Gothard Jenő Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata

Átírás

1 Gothard Jenő Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat célja...1 Az intézmény jogállása december 31-ig alkalmazott szakfeladatok: január 1. napjától alkalmazásra kerülő szakfeladatok:...2 A szervezeti egységek...5 Az intézmény vezetője...5 Az intézmény vezetése...6 Az intézmény vezetősége...7 Helyettesítési rend...7 Alkalmazotti jogok...7 A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje...8 A diákönkormányzat...8 A diákönkormányzat jogai...9 A Szülői Szervezet...9 A szülők szóbeli tájékoztatása...10 A szülők írásbeli tájékoztatása...10 Az intézmény külső kapcsolatai...10 A nevelőtestület és működési rendje...11 A nevelőtestület feladatai és jogai...11 A nevelőtestület értekezletei...12 A nevelőtestület döntései...12 A nevelőtestület munkaközösségei...12 A nevelőtestület feladatainak átruházása...13 A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai...14 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje...14 A tanév rendje...15 Az óraközi szünetek...16 Az intézmény munkarendje...16 Intézményi rend...17 Teendők rendkívüli esemény és bombariadó esetén...18 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje...18 Egyéb rendelkezések...18

2 Tanulóbalesetek megelőzése...19 Teendők baleset esetén...19 Tanórán kívüli foglalkozások...19 Napközis és tanulószobai foglalkozások...19 Szakköri foglalkozások...20 Énekkar...20 Sportkörök...20 A könyvtár...20 Felzárkóztató foglalkozások...21 Versenyek és bajnokságok...21 Tanulmányi kirándulások...21 A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok...21 Egyéb programok, rendezvények szervezése...21 Tanfolyamok...22 A tanulók jogállása...22 A tanulók távolmaradásának igazolása...22 A tanulók elismerése...22 A tanulók fegyelmezése...23 Fegyelmi büntetések...24 A tanulók kártérítési felelőssége...24 Az intézményre vonatkozó szabályok...24 A látogatás rendje...24 Az intézmény forrásbővítési tevékenysége...24 A helyiségek és berendezésük használati rendje...25 A szaktermek használati rendje...25 Karbantartás és kártérítés...25 Ünnepélyek, megemlékezések...25 Az egészségügyi ellátás rendje...26 A testnevelés és a gyógytestnevelés rendje...26 A térítési díj és a tandíj fizetésének és visszafizetésének rendje...26 Szociális támogatások...27 A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai...27 A tankönyvellátás rendje...28 A tanulók díjazása...29 A gazdálkodás rendje...29 Egyéb feltétel- és követelményrendszert szabályozó feladatok

3 A költségvetés tervezése, végrehajtása...33 Zárórendelkezések...36 Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradék...37 Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei

4

5 Gothard Jenő Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény, valamint a végrehajtására kiadott, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet alapján a Gothard Jenő Általános Iskola szervezetének felépítését, valamint működésének szabályait az alábbiak szerint állapítom meg. Jogszabályi háttér: A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények,kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 1993.évi LXXIX.törvény a közoktatásról 1992.évi XXXVIII.törvény az államháztartásról 1992.évi XXII.törvény a Munka törvénykönyvéről 1992.évi XXXIII.tövény a Közalkalmazottak jogállásáról 1997.évi XXXI.törvény a gyermekek védelméről 2001.évi XXXVII.törvény a tankönyvpiac rendjéről 1993.évi XCIII.törvény a munkavédelemről 1999.évi XLII törvény a Nemdohányzók védelméről 217/1998.(XII.30.) Kormányrendelet az államháztartás működéséről 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 30/1999.(XII.15.) Kormányrendelet a diákigazolványról 26/1997.(IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 16/2004. (V.18.) OM-GyISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről A Szervezeti és Működési Szabályzat célja 1) A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) feladata, hogy meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatait annak érdekében, hogy a helyi tanterv, valamint az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer megvalósítható legyen. 2) A szabályzat hatálya kierjed az intézmény minden közalkalmazottjára, illetve munkavállalójára, tanulóira. Az intézmény jogállása 1) Az intézmény Szombathely város önkormányzata által alapított önálló jogi személy. Fenntartója Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata. Jelenlegi Alapító Okirat kelte: VI. 05., száma: / ) Az intézmény hivatalos megnevezése, címe: Név: Gothard Jenő Általános Iskola Cím: Szombathely, Benczúr Gyula u. 10 Nyilvántartási száma (törzsszám): ) Az intézmény egyéb jellemzői: Típus: általános iskola (nyolc évfolyamos) Felvehető maximális létszám: 560 fő. 4) A tevékenység jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény A feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából: teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Az intézmény fenntartási és működési költségét a fenntartó biztosítja. A működéshez szükséges összeget a fenntartó évente határozza meg. 5) Az intézmény alapfeladata: (8010) december 31-ig, jan. 01-jétől:

6 2009. december 31-ig alkalmazott szakfeladatok: Kötelező állami feladatként ellátandó alaptevékenysége Általános iskolai, nappali rendszerű nevelés, oktatás - az általános műveltség megalapozása - a társadalmi együttéléshez, az önműveléshez, a munkavégzéshez, a továbbtanuláshoz szükséges alapvető képességek kialakítása - az eltérő ütemben fejlődő tanulók képességeinek egyéni fejlesztéséről történő gondoskodás képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés hátrányos helyzetű tanulók számára - a középfokú oktatásra történő felkészítés - a gyermek- és ifjúságvédelem területén megelőző és feltáró tevékenység - a diákönkormányzatok működési feltételeinek biztosítása - a beszédhibás tanulók részére logopédiai foglalkozások szervezése a közoktatási törvényben előírtaknak megfelelően az intézmény logopédusával Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása - a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített szakvélemény alapján ellátja a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, illetve organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését oktatását az Aranyhíd Nevelési-Oktatási Integrációs Központ, illetve a Nevelési Tanácsadó közreműködésével; - a beszédfogyatékosság, illetve a nyelvi fejlődési zavar következtében sajátos nevelési igényű tanulók integrált ellátása, - ép értelmű érzékszervi fogyatékos látás- és hallássérült tanulók integrált ellátása. Az iskola nevelési-oktatási tevékenységének sajátosságai: - emelt szintű németnyelvoktatás az 5-8. évfolyamokon, évfolyamonként 1-1 osztályon belüli tanulócsoport keretei között - emelt szintű matematikaoktatás az 5-8. évfolyamokon, évfolyamonként 1-1 osztályon belüli tanulócsoport keretei között - vízilabdautánpótlás-nevelés az 1-8. évfolyamokon - néptáncos képzés az 1-8. évfolyamokon Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) - az általános iskolások tanítási időn kívüli ellátása, felügyelete, szervezett foglalkoztatása, korrepetálása, az iskolai munkára való felkészülésének szakszerű segítése a törvényben meghatározott keretek között Diáksport Iskolai intézményi közétkeztetés - az alapfokú iskolai oktatásban részesülő tanulóknak biztosított étkeztetés külön szolgáltatási megállapodás alapján Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Kiegészítő és kisegítő jellegű tevékenysége - a közösségbe nehezen illeszkedő, különleges nevelési módszereket igénylő tanulók iskolai neveléséhez, a tanulók fejlettségi, képesség- és teljesítményvizsgálatához a Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakszolgálatának igénybevétele - a lelkileg sérült és emiatt tanulmányi vagy magatartási problémákkal küzdő tanulók iskolai neveléséhez a Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság igénybevétele - segítségnyújtás a pályaválasztáshoz, továbbtanuláshoz a Nevelési Tanácsadó igénybevételével Intézményi étkeztetés kiegészítő tevékenységként felnőttétkeztetés külön szolgáltatási megállapodás alapján január 1. napjától alkalmazásra kerülő szakfeladatok: Kötelező állami feladatként ellátandó alaptevékenysége: Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása 2

7 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) - az általános műveltség megalapozása - a társadalmi együttéléshez, az önműveléshez, a munkavégzéshez, a továbbtanuláshoz szükséges alapvető képességek kialakítása - az eltérő ütemben fejlődő tanulók képességeinek egyéni fejlesztéséről történő gondoskodás - képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés hátrányos helyzetű tanulók számára - a középfokú oktatásra történő felkészítés - a gyermek- és ifjúságvédelem területén megelőző és feltáró tevékenység - a diákönkormányzatok működési feltételeinek biztosítása - a beszédhibás tanulók részére logopédiai foglalkozások szervezése a közoktatási törvényben előírtaknak megfelelően az intézmény logopédusával Az iskola nevelési-oktatási tevékenységének sajátosságai: - vízilabdautánpótlás-nevelés az 1-8. évfolyamokon - néptáncos képzés az 1-8. évfolyamokon Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) - a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített szakvélemény alapján ellátja a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, illetve organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését oktatását az Aranyhíd Nevelési-Oktatási Integrációs Központ, illetve a Nevelési Tanácsadó közreműködésével; - a beszédfogyatékosság, illetve a nyelvi fejlődési zavar következtében sajátos nevelési igényű tanulók integrált ellátása, - ép értelmű érzékszervi fogyatékos látás- és hallássérült tanulók integrált ellátása Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) - az általános műveltség megalapozása - a társadalmi együttéléshez, az önműveléshez, a munkavégzéshez, a továbbtanuláshoz szükséges alapvető képességek kialakítása - az eltérő ütemben fejlődő tanulók képességeinek egyéni fejlesztéséről történő gondoskodás - képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés hátrányos helyzetű tanulók számára - a középfokú oktatásra történő felkészítés - a gyermek- és ifjúságvédelem területén megelőző és feltáró tevékenység - a diákönkormányzatok működési feltételeinek biztosítása - a beszédhibás tanulók részére logopédiai foglalkozások szervezése a közoktatási törvényben előírtaknak megfelelően, az intézmény logopédusával Az iskola nevelési-oktatási tevékenységének sajátosságai: - emelt szintű németnyelvoktatás az 5-8. évfolyamokon, évfolyamonként 1-1 osztályon belüli tanulócsoport keretei között - emelt szintű matematikaoktatás az 5-8. évfolyamokon, évfolyamonként 1-1 osztályon belüli tanulócsoport keretei között - vízilabdautánpótlás-nevelés az 1-8. évfolyamokon - néptáncos képzés az 1-8. évfolyamokon Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) - a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített szakvélemény alapján ellátja a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, illetve organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését oktatását az Aranyhíd Nevelési-Oktatási Integrációs Központ, illetve a Nevelési Tanácsadó közreműködésével; - a beszédfogyatékosság, illetve a nyelvi fejlődési zavar következtében sajátos nevelési igényű tanulók integrált ellátása, - ép értelmű érzékszervi fogyatékos látás- és hallássérült tanulók integrált ellátása Általános iskolai napközi otthoni nevelés 3

8 - az általános iskolások tanítási időn kívüli ellátása, felügyelete, szervezett foglalkoztatása, korrepetálása, az iskolai munkára való felkészülésének szakszerű segítése a törvényben meghatározott keretek között Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése - az általános iskolások tanítási időn kívüli ellátása, felügyelete, szervezett foglalkoztatása, korrepetálása, az iskolai munkára való felkészülésének szakszerű segítése a törvényben meghatározott keretek között Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél Iskolai intézményi étkeztetés - az alapfokú iskolai oktatásban részesülő tanulóknak biztosított étkeztetés, külön szolgáltatási megállapodás alapján Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Iskolai diáksport-tevékenység támogatása Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Munkahelyi étkeztetés - felnőttétkeztetés külön szolgáltatási megállapodás alapján Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Kiegészítő tevékenysége: Munkahelyi étkeztetés - felnőttétkeztetés külön szolgáltatási megállapodás alapján Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység - a közösségbe nehezen illeszkedő, különleges nevelési módszereket igénylő tanulók iskolai neveléséhez, a tanulók fejlettségi, képesség- és teljesítményvizsgálatához a Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakszolgálatának igénybevétele - a lelkileg sérült és emiatt tanulmányi vagy magatartási problémákkal küzdő tanulók iskolai neveléséhez a Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság igénybevétele - segítségnyújtás a pályaválasztáshoz, továbbtanuláshoz a Nevelési Tanácsadó igénybevételével 6) Az intézmény szakmai működését a pedagógiai program határozza meg, amely a Nemzeti Alaptantervre épül. a) A pedagógiai program tartalmazza: a nevelés és az oktatás célját és feladatait, nevelési programját a helyi tantervet és óratervet az egyes évfolyamok követelményeit és értékelését a minősítés szempontjait és módját. b) Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti. 7) Az intézmény jogosultságai: általános iskolai bizonyítvány kiállítása. 8) Kincstári körhöz való tartozás módja: az intézmény kincstári rendszerbe nem tartozik a számlaszám: a közvetlen kapcsolat a közalkalmazotti állomány rendszeres személyi juttatásainak számfejtéséhez szükséges feladások biztosításával valósul meg. 9) Előirányzatok feletti jogosultság: A kötelezettségvállalással, utalványozással, ezek ellenjegyzésével, valamint az érvényesítéssel kapcsolatos hatás-és jogkörök megosztását az Ügyrend tartalmazza. 4

9 az éves költségvetés készítését az intézmény vezetősége végzi. Az előzetes egyeztetések után az önkormányzat költségvetési előirányzatai szerint készül el a költségvetési tervezet. 10) Vállalkozási tevékenység: az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. A szervezeti egységek 1) Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei 1. számú egység: szervezési technikai egység Vezetője: általános igazgatóhelyettes társadalomtudományi munkaközösség vezetője természettudományi munkaközösség vezetője iskolatitkár 2.számú egység: pedagógiai egység Vezetője: oktatási igazgatóhelyettes nevelési igazgatóhelyettes fejlesztő munkaközösség vezetője napközis munkaközösség vezetője osztályfőnöki munkaközösség vezetője tanórán kívüli munkát végző pedagógusok 3. számú egység: működtetési egység Vezetője: gazdasági vezető gazdasági ügyintéző karbantartó, fűtő takarítószemélyzet, portaügyelet 2) Az eltérő tevékenységű szervezeti egységek munkáját az igazgató hangolja össze. A szervezeti felépítés vázlatrajza: 1. sz. melléklet Az intézmény vezetője Az iskola felelős vezetője az igazgató. 1) Az intézményvezető kiemelt feladatai: a nevelőtestület vezetése a nevelő- és oktatómunka irányítása és ellenőrzése a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a gazdasági vezető szakmai felelőssége mellett a Közalkalmazotti Tanáccsal, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, illetve szülői szervezetekkel való együttműködés, kapcsolattartás a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése az iskolai hagyományok ápolásának szorgalmazása, támogatása a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. 2) Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei: gyakorolja a munkáltatói jogokat az intézmény minőségirányítási programjának működtetése dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében felelős: a pedagógiai munkáért a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. rendkívüli szünet elrendelése, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható 5

10 képviseli az intézményt. 3) Az intézmény vezetője (igazgatója) személyében felelős: a szakszerű és törvényes működésért az ésszerű és takarékos gazdálkodásért a pedagógiai munkáért a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért a költségvetési szerv vezetője felelős a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért az alapító okiratban előírt tevékenységek, jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendjéért belső ellenőrzés megszervezéséért és működéséért. Az intézmény vezetése 1) Az intézményvezető feladatait általában a helyettesek és a gazdasági vezető közreműködésével látja el. A vezetőhelyettesi megbízást a hatályos munkajogi szabályozás alapján a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezető adja. 2) Az igazgatóhelyettesek a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személyek. Az általános igazgatóhelyettes főbb feladatai: irányítja a pedagógusok munkáját külső- belső kapcsolatok tartása forrásbővítés, fejlesztés üzemeltetés tantárgyfelosztás készítése természettudományi és társadalomtudományi munkaközösség munkájának ellenőrzése pályázatok figyelése, készítése a Korszerű Iskoláért Alapítvány kuratóriumi elnökeként irányítja az alapítvány tevékenységét. Egyéb feladatait az SZMSZ mellékleteként szolgáló szabályzatok és munkaköri leírása határozza meg. Az oktatási igazgatóhelyettes főbb feladatai: irányítja a pedagógusok munkáját irányítja a tanórán kívüli nevelési munkát végző pedagógusokat helyettesítés szervezése, nyilvántartása belső kapcsolatok tartása igazgatási feladatok ellátása iskolai dokumentáció ellenőrzése speciális rendezvények szervezése pályázatok figyelése, készítése osztályfőnöki és napközis munkaközösség munkájának ellenőrzése. A nevelési igazgatóhelyettes főbb feladatai: irányítja a pedagógusok munkáját fejlesztő munkaközösség belső kapcsolatok tartása Gothard Diáksport Egyesület igazgatási feladatok ellátása iskolai dokumentáció ellenőrzése speciális rendezvények szervezése pályázatok figyelése, készítése 6

11 3) A gazdasági vezető szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkező személy lehet. Hivatalból tagja a tantestületnek. A gazdasági vezető főbb feladatai: irányítja az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos feladatok ellátását biztosítja a szakmai tevékenység tárgyi feltételeit vezeti az adminisztratív és fizikai állomány munkáját kapcsolatot tart az igazgatóhelyettesekkel vezetői értekezleteken tájékoztatást ad szakterületéről a tanévnyitó, félévi és év végi értekezleten részt vesz, és beszámol az intézmény gazdasági helyzetéről kapcsolatot tart a dolgozók munkaegészségügyi alapellátását végző orvossal. Egyéb feladatait az SZMSZ mellékleteként szolgáló szabályzatok és munkaköri leírása határozza meg. 4) A vezetőhelyettesek munkájukat az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézmény vezetősége 1) Konzultatív testület, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató ezt szükségesnek látja. 2) Az iskola vezetősége: az igazgató az igazgatóhelyettesek a szakmai munkaközösségek vezetői az intézmény közalkalmazotti tanácsának vezetője Szükség esetén a tanácskozáson részt vesz: a gazdasági vezető az érdekképviselet vezetője a DÖK pedagógus segítője, vezetője a gyermekvédelmi felelős az érdekképviselet, közalkalmazotti tanács tagjai más meghívott nevelő 3) A vezetők az értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. 4) Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a vezetőség havonta vezetői megbeszélést tart. 5) A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyekről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. 6) Az elhangzott publikálható információk továbbítása a munkaközösség-vezetők, a gazdasági vezető feladata, kötelessége. Kellően ki nem dolgozott információk bizalmas kezelése az ülésen részt vevőknek kötelező. Helyettesítési rend 1) Az intézményvezető helyettesítése: az intézményvezető szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén általános helyettese látja el az intézményi vezetési feladatokat. 2) Az általános igazgatóhelyettest távolléte esetén az oktatási igazgatóhelyettes, 3) az oktatási igazgatóhelyettest a nevelési igazgatóhelyettes, 4) az nevelési igazgatóhelyettest az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, 5) az természettudományi munkaközösség vezetőjét a osztályfőnöki munkaközösség vezetője helyettesíti. 6) A gazdasági vezetőt távollétében az intézmény vezetője helyettesíti. Alkalmazotti jogok 1) Az alkalmazotti közösséget a nevelőtestület (pedagógusok, továbbá az iskola felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozói) és a technikai személyzet alkotja. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény szakmai munkáját. Az alkalmazotti közösséget, a nevelőtestületet, valamint 7

12 azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. A nevelő-oktató munkát segítő alkalmazott közfeladatot ellátó személy. 2) Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. 3) A kapcsolattartás formái: értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkatervben kell meghatározni, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. 4) A különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőket meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 5) A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje 1) Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. 2) Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. 3) Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnöki munkaközösség vezetője javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök feladata az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. 4) Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztály diákjai azokon a tanítási órákon, melyek eredményesebbek kisebb tanulólétszám esetén. (idegennyelvi órák, technikaórák, informatika). 5) A napköziotthon csoportjai lehetőség szerint homogén, szükség szerint heterogén csoportokból szerveződnek. A diákönkormányzat 1) A tanulók, a tanulóközösség érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A felkért nagykorú személyt az éves közgyűlésen kell hozzájárulásával megválasztani. 2) A diákönkormányzat járhat el a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben. 3) A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: saját működéséről a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról hatáskörei gyakorlásáról egy tanítás nélküli munkanap programjáról az iskola diák-önkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről a tájékoztatási rendszer: faliújság, az iskola honlapja. 4) A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve annak mellékleteit képező szabályzataival. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a beterjesztést követő huszonkét munkanapon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület huszonkét munkanapon belül nem nyilatkozik. 5) A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 6) A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola egyébként rendeltetésszerű működését. 7) A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. 8) Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: 8

13 jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor. 9) Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor. 10) Jusson hozzá a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. 11) Az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilváníthasson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről. 12) Kapjon tájékoztatást személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben tegyen javaslatot. 13) Kérdést intézhet az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, a Szülői Szervezethez, s arra a megkérdezéstől számított huszonkét munkanapon belül kapjon érdemi választ. A diákönkormányzat jogai 1) Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál. A nagyobb közösség fogalmát a házirend tartalmazza. a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához a tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelem elbírálása elveinek meghatározásához a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához az iskolai diákönkormányzat véleményét tanuló fegyelmi eljárás során be kell szerezni a diákönkormányzat jogainak megsértése esetén tíz munkanapon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be 2) A véleményezési jog gyakorlása szempontjából a diákönkormányzat minősül a tanulók nagyobb közösségének. A Szülői Szervezet 1) A közoktatási törvény alapján a szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet hoznak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Kezdeményezheti iskolaszék létrehozását, dönthet arról, hogy ki lássa el a szülői képviseletet az iskolaszékben. 2) Az intézményben működik a Szülői Szervezet, amely képviseleti úton választott szülői szervezet. Az osztályok SZM-választmányi tagjai alkotják az iskolai Szülői Szervezet vezetőségét. A Szülői Szervezetet a tanulók szüleinek több mint 50 %-a választja meg, így ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. 3) A vezetőség az iskola vezetőinek közreműködésével egyszerű többséggel elnököt, elnökhelyettest és gazdasági felelőst választ maguk közül. 4) Az iskolában nem működik iskolaszék, ezért annak jogait a Szülői Szervezet gyakorolja. Az iskola a pedagógiai programját, valamint az intézmény minőségirányítási programját oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. 5) Az iskola vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a nevelési programról, a pedagógiai programról, illetve az intézményi minőségirányítási programról. 6) A házirend egy példányát a szülőknek, tanulóknak a gyermekek iskolába történő beíratásakor át kell adni, illetve annak érdemi változása esetén a változásról tájékoztatni kell őket. 7) Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői közösségek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. 8) A Szülői Szervezetet az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább egyszer összehívja, és tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. 9

14 9) A Szülői Szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, és tanévenként egyszer, a tanévzáró értekezleten beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről. 10) A nevelési év rendjének munkatervi meghatározásához ki kell kérni a szülői szervezet véleményét is. 11) A Szülői Szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A szülők szóbeli tájékoztatása 12) Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. 13) A szülői értekezletek rendje: szeptemberben: 1-8. o. novemberben: 8. o. (a pályaválasztásról) februárban: 1-8. o májusban a leendő elsősök szüleinek 14) Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként a munkatervben rögzített időpontú és számú rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban oktató-nevelő új pedagógusokat is. 15) Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. 16) Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként a munkatervben rögzített időpontú rendes szülői fogadóórákat tart. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. 17) Nyílt napot tartunk: tanévenként egy alkalommal, munkaterv szerint a leendő első osztályosok szüleinek, külön óvodai értesítés szerint. A szülők írásbeli tájékoztatása 1) Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. 2) A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni. Azt dátummal és kézjeggyel kell ellátni: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladatlap kiosztása napján. Az érdemjegyek beírási kötelezettsége miatt a tájékoztató füzetet a tanulótól beszedni nem szabad a tanítás időtartama alatt. 3) Az osztályfőnök háromhavonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetben a hiányzó érdemjegyeket. Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról. Az intézmény külső kapcsolatai 1) Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és gazdasági szervezetekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival meghívás vagy egyéb értesítés alapján. 2) A kapcsolattartás formái és módjai: közös értekezletek tartása szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel módszertani bemutatók és gyakorlatok tartása 10

15 közös rendezvények szervezése intézményi rendezvények látogatása napi szakmai tájékozódás személyesen vagy telefonon 3) Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: a fenntartóval a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, a Gyermekjóléti Szolgálattal pedagógiai szakszolgálatokkal és szakmai szervezetekkel a családsegítő és gyermekjóléti szervezetekkel az egyházak szervezeteivel az intézményt támogató Korszerű Iskoláért Alapítvánnyal a Gothard Diáksport Egyesülettel egyházi és más fenntartású oktató- nevelő intézményekkel kulturális és művelődési intézményekkel tudományos és kutatóintézetekkel nyomtatott és elektromos médiával patronáló cégekkel sportegyesületekkel A nevelőtestület és működési rendje A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, a gazdasági vezető, valamint a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. A nevelőtestület feladatai és jogai 1) A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestületnek véleményezési joga van a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. 2) A nevelőtestület döntési jogköre: a pedagógiai program elfogadása, módosítása az SZMSZ és a házirend elfogadása, módosítása a tanév munkatervének jóváhagyása átfogó értékelések és beszámolók elfogadása a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása osztályozóvizsga engedélyezése az alapfeladatokon kívüli feladatvállalások bevételének felhasználása a tanulók magasabb évfolyamba lépése osztályozó vizsgára bocsátás a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás az intézményvezetői pályázathoz készített programokról szakmai vélemény kialakítása a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása a diákönkormányzat SZMSZ-ének jóváhagyása saját feladatainak és jogainak részleges átruházása. 3) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét: a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során. 4) A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezéséről a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában 11

16 külön jogszabályban meghatározott ügyekben. 5) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek: előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre egyes jogköreinek gyakorlását kivéve a pedagógiai program és a szervezeti és működési szabályzat elfogadása átruházhatja a szakmai munkaközösségre, a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles értekezleteken, a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A nevelőtestület értekezletei 1) Nevelőtestületi értekezletet kell összehívnia az iskolaigazgatónak, ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az iskolai Szülői Szervezet, közösség, iskolai diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. 2) A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében értekezleteket tart. Az értekezletek tervezhető részét az intézmény éves munkatervében kell rögzíteni. 3) A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához a véleménynyilvánítási, a javaslattevő és az egyetértési jogot gyakorlók képviselőjét meg kell hívni. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. Kivétel: a tanulók magasabb évfolyamba lépése osztályozóvizsgára bocsátás a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás 4) A tanév tervezett értekezletei az alábbiak: tanévnyitó értekezlet félévi és év végi osztályozóértekezlet őszi nevelési értekezlet tavaszi nevelési értekezlet félévi értekezlet tanévzáró értekezlet 5) Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület döntései 1) A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. 2) A nevelőtestület minősített többségi szavazással dönt az alábbi kérdésekben: Az Év Diákja cím odaítéléséről 3) A nevelőtestület titkos szavazással dönt az alábbi kérdésekben: Gothard-emlékplakett odaítéléséről 4) Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. 5) A nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelen levő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek határozati formában. A nevelőtestület munkaközösségei 1) Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. 2) Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: Társadalomtudományi munkaközösség (magyar, történelem, ének-zene, rajz, idegen nyelv, tánc és dráma, etika, hon és népismeret tárgyakat tanító pedagógusok, könyvtár) Természettudományi munkaközösség (matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika, technika, testnevelés, egészségtan tárgyakat tanító pedagógusok) 12

17 Osztályfőnöki munkaközösség (1-8. évfolyam osztályfőnökei) Napközis munkaközösség (napközis nevelők, a tantárgycsoportos oktatásban részt vevő pedagógusok) Fejlesztő munkaközösség (1-8. évfolyamokon tanító fejlesztőpedagógusok, logopédus) 3) A szakmai munkaközösség tagjai közül a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. A munkaközösség-vezető személyét 5 évente újra kell választani. 4) A szakmai munkaközösségek feladatai: 5) fejleszti a szakterület módszertanát és az oktatómunkát javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására szervezi a pedagógusok továbbképzését támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét kiírja és lebonyolítja a pályázatokat és a tanulmányi versenyeket részt vesznek a főiskolai hallgatók szakmai gyakorlatának irányításában végzik a nevelőtestület által átruházott feladatokat 6) A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és a külső szakmai fórumokon kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Tájékoztatást ad a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. 7) A munkaközösség-vezetők feladatai és jogai: összeállítja az iskolai pedagógiai program és az éves munkaterv alapján a munkaközösség éves munkatervét irányítja a munkaközösség tevékenységét, szakmai munkáját, értekezleteket hív össze elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit közreműködik a munkaközösségi tagok szakmai munkájának, a tanmenetek szerinti előrehaladás és annak eredményességének, a tanulók kellő számú érdemjegyeinek ellenőrzésében összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére figyelemmel kíséri a tankönyvek kiválasztását, az elvek érvényesülését beszámol a félévi és az év végi értekezleten a munkáról, a feladatokról Kapcsolattartás és egyeztetés a munkaközösségek között. 8) Pedagógiai munka ellenőrzése Az éves munkaterv tartalmazza: az ütemtervet az ellenőrzés szempontjait területeit felelőseit A nevelőtestület feladatainak átruházása 1) A nevelőtestület feladat- és jogkörének részleges átadásával a következő állandó bizottságokat hozza létre tagjaiból: A fegyelmi bizottság Feladata: a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek kivizsgálása tárgyilagos döntés meghozása Tagjai: az intézmény vezetője vagy egyik helyettese 13

18 az érintett tanuló osztályfőnöke a fegyelmi ügyben független pedagógus a tanuló által felkért pedagógus a diákönkormányzat képviselője gyermek- és ifjúságvédelmi felelős javítóvizsga-bizottság: Feladata: döntés a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről, a tantárgyi minimumszint teljesítéséről. A javítóvizsga nem nyilvános. Tagjai: vizsgáztató nevelő szakmai munkaközösség vezetője egy szaktanár osztályozóvizsga-bizottság Feladata: egy-egy tantárgyból a követelményszint elsajátításának megállapítása Tagjai: igazgató vagy helyettes vizsgáztató nevelők osztályfőnök tantárgyfelosztást előkészítő bizottság Feladata: optimális tantárgyfelosztás készítése a tanárok, tanulók érdekeinek figyelembevételével Tagjai: igazgatóhelyettesek szakterület munkaközösség-vezetője támogatásokat elbíráló bizottság Feladata: étkezési és tankönyvtámogatás megállapítása, elosztása, a szülői kérelmek, jogosultságok alapján Tagjai: a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnöki munkaközösség vezetője az osztályfőnök a diákönkormányzat képviselője A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai 1) A nevelőtestület a meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása a taneszközök, tankönyvek kiválasztása továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel jutalmazásra, kitüntetésre, minőségi bérpótlékra való javaslattétel a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése a szakmai munkaközösség-vezető munkájának véleményezése. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő az intézményben folyó nevelő- és oktatómunka eredményességét, hatékonyságát, az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, 14

19 szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő- és oktatómunkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő- és oktatómunka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők. Az igazgató az általa szükségesnek tartott esetben jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: a pedagógusok munkafegyelme, a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő- és oktatómunka színvonala a tanítási órákon: az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, a tanítási óra felépítése és szervezése, a tanítási órán alkalmazott módszerek, a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg.) a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás. A tanév rendje 1) Az oktatási miniszter által évenként rendelettel meghatározottak szerint a tanév helyi rendjét a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembevételével. 2) A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: a nevelőtestületi értekezletek időpontjait az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját a vizsgák (osztályozó-, javító-, különbözeti) rendjét a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját a miniszteri rendelet keretein belül a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét DÖK-nap megtartásának idejét 3) A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény házirendjének szabályait és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon (az első két órában) ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. 4) A házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni. 5) Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: 6:45 órától 18 óráig tart nyitva. A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt eseti kérelmek alapján. 6) Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. 7) Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban, órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben az alábbiak szerint: a napi tanítási idő 8:00-tól az utolsó foglalkozás befejezéséig tart. indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el a tanítási órák idő tartama 45 perc 15

20 az első tanítási óra reggel 8:00 órakor kezdődik 8) A tanítási órák (foglalkozások) látogatására igazgatói engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezetőhelyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. Az óraközi szünetek 1) Az óraközi szünetek időtartama 15 perc a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 5 perc. 2) A szünetek ideje alatt a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék vigyázva saját és társaik testi épségére. 3) A 13:20-kor kezdődő óraközi szünet egyes tanulócsoportok számára ebédidőt is jelent. Az étkezés ideje 11:30 és 14:30 óra között van. A dupla órák az igazgató engedélyével, az óraközi szünet eltolásával tarthatók, a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsöngetésig. 4) Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok látják el. 5) Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott igazgatóhelyettes a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. Tanulói ügyeleti rendszer segíti az ügyeletes pedagógusok munkáját. Problémás esetben az ügyeletes tanuló értesíti az ügyeletes tanárt. 6) Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás (foglalkozás) előtti időszakokra: reggel 7:30 órától 8:00 óráig 7) A tanítás nélküli munkanapokon gyermekfelügyeletet igény esetén biztosítunk. Az intézményi felügyelet egyéb szabályait az ügyeleti rend tartalmazza. beosztás helyettesítés rendje udvari szünetek rendje Az intézmény munkarendje Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Az igazgató vagy helyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Heti 2 napon az igazgató, 2 napon az általános igazgatóhelyettes, 1-1 napon az oktatási és a nevelési igazgatóhelyettes látja el a délutáni ügyeletet. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend alapján kell kijelölni az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. Az intézmény tanítási időtől független hivatalos munkaideje: Hétfőtől péntekig 6:45 órától 17:00 óráig A technikai dolgozók munkaideje: A gazdasági vezető egyéni munkarendet állapíthat meg, amelyet mindenki számára közzétesz. Ügyviteli, adminisztratív dolgozók munkaideje: Hétfőtől csütörtökig: 7:30 órától 15:30 óráig Pénteken 7:30 órától 13:30 óráig tart. 1) Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg. 2) A közalkalmazottak munkaköri leírásait az intézményvezető és a vezetőhelyettesek készítik el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. 3) A vezetőhelyettesek tesznek javaslatot a törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. 4) A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból a nevelő-oktató munkából 16

21 a tanulókkal való -a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő- feladatok ellátásához szükséges időből áll. 5) A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. 6) A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg az igazgató jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. 7) A pedagógus az intézménybe történő beérkezését maga szervezi úgy, hogy köteles munkakezdése előtt 15 perccel a feladat végzésének helyén megjelenni. 8) A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy helyettesítéséről gondoskodni lehessen. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén lehetőség szerint szakszerűen kell helyettesíteni. 9) A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobáiban kell tartani. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt 7:30 -ig jelezni kell az intézmény vezetőjének vagy helyettesének. 10) A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. 11) Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét a gazdasági vezető állapítja meg és az intézményvezető hagyja jóvá. Az alkalmazottak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. 12) Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 15 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról a gazdasági vezetőt kell értesíteniük 13) A tanulók munkarendjét e szabályokon felül, az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként kiadott házirend határozza meg. 14) A házirend szabályait a nevelőtestület az igazgató előterjesztése után az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára, dolgozójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. Intézményi rend Az intézmény szorgalmi időben reggel 6.45 órától a délutáni foglalkozások befejezéséig tart nyitva és biztosít felügyeletet a tanulók számára. Ezalatt az intézmény vezetője és helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia. tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva, melyet a főbejárati ajtón kifüggesztve nyilvánosságra kell hozni. Az iskolával közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére külön igazgatói engedély szerint látogathatják az iskolát. (pl. tornaterem bérlői, egyéb terembérletek, közügyekkel összefüggő rendezvények) Az iskolai foglalkozások, tanítási órák, ünnepélyek, rendezvények politikai célokra nem használhatók. Az iskola területén az oktatáshoz és művelődéshez nem kapcsolódó ügynöki tevékenység nem folytatható. Az iskolában tilos a reklámtevékenység. Kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól, és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel függ össze, és az igazgató engedélyezte. Belépés rendje: az iskolaorvos, védőnő: rendelési időben és szükség szerint a gyermekjóléti szolgálat szükség szerint tanfolyamvezetők, hallgatók a megállapított órarend szerint. A tanulók tanítási, foglalkozási idő alatt csak engedéllyel hagyhatják el az iskola területét. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják, tanítási idő után csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhatnak az iskolában. Az intézmény a rendőrségre bekapcsolt riasztórendszerrel van ellátva. A riasztó titkos kódszámokkal működik. Az intézmény bejárati kulcsainak használatára jogosultak: az igazgató 17

22 az igazgatóhelyettesek a gazdasági vezető 2 fő takarító 1 fűtő, 1 karbantartó A kulcsnyilvántartás, valamint a riasztó rendszer titkos kódjainak nyilvántartása a gazdasági vezetőnél találhatók. Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak: az igazgató az igazgatóhelyettes a gazdasági vezető az iskolatitkár a pénztáros Bélyegző lenyomat: A könyvtári bélyegzőt a könyvtáros használhatja. A bélyegzők tárolási helye: a titkárságon elhelyezett lemezszekrény. (A helyiség riasztóval védett). A bélyegzők nyilvántartását a gazdasági vezető őrzi. Teendők rendkívüli esemény és bombariadó esetén A veszélyeztetettség bármilyen módon történő észlelése esetén: az észlelő azonnal értesíti a rendőrségi ügyeletet a vagy a 107-es telefonszámon. A tanulók és dolgozók által ismert, tűzjelzésre használt szaggatott csengetéssel megkezdi az épület kiürítését az ügyeletes nevelővel vagy más felnőttek segítségével. Azonnal értesíti az intézmény vezetőjét vagy annak helyettesét. Az épületbe a tanulók és a dolgozók csak az ellenőrző átvizsgálás befejezése vagy a veszély elhárítása után térhetnek vissza. A kiesett tanítási órákat szombati napon kell pótolni a mulasztott tanítási nap órarendje szerint. A nem pedagógus munkakörben dolgozók munkaidejét a tanítási nappal azonos napon kell pótolni. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles minden segítséget megadni az illetékes hatóságnak a veszélyeztetettség megszüntetéséhez, bombariadó esetén az elkövető felkutatásához. Amennyiben iskolai tanuló érintett a cselekményben, bizonyítottság esetén vele szemben az SZMSZ-ben foglalt fegyelmi eljárást kell lefolytatni. A rendkívüli eseményről az intézmény vezetője haladéktalanul tájékoztatja az önkormányzat illetékesét. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Foglalkozás-egészségügyi ellátás A munkavédelemről szóló törvény, valamint a kapcsolódó kormányrendelet (89/1995.VII.14.) értelmében az intézmény szerződést köt a dolgozók munkaegészségügyi ellátására. A szerződés értelmében a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás a következőket tartalmazza: munkaköri alkalmasság előzetes, időszakos és soron kívüli vizsgálata meghatározott szempontok szerint a foglalkozási betegségek kivizsgálása a munkavégzés egészségkárosító hatásainak vizsgálata a munkavállalók felvilágosítása munkakörülményeikről, a követendő magatartásról, foglalkozási betegségek elkerüléséről, a kötelező szűrővizsgálatok elvégzésének szükségességéről Egyéb rendelkezések A foglalkozás-egészségügyi ellátást új dolgozó az alkalmazást megelőzően, régebbi dolgozók folyamatosan igénybe veszik. Az egészségügyi ellátás elvégzését a szolgáltató. az intézmény által a dolgozónak kiadott űrlap kitöltésével igazolja. Az űrlapot a dolgozó visszaadja munkahelyi vezetőjének. 18

23 Tanulóbalesetek megelőzése A tanulók egészségének, testi épségének védelme érdekében minden tanév kezdetekor az első osztályfőnöki órán az osztályfőnökök tájékoztatót tartanak osztályuknak. Ekkor foglalkozni kell a különböző iskolai veszélyforrásokkal, különös tekintettel a sportpályák, tornaterem, udvarok területén, a folyosókon, lépcsőkön tilos és elvárható magatartásformákkal. Foglalkozni kell a gyalogos és kerékpáros közlekedés veszélyeivel, szabályaival. A tájékoztatás tényét az osztálynaplókban kell dokumentálni. Külön kell foglalkozni a balesetvédelemmel a technika tantárgy gyakorlati óráinak megkezdése előtt, a számítástechnika terem használatakor, a kémia-fizika előadóban használatos eszközök, a különböző technikai eszközök használatára vonatkozóan. A tantárgyat tanító szaktanárok felelőssége, hogy betartsák a 11/1194(VI.8.) MKM rendelet 2. számú mellékletében a gépek, eszközök használatára vonatkozó előírásokat. Tanulmányi kirándulások, csoportos foglalkozások, sportrendezvények megkezdése előtt a foglalkozást vezető felelőssége, hogy a helyi veszélyforrásokról, közlekedési szabályokról, az elvárható magatartásról tájékoztassa a tanulókat. Teendők baleset esetén A kisebb sérülések ellátására a gazdasági irodában állandóan feltöltött, a szükséges kötszereket, gyógyszereket, segédeszközöket tartalmazó mentődobozt kell elhelyezni mindenki által ismert és hozzáférhető helyen. Baleset, sérülés esetén a jelen lévő felnőtt kötelessége, hogy tőle elvárható módon a sérült tanulót elsősegélyben részesítse, vagy ellátásáról gondoskodjon. A jelen lévő felnőtt értesíti az iskolában jelen lévő vezetőt, ha szükséges, orvost, mentőt hív a sérült ellátásához. A gyermekbalesetekkel kapcsolatos dokumentálási, jelentési kötelezettségekre vonatkozóan a hivatkozott rendelet 2. számú mellékletében foglaltak az irányadók. Baleset után ismételten fel kell hívnia minden osztályfőnöknek a tanulók figyelmét a megelőzésre és ezt az osztálynaplóban szintén dokumentálni kell. A további hasonló balesetek megelőzése végett minden esetben ki kell vizsgálni a balesetet előidéző körülményeket. Tanórán kívüli foglalkozások 1) Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége a szülői szervezetek a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az intézmény vezetőjénél. 2) A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény az első tanítási napon hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 10-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni külön nyomtatványon a szülők aláírásával. 3) A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. Hiányzás esetén a tanóráról való hiányzás szabályait kell alkalmazni. 4) A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt. Napközis és tanulószobai foglalkozások Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók napközi otthoni és tanulószobai ellátását. A jelentkezést szülői aláírással írásban kell jelezni minden tanév végén. Az elsősök számára beiratkozáskor kell az igényt bejelenteni. A Gyermekjóléti Szolgálat és a gyermek- és ifjúságvédelem felvételi kérelmét nem lehet megtagadni. A napközis foglalkozások rendje: a tanórák befejezésekor kezdődnek, és legkésőbb 17 óráig tartanak feladata: a másnapi órákra történő felkészülés, pihenés, szabadidő hasznos eltöltése Az 5-8. évfolyamos tanulók számára igény szerint tanulószobai foglalkozás szervezhető. Ennek célja a tanulmányi munka segítése. A tanulószobai foglalkozáson pedagógusfelügyeletet kell biztosítani. A napi foglalkozás időtartama tanévenként a munkatervben kerül meghatározásra. Felvétel: a szülő írásbeli kérelmére. 19

24 Szakköri foglalkozások A szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, valamint arra alkalmas szakember megléte esetén indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit elsődlegesen az iskola költségvetése biztosítja. Énekkar 1) Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. 2) Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. 3) Az énekkar vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár, a kórus működésének minden költségét az iskola viseli. Sportkörök Mindennapos testedzés formái: testnevelésóra- órakeretben sportkörök úszás, vízilabda néptánc tenisz röplabda napközis sportfoglalkozások azokon a napokon, amikor nincs délelőtt testnevelésóra gyógytestnevelés Időkeret: órarendi óra szabadon választható óra Kapcsolattartás: foglalkozások vezetése foglalkozási naplókban, haladási naplóban a mindennapos testnevelésről beszámolók félévkor és év végén szülők tájékoztatás a szülői értekezleten, Szülői Szervezeten keresztül fizikai állapot mérése ellenőrzés A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésén túl a sport megszerettetésére a versenysport szempontjait is figyelembe véve sportköri foglalkozások és edzések tartására van lehetőség. Az intézmény lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való ingyenes részvételre. A könyvtár 1) Az iskolai könyvtár feladata annak lehetővé tétele, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni. 2) A könyvtár az iskola szerves részeként a pedagógusok munkájához, a tanulók tanulásához szükséges dokumentumokat, kiadványokat, szépirodalmi és ismeretterjesztő műveket biztosítja olvasói, használói számára, valamint bekapcsolódik a könyvtárhasználati ismeretek oktatásába a pedagógiai programban meghatározott képzési rend szerint. 3) Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét a szervezeti és működési szabályzat mellékleteként kiadott gyűjtőköri szabályzat határozza meg. 4) Az iskolai könyvtár nyilvános könyvtári feladatokat nem láthat el. 5) Az intézmény könyvtárára vonatkozó főbb szabályok: a) A könyvtárat használhatják: az iskola tanulói az iskola dolgozói 6) A könyvtár szolgáltatásait, az intézmény valamennyi tanulója és dolgozója ingyenesen veheti igénybe. 20

25 a) A könyvtár használatának feltételei: az olvasó köteles a kölcsönzött, az általa használt könyvtári anyagokat megóvni, azokat rendeltetésszerűen használni és a határidő lejárta előtt visszahozni. 7) e) A kölcsönzés ideje 3 hét 8) A könyvtárra vonatkozó egyéb szabályokat a Könyvtár szabályzata tartalmazza. Felzárkóztató foglalkozások Az intézmény biztosítja a korrepetálási lehetőséget - az igazgató által megbízott pedagógusok által - a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás céljából. 1) Az 1-4. évfolyam korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára kötelező jelleggel történnek. 2) Az 5-8. évfolyamtól a korrepetálás differenciált foglalkoztatással egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra a szaktanárok javaslatára történik. Versenyek és bajnokságok Az intézmény támogatja és elősegíti a diákok tanulmányi, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvételét. Tanulóink az intézményi, a települési, a körzeti és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek azok lebonyolításáért. A tanulmányi versenyek megszervezését a munkaközösség-vezető irányítja. Tanulmányi kirándulások 1) Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyeknek fő célja a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése. 2) A kirándulások az iskola munkaterve alapján számozott tanítási napon szervezhetők. Az osztálykirándulás tervét írásban kell leadni. 3) A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. A tanulmányi kirándulások szervezésének szempontjai: a szülőkkel szülői értekezleten kell egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit költségkímélő megoldást kell választani a kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, és írásban nyilatkoztatni a kirándulás költségeinek vállalásáról. 4) A kiránduláshoz osztályonként az osztályfőnök mellett legalább egy fő kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok A külföldi kirándulásokon az általános szabályokat megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy: tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport, és tudományos rendezvény az igazgató engedélye szükséges. a kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoportvezető az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. a csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a részt vevő tanulók számát, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. Egyéb programok, rendezvények szervezése 1) Múzeum- színház- mozi- kiállítás- és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatáshoz az igazgató engedélye szükséges. 2) Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek diákkörök, szakkörök stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. 3) Amennyiben az osztály szülői közössége a tanulmányi kirándulások és egyéb- az oktatást szolgálóprogramok bekerülési költségét elfogadja, a program kivitelezhető. 4) Törekedni kell arra, hogy az ilyen költségek ne jelentsenek aránytalan terhet a szülőnek. 21

26 Tanfolyamok 1) Igény esetén az iskola tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok vállalásának függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kérheti a tanfolyamvezetőtől. 2) A tanfolyamokon való részvételért térítési díjat kell fizetni. A tanulók jogállása 1) A tanulói jogviszony jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján történhet. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. Átvételkor kikéri az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének és az érintett osztályfőnököknek a véleményét. A közoktatási törvény szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését és a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket. 2) A tankötelezettség - a szülő választása alapján - iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető. A kérést a tanuló érdekeinek a figyelembe vételével az iskola igazgatója bírálja el. a tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll a készségtárgyak kivételével köteles félévkor és a tanév végén osztályozóvizsgát tenni. 3) A külföldön tanulmányokat folytató tanuló tanulói jogviszonya szünetel. 4) Külföldön tanuló diák a tanulmányait Magyarországon folytathatja az iskola igazgatója döntése alapján: különbözeti vizsgával szülő kérésére illetve egyetértésével évfolyamismétléssel. A tanulók távolmaradásának igazolása 1) A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon és a választott tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az iskola hivatalos rendezvényein. A tankötelezettség szabályainak értelmében a tanulóknak betegség és egyéb ok miatti hiányzásukról igazolást kell hozniuk. 2) A tanuló betegsége esetén a szülő köteles értesíteni az iskolát személyesen, vagy telefonon. 3) Jelentős családi esemény miatt a tanuló hiányzásáról tanévenként három tanítási napig szülői igazolást lehet a tájékoztató füzetbe bejegyezni. A hiányzás miatti tanulmányi elmaradást pótolni kell. 4) A szülő előre várható jelentős családi esemény bekövetkezése előtt írásban gyermeke távolmaradását kérheti. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt a tanuló tanulmányi előmenetele, magatartása, addigi mulasztásai alapján. Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell az osztályfőnök által megszabott határidőig. 5) Az iskola területe tanítási idő alatt csak igazgatói vagy osztályfőnöki engedéllyel hagyható el. 6) A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítése után a hiányzások szülői és orvosi indoklását az osztályfőnök ezek függvényében igazolja. 7) A mulasztásokat igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra, vagy azt hitelt érdemlően igazolja. 8) Az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni legkésőbb a mulasztást követő egy héten belül. 9) Igazolatlan az a hiányzás, melynek indoklását az osztályfőnök - hitelt érdemlő bizonyítás hiányában nem fogadja el. 10) Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésére az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt járhat el. A 10 órát meghaladó igazolatlan mulasztás esetén az iskola igazgatója értesíti a lakóhely szerinti önkormányzat jegyzőjét. A tanulók elismerése 1) Az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeit figyelembe véve: tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít eredményes kulturális tevékenységet folytat kimagasló sportteljesítményt ér el tartósan jól szervezi és irányítja a közösségi életet, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végez 22

27 kimagasló eredményt ér el tanulmányi versenyen egyéb módon öregbíti az iskola jó hírnevét. 2) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát és a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben kell részesíteni. 3) Elismerés szóban és írásban adható. Az írásbeli dicséretet a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni. A dicséretben és elismerésben részesített tanulók nevét közzé kell tenni az intézmény faliújságján, az iskolarádióban és a honlapon is. 4) Az írásos dicséretek formái: tanítói, szaktanári dicséret osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret tantestületi dicséret. Szaktanári dicséret: érdemjegy adható tanulmányi tantárgyi versenyeken elért kiemelkedő teljesítményért. Osztályfőnöki dicséret adható példamutató magatartásért, kiemelkedő közösségi tevékenységért stb. Igazgatói dicséret adható megyei tanulmányi (tantárgyi) versenyen elért kiemelkedő teljesítményért. Tantestületi dicséret adható - Országos verseny I-X. helyezésért - annak a tanulónak, aki az iskoláért legtöbbet tesz Tanév végi jutalmazáskor: Oklevél adható: jeles tanulmányi eredményért (4-es érdemjegy egynél több nem lehet) példamutató magatartásért példamutató szorgalomért. (A kettő összefüggésben vizsgálandó) Jutalomkönyv: kitűnő tanulmányi eredményért versenyeken elért eredményért 5) Az intézményi szinten kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók igazgatói és általános nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt kell ismertetni. 6) A dicséretes teljesítményű tanulókat, valamint a tanulmányi és kulturális versenyek győzteseit, az év tanulóját, az iskola jó hírét egyéb módon öregbítő tanulót könyv vagy tárgyjutalomban kell részesíteni. 7) A csoportos dicsérettel rendelkező tanulóközösség tagjait az iskola jutalmazhatja oly módon, hogy a különböző iskolai rendezvényeken és kirándulásokon való részvételi költségek egészét vagy egy részét az intézmény fedezi. 8) Az Év diákja cím: Ezt az elismerést tanévenként egy tanuló kaphatja a tantestület döntése alapján. A díj elnyerésének feltétele: kiemelkedő tanulmányi munka, versenyeken való eredményes részvétel. A tanulók fegyelmezése 1) Azt a tanulót, aki kötelességeit, a házirend szabályait kis mértékben megszegi igazolatlanul mulaszt tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít vét az iskola saját értékrendje alapján felállított etikai kódex szabályai ellen 2) megelőző jelleggel fegyelmező intézkedésben kell részesíteni. 3) Az írásos fegyelmező intézkedések a szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetésen túlmenően a következők lehetnek: tanítói, tanári intés osztályfőnöki intés igazgatói intés. 4) A fokozatosság elve alapján az írásos intéseket szóbeli fegyelmező vagy írásos figyelmeztetésnek kell megelőzni, kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali írásos intést tesz szükségessé. 5) A fegyelmező intézkedések közül az intéseket a tanuló tájékoztató füzetén kívül az osztálynaplóba is be kell írni Az igazgatói írásbeli intést az osztályfőnök kezdeményezi. 23

28 Fegyelmi büntetések 1) Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesítendő. 2) A fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi Bizottság jogosult. A felelősségre vonás eljárásmódjára nézve a közoktatási törvény rendelkezései az irányadók. 3) A közoktatási törvény alapján a következő fegyelmi büntetések szabhatók ki: megrovás szigorú megrovás meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása; áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába a másik iskola igazgatójával egyeztetve, átadás - átvétel; A tanulók kártérítési felelőssége 1) Ha a tanuló felróható magatartásával az intézménynek kárt okoz, a kárt meg kell térítenie. 2) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia. 3) A kártérítés mértéke nem haladhatja meg. gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egy havi összegének ötven százalékát. ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öt havi összegét. 4) Az iskola a tanulónak, tanulói jogviszonnyal összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény, felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Az intézményre vonatkozó szabályok Az intézmény főbejárata mellett a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. Az intézményre a Magyar Köztársaság zászlaját ki kell tenni. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: a közösségi tulajdont védeni a berendezéseket rendeltetésszerűen használni az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni a tűz és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az épület bejárati ajtaját a portaügyelet nyitvatartási időben is köteles zárva tartani. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott szaktantermeket, helyiségeket. A zárak használhatóságáról való gondoskodás a karbantartó feladata. A szaktantermeket a tanítási órát tartó szaktanár vagy az általa megbízott tanuló nyitja és zárja. A tantermek zárását tanítási idő után a szaktanár, az épület nyitvatartási ideje után a portás ellenőrzi. A látogatás rendje Idegenek az épületbe csak az ügyeletes portás kellő tájékozódása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját és az épületben tartózkodás várható időtartamát. Az intézmény forrásbővítési tevékenysége 1) Az iskola kihasználja az alap- és kiegészítő tevékenységet szolgáló szellemi és tárgyi kapacitásokat. A feladatellátás során keletkezett termékeket értékesíti Az intézmény helyiségeit bérbe adja. Tanfolyamokat szervez, szolgáltatást nyújt. Pályázati úton bevételt szerez alapoktól 24

29 alapítványoktól szervezetektől. 2) Egyéb külső támogatókat nyer meg konkrét célokra. 3) Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról a gazdasági vezető javaslatai alapján az intézményvezető dönt. Döntését az érintett közösségek véleményének kikérése után hozza meg. 4) A többletbevételeket nem lehet likviditási problémák megoldására vagy működésre felhasználni. Azokat azon területek fejlesztésére kell fordítani, amelyekre a bevételt szerző szánja, vagy amely területről a többlet származik. A helyiségek és berendezésük használati rendje 1) Az alkalmazottak az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitva tartási munkaidőben rendeltetésszerűen használhatják. Ha intézményi alkalmazottak nyitva tartási időn túlmenően igénybe kívánják venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől kell kérniük a használat céljának és időpontjának megjelölésével. 2) A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak szaktanárok jelenlétében. A szertárosi feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A szaktermek használati rendje 1) A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, az ebédlőben jól látható helyen külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. 2) A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. 3) A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: a szaktanterem típusa, neve a terem felelősének neve és beosztása a helyiségben tartózkodás rendje a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. 4) További szabályokat a Munkavédelmi Szabályzat és függeléke tartalmaz 5) Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelései eszközeit a helyiségleltár szerint kell megőrizni. Bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata, az elektronikus berendezések üzemeltetése stb. csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. 6) Az intézmény berendezését, gépét csak engedéllyel, saját használat céljából lehet kivinni írásbeli engedély alapján. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. Az kiviteli engedély csak az igazgató és a gazdasági vezető együttes aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a gazdasági irodába kell leadni és iktatni, másik példánya az igazgatónál marad. Karbantartás és kártérítés 1) A tantermek, szaktantermek, előadók, tornaterem és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért a gazdasági vezető felel. 2) Az eszközök, berendezések meghibásodását a terem felelőse köteles a gazdasági vezető tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni a gazdasági vezetőnek a hiba megjelölésével. Újbóli használatbavételről a gazdasági vezető tájékoztat. 3) Az intézményben, annak felszereltségében és a berendezési tárgyaiban okozott kárt a károkozónak meg kell téríteni. Ünnepélyek, megemlékezések 1) Az intézmény hagyományainak tiszteletben tartása, ápolása, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. 2) Az intézményi szintű ünnepélyek és nemzeti ünnepek: Tanévnyitó és tanévzáró ünnepély, 25

30 A köztársaság kikiáltásának napja, az 1956-os forradalom ünnepe (október 23) es forradalom és szabadságharc ünnepe (március 15.) 3) Az osztályközösségek szintjén tartott megemlékezések: aradi vértanúk (október 6) karácsony anyák napja 4) Az iskola névadójának személyével kapcsolatos rendezvények: Gothard-emlékverseny, évfordulók 5) Tanulmányi versenyek és vetélkedők: komplex természettudományi vetélkedő 6) Az intézmény hagyományos szórakoztatórendezvényei: farsang évfolyamszinten kerül megrendezésre. Az egészségügyi ellátás rendje 1) Az intézmény heti egy alkalommal a rendelési idő alatt orvosi ellátást biztosít a tanulók részére. Ugyancsak rendelési időben védőnő fogadja a tanulókat egészségügyi problémáikkal kapcsolatban. 2) Az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése a könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése színlátás és látásélesség-vizsgálat a konyha, az étterem, a tornaterem és a mosdóhelyiségek munkavédelmi ellenőrzése tájékoztató tüdőszűrésről fogászati kezelés iskolai egészségnevelési program véleményezése nyolcadikosok továbbtanulás előtti alkalmassági vizsgálata 3) A kötelező orvosi vizsgálatokat, a védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. 4) Az orvosi vizsgálatokról nyilvántartást kell vezetni. Az osztályfőnökök feladata a tanulók orvosi vizsgálatokon való megjelenésének megszervezése, A vizsgálatokon a felügyeletet az adott órát tartó pedagógus biztosítja.. A testnevelés és a gyógytestnevelés rendje 1) A tanulók hetente az órarendben meghatározott számú testnevelésórán vesznek részt. 2) Az egészséges tanulókat testnevelésórán való részvétel alól csak az iskolaorvos mentheti fel. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. Az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást is előírhat. 3) A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelésórákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat az orvosi mentesítésnek megfelelően nem kell végrehajtania. 4) Az iskolaorvos gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhat. A gyógytestnevelési órákat szakképzett gyógytestnevelő tanár vezeti, ahol az érintett tanulók számára szükséges speciális gyakorlatokat kell elvégezni. A gyógytestnevelési ellátás és a gyógyúszás kötelező egészségvédő alapellátás a rászoruló tanulók részére. 5) Az iskolaorvos, védőnő a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében az élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás) osztályfőnöki órán, illetve igény szerint felvilágosító előadásokat tart. A térítési díj és a tandíj fizetésének és visszafizetésének rendje 1) Intézményünkben térítési díjat kell fizetni mindazon az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások körébe nem tartozó tanórán kívüli foglalkozás és egyéb pedagógiai szolgáltatás igénybevételéért, amelynek finanszírozására az intézményi költségvetésből nincs lehetőség, de az iskola ezen szolgáltatásai a helyi szükségleteket elégíti ki. 2) Térítési díjat kell fizetni az intézmény következő szolgáltatásáért: étkezés igénybevétele, az étkezési díj fizetése visszamenőleg történik. A térítési díj mérséklését vagy elengedését írásban kell kérvényezni. A kérelem elbírálása külön jogszabály alapján történik. A térítési díj fizetése havonta, utólag történik. Rendkívüli esetben a visszafizetés külön elszámolás szerint történik a gazdasági vezetőnél. 26

31 3) A tandíjfizetési kötelezettség körébe tartozó szolgáltatásokat a közoktatási törvény határozza meg. A tandíj mértéke nem haladhatja meg tanévenként a szakfeladatra tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A fenntartó határozata alapján az igazgató dönt egyénenként a tanulmányi és szociális helyzettől függően a tandíj részleges vagy teljes elengedéséről. 4) A tandíjat havi rendszerességgel kell fizetni a megtartott órák után. 5) Visszafizetés a gazdasági vezetőnél külön elszámolás szerint történik. Szociális támogatások 1) Az intézmény számára a fenntartó biztosítja a szociális ösztöndíjra és a szociális támogatásra illetve a tankönyvtámogatásokra felhasználható pénzeszközöket. Az intézményben a szociális támogatások elosztásakor a valós rászorultságot és annak mértékét, valamint a törvényi rendelkezéseknek megfelelő szabályozásokat kell figyelembe venni. 2) A rászorultság mértéke a következő tényezőktől függ: a tanuló családjában az egy főre eső jövedelem összege, eltartott családtagok száma, munkanélküli eltartó, család vagyoni helyzete és a családi helyzet egyéb hátrányai 3) A szociális támogatás formái: ösztöndíj étkezési hozzájárulás a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő egész napos oktatásban résztvevő tanulók tankönyvtámogatása tankönyvtámogatás, az ingyenes és nem ingyenes körbe tartozó tanulók számára a kérelmek és rendelkezések alapján kirándulások, táborozások, versenyek költségeihez hozzájárulás 4) Tankönyvtámogatás szabályit, az eljárás rendjét, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elveit, az elosztás rendjét a Támogatási szabályzat tartalmazza. 5) Intézményünk a normatív kedvezmény biztosítását az iskolai könyvtártól való tankönyvkölcsönzés igénybevételével oldja meg. Az ingyenesen kapott tankönyvek egy része tartós tankönyvként az iskolai könyvtár nyilvántartásába kerül, amely a tanuló részére addig az időpontig biztosítja a tankönyvet, ameddig az adott tárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik. 6) Ezután a kedvezményezett diákoknak a tankönyveket használható, jó állapotban kell visszajuttatniuk a könyvtárba. 7) A tanuló, illetve szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálódásából származó kárt a tankönyv teljes árát- az iskolának megtéríteni. 8) A könyvtárból kölcsönzött tankönyvek el nem adhatók, másra át nem ruházhatók, és visszáruként igényt tartani azokra nem lehet. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős heti egy alkalommal fogadóórát tart. Feladatai: 1) a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját, 2) az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, 3) a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál - a veszélyeztető okok feltárása érdekében - családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét, 4) gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, 5) a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken, 6) az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (p1. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély-telefon stb.) címét, illetve telefonszámát, 7) az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásában segédkezik, végrehajtását 27

32 figyelemmel kíséri, szükség esetén intézkedést kezdeményez az iskola igazgatójánál, tájékoztatást nyújt a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére. A szociális támogatások szempontjait és formáit, valamint a támogatottak körét a Támogatási szabályzat tartalmazza. A tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás Az iskolai tankönyvellátás feladata a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek. A tankönyvellátás feladatait iskolánkban az igazgató által megbízott tankönyvfelelős látja el. Az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente az iskola igazgatója állapítja meg. Tájékoztatási kötelezettség Az iskola írásban értesíti, illetve az iskolai honlapon tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az iskolai tankönyvellátás folyamatairól (a támogatás feltételeiről, az igénybejelentés módjáról, a határidőkről), és nyilvánosságra hozza az alapvető dokumentumokat. Tankönyvrendelés, tankönyvcsomag összeállítása A tankönyvrendelés elkészítésénél figyelembe kell venni a helyi tantervet és a tanulók, illetve a szülők anyagi lehetőségeit. A tankönyvek kiválasztása a pedagógus feladata. Ennek során azonban a közoktatási törvény 19. -ának (2)-(3) bekezdésében foglaltakat be kell tartani, amely szerint: a pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. Ez azt jelenti, hogy a pedagógus választása nem idézhet elő olyan helyzetet, amely miatt a törvényben meghatározott körben sérülne az ingyenesség elve, a térítésmentes tankönyvhöz való hozzájutás lehetősége minden arra jogosult tanuló számára. A tankönyvcsomag együttes értéke nem lehet nagyobb annál az összegnél, amit az iskola a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keretből a könyvtári tankönyvkészlet felhasználásával - ellenszolgáltatás nélkül tud az ingyenességre jogosult tanulók rendelkezésére bocsátani. Ennek érdekében a pedagógus feladata: A tankönyveket elsősorban az Oktatási Hivatal által összeállított, és az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján közzétett hivatalos tankönyvjegyzéken szereplőkből kell kiválasztani, mivel ezek fogyasztói ára (az általános forgalmi adóval együtt) nem haladja meg a miniszter által meghatározott, jegyzékben feltüntetett összeget. Az ingyenes tankönyvellátás A tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben - családja anyagi helyzetétől függően- kérelmére ingyenes vagy - amennyiben lehetőség van rá - kedvezményes tankönyvellátásban részesüljön. Az iskola igazgatója minden évben felméri a kedvezményt igénylőket: normatív támogatásra jogosultak száma, hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő tankönyvkölcsönzéssel, hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni, illetve a normatív kedvezményen túl - hirdetményben közzé tett feltételek szerint - hányan igényelnek további kedvezményeket a következő tanítási évben. Az iskola tanulói között végzett igényfelmérés ismeretében és a normatívára való igényjogosultságot igazoló dokumentumok alapján, az iskolai tankönyv-támogatási szabályok figyelembevételével a nevelőtestület dönt a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret felhasználásáról. Az ingyenes tankönyvellátás azt jelenti, hogy az arra jogosultak oktatásához szükséges összes tankönyvről az iskola gondoskodik. A törvény szerint ennek két formája lehet: 28

33 1. Az iskola fizeti ki a szülő, illetve a tanuló helyett a tankönyvcsomag teljes árát, és a tanuló megkapja a tankönyveit. Az iskola által nyújtott pénzbeli támogatással megvásárolt tankönyv a tanuló tulajdonába kerül. 2. Az iskolai könyvtár kölcsönzi a tanulók részére ingyenesen a tankönyveket. Ebben az esetben a tankönyv az iskola tulajdona a tanuló csak használja azt. Iskolánkban az ingyenes tankönyvellátás a kettő kombinációjával valósul meg. Az igazságosság érdekében minden ingyenességre jogosult tanuló egyaránt kap pénzbeli támogatást és kölcsöntankönyvet is. A tankönyvcsomagokat úgy állítjuk össze, hogy évfolyamonként - szükség szerint osztályonként, vagy tagozatonként - minden tanuló azonos tankönyvet kap kölcsön, és a támogatásból készpénzért megvásárolt tankönyv is minden tanulónál azonos legyen. A kölcsönzött tankönyvek esetében a szülő nem tarthat igényt arra, hogy a tankönyveket gyermeke ingyenesen tulajdonba kapja. Ugyanakkor az iskola által nyújtott pénzbeli támogatással megvásárolt könyv a tanuló tulajdonába kerül. A könyvtárból kölcsönzött tankönyv addig az időpontig marad a tanulónál, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve a tanulónak a tanulói jogviszonya fennáll. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. A tanulók díjazása Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgok vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 50 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. A gazdálkodás rendje Költségvetés tervezése Az intézmény költségvetését a fenntartó által meghatározott időre és tartalommal a gazdasági vezető készíti el. Költségvetési beszámoló A beszámolót a gazdasági vezető a hatályos jogszabályok alkalmazásával állítja össze. Az intézmény vezetője a beszámoló általános jogszerűségéért, a gazdasági vezető a beszámoló pénzügyi-számviteli jogszabályokkal való harmonizálásáért felelős. A költségvetés és beszámoló végrehajtásával kapcsolatos előírásokat, feltételeket az Ügyrend tartalmazza. A feladatellátásnak a költségvetési szerv kiadásait, bevételeit befolyásoló a gazdálkodás előirányzatok keretei között tartását biztosító feltétel- és követelményrendszerét folyamat- és kapcsolatrendszerét kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárást és dokumentumainak leírását az Ügyrend tartalmazza. Egyéb feltétel- és követelményrendszert szabályozó feladatok A feladatellátás rendjének szabályai: Az Államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998 (XII. 3 O.) Kormányrendeletet módosító 280/2001 (XII.26.) Kormányrendelet és a 280/2003. (XII.29.) Kormányrendelet szerint: 29

34 ,,A szervezeti és működési szabályzathoz kapcsolódó belső szabályzatoknak tartalmazniuk kell a feladatellátásnak a költségvetési szerv kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok keretei között tartását biztosító feltétel- és követelményrendszere, folyamata, kapcsolatrendszere, továbbá a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás és dokumentumai leírását. A feladatellátás feltétel- és követelményrendszere: Feltételrendszer: Csak olyan feladatokat lehet ellátni és vállalni, mely az intézmény tevékenységi körébe tartozik A feladatellátásnál mérlegelni kell a lehetséges feladat-megoldási módokat. Ha az adott feladatot többféle módon (eszközzel) el lehet látni, vizsgálni kell annak: költségvetési bevételekre, költségvetési kiadásokra, illetve a bevételek és kiadások ütemezésére gyakorolt hatását. Eltérni a korábbi feladat-ellátási módtól (eszköztől) akkor célszerű, ha annak összességében több kedvező hatása van, mint kedvezőtlen. A költségvetési bevételeket növeli, nem változtatja, vagy a kiadások csökkenésével arányosan, vagy annál kisebb mértékben csökkenti. A költségvetési kiadásokat csökkenti, nem változtatja, a bevételek növekedésévei arányosan, vagy annál kisebb mértékben növeli. A bevételek és kiadások ütemezése nem változik, kedvezőbben alakul, kedvezőtlenebbül alakul, de úgy, hogy az összességében nem befolyásolja hátrányosan a feladatellátást. Amennyiben a feladatellátás körülményei nagy mértékben megváltoznak (akár bevétel, akár kiadás tekintetében), és ez éves viszonylatban eléri a bevétel 25%-át, akkor arról a felügyeleti szervet haladéktalanul értesíteni kell. Követelményrendszer: A feladatellátást a teljesítmények oldaláról kell megközelíteni. A feladatellátással kapcsolatos bevételeket és kiadásokat a költségvetés oldaláról, valamint az elért teljesítmények oldaláról évente legalább egy alkalommal, mégpedig a költségvetési koncepció elkészítésének időszakában az október végi adatokból vizsgálni kell. A felügyeleti szerv által alkalomszerűen kezdeményezett vizsgálatok során aktívan, segítőkészen közre kell működni. A feladatellátás folyamata, kapcsolatrendszere: Feladatellátás folyamata A feladat ellátásának szabályozása Alapító Okiratban Szervezeti és Működési Szabályzatban (1. sz. táblázat szerint) a feladatellátás szakmai és szervezeti hátterének megteremtése és folyamatos biztosítása a feladatellátással kapcsolatos költségvetési kiadások tervezése, a feladatellátással kapcsolatos költségvetési bevételek tervezése, a feladat ellátásáért felelős személy, személyek kijelölése, a feladatellátás megszervezése, irányítás, a gazdálkodás bonyolítása, a feladatellátás pénzügyi és teljesítményellenőrzése. A feladatot ellátni csak úgy lehet, ha: az adott feladatellátás szerepel a szerv Alapító Okiratában a feladatellátással kapcsolatos részletesebb előírások szerepelnek az intézmény SZMSZ-ében A feladatellátás érdekében meg kell szervezni, illetve folyamatosan biztosítani kell a szakmai és szervezeti hátteret az eszköz (vagyontárgyak beszerzési, felújítási) szükségletét (3 éves beszerzési, felújítási terv alapján) a működéshez szükséges dologi kiadásokat 30

35 a munka során felmerülő személyi kiadásokat és a személyi juttatások utáni járulékkiadásokat a feladatellátással kapcsolatban az intézményt megillető bevételeket. A zavartalan feladatellátás érdekében az iskola vezetőjének és a gazdálkodást irányító gazdasági vezetőnek gondoskodni kell a feladatellátás irányításáról, szervezéséről. A feladatellátással kapcsolatos gazdálkodás bonyolítása során a költségvetési tervadatokra kell támaszkodni. A feladatellátás során biztosítani kell a folyamatos vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés működését; az esetlegesen tapasztalt hibákat, hiányosságokat azonnal meg kell szüntetni. A feladatellátás kapcsolatrendszere A feladatellátás kapcsolatrendszerének fontosabb elemei: A feladatellátás során a feladatellátással kapcsolatos vezető felelős a költségvetés tervezéskor a kiadások teljes körű szerepeltetéséért, a javasolt előirányzatok részletes kidolgozásáért - különös tekintettel a feladat folyamatos, biztonságos ellátására a bevételek megalapozott tervezéséért, részletes indoklásáért, különösen a fix, előre tervezhető bevételek esetében. A javasolt előirányzatok alapján kerül kidolgozásra a végleges terv, melyhez szükségesek a könyvviteli adatok, valamint a kötelezettségvállalások részletes ismertetése, az ezen adatokat alátámasztó kimutatások, listák, analitikák, kigyűjtések a feladatellátó számára. A feladatellátás során a gazdasági vezető felelős a tervezett előirányzatok betartásáért. A könyvelési adatok folyamatos ellenőrzéséhez a naprakészség szükséges. Ehhez feltétel, hogy a könyvelés legalább heti viszonylatban naprakész legyen. A feladatellátásnak hatékonynak, a költségvetési kiadásokkal való takarékos gazdálkodás szem előtt tartásával kell lennie. A munka során folyamatosan fel kell tárni és ki kell használni a szabad kapacitás rejtett lehetőségeit, ha ez többletbevételt vagy kiadási megtakarítást eredményezhet. Az 50 ezer forintot elérő gazdasági események esetében írásos kötelezettségvállalás szükséges. A kötelezettségvállalások célszerűségét döntés-előkészítő munka előzi meg, melynek során - figyelembe véve a gazdaságosság és hatékonyság elveit - a legmegfelelőbb alternatívák kiválasztása történik meg. A célszerűséget megalapozó eljárás: célmeghatározás forrásszükséglet megállapítása forrásfelmérés milyen minőséget akarok elérni minőség- és forrásegyensúly alternatívái ajánlatok megkérése számítási anyagok egyeztető tárgyalások Az eljárás dokumentumai: cél forrásszükséglet forrásfelmérés minőség minőség és forrás egyensúly-alternatívák ajánlatok megkérése számítási anyagok egyeztető tárgyalás szakmai terv feladat költségvetése, rendelkezésre álló kondíciók, követelmények ismerete a minőség és forrásszámítási anyagok legalább három az ajánlatok alapján feljegyzés, megállapodás 31

36 A kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárási rendet 50 ezer forint értéket meghaladó gazdasági események során kell alkalmazni. Ennek dokumentumait a gazdasági esemény bekövetkezésekor keletkező számla, szerződés mellé kell csatolni. A kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás és annak dokumentumai A tárgyévi kötelezettségvállalások Intézményünk a feladatellátással kapcsolatban a tárgyévi költségvetési évben csak olyan kötelezettséget vállalhat, mely megfelel a jóváhagyott költségvetésnek, valamint illeszkednie kell az intézmény feladatra lebontott előirányzatának felhasználási ütemtervéhez is. A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettségvállalónak meg kell győződnie arról, hogy adott jogcímen tervezve volt-e előirányzat, az adott előirányzat az eddigi és a még várható teljesítést figyelembe véve lehetőséget ad-e a szóban forgó kötelezettségvállalásra,. a kötelezettségvállalás dokumentumában a pénzügyi teljesítés időpontjai és összegei összeegyeztethetőek-e az előirányzat felhasználási ütemtervvel. 50 ezer forint feletti vásárlás esetén írásos megrendelő szükséges az igazgató aláírásával, valamint minden esetben a gazdasági vezető ellenjegyzésévei. A kötelezettségvállalásról nyilvántartást vezetünk, mely a kötelezettségvállalás sorszáma szerint időrendben van vezetve. A kötelezettségvállalás dokumentumai: Alkalmazási okirat Megrendelés Szerződés Együttműködési megállapodás Pályázati támogatás stb. A több éves kihatású kötelezettségvállalások Intézményünknek több éves kihatású beszerzési kötelezettséget nem vállal. Kivételt képeznek a szolgáltatási szerződéses kötelezettségek (víz, gáz, villany, szemét, telefon, kazán, poroltók, Internet-szolgáltatás stb.), melyek az iskola alapvető működéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Ezen kötelezettségek feltételei, szerződései megkötött együttműködési megállapodásban rögzítésre kerültek. A közbeszerzési törvény alá tartozó kötelezettségvállalások Intézményünknek anyagi források hiányában ilyen kötelezettsége előreláthatólag nem lesz. Amennyiben azonban az értékhatár alapján a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kötelezettséget vállal, úgy értelemszerűen a törvényben előírt eljárási rendet be kell tartani. A kötelezettségvállalásokra vonatkozó további szabályok A kötelezettségvállalásokra vonatkozóan az önkormányzat vagyonrendelete, illetve az önkormányzat éves költségvetése határozhat meg további részletes előírásokat. A gazdasági szervezet: 1 fő gazdasági vezető 1 fő könyvelő-pénztáros 1 fő iskolatitkár Munkafeladataikat az ügyrend, valamint a munkaköri leírások részletesen szabályozzák. Belső ellenőrzés: A folyamatos, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerének kidolgozása megtörtént, alkalmazása folyamatos (FEUVE). A belső ellenőrzés ellátása többcélú kistérségi társulás keretében történik. 32

37 A költségvetés tervezése, végrehajtása A költségvetés tervezésére vonatkozik a többször módosított évi XXXVIII törvény, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.(XII.30.) kormányrendelet. Ugyancsak meghatározók az éves tervezésre vonatkozó a fenntartó által kiadott elvek,valamint az érvényes önkormányzati rendeletek. A tervezés feltételei a tervezést megalapozó adatok,naturális mutatók. A tervezés bázisévre épül. Kiemelt előirányzatai: Bevételi előirányzatok: egyéb saját bevételek áfa - bevételek,visszatérülések hozam- és kamatbevételek felhalmozási és tőke jellegű bevételek támogatásértékű bevételek felügyeleti szervtől kapott támogatás Kiadási előirányzatok: személyi juttatás munkaadókat terhelő járulékok dologi és egyéb folyó kiadások ellátottak pénzbeni juttatásai felújítás felhalmozási kiadások Az előirányzat felhasználásáért az igazgató felel. A gazdasági vezető minden negyedév végén elkészíti a pénzügyi információs jelentést(pm.info), amely tartalmazza az előirányzatok felhasználásának alakulását. A költségvetés végrehajtásának részletes,adott évre vonatkozó szabályait a költségvetési rendelet tartalmazza. A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni : az egyes előirányzatok felhasználásakor az egyes előirányzatok módosításakor A költségvetés végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat a pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlására vonatkozóan az ügyrendben és a pénzkezelési szabályzatban rögzítettük. A költségvetési beszámolóra vonatkozó szabályok: A költségvetési beszámolásra vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni a féléves beszámoló az éves költségvetési beszámoló valamint a negyed- és háromnegyed éves időközi mérlegjelentésnél A beszámoló alapjául szolgáló dokumentumokat az érvényben lévő számviteli és gazdálkodási szabályoknak megfelelően kell elkészíteni, melyet az intézmény gazdasági csoportja készít el a gazdasági vezető felügyelete mellett. Az alapdokumentumok összegyűjtését és tárolását a gazdasági vezető végzi. A költségvetési beszámoló helyi szabályai: A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolás A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámoló összeállításakor a jóváhagyott eredeti költségvetésből, illetve a hatályos költségvetési rendeletből kell kiindulni. Amennyiben a képviselő testület a költségvetési beszámolással kapcsolatban az intézményre külön szabályokat, helyi információs igényeket állapít meg, akkor az adatszolgáltatásról gondoskodni kell. Ezért az intézmény vezetője és a gazdasági vezető tartozik felelősséggel. 33

38 A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolót - az előirányzati könyveléseket követően - az elkészített főkönyvi kivonat alapján a fenntartó által meghatározott könyvelői programmal kell elkészíteni. A főkönyvi kivonatot a beszámoló iratai között külön meg kell őrizni. A féléves beszámolót a naptári év június hó 30-ával kell elkészíteni. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolót a költségvetési szerv vezetőjének ellenőrzése mellett a gazdasági vezető állítja össze. Az összeállításnál figyelembe kell venni: a jogszabályi előírásokat az intézmény, valamint az önkormányzat felé külön előírásként megfogalmazott információs igényeket, valamint a költségvetési tervdokumentációval való összehasonlíthatóságot. Negyed- és háromnegyed éves gazdálkodásról szóló adatszolgáltatás: Az önkormányzat igénye szerint a gazdálkodásról szóló tájékoztató összeállításakor a főkönyvi könyvelésben kimutatott adatokból kell kiindulni. Pénzforgalmi információt negyed- és háromnegyed évente év végén a III., és a IX. hónap után, valamint az V. hónap lezárásakor kell szolgáltatni. A főkönyvi könyvelésből az adatok leszedhetők, az adatok számszerű alátámasztásáért a gazdasági vezető felelős. A háromnegyed éves adatszolgáltatás már szakmai és számszaki segítséget is kell hogy adjon a következő évi költségvetési koncepció elkészítéséhez. Az éves költségvetési beszámolás Az önkormányzat zárszámadási rendeletének tervezetéhez való információ szolgáltatásakor a képviselő testület által elfogadott és módosított költségvetési rendeletnek az intézményre vonatkozó adataiból kell kiindulni. Az éves beszámolót az intézmény igazgatója irányításával a gazdasági vezető a hatályos jogszabályok figyelembe vételével állítja össze. Az intézmény vezetője a beszámoló általános jogszerűségéért, a gazdasági vezető a beszámoló pénzügyi-számviteli jogszabályokkal való harmonizálásáért felelős. A beszámolót elkészülte után a felügyeleti szervnek először felülvizsgálatra kell beadni, majd ennek megtörténte után történik a beszámoló véglegesítése. Információszolgáltatás az államháztartásnak Az államháztartás információs rendszerébe történő adatszolgáltatás és az elfogadott költségvetési rendeletek közötti tartalmi egyezőségéért a többször módosított -, 217/1998. (XII.30.) Kormányrendeletben meghatározottak szerint intézményünkben Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljes körűségéért, és a költségvetési kapcsolatok bemutatásának valódiságáért az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv vezetője és a gazdasági vezető a felelős. A szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a költségvetési szerv tekintetében a költségvetési szerv vezetője és a gazdasági vezető a felelős. 34

39 Az SzMSz nyilvános Az intézmény egyéb dokumentumaival együtt a hivatalos példány elérhető a következő helyeken: igazgatói iroda gazdasági iroda helyettesi iroda nevelői szoba könyvtár A könyvtári példány mindenki számára elérhető: szülők, diákok, érdeklődők elektronikus úton elérhető: tanári szoba titkárság önkormányzat iskola weblapja Az elektronikus példányok tájékoztató jellegűek. 35

40 Zárórendelkezések Jelen szabályzat a fenntartó jóváhagyása napján lép hatályba, ezzel egyidőben hatályát veszti a február 28. napján jóváhagyott szabályzat. SZMSZ kötelező és rendkívüli felülvizsgálata - rendkívüli: jogszabályi változás, illetve az iskolai élet jelentős változása esetén, illetve az iskolai közösségek kezdeményezésére, - egyébként ötévenként 36

41 Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradék 37

42 Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei 1. sz. melléklet Szervezeti felépítés 2. sz. melléklet: Alapító okirat 3. sz. melléklet: Házirend 4. sz. melléklet: Közalkalmazotti szabályzat 5. sz. melléklet: Könyvtár-gyűjtőköri szabályzat 6. sz. melléklet: Dohányzási szabályzat 7. sz. melléklet: Támogatási szabályzat 8. sz. melléklet: Adatvédelmi szabályzat 9. sz. melléklet Gyakornoki szabályzat 10. sz. melléklet: Bizonylati szabályzat 11. sz. melléklet: Pénzkezelési szabályzat 12. sz. melléklet: Ügyrend 13. sz. melléklet: Leltározási és selejtezési szabályzat 14. sz. melléklet: Munkavédelmi szabályzat 15. sz. melléklet: Tűzvédelmi szabályzat 16. sz. melléklet: Értékelési szabályzat 17. sz. melléklet: Belső ellenőrzési szabályzat 18. sz. melléklet: Iratkezelési szabályzat 19. sz. melléklet: Számviteli politika, számlarend 20. sz. melléklet Kollektív szerződés 38

43 1