2006. évi V. törvény. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2006. évi V. törvény. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról"

Átírás

1 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról A törvény célja, hogy korszerő jogi keretek megteremtésével, az Európai Unió szabályozásával összhangban állapítsa meg a vállalkozások cégalapításának, nyilvántartásba vételének rendjét, és a vállalkozók alkotmányos jogai érdekében, a gazdasági forgalom biztonsága, valamint a hitelezıi érdekek vagy más közérdek védelme céljából biztosítsa a közhiteles cégnyilvántartás adatainak teljes körő nyilvánosságát, közvetlenül vagy elektronikus úton. Mindezek érdekében az Országgyőlés a következı törvényt alkotja: 7007/2006. (AEÉ 12.) APEH irányelv az adóhatóságnak a végelszámolásban és a vagyonrendezési eljárásban követendı hitelezıi és hatósági feladatairól A törvény az anyagi jogi szabályozással összhangban, különösen a társasági jog megújulására tekintettel szabályozza újra a cégbejegyzési eljárást, tehát a cégek piacralépésének eljárásjogi feltételeit. A modern technika vívmányait maradéktalanul alkalmazva az elektronikus cégeljárás megvalósításával gyorsabbá teszi a cégbírósági eljárást, illetve megkönnyíti a céginformációhoz történı hozzáférést, ezzel javítja a cégek mőködésének átláthatóságát. Az üzleti partnerek, hitelezık érdekeit szem elıtt tartva erısíti a cégek mőködése feletti kontrollt, kiteljesítve, érdemibbé téve a cégbíróságok törvényességi felügyeleti jogkörét. A törvény elsı része az alapvetı rendelkezéseket, általános cégjogi alapfogalmakat (a cégbíróság és a Cégszolgálat feladatai, cégnyilvánosság, cégjegyzék, cégnév stb.) tartalmazza. 1. Az alapvetı rendelkezések között szerepel az Igazságügyi Minisztérium szervezeti egységeként mőködı Cégszolgálat feladatainak meghatározása. A Cégszolgálatnak változatlanul kiemelkedı jelentısége lesz a cégnyilvánosság biztosításában azáltal, hogy céginformációt szolgáltat a cégjegyzék adatairól és az elektronikus cégiratokról, valamint a cégek beszámolóiról elektronikus úton vagy papír alapú formában, ha kérik, közhiteles módon is. Ezen túlmenıen az elektronikus cégeljárás is a Cégszolgálat közremőködésével valósul meg. A gazdasági forgalom kiszámíthatóbb, átláthatóbb mőködése érdekében ugyanakkor a jövıben a Cégszolgálat további feladatköröket is ellát majd. (Ezt fejezi ki elnevezésének változása is, Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatról Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közremőködı Szolgálatra, röviden: Cégszolgálatra.) Ezek közül kiemelkedı jelentıségő lesz az ún. hitelezıvédelmi nyilvántartás mőködtetése. A Szolgálat jogi tanácsadást is nyújt majd annak érdekében, hogy a mikró- és kisvállalkozások a cégalapítással, illetve a megszőntetéssel kapcsolatos információkat közérthetı formában, költségmentesen megismerhessék [1. (3) bek.]. 2. Az 1. társasági jogi irányelv (68/151/EGK) módosításáról szóló 2003/58/EK irányelv értelmében biztosítani kell, hogy az irányelv hatálya alá tartozó társaságok (korlátolt felelısségő társaságok, részvénytársaságok) bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmeiket elektronikus dokumentum formájában is eljuttathassák regisztráló hatóságukhoz, Magyarországon tehát a cégbírósághoz. Az irányelv értelmében a tagállamoknak e feladatot január 1-ig kell teljesíteniük, biztosítva azt is, hogy a kft.-k és rt.-k december 31-ét megelızı - legalább - 10 évben keletkezett összes irata is rendelkezésre álljon az ügyfelek számára - kérelmük esetén - elektronikus okirat formájában is. A hatályos rendelkezések értelmében az elektronikus cégeljárás a cégbíróságokon január 1. és szeptember 1. között fokozatosan valósul meg, épül ki. A rendszer kiépülése azonban csak akkor lesz teljes körő, ha a cégbíróságok és a cégek elektronikus kommunikációja nem korlátozódik két cégformára, tehát a kft.-re és az rt.-re. Ezért a törvény - a fokozatosság elvét változatlanul szem elıtt tartva, azonban a folyamatot felgyorsítva júliusától valamennyi gazdasági társasági forma esetében biztosítja azt a lehetıséget, hogy a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmét elektronikus úton is elıterjeszthesse és ennek eredményeként a cégbíróság az érintett cégeket elektronikus úton jegyezze be, tartsa nyilván. Ez értelemszerően a cégirataik elektronikus nyilvánosságát is biztosítja ( ). A törvény értelmében ezen túlmenıen január 1-tıl valamennyi cégforma esetében lehetıvé válik a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikus úton történı intézése.

2 Az elektronikus cégeljárás jelentısége egyébként abban is kifejezésre jut, hogy a törvény elıbb ismerteti az elektronikus cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárást ( ), és csak ezt követıen szabályozza a hagyományos, papír alapú cégeljárást. 3. A cégjogi alapfogalmak között szerepel a cégnév meghatározása. A cégek megkülönböztetésének elsıdleges eszköze a minden más cég elnevezésétıl különbözı cégnév. A törvény itt határozza meg az ún. elızetes cégnévfoglalásra vonatkozó eljárási szabályokat is. Az új szabályozás alapján mód nyílik arra, hogy a cég (leendı cég) jogi képviselıje legfeljebb 60 napos idıszakra elızetes cégnév-foglalással éljen, azzal, hogy ha a 60 napos idıszakon belül a cégbejegyzési (névváltoztatási) kérelem benyújtására nem kerül sor, úgy a névfoglalás megszőnik. Ezzel a megoldással a társasági szerzıdés aláírásakor vagy az alakuló közgyőlés megtartásakor a tagok (részvényesek), valamint a jogi képviselı egyaránt biztos lehet abban, hogy az alapításról való döntés és a bejegyzési kérelem elıterjesztése közötti idıszakban nem történhet olyan jogilag releváns esemény, amely utóbb a cégnév megváltoztatását teheti szükségessé, illetve a lefoglalt cégnévvel a cég a nyilvántartásba bejegyezhetı. Ugyanez érvényesül abban az esetben is, ha egy már mőködı cég kíván nevet változtatni változásbejegyzési kérelem benyújtásával. (6. ) 4. A jövıben a cégbejegyzés eljárási rendjét, a cégbíróság vizsgálatának terjedelmét nem az határozza majd meg, hogy a bejegyzendı cég rendelkezik-e jogi személyiséggel vagy sem. Az egyszerőbb, illetve a bonyolultabb megítéléső cégalapítások között ugyanis nem helyes a választóvonalat a cég jogi személyiségéhez vagy annak hiányához kötni. E helyett az egyszerőbb és gyorsabb eljárási rendben történı cégalapítást a törvény szerint az eredményezi, ha bizonyos cégformák esetében a törvény mellékletét képezı szerzıdésmintát alkalmazza a bejegyzést kérı a létesítı okirata elkészítése során. A szerzıdésminta alkalmazása módot ad a bejegyzési és változásbejegyzési eljárások jelentıs mértékő felgyorsítására, ami egyben a cégek alapítási költségeinek csökkenését is eredményezi. A szerzıdésminta a három legnagyobb számban létrejövı cégforma esetében, a közkereseti és betéti társaság esetében, valamint korlátolt felelısségő társaság esetében lesz alkalmazható. A törvény mellékletét képezı szerzıdésminta alkalmazása azt jelenti, hogy a leendı cég lényegében csak a saját adataival egészíti ki a formanyomtatványt. Ez a megoldás törvényi garanciát jelent arra vonatkozóan, hogy a társaság által benyújtott szerzıdés mintegy szükségképpen megfelel a törvényi elıírásoknak, mivel a társasági szerzıdésben feltüntetésre kerülı adatokon, tényeken kívül az okirat mindenben megegyezik a törvény rendelkezéseivel. Ilyen esetben a cégbíróság csak azt vizsgálja, hogy a szerzıdésminta kitöltése a jogszabályoknak megfelelıen történt-e, illetve a bejegyzési kérelem a minta alapján készült szerzıdéssel és a mellékletekkel összhangban áll-e [48. (3) bek.]. 5. A cégbejegyzést kérık és a cégbíróság helyzetét könnyíti meg a törvény akkor is, amikor kimondja, hogy a cégbíróság csak olyan irat, melléklet csatolását kérheti, melynek szükségességét a törvény alapján a bejegyzést kérık maguk is tételesen ellenırizni tudják. A mellékletek száma azonban több, tartalmuk lényegesen differenciáltabb, igazodva a törvényben meghatározott eljárás típus alapján indokolt követelményekhez. Ez egyben áttekinthetıbbé és könnyebben kezelhetıvé teszi a jogalkalmazók számára, hogy mikor milyen mellékleteket kell a bejegyzési kérelemhez csatolniuk. 6. A hatályos szabályozás alapján a jogi személyiségő cégek esetében a cégbejegyzésre, illetve a változásbejegyzési végzés meghozatalára nyitva álló határidı hosszabb, mint a jogi személyiség nélküli cégek vonatkozásában, 15 munkanap helyett 30 munkanap. A bejegyzési határidıbe a hiánypótlás idıtartama nem számít bele, illetve a cégbíróság vezetıjének a határidı leteltét követıen még további 8 nap áll a rendelkezésére, hogy az automatikus cégbejegyzés elkerülése érdekében a szükséges intézkedéseket megtehesse. Így a tényleges eljárás hosszabb ideig tarthat. Figyelemmel a szerzıdésminták alkalmazásának lehetıségére, illetve az elektronikus cégeljárás fokozatos megvalósulására, a törvény a bejegyzési határidık további rövidítését valósítja meg. Amennyiben a közkereseti, betéti vagy korlátolt felelısségő társaság szerzıdésminta alapján készíti el a társasági szerzıdését, a cégbíróságnak a hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasító végzését 3 munkanapon belül meg kell hoznia. Ebben az eljárási szakaszban a cégbíróság csak formai szempontból vizsgálja a bejegyzési kérelmet és mellékleteit. Azt veszi számba, hogy a létesítı okiratot és a 3. számú melléklet I. részében foglalt, az alapításkor szükséges, speciálisan a szerzıdésminta alkalmazásával összefüggı okiratokat csatolták-e. Amennyiben a hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasításra nem volt szükség, a cégbíróság a kérelem érkezését követı 5 munkanapot a bejegyzési kérelem érdemi vizsgálatára fordítja és szükség esetén elutasítás terhe mellett hiánypótlásra felhívó végzést ad ki. A cégbíróságnak a bejegyzésrıl, vagy annak elutasításáról a kérelem érkezésétıl számított 8 munkanapon belül döntenie kell. (48. )

3 Ha a létesítı okirat nem szerzıdésminta alkalmazásával készült, a cégbírósági ügyintézési határidı - a hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasításra nyitva álló idıtartam kivételével, amely azonos - értelemszerően hosszabb. A hiánypótlásra felhívó végzést a bejegyzési kérelemnek és mellékleteinek érdemi vizsgálatát követı 8 munkanap alatt ki kell adni, feltéve, hogy a hiánypótlás nélküli elutasítást nem kellett alkalmazni. A cég bejegyzésére irányuló kérelem érkezésétıl számított legkésıbb 15 munkanapon belül dönteni kell a bejegyzésrıl, vagy annak elutasításáról. Közös szabály, hogy ha hiánypótlásra felhívó végzés kiadására került sor, a hiánypótlási határidı legfeljebb 45 nap lehet és a hiányok pótlásáig eltelt idı a bejegyzési határidı számításánál nem vehetı figyelembe. A bejegyzési határidı eredménytelen eltelte esetén a cégbíróság vezetıje további 3 munkanapon belül intézkedhet a bejegyzési kérelem elbírálásáról az automatikus cégbejegyzés elkerülése érdekében. Változásbejegyzési eljárás esetén egységesen 15 munkanap az elbírálási határidı - az átalakulás cégbejegyzésének kivételével - függetlenül attól, hogy szerzıdésmintával alapított (mőködı) cégrıl van-e szó, vagy nem. Számos esetben ugyanis olyan változásbejegyzési kérelemrıl kell dönteni, ami nem függ össze a létesítı okirat módosításával (pl. üzletrész-átruházására került sor), így azonos jellegő bejegyzési kérelem és mellékletek alapján kell a határozatot meghozni. Az eljárás, a cégbíróság munkája tehát általában bonyolultabb, mint cégalapításkor (50. ). A törvény lehetıséget biztosít - meghatározott feltételek esetén, a leendı cég választása szerint - az egyszerősített, gyorsított cégbejegyzési eljárásra is, melynek eredményeként a bejegyzési kérelem benyújtását követı 2. munkanapon sor kerülhet a cég bejegyzésére és ezzel a teljes körő mőködésére. Ezt a kivételes eljárást olyan közkereseti, betéti vagy korlátolt felelısségő társaság választhatja, amelyik a létesítı okiratát szerzıdésminta alkalmazásával készíti el, elızetes névfoglalással él és a bejegyzési kérelmét elektronikus úton terjeszti elı. Ha a bejegyzési kérelem és mellékletei megfelelnek a jogszabályoknak, a cégbíróság az érkezéstıl számított 2. munkanapon a céget bejegyzi a cégnyilvántartásba. Ellenkezı esetben a cégbejegyzési kérelmet elutasítja. Hiánypótlási eljárásnak tehát nincs helye, azonban az elutasításhoz főzıdı jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha 8 napon belül ismételten kérik a cég bejegyzését (49. ). 7. A cégbejegyzést (változásbejegyzést) elrendelı végzés hatályon kívül helyezése iránti per eljárási rendjét illetıen a törvény számos új jogi megoldást tartalmaz, ugyanakkor változatlan szabály, hogy a perindításra a végzés Cégközlönyben való közzétételétıl számított 30 napon belül az ügyész és az jogosult, akire a végzés rendelkezést tartalmaz. A törvény kimondja, hogy a cégalapítást bejegyzı végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a végzés hatályon kívül helyezésére csak valamely, a cégjogi szabályok közül az új Gt-be átkerült, ott meghatározott érvénytelenségi ok megállapítása esetén kerülhet sor. Más érvénytelenségi ok fennállása esetében, ha a létesítı okirat jogszabálysértı volta nem küszöbölhetı ki, a perbíróság csak a jogszabálysértés tényét állapítja meg, de a bejegyzı végzést nem helyezheti hatályon kívül. A perbíróság ilyen esetben felhívja a cégbíróságot a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedések törvényességi felügyeleti eljárás keretében való foganatosítására. Ezt megelızıen azonban a perben eljáró bíróság felhívja a céget a jogszabálysértı állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére, illetve a létesítı okirat érvénytelenségének kiküszöbölésére. Ha ezek az intézkedések eredményre vezetnek, a perbíróság a végzést hatályában fenntartja. Új rendelkezés, hogy a megváltozott, a jogszabályoknak megfelelı adatokat a cégbíróság jogosult a cégjegyzékbe hivatalból is bejegyezni, illetve a bíróság felhívására megteheti a törvényes állapot helyreállításához szükséges további intézkedéseket. Ha a cég a jogszabálysértı állapotot a perben nem szünteti meg vagy a jogszabálysértés nem küszöbölhetı ki, változásbejegyzést elrendelı végzés esetén sor kerülhet a végzés hatályon kívül helyezésére, majd az érintett cégjegyzékadatok cégbíróság által való hivatalbóli törlésére, illetve törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazására ( ). 8. A cégalapítás érvénytelenségére irányuló per eljárási rendjét a törvény tartalmazza. Az érvénytelenségi okokat azonban az említettek szerint a jövıben a Gt. sorolja fel az 1. sz. társasági jogi irányelv szabályainak megfelelıen. A törvény azonban ezzel egyidejőleg olyan utaló szabállyal egészül ki, amely valamennyi, a cégnyilvántartásban szereplı, nem gazdasági társaság formájú cég vonatkozásában kimondja, hogy esetükben is a Gt.-ben rögzített rendelkezéseknek megfelelıen kerülhet csak sor semmisségi per indítására. Per eljárási szabályai lényegesen nem változnak. A pert a cég bejegyzését elrendelı végzés Cégközlönyben történı közzétételétıl számított 6 hónapos jogvesztı határidın belül az ügyész, illetve az indíthatja meg, aki a jogi érdekét valószínősíti. A cél továbbra is az érvénytelenségi okok kiküszöbölése, amennyiben lehetséges (70. ). Ha erre nincs mód, akkor a bíróság a céget létrehozó létesítı okiratot az ítéletében megállapított idıpontig hatályossá nyilvánítja, majd az ítélet alapján a cégbíróság a céget megszőntnek nyilvánítja.

4 9. A cégbejegyzés és a változásbejegyzés a jelenleginél egyszerőbb, kiszámíthatóbb és gyorsabb eljárást biztosító szabályozására tekintettel lehetıvé válik a társaságok (cégek) mőködése feletti törvényességi felügyelet érdemibbé tétele. A törvény - a gyakorlatban felmerült tapasztalatokat megfelelıen hasznosítva - újraszabályozza a törvényességi felügyeleti eljárást. A törvény egyértelmően rögzíti, hogy az eljárás alapvetı célja a cég törvényes mőködésének helyreállítása, ésszerő határidın belül. A törvény kisebb módosításokkal a hatályos szabályozással egyezıen sorolja fel azt, hogy mikor van helye törvényességi felügyeleti eljárásnak. Változatlan az a rendelkezés is, hogy nincs helye az eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény a bejegyzést elrendelı végzés hatályon kívül helyezése iránti perben vagy más perben, illetve közigazgatási eljárásban érvényesíthetı. A törvény egyértelmően megkülönbözteti az eljárást, attól függıen, hogy arra hivatalból vagy kérelemre kerül-e sor. Hivatalból jár el a cégbíróság, ha az eljárás szükségességét maga észleli vagy azt más bíróság kezdeményezi. Ilyen esetben az eljárás lefolytatása kötelezı. Kérelemre indul az eljárás, ha azt az ügyész, a cég tevékenységének ellenırzésére jogosult hatóság vagy közigazgatási szerv vagy olyan személy kezdeményezi, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke főzıdik és ezt valószínősíti is. Az eljárásban a kérelmezı félként vesz részt, ilyen esetben a törvényességi felügyeleti eljárás kontradiktórius jellegő (77. ). A törvényes mőködés helyreállítása érdekében a cégbíróság intézkedési lehetıségeinek köre bıvül. A cégbíróság ugyanis - többek között - legfeljebb 90 napra a cég költségére felügyelıbiztost rendelhet ki, aki megteheti azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek a törvényes mőködés helyreállításához elengedhetetlenek. A felügyelıbiztos tevékenységérıl a cégbíróságnak köteles beszámolni. Speciális a felügyelıbiztos jogköre, ha a kirendelésére azért került sor, mivel a cégnek (már) nincs vezetı tisztségviselıje. Ebben az esetben a felügyelıbiztos a vezetı tisztségviselı jogkörét gyakorolja. Ez a minısége a cégjegyzékbıl is kitőnik. A felügyelıbiztos a vezetı tisztségviselı jogkörében azonban csak a halaszthatatlan intézkedések megtételére jogosult, pl. összehívhatja a cég legfıbb szervét új vezetı tisztségviselı megválasztása érdekében (82. ). A törvény kimondja, hogy a törvényességi felügyeleti eljárást mindaddig folytatni kell, amíg a jogszabálysértı állapot vagy helyzet fennáll. A cégbíróságnak ilyen esetben az eljárás megindításától számított 90 napon belül valamilyen intézkedést kell alkalmaznia és az egyes törvényességi felügyeleti intézkedések között 6 hónapnál hosszabb idı nem telhet el. Ha a cégbíróság - ismételt, illetve különbözı - intézkedései nyomán sem biztosítható a cég törvényes mőködése, a cégbíróság a céget eltiltja a további mőködéstıl és megszőntnek nyilvánítja (84. ). 10. A törvény néhány speciális törvényességi felügyeleti eljárást külön is nevesít. A cég gazdálkodása átláthatóságának biztosítása érdekében a cégbíróság törvényességi intézkedéseket hozhat az éves beszámoló letétbe helyezésének (közzétételének) kikényszerítése érdekében (87. ). Speciális törvényességi felügyeleti eljárásra ad okot, ha meghatározott személyeknek a céggel fennálló jogviszonya megszőnt, de ezt a vezetı tisztségviselı a jogviszony törlése érdekében nem jelenti be a cégbíróságnak. A jövıben ilyen eljárást már nem csak a kézbesítési megbízott, illetve a volt felügyelıbizottsági tag és könyvvizsgáló kezdeményezhet, hanem valamennyi, a cégjegyzékbe bejegyzett személy, így a korábbi vezetı tisztségviselı és a volt tag is (88. ). A törvény egyértelmővé teszi, hogy amennyiben a cég a székhelyén (telephelyén, fióktelepén) nem található és a vezetı tisztségviselık lakóhelye is ismeretlen, tehát a cég fantomizálódik, az ilyen esetben lefolytatandó eljárás is speciális törvényességi felügyeleti eljárás. Az eljárás megnevezése törlési eljárásról az ismeretlen székhelyő cég megszüntetésére irányuló eljárásra változik (a cég törlésére hivatalból ugyanis más okokból is sor kerülhet), az eljárás szabályai azonban csak kis mértékben módosulnak ( ). 11. A végelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket a jövıben a csıdtörvény helyett a törvény tartalmazza. A törvény részletesen szabályozza a végelszámolás folyamatát annak elhatározásától a befejezéséig, pontosan meghatározva a végelszámoló jogállását és felelısségét ( ). Fontos új rendelkezés, hogy a végelszámolást a kezdı idıpontjától számított 3 éven belül be kell fejezni (jelenleg folyamatban vannak évvel ezelıtt indult végelszámolások is). Ha a végelszámolás a törvényes határidın belül nem fejezıdik be, a cég kényszer-végelszámolás alá kerül, melyre egyébként fıszabályként csak akkor kerül sor, ha a cégbíróság a céget megszőntnek nyilvánítja a törvényességi felügyeleti eljárást követıen. A kényszer-végelszámolás során végelszámolónak a cég vezetı tisztségviselıje csak kivételesen rendelhetı ki és a cég az eljárás folyamán nem dönthet a továbbmőködésrıl. A kényszer-végelszámolás során a cég vagyonát csak nyilvános pályázat vagy árverés útján lehet értékesíteni ( ). Lényegesen változnak a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében alkalmazható egyszerősített végelszámolás szabályai. Az eljárás lefolytatására nyitva álló határidı - a folyamat idıigényét

5 jobban figyelembe vevı napra módosul, a jelenlegi 30 napról. A végelszámolásra vonatkozó, a hitelezıknek szóló felhívást az általános szabályokkal szemben nem a cégbíróság teszi közzé a Cégközlönyben, hanem a végelszámoló. A törvény rendelkezéseket tartalmaz arra az esetre, ha egyszerősített végelszámolásról át kell térni az általános szabályok szerint folyó végelszámolásra pl. vitatott igénye miatt a hitelezı a cég ellen peres eljárást indít ( ). I. Fejezet ALAPVETİ RENDELKEZÉSEK 1. Cím A cégbíróság, valamint a céginformációs szolgálat feladatai 1. (1) A megyei (fıvárosi) bíróság mint cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság) feladata a) a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás lefolytatása és a kérelemnek helyt adó végzés esetén, illetve e törvényben meghatározott esetekben hivatalból is, a cégre vonatkozó adat, jog, valamint tény (a továbbiakban: adat) cégjegyzékbe történı bejegyzése, illetve törlése, b) a cégjegyzék adatairól, valamint a cégiratokról tájékoztatás nyújtása, c) a cégnyilvántartás közhitelességének és a cég törvényes mőködésének biztosítása érdekében - hivatalból, illetve kérelemre - törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása, d) a gazdasági társaságokról szóló törvényben és más, az egyes cégformákra vonatkozó törvényekben, illetve az Európai Unió rendeleteiben meghatározott, a kisebbségi jogok gyakorlását, valamint a hitelezıi jogok védelmét biztosító kérelmek elbírálása, továbbá e) azoknak az egyéb ügyeknek az elbírálása, amelyeket törvény a cégbíróság hatáskörébe utal. (2) A céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közremőködı szolgálat (a továbbiakban: céginformációs szolgálat) feladatai a következık: a) az e törvényben szabályozott módon hozzájárul a cégnyilvánosság követelményének megvalósításához, a cégjegyzékben szereplı adatok és cégiratok megismeréséhez; b) biztosítja a cégeljárásban és más, külön törvényben szabályozott nemperes eljárások során az elektronikus ügyintézést támogató rendszer üzemeltetését; c)-e) A fenti jogszabályi rendelkezés a cégbíróság feladatkörét és a cégnyilvántartás preambulumban megfogalmazott alapelveinek érvényesülése, segítése céljából a cégeljárásban közremőködı, azt kiegészítı, segítı cégszolgálat feladatait határozza meg. A cégbíróság feladatai A cégbíróság feladatköre a törvény tagolása szerint három alapvetı eljárást ölel fel, a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárást, az úgynevezett klasszikus értelemben vett törvényességi felügyeleti eljárást, vagyis az olyan - akár hivatalból, akár kérelemre folytatható - eljárásokat, amelyeknek eseteit a évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) maga tartalmazza, végül az egyéb törvények által a cégbíróság hatáskörébe utalt ügyek elbírálását, ideértve a kisebbségi jogok gyakorlása körében, valamint a hitelezıi jogok védelme körében elıterjesztett kérelmek elbírálását is [Ctv. 1. (1) bek. a), c), d), e) pont]. A cégnyilvánosság alapelvének érvényesülése érdekében a cégbíróság tájékoztatót nyújt a cégjegyzéki adatokról és a cégiratokról [Ctv. 1. (1) bek. b) pont]. A cégszolgálat feladatai A cégszolgálat alapvetı feladatai részben a közhiteles cégnyilvántartást segítı feladatok. A szolgálat közremőködik az elektronikus cégeljárásban, így az elektronikus kérelmeket a cégszolgálathoz kell benyújtani, amely azokat informatikai szempontból megvizsgálja, és a megfelelı tájékoztatással továbbítja a cégbírósághoz (Ctv ). További fontos részét képezi a szolgálat feladatainak a céginformáció nyújtása is október 1-jétıl sajátos szolgáltatásokkal - és ennek megfelelıen feladatokkal - bıvül a cégszolgálat tevékenysége, így jogi tanácsadó szolgálatot mőködtet a cégalapítással, a cégek megszüntetésével összefüggı kérdések megismerése céljából, a cég kérelmére közremőködik különbözı hatósági igazolások elektronikus úton történı beszerzésében, és a forgalom biztonságának elısegítése érdekében hitelezıvédelmi nyilvántartást

6 tart fenn, amelybıl a cégek státuszát, gazdasági helyzetét érintı legfontosabb, naprakész adatok ismerhetık meg. 2. Cím A cég 2. (1) A cég - ha törvény eltérıen nem rendelkezik - az a jogalany, amely a cégnyilvántartásba történı bejegyzéssel, üzletszerő gazdasági tevékenység folytatása céljából jön létre. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogalany a cégnyilvántartásban akkor szerepelhet, ha bejegyzését jogszabály kötelezıvé vagy lehetıvé teszi. A törvény - lényegében a hatályos szabályozással egyezıen - határozza meg a törvény hatályát, mely értelemszerően fıszabályként a cégnek minısülı szervezetekre terjed ki. A cégtörvény hatálya a végelszámolási fejezet beépülésével ugyanakkor kiszélesedik, mivel a végelszámolási fejezet alkalmazhatóságát változatlanul biztosítani kell a jelenleg a csıdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló évi XLIX. törvény hatálya alá tartozó, cégnek nem minısülı szervezetek esetében is. Ilyen pl. a magán-nyugdíjpénztár. A végelszámolásra vonatkozó rendelkezések áthelyezésére tekintettel egyébként a törvény elnevezése - a törvény hatályba lépésével egyidejőleg - a csıdeljárásról és a végelszámolási eljárásról szóló évi XLIX. törvényre (Cstv.) változik. A cég - ha a törvény eltérıen nem rendelkezik - az a jogalany, amely a cégnyilvántartásba történı bejegyzéssel, üzletszerő gazdasági tevékenység folytatása céljából jön létre. A cég elnevezés győjtıfogalom, felöleli mindazokat a szervezeteket, illetve jogalanyokat, melyek a rájuk vonatkozó anyagi jogi szabályok szerint létesíthetıek, illetve mőködhetnek, és e jogszabályok rendelkezéseinek megfelelıen fıszabályként a cégjegyzékbe történı bejegyzéssel jönnek létre (konstitutív hatály). Ez azt jelenti, hogy a cégjegyzékbe történı bejegyzés nemcsak az érintett szervezet létrejöttét, hanem ugyanakkor egyidejőleg céggé válását is eredményezi. A cégek közös vonása, hogy többségük üzletszerő gazdasági tevékenységet folytat, illetve, hogy a cégnyilvántartásba történı bejegyzésüket jogszabály teszi kötelezıvé vagy lehetıvé. A cégek meghatározó csoportját a gazdasági társaságok jelentik. Esetükben fıszabályként igaz a törvénynek az a fordulata, melynek értelmében a cégnyilvántartásba történı bejegyzéssel, üzletszerő gazdasági tevékenység folytatása céljából jönnek létre. Törvény azonban nem kizárólag üzletszerő gazdasági tevékenység folytatására alapított jogalany cégnyilvántartásba történı bejegyzését, tehát céggé válását írhatja elı. Így a cégnyilvántartásba történı bejegyzéssel jött létre a külföldi vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviselete, mely a külföldi vállalkozás számára külkereskedelmi szerzıdéseket közvetít, részt vesz a szerzıdéskötés elıkészítésében, tájékoztatási, reklám- és propagandatevékenységet lát el, azonban üzletszerő gazdasági tevékenységet nem folytat. A törvény kógens szabálya, hogy a cégnyilvántartásban csak az a jogalany szerepelhet, melynek bejegyzését jogszabály kötelezıvé, vagy lehetıvé teszi. Jelenleg csak az egyéni vállalkozó esetében nem kötelezettség, csupán lehetıség a cégnyilvántartásba történı bejegyzéssel történı ún. egyéni céggé válás, az egyéni vállalkozásról szóló törvény rendelkezése szerint. A cégtörvény hatálya alá tartozó cégek köre nem konstans. Az egyes anyagi jogi szabályok rendelkezéseire tekintettel a tendencia a cégformák körének bıvülése irányába mutat. A legújabb cégformák közé tartozik az európai gazdasági egyesülés, illetve az európai részvénytársaság. A közjegyzıkrıl szóló törvény módosítása megteremtette a közjegyzıi irodát, mint önálló cégformát, illetve az európai szövetkezetre vonatkozó anyagi jogi rendelkezések közeljövıben történı hatálybalépésére tekintettel a törvényben már helyet kapnak a nyilvántartásához szükséges cégjogi rendelkezések. A mindenkor hatályos cégtörvény feladata ugyanis, hogy új cégforma esetében - az anyagi jogi rendelkezéseknek megfelelıen - meghatározza e cégforma speciális cégjegyzék adatait és a nyilvántartására vonatkozó esetleges sajátos szabályokat. Az új cégformák megjelenése mellett esetenként sor kerül egy-egy cégforma megszőnésére is. Ez szükségessé teszi a korábban bejegyzett ilyen cégeknek a cégnyilvántartásból történı kivezetése érdekében átmeneti rendelkezések megalkotását, amennyiben erre a cégformát megszüntetı jogszabályban nem került sor, mint pl. az oktatói munkaközösség tekintetében is [129. (5) bekezdés]. A cég fogalma, meghatározása Jogi értelemben a céggé válás, a cégjogi mivolt valamennyi jogalany tekintetében a bejegyzéshez kapcsolódik, amelyre az adott cégre vonatkozó anyagi jogszabályok kötelezı vagy megengedı rendelkezése folytán

7 kerülhet sor. A cégnek tehát csakis a bejegyezett jogalany tekintendı, függetlenül attól, hogy az anyagi jogszabályi rendelkezések szerint esetlegesen cégbejegyzés nélkül is - tehát nem cégként - mőködhet, a forgalomban részt vehet. A cégnyilvántartásban nyilvántartandó jogalanyok közül ez idı szerint az egyéni cég az, amely bejegyzés nélkül, tehát nem cégként, hanem egyéni vállalkozásként (egyéni vállalkozó évi V. tv.) tevékenységet folytathat. E vállalkozási forma azonban cégjogi mivoltát szintén csakis a bejegyzéssel nyeri el. A bejegyzés jogkövetkezménye, joghatása A cégnyilvántartásban kötelezıen bejegyzendı jogalanyok teljes körő jogalanyiságukat a bejegyzéssel nyerik el. Így például a gazdasági társaságok a bejegyzési idıpontjától új létszakaszba, a korlátozott mőködéső elıtársaságból a létesítı okirattal létrehozni kívánt gazdasági társasági létszakaszba kerülnek. Az egyéni vállalkozás egyéni céggé válik, amely cégjogi lét feltétele például az átalakulásának. Ugyancsak fontos jogkövetkezménye a cégbejegyzésnek az is, hogy a cégjogi mivolt elnyerésével kerülnek a cégek a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörének személyi hatálya alá. További joghatása a cégbejegyzésnek, céggé válásnak az is, hogy a bejegyzést követıen jelentısen szőkülnek a perindítási lehetıségek, a cégalapítás érvénytelenségének megállapítása iránt valamennyi cég (cégforma) esetében [Ctv. 69., évi IV. tv. (a továbbiakban: Gt.) 12. ]. A cégek csoportosítása A cégek sokféle csoportosítása ismert. Gazdasági céljukat tekintve alakulhatnak üzletszerő gazdasági tevékenység folytatására, vagyis haszonszerzésre vagy esetlegesen más célból. Utóbbi körbe tartozik például a kereskedelmi képviselet, ez idı szerint még a közhasznú társaság - amely cégforma június 30-án megszőnik - vagy például a nonprofit gazdasági társaság, amelynek alapítására, illetve cégbejegyzésére július 1-jétıl kerülhet sor [Gt (1)-(3) bek., Gt. 4. és Gt (2) bek.]. A cégjegyzékbe bejegyzett jogalanyok (cégek) további lehetséges felosztása a jogi személyiséghez kapcsolódik. (Jogi személy, jogi személyiség nélküli jogalany.) Arra nézve, hogy egy jogalany rendelkezik-e jogi személyiséggel a jogalanyra vonatkozó anyagi jogszabályok adnak eligazítást. A jogi személyiség ugyanis a jogszabályi felruházással keletkezik július 1-jét követıen már új közhasznú társaság sem alapítható (a szerepét a nonprofit gazdasági társaság veszi át) és ettıl az idıponttól számított 2 éven belül a közhasznú társaságnak döntenie kell arról, hogy a társasági szerzıdése módosításával nonprofit korlátolt felelısségő társaságként mőködik tovább, más nonprofit gazdasági társasággá alakul, vagy jogutód nélküli megszőnését határozza el. A határidı eredménytelen eltelte után a cégbíróság a társaságot megszőntnek nyilvánítja [136. és új Gt (1)-(3) bekezdés]. 3. Cím A cégnév 3. (1) A cégnévnek legalább a választott cégforma megnevezését kell tartalmaznia, valamint azt, hogy a cég tevékenysége alapvetıen mire irányul. (2) A cégnév vezérszót is tartalmazhat, amely elısegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységő cégtıl való megkülönböztetését. A vezérszó a cégnévben az elsı helyen áll. A vezérszó idegen nyelvő kifejezés, rövidítés és mozaikszó is lehet, amelyet latin betőkkel kell feltüntetni. A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelıen. A cégnévben rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges. (3) A cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelölésébıl áll. (4) A cégnévnek (rövidített névnek) az ország területén bejegyzett más cég elnevezésétıl, illetve a 6. (3) bekezdése szerint lefoglalt elnevezéstıl - a cégforma különbözıségén túlmenıen is - egyértelmően különböznie kell, és nem kelthet olyan látszatot, ami - különösen a cég tevékenységi körét és a választott cégformát illetıen - megtévesztı. A cégnév részei A cégelnevezés kötelezı és szabadon választott elemekbıl tevıdik össze. Így a cégnévnek minden esetben tartalmaznia kell a cég alapvetı tevékenységére utalást és a cégforma megjelölését. Tevékenység Ha a fenti rendelkezést összevetjük a Ctv. 24. (1) bekezdés e) pontjában és az új Gt. 12. (1) bekezdés c) pontjában foglaltakkal, úgy az szőrhetı le, hogy alapvetı tevékenység alatt a fıtevékenység értendı, amelyet

8 egyebekben a létesítı okiratban is mindig meg kell jelölni. A létesítı okiratból tehát egyértelmően megállapíthatónak kell lenni a fıtevékenységnek, és ennek kell tükrözıdnie a cégelnevezésben. Cégforma A cégforma megjelölését csakis az adott cégre vonatkozó anyagi jogszabályokban meghatározottak szerint lehet szerepeltetni. Így például miután a szövetkezeti törvény csak a szövetkezet cégformát ismeri, nincs lehetıség kisszövetkezet cégforma feltüntetésére. Sajátos, a cég mőködésének módjára, jellegére vonatkozó, a cégformához kapcsolódó további elemek Egyes esetekben az anyagi jogszabályok további, a cég mőködésére jellemzı jelzı, kifejezés cégformához kapcsolódó, a cégforma elıtti feltüntetését is elıírják. Így a részvénytársaságok esetében ilyen a mőködési mód: nyilvános részvénytársaság (Nyrt.) és a zártkörő részvénytársaság (Zrt.), [Gt (2)-(3) bek.]. Ha pedig a gazdasági társaság (2007. július 1-jétıl) nonprofit társaságként mőködik, ennek feltüntetése a cég nevében szintén kötelezı [... Nonprofit Kft.,... Nonprofit Bt. stb., Gt. 4. (1) bek.]. További kiegészítı elem a közhasznú jelleg. Ennek feltüntetése azonban csak lehetıség, nem kötelezı [... Nonprofit Közhasznú Kft.,... Nonprofit Közhassznú Bt. stb., Gt. 4. (5) bek.]. Ide sorolhatók a cég létszakaszára utaló, azonban ezúttal a cégformát követıen - cégforma után - feltüntetendı jelölések is, így a végelszámolásra, felszámolásra utalás (... Kfv. végelszámolás alatt,... Kfv. va.;... Bt. felszámolás alatt,... Bt. fa.). Vezérszó Szabadon választott eleme a cégnévnek a vezérszó, amely az alább ismertetésre kerülı cégkizárólagosság követelményének érvényesülését, vagyis a cégek megkülönböztethetıségét segíti elı. Ha a cég vezérszót felvesz (választ), az csakis az elsı helyen állhat a cégnévben. Az évi CXLV. törvény (a továbbiakban: régi Ctv.) hasonló szövegezése alkalmazásában kialakult bírói gyakorlat szerint a vezérszó - mint a cégnév szabadon választott eleme - akár több egymást követı szóból is állhat. A cégelnevezés valamennyi olyan elsı helytıl induló egymást követı szavát, tehát amely nem a tevékenységre, mőködési módra, cégformára utal, a vezérszó részének kell tekinteni. Ennek a rövidített név helyes használata szempontjából van különös jelentısége. A kifejtettekbıl következıen tehát a rövidített elnevezésben a cégnévbıl a vezérszónak minısülı elemeket, szavakat és a cégformát, illetve ha annak van rövidített alakja, azt kell feltüntetni. A mőködési módra vonatkozó, a cégformát kiegészítı, a teljes cégelnevezésben feltüntetett megjelöléseket a rövid névben is át kell venni (pl. Alexa Nonprofit Bt.). A fenti jogszabályi rendelkezés a cégnévvel szemben három követelményt támaszt, így a cégvalódiságot, a cégszabatosságot és a cégkizárólagosságot. Cégvalódiság A cég elnevezése nem lehet megtévesztı, annak a cég valóságos, tényleges tevékenységi körét, helyzetét, a forgalomban elfoglalt súlyát kell tükröznie. Így nem megengedett az sem például, ha az ország valamely területére korlátozott tevékenységet folytató cég országos jelzıt alkalmazzon az elnevezésében, vagy más túlzó, torzító, félrevezetı kifejezést. Cégszabatosság További elıírás a cégelnevezéssel szemben, hogy abban a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek a magyar helyesírás szabályai szerint. A rövidítés szintén csak a vezérszóban (vezérszavakban) és a cégforma megjelöléseként alkalmazható. Cégkizárólagosság A cégkizárólagosság követelménye a forgalom biztonságát, a céget magát és a forgalom többi résztvevıjét (többi céget) védı szabály. Célja, hogy azonos vagy összetéveszthetı elnevezéssel, rövidített elnevezéssel cégek ne vegyenek részt a forgalomban, ne kerülhessenek bejegyzésre a cégjegyzékbe. Ennek érdekében követelmény, hogy a választott cégnév és a rövidített név valamennyi bejegyzett vagy a bejegyzési kérelmét már korábban benyújtott (bejegyzés alatt álló) cég elnevezésétıl, illetve a lefoglalt cégnevektıl különbözzön. Az egyértelmő különbözıség feltételeit a bírói gyakorlat már kialakította, a korábban hatályos, lényegében azonos tartalmú jogszabályi rendelkezések alkalmazása során. Ennek megfelelıen a különbözıségnek átlagos, közönséges figyelem mellett - szakmai kifejezések, jelzık esetében pedig szakmai hozzáértés nélkül -, írásban és hangzásban egyaránt fenn kell állnia. E követelmény érvényesülése szempontjából a cégforma eltérése közömbös, önmagában a cégforma különbözısége megkülönböztetésre nem alkalmas. BH A cégnév változtatásának kötelezettsége a cégnévben szereplı tevékenység megváltoztatása esetén. BH A társaság cégnevében a fıtevékenységet kell feltüntetni.

9 4. (1) A cégnévben szerepelhet a cégtulajdonosnak vagy a cég tagjainak neve a 3. (4) bekezdésének megfelelı alkalmazásával. (2) (3) A cégnévben az állami vagy nemzeti kifejezés csak abban az esetben szerepelhet, ha a cégben az állam közvetlenül vagy szervezetei útján többségi befolyással (Ptk. 685/B. ) rendelkezik, vagy a cég a külön törvény szerinti tartós állami tulajdoni körbe tartozik. (4) Külföldi cég magyarországi fióktelepe, külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint európai gazdasági egyesülés telephelye esetén a külföldi vállalkozás nevét a cégnévben meg kell jelölni. (5) A történelem kiemelkedı személyiségének nevét a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével, olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke főzıdik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cégnévben szerepeltetni. A cégnév fogalmát, tartalmi elemeit a törvény lényegében a hatályos szabályozással egyezıen határozza meg. Minden cégnévnek legalább a cégforma megnevezését tartalmaznia kell és azt, hogy a cég tevékenysége mire irányul. Figyelemmel arra, hogy a cégnévnek az ország területén bejegyzett más cég elnevezésétıl egyértelmően különböznie kell, az esetek túlnyomó többségében további elem is szükséges a cégnévben e törvényi elıírás érvényesüléséhez, figyelemmel a többszázezer bejegyzett cég által már foglalt elnevezésre. Ezt szolgálja a vezérszó. A vezérszóra vonatkozó rendelkezések kiegészülnek azzal a követelménnyel, hogy bár a vezérszó lehet idegen nyelvő kifejezés is, azt latin betőkkel kell a kérelemben, illetve a cégjegyzékben feltüntetni. A távolkeleti tagok által alapított cégek esetében ugyanis olyan bejegyzési kérelmek is elıfordulnak, amelyekben a név leírását a magyar számítógépes rendszer nem tudja kezelni. Fontos új szabály, hogy ha a cég tagjának nevét tüntetik fel a cégnévben, a cég megkülönböztethetıségére vonatkozó követelménynek akkor is érvényesülnie kell, pl. nem szerepelhet 200 Kovács János Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság a cégnyilvántartásban. Ez azt jelenti, hogy bizonyos esetekben a cégtulajdonos neve nem szerepeltethetı a cégjegyzékben vagy a cégnév megkülönböztetését vezérszó feltüntetésével kell biztosítani. (Természetesen ez az új rendelkezés a már bejegyzett cégnevek vonatkozásában módosítási kényszert nem keletkeztet.) Az új Gt. 4. -a lehetıvé teszi, hogy a gazdasági társaság jövedelemszerzésére nem irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására nonprofit gazdasági társaságként jöjjön létre és elıírja, hogy ezt a jelleget a cégnévben fel kell tüntetni. Az a nonprofit gazdasági társaság pedig, amely közhasznú szervezetnek minısül, a közhasznú jellegre utalhat a cégnévben. Lehetséges tehát, hogy egy gazdasági társaság nonprofit jellegő és a közhasznú minısítést is megszerzi. Erre tekintettel a törvény a cégnév szabályozása körében rendezi, hogy a nonprofit jelleget, illetve a közhasznú minısítést ebben a sorrendben, a cégforma megjelölése elıtt kell a cégnévben szerepeltetni. Tagok neve a cégnévben A cégnévben vezérszóként, a vezérszó elemeként szerepelhet a cégtulajdonosnak (egyszemélyes társaság, egyéni cég esetén) vagy a cég tagjainak (egy vagy akár több tagnak) neve, azonban a cégelnevezésnek ebben az esetben is meg kell felelni a cégkizárólagosság követelményének, vagyis a más cégektıl való egyértelmő különbözıségnek. (A korábbi gyakorlattól eltérıen tehát nem lesz mód arra, hogy a cégforma különbözıségétıl függetlenül több Nagy, Kis stb. cég bejegyzésre kerüljön a cégnyilvántartásba.) Nonprofit jelleg Az új Gt július 1-jén hatályba lépı 4. -a értelmében bármely gazdasági társaság alapítható lesz nonprofit célból. Az ilyen társaságok nonprofit jellegét az említett Gt. szabály (1) bekezdése értelmében a cégnévben fel kell tüntetni, mégpedig közvetlenül a cégforma megjelölése elıtt. Közhasznúság A nonprofit gazdasági társaság minısülhet közhasznúnak is a cégbíróság cég kérelme alapján hozott ilyen tartalmú határozata alapján. A közhasznúság tehát a nonprofit jellegen belüli további jellemzı lehet. Ennek feltüntetése azonban már nem kötelezı a cégnévben. Ha azonban a társaság azt kívánja, úgy e jelleget a nonprofit jelzı és a cégforma közé kell ékelni, ez következik a mőködési jelleg besorolásából (... Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelısségő Társaság). Állami nemzeti jelzık Az állami, nemzeti kifejezés korlátozott használata a cégvalódiság követelményének érvényesülését segítı szabály. Ezzel elkerülhetı, hogy állami részvétel, szerepvállalás nélkül mőködı cégek esetlegesen a céggel szembeni bizalom erısítése céljából félrevezetı elnevezéssel vegyenek részt a gazdasági forgalomban. A többségi befolyás akkor valósul meg, ha az állam akár közvetlenül, akár szervezetei útján egy jogi személyben

10 a szavazatok több mint 50%-ával vagy meghatározó befolyással rendelkezik, vagyis vezetı tisztségviselık és/vagy felügyelıbizottsági tagok többségének megválasztására és/vagy visszahívására jogosult, továbbá, ha más taggal (részvényessel) kötött megállapodás alapján a szavazatok több mint 50%-ával rendelkezik akár közvetlenül, akár közvetetten, valamely szervezetén (köztes állami szervezet) keresztül. A közvetett befolyás, részesedés számításánál a köztes állami szervezetet a jogi személyben megilletı szavazatokat meg kell szorozni az államot a köztes szervezetben megilletı szavazataival. A Ctv a (2) bekezdésében foglalt átmeneti szabály szerint az említett korlátozó rendelkezés az olyan cégekre, amelyekben az állam többségi befolyása - közvetlenül vagy szervezetei útján - a törvény hatálybalépését megelızıen, vagyis július 1-je elıtt szőnik meg, nem alkalmazandó. Az ilyen cégek tehát cégelnevezésüket változatlanul megtarthatják. Ugyancsak nem irányadó a korlátozás akkor, ha a cég július 1-je elıtt kerül ki a külön törvény szerinti tartós állami tulajdoni körbıl. Történelem kiemelkedı személyiségének neve Nem ismert olyan hivatalos lista, amely a fenti szabály alkalmazásában eligazítást adna, kik minısülnek ilyen személyiségnek. E kérdésben az állásfoglalás a Tudományos Akadémia kompetenciájába tartozik. Jogi érdek A jogi érdek sokféle lehet, kapcsolódhat olyan közismert jelzıkhöz, szimbólumokhoz, amelyek egyértelmően valamely személyhez főzıdnek, vagy például ilyennek minısül a valamely szóvédjegy jogosultjának jogi érdeke is. Az ilyen azonos vagy összetéveszthetıségig hasonló szavak cégelnevezésbe történı feltételéhez tehát a jogosult hozzájárulása szükséges. Ugyancsak ezen esetek közé sorolandó, de egyidejőleg a cégvalódiság érvényesülését is erısíti, a Budapest Fıvárosi Közgyőlés 59/1994. (IX. 14.) önkormányzati rendelete, amely a Buda, Pest, Budapest, Fıváros vagy az említett szavak képzett formáinak használatát a közgyőlés engedélyéhez köti. EBH Cégbejegyzést követıen a bejegyzett név jogszerősége tárgyában a Ptk. szabályai szerinti perindításnak van helye. Változatlan szabály, hogy a történelem kiemelkedı személyiségének nevét csak a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével, olyan elnevezést pedig, amelyhez másnak jogi érdeke főzıdik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a cégnévben szerepeltetni. Az engedélyt, illetve a hozzájárulást a bejegyzési kérelemhez mellékelni kell. 5. A cég nevét (rövidített nevét) a cégbejegyzési eljárás alatt bejegyzés alatt ( b. a. ) toldattal, a cég felszámolása, illetve végelszámolása esetén pedig felszámolás alatt ( f. a. ) és végelszámolás alatt ( v. a. ) toldattal kell használni. Változatlan az a rendelkezés, hogy a cégnév utal a cég különbözı létszakaira. Így a cégnévben szerepelnie kell, ha a cég bejegyzés alatt áll, a végelszámolása megkezdıdött vagy a felszámolását elrendelte a bíróság. A forgalom biztonságának védelmét, a cégvalódiság követelményét juttatja érvényre az a szabály, amely a cégelnevezésben megköveteli a cég forgalom szempontjából fontos létszakaszainak a cégnévben történı feltüntetését, így például a bejegyzés alatt toldat jelzi, hogy az adott cég a bejegyzési kérelmét már benyújtotta a cégbíróságon, de bejegyzésére még nem került sor, vagy ha a cég felszámolás, végelszámolás alá került. Az elıtársasági minıségre történı utalásnak: bejegyzés alatt ( b.a ) azért is kiemelkedı a jelentısége, mivel az új Gt ának (2) bekezdése kimondja, hogy az elıtársasági jelleg feltüntetésének elmulasztásának elutasítása esetén a megkötött jogügyletek - amennyiben a cégbíróság a társaságot nem jegyzi be - az alapítók és nem a társaság által kötött ügyleteknek minısülnek. 6. (1) Két vagy több azonos nevő cég közül a választott név (rövidített név) viselésének joga azt illeti meg, amelyik a cégbejegyzési kérelmét elsıként nyújtotta be, illetve amelyik a (3) bekezdés alapján névfoglalással élt. (2) A cégbíróság - jogi képviselı útján papír alapon vagy elektronikus úton benyújtott kérelemre, illeték megfizetése esetén - három munkanapon belül megvizsgálja, hogy a választott elnevezéssel az információkérés idıpontjában a cégnyilvántartásban - bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló - más cég szerepel-e, illetve hogy a választott elnevezés különbözik-e a már bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló más cég elnevezésétıl. (3) Ha a választott cégnév a cégnyilvántartásba bejegyezhetı, a cégbíróság végzésével a megjelölt cégnevet hatvannapos idıtartamra a kérelmezı részére lefoglalja és a cégnevek elektronikus úton vezetett nyilvántartásában feltünteti. Ez alatt az idı alatt más jogalany ezzel a cégnévvel a cégnyilvántartásba nem jegyezhetı be. A cégbíróságnak a nyilvántartásba vétel elutasításáról hozott határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs. Ha a cég bejegyzésére, illetve a cégnév változásának bejegyzésére irányuló kérelem benyújtására hatvan napon belül nem kerül sor, a névfoglalás megszőnik. (4) A névfoglalásra vonatkozó eljárásra bírósági titkár, fogalmazó vagy bírósági ügyintézı is önállóan, önálló aláírási joggal jogosult.

11 Naponta több tucat cég bejegyzése iránti kérelem érkezik a cégbírósághoz és jelentıs az olyan változásbejegyzési kérelmek száma is, ami a cégnév megváltoztatására irányul. Az a szabály, hogy két vagy több azonos nevő cég közül a választott név (rövidített név) viselésének joga azt illeti meg, amelyik a cégbejegyzési kérelmét elsıként nyújtotta be, kiegészül azzal a rendelkezéssel, hogy a cégbejegyzést kérık közül a név azé a cégé amelyik korábban névfoglalással élt. A törvény ugyanis tartalmazza az ún. elızetes cégnévfoglalásra vonatkozó eljárási szabályokat. A jelenleg hatályos cégtörvény 15. -ának (8) bekezdése szerint a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat csupán felvilágosítást ad - a cégbejegyzési kérelem benyújtása elıtt - arról, hogy a választani kívánt elnevezés különbözik-e a már bejegyzett más cég elnevezésétıl. A választott cégnéven azonban a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig más cég benyújthatja a bejegyzési kérelmét, ezáltal a késlekedı cég kénytelen új cégnevet választani. Az új szabályozás alapján mód nyílik arra, hogy a cég (leendı cég) jogi képviselıje legfeljebb 60 napos idıszakra elızetes cégnév-foglalással éljen, azzal, hogy ha a 60 napos idıszakon belül a cégbejegyzési (névváltoztatási) kérelem benyújtására nem kerül sor, úgy a névfoglalás megszőnik. A korábbi elképzelések szerint a cégnév-foglalás a Cégszolgálatnál történt volna. A Cégszolgálat azonban csak azt állapíthatja meg, hogy a választott cégnév nem szerepel a cégnyilvántartásban. Ez azonban még nem jelent garanciát arra, hogy a lefoglalt cégnevet a cégbíróság a bejegyzési eljárás során jóváhagyja, figyelemmel arra, hogy a cégbíróságnak vizsgálnia kell, hogy a választott cégnév egyértelmően különbözik-e a cégnyilvántartásba már bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló más cég elnevezésétıl. Ha az eltérés pl. csak egy bető vagy szám, a különbözıség nem állapítható meg, a választott cégnévvel a cég nem jegyezhetı be. Ezért a törvény úgy rendelkezik, hogy a cégnévfoglalási kérelem elbírálására, intézésére a cégbíróság lesz jogosult. Ezzel a megoldással a létesítı okirat aláírásakor vagy az alakuló közgyőlés megtartásakor a tagok (részvényesek), valamint a jogi képviselı egyaránt biztosak lehetnek abban, hogy az alapításról való döntés és a bejegyzési kérelem elıterjesztése közötti idıszakban nem történhet olyan jogilag releváns esemény, amely utóbb a cégnév megváltoztatását teheti szükségessé, illetve a lefoglalt cégnévvel a cég a nyilvántartásba bejegyezhetı. A cégnév lefoglalása ugyanakkor nem mentesíti a névfoglalással élıt az alól a kötelesség alól, hogy amennyiben a cégnévben a történelem kiemelkedı személyiségének nevét, illetve olyan elnevezést szerepeltet, amelyhez másnak jogi érdeke főzıdik, cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelméhez a Magyar Tudományos Akadémia engedélyét, illetve a jogosult hozzájárulását csatolja. Ugyanez érvényes abban az esetben is, ha egy már mőködı cég kíván nevet változtatni változásbejegyzési kérelem benyújtásával. A névfoglalási kérelemrıl, a névfoglalás tényének a cégnyilvántartásba történı bejegyzésérıl bírósági titkár, fogalmazó vagy bírósági ügyintézı is határozhat. A cégkizárólagosság követelményébıl egyértelmő, hogy a már bejegyzett cég névviselési joga elsıbbséget élvez, azonos vagy az összetéveszthetıségig hasonló elnevezéssel újabb cég nem jegyezhetı be a cégjegyzékbe [Ctv. 3. (4) bek.]. Ugyanakkor az is elıfordulhat, hogy egymást követıen több azonos vagy az összetéveszthetıségig hasonló elnevezéssel nyújtanak be bejegyzési kérelmet, ilyenkor a választott név viselésnek joga azt a céget illeti meg, amely kérelmét elsıként nyújtotta be (elsıbbség), vagy amely névfoglalással élt. Ha tehát a cég még a bejegyzési kérelem benyújtását megelızıen él a névfoglalás lehetıségével, a névfoglalással a választott elnevezésre elsıbbséget szerez (ha a választott elnevezés megfelelı). A névfoglalási eljárásban a jogi képviselet - a bejegyzési eljáráshoz hasonlóan - szintén kötelezı, ilyen kérelmet elıterjeszteni jogi képviselı útján lehet, akár papíralapon, akár elektronikus úton. A kérelem alapján a cégbíróság a választott elnevezést a cégkizárólagosság követelménye szempontjából bírálja el, vagyis azt vizsgálja, hogy a választott névvel bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló cég szerepel-e a cégnyilvántartásban, valamint hogy a cég elnevezése kellı módon különbözik-e az elsıbbséget élvezı más cégek elnevezésétıl. Amennyiben az elnevezés az elıbbi szempontok szerint megfelelı, úgy a cégbíróság a cégelnevezést feltünteti a cégnevek elektronikus nyilvántartásában. E foglalás hatvan napra érvényes. Ha e határidı alatt a bejegyzési, változásbejegyzési, illetve cégnévváltozás iránti bejegyzési kérelmet nem nyújtják be, a névfoglalás megszőnik. Az említett rendelkezésekbıl leszőrhetı az is, hogy a kérelem benyújtása esetén a cégnév a már vizsgált szempontokból ismét nem vizsgálható, tehát a cégkizárólagosság követelményének meg nem felelı voltára hivatkozással már nem rendelhetı el hiánypótlás, illetve ilyen okból a kérelem már nem utasítható el. A cégnévvel támasztott egyéb követelmények azonban a cégeljárás rendje szerint vizsgálandók. Így például az állami jelzı használata esetén az a körülmény, hogy a cégben az állam a Ctv. 4. (3) bekezdésében elıírt mértékő befolyással rendelkezik-e (cégvalódiság). A cégnévfoglalásnak a bejegyzést kérı számára garanciát jelentı szabályozása különös jelentıséggel bír az egyszerősített cégeljárásban, amikor a cégnévfoglalás kötelezı.

12 4. Cím A székhely, telephely, fióktelep 7. (1) A cég székhelye a központi ügyintézés helye, melyet a cégnek cégtáblával kell megjelölnie. A cégeljárás szempontjából székhelynek minısül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint az európai gazdasági egyesülés telephelye központi ügyintézésének helye is. 2006/58. Adózási kérdés gazdasági társaságok székhelye (2) A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának azon helye, amely a cég székhelyétıl eltérı helyen található, a cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más városban vagy községben - magyar cég külföldön lévı fióktelepe esetén más országban - van, mint a cég székhelye. Ez a szabály irányadó a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetében is. (3) Magyar cég külföldön lévı fióktelepének a cégjegyzékbe történı bejegyzéséhez a cégnek a külföldi cégkivonattal, illetve más okirattal, valamint ezeknek magyar nyelvő hiteles fordításával kell igazolnia, hogy a fióktelepet a fióktelep helye szerinti államban nyilvántartásba vették. A cég székhelyére, telephelyére, fióktelepére vonatkozó szabályozás lényegében változatlan. Ennek értelmében a cég székhelye a központi ügyintézés helye, a telephely a tevékenység gyakorlásának azon helye, amely a cég székhelyétıl eltérı helyen található, a fióktelep pedig olyan telephely, amely más településen (adott esetben más államban) van, mint a székhely. A magyar cég külföldön lévı fióktelepe csak akkor jegyezhetı be a cégjegyzékbe, ha a cég igazolja, hogy a fióktelep helye szerinti államban nyilvántartásba vették. A forgalom biztonsága megköveteli, hogy a cég a székhelyén (telephelyén) elérhetı legyen. Ennek érdekében a törvény több rendelkezést is tartalmaz. A hatályos szabályozással összhangban a székhelyet a cégnek cégtáblával kell megjelölnie. Új elıírás ugyanakkor, hogy a cégjegyzékben a székhely (telephely, fióktelep) esetében már nem csak az irányítószámot, helységet, utcát, házszámot kell feltüntetni, hanem - ha van ilyen - az emeletet és az ajtószámot is. Ugyanis pl. egy 70 lakásos társasházban, illetve irodaházban a cégnek szóló küldemények kézbesítése ennek hiányában komoly nehézséget okoz. Székhellyel valamennyi cégnek rendelkeznie kell, míg a telephely, fióktelep létesítése a cég szabad elhatározásától függ. A székhely a cég életében kiemelt szerepet tölt be, hiszen itt folyik a cég központi irányítása, és e hely biztosítja a cég üzleti partnerek, a forgalom résztvevıi, hatóságok, bíróságok általi elérhetıségét is. A székhely fogalma A székhely fogalmát a jogszabályi rendelkezés közelebbrıl nem határozza meg, azt a Legfelsıbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban hozott Gfv. X /1995/6. számú határozatában munkálta ki, kimondva, a központi ügyintézés helyének csak az a hely felel meg, ahol kifejezetten a cég irányítása és mőködtetése érdekében fejtenek ki tevékenységet. Az irányítás és mőködtetés viszont azt is feltételezi, hogy olyan helyrıl van szó, ahol a cég, illetve képviselettel felruházott tagja vagy alkalmazottja a cég tevékenységére jellemzı üzleti órákban az üzleti partnerek és a hatóságok részére rendelkezésre állnak. Így például, ha az állapítható meg, hogy a székhelynek megadott cím valójában csak a postai küldemények átvételére vagy kezelésére szolgál, úgy e cím székhelynek nem minısülhet, székhelyként nem fogadható el. A székhely feltüntetése A székhelyet a Ctv a szerint irányítószám, helység, utca, házszám, emelet, ajtó vagy ezek hiányában helyrajzi szám feltüntetésével kell megjelölni. Mindez a biztos elérhetıséget szolgálja. A székhely a cég belsı mőködésében is fontos szerepet játszik, így például fıszabályként a székhely szolgál a legfıbb szerv ülésének helyszínéül is. A székhelyhasználat jogszerőségének vizsgálata A régi Ctv. a székhelyhasználat jogszerősége vonatkozásában elıírásokat nem tartalmazott, általában a bejegyzési eljárásban a cégbíróság e körülményt hivatalból nem vizsgálta, okiratok benyújtását csak akkor írta elı, ha a jogszerő használat tekintetében alapos kételye támadt, így például, ha a bejegyzési, változásbejegyzési kérelemmel párhuzamosan az arra jogosult törvényességi felügyeleti kérelmet is elıterjesztett. (Hasonlóan járt el a cégbíróság telephely, fióktelephely bejegyzése esetén is.) A székhely (telephely, fióktelep) cég mőködésében betöltött fontos szerepére figyelemmel az új Ctv. szabályai szerint valamennyi bejegyzési, így tehát a tagok által szabadon meghatározott létesítı okiraton alapuló, a

13 szerzıdés mintán alapuló, illetve az egyszerősített eljárásban - és változásbejegyzési eljárásban - elıírja a székhelyként (telephelyként, fióktelepként) szolgáló ingatlan használatára feljogosító okirat csatolását. Mindebbıl az következik, hogy amennyiben az említett okiratokat a cég kérelméhez egyáltalán nem csatolja, úgy a tagok által elfogadott létesítı okiraton és a szerzıdésmintán alapuló eljárásban a cégbíróság a kérelmet a Ctv a alapján hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasítja. Az egyszerősített eljárásban az említett okiratok csatolásának elmulasztása a Ctv. 49. (3) bekezdése értelmében szintén a kérelem elutasítását vonja maga után. Az eljárási szabályokból következıen továbbá a benyújtott igazolásokat a cégbíróság érdemben megvizsgálja. Amennyiben a cégbíróság valamely jogsértést észlel, úgy a szabad tartalmú létesítı okiraton, (okirat-módosításon) és a blankettán alapuló eljárásban hiánypótlásra hívja fel a céget [Ctv. 46. (2) bek., Ctv. 48. (2) bek.]. Az egyszerősített cégeljárásban az említett igazolások esetleges jogszabályoknak meg nem felelı volta nyomban a kérelem érdemi elutasítását vonja maga után [Ctv. 49. (3) bek.]. A hitelt érdemlı igazolásra többféle módon kerülhet sor, így a tulajdonjog igazolásával, bérleti szerzıdéssel, használati engedéllyel stb. Külföldi fióktelep bejegyzése A cég külföldön lévı fióktelepének bejegyzésére csakis akkor kerülhet sor, ha az említett fióktelepet külföldön, azaz a fióktelep helye szerinti államban hivatalos nyilvántartásba vették. E körülményt a cégnek hitelt érdemlıen igazolnia kell egyrészt a külföldi állam joga szerinti okirattal, másrészt ennek magyar nyelvő hiteles fordításával. BH A székhelyre címzett és átvett küldeményt fıszabályként kézbesítettnek kell tekinteni. A technikai jellegő változtatásokon túlmenıen a székhely valódiságának biztosítása érdekében is történtek lépések. Nem egyszer elıfordult ugyanis, hogy a cég által székhelyként megadott címrıl a késıbbiekben bebizonyosodik, hogy ott csak egy üres telek található, illetve - rosszhiszemően - olyan személy lakását, irodáját tüntették fel székhelyként, aki errıl mit sem tudott. Ezért a törvény 1. számú, illetve 3. számú melléklete elıírja, hogy a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez a székhelyül, telephelyül, fióktelepül szolgáló ingatlan használatára feljogosító okiratot csatolni kell. Ez lehet a cég (leendı cég) tulajdonosi minıségét tanúsító tulajdoni lap vagy a cég nevében az ingatlan tulajdonosával kötött bérleti szerzıdés. 5. Cím Képviselet; cégjegyzés 8. (1) A cég szervezeti képviseletére vonatkozó rendelkezéseket az adott cégformára irányadó jogszabály állapítja meg. A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történı aláírásra való jogosultság. A szervezeti képviselet, valamint a cégjegyzés módja csak azonos lehet. (2) A cégjegyzés módja önálló vagy együttes. Kettınél több cégjegyzésre jogosult esetén a cég úgy is rendelkezhet, hogy egyes jogosultakat önálló, más jogosultakat együttes cégjegyzési jog illet meg, vagy hogy az együttes cégjegyzésre jogosultak közül az egyik aláíró mindig meghatározott személy. (3) Ugyanaz a személy csak egyféle módon - vagy önállóan, vagy mással együttesen - jegyezheti a céget. (4) Mind az önálló, mind az együttes cégjegyzési jog korlátozható, a korlátozás azonban harmadik személyekkel szemben hatálytalan. Szervezeti képviselet, ügyleti képviselet A képviselet alapulhat az adott cégre vonatkozó anyagi jogszabályi rendelkezéseken (szervezeti képviselet). Ilyen képviselı a törvényes képviselı és az úgynevezett származékos képviselı is, vagyis az, akit - a jogszabály rendelkezése alapján - a törvényes képviselı a cég nevében eljárásra felhatalmazhat, szervezeti képviseletre feljogosíthat. De alapulhat a képviselet a Ptk. szabályai szerinti meghatalmazáson vagy kétoldalú jogügyleten (ügyleti képviselet) is. A lényegi különbség a két képviseleti forma között, hogy míg a szervezeti képviselet a cég mőködése alatt folyamatosan jogosít jognyilatkozat-tételre, éspedig a cég nevében, addig a meghatalmazáson vagy megbízáson alapuló képviselet, szervezeti képviseletre nem, csakis a képviselettel rendelkezı személy helyetti eljárásra, jognyilatkozat-tételre jogosíthat. Törvényes képviselet, származékos képviselet A cégjegyzék a szervezeti képviseletre jogosultakat tartja nyilván. A szervezeti képviselet két fı formája a törvényes képviselet és a származékos képviselet. Azt, hogy törvényes képviselınek egy adott cégnél ki minısül, a cégre vonatkozó anyagi jogszabályok határozzák meg. Így például a gazdasági társaságok esetében a vezetı tisztségviselık minısülnek ilyennek. Létesítı okiratbeli kijelölésük, illetve késıbb a mőködés

14 során megválasztásuk folytán, tehát minden további jogcselekmény, felhatalmazás nélkül jogosultak a cég képviseletére (szervezeti képviseletre). A származékos képviselık képviseleti joga a törvényes képviselıktıl származik, vagyis a törvényes képviselık felhatalmazó okiratán alapul (amennyiben ezt a cégre vonatkozó anyagi jogszabályok lehetıvé teszik.) Ilyennek minısülnek a cégképviseletre, cégjegyzésre feljogosított alkalmazottak. Utóbbiak tehát szintén szervezeti képviselık, vagyis felhatalmazásuk alapján a cég nevében jogosultak eljárni, nyilatkozatot tenni, s e képviseleti joguk szintén folyamatos. A cégjegyzés A cégjegyzési jog a képviselet írásbeli formája, a cég nevében történı írásbeli képviselet, aláírási jogosultság. Mindebbıl az is következik, hogy a képviselet és a cégjegyzés módja csak azonos lehet, ezt a jogszabály kifejezetten ki is mondja. A Ctv. általános érvénnyel rögzíti, hogy a képviselet, cégjegyzés módja önálló vagy együttes lehet, valamint hogy egy személy csak egyféle módon jogosult a képviseltre, cégjegyzésre. A képviselet, a cégjegyzés módjára vonatkozó szabályokat ugyancsak az adott cégre vonatkozó anyagi jogszabályok tartalmazzák. Így például gazdasági társaságok esetében az új Gt. a vezetı tisztségviselıket fıszabályként önálló képviseleti, cégjegyzési joggal ruházza fel, míg az alkalmazottakat együttes képviseleti, cégjegyzési joggal, azzal, hogy megengedi a létesítı okiratban való eltérést. A Ctv. lehetıvé teszi a képviseleti cégjegyzési jogosultság korlátozását. Korlátozó rendelkezéseket tartalmazhatnak továbbá az adott cégre vonatkozó anyagi jogszabályok is. Ha pedig a cégjegyzési képviseleti jog korlátozásra kerül, e korlátozás harmadik személyekkel szemben hatálytalan, amibıl pedig az is következik, a korlátozás a cégjegyzékbe nem jegyezhetı be. BH Abban a kérdésben, hogy kit kell egy cég képviseletére (cégjegyzésre) jogosítottnak tekinteni, elsısorban a cégjegyzék ad eligazítást. 9. (1) A cégjegyzésre jogosultnak a cég nevében olyan módon, illetve formában kell aláírnia, ahogyan azt a hiteles cégaláírási nyilatkozat (a közjegyzıi aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány) tartalmazza. (2) A címpéldányon - a társaság szerzıdésében, alapító okiratában, alapszabályában (a továbbiakban együtt: létesítı okiratában) foglaltakkal egyezıen - fel kell tüntetni a cég nevét, a cégjegyzésre jogosult nevét, lakóhelyét, a cégjegyzésre jogosult képviseleti jogcímét (pl. vezetı tisztségviselı, munkavállaló) a cégjegyzés módját, valamint a cégjegyzésre jogosult aláírási mintáját. A cégjegyzésre jogosult munkavállaló kérésére az aláírási címpéldányon a cégnél ellátott feladatköre, beosztása is szerepeltethetı. Azt, hogy ki jogosult, illetve köteles a cég írásbeli képviseletére, eljárni a cég nevében, képviselni a céget harmadik személyekkel szemben, valamint a bíróságok és más hatóságok elıtt, minden esetben az adott cégformára irányadó anyagi jogi szabályok határozzák meg. Az új Gt a pl. rögzíti, hogy fıszabályként a vezetı tisztségviselı az, aki a gazdasági társaság szervezeti képviseletére jogosult (korábban nevezték törvényes képviselınek is). A vezetı tisztségviselı képviseleti joggal ruházhatja fel a társaság munkavállalóit, ugyanakkor az ı képviseleti jogát a társasági szerzıdés korlátozhatja. Szövetkezet esetén az elnök, mint vezetı tisztségviselı rendelkezik szervezeti képviseleti joggal, stb. A cégjegyzék fontos részét képezik a cég képviseletére jogosultakra vonatkozó adatok, ideértve e jogviszonyok keletkezésének idıpontját, valamint határozott idıre szóló képviselet esetén a jogviszony megszőnésének tervezett, valamint tényleges idıpontját is, amennyiben a két idıpont nem azonos. A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletét, a cég nevében történı aláírásra való jogosultságot jelenti. A törvény egyértelmően rögzíti, hogy a szervezeti képviselet, valamint a cégjegyzés módja csak azonos lehet. Változatlan szabály, hogy a cégjegyzés módja önálló vagy együttes, illetve, hogy egy személy csak egyféle módon (vagy önállóan vagy mással együttesen) jegyezheti a céget. A cégjegyzés módja a cégjegyzékbıl ugyancsak megállapítható. Minden cég cégiratai között ott kell lennie valamennyi cégjegyzékbe bejegyzett cégjegyzésre jogosult hiteles cégaláírási nyilatkozatának, tehát a címpéldányának. Amennyiben a címpéldányt nem csatolják a bejegyzési kérelemhez, ez a körülmény a bejegyzési kérelem hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasítását vonja maga után. A hiteles cégaláírási nyilatkozat közjegyzıi hitelesítéssel (záradékkal) ellátott okirat, melyben a közjegyzı a cégjegyzésre jogosult aláírásának valódiságát hitelesíti, vagyis azt, hogy a személyazonosságát igazoló személy elıtte, saját kezőleg írta alá az okiratot. A cégjegyzésre jogosultnak a késıbbiekben úgy kell a cég nevében aláírnia, ahogyan az a címpéldányon szerepel. Így az üzleti partnerek - kétség esetén - meggyızıdhetnek arról, hogy a cég nevében eljáró személy valóban jogosult-e a cégjegyzésre. Az aláírási címpéldány szerepe, lényege a képviseletre jogosult aláírási mintájának megörökítése, a forgalombiztonság, a hitelezıi érdekek védelme céljából. Cégszerő aláírás

15 Cégszerő aláírásnak az minısül, ha a szervezeti képviseletre jogosult a képviselt cég pontos elnevezésének feltüntetése mellett az okiratot képviseleti jogcímének feltüntetésével - törvényes képviselı (ügyvezetı, igazgatósági tag stb.) alkalmazott - a címpéldány szerinti aláírásával azonos módon írja alá. BH Az aláírási címpéldányban a létesítı okiratban foglaltakkal egyezıen kell feltüntetni a cég nevét. A hiteles cégaláírási nyilatkozaton a jövıben már nem kell feltüntetni a cégjegyzésre jogosult anyjának születési (leánykori) nevét, mivel erre vonatkozó adatot a személyazonosító igazolvány, illetve az útlevél nem tartalmaz. Az ilyen adatot is feltüntetı okirat beszerzése pedig esetenként (pl. ha a cégjegyzésre jogosult külföldi) nehézségbe ütközik. Ugyanakkor a cégjegyzék a bejegyzési kérelemben megjelöltek szerint változatlanul tartalmazza a cégjegyzékben szereplı természetes személy anyjának születési nevét. Gyakorlati igényt elégít ki az az új rendelkezés, hogy a cégjegyzésre jogosult munkavállaló kérésére a címpéldányon feltüntethetı a cégnél ellátott feladatköre, beosztása (pl. osztályvezetı). II. Fejezet A CÉGNYILVÁNTARTÁS NYILVÁNOSSÁGA ÉS KÖZHITELESSÉGE 1. Cím A nyilvánosság 10. (1) A cégnyilvántartás a cégjegyzékbıl, valamint a cégjegyzékben szereplı adat igazolására szolgáló mellékletekbıl, illetve egyéb olyan okiratokból áll, amelyeknek benyújtására a céget - közérdekbıl, illetve a forgalom biztonsága, valamint a hitelezıi érdekek védelme céljából törvény kötelezi (a továbbiakban együtt: cégiratok). (2) A cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai, valamint a cégiratok - ideértve az elektronikus úton benyújtott, illetve elektronikus okirattá átalakított cégiratokat is - teljeskörően nyilvánosak. Teljeskörően nyilvánosak továbbá a benyújtott, de még el nem bírált bejegyzési kérelem és mellékletei is azzal, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálásának folyamatban létére a cégnyilvántartásnak utalnia kell. A törvényességi felügyeleti eljárás iratai e törvény rendelkezései szerint nyilvánosak. A fenti jogszabályi rendelkezés a cégnyilvántartás egyik legfontosabb alapelvét a cégnyilvánosság követelményét deklarálja. A nyilvánosság teljes körő, kiterjed a cégjegyzéki adatokra, az azok alátámasztására, igazolására szolgáló okirati mellékletekre, továbbá olyan egyéb okiratokra, amelyeknek benyújtását a törvény kötelezıvé teszi. (Utóbbi okiratok közé sorolandó az éves beszámoló, vagy például a végelszámolási eljárás során a cégbírósághoz benyújtandó jelentés, tájékoztatás.) A nyilvánosság azokra a törvényességi felügyeleti eljárásban keletkezett iratokra is kiterjednek, amely eljárásban a cégbíróság a céggel szemben intézkedést alkalmaz. Ebbıl az következik, hogy ezen iratok utólag az eljárás befejeztével, az intézkedést alkalmazó határozat jogerıre emelkedésével válnak nyilvánossá. 11. A cégnyilvánosságot a cégbíróság, a céginformációs szolgálat, valamint a Cégközlönyben történı közzététel biztosítja. A cégnyilvántartás nyilvánosságára vonatkozó általános rendelkezések az elmúlt évek során kiforrottak, alapvetı változtatási igény nem merült fel. A cégnyilvántartás két részbıl áll: a cégjegyzékbıl, valamint a cégjegyzékben szereplı adatok igazolására szolgáló okiratokból, illetve egyéb, a cégre vonatkozó, közérdekrıl, a forgalom biztonsága céljából benyújtásra kerülı okiratokból (pl. a számviteli törvény szerinti beszámoló), összefoglaló néven cégiratokból. Igen fontos garanciális szabály, hogy a cégjegyzék bejegyzés alatt álló, fennálló, illetve már törölt adatai egyaránt teljes körő nyilvánosságot élveznek. Ugyanez vonatkozik a cégiratokra is, függetlenül attól, hogy azokat a cégbíróság papír alapú formában vagy elektronikus formában tartja-e nyilván. Speciális rendelkezések vonatkoznak a törvényességi felügyeleti eljárás során keletkezett iratanyagra. A 72. (5) bekezdése ugyanis kimondja, hogy a törvényességi felügyeleti ügy iratai utólag, abban az esetben válnak nyilvánossá, ha a cégbíróság a céggel szemben - jogszabálysértésre tekintettel - intézkedést alkalmazott, vagy ha az intézkedésre csak azért nem volt szükség, mivel a cég a cégbíróság felhívására a törvényes mőködését helyreállította. Más esetben a törvényességi felügyeleti eljárásban keletkezett iratok nyilvánosságára a

16 Polgári perrendtartásról szóló évi IV. törvény (Pp.) rendelkezései irányadók. (A Pp ának értelmében az iratokat a felek, az ügyész és az eljárásban résztvevı egyéb személyek ismerhetik meg.) A cégnyilvántartás nyilvánosságát a cégbíróság, a Cégszolgálat, valamint a Cégközlöny biztosítja. 2. Cím A papíralapú, valamint az elektronikus és az elektronikus okirattá alakított cégiratok megismerése 12. (1) A cégbíróságon a cégiratokat bárki ingyenesen megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet. A cégjegyzék adatairól cégmásolat, cégkivonat vagy cégbizonyítvány kiadása kérhetı. A cégmásolat a cégjegyzék valamennyi fennálló és törölt adatát, a cégkivonat a cégjegyzék fennálló adatait, a cégbizonyítvány pedig - a kérelemtıl függıen - a cégjegyzék egyes fennálló vagy törölt adatait tanúsítja hitelesen, illetve azt, hogy valamely meghatározott bejegyzés a cégjegyzékben nem szerepel(t). A cégnyilvántartásban a törölt adatnak megállapíthatónak kell maradnia. (2) A cégmásolatban, a cégkivonatban, valamint a cégbizonyítványban az egyes adatok mellett fel kell tüntetni az adat (illetve annak törlése) bejegyzésének idıpontját is. (3) A (2) bekezdésben meghatározott okiraton záradékban szerepeltetni kell, ha az okiratban szereplı cégadatokat illetıen változásbejegyzési eljárás van folyamatban, és azt is fel kell tüntetni, hogy az melyik adatot érinti. (4) A cégbíróságon a cégiratokról e törvényben, illetve külön jogszabályban meghatározott módon kérhetı másolat. A cégnyilvánosság elsı szintjét, a cégre vonatkozó adatok közvetlen forrását a cégbíróság jelenti. A 12. azt az esetet szabályozza, amikor a cégbíróságon az ott nyilvántartott cég nyilvános cégiratait kívánják megtekinteni (ez ingyenesen megtehetı), illetve amikor a cégjegyzék adatairól papír alapú cégmásolatot, cégkivonatot vagy cégbizonyítványt igényelnek. (Amikor ezt elektronikus úton, illetve elektronikus formában kérik, erre az esetre a rendelkezései irányadók.) A törvény a hatályos szabályozással egyezıen határozza meg, hogy a cégmásolat a cégjegyzék valamennyi fennálló és törölt adatát, a cégkivonat a cégjegyzék fennálló adatait, a cégbizonyítvány pedig - a kérelemtıl függıen - a cégjegyzék egyes fennálló vagy törölt adatait tanúsítja hitelesen, illetve azt, hogy valamely bejegyzés a cégjegyzékben nem szerepel(t). Az említett közokiratokért illetéket kell fizetni. A törvény kimondja, hogy a jövıben már nem csak a cég bejegyzését (a változás bejegyzését) elrendelı végzésben szerepel majd a cégbírósági bejegyzés idıpontja, hanem az adat bejegyzésének, illetve törlésének idıpontját az egyes adatok mellett a cégmásolatban, a cégkivonatban, illetve a cégbizonyítványban is fel kell tüntetni, így egyértelmően megállapítható, hogy az adatot, illetve annak változását a cégbíróság mikor ismerte el jogszerőnek. Új rendelkezés az is, hogy a cégjegyzék adatairól kiállított okiraton záradék formájában azt is szerepeltetni kell, ha meghatározott cégadatokra vonatkozóan változásbejegyzési eljárás van folyamatban, melynek következtében - esetleg már a következı napon - változhat a cégjegyzék és ennek következtében pl. a cégkivonat tartalma. Ez az üzleti partnerek, hitelezık számára fontos többlet-információ lehet. A fenti jogszabályi rendelkezés a nyilvánosság cégbíróság általi biztosításának eszközeirıl rendelkezik. A cégbíróságnál tehát az iratok megtekinthetık, azokról feljegyzés készíthetı, illetve a cégjegyzék adatairól közokiratnak minısülı különbözı célú, tartalmú okiratok kiadásra kérhetı. További lehetıségként biztosítja a törvény a cégiratokról másolat kérését. A papír alapú cégiratokról a bírósági ügyvitel szabályairól szóló rendeletben meghatározottak szerint kérhetı papír alapú másolat. 13. (1) A céginformációs szolgálat kérelemre tájékoztatást ad a cégjegyzékben szereplı fennálló vagy törölt adatokról, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikusan rögzített, még be nem jegyzett adatairól. E közszolgáltatást bárki igénybe veheti. A céginformációs szolgálatnál rendelkezésre álló adatok azonosak a cégbíróságokon elektronikusan rögzített adatokkal. A 12. (1) bekezdésében meghatározott közokiratok kiadására a céginformációs szolgálat is jogosult. (2) A céginformációs szolgálat e törvényben meghatározott módon kérelemre tájékoztatást ad az elektronikus úton benyújtott, vagy elektronikus okirattá alakított cégiratokról, továbbá a cégek elektronikus úton benyújtott, illetve elektronikus okirattá alakított, a számviteli törvény szerinti beszámolóiról, továbbá biztosítja a beszámolókba és az elektronikus cégiratokba történı ingyenes betekintést a céginformációs szolgálat helyiségében. (3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatok, illetve cégiratok

17 a) b) a kormányzati portál útján is megismerhetık. Míg az egyes cégbíróságokon csak az ott bejegyzett cégek adatairól kérhetı céginformáció, addig a Cégszolgálat útján az ország bármely cégbíróságán nyilvántartott cég adatai megismerhetıek. A közös elektronikus rendszer segítségével ugyanis a különbözı cégbíróságok adatbázisa összekapcsolódik. Ezért valamennyi cég cégjegyzékének adata rendelkezésre áll az elektronikus rendszer mőködéséért felelıs Cégszolgálatnál. Amikor az egyes cégbíróságokon a cégadatokat rögzítik az elektronikus rendszerben, azok egyidejőleg megjelennek a Cégszolgálat adatbázisában is. Az azonos adatbázisra tekintettel a Cégszolgálat a cégbíróságok cégjegyzékeiben szereplı adatokkal bető szerint megegyezı adatszolgáltatására képes. Ennél fogva - a cégbíróságok tehermentesítése érdekében - a papír alapú cégmásolat, cégkivonat és cégbizonyítvány a Cégszolgálattól is kérhetı közokirati formában, költségtérítés ellenében. Amíg a kizárólag papír alapú formában rendelkezésre álló cégiratokról csak a cégbíróságnál igényelhetı céginformáció, addig az elektronikus úton benyújtott, illetve elektronikus okirattá alakított cégiratokról a Cégszolgálat is felvilágosítást nyújt, ideértve az elektronikusan feldolgozott számviteli törvény szerinti beszámolókat, illetve szeptember 1-jétıl az elektronikus úton benyújtott beszámolókat is. További szolgáltatás, hogy az elektronikus cégiratokba, illetve elektronikus formában rendelkezésre álló beszámolókba a Cégszolgálat helyiségében ingyenesen, bele lehet tekinteni. A cégnyilvánosság kiterjesztését jelenti, hogy október 1-jétıl a cégjegyzékadatok, illetve az elektronikus formában rendelkezésre álló cégiratok a Cégszolgálat honlapjáról is (ingyenesen) megismerhetık lesznek. 14. (1) A céginformációs szolgálattól az egyes cégjegyzékekbe bejegyzett adatok csoportosított céginformációként történı szolgáltatása is kérhetı. (2) Ha a csoportosított cégadatok valamely természetes személy cégtulajdonosi minıségére, képviseleti jogosultságára vagy arra vonatkoznak, hogy valamely személy mely cégeknél lát el vezetı tisztséget vagy felügyelıbizottsági tagságot, ez a céginformáció csak akkor teljesíthetı, ha az bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, illetve más közigazgatási szerv, bírósági végrehajtó, felszámoló vagy nemperes eljárást lefolytató közjegyzı külön törvényben meghatározott feladatainak teljesítéséhez, illetve más információkérınek a törvényben biztosított jogai gyakorlásához vagy törvényes érdekei védelmében szükséges. Törvényes jogcím hiányában az információkérınek az érintettek hozzájárulását igazolnia kell. (3) A céginformációs szolgálat a nyomozó hatóságot a halaszthatatlan intézkedés jelzéssel ellátott, külön jogszabályban elıírt ügyészi jóváhagyást nélkülözı megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggı cégadatokról. (4) A céginformációs szolgálat a (2)-(3) bekezdésben meghatározott esetben a céginformáció iránti kérelem, valamint az adatszolgáltatás tényét köteles az elektronikus rendszerben oly módon rögzíteni, hogy az érintettet az adatszolgáltatás idıpontjáról, jogcímérıl, a kért adatokról és az adat felhasználójának személyérıl kérésére - ha törvény másként nem rendelkezik - az adatszolgáltatás idıpontjától számított öt évig tájékoztathassa. (5) A (4) bekezdésben említett tényeket oly módon kell rögzíteni, hogy az adat célhoz kötött felhasználása ellenırizhetı legyen. Az ezzel ellentétes céginformáció-kérés, illetve ennek alapján az adat felhasználásának jogkövetkezményeit az információt kérı viseli. Változatlan szabály, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett adatok csoportosított céginformációként történı szolgáltatása csak a Cégszolgálattól kérhetı. Az egyes cégjegyzékek természetes személyekre vonatkozó adatokat is tartalmaznak, melyekhez bárki, korlátozás nélkül hozzáférhet. A teljes körő nyilvánosságot élvezı cégjegyzék adatai ugyanis közérdekő adatok, ezért a cégjegyzék részeként annak minısül az abban szereplı természetes személy adata is, aki ennek tudatában alapít céget, vállal el tisztséget a cégben, stb. Ahhoz tehát, hogy valaki az egyes cégjegyzékek adataiból megismerhesse a cégben érdekelt természetes személy nevét, anyja születési nevét és lakóhelyét, nem kell az erre vonatkozó jogosultságát igazolnia és nincs szükség az érintett személy hozzájárulására sem. A csoportosított céginformáció azonban a cégadatok nyilvánosságának minıségileg már más szintjét jelenti. Ezért amennyiben a csoportosított cégadatok kifejezetten a cégjegyzékben szereplı természetes személyre vonatkoznak, tehát arra, hogy bizonyos személy mely cégeknél tag, cégjegyzésre jogosult, lát el vezetı tisztséget vagy felügyelıbizottsági tagságot, ez a csoportosított céginformáció a törvény értelmében a hatályos szabályozáshoz hasonlóan - figyelemmel a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény rendelkezéseire - csak meghatározott feltételek esetén teljesíthetı. Az ilyen adatok csak abban az esetben kapcsolhatók össze és tehetık hozzáférhetıvé, ha az érintett ehhez hozzájárul, vagy törvény ezt megengedi.

18 Számos szervezet számára - közfeladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvény ad lehetıséget a cégjegyzékben szereplık csoportosított személyes adataihoz való hozzáférésre, annak kezelésére. Ilyen pl. a bíróság és az ügyészség. Vannak olyan közigazgatási szervek, amelyeknek feladataik ellátásához - törvényben meghatározott esetben - ugyancsak elengedhetetlen, hogy hozzáférjenek meghatározott személyekre vonatkozó csoportosított cégadatokhoz, és a vonatkozó törvények rögzítik is az ezzel kapcsolatos jogosultságukat. Ilyen közigazgatási szervezet pl. a rendırség, a Nemzetbiztonsági Hivatal, vagy a Központi Statisztikai Hivatal. Ha a csoportosított adatokat a rendırség igényli, ehhez fıszabályként az ügyész elızetes jóváhagyása szükséges. Vannak azonban olyan esetek, amikor az ezzel kapcsolatos ügyintézés idıtartama veszélyeztetné a folyamatban lévı eljárás eredményességét. Ezért a rendırségrıl szóló törvény kimondja, hogy fegyverkereskedelemmel, pénzmosással, szervezett bőnözéssel összefüggı ügyben a csoportosított cégadatokat ügyészi jóváhagyás hiányában is ki kell adni, ha a megkeresésen a halaszthatatlan intézkedés jelzés szerepel. Törvény azonban nem csak a fenti szervezetek számára biztosítja a személyre vonatkozó csoportosított cégjegyzékadatokhoz való hozzáférés jogát, hanem másoknak is, amennyiben az törvényben rögzített jogaik gyakorlásához szükséges. A törvény kisebb módosítást hajt végre a személyre vonatkozó csoportosított céginformációhoz történı hozzáférés szabályaiban. Így megszőnik az a nehéz értelmezhetı elıírás, hogy az információt kérınek az adott cégformára vonatkozó törvényes jogcímet kell igazolnia. Ugyanakkor lehetıség lesz arra is, hogy törvényes érdekei védelmében vegye valaki igénybe ezt a szolgáltatást. Ahhoz pl., hogy egy cég meggyızıdhessen arról, hogy a megválasztani kívánt vezetı tisztségviselınek nincsen társasági részesedése a gazdasági társaságéval azonos tevékenységet fıtevékenységként megjelölı más gazdálkodó szervezetben [új Gt. 25. (1) bekezdés], szüksége lehet csoportosított céginformációra. A Cégszolgálat nem hatóság. Ha az információt kérı valamely, az információhoz való jogát alátámasztó törvényben rögzített jogcímet megjelöl, a csoportosított céginformációt ki kell adnia. Az adatszolgáltatás idıpontjának, jogcímének, a kért adathalmaz és az adatot felhasználó személyére vonatkozó információnak a rögzítése azonban lehetıséget biztosít az érintett személynek arra, hogy felléphessen a rosszhiszemő adatfelhasználóval szemben. Változatlan szabály, hogy törvényes jogcím hiányában a személyre vonatkozó csoportosított céginformáció csak az érintett hozzájárulásával adható ki. 15. (1) A céginformációs szolgálat a cégjegyzékben szereplı fennálló vagy törölt adatok, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elektronikusan rögzített, még be nem jegyzett adatainak a megismerését (a betekintés lehetıségét) kérelemre, bárki számára ingyenesen biztosítja, feltéve, hogy a céginformációt elektronikus úton kérik. Ilyen esetben a céginformációs szolgálat részére csak a számítógépes rendszer használatával kapcsolatos kiadásokat kell megtéríteni. Ha a kért céginformáció mennyisége nem haladja meg a külön jogszabályban megállapított mértéket, a számítógépes rendszer használata is ingyenes. (2) Az (1) bekezdésben nem említett céginformációért, valamint ha a kérelmezı a céginformációt közokirat formájában kéri, a kérelmezı a céginformációs szolgálat tevékenységének igénybevételéért - a szolgáltatás költségeivel összhangban álló - költségtérítést köteles fizetni. (3) A céginformációs szolgálat a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, illetve más közigazgatási szerv, a közjegyzı, a bírósági végrehajtó, a felszámoló, valamint a gazdasági, illetve szakmai kamarák részére a közfeladataik ellátása érdekében kért céginformációt - az (1) bekezdésben nem említett cégadatok vonatkozásában is - ingyenesen bocsátja rendelkezésre. Esetükben a céginformációs szolgálat részére csak a számítógépes rendszer használatával kapcsolatos kiadásokat kell megtéríteni, feltéve, hogy a céginformációt elektronikus úton kérik. (4) A céginformációs szolgálat mőködésének részletes szabályait, valamint a fizetendı költségtérítés mértékét az igazságügyért felelıs miniszter rendeletben állapítja meg. A törvény a forgalom biztonsága, a hitelezıi érdekek érvényesítése céljából a cégjegyzékadatokhoz a Cégszolgálat útján történı hozzáférést fıszabályként ingyenessé teszi. Ha valaki a cégjegyzék fennálló, törölt vagy bejegyzés alatt álló adatait elektronikus úton kívánja megismerni, a jövıben ilyen esetben költségtérítést nem kell fizetnie, csak a hálózat használatával kapcsolatos kiadásokat kell megtérítenie, amennyiben nagyobb mennyiségben veszi igénybe ezt a szolgáltatást. A limitet, amely fölött fizetni kell, miniszteri rendelet fogja meghatározni. Ha az információkérés eseti jellegő, házi használatra történik, ebben az esetben az elektronikus hálózat használata is ingyenes. Hangsúlyozni kell, hogy az ilyen módon nyert céginformáció nem minısül közhitelesnek, azon a Cégszolgálat elektronikus aláírása nem szerepel és ingyenesen csak a cégjegyzékadatok ismerhetık meg. Ha

19 az információt kérı az adatokat közokirati formában kéri vagy cégiratokhoz kíván hozzáférni, ezért továbbra is költségtérítést kell fizetnie. Változatlan szabály, hogy ha a céginformációt - mely a cégjegyzékadatokra és a cégiratokra egyaránt vonatkozhat - a bíróság, az ügyészség, a közjegyzı, a bírósági végrehajtó, a közigazgatási szervek vagy a gazdasági kamara közfeladatai ellátása érdekében kéri, számukra a Cégszolgálata céginformációt ingyenesen bocsátja rendelkezésre. Esetükben csak az elektronikus hálózat használatával kapcsolatos kiadásokat kell megtéríteni. A törvény a jogosultak körét bıvíti. A jövıben a felszámoló is - hivatalos eljárása során - ingyenesen hozzáférhet a cégnyilvántartás adataihoz, annak érdekében, hogy információt szerezhessen a felszámolás alatt álló cég más cégben fennálló vagyoni részesedéseirıl, a hitelezık nagyobb mértékő kielégítése érdekében. 16. (1) A cégnyilvántartásban szereplı elektronikus okiratokról a cégbíróságtól illeték ellenében, illetve a céginformációs szolgálattól - külön jogszabályban meghatározott költségtérítés ellenében - hiteles vagy nem hiteles papíralapú másolat kérhetı. Ha a kérelembıl más nem következik, a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat - a kérelem érkezésétıl számított tizenöt napon belül - az okirat hiteles másolatát adja ki. (2) A cégbíróságtól illeték ellenében, illetve a céginformációs szolgálattól - külön jogszabályban meghatározott költségtérítés ellenében - az elektronikus okiratok (ideértve a cégjegyzékadatokról kiállított elektronikus okiratot) elektronikus úton történı megküldése is kérhetı. (3) Az (1) és (2) bekezdésben, valamint a 17. (2) bekezdésében meghatározott esetben a kérelem benyújtható írásban vagy a kormányzati portálon keresztül, illetve közvetlenül a céginformációs szolgálat elektronikus ügyfélszolgálatán, elektronikus úton. (4) Az elektronikus úton benyújtott kérelmet - kivéve, ha azt a kormányzati portálon keresztül nyújtják be - legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni. A céginformációs szolgálat a kérelem érkezésérıl a kérelmet benyújtó személynek elektronikus igazolást küld, amelyet fokozott biztonságú elektronikus aláírással és idıbélyegzıvel kell ellátni. (5) Ha a kérelmet elektronikus úton terjesztik elı, az illeték, illetve a költségtérítés megfizetésére a 37. (4) bekezdésében foglaltak megfelelıen irányadók. 17. (1) A 16. (2) bekezdésében meghatározott esetben a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat a kérelem alapján az elektronikus okiratot a kérelem érkezésétıl számított tizenöt napon belül megküldi. Ha a kérelembıl más nem következik, a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat által kiadott okirat a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat által elhelyezett elektronikus aláírást és idıbélyegzıt nem tartalmaz. Ha a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat - a kérelem alapján - az elektronikus okiratot minısített elektronikus aláírással és idıbélyegzıvel látja el, az elektronikus közokiratnak minısül. Az elektronikus közokirat kiállításával a cégbíróság, illetve a céginformációs szolgálat azt tanúsítja, hogy a megküldött elektronikus okirat tartalma megegyezik az eredeti okiratéval. (2) Korlátolt felelısségő társaság és részvénytársaság esetében, a cég minden január 1. után keletkezett, cégnyilvántartásban elhelyezett cégiratáról a cégbíróságtól elektronikus okirati formában kiállított másolat kérhetı. A cégbíróság a kérelem alapján a cégiratot - ha az nem elektronikus formában áll rendelkezésre - az erre irányadó külön jogszabály szerint elektronikus okirati formába alakítja, és a kérelem érkezésétıl számított tizenöt napon belül megküldi a kérelmezınek. A kérelemre, valamint a cégbíróság eljárására a 16. -ban, illetve az (1) bekezdésben foglaltak megfelelıen irányadók szeptember 1-je óta lehetıség van arra, hogy a cégnyilvántartásban szereplı elektronikus okiratokról a cégbíróságtól illeték ellenében, a Cégszolgálattól pedig költségtérítés fizetése esetén céginformációt lehessen kérni. (A cégjegyzékadatokhoz, valamint az elektronikus cégiratokhoz a kormányzati portál útján is hozzá lehet jutni.) Az elektronikus okiratok körét a korlátolt felelısségő társaságok, valamint a részvénytársaságok január 1-jét követıen benyújtott bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmeinek mellékletei jelentik, amelyeket a cégbíróság ettıl az idıponttól kezdıdıen elektronikus okirattá alakít át és ilyen módon nyilvántart, illetve azon gazdasági társaságok iratai, melyek szeptember 1-tıl elektronikus úton terjesztik elı bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmüket. Az elektronikus formában rendelkezésre álló cégiratok köre folyamatosan növekedni fog, figyelemmel arra, hogy a törvény hatálybalépésétıl, tehát július 1-tıl kezdıdıen már valamennyi gazdasági társaság választhatja az elektronikus cégeljárást, január 1-tıl pedig a többi cég is. A cégnyilvántartásban szereplı elektronikus okiratokról - a hatályos szabályozással egyezıen - papír alapú és elektronikus másolat egyaránt kérhetı, írásban vagy elektronikus úton.

20 Ha papír alapú másolatot igényelnek és a kérelembıl más nem következik, a cégbíróság, illetve a Cégszolgálat - az 1. számú társasági jogi irányelv módosításával összhangban - az okirat hiteles másolatát adja ki, 15 napon belül. Amennyiben az elektronikus okiratok elektronikus úton történı megküldését igénylik a cégbíróságtól vagy a Cégszolgálattól, mindkét esetben a Cégszolgálathoz kell eljuttatni a kérelmet (vagy közvetlenül, vagy a kormányzati portál útján), az illetéknek, illetve a költségtérítésnek a 37. (4) bekezdésében meghatározott módon történt megfizetését követıen, legalább fokozott biztonságú aláírással ellátva. A Cégszolgálat a kérelem érkezésérıl a kérelmet benyújtó személynek elektronikus igazolást küld. Ha a céginformációt a cégbíróságtól igénylik, a Cégszolgálat az elektronikus kérelmet - informatikai szempontú vizsgálatát követıen - értelemszerően továbbítja a cégbírósághoz. Fontos szabály, hogy a cégbíróság, illetve a Cégszolgálat - az 1. számú társasági jogi irányelvre figyelemmel - csak abban az esetben látja el a kért okiratot elektronikus aláírással és idıbélyegzıvel, ha ezt kifejezetten igényelték. Ebben az esetben a cégirat elektronikus közokiratnak minısül. A módosított 1. számú társasági jogi irányelvvel összhangban változatlan szabály, hogy a korlátolt felelısségő társaság és a részvénytársaság valamennyi, január 1-je után keletkezett cégiratáról kérhetı elektronikus okirati formában kiállított másolat. A január 1-je utáni idıszak vonatkozásában ezek az okiratok elektronikus formában rendelkezésre állnak. Ha az ezt megelızı években keletkezett cégiratokról kérnek elektronikus másolatot, ebben az esetben a cégbíróság a papír alapú okiratot elektronikus okirattá alakítja és a kérelem érkezésétıl számított 15 nap alatt - illeték ellenében - megküldi a kérelmezınek. Ez a szolgáltatás - értelemszerően - csak a cégbíróságtól kérhetı. Papír alapú cégiratokkal ugyanis a Cégszolgálat nem rendelkezik. 3. Cím A beszámoló letétbe helyezése és közzététele 18. (1) A számviteli törvény szerinti beszámolót a cégbíróságon a számviteli törvény rendelkezéseinek megfelelıen letétbe kell helyezni, valamint közzététel céljából a céginformációs szolgálathoz is be kell nyújtani. A számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton is letétbe helyezhetı és közzétehetı, a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint. Az elektronikus úton benyújtott beszámolót fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell ellátni. (2) Ha a beszámoló elektronikus okirati formába történı átalakítása szükséges, erre a cég jogi képviselıje jogosult. Az eredeti okirat megırzésére a 37. (2) bekezdése megfelelıen irányadó. (3) Az elektronikus okiratként készült beszámolót a cég szervezeti képviselıje vagy jogi képviselıje, az elektronikus okirattá átalakított beszámolót pedig a jogi képviselı a közzétételi költségtérítés megfizetését követıen elektronikus úton közzétételre a céginformációs szolgálathoz küldi meg, és ezzel a cég eleget tesz a letétbe helyezési kötelezettségnek is. A jogi képviselınek a meghatalmazását mellékelnie kell. (4) A költségtérítés megfizetésére a 37. (4) bekezdésében foglaltak megfelelıen irányadók. 19. (1) A céginformációs szolgálat ellenırzi, hogy a beszámolót a 18. (3) bekezdésében megjelölt személy küldte-e meg, és az elektronikus okiratot informatikai szempontból (így az elektronikus aláírás hitelessége, az adatok sértetlensége, az idıbélyegzı dátuma és hitelessége, az elektronikus okirat formátuma tekintetében) megvizsgálja. Ha az okirat informatikai szempontból szabályszerően került benyújtásra, a céginformációs szolgálat errıl haladéktalanul értesíti az illetékes cégbíróságot. (2) A céginformációs szolgálat a beszámoló informatikai szempontból szabályszerő benyújtásának tényérıl, és arról, hogy a benyújtásról a cégbíróságot tájékoztatta - a cégbíróság (1) bekezdés szerinti értesítésével egyidejőleg - elektronikus igazolást küld a beszámolót benyújtó személynek. Ha az elektronikus okirat informatikai szempontból hibás vagy hiányos, az elektronikus igazolás ezt a tényt tartalmazza. Az elektronikus igazolást fokozott biztonságú elektronikus aláírással és idıbélyegzıvel kell ellátni. A beszámoló benyújtására vonatkozó határidık tekintetében a céginformációs szolgálathoz - az informatikai szempontból szabályszerő - érkezés idıpontja irányadó. (3) A 18. és az (1)-(2) bekezdés alkalmazásával benyújtott, a számviteli törvény szerinti beszámolót a céginformációs szolgálat ırzi. A beszámolóról - a 12., valamint a megfelelı alkalmazásával - mind a cégbíróságon, mind a céginformációs szolgálatnál másolat kérhetı, illetve azt bárki ingyenesen megtekintheti. (4) Ha a beszámolót nem a 18. (3) bekezdésében megjelölt személy küldi meg, illetve ha a közzétételi költségtérítés befizetése nem vagy nem megfelelı összegben történt meg, a céginformációs szolgálat a benyújtó személyt arról is tájékoztatja, hogy a beszámoló megküldésének ezen hibájára figyelemmel a céget úgy kell

A társaság alapításával kapcsolatos feladatok

A társaság alapításával kapcsolatos feladatok Szakkiadó Verlag Dashöfer 1147 Budapest Jávorka Ádám u. 56. A társaság alapításával kapcsolatos feladatok Copyright Verlag Dashöfer Kezdeti lépések a társasági szerzıdésig A korlátolt felelısségő társaság

Részletesebben

Cégbíróság feladatai CÉGNÉV CÉGNÉVBEN CÉGELJÁRÁS 2015.11.25. CÉGBÍRÓSÁG HELYE A BÍRÓSÁGI SZERVEZETBEN

Cégbíróság feladatai CÉGNÉV CÉGNÉVBEN CÉGELJÁRÁS 2015.11.25. CÉGBÍRÓSÁG HELYE A BÍRÓSÁGI SZERVEZETBEN CÉGELJÁRÁS CÉGBÍRÓSÁG HELYE A BÍRÓSÁGI SZERVEZETBEN Tvszék, mint cégbíróság 1 2 Cégbíróság feladatai cégbejegyzési (változásbejegyzési) adat)cégjegyzékbe történő bejegyzése, illetve törlése, cégnyilvántartásból

Részletesebben

2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról

2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról A törvény célja, hogy korszerő jogi keretek megteremtésével, az Európai Unió szabályozásával összhangban állapítsa

Részletesebben

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról I. Rész A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) E törvény szabályozza a Magyarország területén székhellyel rendelkezı gazdasági

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

2011. évi CXCVII. tv. Dr. Tornyai Magdolna december 7.

2011. évi CXCVII. tv. Dr. Tornyai Magdolna december 7. 2011. évi CXCVII. tv. a cégeljc geljárás s változv ltozásáról Dr. Tornyai Magdolna 2012. december 7. 1 2011. évi CXCVII. tv. A csıdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. tv., a gazdasági

Részletesebben

2017. évi törvény. 1. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény módosítása

2017. évi törvény. 1. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény módosítása Jelen tervezet közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során a tervezet koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért a tervezet jelen formájában nem

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Az alábbi jogszabályok átfogó ismerete szükséges: - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.

Részletesebben

Hogyan juthatunk magunk is hasznos piaci információhoz a cégjegyzék és kapcsolódó nyilvántartások alapján?

Hogyan juthatunk magunk is hasznos piaci információhoz a cégjegyzék és kapcsolódó nyilvántartások alapján? Hogyan juthatunk magunk is hasznos piaci információhoz a cégjegyzék és kapcsolódó nyilvántartások alapján? Gazdasági információnyerés társasági adatokból dr. Pázmány Annamária Cégkivonat Ellenırzött adatok

Részletesebben

Cégbejegyzési kérelem

Cégbejegyzési kérelem 3170 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 31. szám 4. melléklet a 12/2014. (II. 28.) KIM rendelethez 4. melléklet a.. /2014. (.) KIM rendelethez 1. A Cvhr. 1. számú mellékletének Cégbejegyzési kérelem elzésű

Részletesebben

Vállalkozási jog ismeretek

Vállalkozási jog ismeretek III. évfolyam GM szak TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalkozási jog ismeretek 2013/2014. II. félév 1 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Tantárgy jellege/típusa: Vállalkozások jogi ismerete Szakalapozó Kontaktórák

Részletesebben

/2006/.IM rendelet. a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről

/2006/.IM rendelet. a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről /2006/.IM rendelet a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról

Részletesebben

Az egyesület alapszabályának adattartalma

Az egyesület alapszabályának adattartalma 41. melléklet a 11/2012. (II. 29.) KIM rendelethez Az egyesület alapszabályának adattartalma 1. Kötelezı rendelkezések az általános rendelkezések körében: 1.1. az egyesület neve 1.2. az egyesület székhelye

Részletesebben

A L A P S Z A B Á L Y

A L A P S Z A B Á L Y A A Bookline.hu Internetes Kereskedelmi Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság Alapszabálya A L A P S Z A B Á L Y A Fıvárosi Bíróság, mint Cégbíróság 01-10-044841 cégjegyzékszámon bejegyezte a Morgan Hill

Részletesebben

A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS

A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS I. A hatályos törvényi szabályozás ugyan a korábbinál részletesebben határozza meg a volt tag üzletrészének értékesítését,

Részletesebben

2005. évi.. törvény. a szövetkezetekrıl

2005. évi.. törvény. a szövetkezetekrıl 2005. évi.. törvény a szövetkezetekrıl Az Országgyőlés - kiindulva az Alkotmány 12. -ából, amely szerint az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, - felismerve, hogy a szövetkezeti

Részletesebben

A P É C S I Í T É LİTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA

A P É C S I Í T É LİTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA A P É C S I Í T É LİTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA A Pécsi Ítélıtábla Polgári Kollégiumának 3/2006.(06.02.) számú kollégiumi véleménye az egyszerősített felszámolás vitás kérdéseirıl I. A felszámoló az egyszerősített

Részletesebben

A szétválás módja: kiválás a Gt. 86.. (1) bek. alapján

A szétválás módja: kiválás a Gt. 86.. (1) bek. alapján A Baranya Megyei Bíróság, mint Cégbíróságon Cg. 02-10-060289 cégjegyzékszámon bejegyzett Pécs Holding Város Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság (7626 Pécs, Búza tér 8.b.ép., adószáma: 12568011-2-02)

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Az alábbi jogszabályok átfogó ismerete szükséges: - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.

Részletesebben

Újra szabályozzák az egyéni vállalkozók és az egyéni cégek mőködését (2009. évi CXV. törvény)

Újra szabályozzák az egyéni vállalkozók és az egyéni cégek mőködését (2009. évi CXV. törvény) Újra szabályozzák az egyéni vállalkozók és az egyéni cégek mőködését (2009. évi CXV. törvény) 2010. január 1.-tıl több ponton változnak az egyéni vállalkozókra vonatkozó elıírások, illetve teljesen új

Részletesebben

1. Cégjegyzékszám: 16 09 006843 01 09 708128. 2. A cég elnevezése: Hatályos: 2002.04.15. -...

1. Cégjegyzékszám: 16 09 006843 01 09 708128. 2. A cég elnevezése: Hatályos: 2002.04.15. -... RÁC-ING Ingatlanhasznositó-Beruházó Korlátolt Felelısségő Társaság (1037 Budapest, Montevideó u. 2/c.) adósz.: 12830134 Nyilvános cégadatok "Cégtörténet" 1. Cégjegyzékszám: 16 09 006843 01 09 708128 2.

Részletesebben

Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl

Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl Alap Község Önkormányzata Képviselı-testülete a Magyar

Részletesebben

Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Pályázatkezelı Rendszere (NCSSZI-PR) Általános Szerzıdési Feltételek (ÁSZF)

Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Pályázatkezelı Rendszere (NCSSZI-PR) Általános Szerzıdési Feltételek (ÁSZF) Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Pályázatkezelı Rendszere (NCSSZI-PR) Általános Szerzıdési Feltételek (ÁSZF) 1) Fogalmak: a) Pályázatkezelı: Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet b) Felhasználó:

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2145-06 Jogi ismeretek alkalmazása vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: Jogi ismeretek számonkérése a PM

Részletesebben

A MAGYAR ORSZÁGOS KORCSOLYÁZÓ SZÖVETSÉG IGAZOLÁSI SZABÁLYZATA

A MAGYAR ORSZÁGOS KORCSOLYÁZÓ SZÖVETSÉG IGAZOLÁSI SZABÁLYZATA A MAGYAR ORSZÁGOS KORCSOLYÁZÓ SZÖVETSÉG IGAZOLÁSI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 1997 2 A MAGYAR ORSZÁGOS KORCSOLYÁZÓ SZÖVETSÉG IGAZOLÁSI SZABÁLYZATA A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség (MOKSZ) elnöksége az

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE

BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE M E G H Í V Ó Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 4/2007. (III. 21.) sz. rendelete 5. (1) bekezdése alapján

Részletesebben

Alkalmazott jogszabályok: évi X. törvény, 98.. (1) bekezdés, , (1) és (3) bekezdése bekezdés, 102.

Alkalmazott jogszabályok: évi X. törvény, 98.. (1) bekezdés, , (1) és (3) bekezdése bekezdés, 102. I. Az üzletrésztıke megszüntetése a közgyőlés-törvényben szabályozott - felajánlásával indul és valamennyi szövetkezeti üzletrész tulajdonos igazolt elfogadó nyilatkozatával, vagy a 2007. május 1. napjával

Részletesebben

file:///c:/documents and Settings/Dr. Pátzay Péter/Local Settings/Temp... V É G Z É S

file:///c:/documents and Settings/Dr. Pátzay Péter/Local Settings/Temp... V É G Z É S 1 / 6 2013.11.12. 10:54 Fıvárosi Törvényszék Cégbírósága Cg.01-10-046842/31 V É G Z É S A Fıvárosi Törvényszék Cégbíróságánál Cg.01-10-046842 cégjegyzékszámon bejegyzett BIOMEDICAL COMPUTER TECHNOLOGIES

Részletesebben

Zárás: 2009. szeptember 30. Frissítés: 2009. november 16.

Zárás: 2009. szeptember 30. Frissítés: 2009. november 16. CompLex Kiadó Kft. Céginfó FairConto Ügyviteli Szolgáltató és Tanácsadó Zártkörően Mőködı Részvénytársaság A FairConto Ügyviteli Szolgáltató és Tanácsadó Zártkörően Mőködı Részvénytársaság (Cg. 01-10-046157)

Részletesebben

Magyar joganyagok - 22/2006. (V. 18.) IM rendelet - a Cégközlönyben megjelenő közl 2. oldal (4)1 Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem visszaut

Magyar joganyagok - 22/2006. (V. 18.) IM rendelet - a Cégközlönyben megjelenő közl 2. oldal (4)1 Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem visszaut Magyar joganyagok - 22/2006. (V. 18.) IM rendelet - a Cégközlönyben megjelenő közl 1. oldal 22/2006. (V. 18.) IM rendelet a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről A cégnyilvánosságról,

Részletesebben

A vállalkozások alapításának és működtetésének jogszabályi feltételei, engedélyezési eljárásokkal kapcsolatos gyakorlati tudnivalók

A vállalkozások alapításának és működtetésének jogszabályi feltételei, engedélyezési eljárásokkal kapcsolatos gyakorlati tudnivalók A vállalkozások alapításának és működtetésének jogszabályi feltételei, engedélyezési eljárásokkal kapcsolatos gyakorlati tudnivalók Dr. Holovács Gabriella (LL.M Groningen) Vállalkozások jogszabályi háttere

Részletesebben

A. Befektetett eszközök: eft B. Forgóeszközök: eft C. Aktív idıbeli elhatárolás: eft

A. Befektetett eszközök: eft B. Forgóeszközök: eft C. Aktív idıbeli elhatárolás: eft A MŐSOR-HANG Mősorszolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság (Cg.: 01-10-046530., 1133 Budapest, Váci út 78/B.; a továbbiakban úgy is, mint Társaság ) az alábbiakban tájékoztatja Tisztelt Részvényeseit

Részletesebben

Pécsi Vízmőveket Mőködtetı és Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA 1

Pécsi Vízmőveket Mőködtetı és Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA 1 A Pécsi Vízmőveket Mőködtetı és Vagyonkezelı Zártkörően Mőködı Részvénytársaság ALAPSZABÁLYA 1 1Egységes szerkezetbe foglalva a Közgyőlés 2013. december 16-i.../2013. (12.16.) számú határozata szerinti

Részletesebben

Csörög Község Önkormányzata 14/2005.(XII.28.) rendelete a HELYI ADÓKRÓL. Egységes szerkezet. I. rész. Magánszemélyek kommunális adója

Csörög Község Önkormányzata 14/2005.(XII.28.) rendelete a HELYI ADÓKRÓL. Egységes szerkezet. I. rész. Magánszemélyek kommunális adója Csörög Község Önkormányzata 14/2005.(XII.28.) rendelete a HELYI ADÓKRÓL Egységes szerkezet Csörög Község Önkormányzatának Képviselı-testülete a Helyi önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV. tv. 16 (1). -a

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

ALAPSZABÁLY I. ÁLTALÁNOS RENDELKZÉSEK II. AZ EGYESÜLET CÉLJAI, TEVÉKENYSÉGE, KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁSA

ALAPSZABÁLY I. ÁLTALÁNOS RENDELKZÉSEK II. AZ EGYESÜLET CÉLJAI, TEVÉKENYSÉGE, KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁSA Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mőködésérıl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény valamint a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvrıl felhatalmazása

Részletesebben

Alkalmazott jogszabályok: Ctv. 51. (6) (Gt.II. 47. ) Gyıri Ítélıtábla Cgtf.IV /2006/2.szám

Alkalmazott jogszabályok: Ctv. 51. (6) (Gt.II. 47. ) Gyıri Ítélıtábla Cgtf.IV /2006/2.szám I. Az iratbetekintés alapvetı tagi, részvényesi jogosultság, amelytıl a tag, illetve részvényes önmagában az üzleti titoksértésre hivatkozással nem zárható el. A vezetı tisztségviselık üzleti titok megóvására

Részletesebben

Tisztelt Pályázó! A fent említett törvény 14. -ában elıírtaknak megfelelıen a mellékelt nyilatkozat beszerzésérıl gondoskodnunk kell.

Tisztelt Pályázó! A fent említett törvény 14. -ában elıírtaknak megfelelıen a mellékelt nyilatkozat beszerzésérıl gondoskodnunk kell. Tisztelt Pályázó! A KISZOMBORON MŐKÖDİ TÁRSADALMI SZERVEZETEK ÉS ALAPÍTVÁNYOK TÁMOGATÁSÁRA az Ön által benyújtott pályázat a közpénzekbıl nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény

Részletesebben

1. számú melléklet a helyi önszervezıdı közösségek pénzügyi támogatásának rendjérıl szóló rendelethez PÁLYÁZATI ADATLAP

1. számú melléklet a helyi önszervezıdı közösségek pénzügyi támogatásának rendjérıl szóló rendelethez PÁLYÁZATI ADATLAP 1. számú melléklet PÁLYÁZATI ADATLAP az önszervezıdı közösségek pénzügyi támogatása iránt Az önszervezıdı közösség neve: Az önszervezıdı közösség címe: A szervezet jogállása: A szervezet telefon-, faxszám,

Részletesebben

Zárás: 2007. november 30. Frissítés: 2008. január 21. A FairConto Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó Betéti Társaság (Cg. 01-06-412888) adatai.

Zárás: 2007. november 30. Frissítés: 2008. január 21. A FairConto Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó Betéti Társaság (Cg. 01-06-412888) adatai. CompLex Kiadó Kft. Céghírek FairConto Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó Betéti Társaság A FairConto Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó Betéti Társaság (Cg. ) adatai. I. Nyilvános adatok 1. Általános

Részletesebben

VÉGZÉS. Korlátolt felelosségu társaság. 2/001 Magyar Szárnyak Pilóta Iskola Szolgáltató Korlátolt Felelosségu Társaság

VÉGZÉS. Korlátolt felelosségu társaság. 2/001 Magyar Szárnyak Pilóta Iskola Szolgáltató Korlátolt Felelosségu Társaság A Gyor-Moson-Sopron Megyei Bíróság mint Cégbíróság. Cg.OS-09-01956S/4 szám VÉGZÉS A Gyor-Moson-Sopron Megyei Bíróság mint Cégbíróság a(z) Magyar Szárnyak Pilóta Iskola Szolgáltató Korlátolt Felelosségu

Részletesebben

3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/ Fax.: 47/ J A V A S L A T

3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/ Fax.: 47/ J A V A S L A T SÁROSPATAK VÁROS JEGYZİJÉTİL 3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/513-240 Fax.: 47/513-273 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu J A V A S L A T a Képviselı-testületnek rendjérıl szóló 8/2013. (IV.03.)

Részletesebben

A hiteles cégaláírási nyilatkozat vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta benyújtásra került.

A hiteles cégaláírási nyilatkozat vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta benyújtásra került. Szekszárdi Törvényszék Cégbírósága Cg.17-09-010232/6 V É G Z É S A Szekszárdi Törvényszék Cégbírósága a(z) Ezüsthársfa Zártkörűen Működő Részvénytársaság cég(ek)ből átalakulással létrehozott Remedia Patika

Részletesebben

V É G Z É S. 5. A cég székhelye 5/ Szekszárd, Széchényi utca 30.

V É G Z É S. 5. A cég székhelye 5/ Szekszárd, Széchényi utca 30. Szekszárdi Törvényszék Cégbírósága Cg.17-09-010230/6 V É G Z É S A Szekszárdi Törvényszék Cégbírósága a(z) Ezüsthársfa Zártkörűen Működő Részvénytársaság cég(ek)ből átalakulással létrehozott Ezüst Patika

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS 7. sz. napirendi pont Tájékoztató a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ feladatkörét érintı jogszabályváltozásokról Elıadó: dr. Brebán

Részletesebben

24/2006. (V. 18.) IM rendelet az elektronikus cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről

24/2006. (V. 18.) IM rendelet az elektronikus cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről 24/2006. (V. 18.) IM rendelet az elektronikus cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. Hatályos: 2012.02.11 - A cégnyilvánosságról, a bírósági

Részletesebben

Pécsi Patrónus Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság Alapító Okirata

Pécsi Patrónus Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság Alapító Okirata Pécsi Patrónus Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság Alapító Okirata tervezet 2013. december. Pécsi Patrónus Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság Változásokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító

Részletesebben

39/2004. (XII. 21.) IM rendelet

39/2004. (XII. 21.) IM rendelet 39/2004. (XII. 21.) IM rendelet a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény végrehajtásáról rendelkező igazságügyminiszteri rendeletek, valamint

Részletesebben

Magyar joganyagok - 1/2006. (VI. 26.) IRM rendelet - a Céginformációs és az Elektron 2. oldal a)1 a cég valamennyi, vagy a kérelmező által meghatározo

Magyar joganyagok - 1/2006. (VI. 26.) IRM rendelet - a Céginformációs és az Elektron 2. oldal a)1 a cég valamennyi, vagy a kérelmező által meghatározo Magyar joganyagok - 1/2006. (VI. 26.) IRM rendelet - a Céginformációs és az Elektron 1. oldal 1/2006. (VI. 26.) IRM rendelet a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat működéséről,

Részletesebben

Tantárgyi útmutató /BA képzés 2010-2011 1. félév

Tantárgyi útmutató /BA képzés 2010-2011 1. félév Tantárgyi útmutató /BA képzés 2010-2011 1. félév Tantárgy megnevezése Vállalkozások jogi ismerete Tantárgy jellege/típusa: Szakalapozó Kontaktórák száma: 2 óra/hét Egyéni tanulási óra igény: 36 Vizsgajelleg:

Részletesebben

2011. évi CLXXXI. törvény. a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggı eljárási szabályokról 1. I.

2011. évi CLXXXI. törvény. a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggı eljárási szabályokról 1. I. a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggı eljárási szabályokról 1 I. Fejezet Általános rendelkezések 1. Hatáskör és illetékesség 1. (1) Az e törvényben meghatározott szervezeteket,

Részletesebben

10/2013. (VII.22.) önkormányzati rendelete. az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról

10/2013. (VII.22.) önkormányzati rendelete. az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Kaposmérı Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 10/2013. (VII.22.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Kaposmérı Községi Önkormányzat Képviselı-testülete

Részletesebben

Bír í ós ó ági g i n e n mpe p res e lj l á j rások Dr. r P ri r b i ul u a l L ász s ló e y g e y t e e t m e i m i do d ce c n e s

Bír í ós ó ági g i n e n mpe p res e lj l á j rások Dr. r P ri r b i ul u a l L ász s ló e y g e y t e e t m e i m i do d ce c n e s Bírósági nemperes eljárások Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Nemperes eljárás fogalma 1. A magánjogi jogviszonyokat érintı, az igazságszolgáltatás megvalósítása vagy a tények,

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK FELSİZSOLCA NAGYKÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 14/1991. (XI.30.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL (A 16/1993. (IX.25.), a 6/1995. (V.26.), a 11/1995. (XII.8.), a 12/1996. (XII.20.), a 14/1999.

Részletesebben

file:///c:/documents and Settings/Dr. Pátzay Péter/Local Settings/Temp... V É G Z É S

file:///c:/documents and Settings/Dr. Pátzay Péter/Local Settings/Temp... V É G Z É S Fıvárosi Törvényszék Cégbírósága Cg.01-10-046842/68 V É G Z É S A Fıvárosi Törvényszék Cégbíróságánál Cg.01-10-046842 cégjegyzékszámon bejegyzett TR Investment Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság (1048

Részletesebben

Pomáz Város Polgármesteri Hivatal 2013 Pomáz, Kossuth Lajos út 23. Telefon: (26) , , Telefax: (26)

Pomáz Város Polgármesteri Hivatal 2013 Pomáz, Kossuth Lajos út 23. Telefon: (26) , , Telefax: (26) Pomáz Város Polgármesteri Hivatal 2013 Pomáz, Kossuth Lajos út 23. Telefon: (26) 325-133, 325-467, 326-018 Telefax: (26) 325-640 E L İ T E R J E S Z T É S Pomáz Város Képviselı-testületének 2012. május

Részletesebben

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT ... ...

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT ... ... Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás...... HATÁROZAT Szám: 7/2009. (III.16.) BTT határozat Tárgy: A Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás Társulási Tanács Közbeszerzési szabályzatának elfogadása A Bakonyi

Részletesebben

az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján Nyáregyháza önkormányzat adóhatóságához

az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján Nyáregyháza önkormányzat adóhatóságához BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján Nyáregyháza önkormányzat adóhatóságához I. Bejelentés jellege

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

Kutasiné Nagy Katalin sk. jegyzı

Kutasiné Nagy Katalin sk. jegyzı 8. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 1-i rendkívüli ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Polgármesteri Hivatala Alapító Okiratának felülvizsgálata Az elıterjesztést

Részletesebben

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján a KUNCSORBA községi önkormányzat adóhatóságához I. Bejelentés

Részletesebben

A számviteli törvényben:

A számviteli törvényben: MSC szak A számviteli törvényben: Kettős előírás: a beszámoló - letétbe helyezése - közzététele (nyilvánosságra hozatala) 1992-től kezdődően jelent meg eleinte sok félreértelmezés Minden kettős könyvvitelt

Részletesebben

Szekszárdi Városfejlesztési Kft. ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁS. 2014. december 18.

Szekszárdi Városfejlesztési Kft. ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁS. 2014. december 18. Szekszárdi Városfejlesztési Kft. ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁS 2014. december 18. 2 EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELİSSÉGŐ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁSA Alulírott alapító a Szekszárdi Törvényszék Cégbírósága

Részletesebben

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás A tárgyalást megelızı szakasz Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Az elsıfokú eljárás szakaszai 1. A tárgyalást megelızı szakasz (a keresetlevél benyújtásától a perindítás hatályának

Részletesebben

Vállalkozási jog ismeretek

Vállalkozási jog ismeretek PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING 1149 BUDAPEST, BUZOGÁNY U. 10-12. / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 III. évfolyam

Részletesebben

2006. évi V. törvény. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. 1.

2006. évi V. törvény. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. 1. 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról A törvény célja, hogy korszerű jogi keretek megteremtésével, az Európai Unió szabályozásával összhangban állapítsa

Részletesebben

2006. évi V. törvény. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 1

2006. évi V. törvény. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 1 1. oldal 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 1 A törvény célja, hogy korszerű jogi keretek megteremtésével, az Európai Unió szabályozásával összhangban

Részletesebben

Az egyszerősített felszámolás néhány kérdése

Az egyszerősített felszámolás néhány kérdése Az egyszerősített felszámolás néhány kérdése A több, mint félszáz alkalommal módosított 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) egyes rendelkezései ma is felvetnek olyan vitás jogalkalmazási kérdéseket, amelyek eddig

Részletesebben

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján a/az _Tiszaföldvár_ önkormányzat adóhatóságához I. Bejelentés

Részletesebben

A f ize tési i m egh g a h gy g ásos o e lj l á j rás

A f ize tési i m egh g a h gy g ásos o e lj l á j rás A fizetési meghagyásos eljárás Polgári eljárásjog elıadás Fogalma A közjegyzı hatáskörébe tartozó nemperes eljárás; amely során a jogosult által elıterjesztett kérelemre a közjegyzı feltételesen marasztalja

Részletesebben

1. A cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet módosítása

1. A cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet módosítása Az igazságügyi miniszter 39/2015. (XII. 21.) IM rendelete az egyes cégjogi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 200. szám A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról

Részletesebben

A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA

A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA 1. Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület (a továbbiakban: egyesület). 2. Székhelye: 3422

Részletesebben

Grant Thornton Hungary News. 2014 március

Grant Thornton Hungary News. 2014 március Grant Thornton Hungary News 2014 március Tisztelt Ügyfeleink! Ezzel a körlevéllel szeretnénk felhívni figyelmüket egyrészt a Polgári Törvénykönyv (Ptk) fontos változásaira, másrészt egy új szabályozásra,

Részletesebben

1. sz. melléklet EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

1. sz. melléklet EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 1. sz. melléklet amely létrejött Hajdúdorog Város Önkormányzat Képviselı-testülete, mint az önállóan mőködı és gazdálkodó Hajdúdorog Városi Polgármesteri Hivatal irányító szerve,

Részletesebben

Sárospatak Város Alpolgármesterétıl. 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. sz. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.

Sárospatak Város Alpolgármesterétıl. 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. sz. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak. Sárospatak Város Alpolgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. sz. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu ELİTERJESZTÉS - A Képviselı-testületnek - Az RFV-Sárospatak Városgazdálkodási

Részletesebben

2017. november 14. POLGÁRI JOG I. JOGI SZEMÉLYEK

2017. november 14. POLGÁRI JOG I. JOGI SZEMÉLYEK 2017. november 14. POLGÁRI JOG I. JOGI SZEMÉLYEK JOGI SZEMÉLY FOGALMA Kindulópont: a jogalanyok, személyek csoportosítása Relatív jogképességű jogalanyok Jogi személyiség állami elismerésen alapul Jogi

Részletesebben

a Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Társulási Megállapodásának 11. számú módosításának jóváhagyására.

a Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Társulási Megállapodásának 11. számú módosításának jóváhagyására. A 103/2011.(V.19.) KT határozat melléklete a Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Társulási Megállapodásának 11. számú módosításának jóváhagyására. 1. A Társulási Megállapodás I. fejezetének /Általános

Részletesebben

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján a _Tiszaföldvár_ önkormányzat adóhatóságához I. Bejelentés jellege

Részletesebben

T/6768/18. szám. Az Országgyűlés. Alkotmányügyi, igazságügy i és ügyrendi bizottságána k. ajánlás a

T/6768/18. szám. Az Országgyűlés. Alkotmányügyi, igazságügy i és ügyrendi bizottságána k. ajánlás a T/6768/18. szám ORSZÁCG Y 1J lyé 7 _ 1 Tr l. Érkezett: 2008 DEC 1 5. Az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügy i és ügyrendi bizottságána k ajánlás a a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a

Részletesebben

A civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezeteket érintő anyagi és eljárási szabályok évi változásainak áttekintése

A civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezeteket érintő anyagi és eljárási szabályok évi változásainak áttekintése A civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezeteket érintő anyagi és eljárási szabályok 2017. évi változásainak áttekintése A jogszabály-módosítások fő célja: az eljárások gyorsítása, elhúzódásuk megakadályozása

Részletesebben

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS

BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS Belváros-Lipótváros Budapest Fıváros V. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály Adócsoport BEJELENTKEZÉS, VÁLTOZÁS-BEJELENTÉS az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény és a

Részletesebben

INFOMANIAC Informatikai, Kommunikációs Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság TÁRSASÁGI SZERZİDÉSE

INFOMANIAC Informatikai, Kommunikációs Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság TÁRSASÁGI SZERZİDÉSE A 2005. november 24. napján alapított INFOMANIAC Informatikai, Kommunikációs Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság TÁRSASÁGI SZERZİDÉSE amely egységes szerkezetben tartalmazza a 2007. január 31.

Részletesebben

2. VÁLLALKOZÁSI FORMÁK JOGI SZABÁLYOZÁSA A gazdasági társaságok megszűnése, átalakulása A megszűnés okai

2. VÁLLALKOZÁSI FORMÁK JOGI SZABÁLYOZÁSA A gazdasági társaságok megszűnése, átalakulása A megszűnés okai 2. VÁLLALKOZÁSI FORMÁK JOGI SZABÁLYOZÁSA 2.8. A gazdasági társaságok megszűnése, átalakulása 2.8.1. A megszűnés okai A gazdasági társaságok az alább felsorolt okok valamelyike miatt szűnnek meg: a társasági

Részletesebben

Végelszámolás, felszámolás kiemelt számviteli feladatai, határidıi, problémái

Végelszámolás, felszámolás kiemelt számviteli feladatai, határidıi, problémái Végelszámolás, felszámolás kiemelt számviteli feladatai, határidıi, problémái Munkácsi Márta FB elnök MOKLASZ okleveles adószakértı kamarai tag könyvvizsgáló Ragaszkodás vagy lustaság? Nem tudunk tönkremenni:

Részletesebben

2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról K I V O N A T

2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról K I V O N A T 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról K I V O N A T A törvény célja, hogy korszerű jogi keretek megteremtésével, az Európai Unió szabályozásával összhangban

Részletesebben

Ellend községi Önkormányzat 21/2004. (XII.20.) rendelete a helyi iparőzési adóról

Ellend községi Önkormányzat 21/2004. (XII.20.) rendelete a helyi iparőzési adóról Ellend községi Önkormányzat 21/2004. (XII.20.) rendelete a helyi iparőzési adóról A képviselı-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében biztosított jogkörében

Részletesebben

A számviteli törvényben:

A számviteli törvényben: MSC szak A számviteli törvényben: Kettős előírás: a beszámoló - letétbe helyezése - közzététele (nyilvánosságra hozatala) 1992-től kezdődően jelent meg eleinte sok félreértelmezés Minden kettős könyvvitelt

Részletesebben

SAJTOSKÁL KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE

SAJTOSKÁL KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE SAJTOSKÁL KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETE 7 / 2001. / VI.26./ számú RENDELETE a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrıl A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban:

Részletesebben

A KEG Nyrt. bennfentes kereskedelemre vonatkozó irányelvei

A KEG Nyrt. bennfentes kereskedelemre vonatkozó irányelvei A KEG Nyrt. bennfentes kereskedelemre vonatkozó irányelvei Bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás tilalma Tilos a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás. Bennfentes kereskedelem: a) a bennfentes

Részletesebben

A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság. Médiatanácsának. 1451/2012. (VII. 25.) számú HATÁROZATA

A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság. Médiatanácsának. 1451/2012. (VII. 25.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám: PJ/26126-18/2011. Tárgy: a Debrecen 92,3 MHz helyi rádiós médiaszolgáltatási lehetőség hasznosítására irányuló pályázati eljárás eredménye A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának

Részletesebben

ALAPSZABÁLY OPTIKAI, AKUSZTIKAI, FILM- ÉS SZÍNHÁZTECHNIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET

ALAPSZABÁLY OPTIKAI, AKUSZTIKAI, FILM- ÉS SZÍNHÁZTECHNIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET ALAPSZABÁLY OPTIKAI, AKUSZTIKAI, FILM- ÉS SZÍNHÁZTECHNIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 Az Egyesület neve: Optikai, Akusztikai, Film- és Színháztechnikai Tudományos Egyesület (rövidítve:

Részletesebben

Az ügyvédek szerepe a bírósági közvetítıi eljárásban

Az ügyvédek szerepe a bírósági közvetítıi eljárásban Az ügyvédek szerepe a bírósági közvetítıi eljárásban Az ügyvédekrıl szóló tv. 1. -a kimondja, hogy az ügyvéd közremőködik abban, hogy az ellenérdekő felek a jogvitájukat megegyezéssel intézzék el. Az ügyvédek

Részletesebben

Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. május 22-ei testületi ülésére

Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. május 22-ei testületi ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés Alelnöke Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2008. május 22-ei testületi ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat által alapított alapítványok

Részletesebben

Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés április 28-ai ülésére

Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés április 28-ai ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés Elnöke Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2011. április 28-ai ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról

Részletesebben

Budapest, szeptember

Budapest, szeptember KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KVVM/KJKF/1029/2009. TERVEZET A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁS ÉS SZOLGÁLTATÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 2004. ÉVI CXL. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ 2008. ÉVI

Részletesebben

1997. évi CXXXII. törvény. a külföldi székhelyő vállalkozások magyarországi fióktelepeirıl és kereskedelmi képviseleteirıl. I.

1997. évi CXXXII. törvény. a külföldi székhelyő vállalkozások magyarországi fióktelepeirıl és kereskedelmi képviseleteirıl. I. 1997. évi CXXXII. törvény a külföldi székhelyő vállalkozások magyarországi fióktelepeirıl és kereskedelmi képviseleteirıl A nemzetközi gazdasági együttmőködés fejlesztése, a tıkeáramlás segítése, ezen

Részletesebben

Készült Polgárdi Város Képviselı-testületének 2007. április 3. napján tartott ülésének jegyzıkönyvébıl.

Készült Polgárdi Város Képviselı-testületének 2007. április 3. napján tartott ülésének jegyzıkönyvébıl. J E G Y Z İ K Ö N Y V I K I V O N A T Készült Polgárdi Város Képviselı-testületének 2007. április 3. napján tartott ülésének jegyzıkönyvébıl. POLGÁRDI VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 31/2007. (IV. 3.) ÖNK.

Részletesebben

Vállalkozás alapítása. Dr Gısi Zsuzsanna

Vállalkozás alapítása. Dr Gısi Zsuzsanna Vállalkozás alapítása Dr Gısi Zsuzsanna Vállalkozások formái Egyéni vállalkozások Társas vállalkozások Részvénytársaságok Gısi Zsuzsanna 2 Gısi Zsuzsanna 3 Gısi Zsuzsanna 4 Gısi Zsuzsanna 5 Magyarországi

Részletesebben

a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról Budapest, 2009. szeptember

a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról Budapest, 2009. szeptember FÖLDMŐVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER Ügyiratszám: 29422/4/2009. ELİTERJESZTÉS a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról

Részletesebben

Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról

Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról 1 Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói

Részletesebben