Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ
|
|
- Laura Bartané
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ a mechatronikai mérnöki mesterszak (MSc) 2012/2013. tanév 1. félévében beiratkozott hallgatói részére Szakfelelős: Dr. Korondi Péter egyetemi tan{r Össze{llította: Dr. Antal Ákos egyetemi adjunktus Budapest, szeptember Az aktu{lis t{jékoztató letölthető:
2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Előszó A mechatronikai mérnöki p{ly{ról és képzésről Követelmények szab{lyoz{sok Az oktat{si tevékenységben részt vevő karok és szervezeti egységek A mechatronikai mérnöki mesterszak törzsanyag{-nak tant{rgyai A mechatronikai mérnöki mesterszak lehetséges szakir{nyai Biomechatronika szakir{ny Gy{rtórendszerek mechatronik{ja szakir{ny Industrial Electronics (kiz{rólag angol nyelven) J{rműmechatronika szakir{ny Optomechatronika szakir{ny Adaptív mechatronikai szerkezetek szakir{ny Intelligens be{gyazott mechatronikai rendszerek szakir{ny Robotmechatronika szakir{ny Mechatronikai mérnöki mesterszak z{róvizsga t{rgyai Kötelező z{róvizsga t{rgycsoportok V{lasztott szakir{nytól függő z{róvizsga t{rgycsoportok A törzsanyag tant{rgyainak ismertetése Természettudom{nyos alapismeretek Gazdas{gi és hum{n ismeretek Szakmai törzsanyag Biomechatronika szakir{ny Gy{rtórendszerek mechatronik{ja szakir{ny Industrial Electronics szakir{ny J{rműmechatronika szakir{ny Optomechatronika szakir{ny Adaptív mechatronikai szerkezetek szakir{ny Robotmechatronika szakir{ny Intelligens be{gyazott mechatronikai rendszerek szakir{ny
3 1. ELŐSZÓ A Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar{n 1871 óta folyik mérnökképzés. A Kar első alkalommal 2005-ben indította el négy szakon az Európai Felsőoktat{si Térségben egységesített BSc (Bachelor of Science) alapdiplom{s képzést. E négy szak: a gépészmérnöki szak, az energetikai mérnöki szak, a mechatronikai mérnöki szak és az ipari termék- és formatervező mérnöki szak. A képzés valamennyi szakon hétszemeszteres. A mechatronikai mérnöki szak alapképzésében törekedtünk arra, hogy megőrizzük eddigi oktat{sunk értékeit és igyekeztünk olyan szakir{ny v{lasztékot biztosítani, amihez egyrészt a személyi és infrastruktur{lis feltételek magas szinten rendelkezésre {llnak, m{srészt, ami a munkaerő-piaci elhelyezkedésre jó esélyt teremt. A mechatronikai mérnök mesterképzés egyenes folytat{sa az alapképzésnek, az itt tal{lható szakir{nyok is nagyrészt megfelelnek az alapképzés szakir{nyainak, azonban éppen az ipari igények kielégítésének érdekében kismértékű eltérés tapasztalható az alapképzéshez képest. Az egyes tudom{nyterületekhez tartozó laboratóriumok folyamatos fejlesztésével az elméleti képzés mellett a gyakorlatorient{lt képzés feltételeit teremtettük meg, segítve ezzel a hallgatók mérnöki készségeinek biztos alapokra helyezését. Az informatika a képzés valamennyi területét {thatja, a korszerű tervezéshez és modellezéshez sz{mos nagyértékű szoftver {ll rendelkezésre. A mestermérnöki szakon nemcsak a BME-n végzett alapdiplom{s (BSc) mérnökök tanulhatnak, hanem az orsz{g b{rmely felsőoktat{si intézményében végzett mechatronikai mérnöki, gépészmérnöki, villamosmérnöki, energetikai mérnöki BSc diplom{val rendelkezőket is. Remélem és hiszem, hogy a képzés sor{n olyan mechatronikai mérnökké v{lnak, akik mindenben eleget tesznek Pattantyús Á. Géza néhai műegyetemi professzor {ltal megfogalmazott elv{r{soknak: A mérnöki hivat{s felelősségteljes gyakorl{s{hoz az alapos szaktud{son felül széles l{tókörre, erkölcsi értékkel p{rosult jellemerőre és felelősségtudatra van szükség. Mindny{juknak jó egészséget, elegendő akaraterőt és tanulm{nyi sikereket kív{n: Dr. Czig{ny Tibor dék{n 3
4 2. A MECHATRONIKAI MÉRNÖKI P[LY[RÓL ÉS KÉPZÉSRŐL A mechatronikai mérnöki szak az egyik olyan mérnöki szak, amely a régi rendszerben (a Bologna-i dekrétumban elfogadott line{ris kétciklusú rendszer előtti, ú. n. egyciklusú képzésben) nem létezett. Új szakról lévén szó, ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy az előre bel{tható műszaki fejlődést is figyelembe véve, v{zoljuk a mechatronikai mérnöki p{ly{t és az erre felkészítő képzést. Induljunk ki abból, hogy milyen folyamatok j{tszódnak le a műszaki fejlődésben, és prób{ljuk megbecsülni, hogy a most beiratkozott hallgató milyen kihív{sokkal tal{lja mag{t szemben a végzéskor. A műszaki fejlődésben persze nagyon sok folyamat nyomon követhető, a mi szempontunkból a legfontosabbat nagyon egyszerű megfogalmazni: az ember az idők folyam{n egyre intelligensebb és intelligensebb gépeket hozott létre. Ezzel a gondolattal nem is volt semmi probléma addig, ameddig a gépek intelligenci{j{t puszt{n mechanikus szerkezetekkel, péld{ul bütykökkel, ütközőkkel, emelőkarokkal meg lehetett oldani. Azonban a múlt sz{zad m{sodik felében az informatika olyan rohamos fejlődésnek indult, amelynek egyszerűen nincs p{rja a műszaki fejlődésben. Ez viszont azt jelentette, hogy a mesterséges intelligencia hordozója egyértelműen az elektronika lett. R{ad{sul az elektronikus és az informatikai elemek kezdtek beépülni az addig tiszt{n gépészeti rendszerekbe. A beépülés idővel, a múlt sz{zad 80-as, 90-es éveiben egybeépülést, azaz integr{ciót is jelentett, az eredmény pedig az eddigiekhez képest egy sokkal hatékonyabb, {ltal{ban optimaliz{lt rendszer (gép, eszköz) lett, amelyet az integr{ció miatt m{r nem lehetett mechanikai, elektronikus vagy informatikai egységekre szétszedni (vagy úgy konstru{lni), csakis egységes egészként, rendszerszemlélettel lehet az ilyen rendszereket megközelíteni. Az ilyen eszközökkel, berendezésekkel foglalkozik a mechatronika. A mechatronikai mérnököknek pedig az egyik fő feladatuk, hogy ilyen integr{lt, mesterséges intelligenci{val rendelkező rendszereket mestermérnöki szintű végzettséggel tervezzenek. A mechatronika tudom{nyterületének meghat{roz{s{ra a legelfogadottabb definíció így hangzik: a mechatronika a gépészet, az elektronika és az informatika egym{s hat{s{t erősítő integr{ciója a gy{rtm{nyok és folyamatok tervezésében és gy{rt{s{ban. B{r ez a megfogalmaz{s elég t{gan hat{rozza meg a mechatronik{t, mégis szükséges néh{ny megjegyzést hozz{fűzni. Az első, hogy a mechatronik{ban alapvetően mindig egy gépről, vagy gépészeti rendszerről van szó, ez {ll a középpontban, és ezt kell elektronik{val, informatik{val (lehet mondani mesterséges intelligenci{val) ell{tni, felszerelni. Ezért tartoznak a mechatronikai képzések {ltal{ban a gépészmérnökséghez, és a gépészmérnöki karokhoz. A m{sodik fontos megjegyzés a definícióban az egym{s hat{s{t erősítő (idegen szóval szinergikus) hat{s, amely az egyes részrendszerek integr{ciój{ra, és ebből következően a hatékonyabb és optimaliz{ltabb működésre, az eddig nem létező, új minőségre utal. A mesterséges intelligencia elterjedésének, az egyre integr{ltabb konstrukciók megjelenésének ma nem l{tszanak a hat{rai, ezért jogos az a feltételezés, hogy ez az integr{ciós folyamat tov{bb fog haladni, és a mechatronikai berendezések uralni fogj{k a következő évtizedeket, és a gépészet minden {gazat{ba behatolnak, még oda is, ahol ma még nem is gondolunk r{. 4
5 Összefoglalva: a mechatronikai mérnöki tevékenység, és az ennek megfelelő képzés egyik legfontosabb jellemzője, hogy a hagyom{nyos tudom{nyterületek között helyezkedik el, idegen szóval interdiszciplin{ris jellegű. Ezért több is, meg kevesebb is, mint a gépészmérnöki és villamosmérnöki tevékenység és képzés, egyetlen szóval jellemezve: m{s. Kevesebb abban, hogy órarendi korl{tok miatt szükségszerűen kevesebb ismeretanyagot kapnak a hallgatók a gépészet és a villamoss{g területéről, mint a gépészmérnök vagy villamosmérnök hallgatók. M{s oldalról pedig a mechatronikai szak több ismeretanyagot ad, mert nemcsak azt vizsg{lja, hogy a mechanikai rendszerek (beleértve a hő- és {raml{stani rendszereket is) milyen kimeneteket adnak (deform{ció, sebesség, gyorsul{s, hő{ram stb.) a különböző bemenetekre (gerjesztésekre), hanem intelligens mechanikai rendszerekkel foglalkozik, amelyeknél a kimenet rendszerint elő van írva, péld{ul hogy a rendszer adott pontj{n mekkora legyen az elmozdul{s, a hőmérséklet, vagy ak{rmilyen m{s mechanikai paraméter. Ehhez érzékelőkre, mérésre, jelfeldolgoz{sra, mesterséges intelligenci{ra és a folyamatokba beavatkozó aktu{torokra van szükség, amelyek a hatékonyabb működés érdekében nem külön egységekben, hanem a gépészeti berendezésbe beleintegr{lva jelennek meg, sok esetben úgy, hogy az összetevők eredeti hat{rai m{r nem is ismerhetők fel. Ez a mechatronika területe, és az erre kidolgozott képzési struktúra azt kív{nja szolg{lni, hogy az ipar, a t{rsadalom sz{m{ra kiképzett mechatronikai mestermérnökök képesek legyenek mechatronikai rendszereket tervezni, és fejleszteni is. 5
6 3. KÖVETELMÉNYEK SZAB[LYOZ[SOK A mesterképzés keretében a tantervben előírt és mesterszinten elismert tant{rgyakból 120 kreditpontot kell teljesíteni. A kreditrendszer keretében lehetőség van arra, hogy minden hallgató a neki megfelelő ütemben és különböző tanulm{nyi úton jusson el a mesterdiploma megszerzéséhez A kreditrendszer a tant{rgyak felvételében bizonyos rugalmass{got biztosít, azonban az ismeretanyag megértésének és elsaj{tít{s{nak folyamat{ban elengedhetetlen a t{rgyak egym{sra épülését megadó előtanulm{nyi rend. A mesterképzés keretében többnyire javasolt előtanulm{nyt írunk elő, melyet a t{rgy könnyebb teljesítése érdekében javasolunk betartani. A mesterképzés tantervének szerkezete olyan, hogy a képzést az őszi és a tavaszi félévben is megkezdhetik a hallgatók. Ennek következtében m{r az első szemeszterben megjelenhetnek a szakir{nyos tant{rgyak. A mechatronikai mesterképzés keretében 7 szakir{ny között v{laszthatnak a hallgatók, azonban a szakir{nyok csak megfelelő létsz{m esetén indulhatnak. Lehetőség nyílik azonban arra, hogy a szabadon v{lasztható tant{rgyak keretében a hallgató - az érdeklődési körének megfelelő - m{s szakir{nyn{l meghirdetett t{rgyat vegyen fel. A mesterképzés tantervében 30 kreditpont értékű diplomatervezés szerepel, amelyet két félévre megosztva lehet elkészíteni. A Diplomatervezés 1. tant{rgyat akkor vehetik fel a hallgatók, ha a mintatanterv szerinti tant{rgyakból legal{bb 54 kredit értékűt teljesítettek, valamit a gépészmérnökitől különböző BSc szakról érkezett hallgatók részére előírt felvezető/különbözeti tant{rgyakat maradéktalanul teljesítették. Diplomatervezés 2. tant{rgy felvételének feltétele, hogy a hallgató az adott mesterszak mintatanterv t{rgyaiból a szabadon v{lasztható t{rgyak nélkül legal{bb 79 kreditponttal rendelkezzen. Mesterképzés keretében összefüggő 4 hetes szakmai gyakorlatot kell teljesíteni. A Szakmai gyakorlat kritérium t{rgyat, a képzés sor{n fel kell venni. A BSc. képzés keretében teljesített szakmai gyakorlat elfogad{s{ról a szakir{nyt gondozó tanszék dönt. A mesterképzésben résztvevő hallgató a tanterv tant{rgyainak valamint a kritérium t{rgyak teljesítése ut{n, az abszolutórium (végbizonyítv{ny) birtok{ban tehet z{róvizsg{t. A jelenleg érvényben lévő szab{lyoz{s értelmében az abszolutóriumot legkésőbb a képzési idő kétszeresének leteltéig lehet megszerezni. Ebbe az aktív, passzív és akkredit{lt idő is belesz{mít. Z{róvizsg{ra az abszolutórium megszerzése ut{n közvetlenül, vagy későbbi z{róvizsga időszakban a szakir{nyt gondozó tanszéken és a NEPTUN-rendszerben kell 6
7 jelentkezni. A z{róvizsga időpontj{t, a szakir{nyt gondozó tanszék tűzi ki. Z{róvizsga a végbizonyítv{ny megszerzését követő két éven belül tehető. Oklevél ki{llít{s{ra a sikeres z{róvizsga és a nyelvvizsga követelmények igazol{sa ut{n kerül sor. Nyelvi követelményeket a 15/2006 (IV. 3.) Korm{nyrendelet szab{lyozza a szakra vonatkozó kimeneti képesítési követelményekben, amely szerint: A mesterfokozat megszerzéséhez {llamilag elismert, legal{bb B2 (kor{bban középfokú C ) típusú nyelvvizsga letétele, vagy azzal egyenértékű bizonyítv{ny, illetve oklevél szükséges b{rmely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakm{nak tudom{nyos szakirodalma van. A mechatronikai szak esetében ez elsősorban az angol vagy német nyelv. Megszűnik a hallgatói jogviszony, ha azonos tant{rgyból, szeptember 1. ut{n tett sikertelen vizsg{k összegzett sz{ma eléri a hatot. A mindenkor hat{lyos jogszab{lyok szerint a hallgató térítésmentesen az összes előírt kredit meghat{rozott részét felveheti. Az ezen felül felvett kreditekért a jogszab{ly térítési díjat írhat elő. A tanulm{nyokkal kapcsolatos részletes szab{lyoz{st a Tanulm{nyi és Vizsgaszab{lyzat (BME TVSZ) tartalmazza. A hallgatókra vonatkozó fizetési kötelezettségeket és juttat{sokat a Térítési és Juttat{si Szab{lyzat (BME TJSZ) rögzíti. 7
8 4. AZ OKTAT[SI TEVÉKENYSÉGBEN RÉSZT VEVŐ KAROK ÉS SZERVEZETI EGYSÉGEK Az oktat{si egység valamely tudom{nyterület művelésére és oktat{s{ra szervezett szakmai szervezeti egység, amely {ltal{ban tanszék, ritk{bban intézet. Az al{bbi oktat{si egységek működnek közre a képzésben: Kar kód Tanszék cím GP Gépészmérnöki Kar GE EN Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék D. ép. III. em. GE MI Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék (tov{bbi régebbi tanszéki kódok: GI, RI) D ép. IV. em. GE GT Gy{rt{studom{ny és - technológia Tanszék T ép. IV. em. GE GE Gép- és Terméktervezés Tanszék (tov{bbi régebbi tanszéki kód: TT) Mg ép. I. em. GE MM Műszaki Mechanika Tanszék MM ép. I. em. GE MT Anyagtudomány és Technológia Tanszék MT ép. fszt. GE PT Polimertechnika Tanszék T ép. III. em. GE VG Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék D ép. III. em. GT GT Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet GT 52 Ergonómia és Pszichológia Tanszék Q ép. A sz. I. em. GT 20 Menedzsment és V{llalatgazdas{gtan Tanszék Q ép. A sz. III. em. GT 55 Üzleti Jog Tanszék Q ép. A sz. II. em. GT Közgazdas{gtudom{nyok Intézet: GT 30 Közgazdas{gtan Tanszék Q ép. A sz. II. em. GT 42 Környezetgazdas{gtan Tanszék Q ép. A sz. II. em. KO Közlekedésmérnöki Kar KO GJ Gépj{rművek Tanszék J ép. V. em EO Építőmérnöki Kar EO TM Tartószerkezetek Mechanik{ja Tanszék Kmf 35. EO HS Hidak és Szerkezetek Tanszék Kmf 73. 8
9 Kar kód Tanszék cím TE TE Természettudom{nyi Kar Matematika Intézet: TE 90 Differenci{legyenletek Tanszék H ép. IV. em. TE Fizikai Intézet: TE 13 Atomfizika Tanszék F ép. III. lh. mfsz. VI Villamosmérnöki és Informatikai Kar VI II Ir{nyít{stechnika és Informatika Tanszék I. ép B 316 VI AU Automatiz{l{si és Alkalmazott Informatikai Tanszék Q ép. B sz. II. em. VI MI Méréstechnika és Inform{ciós Rendszerek Tanszék I ép. E 444 VI ET Elektronikai Technológia Tanszék V2 ép. II. em. VI VE Villamos Energetikai Tanszék V1 ép III. em. 9
10 5. A MECHATRONIKAI MÉRNÖKI MESTERSZAK TÖRZSANYAG[- NAK TANT[RGYAI A mesterképzés tantervét úgy {llítottuk össze, hogy a képzésbe való belépés mind a tavaszi, mind az őszi szemeszterben lehetséges legyen. A tant{rgyak egym{sba épülését ott, ahol kellett, megtartottuk, de e tekintetben a t{rgyak felvételénél nagyobb a szabads{g, mint az alapképzésben. A tant{rgyakat a tavaszi-őszi belépéssel a következő t{bl{zat mutatja. TAVASZI KEZDÉS ŐSZI KEZDÉS tavasz ősz tavasz ősz T{rgyak ősz tavasz ősz tavasz /2/0/v/5 2/0//1/f/4 2/0/0/v/3 Természettudom{nyos alapismeretek (27 kp) Matematika M1g (Differenci{legyenletek alkalmaz{sa) Matematika M2g (Optim{lis ir{nyít{sok elmélete) V{logatott fejezetek az elektrotechnik{ból 2/0/0/v/3 2/2/0/v/5 2/0//1/f/4 2/0/0/f/2 Elektrom{gneses terek 2/0/0/f/2 3/1/0/v/5 Mechanikai rendszerek dinamik{ja 3/1/0/v/5 2/0/1/f/4 Optika 2/0/1/f/4 2/0/1/v/4 Anyagtudom{ny 2/0/1/v/4 Szakmai törzsanyag (29 kp) 2/0/1/f/4 Digit{lis szervóhajt{sok 2/0/1/f/4 2/0/2/f/5 Mérés és modellezés 2/0/2/f/5 3/1/0/v/5 Ir{nyít{selmélet 3/1/0/v/5 4/0/0/v/5 Be{gyazott rendszerek 4/0/0/v/5 2/0/1/f/4 Gépi l{t{s 2/0/1/f/4 2/0/1/f/4 Elektronikai technológia. 2/0/1/f/4 1/0/1/f/2 Sz{mítógépes szimul{ció 1/0/1/f/2 Diplomatervezés (30 kp) 0/8/0/f/10 Diplomatervezés 1. 0/8/0/f/10 0/16/0/a/20 Diplomatervezés 2. 0/16/0/a/20 Gazdas{gi és hum{n ismeretek (min. 10 kp) 2/0/0/f/2 Gazdas{gi/hum{n t{rgy 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 Gazdas{gi/hum{n t{rgy 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 Gazdas{gi/hum{n t{rgy 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 Gazdas{gi/hum{n t{rgy 2/0/0/f/2 10
11 2/0/0/f/2 Gazdas{gi/hum{n t{rgy 2/0/0/f/2 Szabadon v{lasztható t. (min. 6 kp) 2/0/0/f/2 Szabadon v{lasztható 1. 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 Szabadon v{lasztható 2. 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 Szabadon v{lasztható 3. 2/0/0/f/2 3/5 2/9 1/3 0/0 Törzsanyag vizsga/félévközi jegy 1/11 4/3 1/2 0/ Törzsanyag kreditpont szakir{nyok nélkül Kritérium követelmény: Szakmai gyakorlat (BMEGEMIMMSZ) (T{jékoztató 6. oldal) 11
12 6. A MECHATRONIKAI MÉRNÖKI MESTERSZAK LEHETSÉGES SZAKIR[NYAI A BME mechatronikai mestermérnöki szak{n nyolc szakir{ny között lehet v{lasztani. Ez azonban egy kín{lati lista, nem jelenti azt, hogy minden szakir{ny minden évben elindul. Egy szakir{nyt 6 fő alatt nem lehet indítani. Ezért fontos, hogy a hallgató a képzés elindul{sakor eldöntse, hogy melyik szakir{nyban kív{n tov{bbtanulni. Ezek szerint azt, hogy a képzésben mely szakir{ny, vagy szakir{nyok fognak elindulni, maga a hallgatós{g dönti el. Azok sz{m{ra, akik olyan szakir{nyt neveztek meg, amely elégséges jelentkezősz{m miatt nem indítható, az a lehetőség marad, hogy {tjelentkezzenek az induló szakir{nyokra, vagy megv{rj{k, amíg elegendő sz{mú jelentkezővel a kív{nt szakir{ny elindítható Biomechatronika szakir{ny Szakir{nyfelelős: Dr. Aradi Petra TAVASZI KEZDÉS tavasz ősz tavasz ősz T[RGYAK ősz tavasz ősz tavasz 12 ŐSZI KEZDÉS /0/1/v/4 0/0 0/0 1/1 1/1 Differenci{lt szakmai ismeret V{logatott fejezetek a biomechatronik{ból 2/0/1/v/4 2/0/1/f/4 Mechatronikai szimul{ciók 2/0/1/f/4 1/0/1/v/3 Biokompatibilis anyagok 1/0/1/v/3 0/1/2/f/4 Ön{lló projekt 0/1/2/f/4 Kötelezően v{lasztható t{rgy 2/0/0/f/3 Lézertechnika 2/0/0/f/3 2/0/0/v/3 Orvosi optikai műszerek 2/0/0/v/3 1/0/1/f/3 Biomechanika 1/0/1/f/3 2/0/0/f/3 Polimerek az orvostechnik{ban 2/0/0/f/3 1/0/1/v/3 Adaptív mechatronikai rendszerek 1/0/1/v/3 2/1/0/f/4 Finommechanikai konstrukció 2/1/0/f/4 2/0/0/v/2 Érfal biomechanik{ja 2/0/0/v/2 2/0/0/f/2 Haemodinamika 2/0/0/f/2 Szakir{ny kötelező vizsga/félévközi jegy 0/0 0/0 1/1 1/ Szakir{ny kötelező kreditpont /1 Szakir{ny köt.v{l. vizsga/félévközi jegy Szakir{ny köt.v{l kreditpont min Összes kreditpont /5 2/9 1/3 0/0 Törzsanyag vizsga/félévközi jegy 1/11 4/3 1/2 0/1 1/1
13 Törzsanyag kreditpont szakir{nyok nélkül Gy{rtórendszerek mechatronik{ja szakir{ny Szakir{nyfelelős: Dr. M{ty{si Gyula TAVASZI KEZDÉS ŐSZI KEZDÉS tavasz ősz tavasz ősz T[RGYAK ősz tavasz ősz tavasz Differenci{lt szakmai ismeret 2/0/0/v/3 Mechatronikai alkatrészek gy{rt{sa 2/0/0/v/3 2/0/1/f/4 Robotok ir{nyít{sa 2/0/1/f/4 3/0/0/v/4 Sz{mítógéppel integr{lt gy{rt{s 3/0/0/v/4 3/0/0/v/4 Termelés tervezés és ir{nyít{s 3/0/0/v/4 Kötelezően v{lasztható t{rgy 1/1/1/f/3 Mikroprocesszorok programoz{sa 1/1/1/f/3 1/1/1/f/3 0/0 0/0 2/0 1/1 CNC gépek és ipari robotok szimul{ciója 1/1/1/f/3 2/0/0/f/3 Mesterséges intelligencia 2/0/0/f/3 Szakir{ny kötelező vizsga/félévközi jegy 0/0 0/0 1/1 2/ Szakir{ny kötelező kreditpont /1 Szakir{ny köt.v{l. vizsga/félévközi jegy Szakir{ny köt.v{l kreditpont min Összes kreditpont /5 2/9 1/3 0/0 Törzsanyag vizsga/félévközi jegy 1/11 4/3 1/2 0/ Törzsanyag kreditpont szakir{nyok nélkül 0/ Industrial Electronics (kiz{rólag angol nyelven) Szakir{nyfelelős: Dr. Sütő Zolt{n TAVASZI KEZDÉS ŐSZI KEZDÉS tavasz ősz tavasz ősz T[RGYAK ősz tavasz ősz tavasz Differenci{lt szakmai ismeret 2/0/1/v/4 Advanced Power Electronics 2/0/1/v/4 1/0/1/f/3 Industrial Embedded Systems 1/0/1/f/3 2/0/1/v/4 Dynamics of Machines 2/0/1/v/4 1/0/2/f/4 Structural Analyses 1/0/2/f/4 13
14 0/0 0/0 1/1 1/1 Kötelezően v{lasztható t{rgy (min. 3 kredit) 1/0/1/f/3 Basics of C++ programming 1/0/1/f/3 1/0/1/f/3 WEB Based Laboratory 1/0/1/f/3 Szakir{ny kötelező vizsga/félévközi jegy 0/0 0/0 1/1 1/ Szakir{ny kötelező kreditpont /1 Szakir{ny köt.v{l. vizsga/félévközi jegy Szakir{ny köt.v{l kreditpont min Összes kreditpont /5 2/9 1/3 0/0 Törzsanyag vizsga/félévközi jegy 1/11 4/3 1/2 0/ Törzsanyag kreditpont szakir{nyok nélkül 0/ J{rműmechatronika szakir{ny Szakir{nyfelelős: Dr. Bereczky Ákos TAVASZI KEZDÉS ŐSZI KEZDÉS tavasz ősz tavasz ősz T[RGYAK ősz tavasz ősz tavasz Differenci{lt szakmai ismeret 3/0/0/v/4 J{rműelektronika 3/0/0/v/4 3/0/0/v/3 Belsőégésű motorok menedzsmentje 3/0/0/v/3 3/0/0/v/4 Alkalmazott be{gyazott rendszerek 3/0/0/v/4 0/0/3/f/4 Ön{lló j{rmű mechatronika labor 0/0/3/f/4 2/0/0/f/3 2/0/0/v/3 0/0 0/0 2/0 1/1 Kötelezően v{lasztható t{rgy Belsőégésű motorok környezettechnik{ja Fékrendszerek, hajt{srendszerek és korm{nyrendszerek mechatronik{ja 2/0/0/f/3 2/0/0/v/3 2/0/0/f/3 J{rművek villamos hajt{sai 2/0/0/f/3 Szakir{ny kötelező vizsga/félévközi jegy 0/0 0/0 1/1 2/ Szakir{ny kötelező kreditpont /1 Szakir{ny köt.v{l. vizsga/félévközi jegy Szakir{ny köt.v{l kreditpont min Összes kreditpont /5 2/9 1/3 0/0 Törzsanyag vizsga/félévközi jegy 1/11 4/3 1/2 0/ Törzsanyag kreditpont szakir{nyok nélkül 0/
15 6.5. Optomechatronika szakir{ny Szakir{nyfelelős: Dr. Ábrah{m György TAVASZI KEZDÉS ŐSZI KEZDÉS tavasz ősz tavasz ősz T[RGYAK ősz tavasz ősz tavasz /0 0/0 1/1 2/0 Differenci{lt szakmai ismeret 2/0/1/v/4 Elméleti színtan 2/0/1/v/4 3/0/0/v/3 Fotonika 3/0/0/v/3 1/0/2/v/4 Optomechatronika projekt 1/0/2/v/4 2/0/0/f/3 Lézertechnika 2/0/0/f/3 Kötelezően v{lasztható (2 t{rgy) 2/1/0/f/4 Finommechanikai konstrukció 2/1/0/f/4 2/0/0/f/2 Képfeldolgoz{s 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 Optomechatronikai mérések 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 Optomechatronikai sz{mít{sok 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 Vizu{lis optika 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 Vékonyrétegtechnika 2/0/0/f/2 Szakir{ny kötelező vizsga/félévközi jegy 0/0 0/0 2/0 1/ Szakir{ny kötelező kreditpont /2 Szakir{ny köt.v{l. vizsga/félévközi jegy Szakir{ny köt.v{l kreditpont min Összes kreditpont /5 2/9 1/3 0/0 Törzsanyag vizsga/félévközi jegy 1/11 4/3 1/2 0/ Törzsanyag kreditpont szakir{nyok nélkül 6.6. Adaptív mechatronikai szerkezetek szakir{ny Szakir{nyfelelős: Dr. Lipovszki György 0/ TAVASZI KEZDÉS tavasz ősz tavasz ősz T[RGYAK ősz tavasz ősz tavasz 15 ŐSZI KEZDÉS Differenci{lt szakmai ismeret 2/0/1/f/4 Mechatronikai szimul{ciók 2/0/1/f/4 1/0/1/v/3 Adaptív mechatronikai rendszerek 1/0/1/v/3 2/1/0/f/4 Finommechanikai konstrukció 2/1/0/f/4 2/0/1/v/4 0/1/2/f/4 Ön{lló projekt 0/1/2/f/4 Kötelezően v{lasztható V{logatott fejezetek a biomchatronik{ból 2/0/1/v/4
16 2/0/0/f/3 Mikroprocesszoros ir{nyít{s 2/0/0/f/3 2/0/0/f/3 2/0/0/v/3 Különleges robotok és robotalkalmaz{sok Robotrendszerek tervezése és modellezése 2/0/0/v/3 2/0/0/f/3 Mesterséges intelligencia 2/0/0/f/3 2/1/0/v/4 0/0 0/0 0/2 1/1 Újrakonfigur{lható technológi{k nagyteljesítményű alkalmaz{sai 2/1/0/v/4 2/1/0/v/4 Mikrorendszerek tervezése 2/1/0/v/4 2/0/0/f/3 1/0/1/f/3 Mobil robotok 1/0/1/f/3 Szakir{ny kötelező vizsga/félévközi jegy 0/0 0/0 1/1 0/ Szakir{ny kötelező kreditpont v1 Szakir{ny köt.v{l. vizsga/félévközi jegy Szakir{ny köt.v{l kreditpont min Összes kreditpont /5 2/9 1/3 0/0 Törzsanyag vizsga/félévközi jegy 1/11 4/3 1/2 0/ Törzsanyag kreditpont szakir{nyok nélkül 6.7. Intelligens be{gyazott mechatronikai rendszerek szakir{ny Szakir{nyfelelős: Dr. Tevesz G{bor 1v TAVASZI KEZDÉS tavasz ősz tavasz ősz T[RGYAK ősz tavasz ősz tavasz 16 ŐSZI KEZDÉS Differenci{lt szakmai ismeret 2/1/0/v/4 Rendszerarchitektúr{k 2/1/0/v/4 2/1/0/v/4 Valósidejű rendszerek 2/1/0/v/4 0/0/2/f/2 2/1/0/v/4 Robotir{nyít{s rendszertechnik{ja 2/1/0/v/4 2/1/0/v/4 Intelligens robotok 2/1/0/v/4 0/0/2/f/2 0/0/2/f/2 0/0/2/f/2 0/0/2/f/2 0/0 0/0 2/0 2/0 Kötelezően v{lasztható (min. 2 kredit) Rendszerarchitektúr{k laboratórium mechatronikusoknak Ir{nyít{stechnika és képfeldolgoz{s laboratórium mechatronikusoknak Rendszer és alkalmaz{stechnika laboratórium mechatronikusoknak Ön{lló laboratórium mechatronikusoknak Szakir{ny kötelező vizsga/félévközi jegy 0/0/2/f/2 0/0/2/f/2 0/0/2/f/2 0/0/2/f/2 0/0/2/f/2 0/0 0/0 2/0 2/ Szakir{ny kötelező kreditpont
17 0/1 Szakir{ny köt.v{l. vizsga/félévközi jegy Szakir{ny köt.v{l kreditpont min Összes kreditpont /5 2/9 1/3 0/0 Törzsanyag vizsga/félévközi jegy 1/11 4/3 1/2 0/ Törzsanyag kreditpont szakir{nyok nélkül 0/ Robotmechatronika szakir{ny Szakir{nyfelelős: Dr. M{ty{si Gyula TAVASZI KEZDÉS ŐSZI KEZDÉS tavasz ősz tavasz ősz T[RGYAK ősz tavasz ősz tavasz Differenci{lt szakmai ismeret 2/0/0/v/3 Mechatronikai alkatrészek gy{rt{sa 2/0/0/v/3 2/0/1/v/4 Ipari robottechnika 2/0/1/v/4 2/0/1/v/4 Gépek és robotok programoz{sa 2/0/1/v/4 2/0/1/f/3 Robotok ir{nyít{sa 2/0/1/f/3 Kötelezően v{lasztható (2 t{rgy) 2/0/0/f/2 Robotszerkezetek 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 0/0 0/0 2/0 1/1 Szersz{mgépek és gy{rtórendszerek tervezése 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 Szerelés automatiz{l{sa 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 Különleges robotok és robotkezek 2/0/0/f/2 2/0/0/f/2 Robotalkalmaz{sok tervezése 2/0/0/f/2 Szakir{ny kötelező vizsga/félévközi jegy 0/0 0/0 1/1 2/ Szakir{ny kötelező kreditpont /2 Szakir{ny köt.v{l. vizsga/félévközi jegy Szakir{ny köt.v{l kreditpont min Összes kreditpont /5 2/9 1/3 0/0 Törzsanyag vizsga/félévközi jegy 1/11 4/3 1/2 0/ Törzsanyag kreditpont szakir{nyok nélkül 6.9. Mechatronikai mérnöki mesterszak z{róvizsga t{rgyai 0/ KÖTELEZŐ Z[RÓVIZSGA T[RGYCSOPORTOK 1. Mechatronika t{rgycsoport 1. Mérés és modellezés 17
18 2. Elektrotechnika-Elektronika t{rgycsoport 2. Mechanikai rendszerek dinamik{ja 3. Digit{lis szervóhajt{sok 4. V{logatott fejezetek az elektrotechnik{ból V[LASZTOTT SZAKIR[NYTÓL FÜGGŐ Z[RÓVIZSGA T[RGYCSOPORTOK Szakir{ny ZV t{rgycsoport Tant{rgyak Biomechatronika Biomechatronika 1. V{logatott fejezetek a biomechatronik{ból 2. Mechatronikai szimul{ciók J{rműmechatronika J{rműmechatronika 1. J{rműelektronika Optomechatronika Optomechatronika 1. Fotonika Adaptív mechatronikai szerkezetek Adaptív mechatronika 2. Belsőégésű motorok menedzsmentje 2. Elméleti színtan 1. Adaptív mechatronikai rendszerek 2. Mechatronikai szimul{ciók Robotmechatronika Robotmechatronika 1. Robotok ir{nyít{sa Gy{rtórendszerek mechatronik{ja Gy{rtórendszerek mechatronik{ja 2. Ipari robottechnika 1. Mechatronikai alkatrészek gy{rt{sa 2. Termeléstervezés és ir{nyít{s Industrial Electronics Industrial Electronics 1. Advanced Power Electronics Intelligens be{gyazott mechatronikai rendszerek Intelligens rendszerek be{gyazott 2. Web Based Laboratory 1. Valósidejű rendszerek 2. Robotir{nyít{s rendszertechnik{ja 18
19 7. A TÖRZSANYAG TANT[RGYAINAK ISMERTETÉSE 7.1. Természettudom{nyos alapismeretek MATEMATIKA M1G (DIFFERENCI[LEGYENLETEK ALKALMAZ[SAI) - BMETE90MX16 Előadó: Dr. Garay Barna Vizsga, 5 kp, magyar, 2 ea + 2 gy + 0 lab A tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy -- az {ltaluk kor{bban tanult matematika tananyagra építve -- megismertesse a hallgatókkal a differenci{legyenletek témakörének azokat a fogalmait és módszereit, amelyek a mérnöki munka sz{m{ra a legfontosabbak. A mechatronikai rendszerek tervezésében különlegesen fontos matematikai ismeretek nagy hangsúllyal szerepelnek. Ilyenek a Fourier, Laplace és z- transzform{ciók, valamint a stabilit{s matematikai megfogalmaz{sa. MATEMATIKA M2G (OPTIM[LIS IR[NYÍT[SOK ELMÉLETE ) - BMETE90MX17 Előadó: Dr. Gyurkovics Éva Vizsga, 3 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy megismertesse a hallgatókat az optim{lis ir{nyít{sok elméletének néh{ny alapvető eredményével, és azoknak az aktu{lis kutat{sokhoz való kapcsolód{s{val. Hangsúlyt helyezünk az eredmények alkalmaz{s{nak bemutat{s{ra konkrét péld{kon keresztül. V[LOGATOTT FEJEZETEK AZ ELEKTROTECHNIK[BÓL - BMEVIAUM012 Előadó: Dr. Nagy Istv{n Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 1 lab Line{ris és nemline{ris rendszerek. Félvezető fizika. Analógi{k. Nemline{ris elemek. Periodikus gerjesztés. Tranziens jelenségek. Mintavételező rendszerek. Különleges elektromos m{gneses anyagok, szenzorok. Analóg elektronikus erősítők, műveleti erősítők és alkalmaz{sok. Passzív, aktív szűrők. Elektronikus egységek szab{lyozókban, folyamatir{nyít{sban. T{vmérés elve, módszerei. Mikroelektromechanikus rendszerek. Áramkör szimul{ciós módszerek. Laboratóriumi és sz{mítógépes gyakorlatok segítik, t{mogatj{k a tananyag megértését, elsaj{tít{s{t. ELEKTROM[GNESES TEREK BMEVIAUM013 Előadó: Dr. Hamar J{nos Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab Az elektrodinamika alaptörvényei, elektromos töltés és {ram, térjellemzők. Alapegyenletek integr{lis és differenci{lis alakja. Anyag és tér kölcsönhat{sa, térjellemzők kapcsolata. Energiaviszonyok, Poyntingvektor. Hat{rfeltételek. Az elektrodinamika feloszt{sa a Maxwell-egyenletek alapj{n. Stacion{rius m{gneses tér sz{mít{sa, m{gneses körök, induktivit{sok. Erőhat{sok sz{mít{sa. Örvény{ram jelenségek. Skin hat{s, közelhat{s, T{vvezetékek. T{víró-egyenletek. Megold{s szinuszos gerjesztésre, a megold{s értelmezése. Lez{rt t{vvezeték. Átmeneti folyamatok sz{mít{sa Elektrom{gneses hull{mok. Hull{megyenlet, retard{lt potenci{lok. Síkhull{mok ide{lis szigetelőben és vezetőben, analógia a t{vvezetékkel. Gyakorlati alkalmaz{sok: EMC, ESD problém{k 19
20 MECHANIKAI RENDSZEREK DINAMIK[JA - BMEGEMMMM01 Előadó: Dr. Stép{n G{bor Vizsga, 5 kp, magyar, 3 ea + 1 gy + 0 lab Kényszerek oszt{lyoz{sa, szabads{gi fok, {ltal{nos koordin{t{k. Lehetséges és virtu{lis elmozdul{s és sebesség, az elmozdul{s és a sebesség vari{ciója, mechanikai rendszerek oszt{lyoz{sa. A mechanika alapvető elvei, a dinamika {ltal{nos egyenlete, az elsőfajú Lagrange-egyenlet, a Hamilton-elv, a m{sodfajú Lagrange-egyenlet. Sz{mítógéppel szab{lyozott gépek dinamik{ja. OPTIKA - BMEGEMIMM21 Előadó: Dr. Ábrah{m György Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 1 lab A fény kettős természete. Az optika t{rgyal{smódjai: geometriai, hull{moptika, kvantumoptika. A fény terjedése különböző közegekben és közegek hat{rain. A törésmutató fogalma. Optikai anyagok törésmutatóinak v{ltoz{sa a hull{mhossz függvényében. Az Abbe sz{m. Az optikai úthossz. Fermat-elv. Lencsék képalkot{s{nak magyar{zata a Fermat-el alapj{n. A Fresnel lencse képalkot{sa. Snellius-Descartes törvény és alkalmaz{sai: a tot{lreflexió fogalma. A geometriai optika alaptörvényei. Sug{r{tvezetések. Előjel konvenciók. Paraxi{lis eset. Egyetlen gömbfelület képalkot{sa. Fókuszt{vols{g és dioptria fogalma. Fősík, főpont és a csomópont fogalma. A Newton formula és a vékony lencse alapegyenlete. A nagyít{sok: a line{ris, a szög-, és a longitudin{lis nagyít{s. Egytagú vastag lencse sz{mít{sai. Összetett lencserendszer eredő fókuszt{vols{g{nak és nagyít{s{nak sz{mít{sa. A rekeszek fogalma: apertúra rekesz és mezőrekesz. Kilépő és belépő pupilla fogalma és helyeinek sz{mít{sa. A természetes rekeszhely. Képméret, képszög. Képhib{k. Az aberr{ciók harmadrendű elmélete. Szférikus aberr{ció, koma, asztigmatizmus, Petzval képmező hajl{s, torzít{s, színhib{k. A felbontóképesség fogalma. Fotometriai alapismeretek. Fotometriai és sug{rz{stechnikai mértékegységek. ANYAGTUDOM[NY - BMEGEMTMK02 Előadó: Dr. Vas l{szló Mih{ly, Dr. Dévényi L{szló Vizsga, 4 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 1 lab A tant{rgy célja bemutatni az anyagtudom{ny és technológia legújabb eredményeit a fémek, a polimerek és a ker{mi{k anyagcsal{dj{n{l, valamint ezek kompozitjain{l. Fémek, polimerek és ker{mi{k különleges tulajdons{gai és alkalmaz{si területei. Nagyszil{rds{gú és nagyrugalmass{gú anyagok elő{llít{sa, intelligens anyagok anyagszerkezettani mechanizmusa. Alakemlékező gélek és ötvözetek. Nanoszerkezetű anyagok (részecskék, rétegek, tömbi anyagok elő{llít{sa és tulajdons{gaik). Különleges kompozitok elő{llít{sa és tulajdons{gai. Hibrid szerkezetű anyagok alkalmaz{si előnyei. Anyagkiv{laszt{s szempontjai, anyagtervezés és méretezés. Az anyagok újrahasznosít{sa Gazdas{gi és hum{n ismeretek MŰANYAGHULLADÉK MENEDZSMENT BMEGEPTMK61 Előadó: Dr. Ronkay Ferenc György Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 2 ea + 1 gy + 0 lab A tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy bemutassa a polimer hulladékkezelési technik{k környezetvédelmi, műszaki és gazdas{gi szempontjait. A fenntartható fejlődés filozófi{j{n alapuló értékelés sz{mba veszi a 20
21 hulladéklerak{s, az energetikai hasznosít{s és az anyag{ban történő újrahasznosít{s erőforr{s igénybevételeit és költséghatékonys{g{t. Kitér a m{sodlagos nyersanyagokból készülő termékek gy{rt{stechnológi{ira és lehetséges felvevőpiacaira, valamint ismerteti az életciklus analízis módszerét. ENERGETIKAI GAZDAS[GTAN BMEGEENMKEE Előadó: Dr. Bihari Péter Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 2 ea + 1 gy + 0 lab A tant{rgy célja, hogy bemutassa az energetika gazdas{gra (gazd{lkodó egységre, nemzetgazdas{gra, vil{ggazdas{gra) gyakorolt hat{s{t, gazdas{gi célfüggvények megfogalmaz{s{val módszert adjon az energetikai folyamatok tervezéséhez és üzemeltetéséhez. Az {ltal{nos gazdas{gi összefüggésen túl a t{rgy részletesen t{rgyalja az alapenergia-hordozó ell{t{s és a villamosenergia-termelés költségeit, a költségminimaliz{l{s elvét. A bemutatott metodik{k m{s ipar{gak költséganalíziséhez is jó alapot teremtenek. ALKALMAZOTT VEZETÉSPSZICHOLÓGIA - BMEGT52MS01 Előadó: Dr. Juh{sz M{rta Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A kurzus célja, hogy alapvető pszichológiai ismeretekre építve megismertesse a mérnökhallgatókkal a vezetés és a vezetői munka mögött meghúzódó pszichológiai jelenségeket és az, hogy ezeket a jelenségeket felismerjék a hétköznapi vezetői munk{ban. A kurzus a vezetéssel kapcsolatos különböző elméleti megközelítésekkel kezdődik, amely megalapozza a későbbi ismereteket. A bevezetésben néh{ny a téma szempontj{ból relev{ns pszichológiai kérdések is ismertetésre kerülnek (motiv{cióelmélet, szoci{lpszichológiai ismeretek, személyiségpszichológia). Erre alapozva szó lesz a vezetői kompetenci{król, azok fejlesztési lehetőségeiről, a különböző vezetői készségfejlesztési technik{król. Mindez a szervezeti kultúra szerves részeként kerül bemutat{sra. KÖRNYEZET- ÉS ERŐFORR[SGAZDAS[GTAN - BMEGT42M003 Előadó: Dr. Valkó L{szló Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A fenntarthatós{g, mint a bioszféra-t{rsadalom-gazdas{g viszonya. A fenntartható fejlődés és a gazdas{gi növekedés típusú stratégi{k összehasonlít{sa /cél-eszköz-módszer/. Környezeti, jóléti, fenntarthatós{gi indik{torok. Új típusú makromutatók (NEW, ISEW, GPI, ökológiai l{bnyom, HDI). A PSR és a DPSIR modell értelmezése és alkalmazhatós{ga. A környezetgazdas{gtan, mint a fenntarthatós{g ir{ny{ba mutató megold{skeresés. A környezetgazd{lkod{s típusai, módszerei, eszközei és helye a fenntarthatós{g stratégi{j{ban. A fenntarthatós{g helyi, kisregion{lis szintje. Az erőforr{sok szerepe a közgazdas{gtan érték fogalmaiban. Az erőforr{sok rendszere (megújuló, részben megújuló, nem megújuló) Az extern{li{k (külső hat{sok) fogalma és internaliz{l{s{nak módjai. A környezetterhelés, mint saj{tos extern{lia. A természeti tőke teljes gazdas{gi értékének sz{mbavételi módszerei. Költség-haszon, költség-hatékonys{g elemzése, stratégiai környezeti vizsg{lati módszerek. A környezetszab{lyoz{s elméleti alapjai és gyakorlata az Európai Unióban és haz{nkban. MINŐSÉGMENEDZSMENT - BMEGT20M002 Előadó: Dr. Kövesi J{nos Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab 21
22 Minőségmenedzsment rendszerek helye, szerepe a v{llalatok, intézmények vezetési rendszerében. Minőségfilozófi{k, minőségiskol{k (USA, Jap{n, Nyugat-Európa). Az termelő v{llalatokn{l alkalmazott minőségi rendszerek fontosabb jellemzői. A minőségmenedzsment rendszerek alapelveinek {ttekintése az ISO 9000:2000 előír{sai alapj{n. A Total Quality Management alapelvei. A TQM vezetési filozófia alkalmaz{si lehetőségei, azonoss{gok és eltérések a termelő szervezetekben és a szolg{ltató szektorban. A vevőközpontús{g alapjai és módszerei. A kulcsfontoss{gú folyamatok azonosít{sa. A folyamatos javít{s módszereinek {ttekintése. A teljesítmények mérése. A folyamatos fejlesztés módszerei. A dolgozók felhatalmaz{s{nak és bevon{s{nak elve és módszerei. A vezető szerepe a TQM rendszerekben. Az EFQM modell alapjai és alkalmaz{sa a v{llalati működés folyamatos fejlesztésére. MARKETING - BMEGT20M003 Előadó: Dr. Petruska Ildikó Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab Marketing filozófia és funkció. A marketing fejlődése, az új marketingparadigma. A marketing környezete, a versenykörnyezet elemzése. Marketing inform{ciórendszer, a marketingkutat{s folyamata és módszerei. Fogyasztói piac és v{s{rlói magatart{s. A Kapcsolati marketing a B2C piacon, vevőérték, vevőelégedettség. Szervezeti piac, beszerzői magatart{s. Kapcsolatmenedzsment a B2B piacon. Stratégiai tervezés és marketing stratégia, a stratégiai érték hajtóerői. Piacszegment{l{s, célpiac, pozícion{l{s. Verseny- és növekedési stratégi{k. A fogyasztóorient{lt marketing-gyakorlat területei. Termékpolitikai döntések, m{rkastratégi{k. Termékinnov{ció, a marketing szerepe a termékfejlesztési kock{zat csökkentésében. K+F/marketing integr{ció és újtermék-fejlesztés. A szolg{ltat{stermék. Árstratégi{k és {rképzési módszerek, az elad{si {r kialakít{s{nak tényezői. Értékesítési politika, marketinglogisztikai döntések. Az integr{lt kommunik{ció. EURÓPAI GAZDAS[GI JOG - BMEGT55M001 Előadó: Dr. P{zm{ndi Kinga Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A t{rgy elsődleges célja, hogy bevezetést nyújtson az európai gazdas{gi jog körébe tartozó joganyagba, megismertesse a hallgatókat az EU gazdas{gi jog{nak intézményi rendszerével, az alapító szerződésekben, a m{sodlagos közösségi joganyagban, az Európai Bírós{g ítéleteiben megjelenő, a gazd{lkodó szervezetekre, azok gazdas{gi-kereskedelmi tevékenységére vonatkozó szab{lyoz{ssal. Tov{bbi célkitűzése, hogy felt{rja és bemutassa az EU tag{llam{v{ v{lt Magyarorsz{g (nemzeti) gazdas{gi jog{ban jelen lévő közösségi jogi elemeket, intézményeket: azt a szab{lyoz{si tartalmat, mely valamennyi tag{llam egységes megold{sok alkalmaz{s{t kív{nja biztosítani. Az EK gazdas{gi közjoga keretében az Alkotm{nyos Szerződés elfogad{s{ig bez{róan t{rgyalt - történeti {ttekintés ut{n az intézményi, politikai alapokat, a négy alapszabads{got és a versenyjogot, az EK gazdas{gi mag{njoga körében a t{rsas{gi jogi, fogyasztóvédelmiés szerződési jogi, munkajogi vonzatokat, valamint a szellemi alkot{sok jogvédelmét és a nemzetközi mag{njogi vonatkoz{sú kérdéseket tekinti {t Szakmai törzsanyag DIGIT[LIS SZERVOHAJT[SOK BMEGEMIMM25 Előadó: Dr. Korondi Péter Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 1 lab 22
23 Villamos gépek csoportosít{sa működéselvük szerint (különleges villamos gépek a mechatronik{ban), Diszkrét idejű jel és rendszer. Diszkrét idejű h{lózatok komponensei, Stabilit{s. Impulzusv{lasz. Diszkrét Fourier transzform{ció. A Z-transzform{ció. Egyen{ramú szervóhajt{sok, Park vektor, Az aszinkron gépek egyenletei közös koordin{ta rendszerben, Mezőorient{lt szab{lyoz{s alapja, Szinkron szervo hajt{sok üzemtana és mérése. Szimul{ciós módszerek alkalmaz{sa sz{mítógép laborban. Sz{mítógéppel, illetve DSPvel vezérelt egyen{ramú, aszinkron és szinkronszervó hajt{sok mérése. Robotir{nyít{s alapjai, Denavit- Hartenberg konvenció. Robot szervóhajt{sok. MÉRÉS ÉS MODELLEZÉS - BMEGEMIMMMM Előadó: Dr. Lipovszki György Vizsga, 5 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 2 lab A t{rgy a különféle szenzorok fizikai elvének ismeretére épít és feltételezi a működési módjukkal kapcsolatos t{jékozotts{got. A méréselmélet és a műszertechnika kapcsolatrendszere, a szenzorok és szenzorrendszerek elhelyezése és szerepe az adatfeldolgozó rendszerekben. A szenzorok gy{rt{stechnológi{ja, modern ir{nyzatok a szenzortechnik{ban, mint pl. a MEMS, vagy MEOMS eszközök. Szenzorok illesztő {ramköreinek bemutat{sa, a szenzorok és méről{ncok dinamikai {tviteli tulajdons{gai. Módszereket ismertetése a zajhat{sok csökkentésére, a szűrés és {rnyékol{s megold{s{ra. A dinamikus modellek megalkot{s{nak folyamata, az automatik{ban szok{sos módszerek összefoglal{sa. Absztrakciós szintek. A modellezés eszközkészlete. A dinamikai modell tesztelése méréssel és szimul{cióval, jellegzetes tesztfüggvények. A digit{lis szimul{ciós elj{r{sok alkalmaz{s{nak előkészítése, a szimul{ciós alapstruktúra bemutat{sa. Az {llapottér modell alkalmaz{sa, különös tekintettel a nemline{ris és nem {llandó együtthatójú rendszerek vizsg{lat{ra. A t{rgy anyag{ra a Sz{mítógépes szimul{ció c. t{rgy épül. IR[NYÍT[SELMÉLET - BMEVIIIM016 Előadó: Dr. Lantos Béla Vizsga, 5 kp, magyar, 3 ea + 1 gy + 0 lab Mintavételes egybemenetű-egykimenetű (SISO) szab{lyoz{sok tervezése. Tervezés biline{ris transzform{cióval. Kétszabads{gfokú szab{lyoz{s. Smith prediktor. Állapottér módszerek. Ir{nyíthatós{g és megfigyelhetőség. Pólus{thelyezés {llapot-visszacsatol{ssal, {llapotmegfigyelő tervezés. Nemline{ris és optim{lis ir{nyít{si rendszerek. Ljapunov-stabilit{s, Ljapunov direkt és indirekt módszere. Statikus és dinamikus optimum, maximum elv, optimumkereső elj{r{sok. Optim{lis ir{nyít{s kvadratikus kritérium szerint, LQ és LQG feladat, Kalman-szűrő. Adaptív és prediktív ir{nyít{sok. Line{ris paraméterbecslés, k- lépéssel előretartó prediktor. Diszkrétidejű rendszermodellek, identifik{ciós módszerek. MIMO önhangoló adaptív ir{nyít{s. Modellprediktív ir{nyít{s. Fuzzy szab{lyoz{sok. Fuzzy halmaz, rel{ció, következtetés, defuzzifik{ció. TSK-féle fuzzy rendszer. Fuzzy tud{salapú szab{lyozók. Neur{lis rendszerek. Mesterséges neuron, többrétegű h{lózatok, tanít{s, backpropagation. Adaptív h{lózat alapú fuzzy következtető rendszerek (ANFIS). BE[GYAZOTT RENDSZEREK - BMEVIMIM023 Előadó: Dr. Dabóczy Tam{s Vizsga, 5 kp, magyar, 4 ea + 0 gy + 0 lab Be{gyazott rendszerek (autonóm sz{mítógépes rendszerek) felépítése és alkalmaz{si területeik. Érzékelők: Tipikus érzékelők működési elvének és jelkondicion{l{s{nak bemutat{sa: elmozdul{s, elfordul{s, erő, nyom{s, hőmérséklet, {raml{s, fényintenzit{s és folyadékszint mérésére haszn{lható szenzorok és jelkondicion{ló eszközök. Integr{lt kivitelű érzékelő, jelkondicion{ló és t{vadó eszközök. Korszerű 23
24 jel{talakítók: Digit{lis jelfeldolgoz{s alapjai, interpol{ló és decim{ló szűrők. A/D {talakítók (Flash, szukcesszív approxim{ciós, Dual slope, subranging, pipelined-subranging, Bit-per-stage, Sigma-Delta). AD {talakítók jellemzése, statikus és dinamikus hib{k. D/A {talakítók (String, R-2R létra, szegment{lt, Sigma- Delta). Kódv{lt{si tranziens. Nullad rendű tartó hat{sa. Digit{lis jelszintézis (DDS). Interpol{l{s és decim{l{s. Jelfeldolgozó egységek: {ltal{nos célú processzorok, mikrokontrollerek, jelfeldolgozó processzorok (DSP) felépítése, tipikus periféria készlete. Kommunik{ció a be{gyazott rendszerekben: funkcion{lis részegységek kommunik{ciója. Szenzorok rendszerbe illesztése. A kommunik{ció szabv{nyos hardver és szoftver eszközei. Az I2C busz, a CAN busz. Integr{lt intelligens szenzorok (IEEE 1451). GÉPI L[T[S - BMEVIIIM021 Előadó: Dr. Vajta L{szló Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 1 lab A sz{mítógépes l{t{s fogalmai, definíciók. Emberi l{t{s alapjai. A térbeli érzékelés lehetősége monokul{ris l{t{ssal. Optoelektronikai eszközök. Korszerű képmegjelenítő eszközök. Koordin{tageometriai alapok. Geometriai transzform{ciók. Kameramodellek: Pin-hole modell. A perspektív leképzés transzform{ciós modellje. Kalibr{ció. Megvil{gít{s, optika, érzékelő modellezése. Árnyal{si modellek. A képek matematikai leír{sa. A képfüggvények tulajdons{gai. Tértranszform{ciók szerepe a képfeldolgoz{sban. 2D Fourier transzform{ció tulajdons{gai, képi {br{zol{sa, interpret{l{sa. Digit{lis kép matematikai reprezent{ciója: Mintavételezés, kvant{l{s. Bin{ris képek feldolgoz{sa: Egyszerű geometriai tulajdons{gok (terület, hely, orient{ció), vetületek. Topológiai tulajdons{gok. Képek javít{s{nak módszerei. Pontszerű lok{lis és glob{lis műveletek. Hisztogram analízis, sk{l{z{sok, hisztogram transzform{ciók. Példa a képek javít{s{ra: archív felvételek digitaliz{l{sa. A képek szűrése a tér- és frekvenciatartom{nyban. Konvolúció, mint szűrés. Alulés felül{teresztő szűrők realiz{l{sa. Nemline{ris szűrők. Szegment{l{s. Régiók, struktúr{k, geometriai jellemzők reprezent{ciója. Szinteken alapuló módszerek. Küszöbözés, régió növelés, szeletelés és növesztés. Nagyfrekvenci{s analízis: kontúrdetekt{l{s, kontúrkövetés. Hough transzform{ció. Képjellemzők detekt{l{sa: Makro- és mikrojellemzők mérése, Lok{lis/glob{lis jellemzők meghat{roz{sa konvolúcióval. Invari{ns alakegyütthatók. Matematikai morfológia. (bin{ris alapalgoritmusok, kiterjesztés grad{lt képekre). T{vols{g / hasonlós{g mértékek. Képelemek címkézése. Textúra-analízis: statisztikai módszerek. különbségi hisztogram, co-occurence m{trix, autókorrel{ció, frakt{lis módszerek. Lényegkiemelés és oszt{lyoz{s: Tulajdons{gtér és tulajdons{gvektor. Saj{ts{gvektorok típusai. Dimenziócsökkentés. Lényegtömörítés célfüggvény alapj{n. A döntési feladat megfogalmaz{sa. Alakfelismerés és leír{s. Determinisztikus, statisztikus, szintaktikus módszerek. Oszt{lyoz{s neur{lis h{lózatokkal. H{lózati képfeldolgoz{s: Analóg és digit{lis képkódol{s. Képtranszform{ciós alapok (DCT, Wavelet, VQ). Álló- és mozgóképek kompressziója és dekompressziója. Képt{rol{s, tömörítés, tov{bbít{s, feldolgoz{s szabv{nyos megold{sai. Szteganogr{fia. Képek vízjelezése, integrit{s vizsg{lata. Tartalom szerinti képindexelés. Gépi l{t{s biometriai és biomechanikai alkalmaz{sai. Arcfelismerés. J{rművezetők éberségvizsg{lata. Mozg{sanalízis: feladatok, eszközök, algoritmusok. Emberi mozg{smodellek. Egész testes mozg{s, gesztikul{ció, mimika érzékelése és feldolgoz{sa. ELEKTRONIKAI TECHNOLÓGIA - BMEVIETM022 Előadó: Dr. Illyefalvi Vitéz Zsolt Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 1 lab Az elektronikai technológia termékek szerinti rendszerezése, az alkatrészek, integr{lt {ramkörök, szerelőlemezek, modul{ramkörök és készülékek megvalósít{si lehetőségei. A mikroelektronikai eszközök és alkatrészek technológi{ja. Modul{ramkörök szerelőlemezeinek (hordozóinak) technológi{i. Nyomtatott huzaloz{sú lemezek és {ramkörök technológi{ja. Passzív elemekkel integr{lt hordozók elő{llít{sa. Modul{ramkörök szereléstechnológi{i. Beültetés, forraszt{s, ellenőrzés. Kombin{lt (optoelektronikai, 24
25 mechatronikai, stb.) modulok felépítése és alkalmaz{sai. Készüléképítési alapelvek. A laboratóriumi gyakorlatok tematik{ja: Nyomtatott huzaloz{sok technológi{ja. Vékonyrétegek technológi{ja, v{kuump{rologtat{s és fotólitogr{fiai mint{zatkészítés. Vastagrétegek technológi{ja, polimer vastagréteg {ramkörök készítése és szerelése. Felületi szereléstechnológia. Stencilnyomtat{sa, beültetés, újraömlesztéses forraszt{s. Furatszerelési technológi{k. Szelektív forraszt{s lézerrel. Szerelt modul{ramkörök optikai, röntgenes és funkcion{lis vizsg{lata. SZ[MÍTÓGÉPES SZIMUL[CIÓ - BMEGEMIMM23 Előadó: Dr. Lipovszki György Félévközi jegy, 2 kp, magyar, 1 ea + 0 gy + 1 lab A szimul{ció feladata, {ttekintés, mintapéld{k; Folytonos rendszerek digit{lis szimul{ciója; Utasít{sorient{lt és blokkorient{lt rendszerek felépítése; Folytonos és mintavételes rendszerek leír{sa; Blokkorient{lt szimul{ciós rendszerek {ltal{nos sz{mít{si blokkjainak típusai.; Integr{l{si formul{k, összekötések megvalósít{sa, adatfolyam programoz{s (kisz{mít{si sorrend); Nagy idő{llandó-különbségű (stiff rendszerek) szimul{ciója; Diszkrét események szimul{ciój{nak típusai és feladatai; Által{nosított szimul{ciós alapelemek: forr{s, puffer, időkésleltető elem, nyelő típusú elem; Diszkrét esemény szimul{ciós modell felépítésének lépései; Diszkrét esemény szimul{ciós modellek futtat{si idejének, stílus{nak meghat{roz{sa. Műszaki rendszerek paramétereinek optimaliz{l{sa; Műszaki rendszerek paramétereinek keresése adott struktúr{ban (identifik{ció); DIPLOMATERVEZÉS 1. BMEGEMIMKD1 Félévközi jegy, 10 kp, magyar, 0 ea + 8 gy + 0 lab DIPLOMATERVEZÉS 2. BMEGE MIMKD2 Al{ír{s, 20 kp, magyar, 0 ea + 16 gy + 0 lab 7.4. Biomechatronika szakir{ny V[LOGATOTT FEJEZETEK A BIOMECHATRONIK[BÓL BMEGEMIMMVB Előadó: Dr. Aradi Petra Vizsga, 4 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 1 lab A biomechatronika a mechanik{t, elektronik{t és informatik{t integr{ló mechatronik{t a biológi{val összekapcsoló interdiszciplin{ris tudom{ny. Egyfelől a biológiai rendszereket t{mogatja műszaki megold{sokkal, m{sfelől a biológiai rendszerektől tanul (biomimetika). A tant{rgy célja, hogy a hallgatók az {ltal{nos {ttekintést biztosító alapképzésben szereplő tant{rgyak ismeretanyag{n túlmutató tud{st szerezzenek a biomechatronika v{logatott alkalmaz{si területeiről és képesek legyenek ön{llóan és csapatban dolgozni a területhez kapcsolódó feladatok megold{s{ban. A tant{rgy elősegíti, hogy a műszaki előképzettségű hallgatók szemléletet kapjanak, és megszerezzék az orvosi eszközök tervezéséhez, fejlesztéséhez és működtetéséhez szükséges ismereteket. MECHATRONIKAI SZIMUL[CIÓK BMEGEMIMMMS Előadó: Dr. Lipovszki György Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 1 lab 25
26 Line{ris és nemline{ris {llapottér modellek szimul{ciója.többsz{lú szimul{ciós rendszerek. H{lózaton megosztott szimul{ciós rendszerek Többsz{lú szimul{ció speci{lis hardware eszközei (FPGA, PC grafikus k{rtya) Egész típusú aritmetika alkalmaz{sa lebegőpontos műveletekhez. V{ltozó lépésközű szimul{ció (stabilit{s, pontoss{g). Elosztott paraméterű rendszerek szimul{ciója. Végeselemes szimul{ció. 2D, 3D modellezés (görbék, felületek, interpol{ciók). Szimul{ciós eredmények megjelenítésének eszközei (GDI, OPENGL, XML, XNA). 3D képalkot{s hardware lehetőségei. Szimul{ció frekvencia tartom{nyban. Képfeldolgoz{s. BIOKOMPATIBILIS ANYAGOK BMEGEMTMBM1 Előadó: Dr. Mész{ros Istv{n Vizsga, 3 kp, magyar, 1 ea + 0 gy + 1 lab Elv{r{sok az élő szervezetbe beépített anyagokkal szemben. Biodegrad{ció, a biokompatibilit{s problémaköre. Az anyagv{laszt{s szempontjai és problém{i. Biológiai környezet, pótl{si lehetőségek. Sebészeti fém és ötvözet alapú implant{tumok anyagai. Tulajdons{gok (szil{rds{gi, kif{rad{si, kop{s{llós{gi, korróziós) és az ezeket meghat{rozó tényezők. Ötvözet alapú implant{tumok technológi{ja. Elhaszn{lód{si és korróziós folyamatok. Ker{mia, üveg és fém-ker{mia implant{tumok. Alapfogalmak, definíciók. Bioinert és bioaktív ker{mi{k. Bioaktív üvegek. Fog{szati segéd és pótlóanyagok. Ötvözetek, amalg{mok, ker{mi{k, polimerek. Felületmódosító, bevonatol{si technológi{k. Lézeres megmunk{l{sok. A vér{ramba ültetett implant{tumok fajt{i, anyagai és funkciójuk. Kardiovaszkul{ris sztentek tervezése, technológi{ja és bevonatol{si elj{r{sai. Az implant{tumok tesztelésének módszerei. Az implant{tumok minősítésének,hatós{gi engedélyeztetésének folyamata.. ÖN[LLÓ PROJEKT BMEGEMIMM39 Előadó: Dr. Korondi Péter Félévközi jegy, 4 kp, magyar, 0 ea + 1 gy + 2 lab A mérnöki gyakorlatban előforduló olyan összetett tervezési feladat ön{lló feldolgoz{sa és megold{sa, ami kapcsolódik a v{lasztott szakir{nyban t{rgyalt témakörökhöz és felkészíti a hallgatót a diplomaterv elkészítésére. ORVOSI OPTIKAI MŰSZEREK - BMEGEMIMM32 Előadó: Dr. Ábrah{m György Vizsga, 3 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab Alapvető optikai fogalmak megismerése az orvosi gyakorlatban előforduló optikai műszerek működési elveinek elsaj{tít{sa, a fontosabb optikai sz{mít{sok elvégzésére való felkészítés. LÉZERTECHNIKA - BMEGEMIMM39 Előadó: Dr. Ábrah{m György Félévközi jegy, 3 kp, magyar, 2 ea + 0 gy + 0 lab A lézerfény keletkezésének kritériumai. A lézer fény jellemzői. Lézerfizika. Lézer típusok Lézerek alkalmaz{sa az orvostechnik{ban. Gyakorlatok bemutatók és üzeml{togat{sok. Lézerek alkalmaz{sa a diagnosztik{ban és a ter{pi{ban. Sebészeti lézerek, szoft lézerek. Kórh{ztechnikai alkalmaz{sok. A fizikoter{pia fogalma, élettani kapcsolód{sai. Fényter{pi{s berendezések felépítése üzemeltetése. Kórh{ztechnikai alkalmaz{sok. 26
Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ
Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ a mechatronikai mérnöki mesterszak (MSc) 2011/2012. tanév 2. félévében beiratkozott hallgatói részére Szakfelelős: Dr.
Részletesebben1. A MECHATRONIKAI MÉRNÖKI MESTERSZAK TÖRZSANYAG[- NAK TANT[RGYAI
1. A MECHATRONIKAI MÉRNÖKI MESTERSZAK TÖRZSANYAG[- NAK TANT[RGYAI A mesterképzés tantervét úgy {llítottuk össze, hogy a képzésbe való belépés mind a tavaszi, mind az őszi szemeszterben lehetséges legyen.
RészletesebbenMechatronikai mérnöki alapképzési szak tanterve Érvényes a 2010/11. tanévtől
Mechatronikai mérnöki alapképzési szak tanterve Érvényes a 2010/11. tanévtől 1 2 3 4 5 6 7 Σ NEPTUN kód Tantárgy e g l kr v/f e g l kr v/f e g l kr v/f e g l kr v/f e g l kr v/f e g l kr v/f e g l kr v/f
RészletesebbenBudapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ
Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ az energetikai mérnöki alapszak (BSc) 2012/2013. tanévben beiratkozott hallgatói részére Össze{llította: Dr. Bihari
RészletesebbenMECHATRONIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
MECHATRONIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: mechatronikai mérnöki 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
RészletesebbenBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ a mechatronikai mérnöki mesterszak (MSc) 2011/2012. tanév 1. félévében beiratkozott hallgatói részére Összeállította:
RészletesebbenBME Gépészmérnöki Kar Mechatronikai mérnöki alapszak
ABSZOLUTÓRIUMHOZ TANTÁRGY ELLENŐRZŐ LAP 200/2006. szeptember 2009/2010. tanév 2. félévéig iratkozott hallgatók részére BME Gépészmérnöki Kar Mechatronikai mérnöki alapszak Név: Tanulmányok kezdete (év,
RészletesebbenBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar ÚTMUTATÓ
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar ÚTMUTATÓ az energetikai mérnök mesterszak (MSc) 2009/2010. tanév 1. félévében beiratkozott hallgatói részére Összeállította: Dr. Gács Iván
RészletesebbenBudapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ
Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ az ipari terméktervező mérnöki mesterszak (MSc) 2012/2013. tanév 1. félévében beiratkozott hallgatói részére Szakfelelős:
RészletesebbenBudapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ
Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ az energetikai mérnök mesterszak (MSc) 2011/2012. tanév 2. félévében beiratkozott hallgatói részére Össze{llította:
RészletesebbenOrvosi Fizika és Statisztika
Orvosi Fizika és Statisztika Szegedi Tudom{nyegyetem [ltal{nos Orvostudom{nyi Kar Természettudom{nyi és Informatikai Kar Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet www.szote.u-szeged.hu/dmi Orvosi Fizika
RészletesebbenBUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI KAR
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI KAR JÁRMŰMÉRNÖKI MESTER (MSc) SZAK BUDAPEST 2008 TARTALOMJEGYZÉK Alapadatok...3 Bevezetés...4 1. A szak képzési és kutatási előzményei az
RészletesebbenBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar ÚTMUTATÓ. a mechatronikai mérnöki mesterszak (MSc) Összeállította:
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar ÚTMUTATÓ a mechatronikai mérnöki mesterszak (MSc) 2009/2010. őszi félévében beiratkozott Összeállította: Dr. Halmai Attila egyetemi tanár,
RészletesebbenBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ az épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnöki mesterszak (MSc) 2013/2014. tanév 1. félévében beiratkozott hallgatói
RészletesebbenMechatronikai mérnöki mesterképzési szak
GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Mechatronikai mérnöki mesterképzési szak Szakfelelős: Dr. Korondi Péter KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ a mechatronikai
RészletesebbenBudapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ
Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ a mechatronikai mérnöki alapszak (BSc) 2012/2013. tanévben beiratkozott hallgatói részére Szakfelelős: Dr. Korondi Péter
RészletesebbenMECHATRONIKAI MÉRNÖKI ALAPSZAK (2N-AM0)
TANTÁRGY ELLENŐRZŐ LAP ABSZOLUTÓRIUMHOZ a 2010/2011. tanév 1. félévétől iratkozott hallgatók részére MECHATRONIKAI MÉRNÖKI ALAPSZAK (2N-AM0) NÉV: Tanulmányok kezdete: 20. NEPTUN kód: Szakdolgozat teljesítése:
RészletesebbenMECHATRONIKAI MÉRNÖKASSZISZTENS FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS TANTERVE
PANNON EGYETEM MÉRNÖKI KAR MECHATRONIKAI MÉRNÖKASSZISZTENS FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS TANTERVE SZAKVEZETŐ: Dr. Gugolya Zoltán egyetemi adjunktus -------------------------------- -------------------------------------
RészletesebbenT[JÉKOZTATÓ. nyelvi programkövetelmény nyilv{ntart{sba vételére vonatkozó javaslat benyújt{s{hoz
T[JÉKOZTATÓ nyelvi programkövetelmény nyilv{ntart{sba vételére vonatkozó javaslat benyújt{s{hoz A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 19. (3) bekezdése értelmében nyelvi programkövetelmények
RészletesebbenMESTERKÉPZÉSI SZAKOK FELVEZETŐ TANTÁRGYAI
MESTERKÉPZÉSI SZAKOK FELVEZETŐ TANTÁRGYAI a 18/2016. (VII. 5.) EMMI rendelet előírásai szerint Érvényes a 2017. szeptember 1-től induló képzésekre Azon hallgatók részére, akik olyan alapszakról kerülnek
RészletesebbenA gépészmérnöki alapszak törzsanyaga
Gépészmérnöki alapszak (BSc) tanterve érvényes: 2008/2009. tanévtől A gépészmérnöki alapszak törzsanyaga Tantárgy neve Kód Szem. Ábrázoló geometria BMETE90AX06 1 1 2 0 v 3 Gépészmérnöki alapismeretek BMEGEVGAG01
RészletesebbenBudapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ
Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ a gépészmérnöki alapszak (BSc) 2012/2013. tanévben beiratkozott hallgatói részére Szakfelelős: Dr. Penninger Antal egyetemi
RészletesebbenGÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: gépészmérnöki 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi szint:
RészletesebbenBudapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ
Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ az épületgépészeti és elj{r{stechnikai gépészmérnöki mesterszak (MSc) 2012/2013. tanév 1. félévében beiratkozott hallgatói
RészletesebbenMűszaki menedzser alapszak
Kecskeméti Főiskola GAMF Kar Tanulmányi tájékoztató Műszaki menedzser alapszak Kecskemét 2011 2012 A tantárgyleírásokat a KF GAMF Kar munkatársai állították össze. Szerkesztette: Dr. Kovács Beatrix főiskolai
RészletesebbenÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK I. 0. TANTÁRGY ISMERTETŐ
ÉRZÉKELŐK ÉS BEAVATKOZÓK I. 0. TANTÁRGY ISMERTETŐ Dr. Soumelidis Alexandros 2018.09.06. BME KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR 32708-2/2017/INTFIN SZÁMÚ EMMI ÁLTAL TÁMOGATOTT TANANYAG A tárgy célja
RészletesebbenFELVÉTELI BEMENETI KÖVETELMÉNYEK A MISKOLCI EGYETEM MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA
FELVÉTELI BEMENETI KÖVETELMÉNYEK A MISKOLCI EGYETEM MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA Teljes kreditértékkel Mesterszak beszámítható alapképzési szak GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Marketing Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás
RészletesebbenGépészmérnöki mesterképzési szak. képzési és kimeneti követelményei
Gépészmérnöki mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A mesterképzési szak megnevezése: gépészmérnöki (Mechanical Engineering) 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és
RészletesebbenTANTÁRGYLEÍRÁS. OKJ azonosító 01/1.0/1180-06 Tantárgy kódja Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.
Informatika alapok OKJ azonosító 01/1.0/1180-06 MC1101 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 2 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 Tantárgyfelelős neve és beosztása Ferenczi Ildikó mérnöktanár Számítógépet
RészletesebbenHELYI TANTERV. a 34 521 06 HEGESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
HELYI TANTERV a 34 521 06 HEGESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ I. A szakképzés jogi h{ttere A szakképzési kerettanterv a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLVII. törvény,
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK. 1. Az alapképzési szak megnevezése: mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki
MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint
RészletesebbenGépészmérnöki alapszak
Kecskeméti Főiskola GAMF Kar Tanulmányi tájékoztató Gépészmérnöki alapszak Kecskemét 2011 2012 A tantárgyleírásokat a KF GAMF Kar munkatársai állították össze. Szerkesztette: Dr. Kovács Beatrix főiskolai
RészletesebbenHELYI TANTERV. a XXXVIII. Rendészet [GAZATHOZ
HELYI TANTERV a XXXVIII. Rendészet [GAZATHOZ A kerettanterv a 9-12. középiskolai évfolyamokra előírt tartalommal a Rendészet {gazatra egységesen vonatkozik: Megnevezés: Fegyveres szervek és vagyonvédelmi
Részletesebben2003. PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI SZAK LEVELEZŐ TAGOZATOS TANTERVE. Műszaki Informatika és Villamos Intézet
S IQU IN Q UEEC C LESIE NS PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar Műszaki Informatika és Villamos Intézet A VILLAMOSMÉRNÖKI SZAK LEVELEZŐ TAGOZATOS TANTERVE 2003. 1 A szak megnevezése:
RészletesebbenBME Gépészmérnöki Kar január 24. Dr. Orbulov Imre gazdasági dékánhelyettes
BME Gépészmérnöki Kar 2017. január 24. Dr. Orbulov Imre gazdasági dékánhelyettes Kihívás Lehetőség Felelősség Megítélésünk a munkaadóknál Átlagkeresetek végzettség szerint Megéri a magasabb képzettség
RészletesebbenGÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR
ÉPÉSZMÉRNÖI ÉS INFORMATIAI AR 08/09_I. félév (őszi) összesített kötelezően/szabadon választható órái, nappali tagozat épzéskód Tárgykód Félév Tárgynév Ea. y./ La. öv. r. ETF épészmérnök (BSc) alapszak
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZER-IPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (MGB) KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI
MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZER-IPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (MGB) KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI 1. Az alapképzési szak megnevezése: mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki 2. Az alapképzési
RészletesebbenBUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI KAR
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI KAR Közlekedésmérnöki alapképzési (BSc) szak Budapest 2008 Tartalomjegyzék Alapadatok... 1 Bevezetés... 2 1. A Közlekedésmérnöki Karon folyó
RészletesebbenI. Adatlap. Berzsenyi Dániel Főiskola fizika alapképzési (Bachelor) szak indítási kérelme
I. Adatlap 3. Indítandó alapszak megnevezése: fizika alapképzési szak 4. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: alapokleveles fizikus (szakiránnyal) 5. Az indítani tervezett szakirány megnevezése:
RészletesebbenMÉRNÖKINFORMATIKUS ALAPSZAK TANULMÁNYI TÁJÉKOZATÓ 2017.
MÉRNÖKINFORMATIKUS ALAPSZAK TANULMÁNYI TÁJÉKOZATÓ 2017. Ez a tanulmányi tájékoztató azoknak a Mérnökinformatikus alapszakos hallgatóknak szól, akik 2017. szeptember 1-jét követően kezdték meg tanulmányaikat.
RészletesebbenBME-Siemens villamosmérnöki duális MSc képzés mintatanterve energetikai szakterületen
BME-Siemens villamosmérnöki duális MSc képzés mintatanterve energetikai szakterületen 2016. május 11. A BME VIK félévente meghirdeti a villamosmérnöki MSc képzés indítását. 1. Kezdés a tavaszi félévben
Részletesebben2015. évi általános felvételi eljárás
2015. évi általános felvételi eljárás Mesterképzési szakok és specializációk - FELVETTEK - 2015A Gépészmérnöki mesterszak Szakfelelős: Czigány Tibor Felelős Tsz. 2015K F2015A megjegyz. Alkalmazott mechanika
RészletesebbenA MOGI Tanszék története 2017-ig
A MOGI Tanszék története 2017-ig Ami összetartozik az össze is nő Tisztelt Rektor Úr! Hivatalvezető Úr! Kedves Vendégeink! Kedves régi és jelenlegi tanszéki Munkatársaink! Néhány mondatban szeretném bemutatni
RészletesebbenHerceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET
Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok modul Gépészeti alapozó feladatok elmélete tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038
RészletesebbenMérnök informatikus (BSc)
Mérnök informatikus (BSc) Az informatika dinamikusan fejlődő, a mindennapokat szorosan átszövő tudomány. Ha érdekel milyen módon lehet informatika rendszereket tervezni, üzemeltetni, szakunkon elsajátíthatod
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK. A szak képzéséért felelős szervezeti egység: Műszaki és Gépészeti Tanszék
MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK A szak képzéséért felelős szervezeti egység: Műszaki és Gépészeti Tanszék KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI
RészletesebbenA 2014. évi felvételi eljárásban BSc képzésre felvett hallgatók és hozzátartozóik részére
A évi felvételi eljárásban BSc képzésre felvett hallgatók és hozzátartozóik részére 2012. június 22-23. 2012. április 10. Kari tájékoztató rendezvény Tevesz Gábor okt.dh. 1 BME - VIK BME 1. 269 526 m 2
RészletesebbenMűszaki szakoktató alapszak
Kecskeméti Főiskola GAMF Kar Tanulmányi tájékoztató Műszaki szakoktató alapszak Kecskemét 2011 2012 A tantárgyleírásokat a KF GAMF Kar munkatársai állították össze. Szerkesztette: Dr. Kovács Beatrix főiskolai
RészletesebbenSZAKMAI PROGRAM az. Ügyviteli titk{r ÉRETTSÉGI UT[NI SZAKKÉPZÉSHEZ. valamint a XXV. ÜGYVITEL [GAZATHOZ
SZAKMAI PROGRAM az 54 346 02 Ügyviteli titk{r ÉRETTSÉGI UT[NI SZAKKÉPZÉSHEZ valamint a XXV. ÜGYVITEL [GAZATHOZ K[ROLYI MIH[LY KÉT TANÍT[SI NYELVŰ KÖZGAZDAS[GI SZAKKÖZÉPISKOLA 2013. 1 I. A szakképzés jogi
RészletesebbenBudapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ
Budapesti Műszaki és Gazdas{gtudom{nyi Egyetem Gépészmérnöki Kar KÉPZÉSI T[JÉKOZTATÓ az ipari termék- és formatervező mérnöki alapszak (BSc) 2012/2013. tanévben beiratkozott hallgatói részére Össze{llította:
Részletesebbenaz egészségügyi mérnök szakon
Az MSc képzés programja az egészségügyi mérnök szakon 2.3 rövidített verzió (Előzetes) 1 Tartalom I. BEVEZETÉS... 3 II. A TANTERVI KERETEK... 5 II.1 Az egészségügyi mérnök mesterszak tantervi hálója...
RészletesebbenMŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: műszaki menedzser 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi
RészletesebbenMérnökinformatikus alapszak (BSc)
Neumann János Egyetem GAMF Műszaki és Informatikai Kar Mérnökinformatikus alapszak (BSc) Tanulmányi Tájékoztató 2017 MÉRNÖKINFORMATIKUS ALAPSZAK TANULMÁNYI TÁJÉKOZATÓ 2017 Ez a tanulmányi tájékoztató azoknak
RészletesebbenMŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK
MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK A szak képzéséért felelős szervezeti egység: Műszaki és Gépészeti Tanszék KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak
RészletesebbenMESTERKÉPZÉSI SZAKOK FELVEZETŐ TÁRGYAI
MESTERKÉPZÉSI SZAKOK FELVEZETŐ TÁRGYAI A 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet előírásai szerint Érvényes 2013. november 1-től Azon hallgatók részére, akik olyan alapszakról kerülnek felvételre az általuk választott
RészletesebbenAz Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium szakiskolai helyi tanterve. a 34 582 10 SZÁRAZÉPÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
Az Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium szakiskolai helyi tanterve a 34 582 10 SZÁRAZÉPÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szárazépítő szakképesítés (34 582 10) helyi tanterve a 14/2013. (IV.5.) NGM rendelettel
RészletesebbenAz 1950-es évektől 2005-ig
Dr. Bihari Péter Az 1950-es évektől 2005-ig Gépészmérnök képzés keretein belül Gépgyártástechnológia szak (nincs ágazat) Mezőgazdasági gépész szak (nincs ágazat) Vegyipari gépész szak (2 ágazat) Textiltechnológia
RészletesebbenTárgy: Javaslat egyes alap- és mesterképzési szakok tanterveinek módosítására
Tárgy: egyes alap- és mesterképzési szakok tanterveinek módosítására Előterjesztő: Dr. Bihari Péter oktatási dékánhelyettes BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR A. az energetikai
RészletesebbenKecskeméti Főiskola GAMF Kar. Tanulmányi tájékoztató. Mérnök informatikus alapszak
Kecskeméti Főiskola GAMF Kar Tanulmányi tájékoztató Mérnök informatikus alapszak Kecskemét 2011 2012 A tantárgyleírásokat a KF GAMF Kar munkatársai állították össze. Szerkesztette: Dr. Kovács Beatrix főiskolai
RészletesebbenELŐKÉSZÍTÉS-TECHNIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK képzési és kimeneti követelmények
ELŐKÉSZÍTÉS-TECHNIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK képzési és kimeneti követelmények 1. A mesterképzési szak megnevezése: előkészítés-technikai mérnöki (Process Engineering). A mesterképzési szakon szerezhető
RészletesebbenA mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység
RészletesebbenSZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS (SZAKMÉRNÖKKÉPZÉS) a JÁRMŰGÉPÉSZ SZAKMÉRNÖKI SZAK
B U D A P E S T I M Ű S Z A K I É S G A Z D A S Á G T U D O M ÁN Y I E G Y E T E M K Ö Z L E K E D É S M É R N Ö K I ÉS J Á R M Ű M É R N Ö K I K A R VASÚTI JÁRMŰVEK, REPÜLŐGÉPEK ÉS HAJÓK TANSZÉK SZAKIRÁNYÚ
RészletesebbenWeb: Miskolc-Egyetemváros Tel.: 46/ , Fax: 46/
Nappali tagozat, 4 félév; Levelező tagozat, 4 félév; A szak képzési célja: olyan mérnökök képzése, akik képesek a gépek, gépészeti berendezések és folyamatok koncepciójának kidolgozására, modellezésére,
RészletesebbenINFORMATIKAI RENDSZERGAZDA... 1 GÉPGY[RT[STECHNOLÓGIAI TECHNIKUS... 113 RUHAIPARI TECHNIKUS...
Tartalom INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA... 1 GÉPGY[RT[STECHNOLÓGIAI TECHNIKUS... 113 RUHAIPARI TECHNIKUS... 243 2.56. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 481 04 INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint
Részletesebben2013. november 22. Dr. Bihari Péter oktatási dékánhelyettes
2013. november 22. Dr. Bihari Péter oktatási dékánhelyettes A gépészmérnöki karok rangsora 5 4,5 4,28 4 3,5 3,31 3,22 3 2,5 2 1,5 1 2,73 2,65 2,48 2,47 1,97 1,92 1,86 1,79 Forrás: Heti Válasz 50 30 Átmenet:
RészletesebbenGingl Zoltán, Szeged, 2015. 2015.09.29. 19:14 Elektronika - Alapok
Gingl Zoltán, Szeged, 2015. 1 2 Az előadás diasora (előre elérhető a teljes anyag, fejlesztések mindig történnek) Könyv: Török Miklós jegyzet Tiezte, Schenk, könyv interneten elérhető anyagok Laborjegyzet,
Részletesebbenb) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
GÉPÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: gépészmérnöki 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi
RészletesebbenA projektmenedzsment alapjai. Sz{madó Róza
A projektmenedzsment alapjai Sz{madó Róza A menedzsment definíciója A menedzsment az ellenőrzés, ir{nyít{s, tervezés készsége és gyakorlata; meghat{rozott céllal történő ir{nyít{si, vezetési tevékenység.
RészletesebbenSzéchenyi István Egyetem Mechatronikai mérnök BSc
l Kód Tantárgyak NGB_AG_ Mechanika - Statika félé ea tgy k kredit Széchenyi Istán Egyetem Mechatronikai mérnök BSc ÓE Bánki Gépész ÓE Bánki Mechatronika Bánki BT SzE Járműmérnök SzE Gépész Mechanika I.
RészletesebbenA programozó matematikus szak kredit alapú szakmai tanterve a 2004/2005. tanévtől, felmenő rendszerben
A programozó matematikus szak kredit alapú szakmai tanterve a 2004/2005. tanévtől, felmenő rendszerben Szak neve: programozó matematikus szak Tagozat: nappali Képzési idő: 6 félév Az oktatás nyelve: magyar
RészletesebbenSZAKKÉPZÉSI TANTERVI AJ[NL[S
SZAKKÉPZÉSI TANTERVI AJ[NL[S az 54 523 01 AUTOMATIKAI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ A szakképzési tantervi aj{nl{s kiz{rólag a 2012/2013. tanévben az érettségit követő szakképzési évfolyamon induló szakképzésekre
RészletesebbenAz Alba Regia Egyetemi Központ bemutatkozása. www.arek.uni-obuda.hu
ÓBUDAI EGYETEM Az Alba Regia Egyetemi Központ bemutatkozása Alba Regia Egyetemi Központ Székesfehérvár Akkor.. és Most KANDÓ 1971 Óbudai Egyetem Alba Regia Egyetemi Központ 2013 Alba Regia Egyetemi Központ
Részletesebbenhétfő kedd szerda csütörtök péntek :00 Információ- és kódelmélet Ú (BP) A/ (BGI) Inf. ép. fsz :00 Termelésinformatika Ú
Tisztelt Hallgató! Tájékoztatom, hogy a nappali tagozatos energetikai mérnöki* (BE), gazdaságinformatikus (BGI), gépészmérnöki** (BG), logisztikai mérnöki* (BS), mechatronikai mérnöki*, ** (BMR), mérnökinformatikus
RészletesebbenGépipari Technológiai Intézet
Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Gépipari Technológiai Intézet FOGLALKOZTATÁSI TERV ÉS TANTÁRGYI ISMERTETŐ Egyszerűsített értékelésű tantárgyakhoz Tartalom 1. Általános adatok...1 1.1. A tantárgy
RészletesebbenFELVÉTELI BEMENETI KÖVETELMÉNYEK A BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA
FELVÉTELI BEMENETI KÖVETELMÉNYEK A BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA Mesterszak Teljes kreditértékkel beszámítható alapképzési szak Kreditelismeréssel beszámítható
RészletesebbenÓBUDAI EGYETEM KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI KAR. Villamosmérnök szak
2016/2017. tanév 1. félév 1. Matematika I. 42439/1. Vektorgeometria és lineáris algebra 2.900,- 42440 Analízis 3.900,- 1190 Matematika feladatok 3.220,- 2. Informatika I. 1186/I. Számítástechnika I. 2.200,-
RészletesebbenÜgyviteli gyakorlatok. tant{rgy. helyi programja. Készült a tant{rgy központi programja alapj{n
Ügyviteli gyakorlatok tant{rgy helyi programja Készült a tant{rgy központi programja alapj{n 2013 Ügyviteli gyakorlatok tant{rgy 252 óra (216 + 36 óra) A tant{rgy tanít{s{nak célja Az ügyvitel gyakorlatok
RészletesebbenGépészmérnöki alapképzési szak
Dunaújvárosi Főiskola Gépészmérnöki alapképzési szak Tanterv. július 25. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Szakleírás... 5 Óraterv:... 8 tantárgyainak rövid ismertetése... 12 Mérnöki fizika... 12
RészletesebbenBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Péceli Gábor, Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 A Budapesti
RészletesebbenTartalomjegyzék... 2 Köszöntő... 4 Oktatás és Tanulmányok... 5 Hallgatói jogviszony... 5 Tantárgyak... 6 A mintatanterv tárgyai táblázatban
Tartalomjegyzék... 2 Köszöntő... 4 Oktatás és Tanulmányok... 5 Hallgatói jogviszony... 5 Tantárgyak... 6 A mintatanterv tárgyai táblázatban összefoglalva:... 7 Közlekedésmérnöki MSc... 7 Logisztikai mérnöki
RészletesebbenA projekt keretében elkészült tananyagok:
MÉRÉSTECHNIKA A projekt keretében elkészült tananyagok: Anyagtechnológiák Materials technology Anyagtudomány Áramlástechnikai gépek CAD tankönyv CAD Book CAD/CAM/CAE elektronikus példatár CAM tankönyv
RészletesebbenVillamosmérnöki és Informatikai Kar. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) számokban
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Péceli Gábor, Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Egyetem (BME) számokban 1782 Institutum Geometricum
RészletesebbenMIKROELEKTRONIKAI ÉS TECHNOLÓGIAI INTÉZET
MIKROELEKTRONIKAI ÉS TECHNOLÓGIAI INTÉZET Szenzor és minőség Világítás és környezet MIKROELEKTRONIKA ÉS TECHNOLÓGIA SPECIALIZÁCIÓ TÁRGYCSOPORTJAI Mikroelektronika I. Mikroelektronika II. Szenzorok és beavatkozók
RészletesebbenGAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT ALAPKÉPZÉSI SZAK
GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT ALAPKÉPZÉSI SZAK Szak neve: Gazdálkodási és menedzsment alapképzési szak Indított specializációk: üzletvitel és szervezés (felelős: Dr. Törő Emese, egyetemi docens) pénzügy
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Szervezeti egység: Dr. Varga István dékán Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar E L Ő T E R J E S Z T É S A Szenátus 2015.
Részletesebben2013K felvételi eljárás
2013K felvételi eljárás www.gpk.bme.hu A gépészmérnöki karok rangsora 5 4,5 4,28 4 3,5 3,31 3,22 3 2,5 2 1,5 1 2,73 2,65 2,48 2,47 1,97 1,92 1,86 1,79 Forrás: Heti Válasz 50 30 Átmenet: Kapacitás növekedés
RészletesebbenJárműmérnöki alapszak
Kecskeméti Főiskola GAMF Kar Tanulmányi tájékoztató Járműmérnöki alapszak Kecskemét 2012 2013 A tantárgyleírásokat a KF GAMF Kar munkatársai állították össze. Szerkesztette: Dr. Kovács Beatrix főiskolai
RészletesebbenNAPPALI ÉPÍTÉSZMÉRNÖK SZAK
NAPPAI ÉPÍÉSZMÉRNÖK SZAK (BSc) AAPKÉPZÉS Az alapképzési szak megnevezése: nappali építészmérnök Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: építészmérnök alapdiploma (BSc) A szakirányok megnevezése:
RészletesebbenA kompetencia alapú képzés a kiút a mőszaki felsıoktatás válságából? - vitaindító
A kompetencia alapú képzés a kiút a mőszaki felsıoktatás válságából? - vitaindító dr. Abonyi János 2009. február 9. Válság??? reform??? Nem minden egyetem, fıiskola kínál jó minıséget; igen sok helyen
RészletesebbenGAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT ALAPKÉPZÉSI SZAK
GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT ALAPKÉPZÉSI SZAK Szak neve: Gazdálkodási és menedzsment alapképzési szak Indított specializációk: üzletvitel és szervezés (felelős: Dr. Törő Emese, egyetemi docens) pénzügy
RészletesebbenMűszaki menedzser alapképzési szak
Dunaújvárosi Főiskola Műszaki menedzser alapképzési szak Tanterv. július 25. 2 Tartalomjegyzék Szakleírás...5 Óraterv:...8 Műszaki menedzser alapszak tantárgyainak rövid leírása...12 Mérnöki fizika...12
Részletesebben16. MECHATRONIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK
18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok
RészletesebbenMarketing alapjai (németül) helyi programja
Marketing alapjai (németül) tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. 1 A tant{rgy tanít{s{nak célja A Marketing alapjai tant{rgy oktat{s{nak célja, hogy közvetítse és
Részletesebben2017-től levelező tagozatra felvett hallgatóknak
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: D = dolgozat EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv
RészletesebbenÖsszeállította: Ender Ferenc Elektronikus Eszkzök Tanszéke. Budapest, szeptember 19.
A Smart Systems Integration Erasmus Mundus mesterképzés programjának összehasonlítása a BME villamosmérnöki szakának Mikro- és nanoelektronika MSc specializációjával Összeállította: Ender Ferenc Elektronikus
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (KGB) KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (KGB) KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI 1. Az alapképzési szak megnevezése: környezetgazdálkodási agrármérnöki 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi
RészletesebbenBUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR TÁJÉKOZTATÓ. A BME GÉPÉSZMÉRNÖKI KARÁN FOLYÓ SZERVEZETT DOKTORI (PhD) KÉPZÉSRŐL
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR TÁJÉKOZTATÓ A BME GÉPÉSZMÉRNÖKI KARÁN FOLYÓ SZERVEZETT DOKTORI (PhD) KÉPZÉSRŐL BUDAPEST, 2015 1 Előszó A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenE L T E I K I N F O R M A T I K A T A N Á R I S Z A K N A P P A L I T A G O Z A T B U D A P E S T, 2003.
E L T E I K I N F O R M A T I K A T A N Á R I S Z A K N A P P A L I T A G O Z A T B U D A P E S T, 2003. I. A képzés általános leírása Az Informatika tanár szakképzettség megszerzése a 166/1997.(X.3.)
RészletesebbenGazdálkodási és menedzsment alapképzési szak
Dunaújvárosi Főiskola Gazdálkodási és menedzsment alapképzési szak Tanterv. július 28. 2 Tartalomjegyzék Szakleírás...5 Óraterv:...8 tantárgyainak rövid ismertetése...12 Matematika I....12 Projektmenedzsment...13
Részletesebbenóraszám vizsga felelős tanszék tantárgy neve kódja kredit előtanulmányi rend kredit előtanulmányi rend
Villamosmérnöki BSc szak Nappali tagozat tanterve Elfogadta a MIK Kari Tanácsa a 2006. április 24-i ülésén Érvényes: A 2006/07-es tanévtől kezdve felmenő szerben, valamint a tanulmányaikat a 2005/06-os
Részletesebben