KÖZLÖNYE TARTALOMJEGYZÉK ÉVFOLYAM LVIII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM KÖZJEGYZŐK. Áttekintés a részvénykönyvre irányadó szabályozásról dr.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖZLÖNYE TARTALOMJEGYZÉK 2011. 15. ÉVFOLYAM LVIII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM KÖZJEGYZŐK. Áttekintés a részvénykönyvre irányadó szabályozásról dr."

Átírás

1 ÉVFOLYAM LVIII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE TARTALOMJEGYZÉK Áttekintés a részvénykönyvre irányadó szabályozásról dr. Gadó Gábor 1 Sponsalia longa? avagy az eljegyzés (jegyesség) lehetséges joghatásai a magyar jogban dr. Rádonyi Dénes 21 Megkövetelhető-e az állampolgárság Magyarország esetében a közjegyzői szakma gyakorlásához? dr. Imre Miklós, Korom Ágoston 35 Halál és eltűnés dr. Havasi Bálint 45 A közjegyzői gyakorlatot érintő jogi esetek 65 Nemzetközi sajtószemle 79 Szakmai sajtófigyelő 86 MOKK A MAGYAR ORSZÁGOS KÖZJEGYZŐI KAMARA SZAKMAI FOLYÓIRATA

2 KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE Áttekintés a részvénykönyvre irányadó szabályozásról 1 Bevezető megjegyzések: Történeti előzmények A részvénykönyv a társasági jog egyik legrégebben ismert és alkalmazott jogintézménye. A törvényhozó az évi XXXVII. törvényben (továbbiakban: Kereskedelmi törvény) miközben a kor liberális jogi-üzleti felfogásának megfelelően a részvénytársaság alapításának, szervezetének és működésének szabályozásakor a leglényegesebb kérdések rögzítésére szorítkozott, nem tekintett (nem tekinthetett) el a részvénykönyv fogalmának meghatározásától. A kereskedelmi törvény a a következőket tartalmazza: A névre szóló részvények a birtokos nevének és lakhelyének kitüntetése mellett, a társasági részvénykönyvbe bevezetendők. Az ily részvények átruházása üres hátirat mellett történhetik ugyan, de a birtokos, a mennyiben az alapszabályok másként nem intézkednek, a társaság irányában igazoltnak csak akkor tekintetik, ha az átruházás a részvény felmutatása mellett a társasági részvénykönyvbe bevezettetett. A törvény a főszabályként kimondta, hogy A részvénytársaság ügyeit az igazgatóság intézi, a 193. azonban lehetővé tette az ügyek intézésének delegálását a társaság hivatalnokaira vagy az ügyek vitelével megbízott személyekre. A néhány speciális státuszú részvénytársaság szabályozásától eltekintve évtizedekig a jogi tetszhalál állapotában tartott Kereskedelmi törvényt fölváltó évi VI törvény ( a továbbiakban: első Gt.) kis túlzással élve, csak a mondatfűzés és helyesírás tekintetében tért el a száz évvel ezelőtti részvénytársasági szabályozási mintától. (A különbségek számbavétele nem tárgya ennek az írásnak, de annyi bátran megállapítható, hogy az időleges politikai kompromisszumoktól eltekintve az első Gt. mindenekelőtt a szabályozási szemléletben hozott változást: a jogalkotó az évi német részvénytársasági törvény tanulmányozását követően a kereskedelmi törvényhez képest kevesebb mozgásteret biztosított az alapszabály elfogadásáról határozó részvényesek számára). Az első Gt. a részvénykönyv tekintetében a rendelkezés lényegét tekintve nem tért el a Kereskedelmi törvénytől. A 241. (1) bekezdése szerint A részvénytársaság igazgatósága a névre szóló részvényekről részvénykönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a részvénytulajdonosok nevét (cégét) és lakcímét (székhelyét). A 240. (2) bekezdés alapján pedig A névre szóló részvény átruházására a váltó átruházására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal,

3 SZÁM 2 hogy az átruházás a részvénytársasággal szemben akkor hatályos, ha az új tulajdonos neve a részvénykönyvben szerepel. Az első Gt. csakúgy mint a Kereskedelmi törvény ismerte és elismerte a bemutatóra szóló részvény típusát, és a részvénykönyv használatát értelemszerűen csak a névre szóló részvények esetén követelte meg. A részvénykönyvi bejegyzés a társasággal szembeni jogérvényesítés előfeltétele volt, a regiszter vezetése pedig elsősorban az igazgatóság hatáskörébe tartozott. (Annak ellenére, hogy a Kereskedelmi törvény az igazgatóságot, mint a részvénykönyv vezetésére jogosult, illetve köteles testületet nem nevesítette, kétségtelen, hogy kifejezetten eltérő alapszabályi rendelkezés hiányában az ügyintéző feladatokat ellátó igazgatóság dolga volt a részvénykönyvvel kapcsolatos teendők ellátása). A Kereskedelmi törvény és az első Gt. alapján a részvénykönyv jogintézményének rendeltetése az volt, hogy egy-egy részvénytársaság fennállásának (létezésének) teljes időszakában megállapítható legyen, hogy kik azok a személyek, akik a vállalkozás életében a tagsági jogok gyakorlására jogosultak. A tőkepiac és a részvényjog átalakulása Az elmúlt évtizedekben a jogi, az informatikai és talán elsőként kellett volna említeni a tőkepiaci-üzleti gondolkozás tekintetében végbement nagy jelentőségű változások a részvénykönyv funkcióját sem hagyták érintetlenül. Érdemes már elöljáróban kiemelni néhány jelentős fejleményt a korábban szinte végérvényesnek tekintett szabályozáshoz (szemlélethez) képest: A klasszikus bemutatóra szóló részvény jelentősége csökkent, Magyarországon pedig ennek a részvénytípusnak az alkalmazási lehetősége a évi IV. törvény elfogadásával (továbbiakban: Gt.) meg is szűnt. Mindez azonban nem tette a társasági döntéshozatalban a részvényesi részvétel átláthatóságát egyszerűbbé. Közismertek azok a módszerek, amelyek a nyilvánosan működő részvénytársaságok tulajdonosi szerkezetének, a tényleges döntéshozó kilétének a megismerését elleplezni segítik. (A szakirodalomban ún. hidden ownership gyűjtőfogalom alatt tárgyalják ezeket az eseteket ). A részvény nyomdai úton történő előállítása az informatikai fejlődés következtében visszaszorult, a Gt-ben a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében előírt eltérést nem engedő szabály a végbement tőkepiaci folyamatokra adott (mintegy megerősítő hatású) válaszként értelmezhető. A Gt (1) bekezdése szerint A nyilvánosan működő részvénytársaság részvényei (ideértve az ideiglenes részvényt is) kizárólag dematerializált módon állíthatók elő. A dematerializált részvény térhódítása a tagsági jogot megtestesítő részvények átruházásának módját illetően is változást hozott. A részvények feletti tulajdonosi

4 KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE jog változásának az értékpapír számlán történő jóváírása, illetve megterhelése az értékpapír átruházás korábban kizárólagos jelentőségű szabályainak alkalmazását (lásd az értékpapír forgatmányozására irányadó rendelkezéseket) mára szükségtelenné (lehetetlenné) teszi. Az értékpapírszámlán vezetett részvénytulajdon a társasággal szembeni részvényesi joggyakorlás igazolását gyökeresen átalakította: a tulajdonosi megfeleltetés módszerének a nyilvánosan működő részvénytársaságok körében szinte kizárólagossá válása a részvénykönyv vezetés rendjére is hatással van. A tőkepiac működési sajátosságai az egységes részvény fogalmat több szempontból is viszonylagossá tette. Megemlítendő a részvényhez kapcsolódó egyes részjogosítványokat megtestesítő pénzügyi eszközökkel való kereskedés elterjedése, amely hozzájárult az előzőekben említett transzparens tulajdonosi szerkezet létrehozásának (fenntartásának) nehézségeihez. A részvényes mellett (helyett) megjelenő ún. közvetítők szerepe nem csupán a részvénykönyvben nyilvántartott személyt illetően hozott változást (pl. a részvényes helyett a részvényesi meghatalmazott kerül bejegyzésre), hanem az a részvényesi (tagsági) jogok gyakorlását illetően is következményekkel járt. A szabályozott tőkepiacra bevezetett részvénytársaságok esetében a részvényekkel való kereskedés határon átnyúló jellegűvé válása olyan, a befektetők (részvényesek) védelmét igénylő szabályok kialakítását tette szükségessé, amelyek egyaránt korlátozzák a befolyásszerző és a céltársaság menedzsmentjének jogait. Megtörténhet, hogy a részvénycsomag tulajdonának törvényes megszerzése esetén sem biztosított a befolyásszerző számára a részvénykönyvbe való bejegyzés. Az értékpapír feletti rendelkezési jog és a részvénytársaságon belüli részvényesi joggyakorlás szétválása figyelemmel a tőkepiac szükségleteire korábban elképzelhetetlen mértéket öltött. Ma már nincs jogi akadálya annak, hogy a részvénykönyvbe bejegyzett személy a közgyűlés napját megelőzően (de a részvénykönyv lezárását követően) részvényét elidegenítse. Következésképpen a részvényes (valójában volt részvényes ) a közgyűlésen úgy élhet szavazati jogával, hogy a jogosultságot hagyományosan megtestesítő részvény tulajdonával már nem (nem ő) rendelkezik. Az új tulajdonos viszont (miután időközben a részvénykönyv lezárásra került) az aktuális közgyűlésen nem vehet részt. Az előzőekben vázolt változások a szabályozott tőkepiacra bevezetett részvényeket kibocsátó, nyilvánosan működő részvénytársaságok belső döntéshozatali rendjét, a részvényesek érdekeltségét is megváltoztatta (megváltoztathatja). Immár nem csupán a vállalkozás menedzsmentje, a meghatározó tulajdonosok és a kisbefektetők közötti érdekellentétre kell adekvát jogi választ találni, hanem arra a problémára is, hogy vajon a részvényes befektetők tekinthetők-e még olyan végső tulajdonosnak, akikre a törvényhozó hagyományosan a részvénytársaság sorsát meghatározó 3

5 SZÁM 4 alapvető döntések meghozatalát bízza. (Lásd a részvényjogi tárgyú szakirodalomban gyakran előforduló ún. empty voting fogalmát). A nyilvánosan és zártkörűen működő részvénytársaságok közötti meghatározó szabályozási különbségek az egységes részvénytársaság fogalmat is szétfeszítik. Napjainkra közhellyé vált, hogy egy korlátolt felelősségű társaság és egy zártkörűen működő részvénytársaság között több hasonlóság mutatható ki, mint két eltérő működési módot választható részvénytársaság esetében. A részvénytársaság (elsősorban persze a nyilvánosan működő részvénytársaság) belső életének, a döntéshozatali szabályoknak az átalakulása, valamint a szabályozott tőkepiac gyorsan változó működési rendje azzal a következménnyel járt, hogy a részvénykönyv vezetésének szakmai feladatait jellemzően csak azokban az esetekben képes a társaság igazgatósága (vagy az igazgatóság által megbízott szervezeti egység) ellátni, amikor a kis számú részvényesből álló, zártkörűen működő részvénytársaság a részvények kinyomtatott formában történő előállításáról határozott. A dematerializált részvényekkel összefüggő részvénykönyv vezetési feladatokat különösen a nyilvánosan működő részvénytársaságok kapcsán már arra szakosodott szolgáltató cégek végzik. A Gt a 202. (2) bekezdésében ezért módot adott arra, hogy a részvénytársaság igazgatósága a részvénykönyv vezetésével elszámoló házat, központi értéktárat, befektetési vállalkozást vagy pénzügyi intézményt bízzon meg. A Gt a a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében további követelményként írja elő, hogy ha a társaság igazgatósága a részvénykönyv vezetésére mást bíz meg (202. ), a megbízás tényét és a megbízott személyét a részvénytársaság hirdetményi lapjában, illetve a honlapján közzé kell tenni. Az elemzés közvetlen okát jelentő törvénymódosítás A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló évi CII. törvény a gazdasági forgalom és az érintett szakmák képviselőinek többsége számára előzmény nélkül módosította a Gt át annak érdekében, hogy a jövőben a társaság igazgatósága a részvénykönyv vezetésére ügyvédnek, jogtanácsosnak, közjegyzőnek, valamint könyvvizsgálónak is megbízást adhasson. A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon, július 27-én lépett hatályba. Nem adható megbízás annak a könyvvizsgálónak, aki a társaság választott könyvvizsgálójaként jár el. Megjegyzendő, hogy a törvénymódosítás eltérően a választott könyvvizsgálóra irányadó rendelkezéstől, nem zárja ki az igazgatóság által igénybe vehető ügyvédek, jogtanácsosok és közjegyzők közül azt a jogi szakembert, aki a részvénytársaság alapítása vagy utóbb az alapszabály módosítása során eljárt, és a Gt. 11. (3) bekezdése szerint gondoskodott a létesítő okirat közokiratba, vagy ellenjegyzett magánokiratba foglalásáról.

6 KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE Annak ellenére, hogy a évi CII. törvény hatálya a szabályozott ingatlanbefektetési tevékenységgel foglalkozó nyilvánosan működő részvénytársaságokra terjed ki, a törvény a részvénykönyv vezetésére feljogosítható személyek körének bővítésére irányuló, a Gt-t módosító rendelkezés hatályát nem korlátozta az ingatlanra vonatkozó tranzakciókat végző társaságokra. Annak sincs jogi jelentősége, hogy a szabályozott ingatlanbefektetési társaság zártkörűen nem működhet. A jövőben ehhez képest ügyvéd vagy közjegyző (jogtanácsos, könyvvizsgáló) zártkörűen működő részvénytársaság részvénykönyvének vezetésére is fölkérhető, valamint az igazgatóság olyan nyilvánosan működő részvénytársaság részvénykönyvének vezetését is delegálhatja az új szabályok szerint, amely egyáltalán nem foglalkozik ingatlan ügyletekkel. A törvény a jogszabályok közötti tartalmi összhang biztosítása érdekében módosította a közjegyzőkről szóló 1991.évi XLI. törvényt (továbbiakban: közjegyzői törvény). A közjegyzői törvény 1. (5) bekezdésének hatályos szövege a következő: A közjegyző a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint részvénykönyvvezetést is végezhet. A törvény alkalmazását nem akadályozza, de szakmai szempontból kétségkívül helytelen, hogy a törvényhozó elmulasztott gondoskodni az ügyvédekre, jogtanácsosokra és a könyvvizsgálókra irányadó jogszabályok módosításáról. A részvénykönyv vezetésére jogosultak tekintetében bevezetett új szabályozás gyakorlatilag fölkészülési idő biztosítása nélkül lépett hatályba. A törvényben a szolgáltatás nyújtására följogosított közjegyzőknek (ügyvédeknek, jogtanácsosoknak, könyvvizsgálóknak) mindazonáltal készen kell állniuk arra, hogy a munkájuk iránti keresletet képesek legyenek kielégíteni. Ehhez nem elegendő a részvénykönyv vezetésére közvetlenül vonatkozó, mindössze néhány paragrafus áttekintése, indokolt, hogy ezek az ismeretek a részvényjogi szabályozás tágabb kontextusába illesztve kerüljenek elsajátításra. Az elemzés a továbbiakban ennek a célnak a teljesítésére tesz kísérletet. 5 A részvénykönyv fogalma, rendeltetése A részvénykönyv jogi jelentőségéről a Gt (3) bekezdése és 212. (1) bekezdése alapján alkothatunk fogalmat. A 202. (3) bekezdése szerint A részvény átruházása a részvénytársasággal szemben akkor hatályos, és a részvényes a részvénytársasággal szemben részvényesi jogait csak akkor gyakorolhatja, ha a részvényest a részvénykönyvbe bejegyezték. A 212. (1) bekezdése az A részvényes jogai és kötelezettségei címet viselő fejezet élén álló paragrafusban ehhez hozzáfűzi, hogy A részvényes az e fejezetben meghatározott jogok gyakorlására a részvény vagy a (2)-(3) bekezdésben írtak szerint kiállított letéti, illetve tulajdonosi igazolás birtokában, a részvénykönyvbe történő bejegyzést követően jogosult. A részvénykönyv ehhez képest olyan nyilvántartásként határozható meg, amelynek célja, hogy hitelesen rögzítse azokat az adatokat, amelyek ismeretében kétséget kizáróan

7 SZÁM 6 meghatározható, hogy egy adott időpontban kik azok a személyek (nem feltétlenül részvényesek), akik a részvénytársasággal szemben a törvényben és az alapszabályban biztosított jogok érvényesítésére, kötelezettségek teljesítésére jogosultak, illetve kötelesek. A részvénykönyv rendeltetése érdemben eltér a korlátolt felelősségű társaságok által vezetett tagjegyzék funkciójától. A Gt (1) bekezdése szerint Az ügyvezető a társaság tagjairól nyilvántartást (a továbbiakban: tagjegyzéket) vezet. A tagjegyzékbe történő bejegyzés szemben a részvénykönyvvel nem a társasággal szembeni tagsági jogok érvényesítésének előfeltétele, hanem az a tagi jogállás tényét rögzíti akkor is, ha a kft. tagjának nem áll pl. szándékában részt venni egyetlen taggyűlésen sem. A Gt (3)-(4) bekezdése a következőket írja elő: (3) A tagok személyében vagy üzletrészeiben bekövetkezett minden változást, így az üzletrészek átruházását (átszállását), felosztását, a társaság tulajdonába kerülését vagy bevonását az ügyvezetőnek át kell vezetnie a tagjegyzéken. (4) Az ügyvezető köteles a tagjegyzéket, illetve a tagjegyzékben feltüntetett adatok megváltozása esetén a hatályos tagjegyzéket a cégbíróságnak elektronikus úton benyújtani. Az idézett rendelkezések alapján megállapítható, hogy a kft. esetében a törvényhozó nem tett (nem tehetett) különbséget a tagsági jog társaságon belüli érvényesítése és az üzletrész tulajdonával való rendelkezés feltételeinek meghatározása során: az üzletrész tulajdonosa és a tagsági jog gyakorlójának személye nem válhat el egymásból. Ez következik abból a tényből, hogy a Gt. az üzletrészt nem ismeri el értékpapírként. (Nem szerencsés, hogy a Gt (1) bekezdése csakúgy mint a korábban hatályos társasági törvények az üzletrész által megtestesített jogokról rendelkezik. Ez azonban nem okoz ma már félreértést). Következésképpen a Gt. a kft. szabályozásakor nem bízhatja a társaságok tagjaira, hogy eldöntsék: kérik-e a tagjegyzékben való szerepeltetésüket, az a tagsági jogviszony létrejöttét követően kötelező. (Mint ahogy értelemszerűen a tagjegyzékből történő törlésre sem kerülhet sor mindaddig, amíg a tagsági jogviszony fennáll). Részvénytársaság esetében és ebből a szempontból nincs különbség zártkörűen és nyilvánosan működő részvénytársaság között a részvénykönyvben való regisztráció a részvényes (mint értékpapír tulajdonos) döntésén alapul. A Gt (6) bekezdésnek a) pontja alapján nem jegyezhető be a részvénykönyvbe az, aki így rendelkezett. Ugyanezen paragrafus (8) bekezdése pedig előírja, hogy A részvénykönyv vezetője köteles a részvénykönyvből haladéktalanul törölni azt a részvényest, aki így rendelkezett. A Gt nem tartotta fenn az évi CXLIV. törvényben előírt azon kötelezettséget, amely a részvényes számára előírta, hogy kötbérfizetés terhe mellett köteles részvénye eladását a társaságnak bejelenteni. A törvényhez fűzött magyarázat ezt azzal indokolta, hogy az értékpapír eladásával a társaság és a részvényes közötti jogviszony megszűnik, ezt követően egyik felet sem terheli (nem terhelheti) további kötelezettség. Ha az átruházás folytán részvényessé váló személy a részvénytársaság felé is élni kíván tagsági jogaival, kérni fogja a részvénykönyvbe való bejegyzését. Ez egyben alkalmat ad a korábbi

8 KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE részvényes bejegyzésének törlésére. Úgy gondolom, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében, ahol a közgyűlés és más, a társaság életében a részvényesi jogok gyakorlásával összefüggő események előtt az elvégzett tulajdonosi megfeleltetés nyomán a részvénykönyv adatállománya teljes egészében frissítésre kerül, ez az érvelés helytálló. A nyomtatott részvény előállítási módot választó zártkörűen működő részvénytársaságoknál azonban előfordulhat, hogy a részvénykönyv ún. holt lelkeket is tartalmaz, ha a társasági események előtt a részvénykönyv adatállományának teljes körű frissítésére nem kerül sor. A részvényes szabadon dönthet tehát arról, hogy kéri-e a részvénykönyvbe való bejegyzését. Határozhat úgy, hogy befektetői érdekeinek valóra váltását kizárólag az értékpapírral történő kereskedés segíti elő: az árfolyamnyereség realizálásához pedig szükségtelen, hogy részt vegyen a társaság működésének ellenőrzésében, szavazati jogával éljen a vállalkozás ún. végső döntéseinek meghozatalakor. A részvényest a közgyűlési részvételtől távol tarthatja a joggyakorlással összefüggésben felmerülő közvetlen és közvetett költségek nagysága is. Az Európai Unió a részvényesi jogok gyakorlásáról a tőzsdén jegyzett társaságokban címet viselő 2007/36/ EK irányelv (továbbiakban: részvényesi irányelv ) elfogadásával kívánta elősegíteni a szavazati jogot biztosító részvényekhez kapcsolódó részvényesi jogok zavartalan és hatékony gyakorlását (lásd az irányelv bevezetőjének (4) bekezdésében írottakat). Az ún. shareholder activism kérdésköre napjainkban az Európában és az Amerikai Egyesült Államokban folyó részvényjogi kutatások egyik kulcsfogalma, amelynek célja, hogy olyan felelős társaságirányítási gyakorlat honosodjon (erősödjön) meg, amely révén tájékozott, felelős és aktív részvényes (befektető) ellenőrzi a nyilvánosan működő (tőzsdei) részvénytársaságok vezetését. Ha az értékpapír tulajdonosának a társaság székhelyétől eltérő tagállamban van a székhelye (lakóhelye) a részvénytársaság közgyűlésén való részvétel, a részvételre való felkészülés esetenként komoly szervezési, financiális akadályokba ütközik. Ez is oka lehet annak, hogy számára a részvénykönyvi bejegyzés kezdeményezése legalábbis, ha nem vesz igénybe közvetítőt, képviselőt, részvényesi meghatalmazottat nem bizonyul ésszerű üzleti lépésnek. A részvényes (értékpapír tulajdonos) részvénykönyvbe történő bejegyzését lehetővé tevő döntése szükséges, de adott esetben nem elégséges előfeltétele annak, hogy részvénykönyvi regisztrációra sor kerüljön. A Gt (6) bekezdésének b) pontja alapján nem jegyezhető be a részvénykönyvbe az, aki részvényét törvénynek vagy az alapszabálynak a részvény átruházására vonatkozó szabályait sértő módon szerezte meg. Abban az esetben pl., ha törvény a részvénytársaságban való részesedés- illetve befolyásszerzés érvényességét hatósági jóváhagyástól teszi függővé, a részvénykönyvi bejegyzésre is csak a hatósági jóváhagyás megtörténtét követően kerülhet sor. (Ilyen hatósági döntés történik pl. az energetikai és a pénzügyi tevékenységet folytató részvénytársaságokat érintő befolyásszerzésnél). Ha azonban az idézett rendelkezéssel összefüggő, eltérést nem engedő szabály alkalmazására nincsen törvényes lehetőség, a részvénykönyv vezetője 7

9 SZÁM 8 figyelemmel a Gt (7) bekezdésében írottakra nem mérlegelheti a részvényes nyilvántartásba vételét, a bejegyzést köteles haladéktalanul elvégezni. A részvénykönyvi bejegyzés mindazonáltal nem minden esetben jelenti azt, hogy a részvényes képes lesz a megszerzett és neve alatt regisztrált részvények által megtestesített jogok egészének érvényesítésére. Ha pl. a nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya a Gt ban foglaltak szerint meghatározza az egy részvényes által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét, úgy a részvénykönyvbe bejegyzett (a részvényesi jogok gyakorlására jogosultként elismert) személy is csak az alapszabályban rögzített korlátok szerint élhet szavazati jogával. A részvénykönyvben nyilvántartott személyek A részvényes és a részvényesi meghatalmazott A részvénykönyvben nyilvántartandó személyek köre nem korlátozódik a részvényesekre, ráadásul a nyilvántartás paradox módon adott esetben segítséget nyújt egyes részvényesek személyének a gazdasági forgalom más szereplői elől való elfedéséhez. Sajátos a helyzet akkor, amikor a részvénykönyv ugyan a részvényest tünteti fel, ám a szavazati jogok gyakorlására vonatkozó tartalmi döntéseket az ún másodlagos értékpapír tulajdonosa jogosult meghozni. A Tpt. 5. (1) bekezdés 91. pontja alapján másodlagos értékpapír a letétkezelő által a másodlagos értékpapír tulajdonosa (végső jogosult) részére kibocsátott, az elsődleges értékpapírra vonatkozó rendelkezési jogot, illetőleg az értékpapír által megtestesített jogok gyakorlását biztosító, sorozatban kibocsátott, névre szóló, átruházható értékpapír. A részvény, mint elsődleges értékpapír által megtestesített jogok tekintetében a végső döntési jogot megtestesítő másodlagos értékpapír tulajdonosa a törvényi kivételektől eltekintve nem kerül a részvénykönyvben feltüntetésre. Ezáltal a részvényes személyének nyilvántartása csupán a transzparens tulajdonosi nyilvántartás illúzióját képes biztosítani. A részvényes személye mellett a Gt (1) bekezdés alapján a részvényesi meghatalmazott és a közös tulajdonban álló részvény esetében eljáró közös képviselő feladatára, jogállására indokolt kitérni. A tőkepiacról szóló évi CXX. törvény (továbbiakban: Tpt.) XV. fejezete rendelkezik a részvényesi meghatalmazottról. A Tpt (1) bekezdése alapján az ún. nominee olyan szolgáltató, aki a részvényessel kötött szerződés alapján, a részvényes meghatalmazottjaként, saját nevében ám a részvényes javára gyakorolja a részvénytársasággal szemben a részvényesi jogokat. Ugyanezen paragrafus második bekezdése rögzíti, hogy A részvényesi meghatalmazott tevékenysége mindazon részvényesi jog gyakorlására kiterjedhet, amely jog gyakorlására a részvényes jogosult. A részvényesi meghatalmazott kizárólag az általa vezetett értékpapírszámlán nyilvántartott vagy a nála letétbe

10 KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE helyezett részvények alapján gyakorolhat részvényesi jogokat. ( Jelenleg értékpapírszámlavezető, letétkezelő, vagy elszámolóház járhat el részvényesi meghatalmazotti minőségben). Főszabályként, a részvényesi meghatalmazott regisztrálása esetén magát a részvényest illetőleg, ha a nominee másodlagos értékpapír tulajdonos megbízásából jár el a másodlagos tulajdonost nem kell bejegyezni a részvénykönyvbe. Kivételt képez az az eset, amikor a részvénytársaságban történő tulajdonszerzés hatósági engedélyhez kötött. A Tpt (2) bekezdése alapján ekkor a részvényesi meghatalmazott kizárólag a részvényessel, illetve belföldi székhelyű részvénytársaság részvényeire kibocsátott másodlagos értékpapír esetén annak tulajdonosával (végső jogosult) együtt jegyezhető be a részvénykönyvbe. A Tpt (4) bekezdése szintén korlátozza a részvényes háttérbe húzódásának lehetőségét azáltal, hogy módot ad arra, hogy minden érdekeltségét valószínűsítő harmadik személy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (a továbbiakban: PSZÁF) kezdeményezhesse a részvényesi meghatalmazott által képviselt részvénytulajdonosok megismerését. (Megjegyzendő, hogy ez utóbbi rendelkezés meglehetősen elnagyolt megfogalmazású, a jogalkotó véleményem szerint nem nyújt megfelelő szakmai támpontot a hatóság számára ahhoz, hogy elbírálhassa a részvénytársaság tulajdonosi szerkezetének megismerését célzó indítványt, az üzleti forgalom számára döntése ezáltal nem kellően kiszámítható). A Tpt. a okban rendelkezik a részvényesi meghatalmazott és a részvényes közötti szerződés kötelező tartalmi elemeiről. A 155. (4) bekezdése kimondja, hogy a részvényesi jogok részvényesi meghatalmazott általi gyakorlásával összefüggésben mindarra, amiről a Tpt. ún. különös szintű szabályozása hallgat, a Polgári Törvénykönyv megbízásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A Tpt. előírásai közül tárgyunk szempontjából a következő, a szerződő felek számára eltérést nem engedő rendelkezéseket indokolt kiemelni: 9 Annak ellenére, hogy a részvénykönyvben az említett kivételes helyzetektől eltekintve maga a részvényes nem kerül föltüntetésre, a részvényesi meghatalmazott köteles őt olyan helyzetbe hozni, hogy a részvénytársasággal szembeni jogai ebben az esetben közvetett módon történő érvényesítése során a döntésekhez szükséges információk a rendelkezésére álljanak. A 154. (1) bekezdés alapján a részvényesi meghatalmazottnak a részvényest tájékoztatnia kell a részvénytársaságnak a Gt. és a Tpt. előírásai alapján közzétett hirdetményeiről, a közgyűlés határozatairól, azok tartalmáról, valamint a részvényesi jogok gyakorlása körében tett intézkedéseiről és azok következményeiről. Ugyanezen paragrafus második bekezdése továbbá megköveteli, hogy a nominee tájékoztassa részvényes megbízóját a részvénytársasággal kapcsolatban tudomására jutott minden, a részvényesi jogok gyakorlását befolyásoló információról,valamint a birtokába került okiratok tartalmáról.

11 SZÁM 10 A részvényes által a tagsági jogoknak a társasággal szemben, a részvényesi meghatalmazott segítségével történő érvényesítése föltételezi, hogy a szavazati jog gyakorlása során a részvényes hozza meg az döntéseket. A Tpt (3) ennek megfelelően előírja, hogy a részvényesi meghatalmazott a közgyűlést megelőzően köteles írásban kikérni a részvényes utasítását. Ha az általa nyújtott megfelelő tájékoztatás ellenére a részvényes utasítása nem egyértelmű, a nominee szavazati jogát a közgyűlésen nem gyakorolhatja. Kivételt képez az az eset, ha a részvényes és a részvényesi meghatalmazott között létrejött szerződésben előbbi kifejezetten felhatalmazást ad arra, hogy a nominee az előzetesen közölt (egyben megindokolt) szavazási javaslata szerint járhasson el, ha a részvényes nem válaszol az utasításkérésére. Ebben az esetben vélelmezni kell, hogy a részvényes a részvényesi meghatalmazott javaslatát hallgatólagosan jóváhagyta. A részvényesi meghatalmazott igénybevétele nem jár olyan következménnyel, hogy a részvényes elveszítené a jogát annak eldöntésére, hogy a részvénykönyvben az általa birtokolt részvények jogosultjaként ez esetben persze nem ő, hanem a részvényesi meghatalmazott regisztrációja fennmaradjon-e vagy az törlésre kerüljön. A Tpt (2) bekezdése alapján A részvényesi meghatalmazott a részvényes erre vonatkozó írásos rendelkezése esetén köteles haladéktalanul gondoskodni a részvénykönyvben a részvényesi meghatalmazottként történt bejegyzése törléséről. Amennyiben a részvényes és részvényesi meghatalmazott közötti magánjogi szerződés megszűnik, erről a tényről a Tpt 155. (1) bekezdése alapján a meghatalmazott a részvénytársaságot haladéktalanul értesíteni köteles. A részvényes képviselője A részvényesi meghatalmazottétól eltér a részvényesek közös képviselőjének jogállása, ha utóbbi a közös tulajdonban lévő részvény által megtestesített tagsági jogok érvényesítése érdekében jár el a részvénytársasággal szemben. A Gt (5) bekezdése szerint A részvénynek több tulajdonosa is lehet, akik a részvénytársasággal szemben egy részvényesnek számítanak; jogaikat csak közös képviselőjük útján gyakorolhatják és a részvényeseket terhelő kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek. A jelenlegi bírósági joggyakorlat alapján kérdéses, hogy egyszemélyes részvénytársaság (egyetlen) részvénye lehet-e több személy közös tulajdonában? A Fővárosi Ítélőtábla a korlátolt felelősségű társaság tekintetében kimondta, hogy Egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság egyedüli üzletrésze nem lehet több személy közös tulajdonában, ilyen helyzet átalakulással sem állhat elő (BDT ). Az eseti döntés arra enged következtetni, hogy a bíróság álláspontja feltehetően egyszemélyes részvénytársaság esetén is ezzel azonos tartalmú lenne. A közös képviselő szemben a részvényesi meghatalmazottal értelemszerűen nem saját nevében jár el, hanem az őt megbízó tulajdonostárs részvényesek nevében és javára.

12 KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE Az előzőekben elmondottak nem vonatkoznak a Gt ában szabályozott összevont címletű részvényekre, mivel a részvények összevont címletű részvénnyé történő átalakítása nem hoz létre közös tulajdont; a részvényes az összevont részvény alapcímletéhez kapcsolódó jogaival, az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerint szabadon rendelkezik. Következésképpen az összevont címletű részvény ún. hányadrészvényesei a részvénykönyvben való regisztrációjukról is önállóan, külön-külön határozhatnak, bejegyzésük sem egységes álláspont kialakítását, sem közös képviselő igénybevételét nem teszi szükségessé. A Gt 213. (1) bekezdése összhangban a részvényesi irányelv 10. cikkében előírtakkal kizárja annak a lehetőségét, hogy a társaság választott könyvvizsgálója a részvényes meghatalmazottjaként járjon el. A paragrafus további összeférhetetlenséget kimondó szabálya azonban az alapszabályt elfogadó részvényesek számára megengedi az eltérés lehetőségét. Eszerint az igazgatóság tagja, a Gt a szerinti értelemben vett vezérigazgató, a cégvezető, a részvénytársaság vezető állású munkavállalója, valamint a felügyelő bizottság tagja az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában nem lehet a részvényes meghatalmazottja. A Gt (2) bekezdése szerint egyezően a részvényesi meghatalmazottra irányadó szabályozással nincs akadálya annak, hogy egy képviselő több részvényest is képviseljen. (Egy részvényesnek azonban egyidejűleg csak egy képviselője lehet).a képviselő nem rendelkezik szabad mandátummal: szavazatát a meghatalmazó részvényes utasításai szerint adja le, tekintet nélkül arra, hogy az egyes, általa képviselt részvényesek által adott instrukciók eltérnek-e egymástól. A részvényesi utasítástól eltérő szavazat érvénytelen. Ugyanezen paragrafus (3) bekezdése alapján a meghatalmazás ha a részvényesek az alapszabályban másként nem rendelkeznek egyetlen közgyűlésre vagy meghatározott időre, de legfeljebb 12 hónapra szól. 11 A részvénykönyvben szereplő információk részletes szabályai A részvénykönyvben nyilvántartott információk a társasággal szembeni jogérvényesítésre jogosult (felhatalmazott) személyeken kívül az ezeket a jogokat megtestesítő részvényekre (ideiglenes részvényekre) vonatkozó adatokat is tartalmazza. A Gt.-ben megállapított információk mellett, egyes külön törvények további regisztrálandó adatok rögzítését írják elő. A részvénytársaság alapszabálya a törvényi követelményeken túlmenően is meghatározhat nyilvántartandó adatokat. A Gt (1) bekezdése alapján a részvénykönyvben kell nyilvántartani a részvényes, a részvényesi meghatalmazott, közös tulajdonban álló részvény esetén a közös képviselő nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), valamint a részvényes részvényeinek (ideiglenes részvényeinek) darabszámát (tulajdonosi részesedésének mértékét).

13 SZÁM 12 Ha a részvénytársaság közraktári tevékenységet folytat, az évi XLVIII. törvény 3. (1) bekezdése alapján a részvénykönyvnek tartalmaznia kell a részvénytulajdonosok nevét (cégét), lakcímét (székhelyét), a részvényes állampolgárságát; a részvény jelét, sorszámát, névértékét, fajtáját, a részvényhez fűződő jogokat; a részvényvásárlásnak és a részvénykönyvbe történő bejegyzésnek időpontját, a részvény bevonását és törlesztésének időpontját; közös tulajdonban lévő részvények esetén a közös képviselő nevét (cégét) és lakcímét (székhelyét). Ugyanezen paragrafus második bekezdése előírja továbbá, hogy A részvénykönyv mellékleteként nyilván kell tartani a közvetett tulajdonnal rendelkező személyek személyi vagy cégjogi adatait is. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény (Hpt.) 43. (1) bekezdése alapján a részvénykönyv tartalmazza legalább a részvénytulajdonosok nevét, természetes személy esetén lakcímét, anyja nevét, állampolgárságát, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és egyéni cég esetén a székhelyét, ha a részvényesnek több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok és a közös képviselőnek az előző pontban meghatározott adatait, a részvény értékpapírkódját, illetőleg sorozatát és névértékét, a részvény fajtáját, a részvényvásárlás időpontját, a részvényvásárlás részvénykönyvbe történő bejegyzésének időpontját, a felülbélyegzés időpontját, a részvény bevonásának és megsemmisítésének időpontját. A Hpt. 43. (3) bekezdése alapján a részvénykönyv mellékleteként nyilván kell tartani a legalább öt százalékot elérő tulajdonosok által a pénzügyi intézményben birtokolt közvetett tulajdonának azonosítására alkalmas adatait is. Az OTP Bank Nyrt. alapszabályának 5.6. pontja ezzel összefüggésben előírja, hogy a legalább 5% tulajdoni vagy szavazati hányaddal rendelkező vagy ilyen hányadot megszerző tulajdonos a Társaságban birtokolt közvetett tulajdonát, illetve annak változását az azonosításra alkalmas adatok egyidejű közlésével köteles a Társaságnak bejelenteni. Az alapszabály 5.9. pontja pedig kimondja, hogy A részvény tulajdonosa felelős mindazért a kárért, amely bárkit amiatt ért, mert a Részvénykönyvbe történő bejegyzés kérése során valótlan információt szolgáltatott. Amennyiben a részvénytársasági formában működő vállalkozás üzleti tevékenysége árutőzsdei szolgáltatás, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelés, értéktőzsdei vagy

14 KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE elszámolóházi tevékenység, illetve a társaság központi értéktárként működik, a részvénykönyv kötelező tartalmát a Tpt a állapítja meg, lényegében a Hpt. idézett rendelkezéseivel azonos módon. Kiemelést igényel az a követelmény, hogy tulajdonszerzéssel összefüggő felügyeleti határozat ügyszámát és időpontját is nyilván kell tartani a részvénykönyvben. A részvénytársaság vállalkozása tárgyától függetlenül, a Gt (1) bekezdése alapján általános követelmény, hogy A részvénykönyv törölt adatainak megállapíthatónak kell maradniuk. A törölt adatok megőrzése ha a részvények dematerializált részvényként kerültek előállításra és az aktuális részvényesek személyének meghatározására tulajdonosi megfeleltetés révén kerül sor szükségképpen elektronikus archiválást igényel. 13 A részvénykönyv nyilvánossága A Gt (10) bekezdése alapján A részvényes a részvénykönyvbe betekinthet és annak rá vonatkozó részéről az igazgatóságtól, illetve annak megbízottjától másolatot igényelhet, amelyet a részvénykönyv vezetője öt napon belül teljesíteni köteles. Harmadik személy a részvénykönyvbe betekinthet. A részvénykönyvnek az idézett rendelkezés szerinti teljes körű nyilvánossága azonban önmagában nem szükségképpen biztosítja a részvénytársasággal szembeni részvényesi joggyakorlásra jogosultak maradéktalan megismerésének lehetőségét. Ebből a szempontból végső soron maguk a részvénytársaságok dönthetik el, hogy az alapszabályban a részvényesek irányában milyen mélységű, mennyire részletes adatszolgáltatási kötelezettséget írnak elő. A kérdésnek természetesen a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében van jelentősége, ahol a valóságos tulajdonosi struktúra a jogi értelemben részvényesi jogokkal rendelkezők és a mögöttük (végső jogosultként) a döntéseket meghozó személyekből áll össze. A MOL Nyrt. alapszabálya egyebek között a részvényesi csoport definiálásával próbálja a részvényesi jogokkal rendelkezők közötti összefonódásokat átláthatóbbá tenni (lásd az alapszabály pontját). Az OTP Bank Nyrt alapszabálya hasonlóképpen meghatározza a részvényesi csoport fogalmának jelentését, és előírja, hogy A részvényes haladéktalanul köteles bejelenteni a Társaság Igazgatóságának, ha ő maga közvetlenül vagy közvetve, illetve a vele egy részvényesi csoporthoz tartozó részvényesekkel a Társaság által kibocsátott, közgyűlésen szavazásra jogosító részvényekhez fűződő szavazati jogok legalább 2%-ával rendelkezik. Ezzel egyidejűleg köteles megjelölni azokat a részvényeseket, amelyek útján a közvetett szavazati jog fennáll, illetve a részvényesi csoport tagjait. Az alapszabályban előírt bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén, vagy ha a részvényes (részvényesi csoport) megtévesztő nyilatkozatot tett, a részvé-

15 SZÁM 14 nyes szavazati joga felfüggesztésre kerül és nem gyakorolható mindaddig, amíg a fenti követelményeknek eleget nem tett. A részvénytársaság transzparens működését szolgálják a cégjegyzékben közzétett adatok is. A részvényesi jogok tényleges gyakorlására jogosult kilétének megállapítása szempontjából fontos információ, ha egy társaság (ellenőrzött társaságként) elismert vállalatcsoport részeként folytatja tevékenységét. Ebben az esetben a Gt. 60. (1) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy az elismert vállalatcsoport uralkodó tagja, illetve annak ügyvezetése az ellenőrzött társaság ügyvezetését kötelező határozatot hozzon, gyakorlatilag átvegye az utóbbi társaság közgyűlésének (taggyűlésének) szerepét. Fontos ezért, hogy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény (Ctv.) 25. (1) p) pontja alapján a nyilvános cégjegyzékben kell nyilvántartani, ha a cég elismert vállalatcsoport tagja, vagy uralkodó tagja, a csoporthoz tartozó cégek nevének, székhelyének és cégjegyzékszámának feltüntetésével. A Tpt. 61. (1) bekezdése a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében haladéktalanul, de legkésőbb 2 napon belül teljesítendő bejelentési és közzétételi kötelezettséget ír elő arra az esetre, ha a részvényes vagy a szavazati jog birtokosa az általa közvetlenül vagy közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvényének és szavazati jogának aránya eléri, meghaladja a (3) bekezdésben meghatározott mértéket vagy az alá csökken. A hivatkozott (3) bekezdés szerint az ún releváns küszöbértékek a részvények, illetve szavazati jogok öt, tíz, tizenöt, húsz, huszonöt,harminc, harmincöt, negyven, negyvenöt, ötven, hetvenöt, nyolcvan, nyolcvanöt, kilencven, kilencvenegy, kilencvenkettő, kilencvenhárom, kilencvennégy, kilencvenöt, kilencvenhat, kilencvenhét, kilencvennyolc és kilencvenkilenc százalékához kapcsolódnak. Az előzőekben említett bejelentési és nyilvánosságra hozatali kötelezettség szempontjából figyelemmel a Tpt.61. (5) bekezdésében foglaltakra a részvényes szavazati jogaként kell egyebek között figyelembe venni azt a szavazati jogot, amelyet a jogosult a részvényes és harmadik személy olyan megállapodása alapján gyakorolhat, amely lehetővé teszi a megállapodásban részes felek számára a szavazati jog összehangolt a kibocsátó felé tartós közös politikára irányuló gyakorlását, a részvényes a szavazati jog ideiglenes átruházására irányuló megállapodás alapján gyakorolhat, a részvényes a nála biztosítékként elhelyezett részesedéshez kapcsolódóan, megállapodás alapján gyakorolhat, a harmadik személy a részvényessel kötött megállapodás alapján saját nevében, a részvényes javára gyakorolhat. A Tpt. idézett rendelkezései alapján teljesített kötelezettségek révén a tőkepiac felügyeletét ellátó hatóság hozzájut a meghatározó a részvénykönyvből adott esetben nem megállapítható fontosságú információkhoz, csakúgy mint a befolyásszerzés által érintett részvénytársaság ügyvezetése.

16 A részvényesi joggyakorlással összefüggő teendők, a részvénykönyv lezárása KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE 15 Az előírt adatoknak a részvénykönyvbe történő bejegyzése a részvénytársasággal szemben érvényesíthető valamennyi tagsági jog gyakorlásának előfeltétele. Az ezzel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése dematerializált részvény esetén az értékszámlavezetőt terheli, amely gondoskodik a tulajdonosváltozás átvezetéséről és az értékpapírszámlán történt jóváírást követő két munkanapon belül értesíti a részvénytársaság igazgatóságát vagy annak megbízottját a részvénykönyvi bejegyzés elvégzésének szükségességéről, feltéve, hogy a részvényes másként nem rendelkezik. Nyomdai úton előállított részvény esetén minderről a letétkezelő gondoskodik (lásd a Gt (4)- (5) bekezdését). Ha a részvény tulajdonjogának megszerzésére öröklés, jogutódlás folytán került sor, a dematerializált részvény esetében a tulajdonosváltozás átvezetésére, és a részvénykönyv vezetőjének értesítésére az értékpapírszámla vezető jogosult, illetve köteles. Nyomdai úton előállított részvénynél a jogosult kérésére az igazgatóság vezeti át a tulajdonosváltozást, és eltérő részvényesi rendelkezés hiányában a részvényest a részvénykönyvben feltünteti. A hatósági árverésen vagy jogerős bírósági határozattal történő részvényszerzésnél szintén érvényesül a dematerializált és a nyomdai úton előállított részvényre vonatkozó szabályozásbeli eltérés( Gt (1)-(2) bekezdés). A tagsági (részvényesi) jogok között tartalmi jellemzőiket tekintve különbséget tehetünk vagyoni, szervezeti (irányítási-ellenőrzési), valamint az értékpapír tulajdonhoz kapcsolódó jogok között. A joggyakorlás módját illetően a Gt. a részvényes egyéni indítványozási joga mellett szabályozza a kollektív jogérvényesítés eseteit: így a kisebbségi joggyakorlást, a jogaiban érintett részvényosztály döntését, és ami kétség kívül a legfontosabb a közgyűlésen történő részvényesi joggyakorlást. Dematerializált részvényen alapuló részvényesi joggyakorlás esetében kivéve, ha a Gt (2) bekezdése alapján a részvényesi jogosultság megállapítására tulajdonosi megfeleltetés útján kerül sor, a Gt (2) bekezdés szerint az értékpapírszámla-vezető köteles a részvényes kérésére a részvényről tulajdonosi igazolást kiállítani. A közgyűlésen való részvételi jog gyakorlásához kiállított tulajdonosi igazolás a közgyűlés vagy a megismételt közgyűlés napjáig érvényes. Napjainkban a nyilvánosan működő részvénytársaságok a tulajdonosi igazolás kérése helyett a tulajdonosi megfeleltetés kezdeményezésére tértek át, ezt a körülményt egy jövőbeli részvényjogi szabályozásnak célszerű lesz figyelembe vennie. Nyomdai úton előállított részvények esetében erre kizárólag zártkörűen működő részvénytársaságnál van mód a Gt (3) bekezdése szerint, az értékpapírletét-kezelőnél letétbe helyezett részvény esetén az értékpapírletét-kezelő köteles a részvényes kérésére a részvényről letéti igazolást kiállítani.

17 SZÁM 16 Az alábbiakban az osztalékkal kapcsolatos vagyoni jog érvényesítésével, valamint a közgyűlési részvétel keretében érvényesíthető részvényesi jogokkal pontosabban, azoknak a részvénykönyvvel kapcsolatos összefüggéseiről foglalkozunk részletesebben. Az osztalékjog és a részvénykönyvi bejegyzés A Gt 220. (1) bekezdése alapján Osztalékra az a részvényes jogosult, aki az osztalékfizetésről döntő közgyűlés időpontjában a részvénykönyvben szerepel, kivéve, ha az alapszabály ettől eltérő időpontot határoz meg. Az idézett rendelkezés alapján jogszerűen határozhat úgy a társaság alapszabálya, hogy olyan személy is jogosult osztalékra, aki csak a közgyűlés napját követően került a részvénykönyvbe bejegyzésre. Az OTP. Bank Nyrt alapszabályának 13.5 pontja szerint Az osztalék kifizetését a Közgyűlés vonatkozó határozatát követő hatvan napon belül kell megkezdeni. A Társaság az osztalékfizetés megkezdésének napjára mint társasági esemény időpontjára a Keler Zrt.-től tulajdonosi megfeleltetést kér. Az alapszabály pontja alapján pedig az osztalékfizetés három, együttes feltétele a következő: a részvény tulajdonosa a Társaság Részvénykönyvébe hatályosan be legyen jegyezve; a tulajdonosi megfeleltetés időpontjában (a fordulónapon) fennálló részvénytulajdonlást a tulajdonosi megfeleltetés eredménye igazolja; a részvényes részvénytulajdona nem sérti a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit, amely körülményt a Társaság az osztalék kifizetését megelőzően ellenőrzéssel állapít meg. (A harmadikként szereplő feltétel vélhetően azt kívánja biztosítani, hogy ha a részvényes megsérti az irányadó törvények vagy az alapszabályban előírt valamely pl bejelentési kötelezettséget, úgy ez a mulasztás egyben az osztalékra való jogra nézve is jogvesztő következménnyel jár). A Magyar Telekom Nyrt április 12-én megtartott közgyűlésének döntése alapján Az osztalékfizetéshez kapcsolódóan elrendelt tulajdonosi megfeleltetés fordulónapja május 5. Osztalékra az jogosult, akinek ezen a napon (2011. május 5-én) az értékpapírszámla-vezető nyilvántartásában Magyar Telekom részvénye van. A évi osztalékra jogosító Magyar Telekom részvényt utoljára május 2-án lehetett vásárolni a Budapesti Értéktőzsdén. A példaként kiválasztott két esetben a nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya (jogszerűen) nem támaszt olyan követelményt, amely a évi működés után kifizetésre kerülő osztalékra való jogosultság előfeltételévé tenné, hogy a részvényes már a tárgyévben is a vállalkozás részvényese legyen. Egy ilyen tartalmú követelmény összeegyeztethetetlen lenne a tőkepiacon folyó kereskedés hatékonysági követelményeivel.

18 A közgyűlési részvétel és a részvénykönyv lezárása KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE 17 A évi CXLIX. törvény módosította a Gt.-nek a közgyűlési részvétel szempontjából meghatározó jelentőségű szabályát, a t. A január elsején hatályba lépett módosítás a részvénykönyv lezárására vonatkozó rendelkezést részben átalakítva a részvényeseknek az alapszabály elfogadása keretében gyakorolt döntési autonómiáját is korlátozta. A részvényesi irányelvnek való teljes körű megfelelést biztosító változást érdemes a januárja előtt és után hatályos szabályok összevetése segítségével bemutatni. A részvénykönyvi szabályok 2010 december 31-ig A Gt december 31-ét megelőzően irányadó rendelkezése a következőket tartalmazta: Az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában a közgyűlésen részt venni szándékozó részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott nevét a közgyűlés megkezdéséig kell a részvénykönyvbe bejegyezni. Ha az alapszabály rendelkezik arról az időpontról, ameddig a fenti bejegyzésre sor kerülhet, ez az időpont a közgyűlés kezdő napját megelőző hetedik munkanapnál nem lehet korábbi. Az idézett szabály jelentős döntési szabadságot biztosított az alapszabályt elfogadó részvényesek számára. A Gt. egyértelművé tette, hogy a törvényhozó főszabályként csak kisegítő (akaratpótló) jelleggel foglalkozik a kérdéssel, arra az esetre, ha az érintett részvényesek az alapszabályban elmulasztanának határozni a részvénykönyv lezárásának feltételeiről. Ekkor, vagyis a törvényi háttérszabály alkalmazása esetén, a releváns jogi tény a közgyűlés kezdete, pontosabban az azt megelőző időpont volt. Ha tehát a nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya nem rendelkezett volna a közgyűlésen történő részvétellel összefüggésben a részvénykönyv lezárásának szabályáról, arra a közgyűlés megnyitását közvetlenül megelőzően kellett sort keríteni. A társaságok szempontjából ez a gyakorlatiasnak semmiképpen se mondható szabály mintegy kikövetelte, hogy a társaságok alapszabályukban maguk válasszák meg a számukra legkedvezőbb megoldást. Ennek során a Gt. egyetlen megkötést tartalmazott: a részvénykönyv lezárására nem kerülhetett sor a közgyűlés napjától számított hét munkanapnál korábbi időpontban. (Ez a törvényi korlát azt célozta, hogy a részvénykönyv lezárása ne válhasson egyfajta mérgező pirulává, amely a vállaltfelvásárlás esélyét hivatott ellehetetleníteni. Ha ugyanis a közgyűlésen csak azok a részvényesek vehetnének részt, gyakorolhatnák szavazati jogukat, akiknek regisztrációja pl. már a közgyűlést megelőző 90. napon megtörtént, úgy a viszonylag váratlan, a tulajdonosi összetételre is kiható tőkepiaci változásokkal szemben komoly védelmet élveznének a nyilvános ajánlattételnek kitett társaságok, pontosabban azok menedzsmentje). Ettől eltekintve azonban a részvényesek a tulajdonosi megfeleltetés és a részvénykönyv lezárását a közgyűlés meghirdetett időpontjától visszaszámított egy héten (hét munkanapon) belül bármely időpontra nézve meghatározhatták.

19 SZÁM 18 A Gt (3) bekezdésének december11-től hatályos előírása továbbá lehetővé tette (összhangban a részvényesi irányelv irányelv 7.cikkének (1) b) pontjában foglaltakkal), hogy a közgyűlésen olyan személy is gyakorolhasson részvényesi jogokat, aki addigra már részvényeit (vagyis magukat az értékpapírokat) elidegenítette. (Ez a szabály január elseje után sem változott). Eszerint a részvénykönyv lezárásakor (tehát legfeljebb a közgyűlést hét munkanappal megelőző időpontban) a részvénykönyvbe bejegyzett személy a szavazati jogának feladása nélkül ruházhatta át részvényeit akár a közgyűlést megelőző órákban is. Ez a változás rendkívüli volt annyiban, hogy az értékpapír dogmatikai sajátosságait (valójában a részvény lényegét) rendelte alá a tőkepiac praktikus igényeinek. A részvénykönyv a hatályos szabályok alapján A Gt. említett módosítása 2011-ben jelentősen átalakította a részvénykönyv lezárására irányadó szabályokat. A törvény 304. (2) bekezdése az alábbiakat tartalmazza: (2) A közgyűlésen részt venni szándékozó részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott nevét a közgyűlés kezdő napját megelőző második munkanapig kell a részvénykönyvbe bejegyezni. Mint látható, a Gt. immár nem utal az alapszabály eltérő rendelkezésének lehetőségére, a szabályozási hatáskört a törvényhozó magához vonta. Az is egyértelmű, hogy az idézett szabály kógens jellegű, valamennyi nyilvánosan működő részvénytársaságra kötelező szabályt ír elő. Kérdéses csupán az, hogy mi is valójában a jelentése az új előírásnak, mikor kell a részvénykönyvet lezárni, illetve ki vehet részt a közgyűlésen? Szigorúan nyelvtani megközelítés alapján a társaságok döntési mozgástere nagyobb, mint, ha a szabályt rendeltetésének (céljának) megfeleltetve értelmezzük. Az idézett mondat szövegezése kétségkívül megtévesztően arra utal, mintha a törvényhozó a 304. hatálya alá tartozó részvénytársaságok számára nyitva hagyná a lehetőséget, hogy alapszabályukban a részvénykönyv lezárását (az abba történő bejegyzés időpontját) szabadon meghatározzák azzal a megszorítással, hogy arra legkésőbb a közgyűlés napját megelőző második munkanapig sort kell keríteni. (A legkésőbb határozószót azonban a Gt. nem tartalmazza). Eszerint, mindazok a részvényesek részt vehetnének a közgyűlésen (gyakorolhatnák szavazati jogukat), akikre vonatkozólag ez az egyetlen feltétel teljesül, ugyanakkor nem szavazhatna az értékpapír tulajdonos akkor, ha pl. csak a közgyűlést megelőző napon szerzi meg részvényét. Ha ez lenne a Gt. új előírásának helyes értelmezése, akkor a törvényhozó a korábbiakhoz képest mintegy fejtetőre állítaná a szabályozást: immár jogszerű volna akár a közgyűlés időpontjához képest hónapokkal korábbi részvénykönyv lezárási időpontot is előírni az alapszabályban, viszont nem lenne lehetőség arra, hogy a közgyűlés előtti órákban rögzítsék a közgyűlésen résztvevő részvényesek listáját. Ez semmiképpen sem volna logikus. Vizsgáljuk meg, hogy van-e mód a Gt (2) bekezdésének másféle, célszerűbb olvasatára. Okfejtésünkhöz kiindulópontként a tőzsdén jegyzett társaságokban történő részvényesi joggyakorlás szabályait megállapító részvényesi irányelv 7. cikke szolgál. A 7. cikk (2) bekez-

20 KÖZJEGYZŐK KÖZLÖNYE dése szerint: A tagállamok előírják, hogy a részvényesek közgyűlésen való részvételi és részvényeikhez kapcsolódó szavazati jogát az adott részvényesnek a közgyűlést megelőző, meghatározott időpontban (a fordulónapon ) tulajdonában lévő részvények vonatkozásában kell megállapítani. A 7. cikk (3) bekezdésének első két mondata pedig a következőket rögzíti: Az egyes tagállamok biztosítják, hogy minden társaságra egységes fordulónap vonatkozzon. A tagállamok azonban eltérő fordulónapokat állapíthatnak meg a bemutatóra szóló részvényeket kibocsátott társaságok számára és a névre szóló részvényeket kibocsátott társaságok számára, feltéve, hogy egységes fordulónap vonatkozik a mindkét típusú részvényt kibocsátott társaságokra. Az idézett irányelvi rendelkezés azt tűzte ki célul, hogy egy-egy tagállamban a tőzsdei társaságok éves közgyűlésén a részvényesi joggyakorlás szempontjából releváns ún. fordulónap egységesen kerüljön meghatározásra. (Mivel Gt. bemutatóra szóló részvény kibocsátására nem ad lehetőséget, így az irányelvi kiegészítő szabálynak Magyarországon nincs jogi jelentősége). Ez egyben azt jelenti, hogy az irányelvben foglaltak átültetése azzal a következménnyel jár Magyarországon is, hogy a tőzsdére bevezetett részvényekkel rendelkező társaságok nem írhatnak elő alapszabályukban egymáshoz képest eltérő időpontot a részvénykönyv lezárására nézve. Ha pedig így van, valamennyi hazai bejegyzésű tőzsdei cég (a Gt. által használt terminológia szerint: valamennyi nyilvánosan működő részvénytársaság ) részvénykönyvét a közgyűlés időpontjához képest azonos időpontban kell lezárni. Ha a hatályos társasági törvényt az irányelvvel összhangban értelmezzük, úgy ez az időpont egységesen a közgyűlést megelőző második munkanap. A Gt január elsejétől hatályos rendelkezése tehát az irányelv idézett szabályának való megfelelés érdekében nem csupán azt zárja ki, hogy a részvénykönyvbe új részvényeseket a közgyűlés napjához viszonyítva két napnál közelebbi időpontban jegyezzenek be (pl a közgyűlést megelőző napon), hanem azt is, hogy arra két napnál korábbi időpontban kerüljön sor (pl egy vagy két héttel a közgyűlés napját megelőzően). Az OTP Nyrt március 30-ára összehívott közgyűlési hirdetménye ezért véleményem szerint a Gt.-t helyesen értelmezve így rendelkezett: A Társaság a részvénykönyvben szereplő, a tulajdonosi megfeleltetés időpontjában hatályos valamennyi adatot törli, és ezzel egyidejűleg a tulajdonosi megfeleltetés eredményének megfelelő adatokat a részvénykönyvbe bejegyzi, s azt a Közgyűlés napját megelőző második munkanapon budapesti idő szerint 12:00 órakor a tulajdonosi megfeleltetés adataival lezárja. Ezt követően a részvénykönyvbe a részvényes részvénytulajdonát érintő bejegyzést leghamarabb a Közgyűlés bezárását követő munkanapon lehet tenni. 19 Következtetések A részvénykönyvre vonatkozó szabályozás több oknál fogva is átgondolatlan, következetlen. A problémák egy részének megoldásához jogalkotói döntésekre,a szabályozás kor-

Nyilatkozat. Alulírott,...(név) részvényes.... (lakcím/székhely)

Nyilatkozat. Alulírott,...(név) részvényes.... (lakcím/székhely) Nyilatkozat Alulírott,.....(név) részvényes...... (lakcím/székhely) kijelentem, hogy azon részvényekkel, amelyek vonatkozásában jelen nyilatkozat megtételével egyidejűleg tulajdonjogom részvénykönyvbe

Részletesebben

Alulírott,...(név) részvényes. ... (lakcím/székhely) adóazonosító jel...

Alulírott,...(név) részvényes. ... (lakcím/székhely) adóazonosító jel... Kérjük, a kitöltött nyilatkozatot a következő címre küldje el! Címzett: KELER Zrt. 1075 Budapest, Asbóth u. 9-11. NYILATKOZAT (magánszemélyek részére) Alulírott,........(név) részvényes...... (lakcím/székhely)

Részletesebben

SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET

SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET A TÁRSASÁG 2005 ÁPRILIS 28 29. - i KÖZGYŰLÉSÉRE A jelen előterjesztésben

Részletesebben

KÖZGYŰLÉSI MEGHÍVÓ. 1) Közgyűlési tisztségviselők (Szavazatszámláló Bizottság és jegyzőkönyv-hitelesítő) megválasztása

KÖZGYŰLÉSI MEGHÍVÓ. 1) Közgyűlési tisztségviselők (Szavazatszámláló Bizottság és jegyzőkönyv-hitelesítő) megválasztása KÖZGYŰLÉSI MEGHÍVÓ Az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (rövid név: ALTERA Nyrt., székhelye: 1068 - Budapest, Benczúr u. 43. II/3., nyilvántartásba vette a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

Részletesebben

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS JOGI KÉRDÉSEI ÉS AZ ÚJ PTK. RÉSZVÉNYEKRE VONATKOZÓ ÚJ RENDELKEZÉSEI DR. TOMORI ERIKA CODEX NAPOK 2014 VÁLTOZIK-E AZ ÉRTÉKPAPÍR

Részletesebben

KÖZGYŰLÉSI MEGHÍVÓ. Közgyűlés időpontja: 2013. április 29, hétfő 10.00 14.00 Közgyűlés helye: Mirage Fashion Hotel, 1068 Budapest, Dózsa György út 88.

KÖZGYŰLÉSI MEGHÍVÓ. Közgyűlés időpontja: 2013. április 29, hétfő 10.00 14.00 Közgyűlés helye: Mirage Fashion Hotel, 1068 Budapest, Dózsa György út 88. KÖZGYŰLÉSI MEGHÍVÓ Az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (rövid név: ALTERA Nyrt., székhelye: 1068 Budapest, Benczúr u. 43. II/3., nyilvántartásba vette a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

Részletesebben

Szöveg-javaslat a PANNON-VÁLTÓ Rt. Alapszabályának módosításához

Szöveg-javaslat a PANNON-VÁLTÓ Rt. Alapszabályának módosításához Szöveg-javaslat a PANNON-VÁLTÓ Rt. Alapszabályának módosításához Jelenlegi, cégbejegyzett szöveg 3. A társaság tevékenységi körébe a TEÁOR '03 szerint a következõk tartoznak: Tervezett szöveg 3. A társaság

Részletesebben

Rendkívüli tájékoztatás

Rendkívüli tájékoztatás NUTEX Befektetési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Székhely: 1147 Budapest, Telepes u. 53. Cégjegyzékszám: 01-10-043104 Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság Rendkívüli tájékoztatás A NUTEX Nyrt közleménye

Részletesebben

részvényfajta részvényosztály sorozat darab a részvény alapján leadható szavazat száma névértékű

részvényfajta részvényosztály sorozat darab a részvény alapján leadható szavazat száma névértékű KÖZZÉTÉTEL A FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési nyilvánosan működő Részvénytársaság (1113 Budapest, Bartók Béla út 152., Cg. 01-10-043872) Igazgatósága, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV.

Részletesebben

8. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez A ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA. Alapszabály

8. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez A ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA. Alapszabály 8. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez A ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA Alapszabály Alulírott alapítók (részvényesek), a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény

Részletesebben

Alapszabály. 1. A társaság neve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

Alapszabály. 1. A társaság neve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) Alapszabály Alulírott alapítók (részvényesek), a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét képező szerződésminta

Részletesebben

Tulajdonosi bejelentés

Tulajdonosi bejelentés Tulajdonosi bejelentés FreeSoft Nyrt. és részvényesei, a Credicet Fejlesztési Zrt., az Image Consulting és Marketing Kft. valamint Boródi Ferenc közös tulajdonosi bejelentése A FreeSoft Nyrt. (1037 Budapest,

Részletesebben

Állami Nyomda Nyrt. Közgyűlési előterjesztés

Állami Nyomda Nyrt. Közgyűlési előterjesztés Állami Nyomda Nyrt. Közgyűlési előterjesztés Az Állami Nyomda Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Rendkívüli közgyűlése Budapest, 2008. december 15. 1 Állami Nyomda Nyrt. Közgyűlési előterjesztés Napirend

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

Részvénytársaság. A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű

Részvénytársaság. A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű Részvénytársaság A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul. Nyrt.: nyilvánosan működik az a részvénytársaság,

Részletesebben

Tulajdonosi bejelentés

Tulajdonosi bejelentés Tulajdonosi bejelentés FreeSoft Nyrt., Kaptár Zrt., Credicet Fejlesztési Zrt. és Boródi Ferenc közös tulajdonosi bejelentése A FreeSoft Nyrt. (1037 Budapest, Montevideo utca 8.), a Kaptár Zrt., a Credicet

Részletesebben

CSENTERICS ügyvédi iroda

CSENTERICS ügyvédi iroda CSENTERICS ügyvédi iroda ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ADATOK, INFORMÁCIÓK 1.1. A társaság teljes magyar elnevezése: 1.2. A társaság külföldi elnevezése nem kötelező elem (szerződésminta

Részletesebben

A befektetési vállalkozásban történő minősített befolyásszerzés engedélyezése

A befektetési vállalkozásban történő minősített befolyásszerzés engedélyezése A befektetési vállalkozásban történő minősített befolyásszerzés engedélyezése A minősített befolyás fogalma A Bszt. 4. (2) bekezdésének 11. pontja értelmében a minősített befolyás: egy vállalkozással létrejött

Részletesebben

RT. 2012. április 21.

RT. 2012. április 21. RT. 2012. április 21. I. részvény 177. A részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező forgalomképes értékpapír. - tagsági jogok - névre szóló - Névértékkel rendelkezik - értékpapír

Részletesebben

határozati javaslatait részvények és szavazati jogok számára vonatkozó összesítéseket. * * *

határozati javaslatait részvények és szavazati jogok számára vonatkozó összesítéseket. * * * Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (székhely: 1055 Budapest, Honvéd u. 20/A., cégjegyzékszám: Cg.01-10-045985) ( Társaság ) Igazgatósága a gazdasági társaságokról szóló 2006.

Részletesebben

FINEXT Vagyonkezelő. Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

FINEXT Vagyonkezelő. Nyilvánosan Működő Részvénytársaság FINEXT Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság BENNFENTES INFORMÁCIÓKRÓL ÉS NYILVÁNTARTÁS VEZETÉSÉRŐL ILLETVE A BENNFENTES KERESKEDELEM TILALMÁRÓL SZÓLÓ SZABÁLYZATA Igazgatóság a 3/2010 (február

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006.

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Bank elnökének. 20/2014. (VI.3.) MNB rendelete. az ISIN azonosítóról

A Magyar Nemzeti Bank elnökének. 20/2014. (VI.3.) MNB rendelete. az ISIN azonosítóról A Magyar Nemzeti Bank elnökének 20/2014. (VI.3.) MNB rendelete az ISIN azonosítóról A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 451. (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti

Részletesebben

OTP JELZÁLOGBANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. (Székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 21.) Végleges Feltételek. OJB 2009/IX sorozat 001 részlet

OTP JELZÁLOGBANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. (Székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 21.) Végleges Feltételek. OJB 2009/IX sorozat 001 részlet OTP JELZÁLOGBANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (Székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 21.) Végleges Feltételek OJB 2009/IX sorozat 001 részlet minimum 10.000.000 Ft össznévértékű, Budapesti Értéktőzsdére

Részletesebben

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény szerint a társaságok tagjai számára az egyesült társaságban való részvétel nem kötelező.

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény szerint a társaságok tagjai számára az egyesült társaságban való részvétel nem kötelező. Tájékoztatás a Magyar Telekom Nyrt. részvényesei részére a T-Kábel Magyarország Kft. és a Dél-Vonal Kft. Magyar Telekom Nyrt-be való beolvadása kapcsán Ezúton szeretnénk tájékoztatni Tisztelt Részvényeseinket,

Részletesebben

Az OTP Bank Rt. Igazgatósága

Az OTP Bank Rt. Igazgatósága Az Igazgatósága C sányi Sándor elnök-vezérigazgató péder Zoltán S alelnök, vezérigazgató-helyettes aumstark Mihály Belnök-vezérigazgató Villányi Borászat Rt. Bíró Tibor tanszékvezetô Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét képező szerződésminta alkalmazásával

Részletesebben

FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaság

FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaság A FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaság új szövegű Alapszabálya (T E R V E Z E T) készült a 2004. szeptember 14. napjára kitűzött rendkívüli közgyűlés írásbeli előterjesztéseként A FORRÁS

Részletesebben

Pénzügyi vállalkozásban befolyásoló részesedés megszerzésének és növelésének engedélyezése

Pénzügyi vállalkozásban befolyásoló részesedés megszerzésének és növelésének engedélyezése Pénzügyi vállalkozásban befolyásoló részesedés megszerzésének és növelésének engedélyezése I. BEFOLYÁSOLÓ RÉSZESEDÉS A befolyásoló részesedés: olyan közvetlen vagy közvetett részesedés egy vállalkozásban,

Részletesebben

A SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA

A SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA A SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA Jelen okirat a Synergon Informatikai Rendszereket Tervező és Kivitelező Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) bekezdés 1. pontjának való megfelelésről szóló átláthatósági

Részletesebben

RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING RÉSZVÉNYTÁRSASÁG T E R V E Z E T! A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA A 2003. 04. 23-i közgyűlésen módosításokkal egységes szerkezetben megállapított alapszabály A RÁBA Járműipari Holding Rt. Alapszabálya

Részletesebben

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát:

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet elnökének 2/2003 számú ajánlása a hitelintézetek, a befektetési szolgáltatók, az árutőzsdei szolgáltatók és a biztosítók adatkezelési szabályairól A hitelintézet,

Részletesebben

Az FHB Nyrt. 200.000.000.000,- Ft keretösszegű. 2013-2014. évi Kibocsátási Programjához. készített Összevont Alaptájékoztatójának. 5. sz.

Az FHB Nyrt. 200.000.000.000,- Ft keretösszegű. 2013-2014. évi Kibocsátási Programjához. készített Összevont Alaptájékoztatójának. 5. sz. FHB Jelzálogbank Nyrt. Az FHB Nyrt. 200.000.000.000,- Ft keretösszegű 2013-2014. évi Kibocsátási Programjához készített Összevont Alaptájékoztatójának 5. sz. Kiegészítése Jelen dokumentum alapjául szolgáló

Részletesebben

határozati javaslatait részvények és szavazati jogok számára vonatkozó összesítéseket.

határozati javaslatait részvények és szavazati jogok számára vonatkozó összesítéseket. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (székhely: 1138 Budapest, Váci út 175., cégjegyzékszám: Cg.01-10-045985) ( Társaság ) Igazgatósága a gazdasági társaságokról szóló 2006.

Részletesebben

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, szerződésminta 1 alkalmazásával, a következők szerint állapítja meg az alábbi korlátolt felelősségű

Részletesebben

7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat

7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat 7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény

Részletesebben

K Ö Z G Y Ű L É S I M E G H Í V Ó

K Ö Z G Y Ű L É S I M E G H Í V Ó K Ö Z G Y Ű L É S I M E G H Í V Ó Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a továbbiakban Társaság, székhelye: 1106 Budapest, Keresztúri út 30-38.) értesíti tisztelt részvényeseit, hogy

Részletesebben

Cégbejegyzési kérelem

Cégbejegyzési kérelem 3170 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 31. szám 4. melléklet a 12/2014. (II. 28.) KIM rendelethez 4. melléklet a.. /2014. (.) KIM rendelethez 1. A Cvhr. 1. számú mellékletének Cégbejegyzési kérelem elzésű

Részletesebben

A KEG Nyrt. bennfentes kereskedelemre vonatkozó irányelvei

A KEG Nyrt. bennfentes kereskedelemre vonatkozó irányelvei A KEG Nyrt. bennfentes kereskedelemre vonatkozó irányelvei Bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás tilalma Tilos a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás. Bennfentes kereskedelem: a) a bennfentes

Részletesebben

Összeférhetetlenségi nyilatkozat (természetes személy esetén)

Összeférhetetlenségi nyilatkozat (természetes személy esetén) Összeférhetetlenségi nyilatkozat (természetes személy esetén) a Rábaközi Takarékszövetkezettel esetleg fennálló, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.),

Részletesebben

9. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA.

9. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 9. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító (részvényes), a gazdasági társaságokról szóló 2006.

Részletesebben

Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog. Dr. Szalay András munkajogász

Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog. Dr. Szalay András munkajogász Kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzése Vállalkozási jog Dr. Szalay András munkajogász A jog: tenger. Nem kimerni kell, hanem hajózni rajta. I. Gazdasági társaságok Gazdasági társaságok közös jellemzői

Részletesebben

SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET

SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET A TÁRSASÁG 2006. MÁJUS 29 30-i KÖZGYŰLÉSÉRE A jelen előterjesztésben

Részletesebben

E g y e s ü l é s i S z e r z ő d é s tervezet

E g y e s ü l é s i S z e r z ő d é s tervezet amely létrejött egyrészről a E g y e s ü l é s i S z e r z ő d é s tervezet KNYKK Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zártkörűen működő Részvénytársaság (székhelye: Tatabánya Csaba u. 19., statisztikai

Részletesebben

A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9.

A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9. A Kft. és az Rt. Dr.Kenderes Andrea 2011. Április 9. Vagyonegyesítő társaságok Korlátolt felelősségű társaság ( Kft.) Részvénytársaság: Nyilvános alapítsású Rt. ( NyRt.) Zártalapítású (ZRt.) Az Rt. lehet:

Részletesebben

Előterjesztések és határozati javaslatok a FuturAqua Nyrt. 2014. április 30-án tartandó évi rendes közgyűléséhez

Előterjesztések és határozati javaslatok a FuturAqua Nyrt. 2014. április 30-án tartandó évi rendes közgyűléséhez Előterjesztések és határozati javaslatok a FuturAqua Nyrt. 2014. április 30-án tartandó évi rendes közgyűléséhez A FuturAqua Ásványvíztermelő és Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (cégjegyzékszáma:

Részletesebben

A Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Közgyűlésének 1/2004. számú határozata

A Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Közgyűlésének 1/2004. számú határozata 1/2004. számú határozata A Közgyűlés az előterjesztésnek megfelelően a következő személyeket jelölte ki a Szavazatszámláló Bizottság tagjainak: Sasinszki Ágnes Boris Mihály Szepesi János Arago Befektetési

Részletesebben

A L A P K E Z E L É S I S Z A B Á L Y Z A T A

A L A P K E Z E L É S I S Z A B Á L Y Z A T A A BEFEKTETŐ-VÉDELMI ALAP A L A P K E Z E L É S I S Z A B Á L Y Z A T A 2013. 1 I. Általános szabályok 1. Jelen Alapkezelési szabályzatban (továbbiakban: Szabályzat) a Befektető-védelmi Alap (továbbiakban:

Részletesebben

KÖZGYŰLÉSI DOKUMENTUMOK. NUTEX Befektetési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság. 2015. április 26-án tartandó éves rendes közgyűlésére

KÖZGYŰLÉSI DOKUMENTUMOK. NUTEX Befektetési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság. 2015. április 26-án tartandó éves rendes közgyűlésére KÖZGYŰLÉSI DOKUMENTUMOK a NUTEX Befektetési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2015. április 26-án tartandó éves rendes közgyűlésére A Közgyűlési időpontja: 2015. április 26. 9 óra A Közgyűlés helyszíne:

Részletesebben

Útmutató befektetési alapok nyilvántartásba vételéhez

Útmutató befektetési alapok nyilvántartásba vételéhez Útmutató befektetési alapok nyilvántartásba vételéhez Tartalom Irányadó jogszabályok... 3 A Felügyelet engedélyezési hatásköre... 3 Egyéb jogszabályi rendelkezések... 3 A Felügyelethez benyújtandó dokumentumok...

Részletesebben

Javasoljuk, hogy részvénytulajdonosaink a részvények benyújtása során az alábbiak szerint járjanak el:

Javasoljuk, hogy részvénytulajdonosaink a részvények benyújtása során az alábbiak szerint járjanak el: A Danubius Hotels Rt. Igazgatóságának hirdetménye a társaság által kibocsátott névre szóló, nyomdai úton előállított, a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett törzsrészvényeinek dematerializált értékpapírokká

Részletesebben

SÁFRÁNY FERENC Gazdálkodási ismeretek Szerződéstár

SÁFRÁNY FERENC Gazdálkodási ismeretek Szerződéstár SÁFRÁNY FERENC Gazdálkodási ismeretek Szerződéstár 2 Tartalomjegyzék 1. Közkereseti társaság szerződésmintája... 3. o. 2. Betéti társaság szerződésmintája... 9. o. 3. Korlátolt felelősségű társaság szerződésmintája...

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Társaság 2005. április 28-i évi rendes Közgyűlésére

ELŐTERJESZTÉS a Társaság 2005. április 28-i évi rendes Közgyűlésére a Társaság 2005. április 28-i évi rendes Közgyűlésére Tárgy: A 2004. üzleti év lezárása, ezen belül az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság, a Könyvvizsgáló jelentései, a mérleg jóváhagyása, döntés a 2004.

Részletesebben

A TISZAI VEGYI KOMBINÁT NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2014. ÉVI ÉVES RENDES KÖZGYŰLÉS HATÁROZATAI

A TISZAI VEGYI KOMBINÁT NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2014. ÉVI ÉVES RENDES KÖZGYŰLÉS HATÁROZATAI A TISZAI VEGYI KOMBINÁT NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2014. ÉVI ÉVES RENDES KÖZGYŰLÉS HATÁROZATAI A Tiszai Vegyi Kombinát Nyilvánosan Működő Részvénytársaság ezúton tájékoztatja tisztelt részvényeseit

Részletesebben

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. ÜZLETSZABÁLYZAT 10. sz. melléklet - BeVA

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. ÜZLETSZABÁLYZAT 10. sz. melléklet - BeVA 1. A Befektető-védelmi Alap és célja 1.1. A Befektető-védelmi Alap a befektetési szolgáltatók kötelező tagságával működő és a befektetők vagyoni kártalanítását szolgáló szervezet, amely a befektető erre

Részletesebben

A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRS AS ÁG S ZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés

A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRS AS ÁG S ZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRS AS ÁG S ZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény

Részletesebben

Az MKB Bank Zrt. (1056 Budapest, Váci utca 38.)

Az MKB Bank Zrt. (1056 Budapest, Váci utca 38.) Az MKB Bank Zrt. (1056 Budapest, Váci utca 38.) módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Üzletszabályzata a pénztári letétkezelésről 2014. március 15. 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. Jelen Üzletszabályzat

Részletesebben

Útmutató vételi ajánlat jóváhagyásához

Útmutató vételi ajánlat jóváhagyásához Útmutató vételi ajánlat jóváhagyásához Tartalom Irányadó jogszabályok... 3 A Felügyelet engedélyezési hatásköre... 3 Egyéb jogszabályi háttér... 4 Az engedélyezési eljárás... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

Részletesebben

d) szabályzata jóváhagyására irányuló eljárásban szabályzatonként 200 000 forint, az igazgatási szolgáltatási díj.

d) szabályzata jóváhagyására irányuló eljárásban szabályzatonként 200 000 forint, az igazgatási szolgáltatási díj. A Magyar Nemzeti Bank elnökének 14./2015. (V. 13.) MNB rendelete a Magyar Nemzeti Bank által a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete keretében, valamint a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások tekintetében

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Részvénytársaság Kezdő vállalkozások számára kevéssé kedvelt forma a részvénytársaság. Az ebben lévő tulajdon részvényeken alapul, amelyek alapján tulajdonosát vagyoni és tagsági jogok illetik meg. A részvény

Részletesebben

Délmagyarországi Áramszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Délmagyarországi Áramszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Délmagyarországi Áramszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság ALAPSZABÁLY Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg (2006. október 16.) Szeged 1 PREAMBULUM A gazdálkodó szervezetek és a

Részletesebben

Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság A L A P S Z A B Á L Y

Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság A L A P S Z A B Á L Y Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság A L A P S Z A B Á L Y Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg (2004. április 16.) S z e g e d 1 P R E A M B U L U M A gazdálkodó szervezetek

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

PANNERGY NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA

PANNERGY NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA A PANNERGY NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA amely a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (a továbbiakban a Ptk.) alapján került módosításra és egységes szerkezetbe foglalásra

Részletesebben

QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Nyrt. H-1132 Budapest Váci út 30. 6. emelet TÁJÉKOZTATÁS. a 2014. évi rendes közgyűléséhez kapcsolódóan

QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Nyrt. H-1132 Budapest Váci út 30. 6. emelet TÁJÉKOZTATÁS. a 2014. évi rendes közgyűléséhez kapcsolódóan TÁJÉKOZTATÁS a 2014. évi rendes közgyűléséhez kapcsolódóan A QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (székhely: 1132 Budapest, Váci út 30., cégjegyzékszám: Cg.

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011 évi CXCV törvény 41 (6) bekezdés, 50 (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011 évi CXCVI törvény 3 (1) 1 pontjának való megfelelésről I Törvény erejénél

Részletesebben

A TISZAI VEGYI KOMBINÁT RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2006 ÉVI ÉVES RENDES KÖZGYŰLÉS HATÁROZATAI

A TISZAI VEGYI KOMBINÁT RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2006 ÉVI ÉVES RENDES KÖZGYŰLÉS HATÁROZATAI A TISZAI VEGYI KOMBINÁT RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2006 ÉVI ÉVES RENDES KÖZGYŰLÉS HATÁROZATAI A Tiszai Vegyi Kombinát Részvénytársaság ezúton tájékoztatja tisztelt részvényeseit és a tőkepiac szereplőit a Társaság

Részletesebben

Szabályzat a Pénzmosás Megelőzéséről és Megakadályozásáról

Szabályzat a Pénzmosás Megelőzéséről és Megakadályozásáról ... (társaság neve)... (adószám) Szabályzat a Pénzmosás Megelőzéséről és Megakadályozásáról Érvényes:... -tól Érvénybe helyezte:... Tartalomjegyzék 1. A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló

Részletesebben

Értékpapírkölcsön-keretszerződés a Takarék Alapkezelő Zrt. általi kölcsönbe vételre

Értékpapírkölcsön-keretszerződés a Takarék Alapkezelő Zrt. általi kölcsönbe vételre amely létrejött egyrészről Lakcím/Székhely: --- Számlaszám: --- Adóazonosító jel/adószám: --- Telefonszám: --- Elektronikus levélcím: --- Postacím: --- Értékpapírkölcsön-keretszerződés a Takarék Alapkezelő

Részletesebben

Közzétételi Szabályzat

Közzétételi Szabályzat Közzétételi Szabályzat ALTERA Vagyonkezelő Nyrt. Utolsó frissítés: 2012. November 29. A Közzételi Szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja, hogy a Társaság a hatályos jogszabályoknak, továbbá a nyilvánosság

Részletesebben

SZERZŐDÉS AZ EMIR 9. CIKKE SZERINTI ADATOK KERESKEDÉSI ADATTÁR FELÉ TÖRTÉNŐ TOVÁBBÍTÁSÁRA ALAPKEZELŐK RÉSZÉRE

SZERZŐDÉS AZ EMIR 9. CIKKE SZERINTI ADATOK KERESKEDÉSI ADATTÁR FELÉ TÖRTÉNŐ TOVÁBBÍTÁSÁRA ALAPKEZELŐK RÉSZÉRE Kódszám/Code Dátum/Date Sorszám/Serial number 05/ 20141001/ SZERZŐDÉS AZ EMIR 9. CIKKE SZERINTI ADATOK KERESKEDÉSI ADATTÁR FELÉ TÖRTÉNŐ TOVÁBBÍTÁSÁRA ALAPKEZELŐK RÉSZÉRE amely létrejött egyrészről a Központi

Részletesebben

Módosító javaslat önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal kapcsolatos döntések napirendi ponthoz

Módosító javaslat önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal kapcsolatos döntések napirendi ponthoz Budapest Főváros IV. kerület ÚJPEST ÖNKORMÁNYZAT 1041 Budapest, István út 14. 231-3141, Fax.: 231-3151 mszabolcs@ujpest.hu ALPOLGÁRMESTERE www.tuv.com ID 9105075801 Management System ISO 9001:2008 valid

Részletesebben

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA Alapszabály

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYMINTÁJA Alapszabály Tisztelt érdeklődő! Ezt a dokumentumot tájékoztatásul tesszük közzé. Célja, hogy Ön előzetesen átlássa a társaság alapításával járó egyes adminisztratív kötelezettségeit. Magyarázó szövegeket az egyes

Részletesebben

I. Számú melléklet. Elfogadó Nyilatkozat

I. Számú melléklet. Elfogadó Nyilatkozat I. Számú melléklet Elfogadó Nyilatkozat a SZÉKESFEHÉRVÁRI HŰTŐIPARI Részvénytársaság (8000 Székesfehérvár, Raktár u. 1.) valamennyi 1.000,- Ft (egyezer forint) névértékű, névre szóló, dematerializált törzsrészvényére

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 09VAMO Állandó meghatalmazás bejelentésére szolgáló nyomtatványhoz

Kitöltési útmutató a 09VAMO Állandó meghatalmazás bejelentésére szolgáló nyomtatványhoz Kitöltési útmutató a 09VAMO Állandó meghatalmazás bejelentésére szolgáló nyomtatványhoz Az állami adóhatóság előtti eljárásban az adózónak lehetősége van arra, hogy ügyében helyette képviselője, meghatalmazottja

Részletesebben

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (ideértve egyszemélyes kft. egyszemélyes rt. egyéni cég, egyéni vállalkozó és őstermelőt is) ügyfél nyilatkozata a 2007. évi CXXXVI. Törvény

Részletesebben

Közgyűlési Eljárási Elvek

Közgyűlési Eljárási Elvek Synergon Informatikai Rendszereket Tervező és Kivitelező Nyilvános Részvénytársaság (Synergon Informatika Nyrt.) és magyar leányvállalatai Közgyűlési Eljárási Elvek Verziószám: 3.0 Hatálybalépés: 2008

Részletesebben

JOGI SZEMÉLYEK NEVÉRE FOLYÓSZÁMLÁK MEGNYITÁSÁHOZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK - IRÁNYMUTATÓ DOKUMENTUM-JEGYZÉK -

JOGI SZEMÉLYEK NEVÉRE FOLYÓSZÁMLÁK MEGNYITÁSÁHOZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK - IRÁNYMUTATÓ DOKUMENTUM-JEGYZÉK - 2. számú Melléklet JOGI SZEMÉLYEK NEVÉRE FOLYÓSZÁMLÁK MEGNYITÁSÁHOZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK - IRÁNYMUTATÓ DOKUMENTUM-JEGYZÉK - I. ROMÁNIAI JOGI SZEMÉLYEK A. Részvénytársaságok és egyes állami vállalatok

Részletesebben

Pályázat benyújtásához. A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek:

Pályázat benyújtásához. A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek: Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Pályázat benyújtásához I.

Részletesebben

Tájékoztatás az e-ügyintézés bevezetéséről

Tájékoztatás az e-ügyintézés bevezetéséről Tájékoztatás az e-ügyintézés bevezetéséről a nyilvános kibocsátók, a befektetési alapkezelők és a kockázati tőkealap-kezelők részére 2013. június 24. Bevezetés 2013. május 2. kihirdetésre kerültek egyes

Részletesebben

A Shopline-webáruház Nyrt. igazgatóságának véleménye a Társaság részvényeire érkezett kötelező nyilvános vételi ajánlatról

A Shopline-webáruház Nyrt. igazgatóságának véleménye a Társaság részvényeire érkezett kötelező nyilvános vételi ajánlatról RENDKÍVÜLI TÁJÉKOZTATÁS 2013. július 4. A igazgatóságának véleménye a Társaság részvényeire érkezett kötelező nyilvános vételi ajánlatról A tájékoztatja a tisztelt észvényeseket, hogy a Társaság igazgatóságának

Részletesebben

Az FHB Nyrt. 200.000.000.000,- Ft keretösszegű. 2014-2015. évi Kibocsátási Programjához. készített Összevont Alaptájékoztatójának. 4. sz.

Az FHB Nyrt. 200.000.000.000,- Ft keretösszegű. 2014-2015. évi Kibocsátási Programjához. készített Összevont Alaptájékoztatójának. 4. sz. FHB Jelzálogbank Nyrt. Az FHB Nyrt. 200.000.000.000,- Ft keretösszegű 2014-2015. évi Kibocsátási Programjához készített Összevont Alaptájékoztatójának 4. sz. Kiegészítése Jelen dokumentum alapjául szolgáló

Részletesebben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét

Részletesebben

Előterjesztések és határozati javaslatok a Synergon Informatika Nyrt. 2015. december 22-én megtartandó rendkívüli közgyűlésére

Előterjesztések és határozati javaslatok a Synergon Informatika Nyrt. 2015. december 22-én megtartandó rendkívüli közgyűlésére Synergon Informatika Nyrt. 1108 Budapest, Kozma u. 2. info@synergon.hu www.synergon.hu Telefon: 399-5500 Fax: 399-5599 Közgyűlés határozati javaslatok Előterjesztések és határozati javaslatok a Synergon

Részletesebben

B E N N F E N T E S K E R E S K E D E L E M R E

B E N N F E N T E S K E R E S K E D E L E M R E A PPENINN NYRT. B E N N F E N T E S K E R E S K E D E L E M R E V O N A T K O Z Ó S Z A B Á L Y Z A T T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. BEVEZETÉS... 3 1.1 A SZABÁLYZAT CÉLJA... 3 1.2 A BENNFENTES SZEMÉLYEK

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

ÜGYFÉL NYILATKOZATA A TÉNYLEGES TULAJDONOSRÓL**

ÜGYFÉL NYILATKOZATA A TÉNYLEGES TULAJDONOSRÓL** Értékpapír-, és ügyfélszámla vezetéséről szóló számlaszerződéshez kapcsolódó azonosítási adatlap JOGI SZEMÉLYEK ÉS JOGI SZEMÉLYISÉGGEL NEM RENDELKEZŐ GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK RÉSZÉRE Jelen Azonosítási adatlap

Részletesebben

Vállalkozási ismeretek 14.EA

Vállalkozási ismeretek 14.EA Vállalkozási ismeretek 14.EA A legfőbb szervek és vezetőség A szervezetekre és a tisztségviselőkre vonatkozó szabályok legfőbb szervekre vonatkozó szabályok összehívásukat a tagok kezdeményezhetik évente

Részletesebben

Útmutató befektetési alapok kezelési szabályzatának módosításához

Útmutató befektetési alapok kezelési szabályzatának módosításához Útmutató befektetési alapok kezelési szabályzatának módosításához Tartalom Irányadó jogszabályok... 3 A Felügyelet engedélyezési hatásköre... 3 Egyéb jogszabályi rendelkezések... 3 A Felügyelethez benyújtandó

Részletesebben

Rába Járműipari Holding Nyrt.

Rába Járműipari Holding Nyrt. Rába Járműipari Holding Nyrt. A Rába Járműipari Holding Nyrt. Igazgatóságának véleménye a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által a Társaság részvényeire tett nyilvános vételi ajánlattal kapcsolatosan A

Részletesebben

A BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐK VEZETŐ ÁLLÁSÚ SZEMÉLYEINEK ENGEDÉLYEZÉSE ÉS BEJELENTÉSE,

A BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐK VEZETŐ ÁLLÁSÚ SZEMÉLYEINEK ENGEDÉLYEZÉSE ÉS BEJELENTÉSE, A BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐK VEZETŐ ÁLLÁSÚ SZEMÉLYEINEK ENGEDÉLYEZÉSE ÉS BEJELENTÉSE, TOVÁBBÁ EGYÉB SZEMÉLYEK BEJELENTÉSE I. BEVEZETÉS A befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló

Részletesebben

Támogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók esetén

Támogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók esetén Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Támogató döntéssel, támogatási

Részletesebben

RANDOM HOZAMSZÁMLÁRA VONATKOZÓ SZERZŐDÉS

RANDOM HOZAMSZÁMLÁRA VONATKOZÓ SZERZŐDÉS 27. sz. melléklet ügyfélszám: RANDOM HOZAMSZÁMLÁRA VONATKOZÓ SZERZŐDÉS Amely létrejött egyrészről A RANDOM CAPITAL Broker Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1053 Budapest, Szép utca 2., nyilvántartja

Részletesebben

177. A részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező forgalomképes értékpapír.

177. A részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező forgalomképes értékpapír. 177. A részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező forgalomképes értékpapír. 178. A részvény ha törvény eltérően nem rendelkezik szabadon átruházható. A részvény átruházhatóságának

Részletesebben

Értékpapírkölcsön-keretszerződés a Takarék Alapkezelő Zrt. általi kölcsönbe adásra

Értékpapírkölcsön-keretszerződés a Takarék Alapkezelő Zrt. általi kölcsönbe adásra Értékpapírkölcsön-keretszerződés a Takarék Alapkezelő Zrt. általi amely létrejött egyrészről a Takarék Alapkezelő Zrt. (székhely: 1122 Budapest, Pethényi köz 10., cégjegyzékszám: Cg.01-10-045577, adószám:

Részletesebben

Összefoglaló dokumentum

Összefoglaló dokumentum 1 Összefoglaló dokumentum a PANNON-FLAX NyRt. közgyűlésének lebonyolítására, a részvényesi szavazati jogok gyakorlására vonatkozó szabályokról 1. A részvényesek jogai és a velük kapcsolatos eljárásmód

Részletesebben