Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ

Átírás

1 Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ a mechatronikai mérnöki mesterszak (MSc) 2011/2012. tanév 2. félévében beiratkozott hallgatói részére Szakfelelős: Dr. Korondi Péter egyetemi tan{r Össze{llította: Dr. Antal Ákos egyetemi adjunktus Budapest, febru{r Az aktu{lis útmutató letölthető:

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Előszó A mechatronikai mérnöki p{ly{ról és képzésről Követelmények szab{lyoz{sok Az oktat{si tevékenységben részt vevő karok és szervezeti egységek A mechatronikai mestermérnöki szak törzsanyag{-nak tant{rgyai A mechatronikai mestermérnöki szak lehetséges szakir{nyai Biomechatronika szakir{ny Gy{rtórendszerek mechatronik{ja szakir{ny Integrated Engineering (kiz{rólag angol nyelven) J{rműmechatronika szakir{ny Optomechatronika szakir{ny Precíziós berendezések szakir{ny Robotmechatronika szakir{ny Mechatronikai mestermérnöki szak z{róvizsga t{rgyai Kötelező z{róvizsga t{rgycsoportok V{lasztott szakir{nytól függő z{róvizsga t{rgycsoportok A törzsanyag tant{rgyainak ismertetése Természettudom{nyos alapismeretek Gazdas{gi és hum{n ismeretek Szakmai törzsanyag Biomechatronika szakir{ny Gy{rtórendszerek mechatronik{ja szakir{ny Integrated engineering szakir{ny J{rműmechatronika szakir{ny Optomechatronika szakir{ny Precíziós berendezések szakir{ny Robotmechatronika szakir{ny

3 1. ELŐSZÓ A Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar{n 1871 óta folyik mérnökképzés. A Kar első alkalommal 2005-ben indította el négy szakon az Európai Felsőoktat{si Térségben egységesített BSc (Bachelor of Science) alapdiplom{s képzést. E négy szak: a gépészmérnöki szak, az energetikai mérnök szak, a mechatronikai mérnöki szak és az ipari termék- és formatervező mérnök szak. A képzés valamennyi szakon hétszemeszteres. A mechatronikai mérnöki szak alapképzésében törekedtünk arra, hogy megőrizzük eddigi oktat{sunk értékeit és igyekeztünk olyan szakir{ny v{lasztékot biztosítani, amihez egyrészt a személyi és infrastruktur{lis feltételek magas szinten rendelkezésre {llnak, m{srészt ami a munkaerőpiaci elhelyezkedésre jó esélyt teremt. A mechatronikai mérnök mesterképzés egyenes folytat{sa az alapképzésnek, az itt tal{lható szakir{nyok is nagyrészt megfelelnek az alapképzés szakir{nyainak, azonban éppen az ipari igények kielégítésének érdekében kis mértékű eltérés tapasztalható az alapképzéshez képest. Az egyes tudom{nyterületekhez tartozó laboratóriumok folyamatos fejlesztésével az elméleti képzés mellett a gyakorlatorient{lt képzés feltételeit teremtettük meg, segítve ezzel a hallgatók mérnöki készségeinek biztos alapokra helyezését. Az informatika a képzés valamennyi területét {thatja, a korszerű tervezéshez és modellezéshez sz{mos nagyértékű szoftver {ll rendelkezésre. A mestermérnöki szakon nemcsak a BME-n végzett alapdiplom{s (BSc) mérnökök tanulhatnak, hanem az orsz{g b{rmely felsőoktat{si intézményében végzett mechatronikai mérnöki, gépészmérnöki, villamosmérnöki, energetikai mérnöki BSc diplom{val rendelkezőket is. Remélem és hiszem, hogy a képzés sor{n olyan mechatronikai mérnökké v{lnak, akik mindenben eleget tesznek Pattantyús Á. Géza néhai műegyetemi professzor {ltal megfogalmazott elv{r{soknak: A mérnöki hivat{s felelősségteljes gyakorl{s{hoz az alapos szaktud{son felül széles l{tókörre, erkölcsi értékkel p{rosult jellemerőre és felelősségtudatra van szükség. Mindny{juknak jó egészséget, elegendő akaraterőt és tanulm{nyi sikereket kív{n Dr. Stép{n G{bor Dék{n 3

4 2. A MECHATRONIKAI MÉRNÖKI P[LY[RÓL ÉS KÉPZÉSRŐL A mechatronikai mérnöki szak az egyik olyan mérnöki szak, amely a régi rendszerben (a Bologna-i dekrétumban elfogadott line{ris kétciklusú rendszer előtti, ú. n. egyciklusú képzésben) nem létezett. Új szakról lévén szó, ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy az előre bel{tható műszaki fejlődést is figyelembe véve, v{zoljuk a mechatronikai mérnöki p{ly{t és az erre felkészítő képzést. Induljunk ki abból, hogy milyen folyamatok j{tszódnak le a műszaki fejlődésben, és prób{ljuk megbecsülni, hogy a most beiratkozott hallgató milyen kihív{sokkal tal{lja mag{t szemben a végzéskor. A műszaki fejlődésben persze nagyon sok folyamat nyomon követhető, a mi szempontunkból a legfontosabbat nagyon egyszerű megfogalmazni: az ember az idők folyam{n egyre intelligensebb és intelligensebb gépeket hozott létre. Ezzel a gondolattal nem is volt semmi probléma addig, ameddig a gépek intelligenci{j{t puszt{n mechanikus szerkezetekkel, péld{ul bütykökkel, ütközőkkel, emelőkarokkal meg lehetett oldani. Azonban a múlt sz{zad m{sodik felében az informatika olyan rohamos fejlődésnek indult, amelynek egyszerűen nincs p{rja a műszaki fejlődésben. Ez viszont azt jelentette, hogy a mesterséges intelligencia hordozója egyértelműen az elektronika lett. R{ad{sul az elektronikus és az informatikai elemek kezdtek beépülni az addig tiszt{n gépészeti rendszerekbe. A beépülés idővel, a múlt sz{zad 80-as, 90-es éveiben egybeépülést, azaz integr{ciót is jelentett, az eredmény pedig az eddigiekhez képest egy sokkal hatékonyabb, {ltal{ban optimaliz{lt rendszer (gép, eszköz) lett, amelyet az integr{ció miatt m{r nem lehetett mechanikai, elektronikus vagy informatikai egységekre szétszedni (vagy úgy konstru{lni), csakis egységes egészként, rendszerszemlélettel lehet az ilyen rendszereket megközelíteni. Az ilyen eszközökkel, berendezésekkel foglalkozik a mechatronika. A mechatronikai mérnököknek pedig az egyik fő feladatuk, hogy ilyen integr{lt, mesterséges intelligenci{val rendelkező rendszereket mestermérnöki szintű végzettséggel tervezzenek. A mechatronika tudom{nyterületének meghat{roz{s{ra a legelfogadottabb definíció így hangzik: a mechatronika a gépészet, az elektronika és az informatika egym{s hat{s{t erősítő integr{ciója a gy{rtm{nyok és folyamatok tervezésében és gy{rt{s{ban. B{r ez a megfogalmaz{s elég t{gan hat{rozza meg a mechatronik{t, mégis szükséges néh{ny megjegyzést hozz{fűzni. Az első, hogy a mechatronik{ban alapvetően mindig egy gépről, vagy gépészeti rendszerről van szó, ez {ll a középpontban, és ezt kell elektronik{val, informatik{val (lehet mondani mesterséges intelligenci{val) ell{tni, felszerelni. Ezért tartoznak a mechatronikai képzések {ltal{ban a gépészmérnökséghez, és a gépészmérnöki karokhoz. A m{sodik fontos megjegyzés a definícióban az egym{s hat{s{t erősítő (idegen szóval szinergikus) hat{s, amely az egyes részrendszerek integr{ciój{ra, és ebből következően a hatékonyabb és optimaliz{ltabb működésre, az eddig nem létező, új minőségre utal. A mesterséges intelligencia elterjedésének, az egyre integr{ltabb konstrukciók megjelenésének ma nem l{tszanak a hat{rai, ezért jogos az a feltételezés, hogy ez az integr{ciós folyamat tov{bb fog haladni, és a mechatronikai berendezések uralni fogj{k a következő évtizedeket, és a gépészet minden {gazat{ba behatolnak, még oda is, ahol ma még nem is gondolunk r{. 4

5 Összefoglalva: a mechatronikai mérnöki tevékenység, és az ennek megfelelő képzés egyik legfontosabb jellemzője, hogy a hagyom{nyos tudom{nyterületek között helyezkedik el, idegen szóval interdiszciplin{ris jellegű. Ezért több is, meg kevesebb is, mint a gépészmérnöki és villamosmérnöki tevékenység és képzés, egyetlen szóval jellemezve: m{s. Kevesebb abban, hogy órarendi korl{tok miatt szükségszerűen kevesebb ismeretanyagot kapnak a hallgatók a gépészet és a villamoss{g területéről, mint a gépészmérnök vagy villamosmérnök hallgatók. M{s oldalról pedig a mechatronikai szak több ismeretanyagot ad, mert nemcsak azt vizsg{lja, hogy a mechanikai rendszerek (beleértve a hő- és {raml{stani rendszereket is) milyen kimeneteket adnak (deform{ció, sebesség, gyorsul{s, hő{ram stb.) a különböző bemenetekre (gerjesztésekre), hanem intelligens mechanikai rendszerekkel foglalkozik, amelyeknél a kimenet rendszerint elő van írva, péld{ul hogy a rendszer adott pontj{n mekkora legyen az elmozdul{s, a hőmérséklet, vagy ak{rmilyen m{s mechanikai paraméter. Ehhez érzékelőkre, mérésre, jelfeldolgoz{sra, mesterséges intelligenci{ra és a folyamatokba beavatkozó aktu{torokra van szükség, amelyek a hatékonyabb működés érdekében nem külön egységekben, hanem a gépészeti berendezésbe beleintegr{lva jelennek meg, sok esetben úgy, hogy az összetevők eredeti hat{rai m{r nem is ismerhetők fel. Ez a mechatronika területe, és az erre kidolgozott képzési struktúra azt kív{nja szolg{lni, hogy az ipar, a t{rsadalom sz{m{ra kiképzett mechatronikai mestermérnökök képesek legyenek mechatronikai rendszereket tervezni, és fejleszteni is. 5

6 3. KÖVETELMÉNYEK SZAB[LYOZ[SOK A mesterképzés keretében a tantervben előírt és mesterszinten elismert tant{rgyakból 120 kreditpontot kell teljesíteni. A kreditrendszer keretében lehetőség van arra, hogy minden hallgató a neki megfelelő ütemben és különböző tanulm{nyi úton jusson el a mesterdiploma megszerzéséhez A kreditrendszer a tant{rgyak felvételében bizonyos rugalmass{got biztosít, azonban az ismeretanyag megértésének és elsaj{tít{s{nak folyamat{ban elengedhetetlen a t{rgyak egym{sra épülését megadó előtanulm{nyi rend. A mesterképzés keretében többnyire javasolt előtanulm{nyt írunk elő, melyet a t{rgy könnyebb teljesítése érdekében javasolunk betartani. A mesterképzés tantervének szerkezete olyan, hogy a képzést az őszi és a tavaszi félévben is megkezdhetik a hallgatók. Ennek következtében m{r az első szemeszterben megjelenhetnek a szakir{nyos tant{rgyak. A mechatronikai mesterképzés keretében 7 szakir{ny között v{laszthatnak a hallgatók, azonban a szakir{nyok csak megfelelő létsz{m esetén indulhatnak. Lehetőség nyílik azonban arra, hogy a szabadon v{lasztható tant{rgyak keretében a hallgató - az érdeklődési körének megfelelő - m{s szakir{nyn{l meghirdetett t{rgyat vegyen fel. A mesterképzés tantervében 30 kreditpont értékű diplomatervezés szerepel, amelyet két félévre megosztva lehet elkészíteni. A Diplomatervezés 1. tant{rgyat akkor vehetik fel a hallgatók, ha a mintatanterv szerinti tant{rgyakból legal{bb 54 kredit értékűt teljesítettek, valamit a gépészmérnökitől különböző BSc szakról érkezett hallgatók részére előírt felvezető/különbözeti tant{rgyakat maradéktalanul teljesítették. Diplomatervezés 2. tant{rgy felvételének feltétele, hogy a hallgató az adott mesterszak mintatanterv t{rgyaiból a szabadon v{lasztható t{rgyak nélkül legal{bb 79 kreditponttal rendelkezzen. Mesterképzés keretében összefüggő 4 hetes szakmai gyakorlatot kell teljesíteni. A Szakmai gyakorlat kritérium t{rgyat, a képzés sor{n fel kell venni. A BSc. képzés keretében teljesített szakmai gyakorlat elfogad{s{ról a szakir{nyt gondozó tanszék dönt. A mesterképzésben résztvevő hallgató a tanterv tant{rgyainak valamint a kritérium t{rgyak teljesítése ut{n, az abszolutórium (végbizonyítv{ny) birtok{ban tehet z{róvizsg{t. Oklevél ki{llít{s{ra a sikeres z{róvizsga és a nyelvvizsga követelmények igazol{sa ut{n kerül sor. Nyelvi követelményeket a 15/2006 (IV. 3.) Korm{nyrendelet szab{lyozza a szakra vonatkozó kimeneti képesítési követelményekben, amely szerint: 6

7 A mesterfokozat megszerzéséhez {llamilag elismert, legal{bb B2 (kor{bban középfokú C ) típusú nyelvvizsga letétele, vagy azzal egyenértékű bizonyítv{ny, illetve oklevél szükséges b{rmely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakm{nak tudom{nyos szakirodalma van. A mechatronikai szak esetében ez elsősorban az angol vagy német nyelv. A tanulm{nyokkal kapcsolatos részletes szab{lyoz{st a Tanulm{nyi és Vizsgaszab{lyzat (BME TVSZ) tartalmazza. A hallgatókra vonatkozó fizetési kötelezettségeket és juttat{sokat a Térítési és Juttat{si Szab{lyzat (BME TJSZ) rögzíti. 7

8 4. AZ OKTAT[SI TEVÉKENYSÉGBEN RÉSZT VEVŐ KAROK ÉS SZERVEZETI EGYSÉGEK Az oktat{si egység valamely tudom{nyterület művelésére és oktat{s{ra szervezett szakmai szervezeti egység, amely {ltal{ban tanszék, ritk{bban intézet. Az al{bbi oktat{si egységek működnek közre a képzésben: Kar kód Tanszék cím GP Gépészmérnöki Kar GE EN Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék D. ép. III. em. GE MI Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék (tov{bbi régebbi tanszéki kódok: GI, RI) D ép. IV. em. GE GT Gy{rt{studom{ny és - technológia Tanszék T ép. IV. em. GE GE Gép- és Terméktervezés Tanszék (tov{bbi régebbi tanszéki kód: TT) Mg ép. I. em. GE MM Műszaki Mechanika Tanszék MM ép. I. em. GE MT Anyagtudomány és Technológia Tanszék MT ép. fszt. GE PT Polimertechnika Tanszék T ép. III. em. GE VG Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék D ép. III. em. GT GT Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet GT 52 Ergonómia és Pszichológia Tanszék Q ép. A sz. I. em. GT 20 Menedzsment és V{llalatgazdas{gtan Tanszék Q ép. A sz. III. em. GT 55 Üzleti Jog Tanszék Q ép. A sz. II. em. GT Közgazdas{gtudom{nyok Intézet: GT 30 Közgazdas{gtan Tanszék Q ép. A sz. II. em. GT 42 Környezetgazdas{gtan Tanszék Q ép. A sz. II. em. KO Közlekedésmérnöki Kar KO GJ Gépj{rművek Tanszék J ép. V. em EO Építőmérnöki Kar EO TM Tartószerkezetek Mechanik{ja Tanszék Kmf 35. EO HS Hidak és Szerkezetek Tanszék Kmf 73. 8

9 Kar kód Tanszék cím TE TE Természettudom{nyi Kar Matematika Intézet: TE 90 Differenci{legyenletek Tanszék H ép. IV. em. TE Fizikai Intézet: TE 13 Atomfizika Tanszék F ép. III. lh. mfsz. VI Villamosmérnöki és Informatikai Kar VI II Ir{nyít{stechnika és Informatika Tanszék I. ép B 316 VI AU Automatiz{l{si és Alkalmazott Informatikai Tanszék Q ép. B sz. II. em. VI MI Méréstechnika és Inform{ciós Rendszerek Tanszék I ép. E 444 VI ET Elektronikai Technológia Tanszék V2 ép. II. em. VI VE Villamos Energetikai Tanszék V1 ép III. em. 9

10 5. A MECHATRONIKAI MÉRNÖKI MESTERSZAK TÖRZSANYAG[- NAK TANT[RGYAI 5. A MECHATRONIKAI MÉRNÖKI MESTERSZAK TÖRZSANYAG[- NAK TANT[RGYAI A mesterképzés tantervét úgy {llítottuk össze, hogy a képzésbe való belépés mind a tavaszi, mind az őszi szemeszterben lehetséges legyen. A tant{rgyak egym{sba épülését ott, ahol kellett, megtartottuk, de e tekintetben a t{rgyak felvételénél nagyobb a szabads{g, mint az alapképzésben. A tant{rgyakat a tavaszi-őszi belépéssel a következő t{bl{zat mutatja. TAVASZI KEZDÉS tavasz ősz tavasz ősz T{rgyak ősz tavasz ősz tavasz 10 ŐSZI KEZDÉS /2/0/v/5 2/0//1/f/4 2/0/0/v/3 Természettudom{nyos alapismeretek (27 kp) Matematika M1g (Differenci{legyenletek alkalmaz{sa) Matematika M2g (Optim{lis ir{nyít{sok elmélete) V{logatott fejezetek az elektrotechnik{ból 2/0/0/v/3 2/2/0/v/5 2/0//1/f/4 2/0/0/f/2 Elektrom{gneses terek 2/0/0/f/2 3/1/0/v/5 Mechanikai rendszerek dinamik{ja 3/1/0/v/5 2/0/1/f/4 Optika 2/0/1/f/4 2/0/1/v/4 Anyagtudom{ny 2/0/1/v/4 Szakmai törzsanyag (29 kp) 2/0/1/f/4 Digit{lis szervóhajt{sok 2/0/1/f/4 2/0/2/v/5 Mérés és modellezés 2/0/2/v/5 3/1/0/v/5 Ir{nyít{selmélet 3/1/0/v/5 4/0/0/v/5 Be{gyazott rendszerek 4/0/0/v/5 2/0/1/f/4 Gépi l{t{s 2/0/1/f/4 2/0/1/f/4 Elektronikai technológia. 2/0/1/f/4 1/0/1/f/2 Sz{mítógépes szimul{ció 1/0/1/f/2 Diplomatervezés (30 kp) 0/8/0/f/10 Diplomatervezés 1. 0/8/0/f/10 0/16/0/a/20 Diplomatervezés 2. 0/16/0/a/20 Gazdas{gi és hum{n ismeretek (min. 10 kp) 2/0/0/f/2 Gazdas{gi/hum{n t{rgy 2/0/0/f/2

11 2/0/0/f/2 Gazdas{gi/hum{n t{rgy 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 Gazdas{gi/hum{n t{rgy 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 Gazdas{gi/hum{n t{rgy 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 Gazdas{gi/hum{n t{rgy 2/0/0/f/2 Szabadon v{lasztható t. (min. 6 kp) 2/0/0/f/2 Szabadon v{lasztható 1. 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 Szabadon v{lasztható 2. 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 Szabadon v{lasztható 3. 2/0/0/f/2 4/4 2/9 1/3 0/0 Törzsanyag vizsga/félévközi jegy 1/11 5/2 1/2 0/ Törzsanyag kreditpont szakir{nyok nélkül Kritérium követelmény: Szakmai gyakorlat (BMEGEMIMMSZ) (T{jékoztató 6. oldal) 11

12 6. A MECHATRONIKAI MÉRNÖKI MESTERSZAK LEHETSÉGES SZAKIR[NYAI A BME mechatronikai mestermérnöki szak{n hét szakir{ny között lehet v{lasztani. Ez azonban egy kín{lati lista, nem jelenti azt, hogy minden szakir{ny minden évben elindul. Egy szakir{nyt 6 fő alatt nem lehet indítani. Ezért fontos, hogy a hallgató a képzés elindul{sakor eldöntse, hogy melyik szakir{nyban kív{n tov{bbtanulni. Ezek szerint azt, hogy a képzésben mely szakir{ny, vagy szakir{nyok fognak elindulni, maga a hallgatós{g dönti el. Azok sz{m{ra, akik olyan szakir{nyt neveztek meg, amely elégséges jelentkezősz{m miatt nem indítható, az a lehetőség marad, hogy {tjelentkezzenek az induló szakir{nyokra, vagy megv{rj{k, amíg elegendő sz{mú jelentkezővel a kív{nt szakir{ny elindítható Biomechatronika szakir{ny TAVASZI KEZDÉS ŐSZI KEZDÉS tavasz ősz tavasz ősz T[RGYAK ősz tavasz ősz tavasz Differenci{lt szakmai ismeret 2/0/0/v/3 Orvostechnikai anyagok I. 2/0/0/v/3 2/0/0/v/3 Orvostechnikai anyagok II. 2/0/0/v/3 2/0/0/v/2 Érfal biomechanik{ja 2/0/0/v/2 2/0/0/f/2 Haemodinamika 2/0/0/f/2 2/0/0/v/3 Orvos optikai műszerek 2/0/0/v/3 Kötelezően v{lasztható t{rgy 2/0/0/f/3 Lézertechnika 2/0/0/f/3 2/0/0/v/2 Biomechanikai modellezés 2/0/0/v2 0/0 1/0 2/0 2/1 Szakir{ny vizsga/félévközi jegy 0/0 0/0 3/1 2/ Szakir{ny kreditpont Összes kreditpont

13 6.2. Gy{rtórendszerek mechatronik{ja szakir{ny TAVASZI KEZDÉS ŐSZI KEZDÉS tavasz ősz tavasz ősz T[RGYAK ősz tavasz ősz tavasz Differenci{lt szakmai ismeret 2/0/0/v/3 Mechatronikai alkatrészek gy{rt{sa 2/0/0/v/3 2/0/1/f/4 Robotok ir{nyít{sa 2/0/1/f/3 3/0/0/v/4 Sz{mítógéppel integr{lt gy{rt{s 3/0/0/v/4 3/0/0/v/4 Termelés tervezés és ir{nyít{s 3/0/0/v/4 Kötelezően v{lasztható t{rgy 1/1/1/f/3 Mikroprocesszorok programoz{sa 1/1/1/f/3 1/1/1/f/3 CNC gépek és ipari robotok szimul{ciója 1/1/1/f/3 2/0/0/f/3 Mesterséges intelligencia 2/0/0/f/3 0/0 0/0 2/0 1/2 Szakir{ny vizsga/félévközi jegy 0/0 0/0 2/1 2/ Szakir{ny kreditpont Összes kreditpont Integrated Engineering (kiz{rólag angol nyelven) TAVASZI KEZDÉS ŐSZI KEZDÉS tavasz ősz tavasz ősz T[RGYAK ősz tavasz ősz tavasz Differenci{lt szakmai ismeret 2/0/1/v/4 Advanced Power Electronics 2/0/1/v/4 1/0/1/f/3 Industrial Embedded Systems 1/0/1/f/3 2/0/1/v/4 Dynamics of Machines 2/0/1/v/4 1/0/2/f/4 Structural Analyses 1/0/2/f/4 Kötelezően v{lasztható t{rgy 1/0/1/f/3 Basics of C++ programming 1/0/1/f/3 1/0/1/f/3 WEB Based Laboratory 1/0/1/f/3 0/0 0/0 1/1 1/2 Szakir{ny vizsga/félévközi jegy 0/0 0/0 1/2 1/ Szakir{ny kreditpont Összes kreditpont

14 6.4. J{rműmechatronika szakir{ny TAVASZI KEZDÉS ŐSZI KEZDÉS tavasz ősz tavasz ősz T[RGYAK ősz tavasz ősz tavasz Differenci{lt szakmai ismeret 3/0/0/v/4 J{rműelektronika 3/0/0/v/4 3/0/0/v/3 Belsőégésű motorok menedzsmentje 3/0/0/v/3 3/0/0/v/4 Alkalmazott be{gyazott rendszerek 3/0/0/v/4 0/0/3/f/4 Ön{lló j{rmű mechatronika labor 0/0/3/f/4 2/0/0/f/3 2/0/0/f/3 Kötelezően v{lasztható t{rgy Belsőégésű motorok környezettechnik{ja Fékrendszerek, hajt{srendszerek és korm{nyrendszerek mechatronik{ja 2/0/0/f/3 2/0/0/f/3 2/0/0/f/3 J{rművek villamos hajt{sai 2/0/0/f/3 0/0 0/0 2/0 1/2 Szakir{ny vizsga/félévközi jegy 0/0 0/0 1/2 2/ Szakir{ny kreditpont Összes kreditpont Optomechatronika szakir{ny TAVASZI KEZDÉS ŐSZI KEZDÉS tavasz ősz tavasz ősz T[RGYAK ősz tavasz ősz tavasz Differenci{lt szakmai ismeret 2/0/1/v/4 Elméleti színtan 2/0/1/v/4 3/0/0/v/3 Fotonika 3/0/0/v/3 1/0/2/v/4 Optomechatronika projekt 1/0/2/v/4 2/0/0/f/3 Lézertechnika 2/0/0/f/3 Kötelezően v{lasztható (2 t{rgy) 2/0/0/f/2 Képfeldolgoz{s 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 Optomechatronikai mérések 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 Optomechatronikai sz{mít{sok 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 Vizu{lis optika 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 Vékonyrétegtechnika 2/0/0/f/2 0/0 0/0 1/1 2/2 Szakir{ny vizsga/félévközi jegy 0/0 0/0 2/2 1/ Szakir{ny kreditpont Összes kreditpont

15 6.6. Precíziós berendezések szakir{ny TAVASZI KEZDÉS ŐSZI KEZDÉS tavasz ősz tavasz ősz T[RGYAK ősz tavasz ősz tavasz Differenci{lt szakmai ismeret 3/0/0/v/4 Finommechanikai szerkezetek 3/0/0/v/4 1/0/2/v/4 Precíziós mozg{sir{nyít{s projekt 1/0/2/v/4 3/0/0/v/4 Mikrotechnika 3/0/0/v/4 2/0/0/f/3 Mikroprocesszoros ir{nyít{s 2/0/0/f/3 Kötelezően v{lasztható 2/0/0/f/3 Lézertechnika 2/0/0/f/3 2/0/0/f/3 Precíziós és ultraprecíziós megmunk{l{sok 2/0/0/f/3 2/0/0/f/3 Sz{mítógép periféri{k 2/0/0/f/3 0/0 0/0 1/1 2/1 Szakir{ny vizsga/félévközi jegy 0/0 0/0 2/1 1/ Szakir{ny kreditpont Összes kreditpont Robotmechatronika szakir{ny TAVASZI KEZDÉS ŐSZI KEZDÉS tavasz ősz tavasz ősz T[RGYAK ősz tavasz ősz tavasz Differenci{lt szakmai ismeret 2/0/0/v/3 Mechatronikai alkatrészek gy{rt{sa 2/0/0/v/3 2/0/1/v/4 Ipari robottechnika 2/0/1/v/4 2/0/1/v/4 Gépek és robotok programoz{sa 2/0/1/v/4 2/0/1/f/3 Robotok ir{nyít{sa 2/0/1/f/3 Kötelezően v{lasztható (2 t{rgy) 2/0/0/f/2 Robotszerkezetek 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 Szersz{mgépek és gy{rtórendszerek tervezése 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 Szerelés automatiz{l{sa 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 Különleges robotok és robotkezek 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 Robotalkalmaz{sok tervezése 2/0/0/f/2 0/0 0/0 2/0 1/3 Szakir{ny vizsga/félévközi jegy 0/0 0/0 1/3 2/ Szakir{ny kreditpont Összes kreditpont

16 6.8. Mechatronikai mérnöki mesterszak z{róvizsga t{rgyai KÖTELEZŐ Z[RÓVIZSGA T[RGYCSOPORTOK 1. Mechatronika t{rgycsoport 1. Mérés és modellezés 5 kp 2. Mechanikai rendszerek dinamik{ja 5 kp 2. Elektrotechnika-Elektronika 3. Digit{lis szervóhajt{sok 4 kp t{rgycsoport 4. V{logatott fejezetek az elektrotechnik{ból 4 kp V[LASZTOTT SZAKIR[NYTÓL FÜGGŐ Z[RÓVIZSGA T[RGYCSOPORTOK Szakir{ny ZV t{rgycsoport Tant{rgyak Biomechatronika Biomechatronika 1. Orvostechnikai anyagok 6 kp 2. Orvosi optikai műszerek 3 kp J{rműmechatronika J{rműmechatronika 1. J{rműelektronika 4 kp 2. Belsőégésű motorok menedzsmentje 3 kp Optomechatronika Optomechatronika 1. Fotonika 3 kp Precíziós berendezések mechatronik{ja Precíziós berendezések mechatronik{ja 2. Elméleti színtan 4 kp 1. Finommechanikai szerkezetek 4 kp 2. Sz{mítógépes szimul{ció 2 kp Robotmechatronika Robotmechatronika 1. Robotok ir{nyít{sa 3 kp Gy{rtórendszerek mechatronik{ja Gy{rtórendszerek mechatronik{ja 2. Ipari robottechnika 4 kp 1. Mechatronikai alkatrészek gy{rt{sa 3 kp 2. Termeléstervezés és ir{nyít{s 4 kp Integrated Engineering Industrial Electronics 1. Advanced Power Electronics 4 kp 2. Web Based Laboratory 3 kp 16

17 7. A TÖRZSANYAG TANT[RGYAINAK ISMERTETÉSE 7. A TÖRZSANYAG TANT[RGYAINAK ISMERTETÉSE 7.1. Természettudom{nyos alapismeretek MATEMATIKA M1G (DIFFERENCI[LEGYENLETEK ALKALMAZ[SAI) - BMETE90MX16 Előadó: Dr. Garay Barna Vizsga, 5 kp, magyar, 2 ea + 2 gy + 0 lab A tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy -- az {ltaluk kor{bban tanult matematika tananyagra építve -- megismertesse a hallgatókkal a differenci{legyenletek témakörének azokat a fogalmait és módszereit, amelyek a mérnöki munka sz{m{ra a legfontosabbak. A mechatronikai rendszerek tervezésében különlegesen fontos matematikai ismeretek nagy hangsúllyal szerepelnek. Ilyenek a Fourier, Laplace és z- transzform{ciók, valamint a stabilit{s matematikai megfogalmaz{sa. MATEMATIKA M2G (OPTIM[LIS IR[NYÍT[SOK ELMÉLETE ) - BMETE90MX17 Előadó: Dr. Gyurkovics Éva Vizsga, 3 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy megismertesse a hallgatókat az optim{lis ir{nyít{sok elméletének néh{ny alapvető eredményével, és azoknak az aktu{lis kutat{sokhoz való kapcsolód{s{val. Hangsúlyt helyezünk az eredmények alkalmaz{s{nak bemutat{s{ra konkrét péld{kon keresztül. V[LOGATOTT FEJEZETEK AZ ELEKTROTECHNIK[BÓL - BMEVIAUM012 Előadó: Dr. Nagy Istv{n Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 1 lab Line{ris és nemline{ris rendszerek. Félvezető fizika. Analógi{k. Nemline{ris elemek. Periodikus gerjesztés. Tranziens jelenségek. Mintavételező rendszerek. Különleges elektromos m{gneses anyagok, szenzorok. Analóg elektronikus erősítők, műveleti erősítők és alkalmaz{sok. Passzív, aktív szűrők. Elektronikus egységek szab{lyozókban, folyamatir{nyít{sban. T{vmérés elve, módszerei. Mikroelektromechanikus rendszerek. Áramkör szimul{ciós módszerek. Laboratóriumi és sz{mítógépes gyakorlatok segítik, t{mogatj{k a tananyag megértését, elsaj{tít{s{t. ELEKTROM[GNESES TEREK BMEVIAUM013 Előadó: Dr. Hamar J{nos Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab Az elektrodinamika alaptörvényei, elektromos töltés és {ram, térjellemzők. Alapegyenletek integr{lis és differenci{lis alakja. Anyag és tér kölcsönhat{sa, térjellemzők kapcsolata. Energiaviszonyok, Poyntingvektor. Hat{rfeltételek. Az elektrodinamika feloszt{sa a Maxwell-egyenletek alapj{n. Stacion{rius m{gneses tér sz{mít{sa, m{gneses körök, induktivit{sok. Erőhat{sok sz{mít{sa. Örvény{ram jelenségek. Skin hat{s, közelhat{s, T{vvezetékek. T{víró-egyenletek. Megold{s szinuszos gerjesztésre, a megold{s értelmezése. Lez{rt t{vvezeték. Átmeneti folyamatok sz{mít{sa Elektrom{gneses hull{mok. Hull{megyenlet, retard{lt 17

18 potenci{lok. Síkhull{mok ide{lis szigetelőben és vezetőben, analógia a t{vvezetékkel. Gyakorlati alkalmaz{sok: EMC, ESD problém{k MECHANIKAI RENDSZEREK DINAMIK[JA - BMEGEMMMM01 Előadó: Dr. Stép{n G{bor Vizsga, 5 kp, magyar, 3 ea + 1 gy + 0 lab Kényszerek oszt{lyoz{sa, szabads{gi fok, {ltal{nos koordin{t{k. Lehetséges és virtu{lis elmozdul{s és sebesség, az elmozdul{s és a sebesség vari{ciója, mechanikai rendszerek oszt{lyoz{sa. A mechanika alapvető elvei, a dinamika {ltal{nos egyenlete, az elsőfajú Lagrange-egyenlet, a Hamilton-elv, a m{sodfajú Lagrange-egyenlet. Sz{mítógéppel szab{lyozott gépek dinamik{ja. OPTIKA - BMEGEMIMM21 Előadó: Dr. Ábrah{m György Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 1 lab A fény kettős természete. Az optika t{rgyal{smódjai: geometriai, hull{moptika, kvantumoptika. A fény terjedése különböző közegekben és közegek hat{rain. A törésmutató fogalma. Optikai anyagok törésmutatóinak v{ltoz{sa a hull{mhossz függvényében. Az Abbe sz{m. Az optikai úthossz. Fermat-elv. Lencsék képalkot{s{nak magyar{zata a Fermat-el alapj{n. A Fresnel lencse képalkot{sa. Snellius-Descartes törvény és alkalmaz{sai: a tot{lreflexió fogalma. A geometriai optika alaptörvényei. Sug{r{tvezetések. Előjel konvenciók. Paraxi{lis eset. Egyetlen gömbfelület képalkot{sa. Fókuszt{vols{g és dioptria fogalma. Fősík, főpont és a csomópont fogalma. A Newton formula és a vékony lencse alapegyenlete. A nagyít{sok: a line{ris, a szög-, és a longitudin{lis nagyít{s. Egytagú vastag lencse sz{mít{sai. Összetett lencserendszer eredő fókuszt{vols{g{nak és nagyít{s{nak sz{mít{sa. A rekeszek fogalma: apertúra rekesz és mezőrekesz. Kilépő és belépő pupilla fogalma és helyeinek sz{mít{sa. A természetes rekeszhely. Képméret, képszög. Képhib{k. Az aberr{ciók harmadrendű elmélete. Szférikus aberr{ció, koma, asztigmatizmus, Petzval képmező hajl{s, torzít{s, színhib{k. A felbontóképesség fogalma. Fotometriai alapismeretek. Fotometriai és sug{rz{stechnikai mértékegységek. ANYAGTUDOM[NY - BMEGEMTMK02 Előadó: Dr. Vas l{szló Mih{ly, Dr. Dévényi L{szló Vizsga, 4 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 1 lab A tant{rgy célja bemutatni az anyagtudom{ny és technológia legújabb eredményeit a fémek, a polimerek és a ker{mi{k anyagcsal{dj{n{l, valamint ezek kompozitjain{l. Fémek, polimerek és ker{mi{k különleges tulajdons{gai és alkalmaz{si területei. Nagyszil{rds{gú és nagyrugalmass{gú anyagok elő{llít{sa, intelligens anyagok anyagszerkezettani mechanizmusa. Alakemlékező gélek és ötvözetek. Nanoszerkezetű anyagok (részecskék, rétegek, tömbi anyagok elő{llít{sa és tulajdons{gaik). Különleges kompozitok elő{llít{sa és tulajdons{gai. Hibrid szerkezetű anyagok alkalmaz{si előnyei. Anyagkiv{laszt{s szempontjai, anyagtervezés és méretezés. Az anyagok újrahasznosít{sa Gazdas{gi és hum{n ismeretek MŰANYAGHULLADÉK MENEDZSMENT BMEGEPTMK61 Előadó: Dr. Ronkay Ferenc György Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 2 ea + 1 gy + 0 lab 18

19 A tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy bemutassa a polimer hulladékkezelési technik{k környezetvédelmi, műszaki és gazdas{gi szempontjait. A fenntartható fejlődés filozófi{j{n alapuló értékelés sz{mba veszi a hulladéklerak{s, az energetikai hasznosít{s és az anyag{ban történő újrahasznosít{s erőforr{s igénybevételeit és költséghatékonys{g{t. Kitér a m{sodlagos nyersanyagokból készülő termékek gy{rt{stechnológi{ira és lehetséges felvevőpiacaira, valamint ismerteti az életciklus analízis módszerét. ENERGETIKAI GAZDAS[GTAN BMEGEENMKEE Előadó: Dr. Bihari Péter Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 2 ea + 1 gy + 0 lab A tant{rgy célja, hogy bemutassa az energetika gazdas{gra (gazd{lkodó egységre, nemzetgazdas{gra, vil{ggazdas{gra) gyakorolt hat{s{t, gazdas{gi célfüggvények megfogalmaz{s{val módszert adjon az energetikai folyamatok tervezéséhez és üzemeltetéséhez. Az {ltal{nos gazdas{gi összefüggésen túl a t{rgy részletesen t{rgyalja az alapenergia-hordozó ell{t{s és a villamosenergia-termelés költségeit, a költségminimaliz{l{s elvét. A bemutatott metodik{k m{s ipar{gak költséganalíziséhez is jó alapot teremtenek. ALKALMAZOTT VEZETÉSPSZICHOLÓGIA - BMEGT52MS01 Előadó: Dr. Juh{sz M{rta Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A kurzus célja, hogy alapvető pszichológiai ismeretekre építve megismertesse a mérnökhallgatókkal a vezetés és a vezetői munka mögött meghúzódó pszichológiai jelenségeket és az, hogy ezeket a jelenségeket felismerjék a hétköznapi vezetői munk{ban. A kurzus a vezetéssel kapcsolatos különböző elméleti megközelítésekkel kezdődik, amely megalapozza a későbbi ismereteket. A bevezetésben néh{ny a téma szempontj{ból relev{ns pszichológiai kérdések is ismertetésre kerülnek (motiv{cióelmélet, szoci{lpszichológiai ismeretek, személyiségpszichológia). Erre alapozva szó lesz a vezetői kompetenci{król, azok fejlesztési lehetőségeiről, a különböző vezetői készségfejlesztési technik{król. Mindez a szervezeti kultúra szerves részeként kerül bemutat{sra. KÖRNYEZET- ÉS ERŐFORR[SGAZDAS[GTAN - BMEGT42M003 Előadó: Dr. Valkó L{szló Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A fenntarthatós{g, mint a bioszféra-t{rsadalom-gazdas{g viszonya. A fenntartható fejlődés és a gazdas{gi növekedés típusú stratégi{k összehasonlít{sa /cél-eszköz-módszer/. Környezeti, jóléti, fenntarthatós{gi indik{torok. Új típusú makromutatók (NEW, ISEW, GPI, ökológiai l{bnyom, HDI). A PSR és a DPSIR modell értelmezése és alkalmazhatós{ga. A környezetgazdas{gtan, mint a fenntarthatós{g ir{ny{ba mutató megold{skeresés. A környezetgazd{lkod{s típusai, módszerei, eszközei és helye a fenntarthatós{g stratégi{j{ban. A fenntarthatós{g helyi, kisregion{lis szintje. Az erőforr{sok szerepe a közgazdas{gtan érték fogalmaiban. Az erőforr{sok rendszere (megújuló, részben megújuló, nem megújuló) Az extern{li{k (külső hat{sok) fogalma és internaliz{l{s{nak módjai. A környezetterhelés, mint saj{tos extern{lia. A természeti tőke teljes gazdas{gi értékének sz{mbavételi módszerei. Költség-haszon, költség-hatékonys{g elemzése, stratégiai környezeti vizsg{lati módszerek. A környezetszab{lyoz{s elméleti alapjai és gyakorlata az Európai Unióban és haz{nkban. 19

20 MINŐSÉGMENEDZSMENT - BMEGT20M002 Előadó: Dr. Kövesi J{nos Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab Minőségmenedzsment rendszerek helye, szerepe a v{llalatok, intézmények vezetési rendszerében. Minőségfilozófi{k, minőségiskol{k (USA, Jap{n, Nyugat-Európa). Az termelő v{llalatokn{l alkalmazott minőségi rendszerek fontosabb jellemzői. A minőségmenedzsment rendszerek alapelveinek {ttekintése az ISO 9000:2000 előír{sai alapj{n. A Total Quality Management alapelvei. A TQM vezetési filozófia alkalmaz{si lehetőségei, azonoss{gok és eltérések a termelő szervezetekben és a szolg{ltató szektorban. A vevőközpontús{g alapjai és módszerei. A kulcsfontoss{gú folyamatok azonosít{sa. A folyamatos javít{s módszereinek {ttekintése. A teljesítmények mérése. A folyamatos fejlesztés módszerei. A dolgozók felhatalmaz{s{nak és bevon{s{nak elve és módszerei. A vezető szerepe a TQM rendszerekben. Az EFQM modell alapjai és alkalmaz{sa a v{llalati működés folyamatos fejlesztésére. MARKETING - BMEGT20M003 Előadó: Dr. Petruska Ildikó Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab Marketing filozófia és funkció. A marketing fejlődése, az új marketingparadigma. A marketing környezete, a versenykörnyezet elemzése. Marketing inform{ciórendszer, a marketingkutat{s folyamata és módszerei. Fogyasztói piac és v{s{rlói magatart{s. A Kapcsolati marketing a B2C piacon, vevőérték, vevőelégedettség. Szervezeti piac, beszerzői magatart{s. Kapcsolatmenedzsment a B2B piacon. Stratégiai tervezés és marketing stratégia, a stratégiai érték hajtóerői. Piacszegment{l{s, célpiac, pozícion{l{s. Verseny- és növekedési stratégi{k. A fogyasztóorient{lt marketing-gyakorlat területei. Termékpolitikai döntések, m{rkastratégi{k. Termékinnov{ció, a marketing szerepe a termékfejlesztési kock{zat csökkentésében. K+F/marketing integr{ció és újtermék-fejlesztés. A szolg{ltat{stermék. Árstratégi{k és {rképzési módszerek, az elad{si {r kialakít{s{nak tényezői. Értékesítési politika, marketinglogisztikai döntések. Az integr{lt kommunik{ció. EURÓPAI GAZDAS[GI JOG - BMEGT55M001 Előadó: Dr. P{zm{ndi Kinga Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A t{rgy elsődleges célja, hogy bevezetést nyújtson az európai gazdas{gi jog körébe tartozó joganyagba, megismertesse a hallgatókat az EU gazdas{gi jog{nak intézményi rendszerével, az alapító szerződésekben, a m{sodlagos közösségi joganyagban, az Európai Bírós{g ítéleteiben megjelenő, a gazd{lkodó szervezetekre, azok gazdas{gi-kereskedelmi tevékenységére vonatkozó szab{lyoz{ssal. Tov{bbi célkitűzése, hogy felt{rja és bemutassa az EU tag{llam{v{ v{lt Magyarorsz{g (nemzeti) gazdas{gi jog{ban jelen lévő közösségi jogi elemeket, intézményeket: azt a szab{lyoz{si tartalmat, mely valamennyi tag{llam egységes megold{sok alkalmaz{s{t kív{nja biztosítani. Az EK gazdas{gi közjoga keretében az Alkotm{nyos Szerződés elfogad{s{ig bez{róan t{rgyalt - történeti {ttekintés ut{n az intézményi, politikai alapokat, a négy alapszabads{got és a versenyjogot, az EK gazdas{gi mag{njoga körében a t{rsas{gi jogi, fogyasztóvédelmiés szerződési jogi, munkajogi vonzatokat, valamint a szellemi alkot{sok jogvédelmét és a nemzetközi mag{njogi vonatkoz{sú kérdéseket tekinti {t. 20

21 7.3. Szakmai törzsanyag DIGIT[LIS SZERVOHAJT[SOK BMEGEMIMM25 Előadó: Dr. Korondi Péter Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 1 lab Villamos gépek csoportosít{sa működéselvük szerint (különleges villamos gépek a mechatronik{ban), Diszkrét idejű jel és rendszer. Diszkrét idejű h{lózatok komponensei, Stabilit{s. Impulzusv{lasz. Diszkrét Fourier transzform{ció. A Z-transzform{ció. Egyen{ramú szervóhajt{sok, Park vektor, Az aszinkron gépek egyenletei közös koordin{ta rendszerben, Mezőorient{lt szab{lyoz{s alapja, Szinkron szervo hajt{sok üzemtana és mérése. Szimul{ciós módszerek alkalmaz{sa sz{mítógép laborban. Sz{mítógéppel, illetve DSPvel vezérelt egyen{ramú, aszinkron és szinkronszervó hajt{sok mérése. Robotir{nyít{s alapjai, Denavit- Hartenberg konvenció. Robot szervóhajt{sok. MÉRÉS ÉS MODELLEZÉS - BMEGEMIMM11 Előadó: Dr. Lipovszki György Vizsga, 5 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 2 lab A t{rgy a különféle szenzorok fizikai elvének ismeretére épít és feltételezi a működési módjukkal kapcsolatos t{jékozotts{got. A méréselmélet és a műszertechnika kapcsolatrendszere, a szenzorok és szenzorrendszerek elhelyezése és szerepe az adatfeldolgozó rendszerekben. A szenzorok gy{rt{stechnológi{ja, modern ir{nyzatok a szenzortechnik{ban, mint pl. a MEMS, vagy MEOMS eszközök. Szenzorok illesztő {ramköreinek bemutat{sa, a szenzorok és méről{ncok dinamikai {tviteli tulajdons{gai. Módszereket ismertetése a zajhat{sok csökkentésére, a szűrés és {rnyékol{s megold{s{ra. A dinamikus modellek megalkot{s{nak folyamata, az automatik{ban szok{sos módszerek összefoglal{sa. Absztrakciós szintek. A modellezés eszközkészlete. A dinamikai modell tesztelése méréssel és szimul{cióval, jellegzetes tesztfüggvények. A digit{lis szimul{ciós elj{r{sok alkalmaz{s{nak előkészítése, a szimul{ciós alapstruktúra bemutat{sa. Az {llapottér modell alkalmaz{sa, különös tekintettel a nemline{ris és nem {llandó együtthatójú rendszerek vizsg{lat{ra. A t{rgy anyag{ra a Sz{mítógépes szimul{ció c. t{rgy épül. IR[NYÍT[SELMÉLET - BMEVIIIM016 Előadó: Dr. Lantos Béla Vizsga, 5 kp, magyar, 3 ea + 1 gy + 0 lab Mintavételes egybemenetű-egykimenetű (SISO) szab{lyoz{sok tervezése. Tervezés biline{ris transzform{cióval. Kétszabads{gfokú szab{lyoz{s. Smith prediktor. Állapottér módszerek. Ir{nyíthatós{g és megfigyelhetőség. Pólus{thelyezés {llapot-visszacsatol{ssal, {llapotmegfigyelő tervezés. Nemline{ris és optim{lis ir{nyít{si rendszerek. Ljapunov-stabilit{s, Ljapunov direkt és indirekt módszere. Statikus és dinamikus optimum, maximum elv, optimumkereső elj{r{sok. Optim{lis ir{nyít{s kvadratikus kritérium szerint, LQ és LQG feladat, Kalman-szűrő. Adaptív és prediktív ir{nyít{sok. Line{ris paraméterbecslés, k- lépéssel előretartó prediktor. Diszkrétidejű rendszermodellek, identifik{ciós módszerek. MIMO önhangoló adaptív ir{nyít{s. Modellprediktív ir{nyít{s. Fuzzy szab{lyoz{sok. Fuzzy halmaz, rel{ció, következtetés, defuzzifik{ció. TSK-féle fuzzy rendszer. Fuzzy tud{salapú szab{lyozók. Neur{lis rendszerek. Mesterséges neuron, többrétegű h{lózatok, tanít{s, backpropagation. Adaptív h{lózat alapú fuzzy következtető rendszerek (ANFIS). 21

22 BE[GYAZOTT RENDSZEREK - BMEVIMIM023 Előadó: Dr. Dabóczy Tam{s Vizsga, 5 kp, magyar, 4 ea + 0 gy + 0 lab Be{gyazott rendszerek (autonóm sz{mítógépes rendszerek) felépítése és alkalmaz{si területeik. Érzékelők: Tipikus érzékelők működési elvének és jelkondicion{l{s{nak bemutat{sa: elmozdul{s, elfordul{s, erő, nyom{s, hőmérséklet, {raml{s, fényintenzit{s és folyadékszint mérésére haszn{lható szenzorok és jelkondicion{ló eszközök. Integr{lt kivitelű érzékelő, jelkondicion{ló és t{vadó eszközök. Korszerű jel{talakítók: Digit{lis jelfeldolgoz{s alapjai, interpol{ló és decim{ló szűrők. A/D {talakítók (Flash, szukcesszív approxim{ciós, Dual slope, subranging, pipelined-subranging, Bit-per-stage, Sigma-Delta). AD {talakítók jellemzése, statikus és dinamikus hib{k. D/A {talakítók (String, R-2R létra, szegment{lt, Sigma- Delta). Kódv{lt{si tranziens. Nullad rendű tartó hat{sa. Digit{lis jelszintézis (DDS). Interpol{l{s és decim{l{s. Jelfeldolgozó egységek: {ltal{nos célú processzorok, mikrokontrollerek, jelfeldolgozó processzorok (DSP) felépítése, tipikus periféria készlete. Kommunik{ció a be{gyazott rendszerekben: funkcion{lis részegységek kommunik{ciója. Szenzorok rendszerbe illesztése. A kommunik{ció szabv{nyos hardver és szoftver eszközei. Az I2C busz, a CAN busz. Integr{lt intelligens szenzorok (IEEE 1451). GÉPI L[T[S - BMEVIIIM021 Előadó: Dr. Vajta L{szló Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 1 lab A sz{mítógépes l{t{s fogalmai, definíciók. Emberi l{t{s alapjai. A térbeli érzékelés lehetősége monokul{ris l{t{ssal. Optoelektronikai eszközök. Korszerű képmegjelenítő eszközök. Koordin{tageometriai alapok. Geometriai transzform{ciók. Kameramodellek: Pin-hole modell. A perspektív leképzés transzform{ciós modellje. Kalibr{ció. Megvil{gít{s, optika, érzékelő modellezése. Árnyal{si modellek. A képek matematikai leír{sa. A képfüggvények tulajdons{gai. Tértranszform{ciók szerepe a képfeldolgoz{sban. 2D Fourier transzform{ció tulajdons{gai, képi {br{zol{sa, interpret{l{sa. Digit{lis kép matematikai reprezent{ciója: Mintavételezés, kvant{l{s. Bin{ris képek feldolgoz{sa: Egyszerű geometriai tulajdons{gok (terület, hely, orient{ció), vetületek. Topológiai tulajdons{gok. Képek javít{s{nak módszerei. Pontszerű lok{lis és glob{lis műveletek. Hisztogram analízis, sk{l{z{sok, hisztogram transzform{ciók. Példa a képek javít{s{ra: archív felvételek digitaliz{l{sa. A képek szűrése a tér- és frekvenciatartom{nyban. Konvolúció, mint szűrés. Alulés felül{teresztő szűrők realiz{l{sa. Nemline{ris szűrők. Szegment{l{s. Régiók, struktúr{k, geometriai jellemzők reprezent{ciója. Szinteken alapuló módszerek. Küszöbözés, régió növelés, szeletelés és növesztés. Nagyfrekvenci{s analízis: kontúrdetekt{l{s, kontúrkövetés. Hough transzform{ció. Képjellemzők detekt{l{sa: Makro- és mikrojellemzők mérése, Lok{lis/glob{lis jellemzők meghat{roz{sa konvolúcióval. Invari{ns alakegyütthatók. Matematikai morfológia. (bin{ris alapalgoritmusok, kiterjesztés grad{lt képekre). T{vols{g / hasonlós{g mértékek. Képelemek címkézése. Textúra-analízis: statisztikai módszerek. különbségi hisztogram, co-occurence m{trix, autókorrel{ció, frakt{lis módszerek. Lényegkiemelés és oszt{lyoz{s: Tulajdons{gtér és tulajdons{gvektor. Saj{ts{gvektorok típusai. Dimenziócsökkentés. Lényegtömörítés célfüggvény alapj{n. A döntési feladat megfogalmaz{sa. Alakfelismerés és leír{s. Determinisztikus, statisztikus, szintaktikus módszerek. Oszt{lyoz{s neur{lis h{lózatokkal. H{lózati képfeldolgoz{s: Analóg és digit{lis képkódol{s. Képtranszform{ciós alapok (DCT, Wavelet, VQ). Álló- és mozgóképek kompressziója és dekompressziója. Képt{rol{s, tömörítés, tov{bbít{s, feldolgoz{s szabv{nyos megold{sai. Szteganogr{fia. Képek vízjelezése, integrit{s vizsg{lata. Tartalom szerinti képindexelés. Gépi l{t{s biometriai és biomechanikai alkalmaz{sai. Arcfelismerés. J{rművezetők éberségvizsg{lata. Mozg{sanalízis: feladatok, eszközök, algoritmusok. Emberi mozg{smodellek. Egész testes mozg{s, gesztikul{ció, mimika érzékelése és feldolgoz{sa. 22

23 ELEKTRONIKAI TECHNOLÓGIA - BMEVIETM022 Előadó: Dr. Illyefalvi Vitéz Zsolt Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 1 lab Az elektronikai technológia termékek szerinti rendszerezése, az alkatrészek, integr{lt {ramkörök, szerelőlemezek, modul{ramkörök és készülékek megvalósít{si lehetőségei. A mikroelektronikai eszközök és alkatrészek technológi{ja. Modul{ramkörök szerelőlemezeinek (hordozóinak) technológi{i. Nyomtatott huzaloz{sú lemezek és {ramkörök technológi{ja. Passzív elemekkel integr{lt hordozók elő{llít{sa. Modul{ramkörök szereléstechnológi{i. Beültetés, forraszt{s, ellenőrzés. Kombin{lt (optoelektronikai, mechatronikai, stb.) modulok felépítése és alkalmaz{sai. Készüléképítési alapelvek. A laboratóriumi gyakorlatok tematik{ja: Nyomtatott huzaloz{sok technológi{ja. Vékonyrétegek technológi{ja, v{kuump{rologtat{s és fotólitogr{fiai mint{zatkészítés. Vastagrétegek technológi{ja, polimer vastagréteg {ramkörök készítése és szerelése. Felületi szereléstechnológia. Stencilnyomtat{sa, beültetés, újraömlesztéses forraszt{s. Furatszerelési technológi{k. Szelektív forraszt{s lézerrel. Szerelt modul{ramkörök optikai, röntgenes és funkcion{lis vizsg{lata. SZ[MÍTÓGÉPES SZIMUL[CIÓ - BMEGEMIMM23 Előadó: Dr. Lipovszki György Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 1 ea + 0 gy + 1 lab A szimul{ció feladata, {ttekintés, mintapéld{k; Folytonos rendszerek digit{lis szimul{ciója; Utasít{sorient{lt és blokkorient{lt rendszerek felépítése; Folytonos és mintavételes rendszerek leír{sa; Blokkorient{lt szimul{ciós rendszerek {ltal{nos sz{mít{si blokkjainak típusai.; Integr{l{si formul{k, összekötések megvalósít{sa, adatfolyam programoz{s (kisz{mít{si sorrend); Nagy idő{llandó-különbségű (stiff rendszerek) szimul{ciója; Diszkrét események szimul{ciój{nak típusai és feladatai; Által{nosított szimul{ciós alapelemek: forr{s, puffer, időkésleltető elem, nyelő típusú elem; Diszkrét esemény szimul{ciós modell felépítésének lépései; Diszkrét esemény szimul{ciós modellek futtat{si idejének, stílus{nak meghat{roz{sa. Műszaki rendszerek paramétereinek optimaliz{l{sa; Műszaki rendszerek paramétereinek keresése adott struktúr{ban (identifik{ció); DIPLOMATERVEZÉS 1. BMEGEMIMKD1 Félévközi jegy, 10 kp, magyar, 0 ea + 8 gy + 0 lab DIPLOMATERVEZÉS 2. BMEGE MIMKD2 Al{ír{s, 20 kp, magyar, 0 ea + 16 gy + 0 lab 7.4. Biomechatronika szakir{ny ORVOSTECHNIKAI ANYAGOK I. BMEGEMTMKV4 Előadó: Dr. Mész{ros Istv{n Vizsga, 3 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A t{rgy a gyógy{szati tevékenység sor{n haszn{lt speci{lis anyagokkal fémek, ötvözetek, ker{mi{k foglalkozik. Bemutatja az anyagokkal szemben t{masztott igényeket, részletesen t{rgyalja az alkalmazott anyagok szerkezetét, gy{rt{si technológi{j{t és mértékadó tulajdons{gait. A t{rgy legfontosabb fejezetei a következők: az életfunkciókhoz kapcsolódó fizikai, biológiai alapok összefoglal{sa: az orvosi műszerek és berendezések speci{lis anyagai, az élő szervezetbe beépített anyagok (protézisek) v{rható élettartama 23

24 igénybevételeik függvényében valamint az ezt befoly{soló tényezők és hat{saik. ORVOSTECHNIKAI ANYAGOK II. BMEGEPT4196 Előadó: Dr. Czvikovszky Tibor Vizsga, 3 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A gyógy{szat polimer protéziseinek, segédeszközeinek ismertetése, a velük szemben t{masztott mechanikai, kémiai és biológiai követelmények. A gyógy{szatban alkalmazott polimerek. A polimerek orvosi, egészségügyi alkalmaz{si területei. Egyszer haszn{latos orvosi eszközök gy{rt{sa műanyagból. Gy{rtm{nykialakít{s, anyagmegv{laszt{s, a technológia megv{laszt{sa, csomagol{s, sterilezés. Műanyag protézisek speci{lis gy{rt{si technológi{i. Az orvostechnikai műanyag eszközök stabilit{sa, a tulajdons{gok időtartam-függése. Orvostechnikai polimerek steriliz{l{sa, újrahasznosít{sa, megsemmisítése. ÉRFAL BIOMECHANIK[JA - BMEEOTMMME2 Előadó: Dr. Bojt{r Imre Vizsga, 2 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A t{rgy bemutatja az emberi keringési rendszert felépítő szövetek (artéri{s és vén{s rendszer, szív) biomechanikai modellezésének különböző lehetőségeit. Összefoglalja a modellalkot{shoz szükséges fontosabb mechanikai és anatómiai-szövettani alapokat, ismerteti a jelenleg haszn{latos különböző anyagmodell-v{ltozatokat, majd részletesen t{rgyalja a numerikus szimul{ció fontosabb lépéseit. HAEMODINAMIKA - BMEGEVGMG06 Előadó: Dr. Hal{sz G{bor Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A hum{n cardio-vascularis rendszerben kialakuló {raml{s matematikai és fizikai modellezése. A matematikai modell numerikus megold{sa. A vérnyom{s mérés invazív és non-invazív módszereinek elemzése. A vér{raml{st jellemző paraméterek közötti összefüggések bemutat{sa. A cardio-vascularis rendszer megbetegedéseinek diagnosztiz{l{s{nak és ter{pi{j{nak t{mogat{sa. ORVOSI OPTIKAI MŰSZEREK - BMEGEMIMM32 Előadó: Dr. Ábrah{m György Vizsga, 3 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab Alapvető optikai fogalmak megismerése az orvosi gyakorlatban előforduló optikai műszerek működési elveinek elsaj{tít{sa, a fontosabb optikai sz{mít{sok elvégzésére való felkészítés. LÉZERTECHNIKA - BMEGEMIMM39 Előadó: Dr. Ábrah{m György Félévközi jegy, 3 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A lézerfény keletkezésének kritériumai. A lézer fény jellemzői. Lézerfizika. Lézer típusok Lézerek alkalmaz{sa az orvostechnik{ban. Gyakorlatok bemutatók és üzeml{togat{sok. Lézerek alkalmaz{sa a diagnosztik{ban és a ter{pi{ban. Sebészeti lézerek, szoft lézerek. Kórh{ztechnikai alkalmaz{sok. A fizikoter{pia fogalma, élettani kapcsolód{sai. Fényter{pi{s berendezések felépítése üzemeltetése. 24

25 Kórh{ztechnikai alkalmaz{sok. BIOMECHANIKAI MODELLEZÉS - BMEEOHSMME1 Előadó: Dr. Kiss Rita Vizsga, 2 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A t{rgy szakhoz való kapcsolód{sa értelemszerű. A t{rgy keretében a különböző mozg{sok modellezését foglaljuk össze. Ismertetjük az alsó végtag mozg{sai közül a j{r{s és a fut{s, a felső végtag mozg{sai közül az emelés, tov{bb{ a gerinc mozg{sainak modellezését, mozg{sainak mérését (több módszer kerül ismertetésre, de hangsúlyozottan az ultrahang-alapú mozg{svizsg{latot emeljük ki), a modellezéshez haszn{lt biomechanikai paramétereit. A tant{rgy keretén belül a hallgatóknak részletesen megismerkednek és gyakorlatot szereznek az ultrahang-alapú mozg{svizsg{ló rendszer és a hozz{ tartozó feldolgozó programok haszn{lat{val Gy{rtórendszerek mechatronik{ja szakir{ny MECHATRONIKAI ALKATRÉSZEK GY[RT[SA BMEGEGTMM51 Előadó: Dr. Horv{th M{ty{s Vizsga, 3 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A mechatronikai berendezések legfontosabb jellemzőinek megismertetése a gépgy{rt{stechnológia szemszögéből: gépészeti alkatrészek és részegységeik különleges anyagokból (definit tulajdons{gú fémek, műszaki ker{mi{k, polimerek, kompozitok, stb.) készülnek legink{bb extrém minőségi jellemzőkkel (méretpontoss{g, alakhűség, felületi integrit{s, bevonatok), s igen gyakran miniatüriz{lt kivitelben. A t{rgy célja megismerteti a hallgatókat az alkalmazható gy{rt{si elj{r{sokkal, berendezésekkel, gy{rtóeszközökkel, mérési módszerekkel és néh{ny különlegesen fontos mechatronikai alkatrész, részegység gy{rt{si folyamat{val. ROBOTOK IR[NYÍT[SA BMEGEGTMM71 Előadó: Dr. Monostori L{szló Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 1 lab A tant{rgy célja, hogy bevezesse a hallgatókat a robotok modellezésének és ir{nyít{s{nak alapvető feladataiba és ismereteibe. A tananyag elsősorban az iparban leggyakrabban alkalmazott robotoszt{llyal, a nyílt l{ncú, merev robotokkal foglalkozik; mind modellezésüket, mind ir{nyít{sukat a geometria, a kinematika és a dinamika h{rom megszokott szintjén t{rgyalja. A t{rgy ezen kívül kitekintést ad különféle m{s robotoszt{lyok (pl. mobilis robotok) saj{toss{gaira, valamint bemutatja a robotok gyakorlati alkalmaz{s{nak körülményeit és jellemző kérdéseit, tov{bb{ útmutat{st igyekszik adni a t{rgy keretei közt nem t{rgyalt ismeretek elsaj{tít{s{ra és új feladatok megold{s{ra. A tant{rgy elvégzése hozz{segíti a hallgatókat ahhoz, hogy a gyakorlati munka sor{n felmerülő, robotokkal kapcsolatos modellezési, tervezési és ir{nyít{si feladatokat képesek legyenek mérnöki módszerekkel megoldani és a napjainkban egyre bővülő ismeretekkel ön{llóan tudjanak lépést tartani. SZ[MÍTÓGÉPPEL INTEGR[LT GY[RT[S BMEGEGTMK42 Előadó: Dr. Mezg{r Istv{n Vizsga, 4 kp, magyar, 3 ea + 0 gy + 0 lab 25

26 A t{rgy címéből következően az informatika, a sz{mítógépes rendszerek, a gépgy{rt{stechnológia, a gy{rt{s- és termelésir{nyít{s területén szerzett külön{lló ismeretek alapj{n ezek integr{l{si lehetőségeit mutatja be. Fontos elem a termékek és a rendszerek életciklus szemléletű bemutat{sa, ezek összekapcsol{sa, integr{l{sa, és ennek sz{mítógépes modellekkel való {br{zol{s{nak bemutat{sa. Az integr{lt rendszerek fontos elemének, a kommunik{ciónak típusai, ezek kapcsolódó hardver és szoftver részei is ismertetésre kerülnek. TERMELÉSTERVEZÉS ÉS IR[NYÍT[S BMEGEGTMK41 Előadó: Dr. Monostori L{szló Vizsga, 4 kp, magyar, 3 ea + 0 gy + 0 lab A tant{rgy célja, hogy bemutassa a termeléstervezés és ir{nyít{s alapvető problém{it, fogalmait, összefüggéseit és módszereit. A tematika felöleli a rakt{rkészlet gazd{lkod{st, a hosszú és középt{vú termelés- és kapacit{stervezést, a részletes, rövid-t{vú ütemezést, valamint a gy{rtórendszerek működésének kiértékelési módjait. A hallgatók egyar{nt képet kapnak a klasszikus módszerekről melyek meghat{rozz{k a mai termelésinformatikai rendszerek működési elveit és a korszerű kutat{si eredményekről. Külön hangsúlyt helyezünk a modellezési és elemzési készségek kifejlesztésére. A t{rgy egyes témaköreit demonstr{ciók z{rj{k le. A t{rgy hallgatói egységes és re{lis képet kapnak a termelésinformatika mai módszereinek lehetőségeiről, korl{tairól és új, fejlődési ir{nyairól. MIKROPROCESSZOROK PROGRAMOZ[SA - BMEGEMIMM36 Előadó: Dr. Tam{s Péter Félévközi jegy, 3 kp, magyar, 1 ea + 1 gy + 1 lab A tant{rgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a mechatronikai rendszerek vezérlő egységeit képező, gyakran speci{lis peremfeltételeknek eleget tevő mikroprocesszoros célrendszerek felépítését. A teljesítményt alapvetően meghat{rozó rendszertechnikai kialakít{s elemzésén keresztül, a nagybonyolults{gú multitaszkos rendszerek fejlesztési környezetét mutatja be. Ismerteti a szoftverrendszerek diagnosztikai módszereit, és azok eszközeit. CNC GÉPEK ÉS IPARI ROBOTOK SZIMUL[CIÓJA BMEGEGTMM82 Előadó: Dr. Monostori L{szló Félévközi jegy, 3 kp, magyar, 1 ea + 1 gy + 1 lab Sz{mítógéppel segített megmunk{l{s szimul{ció napjaink mérnöki gyakorlat{nak egyre fontosabb része. A szimul{ciók nagy költségmegtakarít{sokkal j{rnak, mivel nem foglalnak dr{ga gépidőt. A szimul{torok haszn{lat{hoz azonban elengedhetetlenül szükséges a haszn{lhatós{g hat{rainak megértése. A t{rgy alapvető célkitűzése, hogy ismertesse a főbb megmunk{ló szimul{torok {ltal haszn{lt matematikai algoritmusokat és azok hat{rainak ismertetése. Az algoritmusok működő modelleken való kiprób{l{s{val a hallgatók saj{t maguk megtapasztalhatj{k a szimul{ciós technik{k előnyeit és h{tr{nyait. MESTERSÉGES INTELLIGENCIA BMEGEGTMM83 Előadó: Dr. Monostori L{szló Félévközi jegy, 3 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A tant{rgy célja, hogy korszerű {ttekintést adjon a mesterséges intelligencia jellegzetes módszereiről és azok 26