Lépéshangszigetel termékcsalád

Átírás

1 Lépéshangszigetel termékcsalád

2 Elérhet ség: 2330 Dunaharaszti, Róna György u. 24. Tel: Aqua Venture Kft.

3 Tartalom 02 Bevezetés 04 Alkalmazástechnológia 04 Épületakusztika és szabályozás 04 Zajhatárértékek 04 Hangszigetelési követelmények 05 A decibel fogalma 06 A hang frekvenciája: magas és mély hangok 06 A hangérzet és a hangnyomás közötti kapcsolat, a dba 08 A frekvenciaspektrum vizsgálata 08 Léghangok és lépéshangok 08 Léghangszigetelés 11 Lépéshangszigetelés 11 Dinamikai merevség 14 M szaki adatlap 16 Alkalmazástechnológiai képes útmutató

4 Bevezetés DV-SILENT LÉPÉSHANGSZIGETEL TERMÉKCSALÁD Iparosodott világunkban szinte mindenkit érint a zajterhelés. A városokban él emberek dönt többségét pedig kifejezetten zavarja a környezetb l származó zajok mértéke. A zajterhelés hatására csökken a koncentráló képességünk, ingerlékenyebbek leszünk és hamarabb elfáradunk. Így nemcsak a munkavégzés hatékonysága romlik, de a kiteljesedett élet és a bels harmónia eléréséhez szükséges nyugalom is elvész. A nyugodt környezetre való igényünk folyamatosan er södik, emiatt ma már alapkövetelménynek számít az épületek megfelel zaj és rezgés elleni védelme. A vonatkozó rendeletek és el írások szerint, az építmények és azok részeinek megvalósítása során a zaj és rezgés elleni védelemre vonatkozó nemzeti szabványok el írásainak megfelel, illet leg azokkal legalább egyenérték megoldásokat kell alkalmazni. A megnövekedett igények kielégítésére pedig gyakran olyan m szaki eljárásokat kell kidolgozni, amelyekkel az el írások által meghatározott határértékeknél is szigorúbb értékek teljesíthet ek. Amikor egy épület megfelel komfort érzését kívánjuk megteremteni, akkor gondolnunk kell az akusztikai komfortra is. Erre már a tervezés fázisában tekintettel kell lennünk, a kivitelezés során pedig be kell tartani az alkalmazástechnikai el írásokat annak érdekében, hogy tervez asztalnál kigondolt hangszigetelési megoldások a gyakorlatban is m köd képesek legyenek. Cégünk a Kariatida Stúdió Kft. épülettervez és kivitelez tevékenységet folytat 2001 óta. Munkánk során mindig is kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy az építésügyi el írásokat és követelményeket betartva a legváltozatosabb egyedi igényeket is maradéktalanul ki tudjuk elégíteni. Ezen hitvallásunkat követve, az évek során sikerült kialakítanunk egy jól m köd szakmai kapcsolatrendszert. A küls munkatársak együttm köd segítsége eredményezte a DV-Silent hangszigetel termékcsalád megszületését. A DV-Silent hangszigetel termékcsaládot egyedi gyártási technológiával, újrahasznosított alapanyagokból amelynek mértéke eléri a 80-90%-ot és környezetbarát adalékok felhasználásával állítjuk el. A kifejezetten hangszigetelési, zajcsökkentési és rezgésszigetelési feladatokra kifejlesztett DV-Silent termékek alkalmazásával jelent sen csökkenthet k az embert ér zajhatások, így érzékelhet módon javítható az építmények akusztikai komfortja, végs soron az épületben él dolgozó emberek életmin sége. Partnerünk, a Gumi-Chem Kft. által kifejlesztett eljárás lehet vé teszi, hogy az eddig hulladékként kezelt és jórészt égetéssel hasznosított gumiabroncsok, illetve más m szaki gumitermékek gyártása során keletkezett vulkanizált selejtek, ezentúl egy új, teljes érték termékben hasznosuljanak. Ehhez felhasználásra kerülnek a gumikever üzemekben keletkez jelenleg deponált vagy égetésre ítélt vulkanizálatlan gumikeverékek is. Teljessé téve a kört, az egyéb módosító anyagokhoz is gumiipari felhasználásra átalakított újrahasznosított olajat, vagy a k olaj-feldolgozás maradék anyagait hasznosítják lágyítóként. A Gumi-Chem által kidolgozott technológiával olyan új anyag jön létre, amelynek bels része meg rzi az eredeti, kivulkanizált gumira jellemz egyes tulajdonságokat, és a kapott termék szerkezete pedig térhálós, szivacsos

5 jelleg lesz. Így körülbelül 20-40%-kal kisebb a térfogats r sége mint a hagyományos eljárással készült rezgéscsillapító gumiké. Ez teszi lehet vé a kimagasló rezgéscsillapító és hangszigetel tulajdonságot, amely már néhány mm vastagságban is megmutatkozik! Fontos kihangsúlyozni a DV-Silent termékcsalád fokozottan környezetkímél jellegét: a termékekben az újrahasznosított alapanyagok tömegaránya elérheti a %-ot is, a többi összetev pedig 100%-ban természetes anyag! A termékek min sítése és fejlesztése során széleskör m szeres vizsgálatokra került sor. A megrendel kérésére el zetes akusztikai felmérést is végzünk, és számítással meghatározzuk a hangszigetelés, zajcsökkentés várható értékét. A kivitelezést követ en m szeres vizsgálatokkal ellen rizhet k az épületszerkezetek akusztikai jellemz i, illetve a követelmények teljesülése. A termék épít ipari m szaki engedéllyel rendelkezik, száma: A-192/2009. A globális felmelegedéssel terhelt világunkban kiemelt tekintettel kell lennünk arra, hogy minimálisra csökkentsük a gyártástechnológia környezetre gyakorolt hatását. Bár hasonló termékek a nyugat-európai piacon már több évtizede jelen vannak, a DV-Silent az eddig ismert legnagyobb mértékben használ fel újrahasznosított anyagokat a termék el állítása során mindezt a konkurensekhez viszonyított versenyképes áron. A DV-Silent gyártását a saját laboratóriumi háttér és a küls szakért i támogatás segítségével folyamatosan monitorozzuk. Dokumentálható módon, számítógépen rögzítve ellen rizzük a bejöv alapanyagok min ségét, a gumikeverék rheologiai tulajdonságát (EKRTON EKT- 100H berendezéssel), a térfogats r séget analitikai pontosságú mérleggel, a szakítószilárdságot hagyományos gumiipari m szerrel.

6 Alkalmazástechnológia Épületakusztika és szabályozás Az akusztika a rezgések kiemelten a hang tudománya. Az épületakusztika, a hangszigetelés építészetiépületszerkezeti megoldások révén az épületek egyes helyiségeit hivatott védeni. A környezetünkben kialakuló zaj nagyságát célszer valamilyen módon korlátozni. Ezt egyrészt a helyiségekben megengedhet zajok nagyságának korlátozásával, azaz zajhatárértékek megállapításával, másrészt a határoló szerkezetek minimális hangszigetel képességének el írásával lehet biztosítani. A szabályozás nemzeti hatáskörbe tartozik, ezeket minden ország maga határozza meg, és ez a közeljöv ben nem is fog változni. A vizsgálati módszereket tekintve az utóbbi években egyre er teljesebb egységesítésnek lehetünk szemtanúi, sorra jelennek meg az EN és/vagy ISO jelzet szabványok. Zajhatárértékek A megengedhet zajok nagysága a zajhatárértékek megadásával kerül rögzítésre. Ilyen határértékeket több rendelet és szabvány is meghatároz. Az épületakusztikai alkalmazásoknál kiemelt fontosságú a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet. A bels helyiségek esetén a táblázat szerinti értékeket kell betartani. Zajtól védend terület Kórtermek és betegszobák Tantermek Lakószobák lakásokban Lakószobák szállodákban Szállodák, közösségi lakóépületek közös helyiségei Éttermek, eszpresszók Eladóterek, vendéglátó helyiségek 1. táblázat A zaj terhelési határértékei épületek zajtól védend helyiségeiben Határérték (L TH ) az L AM megítélési szintre (db) nappal éjjel 6-22 óra 22-6 óra A táblázatban szerepl L AM mennyiség a megítélési szint, ami a vizsgált zaj egyenérték A-hangnyomásszintjének a zaj impulzustartalmát és keskenysávú összetev it figyelembe vev, korrigált értéke, meghatározása az MSZ :1998 számú szabvány szerint történik. A korrekciókra azért van szükség, mivel a tapasztalatok szerint az impulzusos és/vagy a keskenysávú jelleg zajok szubjektív zavaró hatása nagyobb, mint az azonos egyenérték A-hangnyomásszint, de impulzusos, illetve keskenysávú jeleket nem tartalmazó zajé. Sok esetben nincsenek egyértelm en meghatározott követelmények, annak megállapítása szakért i feladat, felmérve a m szaki-gazdasági lehet ségeket és adott esetben figyelembe véve a nemzetközi ajánlásokat. Egy nem teljesen hétköznapi, de mégis mindenki által ismert példával illusztrálva: egy hangversenyteremben megengedhet és elfogadható alapzaj szintjét, nagyságát el írások nem rögzítik, de a hangversenyterem igényszintjének függvényében ezt mindenképpen alacsony értéken kell tartani. Erre különböz szakirodalmi tapasztalatok alapján lehet konkrét értékeket meghatározni. Hangszigetelési követelmények A zaj elleni védekezés másik oldala a hangszigetelési követelményrendszer. Ezt jelenleg az MSZ 15601:2007 számú szabványok adják meg. Az els kötet a bels szerkezetek lég- és lépéshangszigetelési elvárásait tartalmazza, a második kötet a homlokzati szerkezetek léghangszigetelésének meghatározására ad meg méretezési eljárást. Bár általánosságban a szabványok nem kötelez érvény ek, de a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) szerint az építmények megvalósítása során a zaj és rezgés elleni védelemre vonatkozó nemzeti szabványok el írásainak megfelel, illet leg azokkal legalább egyenérték megoldást kell alkalmazni. Az MSZ :2007 szabvány különböz épületfunkciókhoz rendel minimális hangszigetelési jellemz ket. Az alábbi táblázatban tájékoztató jelleggel a társasházakra vonatkozó el írásokból adunk meg néhányat. A követelmények léghangszigetelés esetén a helyszíni hangszigetelés minimális értékét írják el. Amennyiben a helyszínen mért vagy számított eredmény kisebb a követelménynél, akkor a szituáció nem megfelel.

7 A táblázatban szerepl mennyiségek: R w R w L nw C súlyozott laboratóriumi léghanggátlási szám súlyozott helyszíni léghanggátlási szám súlyozott helyszíni szabványos lépéshangnyomásszint színképillesztési tényez élettevékenységek (beszélgetés, tv, rádió, játszó gyerek, stb.) esetén Helyiség-kapcsolat Szomszédos lakások bármilyen helyiségei között (vízszintesen) Lakás lakószobája és másik lakás bármely helyisége között (függ legesen) Lépcs ház vagy folyosó és másik lakás bármely helyisége között (függ legesen, vízszintesen és átlósan) Lakásbejárati ajtó el tér nélkül Lakásbejárati ajtó el térrel Követelmény R W +C [db] R W +C [db] L NW [db] táblázat Épületen belüli hangszigetelési követelmények A követelmények lépéshangszigetelés esetén a helyszíni hangszigetelés maximális értékét írják el. Amennyiben a helyszínen mért vagy számított eredmény nagyobb a követelménynél, akkor a szituáció nem megfelel. A követelmények logikája az, hogy teljesülésük esetén a rendeltetésszer helyiséghasználat feltételei biztosítva vannak. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy így a környezeti zajokat teljesen kizártuk a védend térb l. A követelmények az egyéni igényeket, elvárásokat és a gazdaságossági, m szaki lehet ségeket kísérli meg optimalizálni. A táblázatban megadott értékek egyfunkciójú épületekre vonatkoznak. Többfunkciójú épületek helyiségei közötti hangszigetelési követelmények számszer meghatározásához a rendeltetést tükröz hangszigetelési igényt a szomszédos helyiségek rendeltetése alapján, a hangszigetelési követelményt növel tényez k figyelembevételével kell meghatározni. A léghangszigetelési, és a lépéshang-szigetelési követelményt növel a helyiség rendeltetését l függ tényez ket az MSZ :2007 szabvány tartalmazza db A decibel fogalma A környezetünk az érzékszervek közvetítésével tapasztalható meg. Az egyik legfontosabb tapasztalás a hallás. Alapvet en a hangot, úgy definiálhatjuk, mint az emberi fül által is érzékelhet, a leveg gyors, de kicsiny nagyságú nyomásváltozásai révén terjed mechanikai zavart, ingadozást. Ugyanakkor a leveg n kívül bármely rugalmas közeg, tehát a folyadékok, a szilárd testek és a többi gáz is képes hasonló rezgések továbbítására, tehát hang nem csak leveg ben képes terjedni. A leveg ben terjed hangra a léghang, míg a szilárd testekben terjed re a testhang a szokásos megnevezés. A zaj és a hang csak fiziológiailag különbözik: a zavaró jelleg hangot nevezzük zajnak. A hanghullám terjedése közbeni nyomásváltozás nagyon kicsiny a statikus légköri nyomáshoz képest. Az érzékelés alsó határa jellemz en 2x10-5 Pa, a halláskárosodás körülbelül 10 2 Pa nyomásváltozásnál következik be, a légköri barometrikus nyomás pedig 10 5 nagyságrendbe esik. A fül tehát hét nagyságrend nyomásingadozást képes érzékelni. Annak érdekében, hogy a kezelend számok egy sz kebb tartományba kerüljenek és a szubjektív érzékeléssel is közvetlenebb kapcsolatba kerüljenek, a Pa-ban értelmezett hangnyomás helyett bevezetésre került annak logaritmikus skálázása. Ennek eredménye az általában L-lel jelölt szint, mértékegysége a decibel (db), praktikusan db közötti értékekkel. A decibel tehát a hang er sségét, amplitúdóját jellemz mennyiség.

8 Alkalmazástechnológia A hang frekvenciája: magas és mély hangok A hanghullám kitérése, amplitúdója mellett másik meghatározó tulajdonsága annak frekvenciája. A frekvencia az egy másodperc alatt befutott periódusok számát jelenti, mértékegysége 1/s, de fontossága miatt külön nevet is kapott: Hz (Hertz). Az emberi fül jellemz en a 20 Hz és 20 khz közötti hangokat érzékeli, de ez a sáv a kor el rehaladtával sz kül. Az alacsonyabb frekvenciájú hangokat mélynek, dörmög nek észleljük, míg a magasabb frekvenciákon visító, sivító hangokat tapasztalhatunk. Az egészséges emberi fül által érzékelt hallástartomány az alábbi ábra szerinti, jelölve rajta a hallásküszöb és a fájdalomküszöb határait is. A hangérzet és a hangnyomás közötti kapcsolat, a dba Az azonos er sség, de eltér frekvenciájú hangok esetén nem egyformának érzékeljük a hang er sségét, vagy megfordítva: az egyenl hangosságúnak érzékelt, de különböz frekvenciájú hangokhoz nem egyforma hangnyomásszint tartozik. Jól látszik ez az 1. ábrán is: a hallásküszöb a frekvencia függvényében er teljesen változik. A fizikailag mérhet hang és szubjektív érzékelés között egy korrekció teremt kapcsolatot: az A -nak nevezett sz r az emberi hallás frekvenciafüggéséhez hasonlóan sz ri a fizikai jelet. Az A sz r vel korrigált hang nagyságát db helyett db(a) vagy dba szimbólummal jelöljük. A különböz frekvenciákhoz tartozó A sz r értékei a 2. ábra szerint kerültek szabványosításra. Mind a db, mind a dba mennyiség értelmezhet a teljes hallható tartományra vagy annak egy sz kebb sávjára is. A teljes hallható tartomány esetén a db illetve dba az összes különböz frekvenciájú jel nagyságának összegét tartalmazza.

9 db Fájdalomküszöb Az átlagos emberi fül hallástartománya Zene Beszéd Hallásküszöb Hz kHZ Frekvencia 1. ábra Az emberi hallás érzékelési tartománya 10 5 Relatív csillapítás [db] , ,5-6, , , , Sávközép-frekvencia [db] 2. ábra Az A sz r csillapítása tercsávos bontásban

10 Alkalmazástechnológia A tercsz r k alkalmazása a frekvenciaskálát logaritmizálja, ami megfelel a szubjektív érzékelésnek. Az alábbi táblázat az épületakusztikában leggyakrabban alkalmazott tercsávok középfrekvenciáit adja meg. Az összegzést a decibel logaritmikus értelmezése miatt szintén logaritmikusan kell elvégezni. A 3. ábrán két különböz zajszint összeadását segít grafikon látható. L 1 az egyik, L 2 a másik zajforrás db-ben vagy dba-ban értelmezett hanger ssége, L 2 -L 1 pedig a két szint különbsége. A függ leges tengelyen olvasható le, hogy két zajforrás együttes hatására az ered hanger sség mennyivel n meg az eredetileg hangosabb gép szintjéhez képest. Megfigyelhet az ábráról, hogy a két független, de azonos hanger sség zajforrás 3 db szintnövekedést jelent. Ha egy zajforráshoz egy nálánál több mint 10 db-lel kisebb adódik, akkor az együttes hatásuk gyakorlatilag nem változik, az ered t az eredeti forrás határozza meg. A zajhatárértékeket korábban megadó 1. táblázatban található megítélési szintek a teljes hallható frekvenciatartományra értelmezett dba szintek. Szintén a teljes hallható frekvenciatartományra és dba-ban értelmezve a 3. táblázatban néhány hangforrás közelében tapasztalható jellemz hangnyomásszint található. A frekvenciaspektrum vizsgálata tercsz r kkel Az épületakusztikai gyakorlatban els sorban a tercsz r k alkalmazása terjedt el az akusztikai tulajdonságok, jellemz k frekvenciafüggvényének vizsgálatára. Egy ideális frekvencia-sávsz r úgy viselkedik, hogy egy alsó határfrekvenciánál kisebb és egy fels határfrekvenciánál nagyobb frekvenciájú jeleket egyáltalán nem engedi át, míg a kett közötti rezgéseket torzításmentesen küldi tovább. Az ideális, állandó relatív sávszélesség sz r ket ezen túlmen en az jellemzi, hogy a sz r által átbocsátott legkisebb (f min ) és legnagyobb (f max ) jel frekvencia-hányadosa állandó. Azaz, ha egy 100 Hz középfrekvenciájú sz r a 75 Hz és 150 Hz közötti jeleket engedi csak át azaz a frekvencia-arány 2, akkor magasabb frekvenciákon jóval szélesebb a sávszélessége, például 3000 Hz és 6000 Hz közötti a kétszeres arány miatt a 4000 Hz középfrekvencia esetén. Tehát az egyik esetben 75 Hz az átfogás, míg a másik, nagyobb frekvenciájú sz r nél 3000 Hz. Tercsz r k esetén f max / f min = 2 1/3. Léghangok és lépéshangok Egy épületen belül a hang mind a leveg ben, mind az épületszerkezetekben képes tovaterjedni. Ennek megfelel en léghangokról, illetve testhangokról beszélünk. Léghangnak tekinthetjük a rádió, televízió hangját, a beszélgetést, vagy a klímagép által befújt leveg áramlási zaját. Tipikus testhangok az épületakusztikában: ajtócsapódás, elhaladó villamos, közvetlenül a födémre helyezett centrifuga, épületgépészeti berendezések, vízvezetékek, emberi járkálás okozta zajok. A két hangfajta azonban nem független egymástól: egyfel l a testhangok kialakulásakor általában léghang is megjelenik, másfel l a testhang részben lesugárzódik a felületeken és léghang lesz bel le; és fordítva: a léghang a szerkezetekbe behatolva részben testhangként terjed tovább. Az épületakusztikában az egyik testhang külön nevet kapott: a födémeken történ emberi járás-járkálás okozta testhangot lépéshangnak nevezzük. Léghangszigetelés Két szomszédos helyiség között a léghangok a 4. ábrán látható módon közlekedhetnek. Az A jel út a közvetlen kapcsolatot jelenti a két helyiség között, a három B jel út pedig az úgynevezett kerül utakat. A szomszédos helyiségek között átjutó léghang nagyságának jellemzésére lett bevezetve és szabványosítva az R léghanggátlási szám. Definíció szerint a vizsgált szerkezet felületére bees hangenergia és a másik oldalon lesugárzott hangenergia logaritmusának tízszerese: R = 10 log P bees P lesugárzott

11 3,0 2,5 2,0 L [db] 1,5 1,0 0,5 0, L 2 -L 1 [db] 3. ábra Két zajforrás együttes hatása Hangforrás Suttogás Csendes lakószoba nappal Beszélgetés Átlagos irodai zaj Közlekedési zaj nagyforgalmú út mentén Porszívó F nyíró Asztalos körf rész Légkalapács Hangnyomásszint [dba] ábra Közvetlen út (A) és kerül utak (B1, B2, B3) 3. táblázat Jellemz hangnyomásszintek táblázat Tercsávok középfrekvenciái

12 Alkalmazástechnológia A léghanggátlási szám frekvenciafügg mennyiség, és létezik laboratóriumi (R) illetve helyszíni (R ) körülmények között maghatározott értéke. A laboratóriumi érték magát a vizsgált épületszerkezetet jellemzi, függetlenül annak beépítési körülményeit l, azaz a 4. ábra jelölési közül csak az A jel hangút hatása szerepel. A helyszíni, felül vessz s mennyiség esetén az érték tartalmazza a csatlakozások miatt fellép ún. kerül utak hatását is, azaz az A és B1, B2, B3 lehet ségeket is. Ennek következtében a helyszíni léghanggátlási szám mindig kisebb érték, mint a laboratóriumi. A léghanggátlási számokat tercsávokban kell meghatározni, legalább a Hz közötti középfrekvenciákon, ami 16 darab értéket jelent. Ez általában túl sok szám a gyakorlat számára, kevéssé praktikus, ezért célszer nek t nik valamilyen egyszer bb, de az adott épületszerkezet hangszigetelését minél jobban jellemz mennyiség definiálása. A napjainkban szabványosított és szinte kizárólagosan használt súlyozott mennyiség nem egyszer en valamifajta átlagát tekinti a mért tercsávos léghanggátlási számoknak, hanem egy vonatkoztatási görbe alapján a gyengébb hangszigetelési értékeket veszi figyelembe. A módszer egy szabványos vonatkoztatási görbét illeszt 1 db-es eltolási lépésekkel a mérési eredményekb l kapott léghanggátlási görbéhez képest, amíg a két görbe közötti tercsávonként vett negatív irányú különbségek összege maximum 32 db. Ekkor a vonatkoztatási görbe 500 Hz-hez tartozó értéke az R w súlyozott (weighted) léghanggátlási szám. Burkolatok, el tétfalak, álmennyezetek, álpadlók esetén használatosak az eredeti szerkezethez képesti javulást kifejez R és R w mennyiségek is. Az utóbbi években a kutatások nyomán bevezetésre került az egyszámadatos R w mellé két korrekciós tag is, amelyeket színképillesztési tényez knek nevezik. A lakások közötti szerkezetek esetén a C jel tényez vel kell a léghanggátlás nagyságát kiigazítani, a homlokzati szerkezetek esetén pedig a C tr tényez vel. A két korrekciós tényez bevezetésnek oka, hogy az R w léghanggátlási szám nem veszi figyelembe az emberi érzékelés sajátosságait és a környezetünkben található tipikus zajforrások spektrális eloszlását. A C és C tr tagokat az R w mellett zárójelben szokás megadni, és az alkalmazásuk esetén az R w értékhez kell hozzáadni ket; például egy átlagos mm üvegezés ablak súlyozott léghanggátlása így adható meg: R w (C; C tr ) = 33 (-1; -4) db. Az MSZ Léghanggátlási szám, R [db] 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20, R w = 44 db (500 Hz) Illesztett vonatkoztatási görbe Vizsgált szerkezet léghanggátlása Negatív eltérésekösszegük max Sávközép-frekvencia [Hz] ábra Súlyozott léghangszigetelési szám szerinti hangszigetelési követelmények a színképillesztési tényez kkel korrigált súlyozott léghangszigetelési számokra vonatkoznak, így például két lakás közötti falszerkezet esetén az R w +C 51 db követelményt kell teljesíteni. Egy szerkezet léghangszigetel képessége tehát annál jobb, minél nagyobb a súlyozott léghanggátlási száma. Az eddig leírtakból látható, hogy a súlyozott léghanggátlási szám ismerete nem jelenti azt, hogy adott küls zaj mellett például egy egyszer különbségképzéssel meg lehetne adni a bels zajszintet. A súlyozott egyszámjegyes jellemz el nye az egyszer ség, tömörség, de közben elvész a léghanggátlás frekvenciafüggvénye. A pontosabb akusztikai tervezéskor szükséges az adott szerkezet tercsávokban meghatározott hangszigetelési értékeinek ismerete, de általában elegend valamely egyszámjegyes jellemz ismerete is

13 Illesztett vonatkoztatási görbe Vizsgált szerkezet léghanggátlása 60 Lépéshangszigetelés A fentebb már említett lépéshangszigetelés meghatározásához mivel a járás-járkálás nagyban különbözhet a személy tömege, cip je, a mozgás dinamikája szerint szabványosított berendezést, ún. kopogógépet kell alkalmazni. A födémszerkezet lépéshangszigetel képességének jellemzésére az L n szabványos lépéshangnyomásszint lett bevezetve. A léghangszigeteléshez hasonlóan itt is létezik a helyszínen meghatározott, a kerül utak hatását is magába foglaló változat: ez az L n helyszíni szabványos lépéshangnyomásszint, valamint a fentiekhez hasonlóan lett értelmezve az egyszámadatos, súlyozott mennyiség is. Padlóburkolatok esetén a L lépéshangszigetelés-javító hatást, illetve ennek súlyozott L w értékét lehet megadni. Ezt laboratóriumi körülmények között, homogén beton födémen kell meghatározni. A léghangszigeteléshez hasonló módon a lépéshangszigetelést is legalább a Hz közötti sávközépfrekvenciájú tercsávokban kell elvégezni, valamint egyszámjegyes jellemz bevezetésére is sor került. A módszer hasonló: egy vonatkoztatási görbe eltolásával a negatív eltéréseket kell figyelembe venni, maximális összegük 32 lehet. Fontos különbség ugyanakkor, hogy itt a negatív eltérések értelmezése mivel a lépéshangnyomásszint nem különbségi mennyiség fordított a léghanggátlás görbékhez képest: minél nagyobb a lépéshangnyomásszint, annál gyengébb a födém lépéshangszigetel képessége. Az egyszámjegyes értéket L n,w súlyozott szabványos lépéshangnyomásszintnek, illetve helyszíni vizsgálatok esetén L n,w súlyozott helyszíni szabványos lépéshangnyomásszintnek nevezzük. A görbeillesztés menete a 6. ábrán követhet. Szabványos lépéshangnyomásszint, L n [db] L n w = 4 4 d B ( H z ) Dinamikai merevség Negatív eltérésekösszegük max Sávközép-frekvencia [Hz] Úsztatott padlószerkezetek úsztató rétegeinek fontos tulajdonsága, hogy a dinamikai, id ben változó hatásokra milyen választ ad. Az épületakusztikában ennek jellemzésére az s dinamikai merevség használatos, ami tulajdonképpen az egységnyi felület rugó rugómerevsége. Mértékegysége ennek megfelel en N/m 3, szokásosan MN/m ábra Súlyozott szabványos lépéshangnyomásszint A léghangszigetelésnél elmondottak itt is igazak: a kerül utak hatása miatt a helyszíni lépéshangszigetelési értékek szokásosan rosszabbak, mint a laboratóriumiak. Ez azt jelenti tehát, hogy a laboratóriumban mért szabványos lépéshangnyomásszintek alacsonyabbak.

14 Alkalmazástechnológia A dinamikai merevség és az úsztatott tömeg négyzetméterenkénti tömegének ismeretében az alábbi képlettel lehet meghatározni a lépéshangszigetelés-javítás várható értékét: L nm = 19,4-12,5 log s m Amennyiben ismerjük a födém alaplemez (nyersfödém) lépéshangszigetelési értékét, akkor innen már egyszer en adódik a teljes födémszerkezet lépéshangszigetelése: L nw = L nw,nyers - L nw Különböz alapfödémek esetén a lépéshangszigetelés értékeit általában katalógusban közlik vagy egyéb szakirodalmi adatokból lehet becsülni. Homogén vasbeton födémlemezek esetén az alábbi képlet segít a számításokban: L nw,nyers = 164,5-35 log m Padlóburkolatok bels komfortja Hétköznapi tapasztalatunk, hogy a különböz padlóburkolatok komforthatása eltér egymástól. Egy ragasztott k burkolat egészen más hatást gyakorol az emberre, mint egy tömörfa padló. Ennek megítélése, értékelése nagyrészt az egyénen múlik, de a szubjektív benyomásokon túl, illetve azok mellett értelmezhetünk olyan hatásokat, amelyeket az emberek többsége hasonlóan ítél meg. Így például a leragasztott tömörfa padlóburkolatot kellemesebb, otthonosabb hatásúnak értékeljük, mint a habalátétes laminált járófelületeket. Tapasztalatok alapján a laminált padlók alatti habalátét helyett 2-3 mm vastag DV-Silent gumilemez alkalmazása jelent sen javítja a komfortérzetet. A gumilemezzel ellátott laminált padló megközelíti a tömörfa padló hatását.

15

16 M szaki adatlap Alkalmazási területek Kontakt úsztatás meleg és hidegburkolatok alá Úsztatott födémek úsztató rétege Általános rezgésszigetel lemez (pl. gépalapok, cs megfogások, stb.) Léghangszigetelés javítása (pl. álmennyezet fölötti terek, gipszkarton falak, stb.) Falak és födémek közé (lakáselválasztó, illetve hanggátló falak) Lépcs karok rugalmas megtámasztása Gyártási méretek A DV-Silent hangszigetel lemezt 80, 90, illetve 100 cm széles, feltekercselt hengerben forgalmazzuk. A lapok választható vastagsága: 2, 3, 6, 10 vagy 12mm a leggyakrabban el forduló alkalmazási célokhoz igazodva. Természetesen igény esetén a sztenderdt l eltér méretben is legyártjuk a hangszigetel elemeket. A termék csomagolásán elhelyezett adatlap a legfontosabb m szaki jellemz ket tartalmazza. Dinamikai merevség értékek (s ) (MSZ EN ISO :1993) 2 mm vtg. DV-Silent-A gumilemez 51 MN/m3 Ln,w 6 mm vtg. DV-Silent-A gumilemez 6 mm vtg. DV-Silent-B gumilemez 3+6 mm vtg. DV-Silent-A gumilemez 6+6 mm vtg. DV-Silent-A gumilemez 37 MN/m3 71 MN/m3 25 MN/m3 19 MN/m3 [54 db] Lépéshangszigetelési értékek (Ln,w) (MSZ EN ISO 140-6:2001) 4 cm vtg. önterül anhidrit esztrich 6 mm vtg. DV-Silent-A gumilemez 54 db 15 cm vtg. monolit vasbeton födémlemez 4 cm vtg. önterül anhidrit esztrich [48 db] 2 mm vtg. DV-Silent-A gumilemez 20 mm vtg. Austrotherm AT-N100 EPS lemez 48 db 15 cm vtg. monolit vasbeton födémlemez 4 cm vtg. önterül anhidrit esztrich 3 mm vtg. DV-Silent-A gumilemez 20 mm vtg. Austrotherm AT-N100 EPS lemez 15 cm vtg. monolit vasbeton födémlemez Laminált padlóburkolat 2 mm vtg. DV-Silent-A gumilemez 4 cm vtg. önterül anhidrit esztrich 6 mm vtg. DV-Silent-A gumilemez 15 cm vtg. monolit vasbeton födémlemez 47 db 43 db [47 db] [43 db]

17 Lépéshangszigetelés javítás ( Lw) (MSZ EN ISO 140-8:2000) Laminált padlóburkolat 2 mm vtg- DV-Silent-A gumilemez 18 db 15 cm vtg. monolit vasbeton födémlemez Laminált padlóburkolat 1 L w 3 mm vtg- DV-Silent-A gumilemez 20 db 15 cm vtg. monolit vasbeton födémlemez 2 H vezetési tényez ( ) (MSZ EN 12667:2001) 6 mm vtg. termék (DV-Silent-A lemez) 0,17 W/mK Szállítási (dl) és terhelés (db) alatti vastagság (MSZ EN 12431:2000) 2 mm vtg. DV-Silent-A gumilemez 2,4 / 2,2 mm [18 db] 3 mm vtg. DV-Silent-A gumilemez 6 mm vtg. DV-Silent-A gumilemez Tests r ség ( ) (MSZ EN 1602:1998) 6 mm vtg. DV-Silent-A gumilemez 3,6 / 3,3 mm 7,1 / 6,5 mm 800 kg/m mm vtg. DV-Silent-B gumilemez 900 kg/m 3 T zvédelmi osztály (MSZ EN ISO :2002/MSZ EN 13501:2007) [20 db] DV-Silent gumilemez E, Efl t zvédelmi osztályú Típus DV-SILENT-A DV-SILENT-B Megjegyzés Vastagság 2, 3, 6, 10, 12mm 2, 3, 6, 10, 12mm MSZ EN 12431:2000 Vastagsági t rés ±15% ±15% MSZ EN 12431:2000 Tests r ség 800 kg/m kg/m 3 MSZ EN 1602:1998 Tests r ség t rés ±15% ±15% MSZ EN 1602:1998 Szakító szilárdság 0,15N/mm 2 0,3N/mm 2 MSZ EN ISO 527-3:1996 Szakadási nyúlás min. 40% min. 80% MSZ EN ISO 527-3:1996

18 Alkalmazástechnológiai képes útmutató Monolit födém úsztató rétege Melegburkolat, parketta, laminált lap, (hidegburkolat) ~5cm cementesztrich / 2,5 cm-t l önterül anhidrit esztrich DV-Silent-A vagy B (2-12mm) EPS AT-N 100 polisztrol, ~2cm gépészeti elektromos szerelés Vasbeton födémszerkezet DV-SILENT-A A = 800 kg/m 3 (2; 3; 6; 10; 12mm) DV-SILENT-B B = 900 kg/m 3 (2; 3; 6; 10; 12mm) Monolit födém úsztató és kontakt rétege Melegburkolat, parketta, laminált lap, (hidegburkolat) DV-Silent-A vagy B (2-3mm) ~5cm cementesztrich / 2,5 cm-t l önterül anhidrit esztrich DV-Silent-A (2-12mm) AT-N 100 polisztrol, ~2cm gépészeti elektromos szerelés Vasbeton födémszerkezet Monolit födém kontakt rétege Melegburkolat, parketta, laminált lap, (hidegburkolat) DV-Silent-A (2-3mm) ~2,5 cm anh. gipszesztrich Technológiai fólia AT-N 100 polisztrol, ~2cm gépészeti elektromos szerelés Vasbeton födémszerkezet

19 Speciális igénybevételek (tánctermek, sportpadlók) Melegburkolat (parketta lap, laminált lap); DV-Silent-A vagy B (6-12mm) - akár több rétegben, méretezés alapján Gerendás födém úsztató rétege Melegburkolat, parketta, laminált lap, (hidegburkolat) ~5cm cementesztrich / 2,5 cm-t l önterül anhidrit esztrich DV-Silent-A vagy B (2-12mm) AT-N 100 polisztrol, ~2cm gépészeti elektromos szerelés Gerendás födém, el re gyártott födém (feltöltés) Bordázott fémlemez úsztató rétege Melegburkolat, parketta, laminált lap, (hidegburkolat) ~5cm cementesztrich / 2,5 cm-t l önterül anhidrit esztrich DV-Silent-A vagy B (2-12mm) AT-N 100 polisztrol, ~2cm gépészeti elektromos szerelés Vasalt beton feltöltés Fémlemez

20 Alkalmazástechnológiai képes útmutató Könny szerkezetes födém Melegburkolat, parketta, laminált lap DV-Silent-A vagy B (2-3mm) AT-N 100 polisztrol, ~2cm OSB lemez vagy deszkaborítás Acél vagy fa födém gerenda Könny szerkezetes födém Melegburkolat, parketta, laminált lap, (hidegburkolat) ~5cm cementesztrich / 2,5 cm-t l önterül anhidrit esztrich DV-Silent-A vagy B (2-3mm) OSB lemez Acél vagy fa födém gerenda Peremszigetel sáv DV-SILENT-B (6mm) Fal alá szigetelés Fal alá szigetelés Melegburkolat, parketta, laminált lap, (hidegburkolat) DV-Silent-A vagy B (2-12mm) ~5cm cementesztrich / 2,5 cm-t l önterül anhidrit esztrich Technológiai fólia EPS AT-N 100 polisztrol, ~2cm Vasbeton födémszerkezet

21 Készítés menete I. DV-Silent-A vagy B (3mm) AT-N 100 polisztrol, ~2cm Vasbeton födémszerkezet DV-SILENT-B (6mm) A A 2-3mm DV-Silent alkalmazásakor a szigetel lemezt felhajtjuk az oldalfalra 8-10cm 20cm B 2-3mm DV-Silent alkalmazásakor a szigetel lemezeket 8-10cm átfedéssel egymásra fektetjük 6mm, illetve vastagabb DV-Silent alkalmazásakor a szigetel lemezeket egy 20cm széles és 2mm vastag DV-Silent csíkkal rögzítjük, diszperziós ragasztó segítségével 10cm 10cm 20cm B 6mm, illetve vastagabb DV-Silent alkalmazásakor sarokprofilt alakítunk ki a szigetel lemezek bemarásával. A két profilt egy 20cm széles és 2mm vastag DV-Silent csíkkal rögzítjük, diszperziós ragasztó segítségével Készítés menete II. ~5cm cementesztrich / 2,5 cm-t l önterül anhidrit esztrich DV-Silent-A vagy B (3mm) AT-N 100 polisztrol, ~2cm Vasbeton födémszerkezet DV-SILENT-B (6mm) DV-SILENT-B (6mm) Készítés menete III. Melegburkolat, parketta, laminált lap, (hidegburkolat) ~5cm cementesztrich / 2,5 cm-t l önterül anhidrit esztrich DV-Silent-A (3mm) AT-N 100 polisztrol, ~2cm Vasbeton födémszerkezet

22 Partnereink

23

24 Kariatida Stúdió Kft Dunaharaszti, Róna György u