3. Fejezet. A Nagytérségi kartell. ( Das Großraum-Kartell ) és szervezeti felépítése

Átírás

1 3. Fejezet A Nagytérségi kartell ( Das Großraum-Kartell ) és szervezeti felépítése

2 3. Fejezet Walter Hallstein egyáltalán nem az egyedüli konstruktőre volt a II. világháború utáni világ felépítésének a náci-kartell koalíció uralma alatt re a náci rezsim néhány hivatalos intézetet egyetlen céllal tartott fenn: hogy előkészítse a világ jövőbeni a náci-kartell II. világháborúban aratott győzelme után kialakítandó gazdasági és politikai formáját. Egyik ilyen győzelmi intézet volt a drezdai Nemzeti Gazdasági Rend és Nagytérségi Gazdaság Központi Kutató Intézete. Ennek a hivatalos náci-kartell tervezőirodának a vezetője Arno Sölter volt ben Sölter a náci-kartell uralom alatt létrehozandó II. világháború utáni Európára vonatkozó terveket A nagytérségi kartell Az ipari piacrend eszköze egy új Európában c. könyvében foglalta össze. [Az eredeti német cím: Das Großraum-Kartell Ein Instrument der industriellen Marktordnung in einem neuen Europa ]. Sölter könyve előtanulmányul szolgált a brüsszeli EU -hoz. A párhuzamok lélegzetelállítóak. 164

3 A Nagytérségi kartell és szervezeti felépítése A nácik Nagytérségi kartellje a brüsszeli EU felépítésének és működésének koncepciója BEVEZETÉS A német Großraum vagy großer Raum kifejezés szó szerint nagyobb teret ill. térséget jelent nyarára az IG Farben olaj- és gyógyszerkartell BAYER, BASF, HÖECHST (ma a Sanofi-Aventi csoport részei) és politikai/katonai embereik, a nácik, elfoglalták Franciaországot és brutálisan leigázták Európa nagy részét. Arno Sölter, a náci Nemzeti Gazdasági Rend és Nagytérségi Gazdaság Központi Kutató Intézetének vezetője és A Nagykartell c. könyv szerzője. ( Das Grossraum-Kartell ) Ekkor jött el az ideje, hogy az IG Farben olaj- és gyógyszerkartell megkezdje háború utáni terveinek felfedését. Miután finanszírozták a nácik hatalomra jutását és háborús gépezetét (amely csaknem 100%-ig robbanószereket, benzint, gumit és egyéb alapvető haditermékeket foglalt magában), az olaj- és gyógyszerkartell arra irányította figyelmét, hogy hogyan érheti el, hogy befektetései sokszorosan megtérüljenek. Ezeket a tényeket részletesen ismertették az IG Farbennel kapcsolatos 1945-ös az USA-ban tartott kongresszusi kihallgatásokon ill. a háborús bűnösök nürnbergi ítélőszékén is. ( 165

4 3. Fejezet Az IG Farben megszerezte befektetései után a kívánt nyereséget. Abban a durván 20 országban, melyet a náci csapatok brutálisan leigáztak, az IG Farben lényegében megszerezte a teljes vegy- és gyógyszeripart, a petrolkémiai, ásvány- és egyéb iparágakat többnyire ingyen. Minden tankot, amely begurult Belgiumba, Hollandiába, Franciaországba, Lengyelországba, Csehszlovákiába, Dániába, Norvégiába és a többi európai országba, követtek a szürkeöltönyösök az IG Farben vállalati képviselői, hogy felmérjék zsákmányukat. Egész iparágak és országok gátlástalan kifosztása szolgált mintául az ezt követő globális rablásokhoz mind a mai napig: Bush elnöksége alatt a Halliburton cég, ill. különböző olaj- és gyógyszeripari multinacionális és egyéb vállalati befektetők gondoskodtak arról, hogy megkapják az iraki háborúba invesztált befektetéseik nyereségét. De térjünk vissza a II. világháborúhoz: az IG Farben egy háború utáni nagyobb térség feletti uralomra vonatkozó kifejezése eredetileg Európa területét jelentette (Oroszországot is beleszámítva). Ezt a fogalmat azonban szándékosan kezelték rugalmasan, hogy az Ázsia, Amerika és a világ többi része fölötti előrevetített katonai győzelmekkel a nagytérség kifejezés végső soron az egész földgolyót magában foglalhassa. Ezeket a világ náci-ig Farben koalíció által történő katonai elfoglalására és az azt követő gazdasági leigázásra vonatkozó terveket részletesen feltárják az IG Farben kartell igazgatói ellen a háborús bűnösök nürnbergi ítélőszéke által lefolytatott vizsgálatok. Ennek a történelmi vizsgálatnak több mint eredeti dokumentumpéldányait rejtették el a közvélemény elől az USA Nemzeti Levéltáraiban 6 évtizeden keresztül. Végül 2007-ben a internetcímen tették őket közzé. 166

5 A Nagytérségi kartell és szervezeti felépítése Az IG Farben II. világháború utáni terveinek következő részletes ismertetését Arno Sölter 1941-ben megjelent, A nagytérségi kartell Az ipari piaci rend eszköze egy új Európában című könyvében tette közzé. A könyv kiadása nem egyéni akció volt. Sölter abban az időben a hivatalos náci Nemzeti Gazdasági Rend és Nagytérségi Gazdaság Központi Kutató Intézetének a vezetője volt Drezdában, Németországban. Az intézet a náci-ig Farben koalíció egyik hivatalos gazdasági tervezőirodája volt háború utáni Európa kialakítására. Ez a könyv mintául szolgált ahhoz a struktúrához, amely később az Európai Unió lett kartellérdekek testülete, amely nagyobb térségeket kezel saját piacaként és amely minden demokratikus kontrollt megkerülve működik. SZEMELVÉNYEK SÖLTER 1941-ES KÖNYVÉBŐL FEJEZETCÍM: A NAGYTÉRSÉGI KARTELL Idézzük fel a szervezeti hierarchiát: állam gazdasági csoport kartell, amelyet a nagytérség számára hoztunk létre. Ebben az öszszefüggésben nem vesszük figyelembe az állam kereskedelmi és valutapolitikát érintő feladatait a nagytérségen belül. Ehelyett nagyobb részletességgel vizsgáljuk az európai piac szervezeti problémáit a kartell szempontjából, majd ezt követően részletesen megnézzük az állam gazdaságpolitikáit, amelyek elkerülhetetlenül adódnak a Nagytérségi kartell egész területének elvi piacszabályozásából. A Nagytérségi kartell közvetlen felelőse a Gazdasági Csoport, melynek piacszabályozási feladatait egy kartellirodában szándékozunk egyesíteni. 167

6 3. Fejezet Ennek érdekében ki kellene bővíteni a gazdasági csoportokat szolgáló meglévő kartellrészleget, hogy ennek az új irodának a feladatait is elvállalja. A kartelliroda felettese a Központi Kartellhivatal lenne, amely a hozzárendelt hatáskör talaján megfelelne a német Iparcsoport (Reichsgruppe Industrie) jelenlegi kartellfelügyeleti osztályának, de a német Gazdasági Ügyek Minisztériuma kartellrészlegeinek vagy szakosztályainak is 1. A mai EU Bizottság pontos mása ennek a Központi Kartellhivatalnak. A kartellérdekek nevében uralkodik, bárminemű demokratikus kontroll nélkül. Gyakorlati szempontból a feladatokat fel kellene osztani az átfedések elkerülése érdekében. Célszerű lenne a kartellirodák tényleges felügyeletét a Gazdasági Ügyek Minisztériumához utalni, míg a Központi Ipari Kartellhivatal feladata inkább az alapvető piacszervezési kérdések, valamint a jogi és az államközi kartellügyek kezelése lenne. A hatékony működés érdekében az ipari kartellhivatalt folyamatosan tájékoztatni kellene minden felmerülő problémáról. Ha ezt követően megvitatjuk a Központi Kartellhivatal célkitűzéseit, meg kell vitatnunk a kapcsolódó üzleti és szervezeti problémákat is, azokat, amelyek besorolása nem a fenti hatóságoknak megfelelően történt. Ebből természetesen következik, hogy a kartellfelügyelet német módszerét be fogjuk vezetni az európai befolyási terület nem német részein is. A szervezet terjedelme és jellege más országokban természetesen azok iparosításának fokától függően változna. Alább megvitatjuk a kartell szervezetének működési módját a Németországban uralkodó feltételekhez viszonyítva. 1 A szervezeti egyszerűsítés alapján a Német Gazdasági Kamara (Reichswirtschaftskammer) bevonását nem tekintjük kívánatosnak. 168

7 A Nagytérségi kartell és szervezeti felépítése 1. A Központi Kartellhivatal a) A Központi Kartellhivatal a legfelső szabályozó hatóság; ennek megfelelően: i) feladata a végső döntéshozatal a kartellfelügyelet felelősségi köreit érintő kérdésekben; ii) feladata a szoros kapcsolat fenntartása a legmagasabb szintű szakértői testületekkel (azaz a gazdasági és kereskedelmi politikákkal, árképzési politikákkal, árupolitikákkal stb.), valamint adott tárgyi döntéseinek és az alárendelt intézményeknek adott mentális utasításainak az említett szakértői testületekkel való koordinálása. b) A Központi Kartellhivatal kapcsolatot tart a többi európai ország A brüsszeli EU központi kartellirodája : Az EU Bizottság Berlaymont-épülete Brüsszelben. Valójában ez az épület csak egyike az EU Bizottság több tucat irodakomplexumának Brüsszelben. Ezek az építmények az operatív bázisai több mint kinevezett, és nem választott karrierbürokratának, akik a kartell nevében uralkodnak Európa felett. esetleges központi kartellhivatalaival, mind fontos alapvető kérdéseket mind pedig olyan felelősségi területekről hozott döntéseket illetően, melyekről a Nagytérségi kartell vagy az egyes nemzeti kartellek nem tudnak megállapodni. 169

8 3. Fejezet A brüsszeli EU központi kartellhivatalának koronaterme : az EU Bizottság ülésterme a brüsszeli főhadiszállás 13. emeletén. c) Ennek megfelelően a Központi Kartellhivatal képviseli a kartellirodák által hozott döntésekkel kapcsolatos panaszok osztályát. Ezenkívül a Központi Kartellhivatalon keresztül kell intézni az olyan ügyeket érintő panaszokat, mint a külföldi kartellek által hozott intézkedések és elkövetett kihágások. d) A kartelltörvényt, amely jelenleg igen szerteágazó és gyengén szervezett, meg kellene reformálni és a lehetőségekhez képest szabványosítani az egész nagytérségre vonatkozóan. e) Általános piacszabályozási elveket kell kidolgozni az európai nagytérség számára. Ami a piac- és kartellszabályozást illeti, hasonló szabályokat kell létrehozni, mint azok a gazdasági rendeletek, amelyeket a Gazdasági Ügyek Minisztériuma már kidolgozott vagy éppen kidolgoz a számviteli rendszerhez. Több mint 6 évtizeddel később az EU Bizottság megvalósítja ennek a tervnek a majdnem pontos mását azzal a céllal, hogy szabványosított kartelltörvényt vezessen be a csaknem 500 millió európai életének irányítása céljából mindenféle demokratikus kontroll nélkül. 170

9 A Nagytérségi kartell és szervezeti felépítése Néhány évtizeddel később a náci-ig Farben-féle kartellrendeletekből EU direktívák lettek amelyek nemcsak Európa népeinek egészsége és élete fölött uralkodnak, hanem gazdaságaikat is lecsapolják. f) Az üzleti életben is be kell vezetni az együttműködést a nem német országokkal az egészséges piaci szabályozás előkészítése érdekében (beleértve a társaságok közötti összehasonlításokat). g) Egy szervezeti felépítési modellt kellene kidolgozni a Nagytérségi kartell számára, és hozzá egy világos és egyszerű alapszabályt. A hatékony kartellfelügyelet biztosításához egy megfelelően összeállított kartellszerződés elengedhetetlen. Történelmi fejleményeknek és a szerződéses rendelkezésekben gyakran bekövetkező számtalan változásnak köszönhetően sok kartellszerződés a végére teljesen áttekinthetetlenné válik. Ezért a jövőben egy megfelelően megfogalmazott keretszerződést kell véglegesíteni, amely meghatározza minden folyamatban lévő módosítás és kiegészítő megállapodás részleteit. Végül ez a keretszerződés lett az EU úgy nevezett Liszszaboni Szerződése egy 2009-ben elfogadott felhatalmazó törvény, amely kvázi diktatórikus hatalommal ruházza fel a kartell EU Bizottságát. A kartellnek jó oka volt arra, hogy félve attól, hogy Európa népei elutasítják nem tett lehetővé egy demokratikus páneurópai népszavazást erről a keretszerződésről. Figyelemre méltó ezért, hogy 2008 júniusában Írország az egyetlen ország, amely szavazott a szerződésre határozott nem - et mondott a központi kartellhivatalra a brüsszeli EU Bizottságra. 171

10 3. Fejezet h) Megfelelő egységes osztályozási sémákat is ki kell gondolni a kartell termelési és elosztási statisztikái számára. Az értékesítési statisztikákat úgy kell összeállítani, hogy az elosztást bármikor hozzá lehessen rendelni a fogyasztási igényekhez. i) Egy központi kartelljegyzéket kell felállítani nemcsak a német, hanem a külföldi résztvevőket is bevonva a Nagytérségi kartell teljes befolyási területén. A kartelljegyzékben szerepelnie kell mind a megkötött megállapodások jellegének, mind pedig az árubeszerzésre, üzlethelyiségekre, termelési feltételekre stb. vonatkozó adatoknak. A jegyzéknek bizonyos mértékig a Nagytérségi kartell egészének képét kell tükröznie. j) A Központi Kartellhivatalnak gondoskodnia kellene egy folyóirat kiadásáról A nagytérségi kartell ( Das Großraum-Kartell ) címmel, amely a főhatóságnak az európai piacszabályozással, a direktívákkal [!] és hasonló ügyekkel kapcsolatos minden alapvető kérdésben hozott összes döntését közzétenné. 172

11 A Nagytérségi kartell és szervezeti felépítése Ezt a pontot is elfogadta a brüsszeli EU, amely az Európai Unió hivatalos folyóiratát úgy adja ki, mint jogi közlönyét. Egyetlen jogszabály vagy direktíva sem emelkedhet jogerőre az EU-ban, amíg nem jelent meg ebben a közlönyben. A vastagon szedett és a zárójelbe tett szövegek hozzátett kommentárok. ARNO SÖLTER PÁLYAFUTÁSA A BRÜSSZELI EU EGYIK KONSTRUKTŐREKÉNT Megbocsátható, ha valaki úgy gondolja, hogy Arno Sölter egyike volt azoknak a náci bűnösöknek, akik eltűntek a föld színéről, amikor az ezeréves birodalom véget ért 1945-ben. Egy ilyen naiv feltételezés azonban nagyon messze lenne az igazságtól. A valóságban a háborút követő években Európa leigázásához a kartell továbbra is igényt tartott ezen náci-kartell konstruktőr szolgálataira ben, 5 évvel az Európai Gazdasági Közösség létrehozása után Sölter ismét nevet szerzett magának a kartell stratégájaként az Európai Gazdasági Közösségen (EGK) belül. A Vertriebsbindungen im gemeinsamen Markt unter wirtschaftlichem und EWG-kartellrechtlichen Aspekt (Kizárólagos elosztási jogok a közöspiacon gazdasági és EGK-kartelljogi szempontok alapján) címmel Sölter a Carl Heymann kiadó Kartellrundschau című folyóiratának 4/1962. számában közzétette régi és új kartellkoncepcióit. A Harmadik Birodalom európai stratégáinak a brüsszeli EU konstruktőreivé való zökkenőmentes átalakulásának ismeretében, amit ebben a könyvben közzéteszünk, a brüsszeli EU kvázi diktatórikus jellege többé már senki számára sem okozhat meglepetést. 173 További információk: GB3A5666

12