Volt katonai terület és környezetének szabályozási terve

Átírás

1 A.D.U. Építész Iroda Kft Péteri HÉSZ módosítása Volt katonai terület és környezetének szabályozási terve január 1

2 Péteri HÉSZ módosítása, Laktanya terület és környezetének szabályozási terve Tervezők: Felelős tervező: dr. Gajdos István okl. építészmérnök TT Településtervezés, építészet szabályozás: Kámán Előd okl. településmérnök, tervező gyakornok A.D.U. Építész Iroda Kft. Zöldfelületek, környezetvédelem Pádárné Török Éva okl. táj- és kertépítészmérnök K /07 Közlekedés Szegő János okl. közl. építőmérnök K1d Balogh Balázs okl. közl. építőmérnök Közművesítés Dima András okl. építőmérnök, vízellátási, csatornázási szakmérnök vezető tervező TV-T TE-T TH-T január 2

3 Péteri HÉSZ módosítása, Laktanya terület és környezetének szabályozási terve Tartalom: ELŐZMÉNYEK JELENLEGI ÁLLAPOT A BEÉPÍTÉS JAVASLATA SZABÁLYOZÁSI JAVASLAT TÁJVÉDELMI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI VIZSGÁLAT TÁJVÉDELMI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI JAVASLATOK KÖZLEKEDÉSI VIZSGÁLAT KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT KÖZMŰVESÍTÉSI VIZSGÁLAT ÉS JAVASLAT ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Rajzi munkarészek Összefoglaló vizsgálat m= 1:2 500 Környezetalakítási javaslat m= 1:2 500 Telekalakítási javaslat m= 1:2 500 Jelenlegi közúti hálózat m= 1: Közösségi közlekedési hálózat m= 1: Jelenlegi forgalmi rend m= 1:2 500 Távlati közúti hálózat m= 1: Tervezett forgalmi rend m= 1:2 500 Jóváhagyott munkarészek 1/2011. (I.28.) számú ÖK. rendelet Volt katonai terület és környezetének szabályozási terve m = 1:2500 3

4 Péteri HÉSZ módosítása, Laktanya terület és környezetének szabályozási terve ELŐZMÉNYEK A településrendezési tervek már évek óta tartalmazzák az egykori katonai területek gazdasági hasznosításának tervét, jelenleg is az a településszerkezeti tervben. A terület korábban elzárt, katonai objektumként létezett. Nagy területen fekszik, de az épületállománya csekély, a terület nagyobb része ma már erdősült. A valamikori Pataki laktanya két település határán fekszik. A feltáró út Gyömrőn, a területek Péterin helyezkednek el. Közműellátását részben Péteri, részben Gyömrő területéről kapja. Az eredeti hasznosítás megszűnése után Gyömrő város igényt jelentett be a szolgálati lakásokra, így a lakások a hozzájuk tartozó területtel együtt, közigazgatási döntéssel és határváltoztatással Gyömrő területéhez csatolódtak, így két településhez tartozik az egykori laktanya területe ban az Állami Vagyonkezelő Péteri tulajdonába adta a lakásokon kívüli területrészeket. A terület arculata jelentősen megváltozott az elmúlt években. Az egykori katonai területeket fokozatosan hódítja vissza a természet. Az önkormányzat értékesíteni kívánja az egyes épületeket és a hozzájuk tartozó területeket. A településrendezési tervnek kell meghatározni azokat a kereteket, amellyel a tulajdonváltás lebonyolódhat és kialakul a területek új használata és megvalósul egymástól a tényleges elkülönítésük. (alaptérkép részlet, gyömrői kiegészítéssel) 4

5

6 JELENLEGI ÁLLAPOT A tervezési terület Gyömrő és Péteri közigazgatási határán fekszik, Péteri területén. A 3111 j. Gyömrőt Péterivel összekötő útról nyílik a kiszolgáló út, ami Gyömrő területén vezet a tervezési területhez. Az eredeti laktanya terület északnyugat-délkelet irányban fűződik fel az út mentén, ami egykor belső út is volt. Eredeti funkciójukat tekintve: - sportterület, (beépítetlen) - szolgálati lakások lakótelep, (beépített) - laktanya épületek, (beépített) - műveleti terület (lényegében beépítetlen) A területek egykor kerítéssel leválasztottak voltak egymástól és ma is kapuk választják el egymástól a különböző használatú területrészeket. Az eltérő területek helyrajzi számokkal is elkülönítettek egymástól. A katonai használat megszűnése után az egyes ingatlanokat kisebb gazdasági társaságok bérbe vették és lényegében eredeti formájukban használták az épületeket. Az épületek műszaki állapota a rendezetlen tulajdonviszonyok miatt fokozatosan romlott, fenntartásuk egyre nagyobb gondot jelentett. Szükségessé vált a területre vonatkozó szabályozás elkészítése annak érdekében, hogy rendeződjön tulajdonjogilag és a használat szempontjából egyaránt az ingatlan és lehetősége nyíljon a további fejlesztéseknek. 5

7 A tervezési terület jelenlegi állapota A feltáró út Gyömrő területén Gyömrői lakóházak, volt szolgálati lakások, fszt + két szint Egykori sportpálya 6

8 A sportpálya erdős szegélye Egykori katonai épületek, a működő gazdasági területen Tervezett belső, saját használatú út 7

9 Belső út a tervezési területen Egykori legénységi épület A terület belső része 8

10 Jelenleg nem hasznosított terület Az erdősült területeket elválasztó belső kapu és kerítés A laktanya területéről nem sikerült fellelni a terület polgári használatra történő átadáskor felvett, a környezeti állapotáról szóló vizsgálati anyagot, sem pedig lőszerilletve vegyimentesítésről készített jegyzőkönyvet (ÁVK, Honvédség), így az esetleges szennyeződésekről nincs tudomásunk. A tervezési terület mai jellegét tekintve három részre oszlik: I. Egykori sportpálya, beépítetlen hrsz 082/7 és mellette erdő hrsz 082/8 II. Beépített és nagyobb részben ma is használt területrész, funkcionáló épületekkel hrsz 082/4 III. Részben beépített, ma nem hasznosított épületekkel, erdősült területekkel hrsz 082/5 és a hrsz 082/6 egy része 9

11 Területkimutatás A 082/6 hrsz terület csak kisebb részben tartozik a szabályozandó területhez. Az alrészletekből egy egy kisebb terület tartozik hozzá, így a b jelű erdő, a c jelű sajáthasználatú út, valamint a j jelű üzemi terület egy része. A 082/8 hrsz telek c - jelű alrészlete, ami erdő, szintén nem tartozik a tervezési területhez. HRSZ MŰVELÉSI ÁG TERÜLET 082/4 üzemi terület összesen: szabályozandó terület: 082/5 üzemi terület összesen: szabályozandó terület: 082/6 a üzemi terület b üzemi terület (b-ből szabályozandó) c kivett út (c-ből szabályozandó) d üzemi terület f erdő g üzemi terület h erdő j üzemi terület (j-ből szabályozandó) k erdő m m m m m m m m 2 (3.043 m 2 ) m 2 (1.702 m 2 ) m m m m m 2 ( m 2 ) m 2 összesen: szabályozandó terület: 082/7 üzemi terület összesen: szabályozandó terület: 082/8 a erdő, b üzemi terület c erdő összesen: szabályozandó terület: m m m m m m m m m m 2 Terület összesen: m 2 Szabályozandó terület összesen: m 2 10

12 Erdő a Erdő közút Erdő 082/7 Gyömrő Péteri Sportpálya 082/8 b üzemi terület 0152/1 közút lakótelep (Lakóterület) 0152/2 beépitett terület Erdő épület és udvar 0131 Kapu 0130/2 Gyömrő Péteri Erdő árok 079 e E3 078 saját használatú út saját használatú út c Erdő Trafó F F F F üzemi terület 082/4 F F saját használatú út l 3 L a saját használatú út 080 l 3 L d F+1 F üzemi terület 082/5 e 3 E 084 F Erdő b j F üzemi terület F Erdő d e E3 üzemi terület Jelmagyarázat: saját használatú út közigazgatási határ beépítésre szánt terület határa / szabályozandó terület határa értékesebb, megőrzendő faegyedek ligetes zöldfelület erdő erdőterület határa a szabályozandó területen Gyömrői lakótelep területe szilárdburkolatú út szilárdburkolattal nem rendelkező út gyalog út rossz minőségű térbeton / aszfaltozott terület meglévő lapostetős épület meglévő magastetős épület É M = 1:2500 Erdő h c e E3 b e E3 f 082/6 PÉTERI - ÖSSZEFOGLALÓ VIZSGÁLAT augusztus A terv az állami alapadatok felhasználásával készült. saját használatú út

13 A BEÉPÍTÉS JAVASLATA A tervezési terület azon része, ahol a meglévő épületállomány jelen állapotában is hasznosítható, illetve részben már hasznosított hrsz 082/4, telekalakítással rendezhető. Kialakul a meglévő burkolat nyomvonalán vezetett belső feltáró út, ami saját használatú útként az érintett tulajdonosok birtokába kerül, fenntartása, a közvilágítás kiépítése a tulajdonosok feladata lesz A tervezett építménymagasság legfeljebb 6,0 m. A beépítettség 40%, az építhető bruttó szintterület 1,0. A telkek kisebb méretűek. A területrészen feltehetően megmarad az eredeti épületállomány felújítás után, illetve bővítések elképzelhetők, de alapvetően a jelenlegi beépítéssel lehet számolni. Az új szabályozás ezt erősíti. A rendezésbe bevont, de ma még nem hasznosított területek a nagyobb vállalkozások számára is megfelelő építési fejlesztési tevékenységet tesznek lehetővé. A tervezett paraméterek ennek megfelelően lettek megállapítva. Az építménymagasság 10,0 méter lehet. A beépítettség maximum 50%, az építhető bruttó szintterület 1,5. Építhető három normál szint, vagy nagyobb, csarnok jellegű épület, ami az egyéb gazdasági területeken jelenleg a községben nem építhető. A telek méretek jelentősebbek az elképzelések szerint, minimálisan 2500 m² alapterületűek. A feltáró út az önkormányzat tulajdonába kerül, és lehetővé teszi majd később a teljes terület használatba vételét, amikor ez lehetségessé válik. (Ma zömmel erdőművelés folyik a területen.) 11

14 SZABÁLYOZÁSI JAVASLAT A tervezési területen kialakult állapotnak, valamint a létező elképzeléseknek a jelenlegi HÉSZ előírásai közül egyik sem megfelelő, ezért mindenképpen új építési övezet, övezetek alkalmazása szükséges. A terület jelenleg is gazdasági területbe sorolt a településszerkezeti terv szerint, de nincs építési szabályozása. A nagyobb részt használatba vett területeken a meglévő épületekhez illeszkedő telekméretek kisebbek, mint a minimális 1000 m² és az építménymagasság sem lehet túl magas, a 082/5 hrsz esetében pedig nagyobb telekméretek alakulnak ki és egyéb beépítési előírásokat szükséges alkalmazni. Az általános előírások továbbra is megfelelőek. A használatba vett részen nem lehetséges megfelelő méretű közút kialakítása, itt magánút létesítését tartjuk megfelelőnek. Az itt létesülő beépítésre szánt területet továbbra sem javasolt belterületbe vonni. Az ellátás illetve a közművesítés a terület tulajdonosainak a kötelezettsége legyen, ez ne terhelje az önkormányzatot. Javaslat a már beépült és használatba vett részen az övezeti előírásokra: Gksz-4. (1) Az építési övezetben a beépítési mód kialakult. Az épületeket a telkeken az egyéb építési szabályok (tűztávolság, oldalkert méretek, stb.) betartásával lehet bővíteni, elhelyezni. (2) A telkek beépítettsége legfeljebb 40 % lehet. (3) A legnagyobb megengedett építménymagasság 6,0 m (4) A szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 1,0. (5) A legkisebb kialakítható telekméret 700 m2 (6) A telkek területének legalább 20%-t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. (7) Az előkert legkisebb mérete utcasorba illeszkedő, a hátsókerté legalább a maximális építménymagasságnak megfelelő ott, ahol más beépített területtel nem érintkezik. A más beépített telekkel csatlakozó részeken legalább 6,0 m legyen. (8) A lakóterülettel érintkező telekhatáron a megengedett zajkibocsátás mértéke nappal 50 db, éjjel 40 db nagyságú lehet. A követelmény kielégíthető zajárnyékolással. (9) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni. 12

15 Új szabályozású területrész javaslata: Ebben az építési övezetben megengedhető komolyabb építési nagyságrend is, a jelenleginél nagyobb szintterületi mutató és építménymagasság, ami nagyobb gazdasági vállalkozások számára is vonzóvá teheti a terület beépítését. Ösztönözni kell, hogy a minimálisnál nagyobb telekméretekkel hasznosuljon a terület. Gksz-5. (1) Az építési övezetben az épületeket a szabadon álló beépítési mód szabályai szerint kell elhelyezni. (2) A telkek beépítettsége legfeljebb 50 % lehet. (3) A legnagyobb megengedett építménymagasság 10,0 m (4) A szintterületi mutató nem lépheti túl az 1,5 értéket. (5) A legkisebb kialakítható telekméret m2 (6) A telken több főfunkciójú épület is elhelyezhető. (7) A telkek területének legalább 25%-t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. (8) Az előkert legkisebb mérete 8,0 m, a hátsókerté 6,0 m legyen. (9) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni. (10) A telekhatárok mentén legalább egy sor fa telepítendő, cserjesávval együtt. 13

16 Erdő Gyömrő Péteri közút a F+2 Erdő F+2 F+2 Erdő árok 079 e E3 078 saját használatú út Erdő 082/7 F+2 082/8 b üzemi terület közút 0152/1 F F F+2 (Lakóterület) 0130/2 0152/2 F+2 beépitett terület épület és udvar Gyömrő Péteri Erdő saját használatú út e 3 E 084 c Erdő Trafó F F F F+1 F 082/4 F+1 F F F+1 Közút l 3 L a Parkoló F+1 Parkoló F+1 Parkoló 082/5 080 l 3 L d Távlatban tervezett közút Távlatban tervezett közút Parkoló Parkoló Jelmagyarázat: F F+2 F+1 közigazgatási határ beépítésre szánt terület határa / szabályozandó terület határa tervezett közterületi határvonal javasolt telekhatár értékesebb, megőrzendő faegyedek telepítendő fasor, facsoport megörzendő facsoport a szabályozandó területen meglévő ligetes zöldfelület meglévő erdő meglévő erdőterület határa a szabályozandó területen meglévő/tervezett szilárdburkolatú út / parkoló meglévő rossz minőségű térbeton / aszfaltozott terület meglévő lapostetős épület / szintszám meglévő magastetős épület / szintszám tervezett lapostetős épület / tervezett szintszám Gyömrői lakótelep területe F Parkoló É F+1 Erdő M = 1:2500 F+1 Parkoló F+1 Parkoló Közút F+1 F+1 Parkoló F+1 F+1 Parkoló Parkoló F+1 Erdő h c Erdő E b E d E 082/6 PÉTERI - KÖRNYEZET ALAKÍTÁSI JAVASLAT október A terv az állami alapadatok felhasználásával készült. saját használatú út

17 közút e 3 E a m m 2 Gyömrő Péteri /7 Sportpálya 21. árok 079 e E3 saját használatú út m m 2 082/8 0152/1 közút lakótelep (Lakóterület) b üzemi terület0152/2 épület és udvar /2 Gyömrő Péteri saját használatú út E e 3 c Erdő beépitett terület m m m /4 897 m m m m m 2 SH. út üzemi terület m SH. út m 2 L m 2 a l m m 2 saját használatú út saját használatú út 080 l 3 L d Önkormányzati út m m 2 üzemi terület m m 2 082/ m m d e E3 üzemi terület saját használatú út e E 3 j m 2 h /6 Jelmagyarázat: e E3 f SH. út 3. közigazgatási határ beépítésre szánt terület határa tervezett szabályozási vonal tervezett telekhatár saját használatú út /magánút (közös tulajdon) erdő határa telek sorszáma É M = 1:2500 c e E3 b PÉTERI - TELEKALAKÍTÁSI JAVASLAT augusztus A terv az állami alapadatok felhasználásával készült. saját használatú út

18 Tájvédelmi és környezetvédelmi vizsgálat A Péteri és Gyömrő települések határán elhelyezkedő tervezési terület tájszerkezete már jelentősen eltér a szomszédos budapesti agglomerációs övezetre jellemző intenzív fejlődésű településszegélyekre, ahol a főközlekedési utakra felfűzött nagy kiterjedésű, elsősorban zöldmezős beruházásként kialakított gazdasági szolgáltató területek meghatározó tájképi elemek. Az agglomerációval közvetlenül határos Péteri település is szükségesnek tartja a gazdasági lehetőségek fejlesztését. Az agglomerációs településekre jellemző zöldmezős gyakorlat helyett a sokkal környezettudatosabb barnamezős településfejlesztés megvalósítását tűzi ki célul. A volt Pataki laktanya és környezetének már korábban gazdasági, szolgáltató övezetbe átsorolt területének rendezésével, a telekosztás kialakításával és a keretfeltételek meghatározásával lehetővé válik egy régóta rendezetlen terület újjáélesztése. A tervezési területet minden irányból erdő veszi körül (jellemzően a korábbi katonai hasznosítású területekre). Mind Péteri, mind Gyömrő központi lakóterületei távol esnek a területtől, kivételt csak a katonai hasznosítás felszámolása után Gyömrő közigazgatási területéhez csatolt lakóterület, a volt szolgálati lakások épületei képeznek. A lakóterület már ma is kerítéssel van elválasztva a gazdasági épületektől, melyet egy néhány méter széles cserjesáv kísér a gazdasági terület telkein belül. A katonai hasznosíts megszűnése után az átadása került területek környezeti felméréséről nem találtunk írásos dokumentációt. A szomszédos területek az érvényben lévő településszerkezeti terv szerint gazdasági erdő övezetbe soroltak, melyek megfelelnek a jelenlegi területhasználatnak is (döntően akácerdők). Összefüggő fás állományt a 082/5-ös üzemi terület (jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint is GKSZ besorolású terület) be nem épített részén található beerdősült rész jelent (leggyakoribb fafaj az akácfa, ostorménfa és a nyárfa), az út 14

19 menti részeken azonban jelentős egyedszámmal van jelen az egyik legveszélyesebb gyomosító fafaj, a bálványfa. Értékesebb fás egyedek találhatók a volt legénységi szállás épületének közelében. Itt több 40 cm-es törzsátmérőt is meghaladó platán, erdei fenyő, kislevelű hárs és diófa is található. Külön meg kell említeni a volt sportpálya területét, melyet egy nagyon szép és egészséges tölgyfa állomány vesz körbe (Ø cm ). Ezen állomány megőrzését feltétlenül szükségesnek tartjuk. Magán a sportterületen az intenzív használat hiányában megindult az akác és nyárfa fajok spontán betelepülése. A tervezési területen védett természeti terület nincsen kijelölve, valamint az országos ökológiai hálózat, és a Natura 2000-es területek sem érintik. A fennmaradt épületek egy része üresen áll, csak néhánynak bérlője és azok is inkább raktározásra használják. A kisebb nagyobb átalakítási munkálatok során keletkezett építési törmelékeket az épületek mellett halmozták fel. 15

20 A tervezési terület környezetérzékenységi besorolása Felszín alatti vizek védelme, szennyeződésérzékenység: A 7/2005 (III.1) KvVM rendelet által módosított 27/2004.(XII.5.) KvVM Kormányrendelet értelmében, a felszín alatti vizek állapota szempontjából Péteri település területe Felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület kategóriába tartozik. Levegőtisztaság-védelem: A 4/2002 (X.7.)KvVm rendelet értelmében Péteri a Budapest és környéke légszennyezettségi agglomaráció kategóriába már nem tartozik bele. Zajvédelem: A vizsgálati terület a 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet mellékleteinek értelmében a területhasználat alapján a 4. Gazdasági terület kategóriába került besorolásra. A területen csak olyan tevékenység telepíthető, amely az ezen kategóriákhoz tartozó határértékeket nem lépi túl. 16

21 TÁJVÉDELMI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI JAVASLATOK A természeti és táji, tájképi értékek megőrzése érdekében biztosítani kell a szomszédos erdőszegély védelmét. Ennek érdekében az egyes telkeket le kell keríteni, felvonulási területet csak telken belül lehet kialakítani. Az tereprendezést úgy kell megoldani, hogy megváltozott hasznosítású területről elfolyó csapadékvizek ne az erdő irányába szivárogjanak. Új telek beépítésénél a zöldfelületek rendezését kertépítészeti kiviteli terv alapján kell elvégezni, melynek tartalmaznia kell fakivágás esetén az előírt fapótlásokat is. A dokumentáció az építészeti engedélyezési terv része kell, hogy legyen. A fásítást és növénytelepítést lehetőleg egységes telepítési tervek alapján kell elvégezni. A 40 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű egyedeket, amennyiben nem az építési hely területére esnek, meg kell őrizni. A GKsz-4 övezetben 20%-os és a GKsz-5 jelű övezetben 25 %-os minimális zöldfelületi arányt kell kialakítani. A zöldfelületeket lehetőleg összefüggően, nagyobb foltokban, illetve a telekhatárok mentén egymáshoz kapcsolódva kell kialakítani, úgy, hogy az erdősültebb területeken, lehetőség szerint maximális mértékben meg kell őrizni az eredeti fás növényállományt. Ennek értelmében nem cél a nagyobb gyepes zöldfelületek kialakítása, hanem a fás állomány megőrzése, lehetőleg úgy, hogy a szomszédos telkek felé elválasztó sávot alkossanak. Az új létesítményeknél parkolót csak fásítottan lehet kialakítani, mégpedig úgy, hogy minden megkezdett 4 db parkolóhely után 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fát kell telepíteni. A fásításoknál min. 3 m magas, min. 4 cm törzsátmérőjű tájba illeszkedő, lehetőleg honos, légszennyezést tűrő fafajtákat kell alkalmazni. Beruházások megkezdése előtt, illetve az üzemelés közben a termőföldről szóló évi LV. törvény alapján a termőréteg védelméről gondoskodni kell. Az építési munkálatok alatt a meglévő fás növényzetet fakalodával kell körbevenni. A közvetlenül szomszédos területek növényállományának védelme is a beruházó feladata. A lakóterület zajterhelésének csökkentése érdekében a tervezett távlati gyűjtőutat minél hamarabb meg kell építeni, lehetővé téve ezzel a gazdasági terület kiszolgálását a lakosság terhelése nélkül. Az 1997 évi LXXVII Építési Törvény 8. (2) bekezdésének b) pontja értelmében az újonnan beépítésre szánt területek biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. A 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet lehetőséget ad az övezet alapú számításra. Et alkalmazva a terület biológiai aktivitásértéke változatlan, mivel a GKsz besorolás már jelenleg is érvényben van. A zajterhelés csökkentése érdekében forgalomtechnikai és passzív akusztikai eszközöket kell alkalmazni, annak érdekében, hogy az érvényben lévő 17

22 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM rendeletben szereplő határértékeknek megfeleljen a létesítmény. A védendő épületek különböző hasznosítású helyiségeiben előírt zajhatárértékeket a 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendeletének 4.sz. melléklete tartalmazza. Az építési munkálatokból származó zajterheléssel kapcsolatosan a 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendeletének 2.sz. melléklete meghatározó. Mivel a gazdasági terület meglévő lakóterülettel szomszédos, így annak fokozott védelme érdekében a lakóterület határán éjjel 40 dba, nappal 50 dba zajhatárérték teljesülését kell biztosítani. Levegőtisztaság védelmi szempontból a pontforrások (szellőzőrendszerek, kémények) kialakítását úgy kell megoldani, hogy a légszennyező anyagok kiülepedése a szomszédos területek hasznosítását ne zavarja, különösen igaz ez a lakóterület közvetlen szomszédságában kialakítandó telephelyekre. Káros légszennyezéssel járó, bűzt kibocsátó tevékenység a területen nem folytatható. A hatályos felszín alatti vízminőség-védelmi rendelet érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi kategóriához tartozó határértékei betartandók. A területen terepszint alatti építkezéssel a talaj- és rétegvíz áramlási útját elzárni nem szabad, annak megfelelő továbbvezetéséről a mélyépítés keretében gondoskodni kell. A területen semminemű szennyvíz szikkasztása nem engedélyezett. A keletkezett szennyvizeket közcsatornában kell elvezetni. A burkolt felületekről elvezetett szennyeződésnek kitett csapadékvizeket csak előtisztítás után lehet a közcsatornába vezetni. Az előtisztítást helyben, telken belül kell megoldani. A locsolásra alkalmas csapadékvizeket helyben kell tározni és a zöldfelületek fenntartásához felhasználni. A tervezési területen keletkező kommunális és technológiai hulladékot csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező hulladéklerakón lehet elhelyezni. Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályait a 45/2004. (VII.26.)BM-KvVM együttes rendelet szabályozza. Amennyiben az építési kivitelezési munkák során szennyezett talaj, vagy veszélyes hulladék kerül elő azt jelenteni kell az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek. Tájvédelmi és környezetvédelmi szabályozás Zöldfelület- és tájvédelem Az építési engedélyezési eljárás részeként az engedélyezési dokumentációnak kertépítészeti engedélyezési tervvel is rendelkeznie kell. Ennek tartalma a következő: Fafelvétel (fafaj törzsátmérő, egészségi állapot), meglévő 40 cm-es törzsátmérőt meghaladó, illetve az összefüggő fás növényállomány feltérképezése Fakivágási engedélykérelem, (ha szükséges) pótlás meghatározása Kertrendezési terv a telekre és a telek előtti úttestig tartó utcaszakaszra (M=1:100, illetve 1:200 telekmérettől függően) Favédelemben részesülő fák meghatározása és kijelölése Fakivágás esetén a fák pótlását legkésőbb a használatbavételi engedély megkérése előtt el kell végezni. A pótlást a tömbön belül kell eltelepíteni. 18

23 Az építési munkálatok területén, illetve annak közelében a veszélyeztetett fákat favédelemmel (fakaloda) kell ellátni, melynek felállítása az építkező feladata, akkor is ha a fa nem az ő telkén áll (szomszéd, utca). Amennyiben az építési kivitelezési munkák során szennyezett talaj, vagy veszélyes hulladék kerül elő azt jelenteni kell az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek. Az építési és bontási hulladék kezelését a hatályos jogszabályoknak megfelelően kell elvégezni. Beruházások megkezdése előtt, illetve az üzemelés közben a termőréteg védelméről gondoskodni kell. A kivitelezés megkezdése előtt humuszgazdálkodási tervet kell készíteni. Új létesítmény csak közcsatornával ellátva építhető. A közcsatornába kizárólag a jogszabályban meghatározott minőségű szennyvíz vezethető, amennyiben ez nem teljesül, előkezelő berendezést kell elhelyezni. Az esetleges szennyezésnek nagy valószínűséggel kitett csapadékvizek csak megfelelő előkezelés után szikkaszthatók, vagy vezethetők be a csapadékvíz elvezetését biztosító csatornahálózatba. A locsolásra alkalmas csapadékvizeket helyben kell tározni és a zöldfelületek fenntartásához felhasználni. Új légszennyező tevékenység telepítése esetén az érvényben lévő levegőtisztaságvédelmi jogszabályok alapján kell eljárni. 19

24 KÖZLEKEDÉSI VIZSGÁLAT Közúti hálózati kapcsolatok Országos úthálózat A tervezési terület Péteri község külterületének észak-nyugati részén fekszik. Péteri országos főúthálózati kapcsolatait a jelű összekötő úton keresztül a 4.sz. elsőrendű főút biztosítja. A főút Péteri környezetében lévő 2x1 sávos szakaszán a forgalom ~ E/nap, ezen belül igen magas a teherforgalom aránya. Péteri központját keresztülszeli a 3111 jelű összekötő út, mely Monor és Gyömrő forgalmi kapcsolata, forgalma 3700 E/nap. Az országos közutak belterületi szakaszai a külső kapcsolatokon kívül a községen belüli forgalom nagy részét is lebonyolítják. Mivel ezek a külterületek fő megközelítési lehetőségei a belterület lakó-és intézményterületein is áthaladnak. Mindegyik országos közút 2x1 forgalmi sávos, csomópontjaik nincsenek megfelelően kiépítve. Települési úthálózat Az országos úthálózathoz kapcsolódóan Péteri belterületén elsősorban a 3111 sz. útról a lakóterületre mellékutak épültek ki. A lakóutcák 2x1 forgalmi sávosak. A tervezési terület feltáró útja is - mely Gyömrő városához tartozik a 3111 sz. útra alárendelten köt rá. A feltáró út 5-6 méter széles közepes minőségű aszfalt burkolatú út, mely az itt található különböző funkciójú területeket, épületeket kiszolgálja. A terület jelenlegi közúti, forgalmi helyzete A volt Pataki laktanya területének belső útjait az épületek elhelyezkedése és a szükség alakította ki. Terület feltárás szempontjából helyük nem átgondolt. Rossz minőségű aszfalt és földút jellemzi, nagy részét már visszahódította a természet. Szélességük változó, 3-5 méter közötti. Tömegközlekedés Vasúti közlekedés Péterin áthaladó a Budapest-Cegléd Záhony vasútvonal a nemzetközi vasúti hálózat része. A vonal kétvágányú, villamosított, naponta 45 gyorsvonat és 33 személyvonat bonyolítja le az utasforgalmat. Hosszúberek-Péteri a megállóhely megnevezése. 20

25 Autóbusz közlekedés Péteri helyközi és helyi autóbusz közlekedését a VOLÁNBUSZ járatai bonyolítják le. A tervezési terület a és a számú járatokkal közelíthető meg. A VOLÁN járatok megállóhelye a terület eredeti funkciójából adódóan kedvezőnek mondható, a feltáró út és a 3111.sz. út csatlakozásánál, a területtől mintegy m-re található. A vasút állomástól helyi VOLÁBUSZ járat biztosít kapcsolatot a községgel és közvetetten a tervezési területtel. Menetrend: 2211 sz. járat, Budapest (Örs vezér tere) - Maglód Gyömrő - Monor munkanapokon: 26 járat 2212 sz. járat, Kistarcsa - Maglód - Gyömrő - Monor munkanapokon: 1 járat 2216 sz. járat, Hosszúberek-Péteri v.mh. - Péteri, autóbusz forduló munkanapokon: 28 járat Parkolás A tervezési területen jelenleg parkolási probléma nincs. Parkolási igény a lakóépületeknél jelentkezik. A parkolás, kiépített közterületi parkolók segítségével megoldott. Kerékpáros és gyalogos közlekedés A Tervezési területen és környezetében kijelölt kerékpárút nem található, a kerékpáros forgalom a közúton bonyolódik le. Kiépített, kijelölt gyalogos járda csak részben található. 21

26

27

28

29 KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT Közúti közlekedés Országos úthálózat Az Országos Gyorsforgalmi Úthálózat Fejlesztési Terve irányozza elő a 4.sz. főút kiépítését. Az országos úthálózatfejlesztési tervben a községet délről elkerülő változat szerepel. Az új 4.sz. főút a távlati M4 gyorsforgalmi út része lesz. Települési úthálózat Az országos hálózatfejlesztések hatására a forgalmi helyzet alapvetően meg fog változni, a jelenlegi országos hálózati utak elsősorban helyi forgalmat fognak lebonyolítani, így a belső területeken jelentős hálózatfejlesztés nem indokolt. A megváltozó funkciónak megfelelően az utak forgalomtechnikai szabályozása szükséges, illetve a meglévő gyűjtő utakat a hálózati funkciónak megfelelően kell kialakítani. Egyes fejlesztendő lakóterületek tömbfeltárásai teszik szükségessé új utak kijelölését, illetve a meglévő hálózat hiányzó kapcsolatainak kialakítását. A terület tervezett közúti, forgalmi helyzete A meglévő, megmaradó feltáró út környezetében kialakított telkek, közvetlenül a feltáró útról vannak kiszolgálva. A 082/4 hrsz.-ú üzemi terület belső feltáró útja kiszabályozásra került, tulajdon viszonyát tekintve sajáthasználatú útként. Az út belső hurokrészén egyirányú közlekedés kijelölése javasolt. Az útszakasz csak célforgalom számára használható. A volt műveleti terület súlyvonalában kiszabályozásra került közút biztosítja az itt kiszabályozott telkek feltárását. Kialakítását tekintve zsákutca, a végén visszaforduló segíti a terület elhagyását. A feltáró út tervezési osztályba sorolása Megnevezés feltáró út külterületi szakasz feltáró út belterületi szakasz Tervezési osztály K.VI. B.VI. Környezeti körülmény C C d d Hálózati funkció 22

30 Tömegközlekedés Vasúti közlekedés A Budapest-Cegléd-Záhony vasúti fővonal korszerűsítése jelenleg folyamatban van, a vonalat 140 km/h sebességnek megfelelő paraméterekkel alakítják ki. Parkolás Az kiszabályozott területeken a tervezett létesítmények OTÉK és HÉSZ által előírtan biztosítandó parkoló férőhely igényét telken belül kell biztosítani. Kerékpáros közlekedés A települést országos jelentőségű kerékpáros hálózatfejlesztési terv érinti. A községen belül elsősorban a 4.sz. főút menti kerékpáros útvonalat kiegészítő északdéli kerékpáros útvonal kijelölése szükséges, amely a Közép-Magyarországi Régió fejlesztési terveiben is 2017-ig tartó megvalósítással szerepel. 23