtatás, amit végrehajtottam, az IMAP-támogatás hozzáadása volt. Ezt úgy értem el, hogy a protokollgépeket egy általános illesztõprogrammá és három függvénytáblává (POP2, POP3 és IMAP) alakítottam át. Változtatásaim egy olyan általános elvet tükröztek, amit minden programozónak célszerû észben tartania, különösen a C-hez hasonló nyelvekben, amelyek alapállapotban nem támogatják a dinamikus típusokat: 9. Ha az adatszerkezetek okosak, de a kód buta, az még mindig sokkal jobb, mintha fordítva lenne. 48
Járai Zsigmond pénzügyminiszter megakadályozott adóreformja
Járai Zsigmond pénzügyminiszter megakadályozott adóreformja Az Echo Televízió egyik, nemrég ismételt adósából két meglepı hírrıl értesültem. Mindkettıt azért találtam különösen meglepınek, mert az eseményeket
int azt az elõzõ részbõl megtudtuk, a rétegeknek az a feladatuk, hogy valamiféle feladatot végezzenek
Hálózatok (2. rész) Sorozatunk e részében szó lesz az entitásokról, a csatolófelületekrõl, a protokollokról, a hivatkozási modellekrõl és sok minden másról. int azt az elõzõ részbõl megtudtuk, a eknek
Egyszerű tábla. Nagy Zsófia: A mi táblánk
Nagy Zsófia: A mi táblánk 2011 decemberében, karácsonyi meglepetésként, egyik diákom családjának közbenjárása révén került osztálytermünkbe egy Mimio interaktív tábla. Persze nagy volt az öröm a gyerekek
Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó
1. Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó barátnak nem. A motort nem állította le, halk zúgása
Helyi emberek kellenek a vezetésbe
Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt
AUSCHWITZ OLVASÓI Kertész Imre: Felszámolás
102 AUSCHWITZ OLVASÓI Kertész Imre: Felszámolás A Felszámolás a holokauszt és a rendszerváltás könyve. B., az egyik fõszereplõ Auschwitzban, koncentrációs táborban születik, neve a combjába tetovált fogolyszám
Legénytoll a láthatáron II.
DIÓSI PÁL Legénytoll a láthatáron II. A fiatalok helyzetérõl, problémáiról Feladatunkat szûkösen értelmeznénk, ha megkerülnénk annak vizsgálatát, hogy a megkérdezettek milyennek látják generációjuk körülményeit.
Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés
TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,
Beszélgetés Nyitrai Kálmánnéval, a szolnoki Korona Patika vezetôjével
Bôrönd és homeopátia Beszélgetés Nyitrai Kálmánnéval, a szolnoki Korona Patika vezetôjével Takaros, barátságos épület egy árnyas, csen des kis utca végén, ahol az, nem messze a városközponttól, egy fôútvonalba
Akikért a törvény szól
SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként
J E G Y Z Ő K Ö N Y V
Szám: 1-19/2013. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Tengelic Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. augusztus 22-én megtartott rendkívüli üléséről. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Tengelic Község Önkormányzata
Bódis Lajos Privatizáció, munkaszervezet és bérelosztási mechanizmusok egy nagyüzemi varrodában, II. rész
ESETTANULMÁNY Közgazdasági Szemle, XLIV. évf., 1997. szeptember (799 818. o.) Bódis Lajos Privatizáció, munkaszervezet és bérelosztási mechanizmusok egy nagyüzemi varrodában, II. rész A szerzõ az új intézményi
Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL
RÓZSÁSSY BARBARA 59 gondolok, kell, méghozzá az írás, a vers létjogosultsága mellett. Miként valamiképp a szerzõ is ezt teszi könyvében mindvégig. Hogy a társadalomnak mára nemhogy perifériájára került,
Számítógépes tanfolyamok a paksi városi könyvtárban
mélyrétegérõl, a tudáshordozók egyik legfontosabbikáról. A cseh-zsidó lángelme, a prágai Franz Kafka németül írt, de ez kényszerzubbony volt a számára. Nem volt az anyanyelve, nem volt a Mameloschen. Amikor
Nekem ez az életem. Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével
Nekem ez az életem Beszélgetés Müller Henriknével, a solti Béke Patika vezetôjével A patika igényesen felújított, orvosi rendelôknek is helyet adó épületben található a kisváros egyik terének sarkán. A
HA CSAK A HUZAT HIBÁDZIK FARKAS FERENC KÁRPITOS
pám körbevitt a mûhelyekbe, bemutatott a szomszédos üzletekben. Ma maximum akkor jön be valaki új, ha kell neki egy csavarhúzó vagy fogó. De akkor sem biztos, hogy bemutatkozik H CSK HUZT HIBÁDZIK KS NC
Varga András. Õsi magyar nyelvtan
Varga András Õsi magyar nyelvtan Õsi magyar nyelvtan Tartalomjegyzék Õsi magyar nyelvtan...1 Bevezetõ...1 Mi a probléma az indogermán nyelvelemzõ készlettel?...1 Alá és fölérendelt mondatok...1 Az egész
bibliai felfedező 1. TÖrTéNET: A fiatal álomlátó Bibliaismereti Feladatlap
Írd ide az adataidat! Neved: Korod: Születésnapod: Címed: Telefonszámod: e-mail címed: Aki javítani szokta: Bibliaismereti Feladatlap bibliai felfedező 1. TÖrTéNET: A fiatal álomlátó Olvasd el: 1. Mózes
Károlyi Veronika (Ronyka) 5 bődületes hiba, amit ha elkövetsz kinyírod a hitedet. Ronyka http://www.varazslatostitkok.com
Károlyi Veronika (Ronyka) 5 bődületes hiba, amit ha elkövetsz kinyírod a hitedet Írta: Károlyi Veronika (Ronyka) Copyright Károlyi Veronika, 2015 Minden jog fenntartva! Ingyenes e-könyv 5 bődületes hiba,
A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI
A SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK ESÉLYEI I SKOLARENDSZERüNK RÉGÓTA KÜZD A SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS helyzetű fiatalok képzésének gondjaival. 1990-től e réteg számára újfajta iskolatípus jelent meg: a speciális
Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása
Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt
Adataink biztonságos tárolása és mentése
Adataink biztonságos tárolása és mentése Akivel már megtörtént, hogy fontos adatot veszített bármilyen okból kifolyólag, az egészen biztosan kínosan ügyel arra, hogy még egyszer ilyen elõ ne fordulhasson
Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM
Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM 2. www.ujteremtes.hu Bábel és Ábrahám története Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt. 1Móz. 11:1 El tudod-e képzelni milyen lenne az, ha mindenki
Az akadémiai Nemzeti Stratégiai Kutatások hozadéka
Az akadémiai Nemzeti Stratégiai Kutatások hozadéka Mérlegen 1996: az Akadémia a nemzet tanácsadója Nemzeti stratégia, döntéshozók, társadalom 2001: a stratégiai kutatások haszna a kutatók, a társadalom
Suri Éva Kézikönyv www.5het.hu. Kézikönyv. egy ütős értékesítési csapat mindennapjaihoz. Minden jog fenntartva 2012.
Kézikönyv egy ütős értékesítési csapat mindennapjaihoz 1 Mi az, amin a legtöbbet bosszankodunk? Az értékesítőink teljesítményének hektikusságán és az állandóan jelenlévő fluktuáción. Nincs elég létszámunk
KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ
KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó
A tudatosság és a fal
A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?
1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában
Miklós Tamás A tudományos könyvkiadás lehetõségei 1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában Bár a magyar tudományos könyvkiadás ma elevennek, gazdagnak látszik, jó
Projektfeladat Földrajzi ismeretszerzés rajzolás segítségével
Projektfeladat Földrajzi ismeretszerzés rajzolás segítségével Készítette: Kedves Júlia - Toró Norbert - Tóth Enikő 2010. február 18. Megbeszéltük az előadás előtt, hogy mi leszünk majd egy csoportban.
"Örömmel ugrok fejest a szakmába" - Interjú Őze Áronnal
"Örömmel ugrok fejest a szakmába" - Interjú Őze Áronnal 2014. október 29. szerda, 08:00 Az idei Vidor fesztiválon Őze Áron és Kedvek Richárd nyerte a legjobb főszereplő párosnak járó Pantalone-díjat az
A településrendezési tervezés és az operatív településfejlesztés (megvalósítás) összefüggései
A településrendezési tervezés és az operatív településfejlesztés (megvalósítás) összefüggései Az a települési önkormányzat, amelyik megalkotja településrendezési terveit és helyi építési szabályzatát,
BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31.
2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56 PM Page 1 BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56
Mester-ség. Jézus, Buddha, Krisna, a Zen mesterek, a mostani tanítók például Tolle mind ugyanazt mondták és mondják.
ÉN-MI Mester-ség Kincs Meg világosodás Mire érdemes figyelni? Változtatás elfogadás Mit jelent embernek lenni? Kinek Hány a viszonya? világ közepe van? Jézus és mi Nézőpont Átalakuló váltás kérdés Együttérzés
AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22
MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.
KÖNYV AZ ÕSVALAMIRÕL. Georg Groddeck
Thalassa (7) 1996, 3: 118 122 KÖNYV AZ ÕSVALAMIRÕL (Részlet) Georg Groddeck Nem gondoltam volna, hogy ily KEMÉNY SZAVAKKAL képes MEGDORGÁLNI, Tisztelt Barátném. Ön világos okfejtést követel tõlem, pusztán
Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán
Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának
Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával
JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,
HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga
HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga ÖSSZEÁLLÍTOTTA HODOSSY GYULA Lilium Aurum, 2002 ISBN 80-8062-146-2 HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR
Az egész 200 quattro 20V ügy tulajdonképpen a Gabó miatt van :o) Na jó, ez persze nem teljesen igaz, de azért ő is benne volt egy kicsit...
Audi 200 quattro 20V Az egész 200 quattro 20V ügy tulajdonképpen a Gabó miatt van :o) Na jó, ez persze nem teljesen igaz, de azért ő is benne volt egy kicsit... Szóval, az egész úgy kezdődött, hogy Gabónak
Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1.
Bói Anna Konfliktus? K könyvecskék sorozat 1. Tartalom: Üdvözölöm a kedves Olvasót! Nem lehetne konfliktusok nélkül élni? Lehet konfliktusokkal jól élni? Akkor miért rossz mégis annyira? Megoldás K Összegzés
Dr. Benedek Dezső Tudásra van szükségünk a túléléshez
Dr. Benedek Dezső Tudásra van szükségünk a túléléshez Mindenki számára világos, hogy új világrend van kialakulóban. Az óra ketyeg, az átállás közeledik attól függetlenül, hogy mennyi skandallumot, komplikációt
14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban
KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12
Adigitális mûsorszórás magyarországi hatásának elõrejelzése több pillérre kell,
Kováts Ildikó INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM, EMBERI TÉNYEZÕ, CIVIL TÁRSADALOM, MÉDIA ADALÉKOK A MAGYARORSZÁGI DIGITÁLIS MÛSORSZÓRÁS ELÕREJELZÉSÉHEZ Bevezetõ Adigitális mûsorszórás magyarországi hatásának elõrejelzése
Nem vagyok mítoszteremtõ alkat Beszélgetés Puha Ferenc festõmûvésszel
Nem vagyok mítoszteremtõ alkat Beszélgetés Puha Ferenc festõmûvésszel Puha Ferenc 1951-ben született. 1975-tõl 1977-ig a Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskolára (Szeged) járt; 1985-1989 között a Magyar Képzõmûvészeti
gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2
Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/4. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.4.3 Köböl Erika 1 Vidákovich Tibor 2 1 gyógypedagógus, SZT Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2 egyetemi
Egy könyvtárostanár töprengése a dobozok fölött
KÖNYVTÁR Szatmári Jánosné Egy könyvtárostanár töprengése a dobozok fölött 1985-ben kerültem a Hajnik Károly Közgazdasági Szakközépiskolába. Iskolánk abban az évben költözött át a Vas utcából a VII. kerületbe,
Gondolatok a légköri energiák repülésben való jobb hasznosításáról
Gondolatok a légköri energiák repülésben való jobb hasznosításáról Hegedűs László (Bagoly) világrekordjai és az azokról tartott nagyon szemléletes előadásai késztettek arra, hogy ezen repüléseket más szemszögből
Egy helytelen törvényi tényállás az új Büntető törvénykönyv rendszerében
6 Dr. Fá z si Lá sz l ó PhD * Egy helytelen törvényi tényállás az új Büntető törvénykönyv rendszerében 1. Miről van szó A 2012. évi C. törvénnyel elfogadott új Büntető Törvénykönyv [Btk.] Különös Részének
F. Dárdai Ágnes Kaposi József
FDÆrdai`-KaposiJ_ProblØmaorientÆlt.qxp 2008.07.03. 6:02 Page 353 353 F. Dárdai Ágnes Kaposi József A PROBLÉMAORIENTÁLT TÖRTÉNELEMTANÍTÁS ÉS A FEJLESZTÕFELADATOK BEVEZETÉS A 20. század második feléhez,
A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó
A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na
Mennyire fájdalmasak a fájások? - a szülési fájdalmak körüljárása
Mennyire fájdalmasak a fájások? - a szülési fájdalmak körüljárása Minél elõrehaladottabb a várandósság, annál gyakrabban gondolunk a szülésre, ezen belül is a szülési fájdalmakra. Egyáltalán mennyire fáj
VALÓSÁG. Nem harap az énekóra sem Interjú egy mentortanárral
VALÓSÁG Az alábbi interjúkból a pedagógus életút két állomásáról kaphatunk képet, egy mentortanár és egy pályakezdő pedagógus véleménye alapján. A beszélgetések főként a pedagógussá válás kezdeti szakaszáról,
AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *
Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai
Az építési műszaki ellenőr képzés a gyakorló szakemberek szemével
Az építési műszaki ellenőr képzés a gyakorló szakemberek szemével Az építési műszaki ellenőrzés területének, ezen belül elsősorban a képzési rendszernek a kutatására az EU finanszírozású Leonardo da Vinci
Az öngyógyítás útján II.
Az öngyógyítás útján II. Előző számunkban áttekintettük, hogy miért folytatunk életünk nagy részében (vagy mindvégig!) önvédelmi játszmákat emberi kapcsolataink megvalósításakor. Láttuk, hogy a lélek félelmei
KimDaBa. Dobbantó. Rendet a képek között. Kiskapu Kft. Minden jog fenntartva
KimDaBa Rendet a képek között. Ha leszámítom a gyerekkori fotóimat és fényképezõgépemet, akkor azt kell mondjam, hogy éppen egy évtizede foglalkozom egy amatõr fotós szintjén fényképezéssel, többnyire
MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN
MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak
13 JÓ SZOKÁSOK KIFEJLESZTÉSE
13 JÓ SZOKÁSOK KIFEJLESZTÉSE Mindegyikünknek kétféle szokásai vannak: jók és rosszak. A jó szokásaink közelebb visznek minket álmaink földjére, és a rosszak távolabb visznek álmaink földjétől. A jó szokások
A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és Dobbantó projektje
A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és Dobbantó projektje 173 Ecsédi Edit A diákok megismerése Az Egyéni Fejlődési Terv alkalmazásának tapasztalatai A Dobbantó program egyik fontos
A matematika érettségirõl a reform tükrében
Tompa XKlára A matematika érettségirõl a reform tükrében A közoktatás megújítási tervének egyik fontos eleme a 2004-re tervezett új érettségi vizsga. Az új vizsgamodell kialakításának előmunkálataiban
Apedagóguskutatás nagy állomásai: a pedagógus tulajdonságainak személyiségének, A kezdõ pedagógus. Szivák Judit
Szivák Judit A kezdõ pedagógus Az elsõ és legfontosabb dolog: legyen bátorságunk elkezdeni. Clemenceau Új címszó jelent meg a pedagóguskutatás nemzetközi szakirodalmában a hatvanas hetvenes években: a
Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l
Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l 2001. december 10. Szerkeszt : Szathmári Gábor Kiadja a Szakszervezetek Együttm ködési Fóruma (SZEF) Felel s kiadó: Dr.
Egy jó nyaralás csodákra képes Mire emlékezünk, és miért? (Katarina Loefflerova története alapján)
Egy jó nyaralás csodákra képes Mire emlékezünk, és miért? (Katarina Loefflerova története alapján) http://centropastudent.org/?typ=sprache&flang=hu&movid=6&nid=43&q=m Óravázlat Korcsoport: 11-12. évfolyam
6. AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE
6. AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE A kurzus anyagát felhasználva összeállíthatunk egy kitűnő feladatlapot, de még nem dőlhetünk nyugodtan hátra. Diákjaink teljesítményét még osztályzatokra kell átváltanunk,
Washington, 1989 július 17. (Amerika Hangja, Esti híradó)
Item: 2461 Kiad sor: 07/17/1989 17:33:45 Om Fejléc: kiad rvk1002 4 nem/pol krf/bma/bmb/srf Szolgálati használatra! Rövid Cím: Interjú Mark Palmerrel Washington, 1989 július 17. (Amerika Hangja, Esti híradó)
KÖZELKÉP. Segitő jogász. Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel
Segitő jogász Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel Dr. Mészáros József nyugalmazott ezredes hetven esztendősen is aktívan dolgozik. 1958 óta vesz részt a büntetés-végrehajtásra vonatkozó jogszabályok
Villás Lajos: Blokád a Váci úton 2008. September 28.
Villás Lajos: Blokád a Váci úton 2008. September 28. Valahol az országban, rendõrök, és romák "szövetséget kötöttek". Szövetséget kötöttek arra, hogy közösen, kéz a kézben fognak fellépni mindenkivel szemben,
Hankiss Elemér: Társadalmi csapdák (részletek)
Hankiss Elemér: Társadalmi csapdák (részletek) 1. A fogoly dilemmája A társadalmi dilemmák (s a belőlük gyakran kifejlődő társadalmi csapdák) olyan helyzetekben alakulnak ki, amelyeket a játékelmélet a
erôsítésére. Mindkettô helyes cél, csak az a kérdés, hogy melyiknek
Készült az Európai Unió társfinanszírozásával a ROP 3.4.1 központi program keretében 2007. NOVEMBER A MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁGI LAPJA REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM KÜLÖNSZÁM
A társadalmi kirekesztõdés elleni küzdelem az EU új tagállamaiban 1
JUHÁSZ GÁBOR TALLER ÁGNES A társadalmi kirekesztõdés elleni küzdelem az EU új tagállamaiban 1 A tanulmány nyolc új kelet-közép-európai EU-tagállam társadalmi befogadásról szóló nemzeti cselekvési tervein
"Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni"
"Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni" (Hírszerző, 2008 december 9.) Az Út a munkához program biztosan kielégíti majd a tömegigényt, hogy az ingyenélőket most jól megregulázzuk, az
2015. december: A meddőség kezelése a szociológus szemével - Vicsek Lilla
2015. december: A meddőség kezelése a szociológus szemével - Vicsek Lilla Vicsek Lilla a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének docense. Az utóbbi években elsősorban a
Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:
Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh
A SIKER MOTORJA: HISZEM, HOGY KÉPES VAGYOK RÁ! WALTER MISCHEL PILLECUKORTESZT. Hogyan fejlesszük önuralmunkat?
A SIKER MOTORJA: HISZEM, HOGY KÉPES VAGYOK RÁ! 3 WALTER MISCHEL PILLECUKORTESZT Hogyan fejlesszük önuralmunkat? A SIKER MOTORJA: HISZEM, HOGY KÉPES VAGYOK RÁ! 5 Judynak, Rebeccának, Lindának A SIKER MOTORJA:
Bán Zsófiával, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének docensével Szöllõsi Adrienne beszélget
Mindentudás Egyeteme 85 SZÖVEG ÉS KÉP HATÁRÁN Bán Zsófiával, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének docensével Szöllõsi Adrienne beszélget Kutatási területed eredetileg az irodalmi modernizmus. Írásaidban,
Grilla Stúdiója - gyógytorna, szülésfelkészítés
Az ikrek nevelése R.: - Önt talán azért is érdekli az ikerkutatás, az ikergyerekek világa és élete, mert Ön is egy iker, ikerpár egyik tagja. Önök egypetéjû ikrek, vagy kétpetéjû ikrek? Métneki Júlia,
Tartalomjegyzék. Bevezetõ. Mit tegyünk azért, hogy családunkat, értékeinket nagyobb biztonságban tudjuk? 2. oldal. Otthonbiztonság
Otthonmentõ öv Tartalomjegyzék Bevezetõ Mit tegyünk azért, hogy családunkat, értékeinket nagyobb biztonságban tudjuk? 2. oldal Otthonbiztonság Az otthonok sérelmére elkövetett bûncselekmények 3. oldal
Kulinyi Márton * NOT-FOR-PROFIT MENEDZSMENT EGY GYAKORLATI SZAKEMBER TAPASZTALATAI
Kulinyi Márton * NOT-FOR-PROFIT MENEDZSMENT EGY GYAKORLATI SZAKEMBER TAPASZTALATAI Sokak tudatában külön fiókban nyugszik a civil és a piaci világ. Valóban sok szempontból külön értékrenddel rendelkezõ
Csepeli György *, Prazsák Gergõ ** INTERNET ÉS TÁRSADALMI EGYENLÕTLENSÉG MAGYARORSZÁGON E-VILÁGI TRENDEK 7
Csepeli György *, Prazsák Gergõ ** INTERNET ÉS TÁRSADALMI EGYENLÕTLENSÉG MAGYARORSZÁGON A szakirodalom Al Gore nyomán a szakadék (gap) metaforájával írja le azt a társadalmi megosztottságot, mely nem jöhetett
Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben
Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben A Kárpát-medence fazekasművészetét egyedülálló változatosság jellemzi: a XVIII. századra kialakult az egyes központokra jellemző sajátos formavilág és
A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI
A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább
N éhány hete felmérést készítettem Dél-Szlovákia nagy munkanélküliséggel
Lampl Zsuzsanna MUNKAERÕPIACI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HELYZET A SZLOVÁKIAI MAGYAR IDENTITÁS ALAKULÁSÁNAK ÚJABB TÉNYEZÕI N éhány hete felmérést készítettem Dél-Szlovákia nagy munkanélküliséggel sújtott területein
KÖNYVEK. A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002.
Szociológiai Szemle 2005/1, 79 85. KÖNYVEK A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002. MONOSTORI Judit Központi Statisztikai
A Mária Út Közép-Európa Mária kegyhelyeit összekötő útvonal, illetve pontosabban fogalmazva útvonalak.
A zarándoklat A házi dolgozat megírása előtt rövid kutatást végeztem az ismerőseim között. Megkérdeztem 15-20 embert, kinek mi jut elsőre eszébe, ha a zarándoklat szót meghallja. A legnépszerűbb válaszok
Gazdagrét. Prédikáció 2013.10.13
Gazdagrét. Prédikáció 2013.10.13 Számomra mindig jelzés értékű az, ha valamilyen formában megrezdül a lelkem, megérinti valami. Ilyenkor az jut az eszembe, hogy ott még feladatom, tanulni valóm van. Üzenni
J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: Bánréve Község Képviselő-testületének 2006. november 03-án 13.00 órai kezdettel megtartott üléséről.
J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Bánréve Község Képviselő-testületének 2006. november 03-án 13.00 órai kezdettel megtartott üléséről. Jelen vannak: Hajdu Gábor József polgármester, Révay István alpolgármester,
Andor Mihály, a,dolgozat az iskoláról című, valamikori jeles dolgozat jeles szerzője
vita Kocsis József Elégtelen röpdolgozat Gáspár László iskolájáról 2002. decemberi számunkban,adalék a kritikai szocializmuskritikához címmel Andor Mihály reagált Trencsényi László előzőleg megjelent szenvedélyes
Már újra vágytam erre a csodár a
Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes
KONCEPCIÓ a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló új rendelet megalkotásához
A 296/2006.(XI.28.) Kt. sz. melléklete KONCEPCIÓ a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló új rendelet megalkotásához A szociális területen alkalmazott két f jogszabály
A fenti meghatározást kiegészítendõ, a könyv során az alábbiakat boncolgatjuk, amelyek mindegyike egy-egy, az SSH által biztosított megoldás:
Bevezetés A Secure Shell (SSH, biztonságos héj ) egy segédprogram, amelyet számos módon leírhatunk. Mondhatjuk, hogy protokoll, hogy titkosító eszköz, hogy ügyfél kiszolgáló alkalmazás, vagy hogy parancsfelület
Önmeghaladás, életcélok, jóllét
PÁL FERENC Önmeghaladás, életcélok, jóllét A lélektani és spirituális dimenziók összefüggései Néhány alkalommal találkoztam Gyökössy Bandi bácsival. Többek között, amikor a papnevelõ intézetbe jártam,
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása. 2007.
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása KPMG Tanácsadó Kft. Ez a dokumentum 112 oldalt tartalmaz TARTALOMJEGYZÉK
A projekt során megvalósult akkreditált pedagógus továbbképzésekről
TÁMOP.1..B.-13/1-13-11 PEDAGÓGUSKÉPZÉS, PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSA A KÖZÉP- DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A projekt során megvalósult akkreditált pedagógus továbbképzésekről Kundra Anikó ALTERNATÍV KONFLIKTUSKEZELÉSI
Kézipatika. az ország tetején. Beszélgetés Zorkóczy Ferenc háziorvossal, a mátraszentimrei kézigyógyszertár kezelôjével.
Kézipatika az ország tetején Mátraszentimre Magyarország legmagasabban átlagosan 800 méteren fekvô önálló települése. Hivatalosan még öt települést foglal magában: Mátraszentistvánt és Mátraszentlászlót,
6/3/08 9:49 PM. Illés Anikó
A mûvészet mérése Illés Anikó A z A t t e n d o m e t e r e r e d m é n y e i Jelen tanulmány a képzõmûvészet értékelésének néhány változatát kívánja bemutatni. Ennek során a figyelem leginkább azokra
Kercsmár Bella Noémi. A varázsló lehelete
Kercsmár Bella Noémi A varázsló lehelete Xzçxw Ä ÜxéàxÅ ÅtztÅ Egy szomorúan fagyos, ám tökéletesen átlagos éjszakán Syl néni elhalálozott. A falusiaknak ez nem jelentett többet annál, mint ami. A néni
SIKER CLUB. SIKER CLUB 2009, No. 23. Siker tippek és stratégiák
SIKER CLUB SIKER CLUB 2009, No. 23 Siker tippek és stratégiák James Vágyi vagyok a Siker Club huszonharmadik számával, ahol sikeres gondolatokat, ötleteket és információkat ajánlunk arról, hogy hogyan
Csoportos, és egyéni foglalkozás keretében: fiatalkorú bűnelkövetők élettervezésének a vizsgálata családpedagógiai szempontból.
Csoportos, és egyéni foglalkozás keretében: fiatalkorú bűnelkövetők élettervezésének a vizsgálata családpedagógiai szempontból. Őszinte örömmel töltött el, amikor felkérést kaptam a címen megjelölt témában.
4. b. MI AZ, HOGY EREDETI?
4. b. MI AZ, HOGY EREDETI? (A hagyomány eltékozlása) A kedves fiam jóvoltából, aki nagy szegénységében meghívott és vendégül látott (még akkoriban, amikor alkalmi napszámból tengődött Olaszországban);
A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES
A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES Azt olvassuk a Társadalombiztosító Intézet jogelődjének, az Országos Munkásbiztosító Pénztárnak