HAJLÉKTALANOK A MAGYAR MÉDIÁBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HAJLÉKTALANOK A MAGYAR MÉDIÁBAN"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY SZAK Nappali tagozat Pr és szóvívő szakirány HAJLÉKTALANOK A MAGYAR MÉDIÁBAN Budapest, 2012 Készítette: Kovács Krisztina

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Fogalmak A hátrányos megkülönböztetés és ennek okai A hátrányos megkülönböztetés A hátrányos megkülönböztetés okai Hajléktalanok A hajléktalanság kialakulás Hajléktalanok kívülről A hajléktalanok száma A hajléktalanok ellátása Tévhitek A hajléktalanok csoportosítása Hajléktalanok belülről Megjelenésük a médiában Közszolgálati és kereskedelmi média Hajléktalan történetek az interneten A hajléktalanok kiadványai A média hatása Esettanulmány A 8. kerületi történések bemutatása az origo.hu alapján Az eset megjelenése más médiákban Interjú Összefoglalás...66 Felhasznált irodalom...68 Mellékletek

3 1. Bevezetés Szakdolgozatom témájának a hajléktalanok magyar médiában való megjelenését választottam. Az ok legfőképp az aktualitás volt. Magyarországon a probléma évről-évre egyre súlyosabb méreteket öl, ennek ellenére az emberek még mindig nem veszik elég komolyan ezt a társadalmi ügyet. Nap, mint nap találkozhatunk az utcán olyan emberekkel, akiknek nincs hol lakniuk, nincs mit enniük. A társadalom hozzáállása általában kétféle: sajnálja őket vagy undorodik tőlük. Egy dologban azonban nagyon hasonlítanak: elítélik ezeket az embereket. Persze ezt magunknak sem vallják be, de így van. Egyszerűbb valakit elítélni, mint belegondolni, vajon hogy kerültek ilyen helyzetbe, milyen törést szenvedtek az életük során, ami idáig kárhoztatta őket. A hipotézisem az volt, hogy a magyar média nem foglalkozik eleget a hajléktalanság témájával, valamint az emberek sem tudják, hogy mekkora méretű problémával állunk szemben. Sajnos azt kellett megállapítanom a kutatásom közben, hogy ez a kezdeti feltevésem helyesnek bizonyul. A dolgozatom folyamán igyekeztem körüljárni minél jobban a hajléktalanság és a média, valamint a hajléktalanság és az emberek közötti kapcsolatot. Próbáltam egy átfogó képet adni a magyar hajléktalanok helyzetéről. Itt mind mentális, mind fizikai állapotukra gondolok. Megvizsgáltam, hogy milyen lehetőségeik vannak ma Magyarországon a hajléktalanoknak arra, hogy ne az utcán hajtsák álomra a fejüket. Megjelenésük a médiában pontban pedig igyekeztem rámutatni arra, hogy sajnos nagyon kevés alkalommal beszél róluk a kereskedelmi és közszolgálati média. Ehhez képest azonban több kiadvány és blog is létezik, amelyeket otthontalan emberek írnak. Így észrevehető, harcolnak azért, hogy felhívják figyelmünket. Ebből fakadóan kíváncsi voltam arra is, hogy a média megjelenések, mennyire befolyásolják a társadalom véleményét. Tényleg azt mondjuk, amit a szánkba adnak? Vagy csak kismértékű befolyásolásról beszélhetünk? A probléma összetettebb volt, mint gondoltam, ám mégis sikerült egyfajta következtetést levonnom. Az aktualitásra való tekintettel próbáltam egy összefoglaló elemzést is megfogalmazni a 8. kerületi önkormányzat hajléktalanpolitikájával kapcsolatban. Végigkövettem az eseményeket a kezdetektől mostanáig, lépésről lépésre. Ezután megvizsgáltam, hogy különböző médiumok hogyan is vélekedtek az intézkedésekről. Általánosságban azonban 4

4 elmondható, hogy mind az emberekből, mind a médiából ellenszenvet váltottak ki a szankciók. Fontosnak tartottam, hogy ne csak azt a képet ismerjem meg a hajléktalanokról, amit egy kívülálló ember lát, ezért készítettem egy interjút A Város Mindenkié csoporttal. Úgy éreztem hasznos, ha a másik oldal szemszögéből is megvizsgálom a jelenlegi helyzetet. Végezetül összeállítottam egy kérdőívet a kerdoivem.hu segítségével, ahol 50 embert kérdeztem meg a témával kapcsolatban. 15 férfi és 35 nő töltötte ki a kérdéssort, átlagéletkoruk 26 év volt. A hajléktalan olyan, mint egy koszos csomag: csak nézegetjük, nem merünk hozzányúlni, undorodunk tőle, aztán amikor vesszük a bátorságot, hogy felnyissuk, kiderül, hogy drágakő van benne. Az anonim idézet első része általánosságban tükrözte az emberek véleményét, azonban voltak pozitív megnyilvánulások is. Összességében úgy éreztem, ha a témát közelebbről megvizsgálom, akkor én is máshogy fogok viszonyulni a hajléktalanokhoz, valamint azok az emberek is, akik ezt a szakdolgozatot elolvassák. 5

5 2. Fogalmak Ebben a pontban a fontosabb fogalmak definícióját írom le, amelyeket a szakdolgozatom folyamán használok. Hajléktalan: a jogszabály 2 definíciót is ír - Hajléktalan a bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás. 1 - Hajléktalan az, aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgálóhelyiségben tölti. 2 Hátrányos helyzet: évi LXXIX. törvény a közoktatásról: 121. (1) 14. hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az: - akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; - akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; - az, akit tartós nevelésbe vettek évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról: hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező): az a beiratkozás időpontjában huszonötödik életévét be nem töltött hallgató (jelentkező), akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, vagy állami gondozott volt, 10/A. Halmozottan hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező): az a hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező), akinek a tankötelessé válásának időpontjá ban törvényes felügyeletét ellátó szülője, legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, valamint az, akit tartós nevelésbe vettek évi LXXVI. törvény a szakképzésről: III.törvény bek III.törvény bek évi LXXIX. törvény a közoktatásról évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról 6

6 54/B. 5. hátrányos helyzetű az, akinek családi körülményei, szociális helyzete, születési adottsága, örökölt vagy szerzett betegsége, életvitele vagy más ok miatt a szakképzésbe való bekapcsolódása és az abban való részvétele az átlagosnál nehezebben biztosítható évi CI. törvény a felnőttképzésről: hátrányos helyzetű felnőtt az, akinek valamely szociális, életviteli vagy egyéb okból a képzési lehetőségekhez való hozzáférése állami támogatás nélkül az átlagosnál nehezebben megvalósítható. Munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok: A munkaerő-piaci hátrányok és a kirekesztődés kockázata fokozottabban érint egyes csoportokat, különösen hátrányos helyzetben vannak az alacsony végzettségű emberek, a roma emberek, a hátrányos helyzetű térségben élők, a megváltozott munkaképességű emberek, a mentális betegséggel élők, valamint bizonyos demográfia csoportok, elsősorban életciklusokhoz köthetően (közéjük tartoznak a gyermeket vállaló nők, a fiat alok és az idősebb munkavállalók). 6 Diszkrimináció: A szociológiában modern használatban ez olyan megkülönböztető bánásmód (cselekedet, tevékenység, kijelentés, elmulasztott tett, viselkedés), mely az egyén (személy) vagy a csoportesélyegyenlőségre hat. A hatása lehet negatív vagy pozitív, módszere pedig nyílt vagy burkolt. Negatív: A hátrányos megkülönböztetés, diszkrimináció vagy negatív diszkrimináció a szociológiában ösztönös vagy tudatos kirekesztő, megalázó cselekedet. Indítéka lehet a fölérendeltség (uralom, elsődlegesség, dominancia) megszerzése vagy megtartása az embercsoporton belül vagy csoportok között. Az egyenlő bánásmód elvével ellentétes eljárás. Általa létrejön az esélyegyenlőtlenség, a gazdasági vagy a társadalmi igazságtalanság, melyet a meglévő elsődlegesség, privilégium, aránytalan mentelmi jog, protekció vagy a protekcionizmus bármelyike jellemez. Ürügye pedig a személy vagy embercsoport másiktól eltérő tulajdonságáról (másságáról) szerzett ismeret. Pozitív: A szociológiában a pozitív diszkrimináció, hátrányt csökkentő megkülönböztetés csoportra, személyre vonatkozó jogi adminisztratív vagy egyéb segítséget jelent, melyre a csoport vagy személy valamilyen szempontból a többséghez képest hátrányos helyzete ad évi LXXVI. törvény a szakképzésről évi CI. törvény a felnőttképzésről 7

7 okot. Indítéka a domináns egyén vagy csoport együttérzése, megértés illetve a másik fél követelése vagy tiltakozása a gazdasági és társadalmi igazságtalanság ellen. Szándéka a szolidaritás, az embercsoportok közötti gazdasági vagy társadalmi igazságtalanság enyhítése, vagyis az esélyegyenlőség megteremtése. A pozitív diszkrimináció bizonyos esetben korlátokat állít főleg a domináns és esetleg a hátrányos helyzetben lévőnek, mégis az esélyegyenlőséget vizsgálva igazságosabb. Például ilyen egy alulképviselt csoport tagjainak segítése, részesülése az arányosság elvén (kvótával). 7 A diszkrimináció kétféle lehet: Nyílt: Nyílt vagy közvetlen, amikor valakit az összehasonlítható helyzetben lévő többieknél, nyíltan kedvezőbben vagy kevésbé kedvezően kezelnek. Burkolt: Burkolt vagy közvetett diszkrimináció akkor fordul elő, amikor egy látszólag semleges előírás, ismérv vagy gyakorlat kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb helyzetbe hoz valakit. A burkolt megkülönböztetés egyik példája: amikor munkára jelentkező embereket vizsgára köteleznek valamely nyelvből, noha a nyelv ismeretére nincs is szükség a munka ellátásához. Az ilyen vizsga sok olyan embert kirekeszthet, akinek más az anyanyelve. 8 Közszolgálati és kereskedelmi média: A közszolgálati csatorna állami tulajdonban van, és a készülékkel rendelkező népesség előfizetési díjaiból, ill. adóiból tartják fenn, ellentétben a magánkézben lévő kereskedelmi televíziókkal. A közszolgálati médiumok címzettje elsősorban az állampolgár, míg kereskedelmi médiumoké a fogyasztó). A közszolgálati média - így a közszolgálati televízió - feladatai közé tartozik a tárgyilagos, kiegyensúlyozott és pontos tájékoztatás a hírműsorokban, valamint a nemzeti hagyományok, értékek képviselete a kulturális és oktató műsorokban, továbbá kellő megszólalási és bemutatkozási lehetőség biztosítása a kisebbségek részére. 9 Blog: A blog az angol web és log (háló és hajónapló) szavakból alkotott műszó: a weblog, háló (hajó) napló rövidítése. Tucatnyi fajtája alakult ki mára, annak dacára, hogy viszonylag fiatal hálóműfaj, gyakran frissített, egyszerűsített weboldal Wikipedia, 8 Wikipedia 9 Film- és médiafogalmak kisszótára, Korona, 2002 ( oldal) 10 Bíró Mária, Nyárády Gáborné: Közéleti kommunikáció 239.oldal Budapest, Perfect kiadó 8

8 3. A hátrányos megkülönböztetés és ennek okai 3.1. A hátrányos megkülönböztetés A diszkrimináció- tilalom kiterjesztése az emberi jogok európai egyezményében című tanulmányban sokat olvashatunk a megkülönböztetés történeti hátteréről. 11 A II. világháború következtében az emberi jogok témája középpontba került. Ekkor született meg egy nemzetközi testület június 26-án aláírták az ENSZ egyik alapokmányát, amelynek célja, hogy a későbbi nemzedékeket megvédje a háború kínjaitól, valamint, hogy az emberi méltóságba vetett hitet megerősítse. A II. világháború az egyik legjobb példa arra, hogy mi történhet, ha az egyik ember jobbnak hiszi magát a másiknál. Gondoljunk csak a Holocaustra, hiszen itt nem csak a zsidók álltak a támadás középpontjába, hanem mindenki, aki más (pl.: homoszexuális vagy értelmi sérült) volt. A diszkrimináció fogalmát a fent említett pontba olvashatjuk. Ez lehet pozitív vagy negatív is. Az utóbbit hívjuk hátrányos megkülönböztetésnek. A CXXV törvény szerint 5 fajta eset különböztethető meg: közvetlen hátrányos megkülönböztetés, közvetett hátrányos megkülönböztetés, zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás A hátrányos megkülönböztetés okai Fontos megvizsgálni a kérdést, hogy mi vezet ahhoz, hogy egy ember egy másik embertársát hátrányos megkülönböztetésben részesítse. Mi vezet ahhoz, hogy valaki jobbnak gondolja önmagát más embernél? A történelem folyamán sokszor találkozhattunk a hátrányos megkülönböztetés példáival. Hogyan alakultak ki ezek? Miért ítélünk el bizonyos embereket? Itt az egyik kulcsfogalom az előítélet. A Magyar Nagylexikon szerint: olyan előzetes ítélet (ismeret, tudás, attitűd) amely megelőzi a valóságról alkotott konkrét benyomásokat, így tudáspótló, ismeret-kiegészítő szerepe is van, segít eligazodni a még nem ismert emberi és társadalmi viszonylatokban is. 12 Ez igazából az ellenszenv egyik fajtája, ami általánosításon alapul. Előítéletünk lehet egy ember ellen, de akár egy egész csoport ellen. 11 Fundamentum, szám, Kovács Krisztina: A diszkrimináció- tilalom kiterjesztése az emberi jogok európai egyezményében 12 Magyar nagylexikon VII. Ed-Fe, Főszerkesztő: Rostás Sándor, Szlávik Tamás, oldal 9

9 A helyzet akkor fordul komollyá, mikor úgy érezzük, hogy igenis helyes a gondolkodásunk, a feltevéseink megalapozottak és bizonyítottak. Gordon Allport felállította az előítélet megnyilvánulásának skáláját: 1. szidalmazás, szóbeli bántalmazás 2. elkerülés 3. megkülönböztetés 4. fizikai bántalmazás 5. megsemmisítés 13 Ha egy előítélettel rendelkező ember világnézetét szeretnénk megváltoztatni, talán csak egy dolgot tehetünk. Próbáljuk számára más szemszögből megvilágítani a dolgokat, lássuk el új információkkal, hátha ezáltal új értékeket fedez fel az általa elítélt emberekben. Az előítélet legtöbbször azért alakul ki, mert nem ismerjük a másik embert, nem tudunk belegondolni a helyzetéből. Anélkül ítélkezünk tehát, hogy a dolgok mögé látnánk. A megkülönböztetés egyik, az előítéletnél enyhébb válfaja a sztereotípia. A sztereotípiák szélsőségesen leegyszerűsített és széles körben elterjedt megfigyelések valamely közösség tagjairól. Vagy pozitívak, vagy negatívak, vagy akár semlegesek is lehetnek. Közös vonásuk, hogy ellenállóak a tapasztalattal szemben és nem vesznek tudomást egyéni különbségekről. A sztereotípiák általában más etnikai csoportokra vagy pedig nemzetekre vonatkoznak, például, hogy az olaszok beszédesek, a németek pontosak, de minden egyes közösségnek vannak ilyesféle leegyszerűsített eszméi saját magáról is. 14 Sztereotípia például még az is, hogy az oroszok szeretik a balettet, a magyar ételek fűszeresek, az angoloknak olyan humoruk van, amit csak ők értenek vagy akár, hogy a tipikus férfi alakja erős, agresszív. Tehát léteznek nemi, faji és nemzeti sztereotípiák is. Az előítéletes viselkedés legtöbbször rossz tapasztalat eredménye. Ha például az utcán látjuk, ahogy egy roma nemzetiségű ember beleköt egy magyarba, akkor onnantól kezdve az összes többit is automatikusan skatulyába zárjuk. Kialakul bennünk egyfajta ítélet az összes többi hasonszőrű ember felé. Ha egy tagjuk ezt tette, valószínűleg a többi is ilyen. Ugyanez történhet a hajléktalanok esetében is. Természetesen, ha valaki negatív élményeket élt meg ezzel kapcsán, akkor így is gondolkodik a témáról. Ez jól megfigyelhető az általam készített kérdőívben adott válaszokból is. A 4. kérdésben azt kérdeztem meg a válaszadóktól, hogy Mi az első gondolata, ha találkozik egy hajléktalannal? Mi a véleménye róla, hogyan viszonyul hozzá? 13 Allport, Gordon W. : Az előítélet 83. oldal Osiris Kiadó, Szótár plurális társadalmaknak, 10

10 A válaszokból egy pár példa: o Általában taszítanak, mert udvariatlanok, csak úgy letámadják az embert az utcán és nem értenek a szép szóból. Persze találkoztam kivétellel is, de az ritka. o Kezdetben sajnáltam őket, de idővel rá kellett jönnöm, hogy sokaknak ez az állapot megfelelő, mert nem tesz semmit annak érdekében, hogy változtasson. Mintha elindulna náluk egy pszichés lecsúszási folyamat és nem tudnak a lejtőről a "fejükben" sem visszafordulni. Szerintem a hajléktalanok között is van rétegződés. Amelyik ki szeretne törni ebből a helyzetből szerintem sikerülhetne, persze segítséggel. o Viselkedésük és kinézetük visszataszító, nem szívesen találkozik az ember hajléktalanokkal. Ez a fajta megítélés azért alakul ki az emberekben, mert a hajléktalanok nagy része elzüllött és önkívületlen állapotban fekszik a közterületeken. De nem ítélkezhetünk felettük, mert nem feltétlenül ők felelősek a helyzetükért. o Sokszor tartok tőlük, viszont van pozitív ellenpéldám is! Ők is emberek, tudnak illedelmesen köszönni, beszélgetni. (Élő példa, Pécsen a FEEK környékén élő férfi szinte minden reggel és délután minden(!) diáknak szép napot kíván, nagyon ritkán kér egy-egy szál cigarettát-többen "szívesen" adunk neki, hiszen illedelmesen teszi ezt is.) o Nem mindegy, hogy az a hajléktalan milyen állapotban van. Aki normális és értelmes azzal semmi gond, még segítek is, viszont aki részeg és elutasítja az ételt csak a pénz kell neki (természetesen cigire és piára) azzal nem foglalkozom és elítélem. o Általában koldulni szoktak, amit meglehetősen ellenzek, szerintem csak nyűg a társadalomnak az ilyen ember. o Helyzetfüggő. Mert aki kéreget és kajára kell felszólítással jön az általában nem túl szimpatikus lépés hiszen valószínűleg úgyis piára költi. o Véleményem, az, hogy túlnyomó részt, ezek az emberek igenis tehetnek arról az állapotról, amiben vannak, és hiányzik belőlük a tenni akarás. Nem nézem le őket, viszont ha akarnának tudnának változtatni helyzetükön. Kiderül tehát, hogy a válaszadók egy-egy élmény alapján ítélik meg a hajléktalanokat. Ha ez az első élmény negatív, akkor a későbbiekben is így viszonyulnak hozzájuk. A feladat tehát az, hogy ezt a negatív tapasztalatot megváltoztassuk. Rá kell döbbenteni az embereket arra, hogy nem csak egyfajta hajléktalan létezik. Persze van köztük agresszív, 11

11 azonban ez a viselkedés a történtek hatására alakult ki. Az emberek nagy része azt hiszi, hogy ha rendes emberként élnek, betartják a szabályokat, akkor velük ilyen nem történhet. Ez azonban tévedés. Hiszen a mai világban könnyen eladósodhatunk, hiteleink gyakran túlnőhetnek rajtunk és egyik napról a másikra az utcán találhatjuk magunkat. Ebben az esetben pedig ránk is úgy fognak nézni az emberek, ahogy most mi nézünk a rászorulókra. A következő pontban ezért az volt a célom, hogy bemutassam a hajléktalanokat, ezáltal közelebbről vizsgáljam őket. 12

12 4. Hajléktalanok 4.1. A hajléktalanság kialakulás A hajléktalanság kialakulása tulajdonképpen a szegényekkel és a szegények gondozásával kezdődött. Magyarország a XX. században című könyvből kiderül, hogy a II. világháború előtt a témával még nem nagyon foglalkoztak, semmilyen jogszabály vagy törvény nem létezett. A 4780/1932. M. E. sz. rendelet szerint hajléktalannak tekintették azt aki körülményeinél fogva képtelen arra, hogy magának és családjának lakást biztosítson 15. Ezeknek az embereknek szükséglakást próbáltak biztosítani, azonban sajnos sokkal kevesebb lakás volt, mint amennyi otthontalan. Így sokan nyomortanyákon, bódévárosokban éltek. Ebbe az is közrejátszott, hogy nem mindenki volt jogosult egy szükséglakásra. Egyedülálló ember például nem kaphatott ilyen lehetőséget, így őket menedékhelyen szállásolták el ban 4 menhely volt Budapesten, ami majdnem 800 férőhelyet biztosított ben csak a fővárosban több mint 8500 ember lakott bódévárosokban. A következő évben az összes menhelyi ágy ingyenes volt, míg korábban pénzt kellett érte fizetni. Egy havi ott tartózkodásért (reggeli, ebéd, vacsora, fekhely) 10 napon keresztül 6 órát kellett dolgozni. Ez a munka például kertészkedés volt. A menhelyre beutalóval lehetett bekerülni, amit egy központi iroda adott ki a 6. kerületben. Ezenkívül nappali melegedők is létrejöttek, valamint a pályaudvarokon (Budapesten 4, vidéki városokban összesen 14) Pályaudvari Misszió működött. Ebben az időszakban a hajléktalanság kiváltó okai a következők voltak: kevés jövedelem, munkanélküliség, lakásproblémák. A II. világháború következményeként ezek a menhelyek, melegedők elég rossz állapotba kerültek, ezért felújításra volt szükség ágyat korszerűsítettek ben már szociáliskonyhán több mint 33 ezer hajléktalan jutott naponta ételhez és 1000 embert tudtak elszállásolni átmeneti otthonokban után azonban újra cenzúra sorsra jutott a hajléktalanság témája. Mivel a munkanélküliség felszámolására törekedett a kormány, így elutasított bárminemű segítséget és megoldást. Ez odáig fajult, hogy csak a Dobozi utcai szállás maradt az otthontalanok számára. Ennek a befogadóképessége azonban igen csekély volt. Mindössze /1932. M. E. sz. rendelet 13

13 24 férőhellyel rendelkezett. Később ez a Lordok Házának elnevezett menhely munkásszállóvá alakult. Összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy a rendszerváltás előtt nem sokat törődtek a hajléktalanság problémájának megoldásával ban azonban több, mint 360 ezer embert számoltak össze, aki nem lakásban élt. A munkásszállókban sem munkások laktak, hanem a lakók nagy része hajléktalan volt ben azonban a számuk már olyan magas volt, hogy muszáj volt valamit tenni az ügy megoldása érdekében. Ekkor alakult meg a Hajléktalanokért Társadalmi Bizottság, amely az első olyan civil szervezet volt, akik megpróbálták az otthontalanok érdekeit védeni. Ők hozták először nyilvánosságra ezt a társadalmi ügyet, általuk jelent meg először a sajtóban. Ebben az időszakban a hajléktalanságot kiváltó okok között fontos tényező volt sok munkásszálló megszűnése, valamint lakásproblémák, kilakoltatások, munkanélküliség. Sok szegény családból származó, vidéki fiatal költözött fel a fővárosba, hogy szerencsét próbáljon, ám nagyrészük hajléktalan sorsra jutott ben már bizonyos mértékben az állam támogatta a menhelyeket. Az évi III., a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerint hajléktalan az, akinek nincs bejelentett lakóhelye, vagy akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás. 16 Ellátás szempontjából hajléktalan az, aki éjszakáit közterületen, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti. 17 Az ellátásnak ekkor három fajtája volt: éjjeli menedékhely, nappali melegedő és átmeneti szállás. Az önkormányzatokat pedig törvény kötelezte, hogy menedékhelyeket hozzanak létre. Például, ha 20 ezernél több lakosa volt egy városnak, nappali melegedőt kellett létesítsen. Ha tíz ezerrel több, akkor már átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet is ben újabb két ellátási forma jött létre: a hajléktalanok otthona és a hajléktalanok rehabilitációs intézménye ban az országban már 6000 szálláshelyen aludhattak a rászorulók. Ebben az évben kezdtek el komolyan foglalkozni a hajléktalanok foglalkoztatásával, valamint ekkor ötlött fel az orvosi ellátás ötlete is évi III., a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerint évi III., a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerint 18 Magyarország a XX.században, II.kötet, Főszerkesztő: Kollega Tarsoly István, V. fejezet Népesség és társadalom, oldal 14

14 4.2. Hajléktalanok kívülről A hajléktalan szó definícióját a második pontban már meghatároztam. Fontos azonban megjegyezi, hogy nem csak lakóhellyel nem rendelkeznek, hanem semmilyen fajtájú tőkével sem. Ez alatt értem mind a pénzt, mind a kapcsolati tőkét is. Így kijelenthetjük, hogy valóban nincstelenek, akik segítségre szorulnak A hajléktalanok száma A Magyarországon élő hajléktalanok számát nehéz meghatározni, hiszen nehézségekbe ütközik megszámlálásuk, mivel például bejelentett lakcímmel nem rendelkeznek, így bárhol lehetnek. Legutóbb 2008-ban a Budapesti Módszertani Szociális Központ felmérése volt az, amelyből viszonylag friss statisztikai számokat tudhatunk meg. Ebben az évben Budapesten közé tehető azoknak a száma, akik látható helyen alszanak fedél nélkül, kb. ugyanennyien vannak, akik fedél nélkül alszanak, azonban nem látható helyen, kb ember alszik menhelyen és kb átmeneti szállókban. Összesen tehát 7-8 ezer hajléktalan ember él Budapesten. 19 A szám megdöbbentő, hiszen ez egy 2008-as adat és valószínű, hogy azóta a számuk csak gyarapodott. Ennél az adatnál fontos azt is megjegyezni, hogy ez csak a Budapesten élők száma, tehát a más városban, esetleg falvakban lévő hajléktalan emberek nem tartoznak bele. Ez is bizonyítja, hogy milyen nagymértékű problémával állunk szemben. Tehát nem áll távol tőlünk, hiszen nem csak a fővárosban élők gondja, hanem az egész országé. A Népszabadság április 15.-ei számában érdekes cikk jelent meg a vidéki hajléktalanokról. A Robbanásszerűen nőtt a hajléktalanok száma vidéken című cikkben megtudhatjuk, hogy különösen vidéken nőtt legnagyobb mértékben a számuk az elmúlt évekhez képest ben a hajléktalanok 41%-a élt Budapesten, tehát nagyobb részük vidéki nagyvárosokban él. Győri Péter a cikkben úgy nyilatkozott, hogy ez speciális magyar jelenség. Ebben az évben alig 100 fővel nőtt a budapesti hajléktalan emberek száma, míg a vidékieké több száz fővel. A hajléktalanok száma pedig nagyon magas százalék volt a lakossághoz képest Esztergomban, Miskolcon, Dunaújvárosban és Veszprémben. Becslések szerint 2010-ben 30 ezer hajléktalan élt Magyarországon, ebből 8-10 ezer Budapesten. Tehát minden 200-adik ember a fővárosban hajléktalan. Győrfi Pál, 19 HVG, Forrás: MTI, 2008.február 4., 15

15 az Országos Mentőszolgálat szóvivője szerint télen a mentők minden ötödik betege otthontalan, hiszen szerinte a hajléktalanság életveszélyes. 20 A kérdőívemet kitöltők szintén arról számolták be többségben, hogy a lakóhelyük közelében szoktak találkozni hajléktalanokkal. 70 % válaszolta azt, hogy igen nap, mint nap elmegy mellettük ben a Menhely Alapítvány végzett egy gyorsfelmérést az országban a hajléktalanság helyzetéről. Ez nem is inkább a számukat, mint a lakhatási, jövedelmi, foglalkoztatási és demográfiai viszonyokat próbálta meghatározni. Összesen 7199 hajléktalannal tudtak beszélni. Ezeknek az embereknek a 40%-a Budapesten él, a többi 60% pedig vidéki nagyvárosokban. A szociális segítők február 3-án 7755 embert számoltak, akik aznap hajléktalanok voltak, vagyis az éjszakát szabad ég alatt vagy ideiglenes helyen töltötték. A statisztikából az is kiderül, hogy Budapesten összesen 33 szervezet nyújt szállást a hajléktalan emberek számára, ebből 365 önkormányzati, 39% civil és 24% egyházi fenntartású. A felmérés során összeszámolták az összes szállót és ezekben férőhelyeket, ahol a hajléktalanok aludhatnak, valamint azt is rögzítették ki hol alszik. Kiderült, hogy 7 nagyvárosban többen alszanak szabad ég alatt, mint ahányan szállókon. Ezek: Debrecen, Kecskemét, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Veszprém. 21 Ehhez a témakörhöz kapcsolódott az egyik kérdésem is, ahol arra voltam kíváncsi, hogy a válaszadók szerint eleget foglalkozik-e az állam a hajléktalanság problémájával. 70 százalék szerint nem, 6% szerint pedig igen. 12 válaszadó a nem tudom lehetőséget jelölte be. Többségünk tehát az államtól várja a megoldást. Számomra megdöbbentő volt, hogy ennyi nem tudom válasz érkezett. Ez arra enged következtetni, hogy az emberek nem elég tájékozottak ez ügyben. Talán ha a média többet foglalkozna a kérdéssel, esetleg maga az állam is, illetve a politikusak többször beszélnének a problémáról, az emberek jobban tisztában lennének a hajléktalanság témájával. 20 Matalin Dóra: Robbanásszerűen nőtt a hajléktalanok száma vidéken, Népszabadság Online, 2010.április 15., 21 Menhely alapítvány honlapja, Gyorsjelentés 2011, 16

16 A hajléktalanok ellátása A hajléktalan ellátásnak jelenleg Magyarországon több formája is van. Erről a leghasznosabb információkat a Menhely Alapítvány által összeállított Információs Füzetből kaphatjuk: 1. Szállást Biztosító Intézmények: o Menedékhelyek o Fűtött Utca o Átmeneti szállók o Rehabilitációs szállók o Hajléktalanok otthonai o Krízisszállók o Anyaotthonok o Családos szállók o Gyermekszállók 2. Egészségügyi ellátás hajléktalan emberek számára: o Orvosi rendelők o Mozgó egészségügyi ellátás o Betegszobák o Krízis osztályok és lábadozók 3. Nappali ellátások o Nappali melegedők o Ügyfélszolgálati és információs irodák, jogsegélyszolgálatok o Közfürdők o Népkonyhák o Élelmiszerosztás o Ruhaosztás o Szabadidős programok 4. Utcai ellátások o Utcai étkeztetések o Utcai gondozó szolgálatok 5. Családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok 6. Munkásszállók 7. Ifjúsági irodák 17

17 8. Segítő és lelkisegély telefonszolgálatok 22 A szolgáltatások bemutatása: A következő ellátási formák definícióját megtalálhatjuk egy még ma is érvényben lévő rendeletben, melynek címe az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről. Nappali Melegedő: Nappali Melegedő lehetőséget biztosít a hajléktalan személyek részére közösségi együttlétre, pihenésre, személyes tisztálkodásra. Elősegíti a személyek ruházat tisztítását, lehetőséget teremt az étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására. 23 A nappali melegedő szolgáltatásairól egységesen kialakított nyilvántartást kell vezetni. Utcai szociális munka Az utcai szociális munka célja az ellátatlan, de az intézményes gondozással szemben bizalmatlan, az utcán életvitelszerűen tartózkodó egyének, csoportok szociális és mentális segítése, elsősorban életmentés, megelőzés, integrálás céljából. Az utcai szociális munka körébe tartozik különösen a) a hajléktalan személyek felkutatása, szükség esetén a megfelelő intézménybe juttatása, b) tájékoztatás, információnyújtás, c) ügyintézés, d) szolgáltatás nyújtása, e) szociális munka egyénekkel, csoportokkal, közösségekkel. 24 Étkeztetés: Az étkeztetés megszervezésével a hajléktalanok legalább egyszeri meleg ételhez jutnak. Az étkeztetés során az élelmiszerek, nyersanyag és tápanyag tartalmát szabályzatban előírják. 22 Menhely Alapítvány, Alap Információs Kiadvány, 23 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 24 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 18

18 Az étkeztetés során, amennyiben az étel helyben kerül fogyasztásra biztosítják a kézmosási lehetőséget, evőeszközöket és az étkészleteket. Az elsősorban népkonyhai szolgáltatást jelentő étkeztetést olyan településen, településrészen kell megszervezni, ahol a rászorulók miatt elsősorban alkalmi étkeztetés iránt van igény. 25 Hajléktalanok Átmeneti Szállása A hajléktalanok átmeneti szállása biztosítja az éjszakai pihenésre, a személyi tisztálkodásra, az étel melegítésére, étkezésre, a betegek elkülönítésére, a közösségi együttlétre szolgáló helyiségeket. A hajléktalan személyek átmeneti szállásának az az intézmény alkalmas, ahol a) egy lakószobában legfeljebb tizenöt személy helyezhető el, b) a berendezési tárgyak könnyen tisztíthatók, illetve fertőtleníthetők, c) tizenöt ellátottra legalább egy zuhanyozó és nemenkénti illemhely jut, d) a lakószobában egy ellátottra legalább négy négyzetméter nagyságú lakóterület jut, e) a fűtés, világítás és a melegvízzel való ellátás folyamatosan biztosított. (1) bekezdésben foglaltakon túl az intézmény biztosítja az ellátást igénybe vevő a) ágyneműjét, b) tisztálkodásához szükséges textíliát, c) személyes ruházatának tisztításához szükséges feltételeket, d) személyes használati tárgyainak biztonságos megőrzését, e) részére nyújtandó elsősegélyhez szükséges felszerelést. 26 Egy átmeneti szállásnak minimum 16 órán át nyitva kell lennie. Ezekből az órákból pedig minimum 6-ban mentális és szociális gondozást kell nyújtani. Utóbbiba beletartozik például a csoportmunka és a közösségi szociális munka is. Ezenkívül próbálnak olyan programokat szervezni, tartani, ami segíti a hajléktalanokat az előrelépésben. Az átmeneti szállón a hivatalos ügyek intézését is segítik. 25 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 26 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 19

19 Hajléktalanok Éjjeli Menedékhelye Egy lakószobában legfeljebb 20 fő helyezhető el. Ágyneműt nem szükséges biztosítani. A Hajléktalanok Éjjeli Menedékhelye napi 14 órát tart nyitva. Szakképzett munkaerő dolgozik itt, hogy az esetleges viták verekedésbe torkollását megelőzzék. Napi négy órában pedig szociális munkást kell alkalmazni, aki biztosítja a szociális információkat és tanácsadást ad az ellátást igénybevevő jogosultságairól. 27 Időszakos férőhelyszám bővítés (1) A hajléktalanok átmeneti szállását, az éjjeli menedékhelyet, valamint a nappali melegedőt működtető fenntartó a közterületen vagy lakhatásra alkalmatlan helyiségben életvitelszerűen tartózkodó hajléktalan személyek ellátásának, a közvetlen életveszély elhárításának érdekében a téli időszakban időszakos férőhelyeket biztosíthat. (2) A férőhelyszám-bővítés végrehajtható már működő intézmény épületében, az engedélyezett férőhelyszám növelésével, illetve különálló, az éves intézményi ellátásban nem hasznosított, a téli időszakban működtetni kívánt saját tulajdonban lévő, bérelt vagy használati joggal biztosított épületben, helyiségben. (3) Az időszakos férőhely engedélyezése iránti kérelemhez csatolt szakmai programnak tartalmaznia kell a) a szolgáltatás célját, feladatát, indokoltságát, b) az ellátottak körét, jellemzőit, c) a feladatellátás szakmai tartalmát, módját, a szolgáltatások formáit, körét, rendszerességét, d) a szolgáltatás igénybevételének feltételeit, módját, e) az ellátottak és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelmével kapcsolatos intézkedéseket. 107/B. (1) A hajléktalanok átmeneti szállásán időszakos férőhelyszám-bővítés abban az esetben hajtható végre, ha a bővítés az időszakot megelőző férőhelyeket igénybevevők ellátását nem zavarja. 27 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 20

20 (2) A hajléktalanok átmeneti szállásán végrehajtott férőhelyszám-bővítés nem haladhatja meg az intézmény ideiglenes vagy állandó működési engedélyében szereplő férőhelyszám 30%-át. (3) Az időszakos férőhelyszám-bővítéskor az intézmény biztosítja a) 105. (1) bekezdésének a)-c), valamint e) pontjában foglaltakat, b) a 105. (3) bekezdésének b)-e) pontjaiban foglaltakat, c) az egészségügyi alapellátás megszervezését, szükség szerint a szakellátáshoz való hozzájutás segítését. (4) Időszakos férőhelyszám-bővítést olyan helyiségben, épületben lehet megvalósítani, ahol a) lakószobánként legfeljebb húsz személyt lehet elhelyezni, b) a berendezési tárgyak könnyen tisztíthatók, illetve fertőtleníthetők, c) a lakószobában egy ellátottra minimum négy négyzetméter lakóterület jut d) a fűtés, világítás és meleg vízzel való ellátás folyamatosan biztosított. (5) Az időszakos férőhelyszám-bővítés időszakában az intézményben húsz ellátottra jut legalább egy zuhanyzó és egy nemenkénti illemhely. (6) A ban felsoroltakat az időszakosan kialakított férőhelyek tekintetében is figyelembe kell venni. 107/C. (1) A hajléktalanok éjjeli menedékhelye esetében az időszakos férőhelyszám - bővítéskor az intézményben vagy az időszakosan kialakított intézményben biztosítani kell a 105. (1) bekezdésének a)-c) és e) pontjában foglaltakat. (3) Az időszakos férőhelyek kialakítására az az intézmény, illetve különálló épület, helyiség alkalmas, ahol a) a berendezési tárgyak könnyen tisztíthatók, illetve fertőtleníthetők, b) a lakószobában és az ellátottak által használt közösségi helyiségekben egy ellátottra legalább három négyzetméter nagyságú terület jut úgy, hogy a) huszonöt ellátottra jut legalább egy zuhanyzó és egy nemenkénti illemhely, b) a fűtés, világítás és a meleg vízzel való ellátás folyamatosan biztosított. (4) A (3) bekezdésen túl az intézmény biztosítja a 105. (3) bekezdésének b)-e) pontjában foglaltakat. (5) Az férőhelyszám-bővítés időszakában az intézmény működésére a 107. (2) -(3) bekezdései az irányadóak. 21

KRISTÁLY SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI TÁRSULÁS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE

KRISTÁLY SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI TÁRSULÁS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE KRISTÁLY SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI TÁRSULÁS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 1. /Fax: (54) 465 856 E-mail: szockozpont@freemail.hu Iktatószám: /2011. 21. T Á J

Részletesebben

Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2011 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről

Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2011 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Február Harmadika Munkacsoport Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2011 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Összefoglaló: Győri Péter Gyorsjelentés a 2011. évi hajléktalan-adatfelvételről Válaszadó

Részletesebben

SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG ELŐTERJESZTÉSE JAVASLAT A HAJLÉKTALANOKAT SEGÍTŐ SZOLGÁLAT IDŐSZAKOS FÉRŐHELYSZÁM BŐVÍTÉSÉRE

SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG ELŐTERJESZTÉSE JAVASLAT A HAJLÉKTALANOKAT SEGÍTŐ SZOLGÁLAT IDŐSZAKOS FÉRŐHELYSZÁM BŐVÍTÉSÉRE ... napirendi pont SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG ELŐTERJESZTÉSE JAVASLAT A HAJLÉKTALANOKAT SEGÍTŐ SZOLGÁLAT IDŐSZAKOS FÉRŐHELYSZÁM BŐVÍTÉSÉRE Győr városában az utcán élő hajléktalanok száma 250-300 fő körüli, közülük

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Melegedőnk a Fóti úti épületünk földszintjén működik munkanapokon 9-15 óra között.

Melegedőnk a Fóti úti épületünk földszintjén működik munkanapokon 9-15 óra között. Melegedőnk a Fóti úti épületünk földszintjén működik munkanapokon 9-15 óra között. Az intézmény vezetője Surányi Ákos, a szociális munkások a 233-11-91 számon hívhatók. Szakmai program (2008. november)

Részletesebben

KÖZALAPÍTVÁNYI IRODA Tel: (06-1) 261-77-04, Fax: (06-1) 262-10-21 Web: www.hajlektalanokert.hu E-mail: kozalapitvany@hajlektalanokert.

KÖZALAPÍTVÁNYI IRODA Tel: (06-1) 261-77-04, Fax: (06-1) 262-10-21 Web: www.hajlektalanokert.hu E-mail: kozalapitvany@hajlektalanokert. KÖZALAPÍTVÁNYI IRODA Tel: (06-1) 261-77-04, Fax: (06-1) 262-10-21 Web: www.hajlektalanokert.hu E-mail: kozalapitvany@hajlektalanokert.hu Belügyminisztérium 1051 Budapest, József Attila u. 2-4. Dr. Felkai

Részletesebben

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben)

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben) Gárdony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2004. (IX. 29.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12,13,14,15,

Részletesebben

A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények

A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények 13. sz. melléklet A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények Sorszám A szervezet neve Tevékenysége Önkormányzati szervek 1. Polgármester Részvétel a döntés-előkészítési,

Részletesebben

IDŐSEK KLUBJA HÁZIREND

IDŐSEK KLUBJA HÁZIREND Újpest Önkormányzatának Szociális Intézménye Őszi Fény Integrált Gondozási Központ 1046. Budapest, Tungsram u. 9. Tel: 230-5363 Fax: 370-4179 E-mail: oszifeny@ujpestszi. hu IDŐSEK KLUBJA HÁZIREND A házirend

Részletesebben

Interjú kezdete: hónap: nap: óra perc. Interjú vége: óra perc

Interjú kezdete: hónap: nap: óra perc. Interjú vége: óra perc A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március Gondozás 2013 P2 Intézmény sorszáma: Intézmény neve: Kérdező neve:.. Kérdező száma: Instruktor neve:.. Instruktor száma: Interjú kezdete:

Részletesebben

Csendes Ősz Idősek Otthona 6237 Kecel, Szabadság tér 11. NAPPALI ELLÁTÁS HÁZIREND

Csendes Ősz Idősek Otthona 6237 Kecel, Szabadság tér 11. NAPPALI ELLÁTÁS HÁZIREND Csendes Ősz Idősek Otthona 6237 Kecel, Szabadság tér 11. NAPPALI ELLÁTÁS HÁZIREND 1 Kedves Ellátottak! Kérem Önöket, hogy ezen házirendet, amely a nappali ellátás életének fontos meghatározója, szíveskedjenek

Részletesebben

Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2012 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről

Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2012 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Február Harmadika Munkacsoport Gyorsjelentés a hajléktalan emberek 2012 február 3-i kérdőíves adatfelvételéről Összefoglaló: Győri Péter Szabó Andrea A hivatalos nyilvántartások szerint Az országban egy

Részletesebben

Személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák

Személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák Apátfalva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2007. (VI.27.)Ör a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról Apátfalva Község Önkormányzat

Részletesebben

Az ellátási gyakorlat során nem érvényesültek az ellátottak megfelelő minőségű ellátáshoz és egyenlő bánásmódhoz, emberi méltósághoz kapcsolódó jogai.

Az ellátási gyakorlat során nem érvényesültek az ellátottak megfelelő minőségű ellátáshoz és egyenlő bánásmódhoz, emberi méltósághoz kapcsolódó jogai. ESETTANULMÁNY Eset leírása: Fogyatékos személyeket ellátó bentlakásos intézményben az ellátottak napközben 40-45 fős csoportokban töltik szabadidejüket. A helyiségek tárgyi felszereltsége nem biztosítja

Részletesebben

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Alapszolgáltatások I. Étkeztetés Házi Segítségnyújtás Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtás Családsegítés Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat

Részletesebben

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS HUMÁNSZOLGÁLTATÓ KÖZPONTJA

SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS HUMÁNSZOLGÁLTATÓ KÖZPONTJA SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS HUMÁNSZOLGÁLTATÓ KÖZPONTJA 700 Szekszárd, Vörösmarty Mihály utca. Tel.: 74/-474, -47 Fax: 74/-474. számú elıterjesztés az SZMJVK Szociális és Egészségügyi Bizottsága 00..-án

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

Hajléktalanok jogvédelme

Hajléktalanok jogvédelme TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Hajléktalanok jogvédelme Összeállította: Forgács Béla Ellátottjogi képviselő 2014. Június 11.. HAJLÉKTALANOK

Részletesebben

1. oldal, összesen: 21

1. oldal, összesen: 21 KMR-101 KMR-102 KMR-103 KMR-104 KMR-105 KMR-106 KMR-107 KMR-108 KMR-109 Misszió Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Szociális Gondozó Központ 1194 Budapest, Viola utca 30. Dankó u. 11. 2030 Érd,

Részletesebben

Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015

Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015 Szociális Szolgáltatások igénybevehetősége - 2015 2015. január 1-től több jogszabály tételesen rendelkezik arról, hogy az egyes szociális, és gyermekjóléti szolgáltatások, valamint a gyermekvédelmi szakellátás

Részletesebben

Étkeztetés. Házi segítségnyújtás

Étkeztetés. Házi segítségnyújtás Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodnak, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel

Részletesebben

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN

A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN A DEMECSERI SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Társulási Tanács: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Tájékoztató a Békés-Rehab Integrált Szociális Intézmény 2013-as szakmai munkájáról

Tájékoztató a Békés-Rehab Integrált Szociális Intézmény 2013-as szakmai munkájáról Tájékoztató a Békés-Rehab Integrált Szociális Intézmény 2013-as szakmai munkájáról Készítette: Prorok Mihály intézményvezető. Tartalom 1. Az intézmény békési egységének adatai... 3. 2. Fenntartó adatai...

Részletesebben

FELHÍVÁS. Tisztelt miskolci lakosok! FIGYELJÜNK ODA EGYMÁSRA! TÖRŐDJÜNK EGYMÁSSAL EBBEN AZ IDŐSZAKBAN MÉG INTENZÍVEBBEN!

FELHÍVÁS. Tisztelt miskolci lakosok! FIGYELJÜNK ODA EGYMÁSRA! TÖRŐDJÜNK EGYMÁSSAL EBBEN AZ IDŐSZAKBAN MÉG INTENZÍVEBBEN! FELHÍVÁS Tisztelt miskolci lakosok! Évente nagyon sok ember válik a tél áldozatává, és szenved kihűléses halált lakáson belül és kívül egyaránt. FIGYELJÜNK ODA EGYMÁSRA! TÖRŐDJÜNK EGYMÁSSAL EBBEN AZ IDŐSZAKBAN

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK /2005. (IX..) számú rendelete

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK /2005. (IX..) számú rendelete SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK /2005. (IX..) számú rendelete formák szabályairól szóló többször módosított 13/1993. (IV.29.) számú önkormányzati rendelet módosításáról módosításáról szóló

Részletesebben

BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE Ügyiratszám:1-2/2015. Sorszám: ELŐTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. február 12. napján tartandó ülésére Tárgy: Segítő

Részletesebben

Hajléktalanok. Az utca emberei

Hajléktalanok. Az utca emberei Hajléktalanok Az utca emberei Hajléktalanok Éhes voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom. Idegen voltam, és befogadtatok. Nem volt ruhám, és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogattatok.

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

(1) Az Önkormányzat a személyes gondoskodás keretében a következő ellátásokat nyújtja:

(1) Az Önkormányzat a személyes gondoskodás keretében a következő ellátásokat nyújtja: Székkutas Község Önkormányzat egységes szerkezetbe foglalt 8/1993. (VI. 26.) ktr. számú rendelete a szociális törvény alapján biztosított Személyes gondoskodás formáiról Székkutas Község Önkormányzat képviselőtestülete

Részletesebben

HAJLÉKTALANSÁG. Összeállította: Orvos Adrienn

HAJLÉKTALANSÁG. Összeállította: Orvos Adrienn HAJLÉKTALANSÁG Összeállította: Orvos Adrienn Csak néhány szám vagyis ember A KSH adatai szerint Magyarországon évente 300 fővel növekszik az otthonukat elveszítő emberek száma. Budapesten és Pest megyében

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Demens személyek nappali ellátására vonatkozó szabályok

TÁJÉKOZTATÓ Demens személyek nappali ellátására vonatkozó szabályok TÁJÉKOZTATÓ Demens személyek nappali ellátására vonatkozó szabályok A nappali ellátás igénybevételéhez hasonlóan rendelkezni kell: - Szakmai Program - Szervezeti és Működési Szabályzat - Házirend A Szakmai

Részletesebben

Lakhatási program Nyíregyházán

Lakhatási program Nyíregyházán Lakhatási program Nyíregyházán Szoboszlai Katalin elnök, szociális munkás Szervezeti organogram Periféria Egyesület Közgyűlés Elnökség Felügyelő Bizottság Szociális Szolgáltató Központ Utcai Szociális

Részletesebben

SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSOK INTÉZETE Sopron, Kossuth L. u. 10 Ciklámen Idősek Klubja Virágfüzér Sérültek Napközi Otthona

SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSOK INTÉZETE Sopron, Kossuth L. u. 10 Ciklámen Idősek Klubja Virágfüzér Sérültek Napközi Otthona SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSOK INTÉZETE Sopron, Kossuth L. u. 10 Ciklámen Idősek Klubja Virágfüzér Sérültek Napközi Otthona Sopron, Major-köz 3. Gondozási Központ: Étkeztetés Házi segítségnyújtás Lila Akác Idősek

Részletesebben

A SZEKCIÓÜLÉSEK TÉMÁI RÉSZLETESEN

A SZEKCIÓÜLÉSEK TÉMÁI RÉSZLETESEN A SZEKCIÓÜLÉSEK TÉMÁI RÉSZLETESEN 1. KÖZTERÜLETEN NE ÉLJENEK ÉS NE ALUDJANAK EMBEREK?! SPECIÁLIS KIHÍVÁSOK AZ UTCAI SZOLGÁLTATÁSOK KAPCSÁN SZEKCIÓVEZETŐ: MORVA EMÍLIA (MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT EGYESÜLET)

Részletesebben

I. A rendelet célja. II. A rendelet hatálya

I. A rendelet célja. II. A rendelet hatálya Takácsi Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2013. (II. 19.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételének rendjéről, a fizetendő térítési díjak megállapításáról

Részletesebben

Jövőkép - Dilemmák és megoldási lehetőségek a hajléktalan-ellátásban HAJLÉKTALANOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY Balatonföldvár, 2010. szeptember 9-10.

Jövőkép - Dilemmák és megoldási lehetőségek a hajléktalan-ellátásban HAJLÉKTALANOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY Balatonföldvár, 2010. szeptember 9-10. 1. dia A közalapítvány tevékenységének áttekintése 1 2. dia A közalapítvány tevékenységei HKA A hajléktalan-ellátás fejlesztése Intézményfenntartás FOGLAK projektiroda Módszertani tevékenység Nyilvánosság

Részletesebben

Megmozdítani a mozdíthatatlant

Megmozdítani a mozdíthatatlant Megmozdítani a mozdíthatatlant A Vissza az utcáról program tapasztalatai Szabó Andrea (Hajléktalanokért Közalapítvány) 1 A vissza az utcáról program előzményei 2010: 2011: a Magyar Köztársaság 2010. évi

Részletesebben

13. Önkormányzati szociális feladatok

13. Önkormányzati szociális feladatok 13. Önkormányzati szociális feladatok Önkormányzati kötelezettségek Kötelező feladatok: Települési önkormányzat: alapszolgáltatások egyes típusai Vállalható feladatok: nem mehet az alapfeladatok rovására

Részletesebben

3. 9/1999. (XI. 24.) Sz.Cs.M. Rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások

3. 9/1999. (XI. 24.) Sz.Cs.M. Rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások Cím: Budapest 1138 Zsilip u.13. Telefonszám: +36-20-353-6483 Megbízott vezető: Császár Gyula Balázs Nagyobb térképre váltás Szakmai program I. A működést biztosító és szabályozó jogi háttér: 1. 1949. évi

Részletesebben

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. 58/2010. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 1

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. 58/2010. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 1 Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének 58/2010. (XII. 17.) önkormányzati rendelete 1 a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szolgáltatásokról, azok igénybevételéről, valamint

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Az intézmény neve: Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ Székhelye: Földes, Karácsony Sándor tér 1. Telephelyek:

Részletesebben

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013.

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. Miről lesz szó az ellátási igények háttere bekerülési okok a bekerülők jellemzői a bent lévők

Részletesebben

7. (1) bekezdéshez Személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéhez szükséges nyilatkozatok, igazolások

7. (1) bekezdéshez Személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéhez szükséges nyilatkozatok, igazolások A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő intézményi térítési díjakról szóló 5/2000. (II. 18.) Kgy. rendelet módosításáról szóló.../2004.(....) Kgy. rendelet

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Budakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2014. (III. 31.) önkormányzati rendelete Budakörnyéki Önkormányzati Társulás által fenntartott HÍD Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat által biztosított

Részletesebben

INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁK

INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁK INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁK Szociális szolgáltatások 56 (1) A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják (1993 évi III tv A szociális igazgatásról

Részletesebben

ÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó

ÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó ÁPOLÁSI DÍJ Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó (Ptk. 8:1.. (1) bek 2.pont) részére biztosított anyagi hozzájárulás. ALANYI JOGÚ ÁPOLÁSI DÍJ:

Részletesebben

HÁZIREND NAPPALI INTÉZMÉNY

HÁZIREND NAPPALI INTÉZMÉNY SZIGETHALOM ÉS KÖRNYÉKE EGYESÍTETT SZOCIÁLIS INTÉZMÉNY 2315 SZIGETHALOM, RÁKÓCZI FERENC U. 147. TEL.:24/404-573 HÁZIREND NAPPALI INTÉZMÉNY Idősek Klubja Szigethalom, Rákóczi u. 147. sz. Fogyatékosok Nappali

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. 8/2007. (II. 28.) rendelete

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. 8/2007. (II. 28.) rendelete Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2007. (II. 28.) rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szolgáltatásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló

Részletesebben

TÁMOP 5.3.3-08/2-2009-0013 FEDÉL MÁS-KÉP(P) Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációját segítő programok

TÁMOP 5.3.3-08/2-2009-0013 FEDÉL MÁS-KÉP(P) Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációját segítő programok TÁMOP 5.3.3-08/2-2009-0013 FEDÉL MÁS-KÉP(P) Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációját segítő programok Születési ideje (N=80) 11,25% 1,25% 2,50% 31,25% 23,75% 3 1941-1950 között született

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL

A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL IZSÓFALVA NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 12/2006. (IX. 8.) RENDELETE A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL (egységes szerkezetben Izsófalva Nagyközségi Önkormányzat 12/2006. (IX. 8.) sz. rendeletének módosításaival)

Részletesebben

Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez

Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez 1.1 Az ellátást igénybe vevő adatai: Név: Leánykori neve:.. Személyi igazolvány száma:.. Anyja neve:. Születési hely, idő:. Nyugdíj

Részletesebben

Támogatott lakhatás. Serafin József EMMI. Hajléktalanellátás Országos Konferenciája 2013.

Támogatott lakhatás. Serafin József EMMI. Hajléktalanellátás Országos Konferenciája 2013. Támogatott lakhatás Serafin József EMMI SZOLGÁLTATÁSOK FŐOSZTÁLYA KÉPVISELŐJÉNEK KÖSZÖNTŐJE, ÉS ELŐADÁSA: TÁMOGATOTT LAKHATÁS 1 Jogszabályi háttér Törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Részletesebben

Leadási határidő: 2013. október 2. (HÖK Irodában, ügyeleti időben)

Leadási határidő: 2013. október 2. (HÖK Irodában, ügyeleti időben) MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI EGYETEM BUDAPEST Alaptámogatás pályázati űrlapja 2013/2014. tanév I. félévére Leadási határidő: 2013. október 2. (HÖK Irodában, ügyeleti időben) DJB tölti ki! Bíráló: Elért pontszám:

Részletesebben

Etyek Község Önkormányzat Képvisel-testületének 10 /2007. ( VI.27. ) sz. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátások szabályozásáról

Etyek Község Önkormányzat Képvisel-testületének 10 /2007. ( VI.27. ) sz. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátások szabályozásáról Etyek Község Önkormányzat Képvisel-testületének 10 /2007. ( VI.27. ) sz. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátások szabályozásáról Etyek Község Önkormányzat Képvisel-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához-

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához- TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához- I. A gondozást végző személyre vonatkozó adatok Neve: Születési neve:. Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:. TAJ szám:..

Részletesebben

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók PSZI-INT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók PSZI-INT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV PSZI-INT PSZICHIÁTRIAI BETEGEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV Készítették: Bugarszki Zsolt Dr. Gárdos Júlia Gordos Erika Marketti Judit PSZI-INT.doc Létrehozás dátuma: 2007.01.13.

Részletesebben

TÁMOP-5.3.1.B-1-11/1-2012-0001. Akkr. szám.: AL 0008 Nyilv. sz.: 01-0790-04 Ügyletkód:...

TÁMOP-5.3.1.B-1-11/1-2012-0001. Akkr. szám.: AL 0008 Nyilv. sz.: 01-0790-04 Ügyletkód:... SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ A képzésbe jelentkező hallgatóinknak - akik a szociális ellátás, ápolás, idősgondozás területén szeretnének tevékenykedni kívánunk olyan szakmai ismereteket közvetíteni, melyek

Részletesebben

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete A gyermekvédelmi támogatásról és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Sárpilis Község Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról 1 1 Módosította: 5/2012.(II.14.) számú

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,

Részletesebben

IDŐSEK KLUBJA 3931. MEZŐZOMBOR, JÓZSEF.A.U.5. TEL: 06/47 369-053 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

IDŐSEK KLUBJA 3931. MEZŐZOMBOR, JÓZSEF.A.U.5. TEL: 06/47 369-053 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA IDŐSEK KLUBJA 3931. MEZŐZOMBOR, JÓZSEF.A.U.5. TEL: 06/47 369-053 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési

Részletesebben

Beszámoló. a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen

Beszámoló. a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen Beszámoló a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői

Részletesebben

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK Szociális alapismeretek középszint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 25. SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Fontos

Részletesebben

Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. /2014. (..) önkormányzati rendelete

Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. /2014. (..) önkormányzati rendelete Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének /2014. (..) önkormányzati rendelete egyes szociális és gyermekjóléti szolgáltatások térítési díjával összefüggő önkormányzati

Részletesebben

A Budapesti Hajléktalanügyi Konzorcium Működése

A Budapesti Hajléktalanügyi Konzorcium Működése A Budapesti Hajléktalanügyi Konzorcium Működése Első Szakasz 2011. november 1. 2012. március 31. Balatonföldvár 2012. augusztus 30.-31. Aknai Zoltán Közterület helyett emberibb Körülmények (Menhely Alapítvány)

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Vác Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya 2600. Vác, Március 15. tér. 11. I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Neve:... Születési

Részletesebben

A népszámlálás szerepe a hajléktalanok számbavételében

A népszámlálás szerepe a hajléktalanok számbavételében A népszámlálás szerepe a hajléktalanok számbavételében Nemzeti tanácskozás a hajléktalanügyet támogató információs rendszerek kialakításának lehetőségeiről (2008. december 5.) Szűcs Zoltán Központi Statisztikai

Részletesebben

I. cím A rendelet célja

I. cím A rendelet célja Kiszombor Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2013. (VI. 26.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igényléséről és a fizetendő térítési díjakról Kiszombor

Részletesebben

Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának 17/2012. (VI.25.) önkormányzati rendelete 1

Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának 17/2012. (VI.25.) önkormányzati rendelete 1 Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzatának 17/2012. (VI.25.) önkormányzati rendelete 1 a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendő intézményi térítési díjakról

Részletesebben

Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez

Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez 1. Az ellátást igénybe vevő adatai: Név: Születési neve: Anyja neve: Születési helye, időpontja: Lakóhelye: Tartózkodási helye:

Részletesebben

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. 37/2007. (VI. 29.) rendelete 1

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. 37/2007. (VI. 29.) rendelete 1 Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2007. (VI. 29.) rendelete 1 a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szolgáltatásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Budapest Fin áros X. kerület Kőbányai SZIVÁRVÁNY SZOCIÁLIS GONDOSKODÁST NYUJTÖ, P. «stuict uiese KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG ~4 j S2dj /Ior?f_ 1108 Budapest, Újhegyi sétány 1-3. Tel: 434-2150, Fax: 264-3621 onnn

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2015. (II.24.) számú rendelete a települési támogatásról és egyéb szociális ellátásokról

SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2015. (II.24.) számú rendelete a települési támogatásról és egyéb szociális ellátásokról SZEGHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2015. (II.24.) számú rendelete a települési támogatásról és egyéb szociális ellátásokról Szeghalom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2006

Közhasznúsági jelentés 2006 Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület Közhasznúsági jelentés 2006 Nyíregyháza, 2007-04-02 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. A Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület számviteli beszámolója 3. Kimutatás a

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 2/2006.(II.10.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról

Részletesebben

Arany János Kollégiumi Program (AJKP)

Arany János Kollégiumi Program (AJKP) Tisztelt Osztályfőnök/Pályaválasztási Felelős! Az Arany János Kollégiumi Programra jelentkezéshez szeretnénk tájékoztatást nyújtani a leggyakrabban felmerülő kérdésekre adott válaszok segítségével. Milyen

Részletesebben

ÜGYMENET LEÍRÁS ÁPOLÁSI DÍJ. fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg közeli hozzátartozó otthoni ápolása

ÜGYMENET LEÍRÁS ÁPOLÁSI DÍJ. fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg közeli hozzátartozó otthoni ápolása ÁPOLÁSI DÍJ fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg közeli hozzátartozó otthoni ápolása, 35/342-806 ápolási díj megállapítása iránti kérelem jövedelemnyilatkozat vagyonnyilatkozat

Részletesebben

Csönge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5 /2015.(III.6.) önkormányzati rendelete a falugondnoki szolgáltatásról

Csönge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5 /2015.(III.6.) önkormányzati rendelete a falugondnoki szolgáltatásról Csönge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5 /2015.(III.6.) önkormányzati rendelete a falugondnoki szolgáltatásról Csönge Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális

Részletesebben

I. A RENDELET HATÁLYA

I. A RENDELET HATÁLYA Kunpeszér Községi Önkormányzat 15/2005. (IV. 15.) sz. rendelete a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális és gyermekvédelmi ellátásokról és az ellátásokért fizetendő térítési díjakról (Módosításokkal

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 10/1996. (III. 1.) számú. r e n d e l e t e. az intézményi térítési díjak megállapításáról

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 10/1996. (III. 1.) számú. r e n d e l e t e. az intézményi térítési díjak megállapításáról NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK 10/1996. (III. 1.) számú r e n d e l e t e az intézményi térítési díjak megállapításáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlése a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

A R. 9. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

A R. 9. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Kapos vár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 42/2011. (IX.30.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi és szociális ellátásokról szóló 13/2000. (III. 17.) önkormányzati

Részletesebben

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 136. 8500 PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/324-585

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 136. 8500 PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/324-585 PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 136. 8500 PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/324-585 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2013. október 10-i ülésére Tárgy: Pápa Város

Részletesebben

SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁS

SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁS KUNSZIGET KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁS SZAKMAI PROGRAMJA Feladat szó kötelességet jelent. A felelősség szó szabadságot jelent. A feladatok arra késztetik az embert, hogy igazságosan

Részletesebben

bekezdésben foglaltakon túlmenően a kiterjed Gyvt. 4. (2)-(4) bekezdésében foglalt gyermekekre, személyekre is.

bekezdésben foglaltakon túlmenően a kiterjed Gyvt. 4. (2)-(4) bekezdésében foglalt gyermekekre, személyekre is. Szilvásvárad községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2008.(VI.25.) RENDELETE a gyermekvédelem helyi végrehajtási szabályairól (Egységes szerkezetbe foglalva a módosítására hozott 22/2008. (VIII.

Részletesebben

GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT

GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT Encs és Térsége Szociális Társulás fenntartásában- által működtetett Gondozási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT INÁNCS TELEPÜLÉSRŐL

Részletesebben

Házi segítségnyújtás a gyakorlatban. Márta Anna

Házi segítségnyújtás a gyakorlatban. Márta Anna Házi segítségnyújtás a gyakorlatban Márta Anna 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Házi segítségnyújtás 63. (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe

Részletesebben

Szociális alapellátás Nagy Éva (Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató, Hódmezővásárhely)

Szociális alapellátás Nagy Éva (Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató, Hódmezővásárhely) Szociális alapellátás Nagy Éva (Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató, Hódmezővásárhely) A hódmezővásárhelyi Badalik Bertalan Szociális Szolgáltató Gondozási Központjának szakmai vezetésére 212. március

Részletesebben

A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március. Gondozás 2013 SZ2. Intézmény sorszáma: Intézmény neve:

A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március. Gondozás 2013 SZ2. Intézmény sorszáma: Intézmény neve: A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március Gondozás 2013 SZ2 Intézmény sorszáma: Intézmény neve: Kérdező neve:.. Kérdező száma: Instruktor neve:.. Instruktor száma: Interjú kezdete:

Részletesebben

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea Hasznos információk a fogyatékosságról Összeállította: Kovács Tímea Mi a fogyatékosság? A fogyatékosság nem betegség, hanem egy tartós vagy véglegesült állapot. A fogyatékos ember, aki tartósan vagy véglegesen

Részletesebben

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás TAKTASZADA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999. (IV.28.) számú rendelete a gyermekvédelmi támogatásokról és a gyámügyi ellátásokról Taktaszada Község Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

1. számú melléklet a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelethez I. EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTRA VONATKOZÓ IGAZOLÁS. (a háziorvos, kezelőorvos tölti ki)

1. számú melléklet a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelethez I. EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTRA VONATKOZÓ IGAZOLÁS. (a háziorvos, kezelőorvos tölti ki) 1. számú melléklet a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelethez I. EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTRA VONATKOZÓ IGAZOLÁS (a háziorvos, kezelőorvos tölti ki) I. EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTRA VONATKOZÓ IGAZOLÁS (a háziorvos, kezelőorvos

Részletesebben

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól Önkormányzat: a helyi önkormányzás testülete és szervezete, feladat- és hatáskörébe tartozó

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben