ADÓTÖRVÉNYEK VÁLTOZÁSA

Átírás

1 BaraMa Könyvvizsgáló és Könyvelő KFT 2943 Bábolna, Kisfaludy ltp. C. ép. I/4. Telefon: 34/ ; Fax: 34/ t-online.hu Honlap: ADÓTÖRVÉNYEK VÁLTOZÁSA Összeállította: Baranyai Magdolna bejegyzett adószakértő 1

2 Társasági adó (1996. évi LXXXI. Törvény figyelemmel a évi CXXIII. Törvény előírásaira) Bővült a társasági adóalanyok köre: az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorciummal. Megszűnik a külföldi szervezet társaságiadó-kötelezettsége ig még marad a szabály ha külföldi szervezetnek belföldi illetőségű adózó az alábbiakat fizeti 30 %-os társasági adót kell levonni az ellenértékből a külföldi szervezettől: - kamat (számviteli tv. előírások alapján kimutatott fizetendő kamat, melyet ráfordításként, vagy eszköz bekerülési értékeként számol el a társaság) - jogdíjat (társasági adótv. szerinti definíció szerint) - szolgáltatási díjat (üzletvezetés, üzletviteli tanácsadás, reklám; piac- és közvéleménykutatás; valamint máshová nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységből az üzleti ügynöki tevékenység címén nyújtott szolgáltatás). A kifizetést követő hónap 12-ig kell megfizetnie a kifizetőnek a társasági adót. Ha olyan társaságnak fizetünk pld. kamatot, amellyel van egyezménye Magyarországnak, akkor az illetőségigazolást az első kifizetés előtt be kell szerezni. Elfogadható helyette nyilatkozat is az illetőségről azzal, hogy a magyar cég a társaságiadó-bevallás benyújtásáig megkapja az illetőségigazolást. Ha nincs meg ezen időpontig az igazolás, akkor az adóév utolsó hónapja kötelezettségeként be kell vallani a társasági adót. (Art. 4. sz. melléklet tartalmazza az illetőségigazolással kapcsolatos előírásokat) o (Emlékeztetőül: Külföldi szervezet az a külföldi illetőségű nem magánszemély, amelynek székhelye olyan államban van, amellyel nincs Magyarországnak kettős adózást elkerülő egyezménye.) Iránymutatás: Számviteli Levelek kérdés-válasz. Változott az ellenőrzött külföldi társaság fogalma: től csak az a külföldi társaság minősülhet ellenőrzött külföldi társaságnak, amelyik nem fizetett legalább 10 % társasági adónak megfelelő adót, vagy - ez akkor vizsgálandó, ha az adóalapja és eredmény nulla vagy negatív az államában előírt társasági adó mértéke nem éri el a 10 %-ot. (Korábban ez a mérték a 19 %-os adókulcs 2/3-a, azaz 12,67 % volt) Adómérték változás től a 10 %-os társasági adókulcs feltétel nélkül az adóalap 500 millió Ft-os összegéig alkalmazható. Az adóalap 500 millióft-ot meghaladó részére a társasági adó kulcsa továbbra is 19 % évre átmeneti rendelkezés van érvényben ( tól): 10 %-os adókulcs a I. félévi adóalap 50 millióft-os összegéig akkor alkalmazható, ha az első félévi adóalap után számított adóból nem vesz igénybe adókedvezményt; az első félévi és az azt megelőző adóévi adóalapja vagy adózás előtti eredménye eléri a jövedelem-minimumot; foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma az I. félévben legalább fél, vagy az adóév egészében legalább 1 fő; megfelel az I. félévben a rendezett munkaügyi kapcsolatos követelményének; az I. félévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának és legalább a minimálbér kétszeresének I. félévre számított szorzata után vall járulékot) A 10 %-os kulcs adómegtakarítását én lekötött tartalékként kell kimutatni a beszámolóban. A lekötés adóévét követő 4 adóévben ezt az összeget fel kell használni beruházásra, korábban munkanélküli, illetve legalább 50 %-ban megváltozott 2

3 munkaképességű vagy pályakezdő személy foglalkoztatására elszámolt személyi jellegű kifizetésre, pénzügyi intézménnyel szembeni kötelezettség csökkentésére. Az adómegtakarítás csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy. A 800/2008/EK rendelet szerinti regionális támogatásnak, vagy mezőgazdasági támogatásnak minősül. Az 50 mft-ot meghaladó adóalap után az adó mértéke I.félévében 19%. Ha az adózó az I. félévi adóalapja után nem tud (vagy nem akar) 10 %-os adókulcsot alkalmazni, akkor az I. félévi adóalap után 19 % adómértékkel számol. A 10 %-os adókulcs a II. félévi adóalap után 250 mft-ig érvényesíthető. A 250 mft feletti rész 19 %-kal adózik. (I. félév 181 nap, II. félév 184 nap nincs választási lehetőség közbenső mérleg készítésére!) Feltétel nélkül alkalmazható a II. félévi 10 %-os adókulcs január 1-jétől a pozitív adóalap 10 százaléka lesz a társasági adó. Az adózás előtti eredményt csökkenti [Tao. tv. 7. -a 1) bekezdésének z) pontja] a Magyar Kármentő Alapnak az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás is, annak az 50 százaléka, de legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig, ehhez az szükséges, hogy a társaság rendelkezzen az Magyar Kármentő Alap által kiállított igazolással, ezen rendelkezést a 2010-ben kezdődő adóévben adott juttatásokra is lehet alkalmazni. Az adott támogatás elismert ráfordításnak minősül nem kell az alapnak ehhez külön nyilatkoznia! Fizetendő adó kiegészítése - feltöltési kötelezettség [Tao. tv ának (7) bekezdése] Az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott támogatások nélküli összegig az adóelőleget december 20-ig ki kell egészíteni. Ezen rendelkezés nem vonatkozik azon adózókra, amelyeknek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az új előírás szerint a 100 millió forintot (50 millió forint helyett). Ezt a rendelkezést a december 16-át követően teljesítendő adóelőleg kiegészítésére ide értve az eltérő üzleti évet választó adózó által teljesítendő adóelőleg kiegészítést is alkalmazni kell ig 1046 sz. nyomtatványon kell a bevallást beadni. A kettős adóztatás elkerülése [Tao. tv ának (2), (4) bekezdése] Megszűnik a külföldről származó kamatjövedelem adómentessége. Ha államközi adóegyezmény a külföldön adóztatható jövedelemre a beszámítást írja elő, akkor a külföldön fizetett adóból levonható a külföldről származó jövedelemre számított társasági adóból. Ha nincs kettős adóztatást kizáró egyezmény, csak a jövedelem után külföldön fizetett adó beszámítására lesz lehetőség. Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása [Tao. tv a (2) bekezdésének új d)-e) pontja és módosult f) pontja] A módosítás az új OECD Irányelveknek megfelelően kettő új csoportot különböztet meg. A szokásos piaci ár meghatározható: 3

4 ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel, amely azt a megfelelő vetítési alapra (költségek, árbevétel, eszközök) vetített nettó nyereséget vizsgálja, amelyet az adózó az ügyleten realizál, nyereség-megosztásos módszerrel, amelynek során az ügyletből származó összevont nyereséget gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban kell felosztani a kapcsolt vállalkozások között, ahogy független felek járnának el az ügyletben, egyéb módszer alapján, ha a szokásos piaci ár az előbbiek alapján nem határozható meg. (továbbra is alkalmazható az összehasonlító piaci árak módszere, a költség-jövedelem módszer, viszonteladási árak módszere is) Kisebb módosítások (hatályba léptek általában december 16-án) A fogalmaknál [Tao.tv. 4. -a] 39. pontban (előadó-művészeti szervezet jegybevétele) lényegében új szöveg: a törvény alkalmazásában TESZOR Előadó művészet, a TESZOR Egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenységből a bábszínházi előadás általános forgalmi adóval csökkentett tényleges jegy- és bérletbevétele. ( az előadó-művészeti szervezet támogatásához kapcsolódóan adókedvezmény alapját képező, előadó-művészetből, bábszínházi előadásból származó jegy- és bérletbevétel statisztikai besorolása változik meg SZJ helyett TESZOR)Maradt a szabály az egy előadó-művészeti szervezethez kapcsolódó, egy évben kiadott támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg a szervezet tárgyévi jegybevételének 80 %-át. Adóalapot csökkentő jogcímek [Tao.tv. 7. -a] től bejelentett részesedés apportálásakor a részesedés kivezetése miatt keletkezett nyereség után is érvényesíthető az adóalap-kedvezmény. Adóalapot növelő jogcímek [Tao.tv. 8. -a] Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költség [3. sz. melléklet A/12. pontja] től változott, hogy a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, véglegesen adott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékével, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékével, az ellenérték nélküli tartozásátvállalás összegével a juttatónak nem kell megnövelnie az adózás előtti eredményét, míg a juttatásban részesülőnek nincs adóalap-csökkentési lehetősége. Az így elszámolt költség, ráfordítás nem minősül elismert költségnek, ezért az adóalapmegállapításánál meg kell növelni az adózás előtti eredményt, ha: A juttatás olyan államban illetőséggel rendelkező külföldi személy részére történik amely állammal Magyarország nem kötött egyezményt a kettős adóztatás elkerülésére, vagy Az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követően azzal igazol. (az eredmény a vállalkozási tevékenység eredményét jelenti ha a beszámolót késve kapja meg a társaság önellenőrzéssel kell helyesbíteni a bevallást; vállalkozási tevékenységet nem végző juttatásban részesülő azon nyilatkozata is elég, ha tartalmazza, hogy nem végez vállalkozási tevékenységet és a támogatást kizárólag a közhasznú alaptevékenységéhez használták fel; 4

5 önkormányzatnak, költségvetési szervnek, magánszemélynek, illetve közérdekű kötelezettség vállalás céljára adott támogatás ismert ráfordításnak minősül) től a külföldi személyek teljes köre kikerült az adóalap-növelési kötelezettség nélkül támogatható személyek köréből i módosítás következtében a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül a filmgyártás vagy előadó-művészeti szervezet támogatása. Esetükben nem kell az eredményről nyilatkozniuk ez visszamenőleg től alkalmazható. A (nem számlázott) utólagos engedmény től véglegesen átadott/átvett pénzeszköznek minősül. Az engedmény jogosultjának nincs adóalap-csökkentési lehetősége, míg az engedmény nyújtójánál elszámolt rendkívüli ráfordítás akkor lesz elismert költség, ha: Az engedményt nem külföldi személy vagy, külföldi illetőségű részére nyújtja, és Rendelkezik az engedmény jogosultjának nyilatkozatával, amely szerint az engedményjuttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követően azzal igazol. Ha az egyik szerződő fél a teljesítéskor eleve csökkentett összeget fizet a másik félnek (skontó), akkor a feleknél az engedmény ezen összegének a késedelmi kamattal arányos részt meghaladó összeget elengedett követelés/kötelezettség címén kell elszámolni. Az engedmény nyújtójának akkor kell az adóalapját növelnie, amennyiben azt magánszemélynek nem minősülő belföldi kapcsolt vállalkozásának nyújtja ( Tv. 8. (1) h, pont) A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség [3. sz. melléklet B/2. pontja] az adózó által üzletpolitikai (reklám-) célból magánszemélynek azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott kedvezmény, árengedmény, visszatérítés, termék, szolgáltatás révén nyújtott, az Szja-tv. szerinti juttatás, továbbá a termék megismertetése, forgalmának növelése céljából adott, az Szja-tv. szerinti áruminta. Új előírás: a látványcsapatsport támogatása. Látványcsapatsport: labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, valamint a jégkorong. Ezen országos sportszervezetnek adott támogatás esetében a támogatott által kiállított igazolásban szereplő összegig, max. az adóévi fizetendő adó 70 %-ig adókedvezmény vehető igénybe. (Európai Bizottság jóváhagyását követő 15. naptól léphet életbe) Figyelem! évi főbb változások voltak: - kapcsolt vállalkozások fogalma bővült (magánszemélyek és hozzátartozóik is kapcsolt vállalkozásnak minősülnek) - a szokásos piaci árat figyelni kell már az apportálásnál is - csak a saját tevékenység részeként elvégzett kutatás közvetlen költsége vonható le az adózás előtti eredményből - a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény értékét növelő felújítási költség is levonható az adózás előtti eredményből - a reprezentáció és az üzleti ajándék adóalapot növelő tétel - helyi iparűzési adó nem csökkenti az adóalapot 5

6 Gyakori kérdések: - kis- és középvállalkozás beruházási adóalap kedvezménye a kivitelezés évei alatt vehető figyelembe, ha áthúzódik egyik évről a másik évre a beruházás. A Tao. Tv. 7. (1) bekezdés zs, pontja alapján a korábban még használatba nem vett ingatlan üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értékével csökkenthető az adózás előtti eredmény.(tehát nem feltétel az aktiválás, lehet év végén befejezetlen beruházás is!) - Cégautó adó megfizetése nem elegendő a társasági adó kapcsán a vállalkozás érdekében felmerült költségek megítéléséhez. Célszerű az év elején és év végén a kilométeróra-állás feljegyezni, mellyel igazolni lehet, hogy az adóévben hány kilométert futott a jármű. - A fejlesztési tartalék akkor is feloldható, ha a beruházás megvalósult, de még nem került üzembe helyezésre. - Figyelembe vehető egy adóévi beruházás egyszer beruházás adóalap-csökkentő tételként is, illetve az adóévet megelőző évben képzett fejlesztési tartalék feloldására is. - Feltétel a Tao. Tv. 7. (1) zs, pont szerinti beruházási adóalap kedvezménynél, hogy a társaság tulajdonosai egész évben magánszemélyek legyenek. (ha volt visszavásárolt saját üzletrész akár 1 napig is a feltétel nem teljesül!) ÁFA-törvény 1. Kulturális, művészeti stb. szolgáltatások [Áfa-tv a] Ezeket a szolgáltatásokat függetlenül attól, hogy adóalany, illetve nem adóalany részére nyújtják az Áfa-tv. egységesen szabályozta január 1-jétől szétválik a teljesítési hely. Ha adóalany részére nyújtanak kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sportszolgáltatásokat, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatásokat, annak teljesítési helye a főszabály szerint alakul, vagyis az igénybevevő gazdasági célú letelepedése lesz az irányadó. Ez alól kivételt képeznek a felsorolt típusú szolgáltatásokat nyújtó eseményekre, rendezvényekre történő belépések. Ez esetben a teljesítési hely változatlanul ott van, ahol az eseményt, a rendezvényt ténylegesen megrendezik. (A belépéskor nem lehet eldönteni, hogy adóalany vagy nem adóalany a belépő.) Ha az előbbiekben felsorolt szolgáltatásokat (ide értve a kiállítások, vásárok, bemutatók rendezését), ezek szervezését nem adóalany részére nyújtják, teljesítési hely az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik [Áfa-tv a (1) bekezdésének új d) pontja]. 2. Az adó alapjának utólagos csökkentése [Áfa-tv a (2) bekezdésének b) pontja] A módosítás a szerződéstől való elállás, illetve a szerződés felbontásának egyes eseteivel (bármely félnek felróható okból, elháríthatatlan külső okból) bővíti az adóalap utólagos csökkentését eredményező tényállások körét. A módosítás [Áfa-tv ának új (4) bekezdése] az önellenőrzés nélküli adóalap korrekciót lehetővé tevő esetek körébe vonja azon értékesítéseket is, amelyek mentesek az adó alól. A hatályos szabályozásban annak ellenére, hogy az ügylet fizetendő adót nem eredményezett a bevallásban szerepeltetett adóalap utólagos korrekciójára csak önellenőrzéssel, a korábbi időszakot érintően volt lehetőség. Vagyoni értékű jogok átengedésekor önellenőrzés nélkül korrigálható ezentúl az ÁFA-alap. 6

7 én az APEH honlapra már felkerült egy iránymutatás - Tájékoztató az összesítő nyilatkozatot érintő évi változásokról Az áfatörvény 77. -ának megfelelő, utólagos adóalap csökkentés esetén a korrekció összegét akár közösségen belüli termékértékesítésről vagy termékbeszerzésről, akár közösségi szolgáltatás nyújtásról vagy igénybevételről (ez utóbbi esetben, ha annak teljesítési helye belföldön van és az adófizetésre az igénybe vevő kötelezett) van szó arra az időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatban kell szerepeltetni, amelyben a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő személy az áfatörvény 77. -a szerinti utólagos adóalap csökkenés esetén a korrekció összegéről értesítést kapott. Ezen említett ügyletekkel kapcsolatban ugyanígy lehet eljárni az áfa-bevallásban is (úgy a számú, mind a speciális adózói kör részére rendszeresített számú bevallásban), vagyis az adóalap áfatörvény 77. -a szerinti csökkenése miatti korrekció önellenőrzés nélkül, a számla a vevő részére történő rendelkezésre bocsátásához (-állásához) kapcsolódó bevallási időszakban elszámolható. (A 77. alá nem tartozó esetkörökben az adó alapjának utólagos csökkentése miatti korrekciók csak önellenőrzés illetőleg az összesítő nyilatkozat visszamenőleges módosítása keretében korrigálhatók.) 3. Adólevonási jog korlátozása alóli kivétel [Áfa-tv a (2) bekezdésének új i) pontja] A módosítás feloldja az előzetesen felszámított adó levonási tilalmat azon motorbenzin beszerzése tekintetében, amelyet igazoltan a környezetet jobban kímélő motorokkal kapcsolatos kísérleti fejlesztéshez használnak fel. 4. Fordított adózás [Áfa-tv a (1) bekezdésének g) és h) pontja] A módosítás bővíti a felszámolási, vagy más, a fizetésképtelenséget jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt álló adóalany általi, fordított adózás alá eső ügyletek körét a 100 ezer forintot meghaladó értékű szolgáltatásnyújtásokkal. (eddig csak a termékekre vonatkozott) Az adócsalás visszaszorítása érdekében június 30-ig lehetősége van a tagállamoknak arra, hogy fordított adózást írjanak elő a széndioxid kibocsátási kvóták értékesítésére. A módosítás él ezzel a lehetőséggel és előírja a fordított adózást az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog átruházása esetében. Az Áfa-tv. 6. számú melléklete kiegészült a használt primer cella elem és elektromos akkumulátor, ezeknek a hulladéka; kimerült primer-elem és kimerült elektromos akkumulátor [vtsz ] fordított adózás alá kerülő tételekkel, a termékkörben előforduló adócsalás visszaszorítása érdekében. 5. Utazás-szervezésnél Az utas fogalmának módosítása [Áfa-tv a (1) bekezdésének c) pontja és új (2) bekezdése, a jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (3)-(4) bekezdésre módosul] Utas az az ügyfél az utazásszervezőnek tett nyilatkozata alapján, aki (amely) a szolgáltatást nem adóalanyként vagy nem adóalanyi minőségében, illetve egyéb az előbbiek közé nem tartozó esetekben pedig a saját nevében és javára veszi igénybe. Az utazásszervező köteles ügyfelét a teljesítést megelőzően nyilatkozattételre felhívni és annak keretében nyilatkoztatni arról, hogy a szolgáltatást utasként vagy nem utasként kívánja igénybe venni. A rendelkezéseket azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az utazásszervezőnek fizetett előleg jóváírása, kézhezvétele, előlegfizetés hiányában pedig az utazásszervezés szolgáltatás teljesítése január 1-jére vagy az azt követő napra esik. 7

8 Az előzetesen felszámított áfa levonása [Áfa-tv a] A módosítás egyértelmesíti, hogy amennyiben az utazásszervezési szolgáltatást nyújtó adóalany más által nyújtott szolgáltatást, értékesített terméket használ fel az utas részére történő utazásszervezési szolgáltatás nyújtásához, az arra eső áfa nem vonható le, függetlenül attól, hogy más által áthárított vagy a fordított adózás keretében az igénybevevő által felszámítandó adóról van-e szó. 7. Adóvisszatérítés kérelemre [Áfa-tv. új 257/A -a] Az új szabályozás lényege, hogy a külföldi illetőségű adománytevő az adomány felhasználását ahhoz a feltételhez köti, hogy az abból finanszírozott, közösségi feladatok ellátását szolgáló beszerzések árában foglalt adó alól a kedvezményezettet mentesíteni kell, a beszerzések áfáját a törvényben meghatározott kör részére, a törvényben meghatározott feltételek mellett az adóhatóság visszatéríti. A szabályozás szerint a külföldi illetőségű adományozótól származó pénzbeli adomány, segély esetében, ha annak kedvezményezettje igazoltan közszolgáltató (társadalmi szervezet, egyesület, egyház, alapítvány, közalapítvány, nonprofit gazdasági társaság stb.) az Áfa-tv a (4) bekezdésének b)-f) pontja alapján, az állami adóhatóság a kedvezményezett írásos kérelmére visszatéríti a termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan rá áthárított és az ellenérték részeként megtérített, illetve az általa fizetendő adóként is megállapított előzetesen felszámított adót, feltéve, hogy a termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele a kedvezményezett alapszabályában (alapító okiratában) megjelölt tevékenységnek, feladatnak az ellátását szolgálja, amely a közhasznúsági törvény alapján közhasznú tevékenység vagy kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat, egyházi személynek, szervezetnek minősülő kedvezményezett esetében pedig a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő tevékenység; az adományozó az adomány összegét a vonatkozó adózási rendelkezésekkel összhangban számolta el; az adományozó az adomány felhasználását kifejezetten ahhoz a feltételhez köti, hogy a kedvezményezettet mentesíteni kell a termékek, szolgáltatások árába (díjába) belefoglalt adó viselés alól; a kedvezményezettet az adólevonási jog egészben vagy részben nem illeti meg. Az adó-visszatérítési jog legfeljebb olyan hányadban illeti meg a kedvezményezettet, amilyen hányadban a közhasznú tevékenység, feladat ellátását szolgáló kiadásokból az adomány összege részesedik. Az Áfa-tv. 257/A. -át azokban az esetekben kell először alkalmazni, amelyekben a pénzbeni adomány, segély felhasználása január 1-jén vagy azt követően beszerzett termék, igénybevett szolgáltatás érdekében történik. 8. Az Áfa-tv. mellékleteinek módosítása Az Áfa-tv. 3. számú melléklete kiegészült azzal, hogy az adó mértéke az adóalap 5 százaléka a könyv és kotta bármely más fizikai adathordozón reprodukált formája esetében is. A rendelkezést az esetben kell először alkalmazni, amelyben a teljesítés időpontja január 1-jére vagy az azt követő napra esik. 8

9 9. Termékimport esetén adómentesség [Áfa-tv a (1) bekezdésének g) és l) pontja] Az importőrnek az ÁFA-mentes vámkezeléshez a közösségi adószámát is meg kell adnia. 10. Egyéb változások től ingyenes termékátadás esetén a terméknek nem a beszerzéskori, hanem az átadáskori állapotára érvényes beszerzési árát, ennek hiányában az előállítási költségét kell ÁFA-alapként figyelembe venni. Az egyszerűsített számlán ezentúl szerepeltetni kell a vevő adószámát, ha ő a saját államában adófizetésre kötelezett. Harmadik államban letelepedett adóalanyok ezentúl az állami adóhatóság bármelyik szervénél beadhatják ÁFA-visszaigénylési kérelmüket, de változatlanul a Kiemelt Adózók Igazgatóságának címezve től változás: Közcélú természetbeni adomány után nem kell ÁFÁ-t fizetnie az adományozónak, ha olyan vagyont adományoz, amelyet eddig vállalkozása ÁFA-köteles tevékenységéhez használt, hasznosított. Ha az adományozó eleve adományozási céllal szerez be terméket, nem jár az ÁFA-kedvezmény. A kedvezmény akkor jár, ha az adományozott közhasznú, vagy kiemelkedően közhasznú szervezet, vagy egyház. A kedvezmény az adományozott adományozó nevére kiállított okirattal igazolható. Személyi jövedelemadó Legfőbb változás, hogy egységes, egykulcsos SZJA mérték lesz től: 16 %. Ez a mérték vonatkozik az összevont adóalapra és valamennyi külön adózó jövedelemre is. Kivétel a tartós befektetésből származó, a lekötés három év után történő megszakításakor megállapított jövedelem 10 %-os adókulcsa. (SZJA tv. 67/B (5)) 5 év után 0 %. Az egyéni vállalkozók vállalkozói személyi jövedelemadója, amely 500 mft-os éves adóalapig 10 %, fölötte változatlanul 19 %. 16 %-kal adózik azonban az egyéni vállalkozói kivét, valamint a vállalkozói osztalékalap. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmeknél a jövedelem 27 %-val kiegészíteni az adóalapot, azaz felbruttósítani. (2012-től ez a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik.) (egyéni vállalkozó vállalkozói osztalékalapja, EKHO-s jövedelem, egyéb jövedelmek tartoznak az összevont adóalapba) Nem része viszont az ingatlan és vagyoni értékű jogok származó jövedelem, osztalékelőleg és az EVA-s osztalék től családi kedvezményt és egyes adókedvezményeket csak az összevont adóalappal, illetve annak adójával szemben lehet érvényesíteni. Összevont adóalapba tartozó jövedelmek adója tehát: 127 % * 16 % = 20,32 % Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék vagy az EHO megfizetésére (pld. a bevétel külföldi juttatótól vagy nem kifizetőtől származik) a bevétel 78 %-át kell figyelembe venni jövedelemként az adóalap-kiegészítés kiszámításához, kivéve, ha az adózó (pld. egyéni vállalkozó) e tb-terheket költségként számolja el. 9

10 Megszűnik az adóterhet nem viselő járandóság, helyette adómentes jövedelem lesz. Kivéve a hallgatói munkadíj, mely jellemzően munkaviszonyból származó jövedelemként adóköteles jövedelem lesz. Adómentes jövedelem lesz pld. gyermekgondozási segély, anyasági támogatás, nyugdíj, ápolási díj, szociális gondozói díj évi 180 eft-ot meg nem haladó része, szakképző iskolai tanulónak, illetve felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatónak tanuló-, illetve hallgatói szerződés alapján, valamint szerződés nélkül részt vevő tanulónak a szorgalmi időszak befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás.., ösztöndíj stb től nem minősül elismert költségnek az egyszerűsített foglalkoztatás keretében az alkalmazott munkavállalónak egy napra a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladóan kifizetett munkabér.(összevont adóalap megállapításakor sem vehető figyelembe) Az adójóváírásra való jogosultság a bérjövedelemmel rendelkezőket illeti meg, a bér adóalapja adójának (16 %) összegéig, de jogosultsági hónaponként legfeljebb Ft-ig. (évente összesen tehát legfeljebb Ft) Az így megállapított összeg teljes egészében akkor érvényesíthető, ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a 2 millió 750 eft-ot. Ha a magánszemély összes jövedelem ezt az értékhatárt meghaladja, de nem éri el annak 1 millió 210 eft-tal növelt összegét, az érvényesíthető adójóváírás az előzőek szerint kiszámított teljes összegnek a meghaladó rész 12 %-kal csökkentett része. Az adójóváírás tehát 3 millió 960 eft összes jövedelem felett nem érvényesíthető. Összes jövedelembe számít: Magánszemély összevont adóalapja + vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál a vállalkozói osztalékalap + nemzetközi szerződés alapján mentesített jövedelem, melyet nem kell az összevont adóalapba beszámítani + EKHO alapjául figyelembe vett bevétel + külön törvény alapján ideszámítandó bevétel től nem kell beszámítani az összes jövedelembe a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából, megszüntetéséből, az arról való végleges lemondásból származó jövedelmet, az ingatlan átruházásból származó jövedelmet, a munkaviszony megszüntetésére tekintettel bírósági ítélet alapján fizetett összeget, valamint osztalékelőleget. Családi kedvezményt érvényesíthet az adózó a kedvezményezett eltartott után. (adóalap - kedvezmény lett az eddigi adókedvezmény helyett) (az aki családi pótlékra jogosult, a magzat a várandósság időszakában, az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, továbbá a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély) Eltartott a családi kedvezmény szempontjából: - a kedvezményezett eltartott, továbbá az, aki a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vesznek. (ide tartoznak azok a személyek, akik után már nem jár iskoláztatási támogatás, de közoktatási intézményben tanulnak, vagy felsőoktatási iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgatók és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik) A családi kedvezmény mértéke: - 1 és 2 eltartott esetén Ft - 3 és minden további eltartott esetén Ft adóalap levonás. (havonta / eltartottanként) 10

11 A családi kedvezmény már 1 gyermek után is érvényesíthető lesz és megszűnik az érvényesíthetőség felső jövedelmi korlátja. A családi kedvezményt a házastársak (élettársak) együtt, vagy közülük a kereső veheti igénybe. Az eljárás feltétele a munkavállaló által leadott nyilatkozat. A nyilatkozatminták már letölthetők az APEH honlapról től: Az őstermelő jövedelemkorlát nélkül érvényesítheti évi legfeljebb 100 eft adókedvezményét évi adóval szemben átmenetileg lehet adókedvezményként elszámolni a tandíj, illetve a lakáscélú hitel törlesztés adókedvezményét. Nem változott a súlyosan fogyatékos személyek személyi kedvezménye (havonta a havi minimálbér 5 %-nak megfelelő összeg) Az önkéntes kölcsönös pénztárakba, valamint a nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ) a tag által befizetett összeg adókedvezménye 30 %-ról 20 %-ra csökken től. Az önsegélyező pénztárban legalább 2 évre lekötött vagy prevenciós szolgáltatásra fordított összegek után 10 %-os adókedvezmény érvényesíthető már 2010-re is. A évi adóbevallásnál a magánszemély adóbevallás helyett adónyilatkozatot tehet majd. Feltételek szigorúak, pld. kizárólag egy munkáltatótól szerzett jövedelmet.; a ténylegesen fizetendő adó különbözete kevesebb Ft-nál; nem kér adókiutalás stb A munkáltatóknak új kötelezettség, hogy az év végi adóigazoláson az adónyilatkozat megtételének feltételeit is szerepeltetni kell. (programozóknak feladat) Az adókedvezmények sorrendje: - lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye - személyi kedvezmény - őstermelői kedvezmény - egyéb Ingatlan bérbeadás adózása Az évközi i változás következtében az ingatlan bérbeadással foglalkozó magánszemélynek nem kell kötelezően egyéni vállalkozóvá válnia. Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem től minden esetben összevont adóalap része (önálló tevékenységből származó jövedelemként), tehát az adómérték: 127 % *16 % = 20,32 %. (egyéni vállalkozás kivételével!) (ez azt jelenti, hogy igénybe vehető a családi kedvezmény!) A magánszemély bérbeadónak lehetősége van a bevétellel szemben költséget érvényesíteni: - értékcsökkenést számolhat el, nem kizárólag üzemi célú ingatlannál arányosíthat pld. m2 arányában 2 évnél régebben szerzett épület után is elkezdhet értékcsökkenést számítani. Választhatja a vélelmezett 10 %-os költséghányadot is. Figyelem! 1 évre csak 1 nyilatkozatot adhat a magánszemély! (vagy tételes ktg. Elszámolást választ, vagy vélelmezett 10 %-os költséghányadot!) A kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia a számlaadásra kötelezett magánszemélytől i változás óta. A kifizető akkor von adóelőleget, ha a magánszemély ezt nyilatkozatában kéri. 11

12 A magánszemélynek 12 % különbözeti bírságot kell fizetnie, ha nyilatkozatában adójóváírást és adókedvezményt jogalap nélkül kért és emiatt 10 eft-ot meghaladó befizetési különbözete keletkezett. Figyelem! A kifizetőnek tájékoztatnia kell a magánszemélyt a nyilatkozattételi lehetőségről és a jogkövetkezményekről! A munkáltatótól származó bevételből továbbra is levonható az adójóváírás és a személyi kedvezmény. A munkáltató az adóelőlegnél akkor veheti figyelembe az adójóváírást, ha az állami adóhatósághoz bejelentett módszerrel állapítja meg az adóelőleget és a magánszemély nyilatkozik neki arról, hogy az adóévben mástól nem szerzett az összes jövedelmébe számító jövedelmet. Ez utóbbi nyilatkozat hiányában a munkáltató az adójóváírást addig veheti figyelembe, amíg az általa az adóévben juttatott, halmozott kifizetések összege túl nem lépi a jogosultsági határt. Kamatkedvezményből származó jövedelem A jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,19-szorosa, adója pedig 16 %. Tehát számszerűsítve: 119 % * 16 % = 19,04 % SZJA (de figyelem van még 1,00 * 27 % EHO!) 2010-ben 54 % SZJA + 27 % EHO volt a teher! (30 napon túli előleg elszámolás!) Nyereményből származó jövedelem Nem pénzbeni nyeremény esetén az adó számítása: 119 %*16 % = 19,04 % (EHO nincs) (a nyeremény kifizetője fizeti!) Végkielégítések adózása Az évek közötti megosztás megszűnik. Főszabály szerint, ha tárgyévet követő január 15-ig kifizetésre kerül, akkor az előző év utolsó napján megszerzett jövedelemnek minősül. (TB tekintetében január 10-e a határnap; Munkatörvénykönyv szerint szintén január 10-ig kell figyelembe venni előző évi jövedelemként!??) Elhunyt munkavállalók munkabére Nem volt eddig szabály rá. A törvény rögzíti, hogy az örökösök jövedelmének számít, de úgy kell számfejteni, ahogyan a magánszemélyt még életében megillette volna. Devizás átszámítás től változás volt, ha külföldi pénznemben keletkezett bevétel esetén az adóelőleglevonásra kötelezett kifizető a FT-ra átszámításnál a bevétel megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot alkalmazza; Külföldi pénznemben megfizetett adó esetében a magánszemély döntése esetén a teljesítés időpontjában vagy az adóév utolsó napján érvényes árfolyamot kell alkalmazni. Ingó vagyontárgy átruházása Az adót akkor nem kell megfizetni, ha az nem haladja meg a 32 eft-ot. (vagyis továbbra is 200 eft-ig adómentes csak az adómérték változás került be a törvénybe) 12

13 Kamatadó Kamatadót kell fizetni a nyitott kamatperiódusú, je előtt kötött betét-, folyószámla-, bankkártya és takarékbetét konstrukciók kamatára és a jét megelőzően kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó rendkívüli befizetés és annak kivonása révén az e befizetés hozamára is. Osztalékadó Megszűnik a tőzsdei papírok osztalékának kedvezményes, 10 %-os adója. Az osztalékból származó jövedelem is 16 %-kal adózik. Ingó és ingatlan értéknövelő beruházás Értéknövelő beruházásnak az ingó, ingatlan szokásos piaci értékét növelő ráfordítás minősül. Az átruházást megelőző 12 hónapon belül és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevételnek 5 %-át meghaladó mértékben az eredeti használhatóságának megőrzése, helyreállítása céljából végeztek el. (Ingatlan esetében 24 hónapon belül) Ingatlan átruházás Az ingatlan megszerzésére fordított értéknek számít a ráépítés, bővítés esetén az az összeg, amely az építő magánszemély vagy házastársa nevére kiállított számlákon szerepel, de legalább a beépített anyag értéke. (öröklésnél, ajándékozásnál illetékkiszabáshoz figyelembe vett érték) Árfolyamnyereségből származó jövedelem Örökléssel, ajándékozással szerzett értékpapír esetében, ha az illeték kiszabására a bevallásig nem kerül sor, akkor - öröklésnél a hagyatéki leltárban feltüntetett érték - ajándékozással szerzett értékpapírnál az átruházás napjára megállapított szokásos piaci értéket kell figyelembe venni. Az illetékkiszabás után önellenőrzéssel kell módosítani a bevallást! Ha illetékmentes az ügylet, akkor öröklésnél szintén a hagyatéki leltárban feltüntetett érték, ajándékozásnál pedig az igazolt szerzési értéket kell figyelembe venni. (igazolt érték hiányában nullát) Tevékenységre jellemző kereset től hatályon kívül helyezték re vonatkozóan megállapíthatja az adóhivatal a járulékhiányt, de mulasztási bírságot és késedelmi pótlékot nem szabhat ki. Szakkönyv vásárlási támogatás től visszamenőleg adómentes a közoktatási tv. alapján a munkáltató által adható, évente 4 eft-os szakkönyvvásárlási támogatás. Segély től adómentes az a segély, amelyet elemi kár vagy katasztrófa károsultjának a munkáltatója nyújt lakása újjáépítése céljából. Sportverseny Értékhatártól függetlenül adómentes a sportversenyen, vetélkedőn nyert érem, serleg és trófea értéke. 13

14 Juttatások A természetbeni juttatások fogalmaz megszűnik től. A nem pénzben történő juttatások fajtái: - adómentes juttatások (ld. Fent) - béren kívüli juttatások - béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások - béren kívülinek nem minősülő egyes meg nem határozott juttatások Béren kívüli juttatások (eddig 25 % kedvezményes adózásúak voltak, mind adható volt utalvány formájában is.) Választható elemek 2010-ben 2010-ben 2011-ben 2011-ben Megjegyzés értékhatár adóteher értékhatár adóteher Üdülési csekk Ft 25% Ft 19,04 % Közeli hozzátartozók részére is adható Meleg étkezési Ft 25% Ft 19,04 % Hideg és meleg utalvány étkezési utalvány Hideg étkezési Korlátlan 97,8 % Ft 19,04 % együttesen utalvány Internethasználat Iskolakezdési támogatás Helyi utazási bérlet Iskolarendszerű képzés Széchenyi Pihenő Kártya Szolgáltat ás értékének erejéig Adómentes kezelendő Ft 19,04 % + 27 % EHO-t is fizet a kifizető! (számla alapján kell elszámolni vele) Nyilatkozatni kell 3 hónap max. visszamenőleg Ft 25 % Ft 19,04 % Minimálbér 30 %-ig Bérlet 25% Bérlet 19,04 % Munkáltató nevére árának árának szóló számla erejéig erejéig alapján Ft 25 % Ft 19,04 % Minimálbér 2,5 szereséig Ft 19,04 % Külön kormányrendelet Önkéntes kölcsönös Ft 25 % Ft 19,04 % egészségpénztár Önkéntes kölcsönös Ft 25% Ft 19,04 % nyugdíjpénztár Kultúra utalvány Korlátlan 97,8 % Korlátlan Bérként adózik Sporteseményre szóló belépőjegy Ft - lesz felhasználhatóságra! A fentiek közül csak munkavállalónak adhatók: önkéntes egészségpénztári és önsegélyező pénztári munkáltatói hozzájárulás, önkéntes nyugdíjpénztári támogatás, iskolarendszerű képzés, internet használati díja. A többi munkavállalónak és társas vállalkozónak egyaránt adható. a 14

15 Béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások A juttatás értékének 1,19-szerese után a kifizetőt 16 % SZJA és 27 % EHO terheli. ( összesen 51,17 %) Ezek eddig többnyire 98 % adóterhet viseltek! Idetartoznak: - cégtelefon magáncélú használata (bruttó telefonszámlaérték 20 %-a, ha nem különíthető el a magáncélú használat nem változott) - adóköteles díjú csoportos biztosítások (ha a biztosítási szerződés nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg a biztosítottak körét akkor nem állapítható meg, hogy mely magánszemély milyen jövedelmet szerzett) - adóköteles reprezentáció és üzleti ajándék (reprezentáció esetében, ha a vállalkozás társasági adóalapot növelő tételként figyelembe veszi, akkor adómentes!) Az üzleti ajándék a juttató tevékenységével összefüggésben adott, a minimálbér 25 %-nak megfelelő egyedi értéket meg nem haladó ajándék. Nem társasági adóalanyok esetében adómentes a bevétel 1 %-a, de legfeljebb 25 MFt a reprezentációnál. Az adóév során a tevékenységben személyesen közreműködő tagok együttes létszámával számolva az 5 eft/fő értéket meg nem haladó üzleti ajándék után nincs adófizetési kötelezettség. Az adómentes reprezentáció és üzleti ajándék után nincs EHO fizetési kötelezettség. Nonprofit szervezetnél nem kell adót fizetni a cél szerinti tevékenység érdekében felmerült ráfordítás 10 %-ig, de legfeljebb az összes bevétel 10 %-ig. - Csekély értékű ajándék (évente 3 alkalommal adható a mindenkori minimálbér 10 %-áig ben tehát 3 * Ft = Ft). Adható munkavállalónak, közeli hozzátartozónak is. A kifizető köteles nyilvántartást vezetni!) - Szervezett szabadidős rendezvény ( kifizető ingyeneses, kedvezményesen rendezvényt szervez és nem tudja megállapítani az egyes magánszemélyek jövedelmét. A kifizető által a kifizető üzleti partnerei részére szervezett rendezvény, esemény is lehet) reprezentációnak nem minősülő vendéglátás. - Jogszabályi rendelkezés alapján átadott termék, nyújtott szolgáltatás (ha tv. vagy más rendelet alapján kell a magánszemélynek nem pénzbeli juttatást adni ( pld. önkormányzati rendelet alapján utazási bérlet) - Egyedi reklámcélú ajándék (A kifizetőt terheli az adó az által juttatott, a minimálbér 1 %- át meg nem haladó egyedi értékű olyan reklámcélú vagy egyéb ajándék esetén, melynek elfogadásakor a juttatásban részesülő magánszemély azonosító adatai a juttató számára nem ismertek. - Béren kívüli juttatások kedvezményes adózású értékhatárán felüli rész! 15

16 Béren kívülinek nem minősülű egyes meg nem határozott juttatások E juttatások az összevont adóalap részeként adóznak, vagyis 27 %-kal felbruttósított értékük után a magánszemély adózik 16 %-kal.(20,32 % - magánszemélyt terhelő adó) A felek között fennálló jogviszonynak megfelelően kell utánuk adózni. Idetartoznak: - kifizető által biztosított ingyenes vagy kedvezményes személyszállítás - munkáltató által egyoldalú kötelezettségvállalás alapján adott magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés - művelődésintézményi szolgáltatás (pld. színházjegy, kuturális célú utalvány) Új előírás, ha a kifizető rosszhiszeműen, jogszerűtlenül járt el, az adóalap 50 %-nak megfelelő összegű mulasztási bírság szabható ki a csekély értékű ajándék, rendezvénnyel összefüggésben ingyenesen, vagy kedvezményesen adott juttatás, törvényi felhatalmazáson alapuló juttatás és a minimálbér 1 %-át meg nem haladó értékű reklám- vagy egyéb ajándék esetén. A magánszemélyt nyilatkoztatni kell, hogy máshonnan nem kap hozzájárulást! Helyi adók Általánosságban Iparűzési adókötelezettséggel összefüggő adózói és adóhatósági adminisztrációt csökkentő módosítások, továbbá az építőipari tevékenységet végző vállalkozások kötelezettségteljesítésének egyszerűsítése. A vállalkozók kommunális adója től megszűnik. 1. Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység [Htv ának (2) és új (3) bekezdése] A módosítás megszünteti a piaci vásározó kiskereskedelmi tevékenység utáni adókötelezettséget, az építőipari tevékenység, valamint a természeti erőforrás kutatása, feltárása esetén pedig az ideiglenes jellegű adókötelezettség a tevékenység 30. napját követően kezdődik.. A kiegészítő módosítás lehetővé teszi, ha az építőipari tevékenység folytatása, a kutatási, feltárási tevékenység időtartama az adott településen várhatóan a 180 napot meghaladja, akkor az adózó már a tevékenység megkezdésekor állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként jelentkezzen be, és így az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie. Amennyiben a vállalkozó már fizetett az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége után az adóévre adót, azt az adott önkormányzat illetékességi területén végzett adóévi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adóból levonhatja. Ha a szóban forgó tevékenység-végzés időtartama az adózó előzetes jelzése alapján mégsem haladja meg a 180 napot, a módosítás ideiglenes jellegűnek minősül, és arról a bevallást legkésőbb az adóévet követő év január 15-ig kell benyújtani. A bevallásbenyújtással egyidejűleg kell az adót is megfizetni, - a visszaélések (az adófizetés prolongálása) elkerülése érdekében az eredeti esedékességtől (amikor az ideiglenes jellegű 16

17 tevékenység után eredetileg meg kellett volna fizetni) számított késedelmi pótlékkal növelt összegben. 2. Az 1. ponthoz kapcsolódóan: 2.1. Értelmező rendelkezések [Htv ának 61. és 62. pontja] A módosítás az építőipari tevékenységet végző vállalkozásokra vonatkozó sajátos iparűzési adóalap-megosztási módszer alkalmazása érdekében pontosítja [a 61. pontban] a hivatkozásokat, definiálja [a 62.pontban] az építőipari tevékenységet folytató vállalkozó fogalmát. Ez szerint az a vállalkozó minősül építőipari tevékenységet folytató vállalkozónak, akinek (amelynek) az adóévben az Szt. szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján készletre vett befejezetlen termelés, félkész termék, késztermék értékének együttes összege legalább 75 %-ban építőipari tevékenységből származik A Htv. 3. számú mellékletének módosítása [kiegészült a 2.3. és a 8., 9. pontokkal] A módosítás egyrészt az építőipari tevékenységet végzőkre irányoz elő egy sajátos megosztási módot, másrészt rögzíti, hogy a székhely szerinti településre legalább mekkora nagyságú iparűzési adóalapot kell a vállalkozónak osztania. Az építőipari tevékenységet végző vállalkozások számára nagyobb adminisztrációt jelent az egyes építkezések helye szerinti településekre való iparűzési adóalap-megosztás, mint a klasszikus telephelyekre vonatkozó adóalap-megosztás, mert a munkavállalók éven belül sokszor több építkezésen dolgoznak, gyakran változó módon, és mindezek követése külön adminisztrációt igényel. Ezért a módosítás lehetővé teszi az építőipari tevékenységet végző vállalkozások számára a hatályos szabályok szerinti megosztási módokhoz képest (személyi jellegű ráfordítással arányos, eszközérték arányos megosztás módszere) egyszerűbb megosztási módszert is. Az egyszerűbb módszer lényege, hogy a teljes adóalap 50 %-át a székhely és a klasszikus (nem építőipari tevékenység miatt előálló) telephely szerinti településekhez a hatályos megosztási módok szerint kell megosztani. Az adóalap másik 50 %-át pedig az egyes építkezések miatt telephellyé váló települések között, az ott előállított építőipari teljesítmény arányában. A településen végzett építőipari tevékenységből származó, az Szt. szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, az építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett befejezetlen termelés, félkész termék, késztermék értéke együttes összegének, a vállalkozó építkezés miatt telephellyé váló településen végzett építőipari tevékenységből származó összes Szt. szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett összes befejezetlen termelés, félkész termék, késztermék értéke együttes összegében képviselt aránya szerint lehet megosztani az adóalapot. A Htv. hatályos rendelkezése értelmében a vállalkozónak a székhely szerinti településen mindig keletkezik állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettsége. Gondot jelenthet ezen településre való adóalap-megosztás nagyságának meghatározása. Ezért a módosítás külön szabályként rögzíti, hogy a személyi jellegű ráfordítás arányos és az un. komplex iparűzési adóalap-megosztás esetén az ügyvezető(k) után figyelembe veendő 17

18 személyi jellegű ráfordítás legalább 10 %-át a székhely szerinti településhez kell kimutatni. Ezzel függ össze az is, hogy a módosítás szerint nem alkalmazható az eszközérték-arányos megosztás, ha a székhely szerinti településre eszközérték nem jut. 3. Helyi adó bevezetése a kerületekben [Htv. 1. -ának (3) bekezdése] A módosítás szerint a kerületi önkormányzat által bevezetett helyi adót a kerületi önkormányzat helyett a fővárosi önkormányzat akkor jogosult rendeletével bevezetni, ha ahhoz minden adóév tekintetében az érintett kerületi önkormányzat képviselőtestülete előzetes beleegyezését adta. 4. Az önkormányzat adómegállapítási joga [Htv. 7. -ának e) pontja] A hivatkozott előírásból kimaradt a vállalkozók kommunális adója [ től nem lesz]. Az építményadó, a telekadó differenciált mértékének kialakításánál figyelembe vehető tényezők kiegészültek az épület, épületrész, telek hasznos alapterülete, funkciója (használati módja), továbbá a vendéglátás célját szolgáló épület, épületrész esetén annak a nyitvatartási ideje alapján is. Kapcsolódóan kiegészült a hasznos alapterület értelmező rendelkezése is [Htv ának 9. pontja]. A módosítás szerint az egy helyrajzi számon lévő, több azonos fajtájú épület, épületrész esetén ezek összesített alapterületét kell hasznos alapterület alatt érteni. 5. Építményadó mértéke [Htv a] Az adó évi mértékének felső határa, ha az adóalap megállapítása az építmény m 2 -ben számított hasznos alapterülete alapján történik, akkor Ft/m 2 (900 Ft/m 2 helyett), a korrigált forgalmi érték alapján történik, akkor a forgalmi érték 3,6 százaléka (3 százalék helyett). 6. Távközlési tevékenység A helyi iparűzési adó alapjának megosztására vonatkozó előírások kiegészültek a távközlési tevékenységet végző vállalkozó esetében is [Htv. 3. számú mellékletének új 2.4. pontja] A távközlési tevékenységet végző vállalkozó a helyi iparűzési adó alapját a székhelye, telephelye szerinti települések között az ügyfele, a fogyasztója számlázási címe alapján a településre kimutatott, távközlési tevékenységből származó Szt. szerinti nettó árbevételének az összes távközlési tevékenységből származó Szt. szerinti nettó árbevételében képviselt aránya szerint osztja meg. Kapcsolódóan a telephely kevesek által értelmezett egyik fogalma [Htv ának 31/b. alpontja] helyébe a következő rendelkezés lép: a TEÁOR 08 szerint a 61. ágazatba sorolt tevékenységet (távközlési tevékenységet) végző azon vállalkozó esetében, amelynek az adóévet megelőző adóévi Szt. szerinti nettó árbevételének legalább 75 százaléka távközlési tevékenységből származik (távközlési 18

19 tevékenységet végző vállalkozó) azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az ilyen tevékenységet végző vállalkozás ügyfelének, fogyasztójának számlázási címe található. EVA 1. Az adó alanya [Eva-tv. 2. -ának (8) és új (9) bekezdése] A hatályos rendelkezések szerint az Eva-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak a tevékenység szüneteltetése idején is fenn kell tartania pénzforgalmi számláját. A módosítás lehetővé teszi, hogy a tevékenységét szüneteltető evás egyéni vállalkozónak a nem evaalany egyéni vállalkozóhoz hasonlóan a szüneteltetés ideje alatt ne kelljen pénzforgalmi bankszámlával rendelkeznie, feltéve, hogy más Eva-tv. szerinti adóalanyiságot eredményező tevékenységet nem folytat. Az adózónak a szünetelést a külön törvény szerint történő bejelentéssel egyidejűleg az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézetnek is be kell jelentenie. A bejelentés elmulasztásának az adójogi következményeit a magánszemély viseli. 2. Az adóalanyiság megszűnése [Eva-tv. 3. -ának (2) bekezdése] Az adóalanyiság nem szűnik meg akkor sem, ha az egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély adóalany tevékenységét cselekvőképességének korlátozását követően a nevében és javára törvényes képviselője folytatja. Társadalombiztosítás Társadalombiztosítási járulék a) A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 27%, ebből: - nyugdíjbiztosítási járulék 24% - egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3%, ezen belül _ a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5%, _ a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5%, _ a munkaerő-piaci járulék 1%. b) A biztosított által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 17,5% ebből - nyugdíjjárulék 10% és a magánnyugdíj-pénztári járulék megszűnik, - egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 7,5%. _ A természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%, _ A pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2%, _ A munkaerő-piaci járulék 1,5%. Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi 5100 forint lesz. Ez napi 170 forintnak felel meg Start-kártya utáni járulék A felsőfokú végzettségű pályakezdő fiataloknak kiváltható Start kártya járulék-kedvezmény időtartamát az eddigi két évről egy évre csökkenti a jogalkotó (középfokú vagy annál 19

20 alacsonyabb végzettség esetén a két év kedvezményes időszak változatlan marad). Az egy éven belüli időtartamban 9 hónapig a munkáltatónak 10%-os Start-kártya járulékot kell fizetnie a 27%-os társadalombiztosítási járulék helyett, 3 hónapig pedig 20%-ot. Az új rendelkezés csak a január 1. után kiváltott Start kártyákra érvényes. Az új minimális járulékalap 2011-től az egyszeres minimálbér, illetve a garantált bérminimum lesz. A 2011-es költségvetési törvényjavaslatban szereplő egyéni járulékplafon mértéke évi Ft. Egyéni járulék megfizetése Ha a foglalkoztató nem pénzben juttat járulékköteles jövedelmet, a dolgozót terhelő egyéni járulékokat akkor is meg kell fizetnie, ha nincs miből levonnia. Az összeget a dolgozóval szembeni követelésként kell nyilvántartania, hasonlóan a le nem vonható személyi jövedelemadó-előleghez. Hallgatói munkadíj A hallgatói munkaszerződés alapján járó hallgatói munkadíj újra biztosítási kötelezettséggel jár és társadalombiztosítási jogosultságot is teremt, korábban adóterhet nem viselő járandóság volt. A jövőben a biztosítási jogviszony csak akkor jön létre, ha a munkavállaló ténylegesen is felveszi a munkát, tehát nem a munkaszerződés teremti meg automatikusan a jogviszonyt. Ezzel a téves bejelentésekhez kapcsolódó adminisztrációt célozta meg elkerülni a törvény. Egészségügyi hozzájárulás 1. A kifizető 27 százalék ehot fizet [Eho-tv. 3. -a (1) bekezdésének b) pontja] a külön adózó jövedelmek közül = a kifizetőt terhelő adó mellett juttatott vagyoni érték adóalapként meghatározott összege után [ez azt jelenti, ha az egyes meghatározott jutatás értéke 100 egység, akkor azt növelni kell 19 %-kal (adóalapként annak az 1,19-szeresét számításba venni), azaz 119 után egyrészt megfizetni annak a 16 százalékát személyi jövedelemadóként, másrészt annak a 27 százalékát egészségügyi hozzájárulásként], de nem fizet = a kamatkedvezményből származó jövedelem, = az egyösszegű járadékmegváltások, = a kis összegű kifizetések után (hatályon kívül helyezték). Hatályon kívül helyezték a 3. (2) bekezdését, a több társas vállalkozásban is személyesen közreműködő személyes közreműködői díjkiegészítését. 2. A magánszemély 14 százalék ehot fizet [Eho-tv. 3. -ának (5) bekezdése] A módosítás szerint az állandó lakóhely szerinti lakás nem mentesül az eho-fizetési kötelezettség alól. Mentes továbbra is az a jövedelem és járulék alapjául szolgáló összeg, amely után a Tbj-tv. szabályai szerint járulékot kell fizetni, valamint az a jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni. 20