A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 624/2015. (V.26.) számú HATÁROZATA

Átírás

1 Ügyiratszám: MC/92-12/2015. Tárgy: a TV2 Média Csoport Kft. fellebbezésének elbírálása A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 624/2015. (V.26.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: másodfokú hatóság) személyes adat által képviselt TV2 Média Csoport Kft. (1145 Budapest, Róna u. 174.; a továbbiakban: Médiaszolgáltató) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) március 19-én kelt, MN/92-6/2015. számú határozata (a továbbiakban: elsőfokú határozat) ellen benyújtott fellebbezését elutasítja, és az elsőfokú határozatot helybenhagyja. E másodfokú határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, a közléssel jogerőssé válik. Jelen határozat bírósági felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított harminc napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címzett, az elsőfokú döntést hozó hatóságnál előterjesztett keresetlevéllel lehet kezdeményezni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, a keresetlevélben a keresettel támadott döntés végrehajtásának felfüggesztés a bíróságtól kérhető. A keresetet a bíróság tárgyalás tartása nélkül bírálja el, a keresetlevélben tárgyalás tartása kérhető. Indokolás Az elsőfokú hatóság általános hatósági felügyeleti hatáskörében rendszeresen vizsgálja a Médiaszolgáltató működését annak tekintetében, hogy eleget tesz-e a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) hallássérültek számára hozzáférhető műsorszámokra vonatkozó rendelkezéseiben foglaltaknak. Az elsőfokú hatóság az elsőfokú határozatban megállapította, hogy a Médiaszolgáltató TV2 elnevezésű médiaszolgáltatásában, 2014 októberében több alkalommal megsértette a hallássérültek számára hozzáférhető műsorszámokra vonatkozó törvényi kötelezettségeket, az alábbiak szerint.

2 A Médiaszolgáltató október 7-én egy alkalommal megsértette az Mttv. 39. (4) bekezdésében foglalt rendelkezést, mely szerint a feliratozott műsorszámot a médiaszolgáltató köteles annak teljes időtartama alatt feliratozni. Az elsőfokú hatóság megállapította továbbá, hogy a Médiaszolgáltató október 7-én és 19- én két alkalommal megsértette az Mttv. 39. (5) bekezdés második mondatában foglalt rendelkezést, mely szerint szerint a műsorszámok szövege feliratozott változatának pontosnak kell lennie, és a képernyő történéseivel szinkronban kell állnia. Az elsőfokú hatóság az Mttv. 39. (4) bekezdésében foglaltak megsértése miatt Ft, az Mttv. 39. (5) bekezdés második mondatában foglalt rendelkezés sérelme miatt ,-Ft, összegű bírság megfizetésére kötelezte a Médiaszolgáltatót. Az elsőfokú határozatot a Médiaszolgáltató a tértivevény tanúsága szerint március 26-án vette kézhez. Fellebbezése április 10-én érkezett a Hatósághoz. Mindezek alapján megállapítható, hogy a Médiaszolgáltató az elsőfokú határozat ellen a fellebbezés benyújtására vonatkozó törvényes határidőn belül, a fellebbezési díj megfizetésének igazolásával fellebbezést terjesztett elő. Fellebbezésében a Médiaszolgáltató előadta, hogy a felirat pontatlanságával, csúszásával érintett műsorszámok kizárólag élőben sugárzott műsorszámok voltak. Ezért az élő, helyszíni bejelentkezés esetén a hang és kép között eleve időbeli késés állt fenn. A feliratozó és a jelnyelvi tolmács reakcióideje önmagában is késedelmet okoz, amely nem kiküszöbölhető, és mind az egyidejű tolmácsolás, mind annak egyidejű leírása a szöveg torzulását, hiányos, illetve pontatlan fordítását, illetve leírását eredményezheti. Emellett a hírműsorszámok esetében többször előfordul, hogy az adásban nem a korábban leírt szöveg hangzik el, illetve hogy a műsor során kerül a műsorba szerkesztésre egy új hír, aktualitás, ez azonban pont az élő híradás jellegzetességéből ered, és a pontos és hiteles tájékoztatás érdekében történik. Az élő adás során az egyes műsorelemek sorrendje és hossza is változhat, ez pedig a feliratozásnál hiányt, csúszást, eltérést, pontatlanságot eredményezhet. Amennyiben az élőben megszólaló riportalany csak előre megírt szöveget olvashatna fel, úgy nyilvánvaló, hogy azzal a hiteles tájékoztatás alapelve sérülne. A Tények i adása kapcsán a Médiaszolgáltató közölte, hogy amennyiben egy hírblokk végleges változata az adás során, a műsor közben kerül beszerkesztésre, úgy a feliratozók kizárólag az élő szöveget tudják leírni, amit objektíve lehetetlen pontosan és szó szerint írásban rögzíteni az élő beszéddel egyidejűleg. A Médiaszolgáltató szerint az elsőfokú hatóság nem tisztázta a tényállást, és a Határozat ezen oknál fogva is jogszabálysértő, mivel az Mttv. 39. (5) bekezdésének a megsértését állapítja meg, arra hivatkozással, hogy a felirat szövege rövid tartalmi összefoglalóját adta az elhangzottaknak. A Médiaszolgáltató szerint a kifogásolt tartalmi összefoglaló alapján a képernyő történései követhetőek voltak, így ez önmagában nem sérti az Mttv. 39. (5) bekezdését, hanem esetenként vizsgálni kell, hogy teljesült-e a felirat és a szöveg szinkronban állására, összhangjára vonatkozó jogszabályi előírás, mely a Médiaszolgáltató álláspontja szerint a Határozattal érintett műsorszámok egésze tekintetében teljesült, és a Médiaszolgáltató az akadálymentesítési kötelezettségét megfelelően, szabályszerűen teljesítette, ezért annak kapcsán a Hivatal által kiszabott szankció tekintetében a határozat megalapozatlan. A Médiaszolgáltató szerint a határozatban megállapított felirathiányok időtartama nem volt jelentős, azok nem voltak értelemzavaróak, a tárgybeli műsorszámok a feliratkéséstől függetlenül követhetőek és érthetőek voltak. A Médiaszolgáltató előadta, hogy amennyiben a felirat szövege 2

3 nem szó szerint egyezik meg az elhangzottakkal, azonban annak tartalmát írott formában követhetően - visszaadja, úgy nem állapítható meg a tárgybeli rendelkezés megsértése. Az Mttv. 39. (5) bekezdése értelmében a műsorszámok feliratozásának a képernyő történéseivel szinkronban, vagyis összhangban kell állnia. A hivatkozott rendelkezés nem azt a kötelezettséget írja elő, hogy a feliratnak a hangban elhangzott információval pontosan egyidejűleg kellene megjelennie, és szó szerint az elhangzottakat kellene tartalmaznia. A Médiaszolgáltató előadta, hogy a tárgybeli műsorszámok esetében a felirat a képernyő történéseivel szinkronban állt, a műsorszámok tartalma követhető volt, így a feliratozás a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelt és a felirathiány, illetve hiányos felirat, kisebb pontatlanság, tartalmi tömörítés esetében nem állapítható meg automatikusan, hogy a Médiaszolgáltató megsértette a törvényi előírást. A Médiaszolgáltató szerint a kifogásolt feliratcsúszással, pontatlansággal érintett műsorszámok esetében a rövidített tartalmi összefoglaló, pontatlanság, felirathiány a műsorszámok tartalmának megsértését nem akadályozta, és nem nehezítette. A Médiaszolgáltató álláspontja szerint élő műsorszámban objektíve kizárt a teljesen egyidejű feliratozás, vagy jelnyelvi tolmácsolás. A jogszabály kifejezetten erre tekintettel nem a hallási segédlet egyidejűségét írja elő, mert az bizonyos műsortípusok esetében objektív okoknál fogva fogalmilag kizárt. Ezért az Mttv. 39. (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a feliratnak a képernyő történéseivel szinkronban kell állnia. A hivatkozott rendelkezés ezért azt jelenti, hogy a hallási segédletnek a képernyő összefüggéseivel összhangban kell lennie, a képernyőn történtek megértését lehetővé kell tennie, ez azonban - a cselekménytől és a feliratcsúszás mértékétől függően megvalósulhat akár rövid feliratcsúszással, felirathiánnyal, és az elhangzottak tartalmának összefoglalásával is, tehát a fentiek ténye önmagukban nem tekinthetők jogszabálysértőnek, és nem alapoznak meg szankcionáló határozatot. A Médiaszolgáltató véleménye szerint önmagában az sem jelent jogszabálysértést, ha a felirat nem szó szerint tartalmazza azt, ami a műsorban egyidejűleg elhangzik, hanem csak az elhangzottak valós tartalma kerül feliratozásra. Így a Médiaszolgáltató ebben a körben is fenntartja, hogy a feliratozás a jogszabályi előírásnak megfelelt. A Médiaszolgáltató hivatkozott arra is, hogy a kifogásolt műsorszámok sugárzásának napjain: október 7. napján összesen 12 óra 8 perc időtartamban sugárzott feliratozott műsorszámokat, október 19-én pedig 11 óra és 20 perc időtartamban sugárzott hallási segédlettel ellátott műsorszámokat. Ehhez képest az elsőfokú hatóság kifogásai október 7- én mindösszesen 22 mp, azaz huszonkettő másodperc időtartamot érintenek a mindösszesen 12 óra és 8 perces akadálymentesített műsoridőtartamból. A Médiaszolgáltató álláspontja szerint a kifogásolt hírműsorszám egészét kell vizsgálni, figyelembe venni, és értékelni, és a több, mint egy órás hírműsor a 22 mp időtartamú hiányos felirattól függetlenül a jogszabályi előírásoknak megfelelt, különösen egy élő hírműsor esetében. Emellett a médiaszolgáltató azt is előadta, hogy a hírműsorok aktualitása érdekében egyes hírblokkokat közvetlenül a műsor előtt, illetve a műsor sugárzása alatt szerkesztenek adásba, egyes hírek sorrendjét a főszerkesztő megváltoztatja, egyes híreket pedig kihagy, és egy másik aktuális anyagot szerkeszt be az adásmenetbe. Ezek a műsorok közben történő változtatások okozzák azt, hogy egy másik hír felirata jelenik meg. A Médiaszolgáltató álláspontja szerint a határozat jogsértő, tekintettel arra, hogy a határozatban kifogásolt műsorszámok hallási segédlettel ellátása a jogszabályoknak minden tekintetben megfelelt, ezért a Médiaszolgáltató kérte a Médiatanácsot, hogy a határozatot változtassa meg, és állapítsa meg, hogy a Médiaszolgáltató a jogszabályokat nem sértette meg és rendelkezzen a vele szemben kiszabott bírság törléséről. A másodfokú hatóság a Ket (3) bekezdésének megfelelően az elsőfokú eljárást és az elsőfokú határozatot, valamint a fellebbezésben foglaltakat megvizsgálva megállapította, hogy az 3

4 elsőfokú hatóság megállapításai helytállóak, döntése és eljárása jogszerű, a fellebbezés megalapozatlan az alábbiak miatt. A másodfokú hatóság álláspontja szerint a Médiaszolgáltató megsértette az Mttv. 39. (4) bekezdésében, valamint a 39. (5) bekezdésének második mondatában foglalt rendelkezéseket, az alábbiakban kifejtett indokok miatt. I. Az Mttv. 39. (4) bekezdésben foglaltak sérelme Az Mttv. 39. (4) bekezdésének megsértése vonatkozásában megállapítható, hogy az elsőfokú hatóság a kifogásolt műsorszám kapcsán helyesen és részletesen rögzítette az elsőfokú határozat mellékletének A) pontja alatt, hogy a október 7-én sugárzott Tények reggel című egyébként segédlettel ellátott műsorszám alatt mely időintervallumban (08:02:53-08:03:15), és milyen időtartamban (22 másodperc) hiányzott a felirat. A jogszabály világos és egyértelmű előírást fogalmaz meg a tekintetben, hogy amennyiben egy műsorszámot a médiaszolgáltató feliratozással vagy jelnyelvi tolmácsolással ellátva kezd el sugározni, akkor a segédletet köteles annak teljes időtartama alatt biztosítani. A másodfokú hatóság ugyanakkor e jogsértés tekintetében megjegyzi, hogy az elsőfokú határozat megállapításaival szemben a Médiaszolgáltató fellebbezésében érdemi ellenérvet nem hozott fel. Erre tekintettel a másodfokú hatóság megállapította, hogy az elsőfokú hatóság e körben a tényállást kellő alapossággal feltárta, az elsőfokú határozatban foglaltak helytállóak, így a Médiaszolgáltató október 7-én megsértette az Mttv. 39. (4) bekezdésében foglalt rendelkezést. II. Az Mttv. 39. (5) bekezdés második mondatában foglaltak sérelme Az Mttv. 39. (5) bekezdés második mondatában foglalt szinkronitási kötelezettséget előíró rendelkezés egyértelműen arra vonatkozik, hogy a feliratozott műsorszámok során a feliratnak az elhangzottakkal azonos időben kell megjelennie a képernyőn, tekintettel a kifejezés jelentésére, valamint arra, hogy csupán így lehet figyelemmel kísérni és megérteni a cselekményt, hiszen éppen ezt a célt szolgálja maga a felirat, illetve ennek kötelezettségét előíró törvényi rendelkezés. A másodfokú hatóság egyetért az elsőfokú hatóságnak a feliratkésésekkel kapcsolatban kifejtett azon megállapításával is, miszerint már egy néhány másodperces időtartamú csúszás is nehézséget okoz a történtek nyomon követésében, tekintettel a törvényszöveg előírására, valamint a csúszás okozta zavar néző általi érzékelésére. A Médiaszolgáltató által is hivatkozott, az elsőfokú határozatban idézett, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 17.K /2013/4. számú ítéletében foglalt megállapítások kapcsán a másodfokú hatóság rögzíti, hogy az ítélet egyértelmű megállapítást tartalmaz arra nézve, hogy esetenként kell megítélni, hogy az adott műsorszámhoz tartozó felirat milyen eltérése zavaró a műsorszám megértése és követése szempontjából. Amennyiben a felirat sietése vagy késése nem befolyásolja az érthetőséget és a követhetőséget, és egyébként sem zavaró a műsorszám jellegéhez képest, úgy a szinkronban állóság megvalósul. Amennyiben azonban akadályozza vagy akár csak hátráltatja a megértést vagy a követhetőséget, úgy szinkronban álló feliratról nem beszélhetünk. A másodfokú hatóság a műsorok feliratkésése esetén történő érthetősége és követhetősége kérdésének körében a fentieken túl hivatkozik a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.K /2013/8. számú ítéletére, amely kimondta, hogy a több másodperces a bíróság álláspontja szerint 1-2 másodpercnél hosszabb eltérések a műsorszám tematikájától 4

5 függetlenül is értelemzavaróak, továbbá a pontos feliratozás követelményének nem felel meg a műsorszám lényegi tartalmával összhangban álló, de az elhangzott kifejezések használatától eltérő feliratozás. A tárgyi jogsértéseket az elsőfokú hatóság egyenként vizsgálta, és a fent kifejtett jogértelmezés alapján helyesen értékelte úgy, hogy az elsőfokú határozat mellékletének B) pontjában részletesen ismertetett feliratozási problémák (pl. a felirat hiányos volt, egy másik hír felirata jelent meg, a felirat egy rövid tartalmi összefoglalót tartalmazott az elhangzottakból, nem az elhangzott szöveg felirata jelent meg, egy mondat került feliratozásra az elhangzottakból) a műsorszámok megértését akadályozták, illetve hátráltatták. Az elsőfokú hatóság minden esetben külön-külön rögzítette az elsőfokú határozat mellékletének B) pontjában, hogy mely okok vezettek a feliratok pontosságára, illetve szinkronitására vonatkozó követelmények sérelméhez. Ezek a tények pedig egyértelműen alátámasztják, hogy a feliratozás ilyen módja akadályozta, hátráltatta a műsorok történéseinek érthetőségét, követhetőségét. Az Mttv. a követhetőséget nem rögzíti, azonban ellentétben a Médiaszolgáltató ezzel kapcsolatban kifejtett véleményével, a másodfokú hatóság álláspontja szerint a műsorszám pont azáltal válik követhetővé, hogy a Médiaszolgáltató a feliraton az elhangzottakat rögzíti, vagyis megfelel a törvényi követelményeknek. Az esélyegyenlőség ugyanis csak úgy valósítható meg, ha valóban az elhangzott szavak olvashatóak a feliraton, és nem pedig úgy, hogy a Médiaszolgáltató az egyes mondatokat az általa értelmesnek gondolt rövidítéssel, vagy más szavakkal, kifejezésekkel feliratozza. A hivatkozott jogszabályi rendelkezések értelmében a beszélt szöveget kell a feliratsávban megjeleníteni. Annak megítélése ugyanis, hogy a Médiaszolgáltató egy rövidítéssel, vagy más értelmű szavak használatával teljes mértékben visszaadja-e az elhangzott mondat értelmét, szubjektív kérdés. A műsorszámok szövege feliratozott változatának pontossága és a képernyő történéseivel való szinkronitása többek között azért is fontos, mivel egyes hallássérültek a feliratot használják segítségül az elhangzottak megerősítéséhez, akiknek zavaró, ha eltérő, illetve más megfogalmazású szöveg olvasható a feliraton. Az Mttv. 3. -a Médiaszolgáltató objektív felelősségét rögzíti, ezzel kapcsolatosan a másodfokú hatóság utalni kíván a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.K /2014/3. számú ítéletében foglaltakra, miszerint az élőben és a felvételről sugárzott műsorszámok feliratozása technikailag eltérően kivitelezhető, ugyanakkor ez a hivatkozás sem támasztja alá az alperesi határozat jogszabálysértő voltát, s nem mentesíti a felperest a jogsértés megállapíthatósága és a vele szemben alkalmazható jogkövetkezmények alól. A másodfokú hatóság megjegyzi, hogy a Médiaszolgáltató a kifogásolt eseteken kívül többször is sugárzott élő adásban hír- és egyéb műsorszámot, mely esetekben biztosítani tudta, hogy a felirat szinkronban álljon az elhangzottakkal. Ha ez tehát egy adott műsorszámban technikailag megoldható, lehetősége lett volna a tárgyi esetekben is a jogszabályi előírásnak megfelelő feliratot alkalmazni. A fentiek alapján a másodfokú hatóság megállapította, hogy az elsőfokú hatóságnak az Mttv. 39. (5) bekezdés második mondatában foglalt rendelkezés megsértésére vonatkozó döntése szintén jogszerű. III. Az elsőfokú hatóság által alkalmazott szankciókra vonatkozó megállapítások A megállapított szankció tekintetében a másodfokú hatóság rögzíti, hogy az elsőfokú hatóság az Mttv. 39. (4) valamint (5) bekezdés második mondatában foglaltak sérelme kapcsán alkalmazott szankciók fajtájának és mértékének meghatározása során figyelembe vett, az Mttv (2) bekezdésben foglalt mérlegelési szempontok okszerű értékelése eredményeképpen konkrétan meghatározva a mérlegelésben szerepet játszó körülményeket és tényeket egyaránt jogszerű következtetéseket vont le, döntését megfelelően indokolta. 5

6 A fentiekre tekintettel a másodfokú hatóság az Mttv (1) bekezdése, valamint a Ket (1) bekezdésében meghatározott hatósági jogkörében eljárva, a már hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a Médiaszolgáltató fellebbezésének elutasítása mellett az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az eljárás során a Ket (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. (1) bekezdés da) alpontján, a jogorvoslat előterjesztésére vonatkozó tájékoztatás az Mttv (3)-(4) bekezdésein, a tárgyalás tartására vonatkozó kérelemről szóló tájékoztatás pedig polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény 338. (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseken alapul. Budapest, május 26. a Médiatanács nevében dr. Karas Monika elnök Dr. Koltay András hitelesítő tag Kapják: - személyes adat 6