rendelt kelet-europai dllamokra rdborult a sotet kdzepkor. A gr6ztes dllamok

Átírás

1 A,flrDEGnAnonO" A nurnbergi perek lezajldsa.'t6n hazdnk nagr koltdje ismet elmondhatn6l; Eur6pa megint csendes, riira csend."... i Nemetorszilgra 6s a szo{etunio,,biztons6gi" ovezetekk6nt annak vazallusaiva rendelt keleteuropai dllamokra rdborult a sotet kdzepkor. A gr6ztes dllamok bar maguk is elismerik a versaillesi rendezos igazsagtalansegait az els6 vildghaboru utdni balkezes rendezesbdl semmit sem tanultak. De Gaulle, aki jol latta, hogramerika a mdso_ dik vilagheboru urugr1n az oroszokkal nemcsaknemetorszdgot ve_ rette le Europdban, hanem Anghat es Franciaorszd.got is er6sen visszavetette. Lassan, de biztosan megfosztja az anyagorszdgon kivuli birtokaitol. Ennek ellenere maga is megkiscrli a nemetek minel nagrobb mdrtekfr kifosztd.sdt. Teszi mindeit annak ellen re, hogr sejti, de tal6n tudja is, hory Amerika 6s a Szo{etuni6 hogran iat_ szotta ki a ndmteket. Erre paul schmidt is utal. Az intern6lotabo;bol augusztus6.ban egr francia tiszt pdrisba kiserte, ahol tanu_ k6nt akartak kihallgatni. petain per ben, aki azonban id6kozben meghalt. Ett6l fuggetlenul tiz napig ott tartottdk. Ez id6 alatt nem hivatalos forms.ban, tobb a mdsodik vildghaboru sord.n folytatott tdrgralasokr6l kerdezgett6k. schmidt ig/ nyilatkozik err6l:,be Gaulle. Franciaorsz6g akkori kormdnyelnokenek munkatd.rsai viszont el6nken erdekl6dtek, mds dltalam ismert dolgok fel6l, mindenek el6tt a Molotov es Hitler kdzott lefolyt beszelgetesekr6l." Majd minden atmenet nelkul bizonyitra nem minden konzekvencia nenut kesercren jeszi meg:,"azt hittem almodom, amikor az elpwsztitott Nemetorszag internalotabor6lbol a majdnem tejesen erintetlen pdrisba kerultem, ahol egyetlen tortott ablakot sem ldttam." De Gaulle mindezek ellendre december elejen Moszkvaban sztdlin el6tt az alabbiakban fejti ki hogran k pzeli el Nemetorszdg sorss.nak hriboru utiini szab6lyozds6.t. ime:,,a Rajna bal partjdi megszrinik a n6met kozponti allam szuverenitasa: ai ott elcsatolt teruletek meg6rzik n6met jellegiket, de autonomidt kapnak es gazdasdgilag a nyugati isvezethez tartoznak; a Ruhrvidek nemzetkozi el_ len6rzes al6r kerfrl, keleten az odera 6s a Niesse vonala alkotja a n met hat6rt. sajnaljuk, hog oroszorszag e feltetelek alapjdn jelenleg nem 6hajt Franciaorszi,ggal megdllapoddst kotni, ameiyet azutan Anglianak es az Egresult Allamoknak is javasolni lehetn". ellaspontunkat azonban emiatt nem fogjuk modositani." De Gaulle, Franciaorszdg els6 vildghaboru utani rendez6s bafogasain is tril tesz, pontosabban tenne, ha rdbizndk. Emlekirataiban amelyb6l fenti dll6.sfoglaldsat ideztuk szenved lyesen ostorozza 286 Amerik6.t, Angiat 6s a Szovjetuni6t, a francidkkal szemben a h6bor0 sor5.n tanfisitott magatart5.s6.6rt, m6rminthogr nem tekintettdk 6ket lz angolokkal eglenrangrl sz6vets6gesuknek. Nem hivtdlk meg 6ket a leher6nl, Jaltal, de a potsdami oszt6zkod6.sra sem. kptennyomon szapulja kngrelroszd,g elad6sdt a Szovjetuni6nak, a Szovjetuni6 teruletszerz set stb. De amint a fenti SztS.linnak tett javaslatab6l kitfrnik, mindezeket maga is elfogadta volna, csuppdn az rt duzzog, lrogr nem k6rtek alrozzirjarulisitt.lgazolja ezt az is, hogr amikor felrrj6.lnlott6.k neki, tartsa 6 is megszdllva N6metorszag egrik zontg rt, irhelyett, hogr a meltatlan szerepet elutasitotta volna, ordmmel tett r:leget annak. De Gaulle v6gulis rdjdn arra, amire a francidknak m6r az els6 vikighriboru el6tt rd kellett volna j6nni6k. M6gpedig, hogr nekik nem rrz angolokkal kell dsszefogni, hanem a legf6bb ellens g6nek tartott N metorszd.ggal. Ennek lett kdvetkezmdnye az 195lben megkdtdtt lluropai Sz6n 6s Ac6lkdzdss6get l6trehoz6 szerz6des, amely k6zos pir rccd b6v0lve minden eddigincl nagrobb gazdasdgi fellendul6st biztositott Franciaorsz6g 6s a k6zds piachoz csaflakoz6 tdbbi dllam r sz t'c. A hdboru befejez6se a gr6ztesek r6sz6re is felvetette a maga prob It:m6it. Hogran tovdbb? Elk6pzel6sekben nem volt hi5.ny, hiszen a lrirborti ut6ni rendez6sr6l mdr figlsz6lvdn a h6bon1 kitdr6se 6ta, s6t rninden bizonnyal mdr koribban is elkezdtek egrezkedni. Jellemz6 (rre az ahbbi eset. Lord Beaverbrook 6s Haniman a ndmet preventiv tiimad6.s ut6n szeptember v6g6n Moszkv6ba utazik, hogr az orosz vezetilkkel a hdborrl folytatas6hoz szfiks6ges anyagok szdllitiisdr6l targla{on. TulaJdonk6ppen ez volt az els6 h6romhatalmi konferencia az rljdonsfrlt szdvets6gesek kdzdtt. Amint tudjuk Sztdlin f5/orsan felsorolta mire van szfrks6ge, m6gpedig minel el6bb. Ezek rrtdn ritertek a hdborrl utdni rendez6s megtdrglalds6ra. Semmi ketscg, hogs itt.els6sorban a hdborrl utdni teruletjuttatdsokr6l esett szo. SztdLlin mdr itt er6sk6d6tt, hogr a n6meteknek meg kell t6riteni <ik a hdbor0val okozott k6.rokat. Meg Beaverbrookbol is ellen6rz6st vdltott ki ez a g6.tldstalan magabiztossdg, amellyel ebben a nasron korai id6szakban ittak a medve b6rere. Meg is jegrezte keserfien:,,elribb meg kell nyernl a hdlboritt." Ugl tfrnik azonban, hogl a hdborrl utdn olyan helyzet alakult ki, lrogr a vilfu n6peinek,,lgazgatasara" r1j, eddig nem elemzett m6dszerck (vagg kf tudja) ldtszanak c6lszer0nek. Amerika 6s a Szovjetuni6 kulonris egrfrttmfikdd6se sor5.n ugianis a h6bor0 v6g6n csupdn 6k rrraradtak igaziln erejuk telj6ben. Nyilvd.n az igan gy6zteseknek is oket lehet 6s kell tekinteni. Churchill amikor k6nyszeredetten aldirta 287

2 az Atlantt Chartat, r1gr gondolta de az egesz hdbor0 alatt ez lebegett szeme el6tt ki tudja, hogr alakulnak a dolgok addig? Ugan ld k6nyszeritheti a hatalmas BritBirodalmat, hogr feladja az 6,tszdzadok sor6n megszerzett birtokait 6s a vll6g kereskedelmeben maganak fenntartott prlvilegiumait? Hisz egy vil6gm6retft hdboru nemcsak a veszteseket, hanem a gr6zteseket is ldmeriti. Biz.ony alaposan elszdmitotta magat! Pedig esz6be juthatott volna, s ha el6bb nem, Jalta ut6n eg6sz biztosan rd is jott, hogr aki ilyen kivdl6 eszkbz a n6metek lever6s6re, azt Anglia ellen is fel lehet haszndlni. Ugl l6tszik, meg nem ismerte el6gg6 az orosz alkatot. 6 mindlg az er6sebb szdvets6gese a S/engebb ellen. Ebben a szitudci6ban pedig Amerikdval szemben Anglia a Srengebb. Ami Sztdlint illeti, kdts6gtelen kit0n6 grakorlati 6rz6kkel bir. Nagron jol tudja, hogr a greng6bbel dsszefogni egr er6s hatalom ellen, kockdzatos v6llakozds. Sokkal eglszerfibb 6s biztons6gosabb az er6sebbel fellepni a Srengebb ellen. A hdbonl v6g6n Churchill r66bred, hogr kdnnyelm0 igeret6t behajtjak rajta, ez el6l nem t rhet ki. Az r1j amerikai eln6k Tfuman mitsem vd'ltoztat el6dj6nek elk6pzel6s6n. Uj cselhez folyamodik, hogr legaldbb a ldtszat6t fenntartsa Angtia esrkori narysdgdnak. Hatalma, hivatala ugran mdr nincs, de mag6rremberk6nt mdrcius elej6n az Eglesult Alamokba utazik, ahol hdborus miniszterelndki teldntely6nek utols6 sugarfoszlanyaival sutteti magat. Trumannal is tal6.llkozott. Regi szokdsdhoz hiven ism6t igrekezett befeketiteni r1j riv6lis6.t a Szovjetuni6t. Azz.al traktalta, hogr egr6bk6nt eryetcrt6s6vel a Szovjetuni6hoz rendelt,,biztonsdgi dvezef' utkoz6 dlla mai kdrd az oroszok vasffrgg6nyt hfztak. Ez a tbny pedig indokoltts, teszi, hory Amerika s Anglia, mint k6t hatalmas birodalom akinek egrmdssal rokon a tdrsadalmi rendszere, uj szovetseget k6sson 6s a k6z6s biztonsdg 6rdek6ben tov6bbra is tartsdk fenn a katonai egruttmirkdd6sfrket. Kdz6sen haszn6lj6k orsz6.gaik tengeri es legi tamaszpontjait, a vtld.g minden rdszeben. Ugr gondolta ez is egr m6dja, hogr egrkori birtokain tovdbbra is saj6.t csapatai dllomdsozzanak. Egr akdr mestersegesen fenntartott feszirltseggel tele polittkai l6gk6r nem kedvez6 alkalom a gyarmatok felszabadits.sdra. A Szo{etuni6val val6 ideol6giai szembenelld.s id6tartamdt pedig akar tobb ember6ltdre is ki lehet terjeszteni. Ezzel a glarmatok feladdsd.nak a hatarideje a vegtelenbe nyujthat6. Elk6pzel6seibe belekalkuliila az amerikai n6p term6szetes oroszelleness6g6t is, s ezzel biztosra is vette terve siker t. Ugr gondolta, ilyen 6rvet Truman 6s kormdnya nem hd.rithat el k6zlegrintdssel, mert akkor a kdnr6lem6ny szeles r6tegeivel tald{n6l magat szembe. 288 Ilyen gondolatok jegr6ben vetette papirra a mdig oly sokat emlegetett fultoni besz6d6nek szdveg6t. A mai napig ezt, Churchillnek mdlrcius 56n az amerikai Westminster f6iskoldjdn elmondott beszed6t tarqak a hidegh6borti kiindul6 pontj5lnak, tegruk hozz6., joggal. Valoban ez abesz6dvolt az, amely a,,nasr szovets6ges" Szovjetuni6t ism6t a nev6n nevezi 6s nyiltan szembesz6ll vele. Nyiltan bi r6lja vildguralmi tdrekv6seit. Churchill besz6de valoban uj szinfoltot jelentett a vildgpolitikdban. Mindenki elhirlve hallgatta, s alig hitt a fulenek, l:ogr az eladdig ag/on dics6rt h6s Szovjetuni6b6l az egrik napr6l a mdsikra es/ vihguralomra tdr6 ateista, felforgato, minden emberi rt6ket ss.rbatipr6 zsarnoki hatalom Lett. Az oroszok ocsdrl6 sdban Churchill semmivel sem maradt el Hitler mogott. Nagr aggodalommal tanulm6nyozta Atflee minisztereln6k 6s Bevin kulug/miniszter is a washingtoni nagrkdvetsegukr6l 6rkez6 rejtjeles tdviratokat marcius 7 n. MAr k0tbaesve ldttak minden remelt amerikai segitseget, amely az orszdg rendkivuli nehez helyzet6n kelett volna, hogr enyhitsen, hiszen Anglidban m6g szigoruan jegrre adagolt5.k a kenyeret, hrist es cigarett6t. Eppen azon tanakodtak, hogran hat6rolja el magdt az angol kormdny volt minisztereln6k t61, aki az ut6bbi id6ben eppen a legnagyobb t6tjeit vesziti el. A ket munkdspdrti politikusnak azonban alkalma lesz egrik 6mulatbol a mdsikba esnie. Rovidesen magat6l Churchillt6l kapnak tdviratot, amelyb6l nem kevesebbet tudhatnak meg, minthogr a fultoni beszed nem 6rte v6ratlanul Trumant. Mdr az unnepsegre utazt6ban a vonaton elolvasta s kedvez6en nyilatkozott r6la:,,azt mondta nekem, hory v lemdnye szerint a gondolat csoddlatos, 6s nagron jo hatdsa lesz, bar egr kis felfordul6.st fog okozni." De lelkesedett erte Byrnes kfrlugrminiszter 6s Ieahy admirahs is.(l) aki ne feledjuk el hoszri id6n keresztfil volt Roosevelt elnok legkozelebbi tandcsadoja. Byrnes ugrancsak Roosevelt bizalmi emberei koze tartozott. A hdboru ut5,ni id6k t6rtenelm6t manipul6lando, igrekeznek e ket amerikai politikust ugy beallitani, mint megrogz6tt szovjetellenes szemdlyeket. Val6ban azok voltak? Eppen Elliott Rooseveltt6l tudjuk, hogl Byrnes kfrhigrminiszter amig a f6lrevezet6 szovjetellenes teoridt ki nem tal6.lt6k szemelyesen utazott Moszkvdba' hogr megd.lllapdojon az oroszokkal az atomtitok ENSZ hats.skdrebe utal6sdr6l. Arrol az atomtitokrol van sz6, amelyet Amerika osztott meg az oroszokkal. Vary talan Leahynak oroszellenes multja van? Meg j6l eml6kzunk a Dumbarton Oaksban az ENSZ szervezeti felepit6sere vonatkoz6 h6.romhatalmi t6.rgyal6sokra' A szavazdsi rend elfogadd.sa kdrtll nezetelteres merult fel. Az oroszok az angolszaszokkal szemben azt kiv5.nt6k, hogy az alapit6 nag/hatalmak akkor is 289

3 r szt vehessenek a szavazdsban 6s erv6nyesithessck v6t6jogukat, amikor 6k maguk kdpezik a szavazfus tars/at. Az ezz,el t<apcsotatos hrizavona sor5.n Leahy admirdlis lev6lben fordult Roosevelt eln6kh6z, 6ppen az orosz 6rdekek v6delm6ben. A level egr r6szletet Berezskov r6v6n ismerjuk. Igen 6rdekes. erde'mes id6zni:.t6k6letesen nyilv6nval6, hog lehetetlen elkepzelni a j6v6ben olyan vildghdborrit, vagr egr6ltal5.n olyan nagrobb hdborfit, amelyben ne venne r6szt 9g vagy tobb nagrhatalom, ezen, vagr azor^ az oldalon. A most foly6 hdboru befejez6d6se utdn csak hdrom ilyen hatalom marad beldtlrat6 id6n belfrl: az Egresult Alamok, NagrBritannia 6s Oroszorsz6.g. olyan k<irfrlmenyek k6zdtt tdmad majd minden vildgm6retfr konfliftus, hogr NagrBritannia s oroszorsz6g az ellens6ges tdborba fog kercrlni. oroszorsz6g megmutatta, mi\ren hatalmas katonai 6s gazdas6gl er6forr6sai vannak. Ami Anghat iileti, Ogr tfrnik, hory az orszdg alaposan megsrengfrlve kerul rhajd ki ebb6l a haborrlbol. Kdvetkezesk6ppen, ha konfliktus t6mad e kozdtt a ket hatalom k6z6tt. s figrelembe vesztik az er6k 6s a katonai lehet6s6gek kozdtti egrenl6flenseget, aligha leszfrnk k6pesek m6g mi is tenni valamit, ha belepunk az frgrbe NagrBritannia oldal6n. A hadi t6nyez6k, t6bbek kozdtt a gazda$gi es emberi er6forr6.sok, a fdldrajzi t6nyez6k s kfrlondsen a mi lehet6s6geink figrelembev6telcvel, hogy 6.t tudunk dobni csapatokat az oce6,non, term6szetesen el6g sikeresen tudjuk majd vedelmezni Anghat, de a fenn6.ll6 k6rulm6nyek k6z6tt nem tudluk legr6zni oroszorszdgot. Mds sz6val, olyan hiboniba keveredunk majd, amelyet nem leszunk k6pesek megnyerni.' Ha figrelembe vesszrik, hogr fenti lev6l keile 6s a,,churchill terve kozdtt alig tdbb, mint mdsfdl 6v telt el, semmikdppen sem hihetjuk, hogr Ieahy elfelejtette volna egrcbkent helytallo okfejt6set. K6 vetkez6sk6ppen Leahy nem vdlhatottigazan szovjetelleness6. Ha ezt a litszatot keltette akkor azzal mds Amerikatol m6.r megszokott ravasz tervet fedezett. Ez pedeig nem volt m6st, mint az Eglesfrlt Allamok hdbonl ut6ni globalstrat6gi6ja a legr6z6tt 6llamok, nem kfr lonben az eg6sz vileg nepeinek felrevezet6se. Trumann naryon J6l tudta, hogl Amerika n6p6nek nagrobb r6sze termeszeten6l fogva szovjetellenes, ez a felfogdsa m6g a k6z6sen viselt hiiborri id6szak6ban sem v6.,ltozott meg. A korm6nyt6l lefel6 a hivatali appard.tus is osztja a szovjet ellenesseg n6zetet. Ha churchill b6keid6ben propaganda kereszteshdborot hirdet meg a SzovJetuni6 ellen, azt az tjsdgok t6bbs6ge fslkapja, terjeszt se megakads.lyozhataflan. Ha a korm6ny, 6l6n az elndkkel, ezzel szemben foglal dllld.st, m6g a vdlasztasok el6tt nagl val6szinfrsdggel megbukik. Truman pedig nemcsak 6r6kl6s ritj6n, hanem megv6 290 laszlasa szerint is szeretett volna Amerika elndke lenni. R6kalelkft kornyezet6vel rdgtdn felismerte Churchill duhongds6ben rejl6 lehet6 s geket. Gyorsan hoz6.l6.ttak kiakndzdsd.hoz. Elkdpzel6seiket kesedelem n6lkul egreztettek az oroszokkal feltehet6en Gromik6 nag/k6 vet utj6.rr s kidolgoztdk em6let6t. Ez a ryakorlat a mai napig tart. Voltak id6szakok, amikor,,ele" kiss6 tompult (Hruscsov era; Nixon Kissinger 6ra) alapvet6 jellege azonban sohasem szirnt meg, Azzal egr percig sem kellett szdmolni az amerikai tervez6knek, hogy az oroszok esetleg ellenezn6nek ilyen,,kul6nds egruttmftkddest", hisz mdsok felrevezetese az orosz alkat alapjelleme. Draganov bolgar kdvet az 194O. november 23fn Hitlerrel folytatott tdrgyal6sa sordn noha maga is szl6v figyelmezteti az akkor a ndmetorosz szdvtesegben biz6 Hitlert, hory az orosz fondorlatos nep. De sokkal korabbi meg6llapitasra is hivatkozhatunk. Helwald Irriryes t6bb, mint szaz 6vvel ezel6tt, 1879ben kiadott: A fold s nepei cimri kdnyveben igr ir az orosz ember temrdszetrajzttol:,*az orosz el6kel6k 6l6nk felfog6,suak, de szesz6lyesek, s hirtelen fellobbannak; egr pillanatban rendkivfil pazarlok, mdskor f6sv6 nyek, s bizalmatlanok. Altaldban szeretnek hazudni s ravaszkodni, idegenekhez simulnak s nyelvdket k6nnyen megtanuljdk' Kalandos tervekre a nasforosz mind g hajland6, de a komoly munkdra meg eddig csak kivetelkepp." Aki hdboru oltdr6.n huszonhetmilli6 emberet kepes volt feldldozni, annak ez igazdn kellemes szorakozds. Meg is inditj6.k egrm6s ellen a,,hidegh6boruf'. Mi mds rvtk lehetne, mint a k t ideologidt kapitalistaszocialista szembeallitj 6k egrmdssal. Term6szetesen minderyik a mdsikra fo$a, hogr zlz a megsemmisitesere t6r es vil6guralmat igrekszik megkaparintani. Fajdalom, de a vil6g n6peinek nagr r6sze sajnos nem ismeri fel ezt az ostoba trfikkot. Pedig ennek legf6bb c6lja nemcsak Churchill vitorldjdbol kifogni a szelet, hanem sokkal tdbb anndl. Ez.zel a praktik6val sikerul a vil6,g nepeinek nagr r6szet k6t taborra osztani, amely felelt az Egyesult Allamok gtakorolhat ellen6rzest. A kapitalista oldalon kozveflenfrl a.szocialista t6bor" felett pedi$ kozvetetten d Szovjetunion keresztul. Ezzel kepes megakad6lyozni, hogr a masodik vils.ghdborri ket legnaryobb haszondlvez6jdvel szemben egrs6ges er6 foghasson ossze, vag/ esdltaldn letre j6hessen. Err6l Amerika m5,s modon is gondoskodik. Mig kezdetben a hdboruban legl6zott 6llamoknak megultja a fegrverkezdst, addig a Szovjetuni6 er6ltetett fegrverkez6s6t m6dszeresen segiti. Tal6n eg/szer megtudja a vil6g; a haborrl befejez6se ut6n, a hidegh6bortis id6szak alatt mekkora oszszeggel segitette az Egresult Allamok a szo{et haditecnologia kifej 29r

4 lesztes6t. Titokban igaz megf,elel6 k6s6ssel dtadja r6sz6re az dltala kifejlesztett modern fegrverkezesi technologiikat. F,zl.irtal a szovjetuni6 fegrveres erej6t olyan szintre emeli, tlogl azt b6rmikor egr esefleges rij haborrlban ism6t frt6k6pes eszk6zi6nt felhaszn6l_ hassa. Az oroszok a hosszri b6keid6szak idej6n fenntartds n6lkfrl vdllaljdk megndvekedett orsz6guk 6s szocialista vazallusaik er6forrd._ a kapitalista 6rdekek vedelme 6rdek6ben, fegrverkezesre va_ :"il"k, 16 felhasznd.ll6s6.t. Valljuk meg 6szint n, az amerikai korm6ny t<ibbszdrdsen nyert a szovjetellenes feldll6rssal. Nemcsak az amerikai n6p, hanem a rring nepeinek naglr r6sze ha ug/an nem a te[es egesze hallgalta, j6les6ei val6s6.ggal megnyugtatta 6ket, az oiosz fiatalmi ei n6pelnyomo m6dszerek kimcleden ostoroz6.sa. Mindezek egr6bk6nt iga_ zak voltak, nem volt azokban semmi trilzdls. Az els6 dimd.sodik vildghdborri sor5.n na$/on sokan szenvedtek kul6nb6z6 orosz hadifo_ golytdborokban, s igr sajdt tapasztalataikb6l is igazolhattdk a propaganda dllitasait. A leigrizott n6pek titokban trattgattat a nyugati ridi6addsokat, amelyb6l ugr v6lt6k az igazsfugot haiihatjdk. Kevesen elm6lkedtek azon, hogr tulajdonk6ppen rl.szigazsitgoklt hallanak, lnert a legnagrobb igazseg az amerikaiorosz kuldnds egruttmfrkodes ott is tabu mind a mai napig. Mindenki, meg az elnyoirott hatalmas orosz tdmegek is Amerikdban remenykednek, mint uj messi6.sban, aki rabsdgukb6l el6bbut6bb meg fogia 6ket szabaditini. churchillnek keseriren kellett kes6bb r6j6nnie, hogr a hideghdbonis te6ri6val nem sikerirlt az Egresfilt Allamok korm6nydt az oro_ szok ellen hangolnia. igr hat nem lehet m6st tenni, mint ehhez is j6 kdpet mutatni. Jobb hij6n maga is r6dll a Jdtekra. Bdr az 6 hideghiborrls szitkoz6d6sdban bizonydra nem kev6s 6szinteseg is leheteit. Ha nem igr lett volna, akkor megmasrarlzhatatlart lenne az angol kormdny es szemelyesen churchill magatarld.sa a Katyni t6megiir feltardsa 6s a grilkoss6.g ndmetekre val6 r6fog6sdban. ez angol siito 6s churchill, de az angol kormdny is dtvette a szovjetuni6 vadaslioddsait a nemetek ellen nyardn az angol sajt6 bizonyitckokat tdlrt a nyilvdnossdg el6; miszerint churchill mdr a Katyni t<imegm6szarldst k6vet6en tudott arrol, hogl azt az oroszok k6vett6k el. Ujdonsfrlt szdvets6ges6re val6 tekintettel azor:lban ezt eltitkolta. Egr kis er6szakot magunkra er6ltetve afoldtt m6g csak elsiklan6nk, hogr a hibonl idej n err6l hallgatott. De azt mdr neh6z megmagrardzni a hideghdborris 6vekben, amikor szem6ly6t az oroszok orszdgvil6.g el6tt csak a v6n h6bonis uszit6 jelz6vel emlitettdk, mi6rt nem td,rta fel az lgazsitgot. Azaz csak neh6z lenne, ha vat6di szembe 292 ndllds lett volna kdzdttfrk, nem pedig mds 6llamokat felrevezet6 man5ver. Hogl egrmdst utsz li m6don mindenf6le gengszternek el6tkoztitk? Ugr ldtszik ez hozzdtartozott az ef6le uriemberek hdbor0 utdni etikdj6.hoz. A szovjetunio vezet6i dlvezik az ij helyzetet. sztdlin r1j lehet6s6get kap, hogr honfftdrsain ki6lje szadista hajlamait. Aki ketelkedni mer, az hamarosan megtudja, hogr az amerikai imperializmus k6m6nek szeg6ddtt, mint ilyen m6g drulhet is, ha a buntetese csupdn halal llyen v5.dak alapj6.rr Srorsan sikerfrl felt6lteni a k6nyszermunka t6. borokat. De a vil6.g nepei el6tt is rlgr gondoljs.k el6kel6nek tfinik ez a szerep. Akinek ugnnis nagr ellensegei vannak, az maga is nary hatalom, bdrmennyire is idegenkednek ezt tudom6sul venni es elfogadni. Mert, ha a vil5.g minden olyan hatalma, aki valamit is szdmit, ellens6gesen viseltetik irdnta, az egrben azt is jelenti, hogl fel t6le. Az ember csak azokra haragszik, akiktdl fel. Ald nem k6pvisel vele szemben potenci6lis er6t, annak intrikdit kezleryintessel int6zi el. Vegnink csak p6ld6lt Alb6niar6l. Mindenki megmosolyogia politikai hitvallasukat, pedig nem kev6s azigazsegabban, amit mondanak. Az oroszok ugr 6rzik, vegre er6s naryhatalommd leptek el6, akit mdr nem lehet a vil6.g dolgainak intez6se sor6.n mell6zni. Amerika a rnaga m6dszer6vel segiti ennek az elm6letnek a terjeszt6set. Amint l6tni fogiuk, h6romn6g[ 6vtized sor6n ugres taktikajukkal ezt sikerul is el6rni. Bizonyitja ezt Arbatov akad6mikusnak lggoben a k6 vetkez6 kijelent6se is. Eszerint az otvenes 6vek elejen az amerikai hirszerz6s messze tolbecsulte a szovjet atomer6t. Amikor az Egresult Alamoknak ezer atomfegrwe volt, a Szovjetunionak csak 20 3O hordoz6eszkilz n6lkfrl. Nem tudom akade valaki, aki ezt a trilbecsul6st" akdrcsak felt6telezi is. Hisz j6 k6zelit6 szdmitdssal a korabeli ismeretek alapj6n is kdnnyen feltarhattd.lk a valosdgot. De akkor az eppen Amerika 6ltal ritadott atomtechnologiai ismeretek kdzrejdtsz6 s5.r6l m6g nem is sz6ltunk. Ez alatt az id6 alatt Amerika modszeres titkos segedletevel a Szovjetuni6 a vil6g legszegenyebb allamdb6l a vil6.g ms.sodik leger6sebb katonai hatalmdvd n6vekszik. Ha figrelembe vesszuk, hogr mindez a fejletlen dllamkapitaltsta gazdalkodd.s 6s a mindenki altal j6l ismert grenge orosz munkaintenzitds 6s szervezetlens6g mellett kdvetkezett be, akkor aligha k6 telkedtink abban, hogr itt ism t Amerika segit6 kezeit kell keresni. Hely6nval6 itt egr fontos definici6 rdgzitese: Egr nemzet nagrsdgdt ' nem sz6.ma 6s fegrveres ereje, hanem szorgalma 6s tehetsege jellemzi. Ugyan mi oka volna AmerikS,nak, hogr a Szovjetuni6val konfront6 293

5 ci6ra vigre a dolgot. A szo{etunio termel6se figrelemmel allamkapitalista szerwezet6re sohasem fogia vesz6lyeztetni Amerika pia_ catt. Vagr milyen okok miatt hatirozna el valaha is a SzovJetuni6 egy Amerika ellenes hiborrlt mindaddig, amig a vil6g rajta kivfrli 16_ sz6t uralma al5. nem hajtotta? Nagron j6l tudja, h;s fejlett ipari technol6gidt saj5.t szellemi 6s ipari eszk6z6llomdny6b6l evszlnadokig sem lesz k6pes l6trehozni. Katonai vonatkoz6.sbarr ezt eppen Amerikdt6l keszen kapja. Az orosznknak pedig koztudottan a ie^grverkezcs volt 6s lesz aj6v6ben is a legl6bb eletelemfrk. A b6k6s termel6s csak tizedrangrl szerepet jatszik n6luk. Az ehhez szfrks6ges jelent6ktelen tecnnol6gia a hadiiparbol adaptalhato, vagr pedig a fellittebb vazarlusait6l (KeletN6metorsz5.g, Magrarorszdg, Csenszlovakia) bardtt,, modon 6Ltvehet6. Meg kell dllapitanunk; a ket orszilg termdszetes sz6vetsdgese eg5/_ m6snak. Ahogr a bfrnfrgrt rend6rszakert6k mondan6k,,,nincs indit6 ok, az egrm6.ssal val6 szembendlldsra. rgazol ebben bennunket Kennan is. Megdllapitja: A szovjet vezet6s szerint Amerika es a Szo{etunio elter6 politikai erdekeiben nincs semmi elyanr,,?mely a hdborot egrm6s ird.nt szfrksegesse tenne, vagr igazoln6 ''' De hivatkozhatunk Hoplilns v6lem6ny6re ts:,tudjuk, vagr legal6bbis hisszfrk, lrog az oroszok beldthat6 id6n belul nem engedhetlk meg maguknakr hos valamilyen kulpolitikai k rd6sben komoly n6zetelt6resre kerfrljon sor kdz<ittuk es k6zrittunk." Igaza volt Hoppkinsnakl Nem ls ker0lt ilyesmire sor.tt, A haboro m5.r nemcsak Eur6p6ban, hanem Azsi6ban is v6get 6rt. A ket f6 iparikonkurenst6l hosszri id6re sikrtilt megszabadulni. Itt az ideje, hogr meghatarozzdk N6metorsz6g kifosztd,s6.nak utem6t is. A szerencs6tlen orsz6gok kepvisel6it Julius 2zrepdrnsba rendelt6k, hogr a.b6ketargyaldsokon" vegrenek r6szt. Ezek a tdrgral6._ sok kegretlensdgfrkben egldltald.rr nem maradtak el a versaillesi megolddsokt6l, s6t amint l6tni fo$uk a szovl'etunio rdekeit onnan kiemelve, az r1j bdkeszerz6desek alapelvdve tettek. Boldizs6r lvan, alii a magrar delegdci6 tagfa valamint a masrar informdci6s szol_ gdlat vezet6jek6nt r6szt vett a pirzsi tdrgraldsokon, leirja t,ogr az United Press europai f6szerkeszt6je, mar a t6rgralasok els6 napian bardtilag ktizdlte vele:,,egreflen biztos dolog van, Trianon maraa*"(4) Sajnos neki lett igaza. Pedig R6vai Jlzsef klnetlenul a beketdrgraldsok el6tt azzal a jo hirrel t6rthaza Moszl,w6bol, hogr Erd6ly mas/arlakta terfrleteinek egr r6sz6n6l tekintetbe fogjdk venni a nepessegi elvet.(s) Hidba kiildd ki a magyar korm6ny Ger6 Ern6 kozleked6si minisztert, hogr majd 6 sz6t rt az,,elvt6rsakkal". Boldizs6rr Iv6.n ke 294 sercrenjegrzi meg: ugan azt avillaszt kapta Manuilszkit6l a szovjet <felegdci6 harmadik emberet6l, mint 6 az eqslzerft ujss'giir6, pedig (ier6 Ern6 neki titkara volt a Kominternben.'"'Az Atlanti Carta nernes sz6lamai a n6pek 6nrendelkezbs6r6l? Boldizsdr lvdn szerint ez a szo kiz1tr6lag magrar rljsdgir6k cikkeiben fordult el6. Erdekes m6don 6ppen a Ptu'ttdrteneti Int6zet igazgat6i6t6l kell rnegtudnunk a Reform hirmagazin november l8i szdm6ban kozdlt interjub6l, hogr Sztalin mdr l94lben tdvirailag kdzolte Churchillel; miszerlnt 6 egdsz Erd6lyt Rom6ni6nak szdnja. lirdemes itt n6hdny mondat erej6ig id6zni. Balogh Sdndor nem k6zli' hory szts.lin ezt lg{l.junius 22 el6tt, vas/ utan kozolte churchillel. Pedig ez lenyeges. Ha a n6met preventiv tdmad6s el6tti kozl6sr6l van szo mivel ezt nyilvdn Romdnidval is kdzdltek akkor Romdnia vette 6t a Szovjetunio szerep6t a n6met szovets gi rendszer 6nfelert6 kel sdben. Ha pedig a t6lmad6s utdnra datdlodik, akkor Romania Nemetorszdgnak nem szdvetsdgese, m6gcsak nem is latszatszdvets gese, hanem esrenesen keme. A romdn hadsereg vezet6i folyamatos irul6sdval segitette az otosz hader6 i$r is nagr aldozatokat kovetel6 hadmfrveleteit. Meg kell itt emlitenunk, hogl az oroszok a masrar kormdnynak is kuldtek egr t6viratot Molotov al6irdsdval, amelyben azt ljloz.z^k a mag/ar kormdny tudomdsara; ha nem vesz rdszt a Szovjetuni6 elleni hadmfrveletekben Nemetorszdg oldaldrr, ugr megtarthatja a becsi ddntessel Magrarorszdgnak visszaadott erdelyi reszt. Itt fel sem merulhet az a felt6telez6s, hogl Szt6lin nem tudott Molotov tdvirat6r6l, vagr forditva. Ez a m6dszer jellemz6 a mindenkorl orosz politikd.ra. Nem lesz felesleges, ha elmondjuk; a Kossuth Kdnyvkiado s a K6rpati K6nyvkiad6 k6z6s kiadds6ban 1981ben m6.,r masodik kiad6.stan megetent,*\ Szovjetuni6, az Egresult Allamok 6s NaglBritannia kormdnyf6inek uzenetvdlt6sa f 941f945" cimri k6t kotetes kiadv6.nyban az iddzett Churchillnek sz6l6 uzenet nem szerepel. A beketd.rgral6sokon, de inkdbb nevezhetjuk a gr6ztesek ertekezletenek, tulajdonkeppen nem sokat beszeltek a b6k6r6l. Annal t6bbet a hdborrlrol. A hideghdborrls te6ri6t, a lery6zott n6pek felrevezetesere ide is magukkal trozt6k. Nagr a val6szinirsege, hory egrikmdsik delegdcio megf6lemlitesere is szdntak. Ez a beteges hiszt ria Boldizs6r Ivdn szerint is kfrldnosen a Luxemburgpalota kornyek t (az 6rtekezlet helye a szerz6l$ntdtte el. Preventiv hdborrirol besz6ltek. Termeszetesnek tartottdk, hogr Amerika nem v6rhatja meg, amig a szovjetuni6nak is lesz atombombalja. A vid6ki amerikai lapok olyan hirvir6st rendeztek, hogl azt hihette a ny6jas olvas6: az amrikai n6p v6rja 6s valos6.ggal 6hajtJa a hdborrls leszdmoldst tegnapi sz6vets6 295

6

7 Jap6n is grorsan visszanyerte ipari teljesit6k6pess6g6t, s6t fejl6d6 se figlsz6lvdn robbandsszerir volt. R6gi sz6vets6gese, Korea, kett6 szakit6sa ellen6re is egrre jobban igrekezett a Japdn termel6si l6ncba bekapcsol6dni. Erdekes m6don mdg az orosz befolyds alatt 6116 EszakKorea is, mintha misem tdrtent volna a japdn ipari kooper6 ci6 fel6 vonz6dott. Pechj6ret A titokban sz6vets6ges Amerika 6s OroszorszS,g megtaldlta a m6dj6t, hory ennek ritjet illja. E;zt szolgdlta az dtvenes 6vek els6 fel6ben kirobbantott koreai hdborfi, ahol l6tszdlag az amerikaiak 6s az oroszok egrmds ellen harcoltak, a val6 sdgban azonban mindk6t hatalom kdzvetlenfrl a koreaiak, kdzvetetten pedig Jap6n ellen viselt haborut, m6gpedig k6z6s 6rdekk6pviseleti szerv0k az ENSZ egisze alatt. A kct atombomba bevetdse k<ivetkezt6ben Jap6.n felt6tel n6lkuli kapitulsrci6ja kiss6 vdratlanul rte az amerikaiakat. A Jap6n elleni h6borfit is annak v6gfl<imertil6s6ig, orszdguk teljes rombad6leseig szerett6k volna folytatni. Mivel a jap6.n cs6sz6r ezt a szfumit6sukat keresztfrlhrizta, Amerika uj probl6m6val tal6.lta maget szembe. A Japdn t6nkrezizdsihoz legr6rtott hatalmas feryverk6szletek feleslegesnek bizon5rult. A gazdasdg minden terfrlet6n komoly problemdt okoz a nagr e_rukeszlct. Ennekkdzgazdasdgi hd.trd,rryait itt felesleges bizonygatni. Ugl ttnik azonban, lesz meg es/ hely, ahol el lehet a megmaradt fegrvereket majd sozni, ez pedig Kina. Epstein is megiegtzl, f946. dprllisdban az amerikak olyan hadianyagot szdillitottak Kindba, amelyet eredetileg Japdn megostroml6sdra tartal6koltak. Mandzsrlria orosz megszdlldsdval feler6s6dtek ezen a teruleten is a kommunista gerilld.k terh6ditdsai. Az orosz "man<ista" magrardzat, amellyel az L945. utdni Mandzsu ipar leszerel6sot 6s a Szovjetuniotra telepitesct indokoltdk...a kinai nep 6rdek6ben t6rt6nt, mert csak iry tudtq.k megakad6lyozni, hogr Casng l"ajse.$^gz ipari potenci6,lt a polgarhdlboruban sajdt n6pe ellen bevesse."tr"' Ttil naiv azonban az, aki azt hiszi, hogr Sztd.lin felforgat6 munk6ja ezzelvette kezdetdt Kindban. Ha a cd.,ri vasutepit6si behatol6.st nem vizsg6ljuk, akkor is a vil6ghdborrl megkezd6senek id6pontja.el6tt kezd6d6tt, amikor a Japdn elleni hdboruj6hoz fegruereket szdllitott Kin6nak. Ezek a sz6llitdsok meglehet6sen nagrm retfiek voltak, amig a Szovjetuni6 maga ls be nem l6pett az eur6pai hdboniba. Hiszen emlekezfrnk m6g a francidk nem tetsz6s6re, mivel attol feltek, hogy a'szovjetuni6 saj6t haderej6nek felszerelts6ge megs/engill. Arra intett6k az oroszokat, hogr felszerelcsukef a majdani n6metek elleni hdbomra tartal6koljdk. Erthet6, hogr a kinai vezet6sben, de az als6bb n6pr6tegekbcn is fokozatos orosz szimpdtidt alakitott kl az oroszok segit6k6szs6ge". A kinafjapd.rr h6borri sor6.n, 298.rrrrcly hosszrl idlie folyt, az amriugr is S/enge kinai gazdas6lg teljesen,.lszeg6nyedett. igr az orosz sz6llit6sok meg inkabb fel6rt6kel6dtek. Ncrn csoda, ha a kommunista p6rt rigr meger6sodott, hogr a hatakrrnbol is el6bb.ut6bb r szt k6rt. CsangKajsek azonban ezekre a trirckvdsekre eleinte ugset sem vetett. Ennek az lett a kdvetkezmerryc, hogy a kinai kommunistak gerillaharcba is bocsdtkoztak a16rv('nyes hatalommal. t)sangkajsek csak akkor lep6dott meg, amikor november vr'{en az els6 kair6i 6rtkezekleten Roosevelt segitseget k6rte annak rrrr:gakaddlyozasdra,hogr az angolok a hdbor0 ut5,n teruleten kivuli.,r'guket visszaszerezhess6k. A hdborrl el6tt ugranis Hongkongban, lirrnghaiban, Kantonban az angolok terfileten kivuli jogokat elveztek. l(oosevelt erre csak annak fejeben tett igcretet' ha Csan$Kajsek rrr<ig a hdboru alatt irj egrs6gkormdnyt alakit, amelybe a yenani Itornmunistakat is bevonja. Csang keserfien 6bredt rd, hory Amerika Itiiitszotta 6t. Azt is dtldtta, 6s ez nem is volt neh6z hory,,bardl;rinak" harap6fog6j6bol mar nem szabadulhat. Mit tehetett' talan rrrt:g menthet6 valami n6hdny feltetel teljesit6se mellett megigerte. l'.z.ck kozul a legfontosabb volt, hogr a Szovjetuni6 tiszteletben tartja Mrrndzstiria hat6rait. Ennek fejeben rn1g azt az ig retet is kicsikarta l(}lc Roosevelt, hogr a hdborrl befejezese utdn biztositja a,,demokrat t kus" vdlaszt6sokat Kindban. lloosevelt ezzel megnyitolta az utat Szt6lin el6tt Kindba. Nehezen lrilret6, hogr a teherdni konferfencian legalabbis azon a hirhedt rrr'gszernk6zti megbesz6l sen nem 6llapodtak meg abban, hory a lrirboni :utan az oroszok egesz Kin6.t 6rdekszf6rajukba vonhatjdk. Arnint ldtni fo$uk, ennek 6rdek6ben milyen erdekes m6don segitettt'k gl6zelernre az rigrnevezett kinai fordalmat l949ben. okkal merul fel a k6rdes, mi oka lehetett Rooseveltnek' hogl a rtycnge kapitalista kinai vezetes helyett a kommunista kinai gerilldk;rt tdmogassa? Roosevelt 1942ben Stilwell t6bornokot kuldte Kindtrir, hog csangkajsek Jap6n elleni akcioit tandcsad6i min6s6gben,,scgitse". stilwell az eln6k utasitdsait megval6sitand6, term6szetesen,r.rip6n elleni harcot tartotta f6 feladatanak. Hamarosan kenytelen volt tapasztalni, hogl csangkajs_ek 6s a Kuomintang nem volt hajt;rndo harcolni a japs.nok ellen. Ok a legfontosabb feladatuknak a liommunista gerillek elleni harcot tartottd.k. Mao Cetung 6s a kinai liommunistdk viszont a legnagrobb hajlandosagot mutattak a japarrok elleni harchoz. Ez pedig ke!.s6gtelen na$ron is tetsz6 dolog volt.rz amerikai vezetes sz5.m6,ra.tr4' isr erthet6, hogy az amerikai tarriicsad6k, kirlonboz6 missziok (wallace, servic stb.), akik Kindba erkr:ztek, drdemi t6.rgraldsokat mdr csak a yenani kommunistekkal 299

8

9 dtveszi az orosz emberi 6s t6rsadalmi alkat jellegzetess6g6t. Kina pedig m"ga is keleti nep ebben bebizonyitotta alkalmass6gdt. El6g, ha csak a kulturdlis forradalmat emlitjuk, ami dnmagdban naryobb kdrt okozott a kinai n pnek, mint a t6bb 6we nyul6 jap6n h6. boru. K6pzeljfrk csak el, ha Kindban a hdbom utdn egr er6sen iparosod6, kapitalista tdrsadalmri dllam fejl6dik, amely a feudd.lis mez6gazdas6rgi termel6st is 6hatatlanul moderniztila. Ez pedig a,,szociilumusra" val6 6tt6r6s n6lkul kisebbnagrobb mert6kben mindenkdppen bekdvetkezett volna. Ne feledjfrk el, minden nyugateur6pai 6llamban vegbement egr ilyen folyamat. Mindez pedig egr robban6 kony fejl6d6sir Japdn szomszeds6gdban. Kina kapitalista fejl6dese nem n6lkuldzhette volna a jap6.n iparral valo kooperdci6t. Ennek 6rdek6ben kordbbi ellens6ges el6iteteleiket el6bbut6bb feladj6.k. El6g, ha itt a nyugatnemet es a francia gazdasdgi dsszefogdsra hivatkozunk. Ebben az esetben pedig nyilvd.nva 16' hogr Jap6.n vezet6sdvel es/ olyan hatalmas 6s fejlett ipari termel6si kapacitds, k6s6bbi kovetkezmdnyek6nt esefleg katonai er6 jdn letre, amellyel Amerika na$ron nehezen, esetleg egr6ltal6n nem tudott volna versenyben maradni. Ha ehhez lo;' g hozzilszdmitjuk, hogr esetleg a szovjetunio es NyugatN6metorszdg kozott is l6trej6 hetett volna egl gazdasdgi integraci6, amely egy6bk nt az oroszoknak val6di 6rdeke lenne az Amerika vezette angolszdsz gazdasd.gi es katonai vil6ghegem6nia ki sem alakulhat. E probl6m6ra figrelmeztet Hopkins is, meg a japdn kapituldcio el6tt,,ha meg kellene jeldlndm azt az orsz6got, amelynek sorsdban az Egresfrlt Allamok politikai 6s gazdas6gi siempontb6l a legink6bb 6rdekelt lesz az elk6vetkez6 szaz 6vben, habozds n6lkul a Kinai K6zt6rsasS.got vd.lasztan6m. Ha Jap6Lnt legr6zzuf, ezzel Kindb6l a vildg egrik legnagrobb szirazfiildi hatalma lesz."t'o, Erthet6, hogr ut6dai mindent elkdvettek ennek megakaddlyozfusara, de legaldbb is min l hosszabb idejir kesleltetes6re. A szovjetnyugatnemet gazdasdgi osszefogds a hd.boru utd.n pedig eg6sz komoly formiban felmerult, amelyet azonban Amerikd.rrak sikerolt megtorpeddznia. De err6l Hruscsov politik6jdnak td.r'gral6sakor m6g szolunk. Alig fejez6dik be a kinai hatalomdtv6tel, a k6t nagr hatalom ujabb' mesterkedesbe kezd. Az oroszok Amerikdval egreztetett biztat6s6ra az dszakkoreai csapatok junius 256n megindultak delkoreai testvereik ellen azzal a c6llal, hogr a ket hatalom 6.ltal mesters6gesen kett6szakitott orszdgukat egresitsek. Mivel az egresitessel a delkoreaiak is egretertetrek, az eszakiak szinte ellendll6rs nelkul nyo 302 rrrultak be az.amerikai ztndba". Amerika 6s a SzovJetuni6 azonban. r hidegh6bor0 segitsdg6vel nevets6ges kom6di6ba kezdett. Sfirg6sen risszehivattik az ENSZ Biztons68fr Tan6.cs6.t,amelyben amint tudlrrk a hdbor0ban g$6ztes 6llamoknak, iry a SzovJetuni6nak is v6 tojoga van. A Biztons48l Tandccsal megszavaztatts.k, hosr az 6sz,akhoreai csapatok ellen mivel a d6liek nem voltak hajland6k testv6rlriiborrit folytatnt ENSZ csapatokat vessenek be. Az ENSZ csapalok parancsnoka term6szetesen amerikai tibornok Mac Artur. Joggal k6rdezhetn6 bdrkt, ma m6r hosszri t6von is ismerve a Szo{etrrrrio ENSZbeli magatartdsdt, mi6rt nem v t6ztdk megaz oroszok a tliztonss$ Tan6.cs idevonatkoz6 hatdrozatat? Aki nem ismeri ennek,rz id6szaknak a tdrt6net6t, el sem foga hinni. Az oroszok amelyre,rz ENSZ negrven6ves.tdrtdnet6ben mdg nem volt p6lda "nem vettek r r:szf a szauazilson. Igr elkerfrlhett6k a titkos szdvetsegesuk elleni,r.avazast.(l7l Nem tudom akade m6g valaki, aki elhiszi, hory a Szovjetuni6 tavolmarad a Biztons6.gi TanS,cs tl6s6r6l, kul6n6sen, ha a saj6.t 6r,lt:kszfdr6.JAbatattozit terriletr6l tdrt6n6.ellens6ges" katonai rendsza I rrilyok megszavazfusdr6l van sz6l. Sajnos nem kdvette ezt a J6 p6ld6t 1956ban, amikor a mag/arorszagi beavatkozd,sa 6rt6kel6s6r6l dontdtt a Blztonsdgl Tandcs. Pedtg Itt nem terveztek olyan hatdrozatot hozni, bar a tdrv6nyes mag/ar kormdny k6rte, hogr ENSZ csapatok alljak utjdt a szovjet agresszi6 rrak. Haigazvolna, amltazorosz propaganda az ENSZ dgisze alatt saj6t cgyet6rt6se n6lkfrli amerikai agresszi6r6l 6llitott, akkor neh6z lenne r'lk6pzelni, hogr a Szovjetuni6 a maga rdekterulet1n ezt cselekvds rrclkfrl elt0rje. Az oroszok ugranis propaganda hadj6ratukon 6s az,riul6sb6l bledez6 Kina beugrat6s6n kivcrl semmit sem tettek. Val6dt lridegfrdborr1, nem pedig a n6pek hata mdg6tti 6sszejdtszds eset6n a szovjetunt6nak hadat kellett volna frzennie az ENSZ zdszlaja alatt ;r{resszi6t elkdvet6 illamoknak, majd sajit katonai erejerrel meg kel It:tt volna vodenie liszakkore6t. KeletN6metorszdgban, Magrarorszagon, Csehszloviki6ban, de m6g Afganisztanban ls minden ktilftirli tdmadis n6lkfrl bevetette saj6t katonai erej6t. A szo{et propaganda az amerikaiak borzalmasndl, borzalmasabb kegretlenkeddsetr6l igrekszik a n6peket meggr6zni. Talan nem 6rt rrehdnyat sz6 szerint is id6zni...ezeket az dldozatokat teheraut6n sz6llitott6,k el6s a szomszed he ;iyen 6lt6k meg. A m6sz6rl6s 6t napig tartott. A bekeritett amerikaiak vonalalk el6 asszonyokat 6s grermekeket k6t6ztek, hogl ezaltal megtkadiiyozzdk a koreai egrs6geket a tfizel6sben... Tankokban, ame 303

10 lyeket a h6h6rok elhagrtak, mert a harc helyett a futdst vdlasztottdk, fiatal ldlnyok holttestct tahltak, akik a bd.rrtalmazd,sokt6l pusztultak el." Majd Kim Sza Rjan rillit6lagos ir6val a k6vetkez6ket mondatjd.k:.szornycr gaztetteket ld,ttam. Az amerikaiak ryal6eatos m6 don megcsonkitj6k a koreai foglyokat kiszu{ak a szemfiket, levdgjak tagaikat, felvdgi6k hasukat, kit6pik nyelv0ket es a szetdarabolt hull6kat otthagfl*,?z,utak mellett, hogr ez,zelmegr6mits6k a n6phadsereg harcosait.""o'a sort igr fejezi be:,,a fasizmus arculata mindenfrtt egrforma. De allitjuk, hogr az amerikaiak Kore6rban ha lehet meg graldzatosabban viselkednek, mint a nemetek a Szovjetuni6ban vagr Irngrelorsz6gban... a hal6lt6borokrol, ahov6. a hitleri t6borokhoz hasonl6an tdbb, mint SOO.OOO koreai hazafit zsrifoltak be az amerikaiak, aborzalmak ha lehets6ges m6g trilszdrnyaltdk Auschwitzvagir Dachau borzalmait. Krematorium nincs, hanem villany6rammal fotyit< a kivegzds. "( I 9) Ezek utdn kezenfekv6 lenne, hogr a Szovjetuni6 az ENSZben javasolja egr tij nemzetkdzi birosag fel6llitdsdt e hdbonls bfrndk kivizsgdldsdra, majd a hdborus bfrn6sok feletti itelkez6sre. Hiszen olyan j6" hatarozatokat szavaztak meg erre a nemetek ellen. Jogi alap immdr van, m6gpedig olyan, amelyet az agresszi6 meginditdsa el6tt iktattak az ENSZ.t6rv6nyei" k6z6. Nem tudunk rola, hogr Szt6lin ezrlttal bdrkivel is koccintott volna,,legal6bb dtvenezer hdborus birnds kiv6gz6sdre". Churchill sem javasolta a tdrgralds nelkuli kivegzdseket. Pedig az orosz propaganda szerint ezek a bfrnok m6g a n6metekre dsszehordott hazugsdgokat is felulmuljd,k. Az oroszok azonban ad6sok maradtak egy ilyen hatd.rozati javaslattal. Az amerikai sajt6 6s propaganda term szetesen ugranilyen nevets6ges m6don vddolta az oroszokat. A szenved6 alany azonban a koreai n6p maradt, amelynek gazdasegi bdzisait a S/ors japdn kapitul6.ci6 kdvetkezt6ben a m6rsodik vil6gh6boru tobb6kev6sbe megkimelte valahogran csak t<inkre kell tenni! A kinai "onk6ntesek" reszrrdtele miatt a Washington Post k6vetelte, dobjanak le atombombd.t Kindra. A hadmfiveleteket ir6nyito Mac Arthur amerikai tdbornok aki eglben a japdn alcsdszdr is ugrancsak javasolta korm6nydnak, hogl egridejfrleg v gezzenek a kinai kommunista rendszerrel is, mert erre kedvez6 az alkalom. Hi6ba volt valamikor pdrtj6nak elndkjeloltje, az amerikai politika mfihelytitkait nem ismerte. Kuldnben ilyent nem javasol. Gyorsan le is vdltottdk miel6tt m6g.elrontana" valamit. A koreai hdborri, mindk6t orszdgrdsz terulet6nek alapos letaroldsa utdn befejez6ddtt. A vegeredm6ny term szetesen ug/an rz maradt, a 304 u1 sz less6gi fok menti kett6osztottsg. A SzovJetuni6 6s Amerika rrr.rrr is akart ezen vdltoztatnl. Az orosznk csak hitegettek az egresit,'., lchet6s6gbvel az l0szakkoreai n6pet. A h6bonlval mindk6t naglr.rlalom kem6nyebb m6dszerekkel adta a koreaiak 6rt6s6re, hogr a rrr,rsodik vil6.gh6borri utan nem Jap6.n, hanem amertkai s orosz belrrlyrisi }vez.ethez tartoznak. Ha pontosabban akarunk fogalmazni,,rthor azt kell mondanunk, hogr Korea a hdborri el6tti japdln testv6rrr,'1rpel val6 gazdasigi tntegrici6jab6l Amerika 6s a Szovjetuni6 gaz, f,rsiigi al6vetettsegdbe ker rlt, ugranakkor elvesztette az orszilg fr0lgp,r'tlens6g6t is. 305

11 JUGOSZI,AVH A pdrizsi,,bekeszerz6d6s" ut6n t6bb politikusban is fel6bredt a gyanfi Amerika 6s a szovjetuni6 hideghdborrls szembendll6sa fel6l. USr tfinik, l6t6t komolyabb rvekkel kell bizonyitani. Ebben Jugoszldvai ism6t komoly szerephez jut. Alkalmas is rd.. Ehhez felt6flenfrl tudni kell, hogr a nagrhatalmak els6 verzi6i szerint abban egreztek meg, hory Magrarorszag kat ovezetre lesz osztva: egr nyugatira 6s egr keletire. Jugoszldvia ugranigr nyugati 6s keleti dvezetre bontand6. Az oroszok azonban Magrarorszdgban a legkisebb mertekben sem biztak. Annal inkdbb r6gi, kiprobdlt eszkdzukben a szldv t6bbs6g0 Jugoszldvi6ban. Azt javasoltak amel5rre Amerika 6ld6sdt adta Jugoszl6vidt teljes eg6sz1ben,,kiengedi" befolydsi ovezeteb6l, helyette Magrarorszdgot teljes egcszeben adj6k 6t hatalmi ovezetebe. B?tos volt ugranis abban, hogr Jugoszldvta n6pei hivatalosan akdr befolyd.si dvezetebe tartoznak, akdr nem a Szovjetunio leghnbb szdvetsegese marad. E;zt az els6, majd a mdsodik vil6.ghdboruban j dtszott szerepe mindenn6l jobban bizonyitja. Magrarorszag pedig s ezt az Ausztrrdval valo t6bb vszazados viszonya ugrancsak megsr6z6en igazolja kulonleges k6pessegekkel rendelkezik leigez6inak kij6tszdsdra. Ez.zel a lep6sfrkkel az oroszok mind Jugoszldvia, mind MagrarorszAg maguk oldaldra 6llitds6ra a legiobb megold6st alkalmazt6k. Jugoszldvia ndpei ugranis vsz6zadok 6ta nyiltan vag/ titokban az orosz hatalmi kdzpont 6nk6ntes vazallusai. Szt6lin Tit6ban teljes mdrt6kben megbizott. Joggal tette, hiszen m6.lr 1915ben az oroszok fogsdgdba.esik", s okt6bereben az els6 kdzdtt l6p be a v6r6s g6rddba es Kolcsiik hadai ellen harcol a bolsevik forradalom gr6zelme6rt. Az els6 vil6gh6boru ut6n hazat r, de kommunista tevekenysegeert f 928t6l f 934ig bdrtonben ul. Szabaduld.sa ut6n emigpdcioba vonul. Becsb6l hamarosan MoszkvdLba megf, ahol a Kommunista Internaciondl6 jugoszl6v szekci6jdnak poliflkai referense. Az oroszok azonban oly tehetseges es megbizhato kommunistanak ismerik meg, hogr mar 1936ban mint a jugoszldv kommunista p6rt szenrezl titketret ktldik haza Jugoszliivi6,ba. Tito azonnal 6tveszi a p6.rt ir6nyit5.sdt, s 1937ben md.r a Jugoszldv Kommunista Part f6titk6ra. E tiszts6get eg6szen fg66ig megtartotta. Szt6.lin hivd.sara szeptember mdsodik fel6ben titokban egr orosz repul6g6pen Moszkvd.ba repult, ahol minden bizonnyal mega{ lapodtak a h6bor0 ut6ni egruttmirkdddsr6l. Tit6 itt ism6t tanrljel6t adta, hogr az orosz politika felt6flen hive, minden kis6rt ssel szemben is. Jutalma nem is maradt el, ls.togat6lsdt kdvet6en Sztdlin 306 ( )r'oszorszag nagr szuks6gletei ellen6re az amerikai.kdlcsonb6rletl,iil" ndvelte Tit6 anyagi 6s katonai seg6lyez6s6t. 'l'it6 hirtelen.eltfin6se" fel6bresztette a Vis szigeten l6v6 angol rrrisszio granfjet. Fitzroy Maclean. amint tudom6st szerzett r6la,.rzonnal Tito f6parancsnoksdgs.ra sietett es egrenesen kdvetelte,.rz.onnal tdj6koztasss,k, hova repult Tit6. UgI tfrnik Tit6 tdrsai bdrrrrivel vezett6k is f6lre nem tudtdk ketelyeit eloszlatni, mert Churclrill egik k6s6bbt tal6.lkoz6suk alkalm.dval meg Szt6.lint is megk6rrf t:zte, hol volt az adotttd6pontban Tit6.(l) Itt 6llapodnak meg a szovjet csapatok jugoszliv teruleten folytatitnd6 ndmetek elleni hadmfiveleteir6l is. Az oroszok szinte azonnal l9m. szeptembr 28itr: jugoszldv teruletre lepnek, alig egr ho rrap mulva Tit6 csapataival kardltve elfoglalj6k Belgr6dot is. Csakrrlgr mint Lengrelorszd4nak, JugoszldviS.nak is emigrdns korm6nya varn l.ondonban. Nem lehet a v6letlen sz5.ml5,jdra irni, hogr sorsa is ug/ rnaz lesz, mint a lengrel emigrdns kormdny6. Az L945. februdrlran meggartott krimi konferencidn a Szovjetunio k6veteles re Roosevclt 6s Churchill elfogadta Sztdlin,,ajdnl4sdt", melynek alapjdn a jugoszldv emigrdns t<ormanp feloszlattak.(2) Tit6 a h6bor0 befejezese ut6.n is m6lto maradt Szt6lin 6s az oroszok bizalm6ra. Jugoszlivlitt az orosz ig nyeknek megfelel6en november 296n a Szovjetuni6, Amerika 6s Anglta szinte azotrrral elismeri. 1946ban kiv6gezteti az angolok bizalms.t is elvez6 r'rydbkent izzigv rlg antifasiszta Mihajlovics tdbornokot, aki tulaj <lonk ppen tdbbet 6s jobban harcolt a n6metek ellen, mint 6 maga. Vladimir Dedier Tit6 dletrajnr6ja szerint m6g a n6metekkel is t6rgralt, k6rve azok segits6g6t Mihajlovics csetnikjeinek lever sere. A volt londoni emigrans kormdny ta$ait pedig b6rtdnbe zaratta. SztAlin nem csal6dott. Csapatait annak rendje szerint nyugodtan kivonhatj a Jugoszldvi6b6l. Meg De Gaulle is megleg/zi hdbonis emlekirataiban, hogr Mihajlovics igen becsuletesen harcolt a n6metek ellen. Hiszen nem is az volt 'a birne a mai szovjet es jugoszldv manipul6.ci6 ellenere hog rremetbardt 6mlovd lett. Mi m6don volna ez dsszeeryeztethet6 az.zal, hrogr az angolok a hdborrl vegeig fegnrerrel es hadianyaggal t6mogattdk. Ha a hitlert er6kkel egrutt harcol saj5,t honfit6rsai ellen, Churchill ezt aligha tette volna. Ttrlajdonk ppen Mihajlovics volt a,,hideghdborrl" els6 aldozata, akit k6s6bb szdmos kommunista is kdvet szerte a vildgon, k6ztuk a maslar Rajk L6.szl6. Ha durvdrr akarunk fogalmazni, akkor az egesz Mihajlovicsfigret roviden igr dsszegezhetjfrk: Tit6 orosz szimpatiz6ns, aki az esem6 307

12 nyekbdl megsejti ahaborrl ut6ni europai er6viszonyok Anglia oldal6 16l az oroszok oldaldra val6 nagrardnyu eltolodasai. BizonySobb l6ra tett. Mihajlovics viszont angol hiv6. Meg is lizetett 6rte. siliv l6t6re, n metelleness6g6nek dac6ra az 6si rolionok, az oroszok helyett az angolokban bizni, csakugran nagrfoku rovidldtd.sra vall. Jugoszl6via vezet6i, a,,szocialista tdboron' belul a leghfis6gesebbel hajtjdk v6gre sztd.{in minden akaratdt, l94s4g tozttt elkoboztik a foldbirtokot, az egr}:.ilzi birtokokat, lltrehozzdk a szouet min_ tdju f6lelmetes diktatrirdt, egrsz6val energikusan frltetik dt i,,kiprobd.llt orosz modszereket" az 6llam es a pdrt tejes g6pezet6re. tjlef az allam cimer6re neznl amely akdr a szovjetriniocimere is lehetne. A sok nemzetis6g ellen6re egretlen nemzeti szimbolum sem tald.lhat6 benne. E teren is felulmrllta Moszkvahfrseg ben az osszes.szocia_ lista" orszdgot. Kfrldnosen szembe<itl6 volt ez a szovjetuni6 felbomlds6t kovet6en. A vazallus keleteur6pai dllamok lakossdga az els6 szabad t6bbp6rti valasztdsok idejen a kommunistaellenes programmal indulo p6.lrtokra adta szavaztd.nak t6bbs6g6t. A magdt kommunistanak mondott, de a szuperhatalmak attrakcioja kdvetkezteben a kommunista tdborbol lii.tszolag kitaszitott Jugoszldvia lesz az es/etlen, amelynek lakossdga a mag6t szocialista pdrtra dtkeresztelt kimmunista pdrtra adja sz.avaztainak jelent6s t6bbseg6t. Ez meg k6tszer meg is ismefl6 dik. Az decemberi vdlaszt6sok sor6.n a szerb korm6ny drltal indi_ tott polgdrhdborri harmadik veben meg javul6 tendenciit is mutat, pedig a lakossdg mintegr zogo o/odnak 6letszinvonala elk6peszt6 szintre csokkent. Jelent6s h6nyada sz6szerint ehezik. A havi mun_ kab6r r53o ndmet mdrka, a nyugdijak 3to n6met m6.rka v6s6rl6 6rt6k6re zuhannak. A lakossdg nagr t6bbsege m6gsem tagadja meg a kommunista hitvallas6lt, pedig a nasr rokon or6szorszalbi., ai a kommunista partot is betiltottak. Eppen ezert ertheteflen nemcsak a nyugati vil6g, hanem m6g a "nepi demokrdci6k" kommunistdi szdmdra is a kommunista es munkaspdrtok Tdjekoztat6 lrodfujanak 194g. juniusdban hozott elit6l6 hat6rozata a jugoszldviai helyzetr6l", 1949ben pedig a kapcsolatok is megszakadtak a szovl'et kommunista p6rt 6s i iugosaav kommunista p6rt k6z6tt. val6ban megszakadtak? Nem, csak rendkivul zartk6rir 6s nagron rejtett formdban folytat6dtak. Ha ugranis az imperializmus "b6ienceive" valnak, amint azt a harsogo propaganda alitotta, eglrszerfien ertelmezhetetlen, hogr Tit66k mi6rt utasitottak el a Marshafrseg6lyt, anndl is inkdbb, mert kes6bb hideghdborrls szerep6nek befejez se ,111 a szocialista orszdgok kdzul 6k vettek fel legkordlbban a legrr,rqlobb dsszegft kapitalista k6lcsdnt. Az orsz6tg letszd.mardnys.t tekrrrtve meg Lenryelorsz6.got is megel6zt6k. Ig6nybevett6k ezt annak, lk'rrere, hogr a NyugatEur6pdban dolgoz6 magas l6tsz6:mtl vendegrrrrrnks.saik rev6n konnyebben s nagrobb m rtekben jutottak valut,rlt>2, mint b6rmely szocialistdnak nevezett orszig. A kapitalistiik,\rrrcrika biztatdis6.ra adtik a p6nzt. Hi6ba az els6 es mdsodik vilaglr,rlronis szerepfrket, amit a n6met nyelvteruletit tomb ellen eljdt.,zoltak, meg kellett v6gre fizetni. Mivel az oroszoknak nem volt milrol,,,m g rgedtek", hogr a r szukr6l eseddkes sz6ml6.t a kapitalist,rli fizess6k meg, ezzel biztositva a hdbor0 utdni jugoszldv joldtet es rrirgas eletszinvonalat. Ne fogadjuk el a sors ir6ni6jak6nt, hory e ',2:rmla legnaglobb r6szet eppen a n6metek fizettek. n maryarorszdgi RS.kosirendszer hivatalos propaganddja minden rrr:rs sztdlini vazallust, s6t m6g az oroszokat is messze trilharsogva.,r.idalmazta az,,imperlalistdk ldncos kutydjdf, amely alatt Tit6t es t,rrsait kell6rteni. Mindennek ellendre eglretlen sz6val sem vetette Tito es ldrsai szerrrr:re, hog a hdborfi befejez6se ut5.n 4O.OOO magrart egrszer0en le 1,.yilkoltak. Pedig err6l nemcsak Rdkosi, hanem az oroszok 6s a tobbi, sartl6s 6llam vezet6i is tudtak. Ez 6nmag6ban is igazolja; a Tit6val ',z.cmbeni acsarkodis hamis voltdt. A durua szidalmakat a jugoszldv hivatalos f6rumok term6szetesen viszonozt6k. A j6.mbor polgdlrok mindket orszdgban riry 6rezt k, a lir''t korm6ny kibekithetetlen ellens6ge egrm6lsnak. Pedig nem volt,ttl Szab6 Mikl6s kisgazdap6,rti vezet6 1949ben Peter Gabor AVOsai,'l(tl az 6t rejteget6 bardtai segits6g6vel sikeresen 5.tsz6k6tt Tit6 birorlalmaba. Cimet is kapott t6luk, akik ott segitseggre lehetnek. A megadott cimet Als6lendvdn meg is tahlta. Este IO ora kdrftl 6rt oda 6s szdndekdban 6llt Jelentkezni a jugoszl6v hat6s6gokndl, biwa ;rz ellens6ges 6llam segitsegeben. Azonban kinos meglepetes erte. A haziasszony csak a s6t6t el6szobdba engedte be. K6z6lte vele, hogr ott most minden magrar megbizhataflan. Hi6ba erwelt, hogt 6 jobar iit, aki harcolt a fasisztik 6s R6kosi ellen. Az asszony kdz6lte, ez rrem sz5.mit semmit. Elmondta, hogr Bels6 Gyula kisgazdapdrti vez.ct6 is ott volt. Elvittek Mariborba, majd 6tadtak a magrar hatosdg 4oknak. Szab6 Miklos S/orsan felm6rte a helyzetet s visszasz6k6tt MagrarorszS.gra.to' Amikor pedig R6kosi rendszre 1956ban megbukott, drdekes m6don az oroszok ut6n 6ppen Tito tett a legt6bbet a rnegmentese 6rdek6ben. Ma m6r j6l tudjuk, hogr a sietve odarepfilt llruscsovot teljes m rtdkben td,mogatta a maglar szabads6.gharc le 309

13 vereseben. tippen Hmscsov lgl7.janud.r loi rit6hoz irt level6b6l tudjuk; Tit november 18dn Brioniban a szovjet kulddtts g el6tt kijelentette: ha szovjet egrs6geket nem haszndltak volna fel a felkel6s elfojtii.sdra, akkor jugoszl6v egrs6geket kfildtek volna Magrarorszd.gra. E;zek m6r abban az id6ben a jugoszldvmag/ar hatar fel6 meneteltek.t*' Ne higrjuk el, hogr azert tette, mert n6hd.ny felel6tlen, semmikdppen sem kompetens eg/en dllitolag olyan jelsz6t is hangoztatott volna, mint "mindent vissza"!,,k Trianonnal"t Az igazsdgltoz tartozik, ilyen jelsz6t senki sem hangoztatott, ez csak ut6lagos kital6ci6. Titonak a ma$rar ugrben tanrisitott magatartasa l<ndr6lag a szl6v szolidaritdsdb6l ad6dott. Ezrittal se felejtsrik el, hogr ez a n6p m6r 0vszinadok ota az oroszok 6nk6ntes vazallusa. A tobbnyire n6met k6lcs6n6kb6l egesz Jugoszliviaszerte hatalmas, m6g az idegenforgalmi cdlokra is felhaszndlando, emlekmfrveket emelnek, amellyel Jugoszldvia m6sodik vil6ghdborus gr6zelm6t dics6itik. Egres n6met,,b6keharcosok" bizonydra el6rz6kenyulve tekintenek e monument6lis,,antifasizta" kredci6kra, melyet a sajdt p nzfrkdn, s eppen 6 ellentrk, az 6 meggral6zdsukra d.llitottak fel. A nyugatn6met kormany pedig mi sem term6szetesebb ennel elfogadja a jugoszl6v korm6.ny altal felajanlott tobb tizezer vendegmunk6st. Tfrri, hogr az orszdgot k6nyukkedvuk szerint kik6mle[6k, amellyel 6rt6kes szolg6latot tehetnek a nagr szldv testvereknek a k6 vetkez6 hdbor0hoz. Tit6 haldl6val azonban Jugoszldvia m6sodik vil6ghdbor0s 6rdemei" nemileg halvdnyulni ldtszanak a nyugateur6pai hatalmak el6tt. Igaz, addig az ad6ssags.lllom6ny is alaposan felgyulemlett. Az eddigi pdnzk6lcsdnz6k hirtelen k6telkedni kezdtek a jugoszldv gazdas6.g telj esit6k6pess6geben. Meggr6z6d6sukben er6siti 6ket a vil6ggazdas6g vdlsdghelyzete is. A valutakdlcs6ndk elapadnak, s eg5rre tdbb sz6 esik a t6rleszt6sek dtfitemezeser6l. A korm6ny konytelen drasztikus 6letszinvonal rombolo int6zkedcseket tenni. I 98384ben m6r jegne adjdk a magangepkocsikhoz a benzint, annak ellenere, hogl az energiavabagok ideje m5r a mrilt. Kdvet, mosoport 6s sok olyan 5.rut, amelyben nyugatr6l beszerzett alapanyagok taldlhat6k, sokszor h6napokig sem lehet kapni. Ajugoszldvok magabiztossdga amely az 56 ewel ezel6tti 6letszinvonaluk k6vetkezt6ben csak irgr dradt bel6luk, n6mileg alabb hagrott. A bekdvetkezett esemenyek 6kesszoloan bizonyitottdk, h.ogr a kordbbi nyugafi niv6ju eletszinvonalat nem ajugoszlav gazddsdg teljesitm6ny6nek eredm6ny6b6l, hanem a nyugati kolcs6n6kb6l biztositottd,k. A nagr szldv testv6r nem tudta potolni a nyugateur6pai valutak6lcs6n6ket, legal6bbis messze nem olyan m6rt6kben, mint 3lo,rrnilyenre szukseg lett volna. Nem szabad azonban figlelmen kivul f rirg5mi az oroszok, ahol tudtdk erejukdn felul is t6mogattdk rnegbizlrirto rokonaikat. A hetvenes 6vek olajvdlsagai idejen a tdbbi vazallusiri rov6.s6.ra nasrnennyis6gfr olajsz6llitm6nyokkal segitette ezt az,,t:llenzdki szocialista orsz6got". Korabbi szo}:laszndlattal az,,imperialistdk ldncos ku'tyajat". Szerencsdtlen Magrarorszdg, akit 6ppen az cnergiabdkly6val kdtdttek az oroszok magukhoz, dmulva tapaszlalta, hogy a bar6tsdg olajvezet6kben eg/re v6konyabban csordog6'l ;v olaj. A magrarok m6ltatlankoddsd.t az oroszok saj5.tos, a r5'juk jellcmz6 m6don int ztdk el levdltott6.k Fock Jen6 miniszterelno\dt. Az egrm6.s ellenzeket me$dtsz6 k6t szl6v hatalom az 1956os maqyar szabadsdgharc idej6n a vildgtdrtenelemben p6ratlan m6don jdtszottak egymas kezere. A forradalom idejen a jugoszldv korm6.ny rivatosan ugan, de eg/etert a maglar nep felkel6s vel elnyom6i minthogr ellenzi az idegen r:llen. Az ENSZ Biztonsdgi Tan6.csdban r:sapatok beavatkozds6t kommunista modra m6g sem a Szovjetrrniot elit6l6 hallrozat mellett szavaz, hanem tart6zkodik. Ezt k6ve t6en Tit6 szem6lyes level6ben tamogatja a forradalmat 6s sok sikert kivdn Kadar JAnos elvt6rs vezette Maglar Dolgozok Partja eln0k nek t:s a Nagr Imre elvlars vezette korm6nynak er6fesziteseihez. Ugranirkkor nem elharyagolhat6 segitseget ny0jt az otoszoknak a maslar szabads6gfrarc katonai lever6s6re. Ma mdr Micsunovics Jugoszldvia volt moszkvai nagrkdvete eml6kirataib6l tudjuk, hogl Hruscsov 6s Malenkov november 26n titokban a tobbi csatl6s 6llam utdn.jugoszldvidba repult. Tit6t taj6koztatt6rk, hory a mag/arorsz6gi esem6nyeket katonai beavatkozdssal kivdnj6k a moszkvai mederbe visszaterelni. Hruscsov kozolte, hogr Kina s a tdbbi szocialista orsz6g is esretert a katonai megolddssal. Tit6t nemigen kellett megg6zni,6 is egret6rtett a szovjet interwencioval, de bizonyos politikai el6k6szitdst javasolt. Hruscsov td.jekoztatta a jugoszldv vezet6ket, hogr ez m6r meg is tdrt6nt, Munnich Ferenc s Kddar Jdnos utban vannak Moszlva fel6. M0nnich lesz a p6rt, K6dd'r pedig a korm6ny vezet6je. Tito politikai szempontbol Kadatrt javasolta p6rtvezet6nek. V6lemenye szerint a masrarok Jobban biznanak a Rdkosi bdrtdn6t me$art Kddarban, mint a volt moszkvai naglkdvetben. Hmscsov eleinte hallani sem akart az akkor 44 6ves Kdddrr6l, trllss.gosan ifjoncnak tartotta. Ugy lsltszik Tit6 vcgul is meggr6zte. Az oroszok dolgs.t megkdnnyitend6, Szab6 TnltinI, a kommunista part egrik vezet6jbt aki hajdan Moszkvdban az egesz p6lrtnak volt avezel6je f956. november 31614re virrad6 ejszaka surg6sen behivjak a budapesti jugoszldv naglkdvets6gre. Szoldatics nagykdvet k6zdlte vele: 6rtesit6st kapott Belgrddb6l, miszerint a szovjet csapa 311

14 tok ujabb ts.maddsa Budapest ellen b6.rmely percben bekovetkezhet. Ezert a jugoszldv kormdny tlgr hatarozott, hogr menedekjogot bizto 'sit Nagl Imr6nek, a pdrtvezet6s g tagiainak 6s mindazoknak, akiket a pdrtvezet6s6g erre meltonak tart.t"' Mivel a szo{et tankok duborgdse m6r az orszdgh6zba is behallatszott, nem sok id6 volt a m rlegel6sre. Kfrldnben is Nagr Imre es t6rsai nem voltak forradalm6rok, a szocialista elveket ery pillanatra sem vetettek el. Kapitalista restaur6ciot nemcsak, hory nem ig6rtek, de mindvegig a leghatarozottabban elutasitottdk m6g a gondolatdt is, mindenkit a szocialista vivmdnyok meg6rzesere 6s megv6d6s6re hivott fel. A,,szocialista vivmd. nyok" pedig nem egrebek, mint Moszkva hatalmi bdzisai. Nagr Imre okulva kor6bbi csal6ddsain, a p6,rt keretekben valo mozgs.sra mindvegig kinosan frglelt. A szovjet csapatok kivon6sdval, az orszdgnak a vars6i szerz6d6sb6l valo kil6p s6t, a tobbpartrendszer bevezetes6t, kihirdetdse el6tt a Budapesten tartozkodo Mikojannal es Szuszlowal egreztette, amlt azok j6vahagytak. Jugoszldvia pedig,,szocialista 6llam", hisz nemr6g rendeztek az oroszok veluk a hosszu ideig,,hivosen" tartott kapcsolataikat. Az aj6nlat a legiobbkor j6tt. Nagr Imre 6s ts.rsai nem sokat vesztegettck az id6t, csalddjaikkal egrutt elfogadtak a,,szives invitdl6rst". A legnehezebb id6ben vezet6s n6lkul magara hagrt6k a forradalom tuzeben eg6 maryar n6pet. Nem tagadjuk, nem is tagadhatjuk, hory a tizmillios maroknyi maglar h6s a leszildrdabb vezet6s mellett sem tudott volna eredmenyesen megbirk6zni a kdtszdznyolcvanmillios hatalom haderej6vel. De azt alaposan d.lllithatjuk, hog5/ massziv es jo ellendll6ssal az oroszok hadmtveletei hosszabb id6re lekothet6k lettek volna. Ebben az esetben pedig kdnnyen el6fordulhat, hogr az ug5/ancsak forradalmi robbands sz6l6n allo t6bb, mint harmincmilli6s lengrel n6p szil6rdabb elhat6rozdsrajut, es katonai felkel ssel megneheziti az oroszok helyzet6t. Nem kiz6rt, hog5r ennek bekovetkezese a tobbi.szociallsta" vazallus n6p l6ncreakci6jdt is kivs.lthatja. Hiszen tudjuk, milyen jajveszekelve surgettek a rom6n, bolgs'r, csehszlov6k, de meg a keletn6met vezet6k is az oroszokat a mag/ar forradalom surg6s elfojt6s6ra, ami nem me$ep6, hiszen valamennyien esi szunynyad6 vulkdn tetej6n ultek, amelyb6l a halkan morajl6 ldva konnyen kitdrhet. Ez pedig a Szovjetuni6ra bel6thatatlan kovetkezmenyekkel jarhatott volna. Egr ilyen esetben az egrik 616.rol a masikra v6.ltozo kinai politikusok magatartas6t sem lehet teljes bizonyossaggal kiszdmitani. Minden bizonnyal nem elegednek meg az atomtitok 6tad5's6'nak igdrget6sevel, hanem azonnal kovetelik azt. De az is lehet, hogr meg 3L2 szerzesdnek mds m6dja mellett ddntenek. Ez pedig a SzovJetuni6t liatasztr6f6lis helyzetbe hozhatta volna. Nehezebb helyzetbe Jut, rrrint a mdsodik vilaghdboruban. Neki nem 6llt volna m6dj6ban egr cr6s idegen hadsereget k6lcsdnbdrbe venni, mint ahogl Amerikdnak ir ms.sodik vildghdbor0ban ez a vdrds hadsereg szem lydben rendelliczes6re 6,llt. Bdrhogran ts alakult volna a kinaiak fondorlata az atomtechnol6 Aia megszerz6s6re, ismerwe az akkorl kinai vezet6k vilageget6 tervcit ez mar a Szovjetuni6 tltkos szdvets ges6t, Amerikdt is 6rz kerryen 6rinti, s nincs kizitwa, hogl m5.s belatdsra bi4aaz oroszokat. Mindezt v6gig gondo!6k a Kremlben is. lippen ez6rt grorsan kiosztjs.k a szerepet Ttt6nak. A menedckjog felkindldsaval bdnitsa meg ir ma Irar forradalom vezet6s6t, igy zdkken6mentesebb6 teheti annak qyors felszdmoldsdt. Ezzel rugranazt a kordbbi ryakorlatban olyan ir)l bev6lt ldtszatot keltheti, mintha a szovjet erdekek ellen l6pne lcl, ugranakkor fel sem m6rhet6 eftek0 szolgdlatot tesz a nagr szl6v tcstvemek.("'tit66k pedig mint a jugoszldvok a t6rt6nelem sor6.n lrs.rmikor ezrittal is m6lt6k maradnak Moszlrwa blzalmara. Az els6 napokban a legteljesebb oltalmukr6l biztositottak Nagr Imrceket. Amde Hruscsov m6.r k6t nap mulva, november 66n llidatd, sukat kdvetelte. A jugoszl6vok 6lesen ttltakoztak. Mindennek ellen6 rc Tit6 november I l n (egr h6ttel a mened kjog megaddsa ut6n) f 'ul5.ban nagrobb besz6d keret6ben ugr nyilatkozott, hogl a mag/urr lirrradalom lever6se6rt Nagr Imre korms.nya a felel6s. Nem volt el6g rrre\res, nem l6pett fel hats.rozottan a zirzavar ellen, eltfrrte, hogy reakci6sok kommunist6kat grilkoltak. Ha er6lyesebben szembeszdll rr reakcioval, nem kerfrlt volna sor az oroszok beavatkozds6ra. :rmellmek k6vetkeztoben Nagl Imre megszdk6tt, s rij kormdny alakult. A Kedar kormdnynak pedig minden tdmogatdst megigert. Naryek kesercren dbredtek 16, hogl "elvbar6taiknd.l" hosszi tartlzkorlasra nem rendezkedhetnek be, s a legsovdnyabb ajdrrlatot is el kell lbgadni a tavozasra. Azt persze m6g nem tudhattdk, hogr Tit6 beavatott cinkosa a kormdnyuk megddntdse 6rdekdben inditott szovjet intervenci6nak. Nem is tudhattdk, hiszen ajugoszldvok Tlto besz6de cllenore is fgl tettek, mintha szivugnik volna Nagr Imr6 k oltalma. MEg az ut6kor is csup6.n huszonegr v mrilva drtesult err6l a hihetetlennek tfin6 galddsdgrol, Jugoszl6via volt moszlwal nagrkdvetcnek, Veljko Micsunovnak Moszlnrai 6vek cimen 1977ben rne$elent eml6kirataib6l. Micsunovics pedig k6ts6gtelenul autentikus szem6ly, hiszen r6szt vett azon az november 26n Brioniban lefolytatott megbesz6l6sen, ahol Hruscsov, Malenkov 6s jugoszl6v cinkosai: Tit6, Ibrde! 6s Rankovics megtdrgraltak a Magraror 313

15 szeg eileni intervenci6 menetrendjet. Tit6ek az orosz 6rdekek v6delm6ben sulyos bfrnt k6vettek el a ma_ srar nemzet ellen. A magrar n6p ilyen galad eljdrdsra okot nem adott. Hl valaki m6g ezek ut6n is vitatna, hogr Jugoszrhvta a hideghdbonl idejen az oroszokkal szemben csup6n a Moizkva dltal osztott sze_ repet jdltszotta, az most igen kinos helyzetbe kertil. Hiszen Hmscsov ali eg 6ve JArt kanosszdt Belgrddban (mar ahogr a be nem avatottak err6l 6rtesfrlhettek). H6t 6v durva mocskol6dzsat ezzel a ld.toga_ t6ssal vajon feledtetni lehet? Ilyen esetben minden j6zan dllamf6rli egrszeroen elhatdrolta vobea magdt egr ilyen terv t6mogat6siit6l, egrd{taldnl Ezz,el a cselekedettikkel Tito6k legpt6k a kitrin6en illesz_ tett dlarcukat. Pedig a szerepjdtsz6s valos6ghitele erdek6ben h6ny becsfrletesnek hitt ha ilyenr6l egrdltaldn beszelni lehet kommunistdt aldoztak fel a piilrt oltirdn az eg6sz.szocialista" tdborban! A karma tanai szerint karakter6vel mindinki meghatarozza haldldnak modjdt. A senkinek sem art6, j6lelkfr emberef k6nnyen, kinokt6l mentesen halnak el. Akinek lelliiiismeret6t 6letenek sok bfin6s cselekedete terheli, keservesen tud megvdlni foldi porhivelyet6l. Tit6 hosszu agoni6ja mindenesetre meger6siti e torveny igazet. IUAGYARORSZAG A potsdami konferencidn a.ry6ztesek" felosztottdk a h6bonlba csalt eur6pai orsz5.gok marad6k anyagl javait, nemkfrldnben 6lla'mi szuverenits.sdt. E ldfosztotak kdz6 tartozik Magrarorszdg, Nemetorszdg legkorrektebb sz6vets6gese ls. El6re kell bocs6.tanunk, Magrartlr:szitg modern grarmati sorba val6 k6nyszerit6s6ben nem jitszott szerepet az a t0ny, hogl a n6met birodalom strllyed6 haj6jdr6l utolsonak menekfrlt el. Ugranez a sors jutott a N6metorsz6g t6rbecsaldsahoz eszk6zk6nt felhaszndlt Lengrelorszignak 6s Csehszlov6lddnak is. Nem kerultdk el sorsukat a ravasz rom6nok, de az ovatos bolg6 rok sem. Az oroszok m6r a vllfuhdboru megkezd6se el6tt.kialkudliik" e fuggetlen dllamok grarmati st6tusdt. Amerika 6s Anglia n6mi liitsz6lagos hrlzodozs.s ut6n, s nevets6ges formas6.gok mellett, renrlelkez6s6re bocs6totta. A legf6bb formasdgok egrike a szabad vdlirszt6.sok voltak. Nem kiv6nt6k 6k, hogt ez,ek a vdlasztdsok makufiitlanok legrenek, csup6n azt a sznrepet szdntd.k neki, hogl elhitesse a vil6g al; ezek az orszdgok nem ez6rt kerfiltek kommunista uralom a16., mlntha Amerika tdbbek kozott ezzel fizette volna meg a v6 rds hadsereg kdlcsdnb6rleti dij6t, hanem szabad akaratukb6l vdllasztottdk ezt a tdrsadalmi form6t. Nem vizsg6{a, nem is rdekli, hogl lramisitjdk meg a kommunistdk az Ogmevezett kdkcdduldkkal a vdl:rszt6sok eredm6ny6t, azzal sem tdr6dik, hogr reakci6snak b6lyegezvr: tdbb mint kett6szlzezer a kommunistakkal nyilvdnval6an szem I rcndll6 5.{lampolg6rt egrszerfren megfosztanak szavazatl. Jogdt6l. Az ellen sem l6p fel, hogr a magrtr n p nagl tdbbs6g6nek bizalmit clvez6 Fuggetlen Kisgazda Part f6iltkars.t; Kovdcs B 15.t a Magrarorszd.gon 6llomdsoz6 orosz hader6 letart6ztatja 6s a SzovJetuni6ba f rurcolja. Ert6s6re adva ezzel a magl.rrs6g pdrtjainak; 6rtelmetlen rlolog a kommunista pdrt hatalomra jutdsa elen bdrmit is tennl6k. ltt sz6 sem lehet demokratikus pluralizmusr6l, vasi a magrar fuggctlens g megtartds6.r6l. E c6l 6rdek6ben kifej tett tev6kenysegftkkel csak szemelyes szabadsd.gukat vesz lyeztetik. SaJnos ez t6rt6nelmi t(:ny, s ezen nem v6ltoztathat sem a korabeli, sem a k6s6bbi nyaka It:kert 6rvel6sek 6zdne. K6s6bb Kovdcs B6la letart6ztatdsdt azzalln,lokoltdk, hogr az oroszok a n6glhatalmi ellen6rz6 szerepukben jo 4osan jdrtak el ellene. Ha igr tdrt6nt, akkor Amerika felel6ss6ge m6g rryilviinval6bb, hisz az ilyen min6s6gben foganatositott eljdr6sr6l rryilvd.n el6re tudott, azt egret6rt6leg j6v6hagrta. Tarthatatlan az amerikai vezet6k demag6gi6ja, mlszerint 6k nem irdfs.k el a keleteur6pai Allamokat az orosz.oknak. A kommunista part amelynek tegf6bb vezet6l a Szovjetuni6b6l Crkeztek vlssza 3L4 315