HAJLÉKTALANOK A MAGYAR MÉDIÁBAN
|
|
- Lídia Gulyás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY SZAK Nappali tagozat Pr és szóvívő szakirány HAJLÉKTALANOK A MAGYAR MÉDIÁBAN Budapest, 2012 Készítette: Kovács Krisztina
2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Fogalmak A hátrányos megkülönböztetés és ennek okai A hátrányos megkülönböztetés A hátrányos megkülönböztetés okai Hajléktalanok A hajléktalanság kialakulás Hajléktalanok kívülről A hajléktalanok száma A hajléktalanok ellátása Tévhitek A hajléktalanok csoportosítása Hajléktalanok belülről Megjelenésük a médiában Közszolgálati és kereskedelmi média Hajléktalan történetek az interneten A hajléktalanok kiadványai A média hatása Esettanulmány A 8. kerületi történések bemutatása az origo.hu alapján Az eset megjelenése más médiákban Interjú Összefoglalás...66 Felhasznált irodalom...68 Mellékletek
3 1. Bevezetés Szakdolgozatom témájának a hajléktalanok magyar médiában való megjelenését választottam. Az ok legfőképp az aktualitás volt. Magyarországon a probléma évről-évre egyre súlyosabb méreteket öl, ennek ellenére az emberek még mindig nem veszik elég komolyan ezt a társadalmi ügyet. Nap, mint nap találkozhatunk az utcán olyan emberekkel, akiknek nincs hol lakniuk, nincs mit enniük. A társadalom hozzáállása általában kétféle: sajnálja őket vagy undorodik tőlük. Egy dologban azonban nagyon hasonlítanak: elítélik ezeket az embereket. Persze ezt magunknak sem vallják be, de így van. Egyszerűbb valakit elítélni, mint belegondolni, vajon hogy kerültek ilyen helyzetbe, milyen törést szenvedtek az életük során, ami idáig kárhoztatta őket. A hipotézisem az volt, hogy a magyar média nem foglalkozik eleget a hajléktalanság témájával, valamint az emberek sem tudják, hogy mekkora méretű problémával állunk szemben. Sajnos azt kellett megállapítanom a kutatásom közben, hogy ez a kezdeti feltevésem helyesnek bizonyul. A dolgozatom folyamán igyekeztem körüljárni minél jobban a hajléktalanság és a média, valamint a hajléktalanság és az emberek közötti kapcsolatot. Próbáltam egy átfogó képet adni a magyar hajléktalanok helyzetéről. Itt mind mentális, mind fizikai állapotukra gondolok. Megvizsgáltam, hogy milyen lehetőségeik vannak ma Magyarországon a hajléktalanoknak arra, hogy ne az utcán hajtsák álomra a fejüket. Megjelenésük a médiában pontban pedig igyekeztem rámutatni arra, hogy sajnos nagyon kevés alkalommal beszél róluk a kereskedelmi és közszolgálati média. Ehhez képest azonban több kiadvány és blog is létezik, amelyeket otthontalan emberek írnak. Így észrevehető, harcolnak azért, hogy felhívják figyelmünket. Ebből fakadóan kíváncsi voltam arra is, hogy a média megjelenések, mennyire befolyásolják a társadalom véleményét. Tényleg azt mondjuk, amit a szánkba adnak? Vagy csak kismértékű befolyásolásról beszélhetünk? A probléma összetettebb volt, mint gondoltam, ám mégis sikerült egyfajta következtetést levonnom. Az aktualitásra való tekintettel próbáltam egy összefoglaló elemzést is megfogalmazni a 8. kerületi önkormányzat hajléktalanpolitikájával kapcsolatban. Végigkövettem az eseményeket a kezdetektől mostanáig, lépésről lépésre. Ezután megvizsgáltam, hogy különböző médiumok hogyan is vélekedtek az intézkedésekről. Általánosságban azonban 4
4 elmondható, hogy mind az emberekből, mind a médiából ellenszenvet váltottak ki a szankciók. Fontosnak tartottam, hogy ne csak azt a képet ismerjem meg a hajléktalanokról, amit egy kívülálló ember lát, ezért készítettem egy interjút A Város Mindenkié csoporttal. Úgy éreztem hasznos, ha a másik oldal szemszögéből is megvizsgálom a jelenlegi helyzetet. Végezetül összeállítottam egy kérdőívet a kerdoivem.hu segítségével, ahol 50 embert kérdeztem meg a témával kapcsolatban. 15 férfi és 35 nő töltötte ki a kérdéssort, átlagéletkoruk 26 év volt. A hajléktalan olyan, mint egy koszos csomag: csak nézegetjük, nem merünk hozzányúlni, undorodunk tőle, aztán amikor vesszük a bátorságot, hogy felnyissuk, kiderül, hogy drágakő van benne. Az anonim idézet első része általánosságban tükrözte az emberek véleményét, azonban voltak pozitív megnyilvánulások is. Összességében úgy éreztem, ha a témát közelebbről megvizsgálom, akkor én is máshogy fogok viszonyulni a hajléktalanokhoz, valamint azok az emberek is, akik ezt a szakdolgozatot elolvassák. 5
5 2. Fogalmak Ebben a pontban a fontosabb fogalmak definícióját írom le, amelyeket a szakdolgozatom folyamán használok. Hajléktalan: a jogszabály 2 definíciót is ír - Hajléktalan a bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás. 1 - Hajléktalan az, aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgálóhelyiségben tölti. 2 Hátrányos helyzet: évi LXXIX. törvény a közoktatásról: 121. (1) 14. hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az: - akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; - akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; - az, akit tartós nevelésbe vettek évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról: hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező): az a beiratkozás időpontjában huszonötödik életévét be nem töltött hallgató (jelentkező), akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy állami gondozott volt, 10/A. Halmozottan hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező): az a hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező), akinek a tankötelessé válásának időpontjá ban törvényes felügyeletét ellátó szülője, legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, valamint az, akit tartós nevelésbe vettek évi LXXVI. törvény a szakképzésről: III.törvény bek III.törvény bek évi LXXIX. törvény a közoktatásról évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról 6
6 54/B. 5. hátrányos helyzetű az, akinek családi körülményei, szociális helyzete, születési adottsága, örökölt vagy szerzett betegsége, életvitele vagy más ok miatt a szakképzésbe való bekapcsolódása és az abban való részvétele az átlagosnál nehezebben biztosítható évi CI. törvény a felnőttképzésről: hátrányos helyzetű felnőtt az, akinek valamely szociális, életviteli vagy egyéb okból a képzési lehetőségekhez való hozzáférése állami támogatás nélkül az átlagosnál nehezebben megvalósítható. Munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok: A munkaerő-piaci hátrányok és a kirekesztődés kockázata fokozottabban érint egyes csoportokat, különösen hátrányos helyzetben vannak az alacsony végzettségű emberek, a roma emberek, a hátrányos helyzetű térségben élők, a megváltozott munkaképességű emberek, a mentális betegséggel élők, valamint bizonyos demográfia csoportok, elsősorban életciklusokhoz köthetően (közéjük tartoznak a gyermeket vállaló nők, a fiat alok és az idősebb munkavállalók). 6 Diszkrimináció: A szociológiában modern használatban ez olyan megkülönböztető bánásmód (cselekedet, tevékenység, kijelentés, elmulasztott tett, viselkedés), mely az egyén (személy) vagy a csoportesélyegyenlőségre hat. A hatása lehet negatív vagy pozitív, módszere pedig nyílt vagy burkolt. Negatív: A hátrányos megkülönböztetés, diszkrimináció vagy negatív diszkrimináció a szociológiában ösztönös vagy tudatos kirekesztő, megalázó cselekedet. Indítéka lehet a fölérendeltség (uralom, elsődlegesség, dominancia) megszerzése vagy megtartása az embercsoporton belül vagy csoportok között. Az egyenlő bánásmód elvével ellentétes eljárás. Általa létrejön az esélyegyenlőtlenség, a gazdasági vagy a társadalmi igazságtalanság, melyet a meglévő elsődlegesség, privilégium, aránytalan mentelmi jog, protekció vagy a protekcionizmus bármelyike jellemez. Ürügye pedig a személy vagy embercsoport másiktól eltérő tulajdonságáról (másságáról) szerzett ismeret. Pozitív: A szociológiában a pozitív diszkrimináció, hátrányt csökkentő megkülönböztetés csoportra, személyre vonatkozó jogi adminisztratív vagy egyéb segítséget jelent, melyre a csoport vagy személy valamilyen szempontból a többséghez képest hátrányos helyzete ad évi LXXVI. törvény a szakképzésről évi CI. törvény a felnőttképzésről 7
7 okot. Indítéka a domináns egyén vagy csoport együttérzése, megértés illetve a másik fél követelése vagy tiltakozása a gazdasági és társadalmi igazságtalanság ellen. Szándéka a szolidaritás, az embercsoportok közötti gazdasági vagy társadalmi igazságtalanság enyhítése, vagyis az esélyegyenlőség megteremtése. A pozitív diszkrimináció bizonyos esetben korlátokat állít főleg a domináns és esetleg a hátrányos helyzetben lévőnek, mégis az esélyegyenlőséget vizsgálva igazságosabb. Például ilyen egy alulképviselt csoport tagjainak segítése, részesülése az arányosság elvén (kvótával). 7 A diszkrimináció kétféle lehet: Nyílt: Nyílt vagy közvetlen, amikor valakit az összehasonlítható helyzetben lévő többieknél, nyíltan kedvezőbben vagy kevésbé kedvezően kezelnek. Burkolt: Burkolt vagy közvetett diszkrimináció akkor fordul elő, amikor egy látszólag semleges előírás, ismérv vagy gyakorlat kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb helyzetbe hoz valakit. A burkolt megkülönböztetés egyik példája: amikor munkára jelentkező embereket vizsgára köteleznek valamely nyelvből, noha a nyelv ismeretére nincs is szükség a munka ellátásához. Az ilyen vizsga sok olyan embert kirekeszthet, akinek más az anyanyelve. 8 Közszolgálati és kereskedelmi média: A közszolgálati csatorna állami tulajdonban van, és a készülékkel rendelkező népesség előfizetési díjaiból, ill. adóiból tartják fenn, ellentétben a magánkézben lévő kereskedelmi televíziókkal. A közszolgálati médiumok címzettje elsősorban az állampolgár, míg kereskedelmi médiumoké a fogyasztó). A közszolgálati média - így a közszolgálati televízió - feladatai közé tartozik a tárgyilagos, kiegyensúlyozott és pontos tájékoztatás a hírműsorokban, valamint a nemzeti hagyományok, értékek képviselete a kulturális és oktató műsorokban, továbbá kellő megszólalási és bemutatkozási lehetőség biztosítása a kisebbségek részére. 9 Blog: A blog az angol web és log (háló és hajónapló) szavakból alkotott műszó: a weblog, háló (hajó) napló rövidítése. Tucatnyi fajtája alakult ki mára, annak dacára, hogy viszonylag fiatal hálóműfaj, gyakran frissített, egyszerűsített weboldal Wikipedia, 8 Wikipedia 9 Film- és médiafogalmak kisszótára, Korona, 2002 ( oldal) 10 Bíró Mária, Nyárády Gáborné: Közéleti kommunikáció 239.oldal Budapest, Perfect kiadó 8
8 3. A hátrányos megkülönböztetés és ennek okai 3.1. A hátrányos megkülönböztetés A diszkrimináció- tilalom kiterjesztése az emberi jogok európai egyezményében című tanulmányban sokat olvashatunk a megkülönböztetés történeti hátteréről. 11 A II. világháború következtében az emberi jogok témája középpontba került. Ekkor született meg egy nemzetközi testület június 26-án aláírták az ENSZ egyik alapokmányát, amelynek célja, hogy a későbbi nemzedékeket megvédje a háború kínjaitól, valamint, hogy az emberi méltóságba vetett hitet megerősítse. A II. világháború az egyik legjobb példa arra, hogy mi történhet, ha az egyik ember jobbnak hiszi magát a másiknál. Gondoljunk csak a Holocaustra, hiszen itt nem csak a zsidók álltak a támadás középpontjába, hanem mindenki, aki más (pl.: homoszexuális vagy értelmi sérült) volt. A diszkrimináció fogalmát a fent említett pontba olvashatjuk. Ez lehet pozitív vagy negatív is. Az utóbbit hívjuk hátrányos megkülönböztetésnek. A CXXV törvény szerint 5 fajta eset különböztethető meg: közvetlen hátrányos megkülönböztetés, közvetett hátrányos megkülönböztetés, zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás A hátrányos megkülönböztetés okai Fontos megvizsgálni a kérdést, hogy mi vezet ahhoz, hogy egy ember egy másik embertársát hátrányos megkülönböztetésben részesítse. Mi vezet ahhoz, hogy valaki jobbnak gondolja önmagát más embernél? A történelem folyamán sokszor találkozhattunk a hátrányos megkülönböztetés példáival. Hogyan alakultak ki ezek? Miért ítélünk el bizonyos embereket? Itt az egyik kulcsfogalom az előítélet. A Magyar Nagylexikon szerint: olyan előzetes ítélet (ismeret, tudás, attitűd) amely megelőzi a valóságról alkotott konkrét benyomásokat, így tudáspótló, ismeret-kiegészítő szerepe is van, segít eligazodni a még nem ismert emberi és társadalmi viszonylatokban is. 12 Ez igazából az ellenszenv egyik fajtája, ami általánosításon alapul. Előítéletünk lehet egy ember ellen, de akár egy egész csoport ellen. 11 Fundamentum, szám, Kovács Krisztina: A diszkrimináció- tilalom kiterjesztése az emberi jogok európai egyezményében 12 Magyar nagylexikon VII. Ed-Fe, Főszerkesztő: Rostás Sándor, Szlávik Tamás, oldal 9
9 A helyzet akkor fordul komollyá, mikor úgy érezzük, hogy igenis helyes a gondolkodásunk, a feltevéseink megalapozottak és bizonyítottak. Gordon Allport felállította az előítélet megnyilvánulásának skáláját: 1. szidalmazás, szóbeli bántalmazás 2. elkerülés 3. megkülönböztetés 4. fizikai bántalmazás 5. megsemmisítés 13 Ha egy előítélettel rendelkező ember világnézetét szeretnénk megváltoztatni, talán csak egy dolgot tehetünk. Próbáljuk számára más szemszögből megvilágítani a dolgokat, lássuk el új információkkal, hátha ezáltal új értékeket fedez fel az általa elítélt emberekben. Az előítélet legtöbbször azért alakul ki, mert nem ismerjük a másik embert, nem tudunk belegondolni a helyzetéből. Anélkül ítélkezünk tehát, hogy a dolgok mögé látnánk. A megkülönböztetés egyik, az előítéletnél enyhébb válfaja a sztereotípia. A sztereotípiák szélsőségesen leegyszerűsített és széles körben elterjedt megfigyelések valamely közösség tagjairól. Vagy pozitívak, vagy negatívak, vagy akár semlegesek is lehetnek. Közös vonásuk, hogy ellenállóak a tapasztalattal szemben és nem vesznek tudomást egyéni különbségekről. A sztereotípiák általában más etnikai csoportokra vagy pedig nemzetekre vonatkoznak, például, hogy az olaszok beszédesek, a németek pontosak, de minden egyes közösségnek vannak ilyesféle leegyszerűsített eszméi saját magáról is. 14 Sztereotípia például még az is, hogy az oroszok szeretik a balettet, a magyar ételek fűszeresek, az angoloknak olyan humoruk van, amit csak ők értenek vagy akár, hogy a tipikus férfi alakja erős, agresszív. Tehát léteznek nemi, faji és nemzeti sztereotípiák is. Az előítéletes viselkedés legtöbbször rossz tapasztalat eredménye. Ha például az utcán látjuk, ahogy egy roma nemzetiségű ember beleköt egy magyarba, akkor onnantól kezdve az összes többit is automatikusan skatulyába zárjuk. Kialakul bennünk egyfajta ítélet az összes többi hasonszőrű ember felé. Ha egy tagjuk ezt tette, valószínűleg a többi is ilyen. Ugyanez történhet a hajléktalanok esetében is. Természetesen, ha valaki negatív élményeket élt meg ezzel kapcsán, akkor így is gondolkodik a témáról. Ez jól megfigyelhető az általam készített kérdőívben adott válaszokból is. A 4. kérdésben azt kérdeztem meg a válaszadóktól, hogy Mi az első gondolata, ha találkozik egy hajléktalannal? Mi a véleménye róla, hogyan viszonyul hozzá? 13 Allport, Gordon W. : Az előítélet 83. oldal Osiris Kiadó, Szótár plurális társadalmaknak, 10
10 A válaszokból egy pár példa: o Általában taszítanak, mert udvariatlanok, csak úgy letámadják az embert az utcán és nem értenek a szép szóból. Persze találkoztam kivétellel is, de az ritka. o Kezdetben sajnáltam őket, de idővel rá kellett jönnöm, hogy sokaknak ez az állapot megfelelő, mert nem tesz semmit annak érdekében, hogy változtasson. Mintha elindulna náluk egy pszichés lecsúszási folyamat és nem tudnak a lejtőről a "fejükben" sem visszafordulni. Szerintem a hajléktalanok között is van rétegződés. Amelyik ki szeretne törni ebből a helyzetből szerintem sikerülhetne, persze segítséggel. o Viselkedésük és kinézetük visszataszító, nem szívesen találkozik az ember hajléktalanokkal. Ez a fajta megítélés azért alakul ki az emberekben, mert a hajléktalanok nagy része elzüllött és önkívületlen állapotban fekszik a közterületeken. De nem ítélkezhetünk felettük, mert nem feltétlenül ők felelősek a helyzetükért. o Sokszor tartok tőlük, viszont van pozitív ellenpéldám is! Ők is emberek, tudnak illedelmesen köszönni, beszélgetni. (Élő példa, Pécsen a FEEK környékén élő férfi szinte minden reggel és délután minden(!) diáknak szép napot kíván, nagyon ritkán kér egy-egy szál cigarettát-többen "szívesen" adunk neki, hiszen illedelmesen teszi ezt is.) o Nem mindegy, hogy az a hajléktalan milyen állapotban van. Aki normális és értelmes azzal semmi gond, még segítek is, viszont aki részeg és elutasítja az ételt csak a pénz kell neki (természetesen cigire és piára) azzal nem foglalkozom és elítélem. o Általában koldulni szoktak, amit meglehetősen ellenzek, szerintem csak nyűg a társadalomnak az ilyen ember. o Helyzetfüggő. Mert aki kéreget és kajára kell felszólítással jön az általában nem túl szimpatikus lépés hiszen valószínűleg úgyis piára költi. o Véleményem, az, hogy túlnyomó részt, ezek az emberek igenis tehetnek arról az állapotról, amiben vannak, és hiányzik belőlük a tenni akarás. Nem nézem le őket, viszont ha akarnának tudnának változtatni helyzetükön. Kiderül tehát, hogy a válaszadók egy-egy élmény alapján ítélik meg a hajléktalanokat. Ha ez az első élmény negatív, akkor a későbbiekben is így viszonyulnak hozzájuk. A feladat tehát az, hogy ezt a negatív tapasztalatot megváltoztassuk. Rá kell döbbenteni az embereket arra, hogy nem csak egyfajta hajléktalan létezik. Persze van köztük agresszív, 11
11 azonban ez a viselkedés a történtek hatására alakult ki. Az emberek nagy része azt hiszi, hogy ha rendes emberként élnek, betartják a szabályokat, akkor velük ilyen nem történhet. Ez azonban tévedés. Hiszen a mai világban könnyen eladósodhatunk, hiteleink gyakran túlnőhetnek rajtunk és egyik napról a másikra az utcán találhatjuk magunkat. Ebben az esetben pedig ránk is úgy fognak nézni az emberek, ahogy most mi nézünk a rászorulókra. A következő pontban ezért az volt a célom, hogy bemutassam a hajléktalanokat, ezáltal közelebbről vizsgáljam őket. 12
12 4. Hajléktalanok 4.1. A hajléktalanság kialakulás A hajléktalanság kialakulása tulajdonképpen a szegényekkel és a szegények gondozásával kezdődött. Magyarország a XX. században című könyvből kiderül, hogy a II. világháború előtt a témával még nem nagyon foglalkoztak, semmilyen jogszabály vagy törvény nem létezett. A 4780/1932. M. E. sz. rendelet szerint hajléktalannak tekintették azt aki körülményeinél fogva képtelen arra, hogy magának és családjának lakást biztosítson 15. Ezeknek az embereknek szükséglakást próbáltak biztosítani, azonban sajnos sokkal kevesebb lakás volt, mint amennyi otthontalan. Így sokan nyomortanyákon, bódévárosokban éltek. Ebbe az is közrejátszott, hogy nem mindenki volt jogosult egy szükséglakásra. Egyedülálló ember például nem kaphatott ilyen lehetőséget, így őket menedékhelyen szállásolták el ban 4 menhely volt Budapesten, ami majdnem 800 férőhelyet biztosított ben csak a fővárosban több mint 8500 ember lakott bódévárosokban. A következő évben az összes menhelyi ágy ingyenes volt, míg korábban pénzt kellett érte fizetni. Egy havi ott tartózkodásért (reggeli, ebéd, vacsora, fekhely) 10 napon keresztül 6 órát kellett dolgozni. Ez a munka például kertészkedés volt. A menhelyre beutalóval lehetett bekerülni, amit egy központi iroda adott ki a 6. kerületben. Ezenkívül nappali melegedők is létrejöttek, valamint a pályaudvarokon (Budapesten 4, vidéki városokban összesen 14) Pályaudvari Misszió működött. Ebben az időszakban a hajléktalanság kiváltó okai a következők voltak: kevés jövedelem, munkanélküliség, lakásproblémák. A II. világháború következményeként ezek a menhelyek, melegedők elég rossz állapotba kerültek, ezért felújításra volt szükség ágyat korszerűsítettek ben már szociáliskonyhán több mint 33 ezer hajléktalan jutott naponta ételhez és 1000 embert tudtak elszállásolni átmeneti otthonokban után azonban újra cenzúra sorsra jutott a hajléktalanság témája. Mivel a munkanélküliség felszámolására törekedett a kormány, így elutasított bárminemű segítséget és megoldást. Ez odáig fajult, hogy csak a Dobozi utcai szállás maradt az otthontalanok számára. Ennek a befogadóképessége azonban igen csekély volt. Mindössze /1932. M. E. sz. rendelet 13
13 24 férőhellyel rendelkezett. Később ez a Lordok Házának elnevezett menhely munkásszállóvá alakult. Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy a rendszerváltás előtt nem sokat törődtek a hajléktalanság problémájának megoldásával ban azonban több, mint 360 ezer embert számoltak össze, aki nem lakásban élt. A munkásszállókban sem munkások laktak, hanem a lakók nagy része hajléktalan volt ben azonban a számuk már olyan magas volt, hogy muszáj volt valamit tenni az ügy megoldása érdekében. Ekkor alakult meg a Hajléktalanokért Társadalmi Bizottság, amely az első olyan civil szervezet volt, akik megpróbálták az otthontalanok érdekeit védeni. Ők hozták először nyilvánosságra ezt a társadalmi ügyet, általuk jelent meg először a sajtóban. Ebben az időszakban a hajléktalanságot kiváltó okok között fontos tényező volt sok munkásszálló megszűnése, valamint lakásproblémák, kilakoltatások, munkanélküliség. Sok szegény családból származó, vidéki fiatal költözött fel a fővárosba, hogy szerencsét próbáljon, ám nagyrészük hajléktalan sorsra jutott ben már bizonyos mértékben az állam támogatta a menhelyeket. Az évi III., a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerint hajléktalan az, akinek nincs bejelentett lakóhelye, vagy akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás. 16 Ellátás szempontjából hajléktalan az, aki éjszakáit közterületen, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti. 17 Az ellátásnak ekkor három fajtája volt: éjjeli menedékhely, nappali melegedő és átmeneti szállás. Az önkormányzatokat pedig törvény kötelezte, hogy menedékhelyeket hozzanak létre. Például, ha 20 ezernél több lakosa volt egy városnak, nappali melegedőt kellett létesítsen. Ha tíz ezerrel több, akkor már átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet is ben újabb két ellátási forma jött létre: a hajléktalanok otthona és a hajléktalanok rehabilitációs intézménye ban az országban már 6000 szálláshelyen aludhattak a rászorulók. Ebben az évben kezdtek el komolyan foglalkozni a hajléktalanok foglalkoztatásával, valamint ekkor ötlött fel az orvosi ellátás ötlete is évi III., a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerint évi III., a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerint 18 Magyarország a XX.században, II.kötet, Főszerkesztő: Kollega Tarsoly István, V. fejezet Népesség és társadalom, oldal 14
14 4.2. Hajléktalanok kívülről A hajléktalan szó definícióját a második pontban már meghatároztam. Fontos azonban megjegyezi, hogy nem csak lakóhellyel nem rendelkeznek, hanem semmilyen fajtájú tőkével sem. Ez alatt értem mind a pénzt, mind a kapcsolati tőkét is. Így kijelenthetjük, hogy valóban nincstelenek, akik segítségre szorulnak A hajléktalanok száma A Magyarországon élő hajléktalanok számát nehéz meghatározni, hiszen nehézségekbe ütközik megszámlálásuk, mivel például bejelentett lakcímmel nem rendelkeznek, így bárhol lehetnek. Legutóbb 2008-ban a Budapesti Módszertani Szociális Központ felmérése volt az, amelyből viszonylag friss statisztikai számokat tudhatunk meg. Ebben az évben Budapesten közé tehető azoknak a száma, akik látható helyen alszanak fedél nélkül, kb. ugyanennyien vannak, akik fedél nélkül alszanak, azonban nem látható helyen, kb ember alszik menhelyen és kb átmeneti szállókban. Összesen tehát 7-8 ezer hajléktalan ember él Budapesten. 19 A szám megdöbbentő, hiszen ez egy 2008-as adat és valószínű, hogy azóta a számuk csak gyarapodott. Ennél az adatnál fontos azt is megjegyezni, hogy ez csak a Budapesten élők száma, tehát a más városban, esetleg falvakban lévő hajléktalan emberek nem tartoznak bele. Ez is bizonyítja, hogy milyen nagymértékű problémával állunk szemben. Tehát nem áll távol tőlünk, hiszen nem csak a fővárosban élők gondja, hanem az egész országé. A Népszabadság április 15.-ei számában érdekes cikk jelent meg a vidéki hajléktalanokról. A Robbanásszerűen nőtt a hajléktalanok száma vidéken című cikkben megtudhatjuk, hogy különösen vidéken nőtt legnagyobb mértékben a számuk az elmúlt évekhez képest ben a hajléktalanok 41%-a élt Budapesten, tehát nagyobb részük vidéki nagyvárosokban él. Győri Péter a cikkben úgy nyilatkozott, hogy ez speciális magyar jelenség. Ebben az évben alig 100 fővel nőtt a budapesti hajléktalan emberek száma, míg a vidékieké több száz fővel. A hajléktalanok száma pedig nagyon magas százalék volt a lakossághoz képest Esztergomban, Miskolcon, Dunaújvárosban és Veszprémben. Becslések szerint 2010-ben 30 ezer hajléktalan élt Magyarországon, ebből 8-10 ezer Budapesten. Tehát minden 200-adik ember a fővárosban hajléktalan. Győrfi Pál, 19 HVG, Forrás: MTI, 2008.február 4., 15
15 az Országos Mentőszolgálat szóvivője szerint télen a mentők minden ötödik betege otthontalan, hiszen szerinte a hajléktalanság életveszélyes. 20 A kérdőívemet kitöltők szintén arról számolták be többségben, hogy a lakóhelyük közelében szoktak találkozni hajléktalanokkal. 70 % válaszolta azt, hogy igen nap, mint nap elmegy mellettük ben a Menhely Alapítvány végzett egy gyorsfelmérést az országban a hajléktalanság helyzetéről. Ez nem is inkább a számukat, mint a lakhatási, jövedelmi, foglalkoztatási és demográfiai viszonyokat próbálta meghatározni. Összesen 7199 hajléktalannal tudtak beszélni. Ezeknek az embereknek a 40%-a Budapesten él, a többi 60% pedig vidéki nagyvárosokban. A szociális segítők február 3-án 7755 embert számoltak, akik aznap hajléktalanok voltak, vagyis az éjszakát szabad ég alatt vagy ideiglenes helyen töltötték. A statisztikából az is kiderül, hogy Budapesten összesen 33 szervezet nyújt szállást a hajléktalan emberek számára, ebből 365 önkormányzati, 39% civil és 24% egyházi fenntartású. A felmérés során összeszámolták az összes szállót és ezekben férőhelyeket, ahol a hajléktalanok aludhatnak, valamint azt is rögzítették ki hol alszik. Kiderült, hogy 7 nagyvárosban többen alszanak szabad ég alatt, mint ahányan szállókon. Ezek: Debrecen, Kecskemét, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Veszprém. 21 Ehhez a témakörhöz kapcsolódott az egyik kérdésem is, ahol arra voltam kíváncsi, hogy a válaszadók szerint eleget foglalkozik-e az állam a hajléktalanság problémájával. 70 százalék szerint nem, 6% szerint pedig igen. 12 válaszadó a nem tudom lehetőséget jelölte be. Többségünk tehát az államtól várja a megoldást. Számomra megdöbbentő volt, hogy ennyi nem tudom válasz érkezett. Ez arra enged következtetni, hogy az emberek nem elég tájékozottak ez ügyben. Talán ha a média többet foglalkozna a kérdéssel, esetleg maga az állam is, illetve a politikusak többször beszélnének a problémáról, az emberek jobban tisztában lennének a hajléktalanság témájával. 20 Matalin Dóra: Robbanásszerűen nőtt a hajléktalanok száma vidéken, Népszabadság Online, 2010.április 15., 21 Menhely alapítvány honlapja, Gyorsjelentés 2011, 16
16 A hajléktalanok ellátása A hajléktalan ellátásnak jelenleg Magyarországon több formája is van. Erről a leghasznosabb információkat a Menhely Alapítvány által összeállított Információs Füzetből kaphatjuk: 1. Szállást Biztosító Intézmények: o Menedékhelyek o Fűtött Utca o Átmeneti szállók o Rehabilitációs szállók o Hajléktalanok otthonai o Krízisszállók o Anyaotthonok o Családos szállók o Gyermekszállók 2. Egészségügyi ellátás hajléktalan emberek számára: o Orvosi rendelők o Mozgó egészségügyi ellátás o Betegszobák o Krízis osztályok és lábadozók 3. Nappali ellátások o Nappali melegedők o Ügyfélszolgálati és információs irodák, jogsegélyszolgálatok o Közfürdők o Népkonyhák o Élelmiszerosztás o Ruhaosztás o Szabadidős programok 4. Utcai ellátások o Utcai étkeztetések o Utcai gondozó szolgálatok 5. Családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok 6. Munkásszállók 7. Ifjúsági irodák 17
17 8. Segítő és lelkisegély telefonszolgálatok 22 A szolgáltatások bemutatása: A következő ellátási formák definícióját megtalálhatjuk egy még ma is érvényben lévő rendeletben, melynek címe az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről. Nappali Melegedő: Nappali Melegedő lehetőséget biztosít a hajléktalan személyek részére közösségi együttlétre, pihenésre, személyes tisztálkodásra. Elősegíti a személyek ruházat tisztítását, lehetőséget teremt az étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására. 23 A nappali melegedő szolgáltatásairól egységesen kialakított nyilvántartást kell vezetni. Utcai szociális munka Az utcai szociális munka célja az ellátatlan, de az intézményes gondozással szemben bizalmatlan, az utcán életvitelszerűen tartózkodó egyének, csoportok szociális és mentális segítése, elsősorban életmentés, megelőzés, integrálás céljából. Az utcai szociális munka körébe tartozik különösen a) a hajléktalan személyek felkutatása, szükség esetén a megfelelő intézménybe juttatása, b) tájékoztatás, információnyújtás, c) ügyintézés, d) szolgáltatás nyújtása, e) szociális munka egyénekkel, csoportokkal, közösségekkel. 24 Étkeztetés: Az étkeztetés megszervezésével a hajléktalanok legalább egyszeri meleg ételhez jutnak. Az étkeztetés során az élelmiszerek, nyersanyag és tápanyag tartalmát szabályzatban előírják. 22 Menhely Alapítvány, Alap Információs Kiadvány, /2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 24 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 18
18 Az étkeztetés során, amennyiben az étel helyben kerül fogyasztásra biztosítják a kézmosási lehetőséget, evőeszközöket és az étkészleteket. Az elsősorban népkonyhai szolgáltatást jelentő étkeztetést olyan településen, településrészen kell megszervezni, ahol a rászorulók miatt elsősorban alkalmi étkeztetés iránt van igény. 25 Hajléktalanok Átmeneti Szállása A hajléktalanok átmeneti szállása biztosítja az éjszakai pihenésre, a személyi tisztálkodásra, az étel melegítésére, étkezésre, a betegek elkülönítésére, a közösségi együttlétre szolgáló helyiségeket. A hajléktalan személyek átmeneti szállásának az az intézmény alkalmas, ahol a) egy lakószobában legfeljebb tizenöt személy helyezhető el, b) a berendezési tárgyak könnyen tisztíthatók, illetve fertőtleníthetők, c) tizenöt ellátottra legalább egy zuhanyozó és nemenkénti illemhely jut, d) a lakószobában egy ellátottra legalább négy négyzetméter nagyságú lakóterület jut, e) a fűtés, világítás és a melegvízzel való ellátás folyamatosan biztosított. (1) bekezdésben foglaltakon túl az intézmény biztosítja az ellátást igénybe vevő a) ágyneműjét, b) tisztálkodásához szükséges textíliát, c) személyes ruházatának tisztításához szükséges feltételeket, d) személyes használati tárgyainak biztonságos megőrzését, e) részére nyújtandó elsősegélyhez szükséges felszerelést. 26 Egy átmeneti szállásnak minimum 16 órán át nyitva kell lennie. Ezekből az órákból pedig minimum 6-ban mentális és szociális gondozást kell nyújtani. Utóbbiba beletartozik például a csoportmunka és a közösségi szociális munka is. Ezenkívül próbálnak olyan programokat szervezni, tartani, ami segíti a hajléktalanokat az előrelépésben. Az átmeneti szállón a hivatalos ügyek intézését is segítik. 25 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 26 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 19
19 Hajléktalanok Éjjeli Menedékhelye Egy lakószobában legfeljebb 20 fő helyezhető el. Ágyneműt nem szükséges biztosítani. A Hajléktalanok Éjjeli Menedékhelye napi 14 órát tart nyitva. Szakképzett munkaerő dolgozik itt, hogy az esetleges viták verekedésbe torkollását megelőzzék. Napi négy órában pedig szociális munkást kell alkalmazni, aki biztosítja a szociális információkat és tanácsadást ad az ellátást igénybevevő jogosultságairól. 27 Időszakos férőhelyszám bővítés (1) A hajléktalanok átmeneti szállását, az éjjeli menedékhelyet, valamint a nappali melegedőt működtető fenntartó a közterületen vagy lakhatásra alkalmatlan helyiségben életvitelszerűen tartózkodó hajléktalan személyek ellátásának, a közvetlen életveszély elhárításának érdekében a téli időszakban időszakos férőhelyeket biztosíthat. (2) A férőhelyszám-bővítés végrehajtható már működő intézmény épületében, az engedélyezett férőhelyszám növelésével, illetve különálló, az éves intézményi ellátásban nem hasznosított, a téli időszakban működtetni kívánt saját tulajdonban lévő, bérelt vagy használati joggal biztosított épületben, helyiségben. (3) Az időszakos férőhely engedélyezése iránti kérelemhez csatolt szakmai programnak tartalmaznia kell a) a szolgáltatás célját, feladatát, indokoltságát, b) az ellátottak körét, jellemzőit, c) a feladatellátás szakmai tartalmát, módját, a szolgáltatások formáit, körét, rendszerességét, d) a szolgáltatás igénybevételének feltételeit, módját, e) az ellátottak és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelmével kapcsolatos intézkedéseket. 107/B. (1) A hajléktalanok átmeneti szállásán időszakos férőhelyszám-bővítés abban az esetben hajtható végre, ha a bővítés az időszakot megelőző férőhelyeket igénybevevők ellátását nem zavarja. 27 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 20
20 (2) A hajléktalanok átmeneti szállásán végrehajtott férőhelyszám-bővítés nem haladhatja meg az intézmény ideiglenes vagy állandó működési engedélyében szereplő férőhelyszám 30%-át. (3) Az időszakos férőhelyszám-bővítéskor az intézmény biztosítja a) 105. (1) bekezdésének a)-c), valamint e) pontjában foglaltakat, b) a 105. (3) bekezdésének b)-e) pontjaiban foglaltakat, c) az egészségügyi alapellátás megszervezését, szükség szerint a szakellátáshoz való hozzájutás segítését. (4) Időszakos férőhelyszám-bővítést olyan helyiségben, épületben lehet megvalósítani, ahol a) lakószobánként legfeljebb húsz személyt lehet elhelyezni, b) a berendezési tárgyak könnyen tisztíthatók, illetve fertőtleníthetők, c) a lakószobában egy ellátottra minimum négy négyzetméter lakóterület jut d) a fűtés, világítás és meleg vízzel való ellátás folyamatosan biztosított. (5) Az időszakos férőhelyszám-bővítés időszakában az intézményben húsz ellátottra jut legalább egy zuhanyzó és egy nemenkénti illemhely. (6) A ban felsoroltakat az időszakosan kialakított férőhelyek tekintetében is figyelembe kell venni. 107/C. (1) A hajléktalanok éjjeli menedékhelye esetében az időszakos férőhelyszám - bővítéskor az intézményben vagy az időszakosan kialakított intézményben biztosítani kell a 105. (1) bekezdésének a)-c) és e) pontjában foglaltakat. (3) Az időszakos férőhelyek kialakítására az az intézmény, illetve különálló épület, helyiség alkalmas, ahol a) a berendezési tárgyak könnyen tisztíthatók, illetve fertőtleníthetők, b) a lakószobában és az ellátottak által használt közösségi helyiségekben egy ellátottra legalább három négyzetméter nagyságú terület jut úgy, hogy a) huszonöt ellátottra jut legalább egy zuhanyzó és egy nemenkénti illemhely, b) a fűtés, világítás és a meleg vízzel való ellátás folyamatosan biztosított. (4) A (3) bekezdésen túl az intézmény biztosítja a 105. (3) bekezdésének b)-e) pontjában foglaltakat. (5) Az férőhelyszám-bővítés időszakában az intézmény működésére a 107. (2) -(3) bekezdései az irányadóak. 21
KRISTÁLY SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI TÁRSULÁS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE
KRISTÁLY SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI TÁRSULÁS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 1. /Fax: (54) 465 856 E-mail: szockozpont@freemail.hu Iktatószám: /2011. 21. T Á J
RészletesebbenGyorsjelentés a hajléktalan emberek 2011 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről
Február Harmadika Munkacsoport Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2011 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Összefoglaló: Győri Péter Gyorsjelentés a 2011. évi hajléktalan-adatfelvételről Válaszadó
RészletesebbenSZOCIÁLIS BIZOTTSÁG ELŐTERJESZTÉSE JAVASLAT A HAJLÉKTALANOKAT SEGÍTŐ SZOLGÁLAT IDŐSZAKOS FÉRŐHELYSZÁM BŐVÍTÉSÉRE
... napirendi pont SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG ELŐTERJESZTÉSE JAVASLAT A HAJLÉKTALANOKAT SEGÍTŐ SZOLGÁLAT IDŐSZAKOS FÉRŐHELYSZÁM BŐVÍTÉSÉRE Győr városában az utcán élő hajléktalanok száma 250-300 fő körüli, közülük
RészletesebbenGyorsjelentés a hajléktalan emberek 2015 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről
Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2015 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Összefoglaló: Győri Péter Gurály Zoltán Szabó Andrea Minden eddiginél több hajléktalan ember, 10 928 fő vett részt a február
Részletesebben(2) Szakosított ellátás: - ápolást- gondozást nyújtó bentlakásos otthon: Magyarország közigazgatási területe.
Vaja város képviselő testületének 7/2018 (VI.14..) önkormányzati rendelete A személyes gondoskodást nyújtó alapellátások és szakosított ellátások helyi szabályairól Vaja Város Önkormányzat Képviselő-testületének
RészletesebbenSzociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenAz intézmény által nyújtott szolgáltatások
Egyesített Szociális Intézmény és Árpád-házi Szent Erzsébet Idősek Otthonai 2400 Dunaújváros Dunasor 15. Tel: 25/500-641, 25/409-542 Fax: 25/401-821 e-mail: eszi1@invitel.hu Az intézmény által nyújtott
RészletesebbenGádoros Nagyközség Önkormányzata Képviselő- testületének Gondozási Központ, Családsegítő és Védőnői Szolgálat. Az étkeztetés célja, feladata
Az intézmény neve: Gádoros Nagyközség Önkormányzata Képviselő- testületének Gondozási Központ, Családsegítő és Védőnői Szolgálat Telephely: 5932 Gádoros, Fő utca 30. Étkeztetés Szakmai Programja A szakmai
Részletesebben2018-ban immár 20. alkalommal valósult meg a február 3-i hajléktalan adatfelvétel
Összefoglaló: Február Harmadika Munkacsoport Négy hajléktalan közül három lakásban élhetne A hajléktalan-ellátás mellett egészen más segítő rendszerekre is szükség lenne 2018-ban immár 20. alkalommal valósult
RészletesebbenMelegedőnk a Fóti úti épületünk földszintjén működik munkanapokon 9-15 óra között.
Melegedőnk a Fóti úti épületünk földszintjén működik munkanapokon 9-15 óra között. Az intézmény vezetője Surányi Ákos, a szociális munkások a 233-11-91 számon hívhatók. Szakmai program (2008. november)
RészletesebbenTÁRGY: Tájékoztató a Hajléktalan Szálló működéséről és a téli krízishelyzet tapasztalatairól E L Ő T E R J E S Z T É S
SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁGA AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA:. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Tájékoztató a Hajléktalan Szálló működéséről és a téli krízishelyzet tapasztalatairól
RészletesebbenSzemélyes gondoskodást nyújtó ellátási formák
Apátfalva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2007. (VI.27.)Ör a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról Apátfalva Község Önkormányzat
RészletesebbenIDŐSEK KLUBJA HÁZIREND
Újpest Önkormányzatának Szociális Intézménye Őszi Fény Integrált Gondozási Központ 1046. Budapest, Tungsram u. 9. Tel: 230-5363 Fax: 370-4179 E-mail: oszifeny@ujpestszi. hu IDŐSEK KLUBJA HÁZIREND A házirend
RészletesebbenGyorsjelentés a hajléktalan emberek február 3-i kérdőíves adatfelvételéről
Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2009. február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Összefoglaló: Győri Péter Válaszadó hajléktalanok száma 2009. február 3-án Település Szállón Utcán Együtt Budapest 2326
RészletesebbenInterjú kezdete: hónap: nap: óra perc. Interjú vége: óra perc
A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március Gondozás 2013 P2 Intézmény sorszáma: Intézmény neve: Kérdező neve:.. Kérdező száma: Instruktor neve:.. Instruktor száma: Interjú kezdete:
RészletesebbenAz ellátási gyakorlat során nem érvényesültek az ellátottak megfelelő minőségű ellátáshoz és egyenlő bánásmódhoz, emberi méltósághoz kapcsolódó jogai.
ESETTANULMÁNY Eset leírása: Fogyatékos személyeket ellátó bentlakásos intézményben az ellátottak napközben 40-45 fős csoportokban töltik szabadidejüket. A helyiségek tárgyi felszereltsége nem biztosítja
RészletesebbenMEGÁLLAPODÁS Amely létrejött egyrészt X.Y. (szül.:..., anyja neve: ) igénybevevő és.., a Fogyatékkal Élőket és Hajléktalanokat Ellátó Közhasznú Nonpro
MEGÁLLAPODÁS Amely létrejött egyrészt X.Y. (szül.:..., anyja neve: ) igénybevevő és.., a Fogyatékkal Élőket és Hajléktalanokat Ellátó Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója - mint a társaság képviselője
RészletesebbenGyorsjelentés a hajléktalan emberek 2012 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről
Február Harmadika Munkacsoport Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2012 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Összefoglaló: Győri Péter Szabó Andrea A hivatalos nyilvántartások szerint Az országban egy
RészletesebbenMódosító okirat. 1. A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye
459/2015. (XII. 17.) KÖKT határozat a Bárka Kőbányai Humánszolgáltató Központ alapító okirata módosításáról (17 igen, egyhangú szavazattal) 1. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete
RészletesebbenGyorsjelentés a hajléktalan emberek 2010 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről
Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2010 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Összefoglaló: Győri Péter Válaszadó hajléktalanok száma 2010 február 3-án Település Szállón Utcán Együtt Budapest 2658 1252
RészletesebbenKÖZALAPÍTVÁNYI IRODA Tel: (06-1) 261-77-04, Fax: (06-1) 262-10-21 Web: www.hajlektalanokert.hu E-mail: kozalapitvany@hajlektalanokert.
KÖZALAPÍTVÁNYI IRODA Tel: (06-1) 261-77-04, Fax: (06-1) 262-10-21 Web: www.hajlektalanokert.hu E-mail: kozalapitvany@hajlektalanokert.hu Belügyminisztérium 1051 Budapest, József Attila u. 2-4. Dr. Felkai
Részletesebben(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben)
Gárdony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2004. (IX. 29.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12,13,14,15,
Részletesebben(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben)
Gárdony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2004. (IX. 29.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12,13,14,15,
RészletesebbenTÁRGY: Beszámoló a Hajléktalansegítő Szolgálat téli időszakban végzett munkájáról E L Ő T E R J E S Z T É S
SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁGA AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA:. MELLÉKLET: db TÁRGY: Beszámoló a Hajléktalansegítő Szolgálat - téli időszakban végzett munkájáról
RészletesebbenHajléktalanok jogvédelme
TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Hajléktalanok jogvédelme Összeállította: Forgács Béla Ellátottjogi képviselő 2014. Június 11.. HAJLÉKTALANOK
RészletesebbenKÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete
BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti
RészletesebbenHAJLÉKTALANSÁG. Összeállította: Orvos Adrienn
HAJLÉKTALANSÁG Összeállította: Orvos Adrienn Csak néhány szám vagyis ember A KSH adatai szerint Magyarországon évente 300 fővel növekszik az otthonukat elveszítő emberek száma. Budapesten és Pest megyében
RészletesebbenSZOCIÁLIS ÁGAZATI KONZULTÁCIÓ 2018 MEGÚJULÁS FELKÉSZÜLTSÉG MINŐSÉG. A hajléktalan ellátás aktualitásai dr. Andráczi-Tóth Veronika Főosztályvezető
SZOCIÁLIS ÁGAZATI KONZULTÁCIÓ 2018 MEGÚJULÁS FELKÉSZÜLTSÉG MINŐSÉG A hajléktalan ellátás aktualitásai dr. Andráczi-Tóth Veronika Főosztályvezető KAPACITÁSOK ÉS KIHASZNÁLTSÁG Hajléktalan állandó időszakos
RészletesebbenSzociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző / PEFŐ
1. a) Mit értünk az életmód fogalmán? Milyen tényezők határozzák meg az életmódot? b) Hogyan épül fel a szociális igazgatás szervezete? Milyen szerepet tölt be a megyei szociális és gyámhivatal a szociális
RészletesebbenA NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL
A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi
RészletesebbenÚj Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján
Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki jogok: A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító
RészletesebbenEmberi Erőforrások Minisztériuma
Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Alapszolgáltatások I. Étkeztetés Házi Segítségnyújtás Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtás Családsegítés Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat
RészletesebbenSZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS HUMÁNSZOLGÁLTATÓ KÖZPONTJA
SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS HUMÁNSZOLGÁLTATÓ KÖZPONTJA 700 Szekszárd, Vörösmarty Mihály utca. Tel.: 74/-474, -47 Fax: 74/-474. számú elıterjesztés az SZMJVK Szociális és Egészségügyi Bizottsága 00..-án
RészletesebbenHajléktalanok. Az utca emberei
Hajléktalanok Az utca emberei Hajléktalanok Éhes voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom. Idegen voltam, és befogadtatok. Nem volt ruhám, és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogattatok.
RészletesebbenA koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények
13. sz. melléklet A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények Sorszám A szervezet neve Tevékenysége Önkormányzati szervek 1. Polgármester Részvétel a döntés-előkészítési,
RészletesebbenPOLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1.
BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. bfuredph@t-online.hu Szám: /2008. Előkészítő: Váradi Gézáné/Végh Endréné E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület
RészletesebbenMódosító okirat. 1. Az Alapító Okirat 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 4. A költségvetési szerv tevékenysége
37/2017. (II. 23.) KÖKT határozat a Bárka Kőbányai Humánszolgáltató Központ alapító okirata módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról (14 igen, egyhangú szavazattal) 1. Budapest Főváros X. kerület
RészletesebbenÉtkeztetés. Házi segítségnyújtás
Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodnak, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel
Részletesebben3. 9/1999. (XI. 24.) Sz.Cs.M. Rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások
Cím: Budapest 1138 Zsilip u.13. Telefonszám: +36-20-353-6483 Megbízott vezető: Császár Gyula Balázs Nagyobb térképre váltás Szakmai program I. A működést biztosító és szabályozó jogi háttér: 1. 1949. évi
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ Demens személyek nappali ellátására vonatkozó szabályok
TÁJÉKOZTATÓ Demens személyek nappali ellátására vonatkozó szabályok A nappali ellátás igénybevételéhez hasonlóan rendelkezni kell: - Szakmai Program - Szervezeti és Működési Szabályzat - Házirend A Szakmai
RészletesebbenSzociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015
Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015 2015. január 1-től több jogszabály tételesen rendelkezik arról, hogy az egyes szociális, és gyermekjóléti szolgáltatások, valamint a gyermekvédelmi szakellátás
RészletesebbenTájékoztató a Békés-Rehab Integrált Szociális Intézmény 2013-as szakmai munkájáról
Tájékoztató a Békés-Rehab Integrált Szociális Intézmény 2013-as szakmai munkájáról Készítette: Prorok Mihály intézményvezető. Tartalom 1. Az intézmény békési egységének adatai... 3. 2. Fenntartó adatai...
RészletesebbenCsendes Ősz Idősek Otthona 6237 Kecel, Szabadság tér 11. NAPPALI ELLÁTÁS HÁZIREND
Csendes Ősz Idősek Otthona 6237 Kecel, Szabadság tér 11. NAPPALI ELLÁTÁS HÁZIREND 1 Kedves Ellátottak! Kérem Önöket, hogy ezen házirendet, amely a nappali ellátás életének fontos meghatározója, szíveskedjenek
RészletesebbenGyőri Péter: Hajléktalanság. romák. gyermekszegénység. (Tévhiteket oszlató tények )
Győri Péter: Hajléktalanság romák gyermekszegénység (Tévhiteket oszlató tények ) Hajléktalanügyi országos konferencia Balatonföldvár, 2017. szeptember A Február Harmadika Munkacsoport (F3) 1999 óta minden
RészletesebbenTÁMOP A-13/ PROJEKT
TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program X. rész Szociális támogatások 2014 Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,
Részletesebben(1) Az Önkormányzat a személyes gondoskodás keretében a következő ellátásokat nyújtja:
Székkutas Község Önkormányzat egységes szerkezetbe foglalt 8/1993. (VI. 26.) ktr. számú rendelete a szociális törvény alapján biztosított Személyes gondoskodás formáiról Székkutas Község Önkormányzat képviselőtestülete
Részletesebben1. oldal, összesen: 21
KMR-101 KMR-102 KMR-103 KMR-104 KMR-105 KMR-106 KMR-107 KMR-108 KMR-109 Misszió Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Szociális Gondozó Központ 1194 Budapest, Viola utca 30. Dankó u. 11. 2030 Érd,
RészletesebbenFELHÍVÁS. Tisztelt miskolci lakosok! FIGYELJÜNK ODA EGYMÁSRA! TÖRŐDJÜNK EGYMÁSSAL EBBEN AZ IDŐSZAKBAN MÉG INTENZÍVEBBEN!
FELHÍVÁS Tisztelt miskolci lakosok! Évente nagyon sok ember válik a tél áldozatává, és szenved kihűléses halált lakáson belül és kívül egyaránt. FIGYELJÜNK ODA EGYMÁSRA! TÖRŐDJÜNK EGYMÁSSAL EBBEN AZ IDŐSZAKBAN
RészletesebbenA DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN
A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Társulási Tanács: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás
RészletesebbenA SZEKCIÓÜLÉSEK TÉMÁI RÉSZLETESEN
A SZEKCIÓÜLÉSEK TÉMÁI RÉSZLETESEN 1. KÖZTERÜLETEN NE ÉLJENEK ÉS NE ALUDJANAK EMBEREK?! SPECIÁLIS KIHÍVÁSOK AZ UTCAI SZOLGÁLTATÁSOK KAPCSÁN SZEKCIÓVEZETŐ: MORVA EMÍLIA (MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT EGYESÜLET)
RészletesebbenTárgy: Szociális rendeletek módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet
Szentes Város Polgármesterétõl 6600 Szentes, Kossuth tér 6. 01-24426-4/2006. Lencséné Szalontai Mária tel.: 63-510-323 e-mail: lencsene@szentes.hu Tárgy: Szociális rendeletek módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet
RészletesebbenSZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSOK INTÉZETE Sopron, Kossuth L. u. 10 Ciklámen Idősek Klubja Virágfüzér Sérültek Napközi Otthona
SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSOK INTÉZETE Sopron, Kossuth L. u. 10 Ciklámen Idősek Klubja Virágfüzér Sérültek Napközi Otthona Sopron, Major-köz 3. Gondozási Központ: Étkeztetés Házi segítségnyújtás Lila Akác Idősek
RészletesebbenALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ
ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Az intézmény neve: Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ Székhelye: Földes, Karácsony Sándor tér 1. Telephelyek:
Részletesebben13. Önkormányzati szociális feladatok
13. Önkormányzati szociális feladatok Önkormányzati kötelezettségek Kötelező feladatok: Települési önkormányzat: alapszolgáltatások egyes típusai Vállalható feladatok: nem mehet az alapfeladatok rovására
RészletesebbenI. A rendelet célja. II. A rendelet hatálya
Takácsi Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2013. (II. 19.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételének rendjéről, a fizetendő térítési díjak megállapításáról
RészletesebbenCsalád és Gyermekjóléti Szolgálat, Házi segítségnyújtás, Szociális étkeztetés
GONDOZÁSI KÖZPONT 2133 Sződliget, Szent István u. 34-36. Email: gondozasi@szodliget.hu Mobil tel.: 06 30 485 9298 Tel.: 06 27 590-ö95/113 mellék Kirendeltsége: 2163 Vácrátót, Petőfi tér 3. Email: gyermekjoleti@vacratot.hu
RészletesebbenBuzsák Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2018. (XI. 30.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről
Buzsák Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2018. (XI. 30.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Buzsák Község Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és
RészletesebbenELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet
1. Napirend gyermekvédelmi rendelet - előterjesztés 1. Napirend ELŐ TERJESZTÉS és elő zetes hatástanulmány a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet Tisztelt képviselő-testület!
RészletesebbenFIZETÉSI KÖNNYÍTÉSRE IRÁNYULÓ RÉSZLETFIZETÉSI, HALASZTÁSI KÉRELEM 2016/17. TANÉV ŐSZI FÉLÉV
FIZETÉSI KÖNNYÍTÉSRE IRÁNYULÓ RÉSZLETFIZETÉSI, HALASZTÁSI KÉRELEM 2016/17. TANÉV ŐSZI FÉLÉV Tisztelt Hallgatói Tanulmányi, Vizsga- és Szociális Ügyek Bizottsága! Alulírott (név),. (NEPTUN azonosító), (értesítési
RészletesebbenPécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 31/2005.(10.20.) számú rendelete a szociális szolgáltatásokról szóló 9/2004.(03.31.) számú rendelet módosításáról
4 sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 31/2005.(10.20.) számú rendelete a szociális szolgáltatásokról szóló 9/2004.(03.31.) számú rendelet módosításáról Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése
RészletesebbenSZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK /2005. (IX..) számú rendelete
SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK /2005. (IX..) számú rendelete formák szabályairól szóló többször módosított 13/1993. (IV.29.) számú önkormányzati rendelet módosításáról módosításáról szóló
RészletesebbenVÁRAKOZÓK JELENTÉSE ELEMZÉS ÁLLAPOT SZERINT
VÁRAKOZÓK JELENTÉSE ELEMZÉS 2018. 03. 01. ÁLLAPOT SZERINT Várakozások jellemzői 1. táblázat Várakozók ellátási forma/típus/altípus szerinti megoszlása 2018. március 1-én Színkód 1: narancs = szakosított
RészletesebbenÓbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. 58/2010. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 1
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének 58/2010. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 1 a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szolgáltatásokról, azok igénybevételéről, valamint
RészletesebbenLakhatási program Nyíregyházán
Lakhatási program Nyíregyházán Szoboszlai Katalin elnök, szociális munkás Szervezeti organogram Periféria Egyesület Közgyűlés Elnökség Felügyelő Bizottság Szociális Szolgáltató Központ Utcai Szociális
RészletesebbenAlapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva
2. melléklet a... /2016. (VI.24.) határozathoz Okirat száma: 3/AO/ÓTSZEGYII/2016 Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. -a alapján
RészletesebbenA gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei
A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.
RészletesebbenA GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL
IZSÓFALVA NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 12/2006. (IX. 8.) RENDELETE A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL (egységes szerkezetben Izsófalva Nagyközségi Önkormányzat 12/2006. (IX. 8.) sz. rendeletének módosításaival)
Részletesebben7. (1) bekezdéshez Személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéhez szükséges nyilatkozatok, igazolások
A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő intézményi térítési díjakról szóló 5/2000. (II. 18.) Kgy. rendelet módosításáról szóló.../2004.(....) Kgy. rendelet
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET december 13-i ülésére
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 220/2018. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2018. december 13-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Javaslat hajléktalanok nappali
RészletesebbenÓbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. 8/2007. (II. 28.) rendelete
Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2007. (II. 28.) rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szolgáltatásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló
RészletesebbenTámogatott lakhatás. Serafin József EMMI. Hajléktalanellátás Országos Konferenciája 2013.
Támogatott lakhatás Serafin József EMMI SZOLGÁLTATÁSOK FŐOSZTÁLYA KÉPVISELŐJÉNEK KÖSZÖNTŐJE, ÉS ELŐADÁSA: TÁMOGATOTT LAKHATÁS 1 Jogszabályi háttér Törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
RészletesebbenTELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához-
TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához- I. A gondozást végző személyre vonatkozó adatok Neve: Születési neve:. Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:. TAJ szám:..
RészletesebbenEsélyegyenlőségi szabályzat
MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM 23. sz. melléklet Esélyegyenlőségi szabályzat OM azonosító: 031202 HA2301 2018.03.12 MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM Fenntartó:
Részletesebben1. Általános rendelkezések
Budakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2014. (III. 31.) önkormányzati rendelete Budakörnyéki Önkormányzati Társulás által fenntartott HÍD Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat által biztosított
RészletesebbenHEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok
HEP SABLON 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Olcsva község önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2013.06.24
RészletesebbenAlapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva
Okirat száma: 14-./2017. Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. -a alapján a Nyitott KAPU-VÁR Térségi Szociális Szolgáltató
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS Az Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottság február 14-i ülésére
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: Sz-36/2018. ELŐTERJESZTÉS Az Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottság 2018. február 14-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Tájékoztató
RészletesebbenBalatonfűzfő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2015. (VIII.31.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról
Egységes szerkezetbe a 6/2016. (III.31.) önkormányzati rendelettel Balatonfűzfő Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2015. (VIII.31.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról
RészletesebbenKömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2007. /VI. 28./ Rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
Kömlő Község Önkormányzata Képviselő Testületének 5/2007. /VI. 28./ Rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Kömlő Község Önkormányzatának Képviselő Testülete, a gyermekek védelméről
RészletesebbenINTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁK
INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁK Szociális szolgáltatások 56 (1) A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják (1993 évi III tv A szociális igazgatásról
RészletesebbenSZOCIÁLIS ALAPISMERETEK
Szociális alapismeretek középszint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 25. SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Fontos
RészletesebbenCsönge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5 /2015.(III.6.) önkormányzati rendelete a falugondnoki szolgáltatásról
Csönge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5 /2015.(III.6.) önkormányzati rendelete a falugondnoki szolgáltatásról Csönge Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális
RészletesebbenMegvalósítás helyszíne, település. Társ-állattal utcán élők intézményi befogadásának támogatása. Budapest. Budapest. Budapest.
TÁMOGATÁSI DÖNTÉS az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Hajléktalanokért Közalapítvány között kötött, 15349-1/2018/SZOCSZOLG ügyiratszámú együttműködési megállapodás alapján, a Hajléktalanokért Közalapítvány
RészletesebbenIDŐSEK KLUBJA 3931. MEZŐZOMBOR, JÓZSEF.A.U.5. TEL: 06/47 369-053 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
IDŐSEK KLUBJA 3931. MEZŐZOMBOR, JÓZSEF.A.U.5. TEL: 06/47 369-053 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési
RészletesebbenBALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE
BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE Ügyiratszám:1-2/2015. Sorszám: ELŐTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. február 12. napján tartandó ülésére Tárgy: Segítő
RészletesebbenKÉRELEM a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez
1. számú melléklet a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelethez KÉRELEM a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez (A formanyomtatvány az igényelt szociális ellátás típusának megfelelő
RészletesebbenKérelem. a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez
Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez A (A formanyomtatvány az igényelt szociális ellátás típusának megfelelő adatok figyelembevételével töltendő ki.) 1. Az ellátást
RészletesebbenKérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez
Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez 1.1 Az ellátást igénybe vevő adatai: Név: Leánykori neve:.. Személyi igazolvány száma:.. Anyja neve:. Születési hely, idő:. Nyugdíj
RészletesebbenSzociális és gyermekvédelmi szabályozók PSZI-INT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV
PSZI-INT PSZICHIÁTRIAI BETEGEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV Készítették: Bugarszki Zsolt Dr. Gárdos Júlia Gordos Erika Marketti Judit PSZI-INT.doc Létrehozás dátuma: 2007.01.13.
RészletesebbenBudapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. /2014. (..) önkormányzati rendelete
Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének /2014. (..) önkormányzati rendelete egyes szociális és gyermekjóléti szolgáltatások térítési díjával összefüggő önkormányzati
RészletesebbenA gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013.
A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. Miről lesz szó az ellátási igények háttere bekerülési okok a bekerülők jellemzői a bent lévők
RészletesebbenEtyek Község Önkormányzat Képvisel-testületének 10 /2007. ( VI.27. ) sz. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátások szabályozásáról
Etyek Község Önkormányzat Képvisel-testületének 10 /2007. ( VI.27. ) sz. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátások szabályozásáról Etyek Község Önkormányzat Képvisel-testülete a szociális igazgatásról
RészletesebbenLeadási határidő: 2013. október 2. (HÖK Irodában, ügyeleti időben)
MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI EGYETEM BUDAPEST Alaptámogatás pályázati űrlapja 2013/2014. tanév I. félévére Leadási határidő: 2013. október 2. (HÖK Irodában, ügyeleti időben) DJB tölti ki! Bíráló: Elért pontszám:
RészletesebbenMegmozdítani a mozdíthatatlant
Megmozdítani a mozdíthatatlant A Vissza az utcáról program tapasztalatai Szabó Andrea (Hajléktalanokért Közalapítvány) 1 A vissza az utcáról program előzményei 2010: 2011: a Magyar Köztársaság 2010. évi
RészletesebbenBeszámoló. a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen
Beszámoló a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek
RészletesebbenElőterjesztés 9. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének február 17-i ülésére
Előterjesztés 9. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2017. február 17-i ülésére Tárgy: A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület 2016. évről szóló szakmai beszámolójának elfogadása
Részletesebben1. A rendelet célja és hatálya 1.
Kiszombor Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2017.(III. 29.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról
RészletesebbenHajléktalan politika. dr. Mélypataki Gábor
Hajléktalan politika dr. Mélypataki Gábor A hajléktalanság, mint jelenség A hajléktalanságról mondhatjuk, hogy egyidős a nagyobb települések megjelenésével. Az ókori Rómában létezett a közösségi szoba,
RészletesebbenMérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint
Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív
RészletesebbenTÁMOP-5.3.1.B-1-11/1-2012-0001. Akkr. szám.: AL 0008 Nyilv. sz.: 01-0790-04 Ügyletkód:...
SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ A képzésbe jelentkező hallgatóinknak - akik a szociális ellátás, ápolás, idősgondozás területén szeretnének tevékenykedni kívánunk olyan szakmai ismereteket közvetíteni, melyek
Részletesebben